Content extract
BEVEZETÉS A TRAUMATOLÓGIÁBA ORR-FÜL-GÉGÉSZET ORTHOPÉDIA TRAUM ATOLÓGI A SZEMÉSZET SEBÉSZET (általános-, baleseti-, ideg-, szájsebészet stb.) Vezető tünetek a traumatológiában • fájdalom (figyelmeztető jel) • duzzanat (haematoma, oedema) • vérzés (külső – belső) • mozgás- és/vagy érzészavar (idegsérülés) • (perifériás) keringési zavar (artériás – vénás) Traumatológiai diagnosztika • anamnézis (auto-, hetero-) • fizikális vizsgálatok - megtekintés - tapintás - hallgatózás - kopogtatás • funkcionális vizsgálatok - összmozgásképesség ujj-talaj távolság - ízületi mozgásképesség ún. anatómiai normálhelyzetből kiindulva - gerincoszlop mozgásképessége Ott-, Schober-jel • képalkotó vizsgálatok - felvételek (Rtg) - ultrahang - CT - MRI • ízületi punctio, -tükrözés (diagnosztika és/vagy terápia) • orientációs neurológiai és angiológiai vizsgálatok 1
Lágyrészsérülések nyílt (seb) fedett (zúzódás) Sebek osztályozása kialakulásuk alapján - mechanikai - termikus - kémiai - sugárzó energia fertőzöttségük alapján - aszeptikus (operatív) - szeptikus (akcidentális) Sebgyógyulás 1. elsődleges (funkcionális): 1-4 nap exsudációs fázis, 5-10 nap proliferációs – granulációs fázis, 11-21. nap reparációs fázis 2. másodlagos: lásd elsődleges sebgyógyulás fázisai + jelentős hegképződés, ill. a gyulladásos reakció hevesebb és hetekig tarthat A sebgyógyulást akadályozó tényezők: • fertőzés (3-7 nap után klinikai tünetekkel) • haematoma (pl. utóvérzés miatt) • sebszéli necrosis • sebszétválás • lebenyes sebfelszín • nyugalomba helyezés hiánya • idegen test a sebben • megromlott perifériás keringés, diabetes mellitus • cachexia, serum összfehérje-szintjének csökkenése, vitaminhiány • bizonyos gyógyszerek (pl. steroidok) 2
Helyszíni sebellátás lépései: 1. sebkörnyék megtisztítása 2. sebkörnyék fertőtlenítése 3. steril sebfedés 4. kötszer rögzítése 5. sérült testrész nyugalomba helyezése Kórházi sebellátás: 1. mechanikus tisztítás 2. ép szövet megtartása, necrectomia (debridement) 3. vérzéscsillapítás 4. nyugalomba helyezés 5. kórokozó elpusztítása Varratok: • primer: 6 órán belüli sebzés (arcon és kézen 24 órán belül) • primer halasztott: 6 órán túli sebzés; nem zárják be – sebtoilette, steril fedőkötés, 3-5 hét múlva sebzárás, amennyiben nincs fertőzésre utaló jel • korai secundaer: fertőzött sebet kb. 2 hétig kötözik, figyelik – sarjszövetképződés beindul ezt kivágják ⇒ primer sebfelületet kapnak összevarrható (drain 1-2 napra a biztonság kedvéért behelyezhető) • késői secundaer: 6-8 hét utáni sebzárás (alig használják – háborús sérülések) Oltási védelem • TETANUS: 1941. 01 01 után
születettek D-P-T-t kaptak ⇒ csak anatoxin (fokozottan veszélyeztetetteknél TETIG is); anatoxin adása 10 évente javasolt. 1941 előtt születetteknél TETIG + anatoxin. • RABIES: Rabivac oltóanyag 3 ÍZÜLETI SÉRÜLÉSEK (3. tétel) LUXATIO Az ízületet alkotó csontvégek egymástól teljesen eltávolodnak és patológiás helyzetben, rugalmasan rögzülnek. Gyakori szövődménye az ízületi tok és a szalagrendszer sérülése. Subluxatio: az eltávolodott ízvégek még részlegesen érintkeznek egymással. Felosztásuk kialakulási mechanizmusuk alapján: • traumás ficam • reluxatio, recidív ficam • habituális ficam • atraumatikus, spontán ficam Tünetek: • biztos ficamjelek - kóros állás - rugalmas rögzítettség - üres ízületi árok és az ízületi fej kóros helyzete • bizonytalan ficamjelek - fájdalom - duzzanat - functio laesa • mellék ér- és idegsérülések jelei Diagnosztika: • röntgenfelvételek legalább 2 irányból
(csontsérülés) • ultrahang (szalagsérülés) Ellátás: • szakorvosi repozíció • esetleg műtét, rögzítés • kímélet DISTORSIO – lásd elsősegélynyújtás jegyzet 4 CSONTSÉRÜLÉSEK TÍPUSAI (1. tétel) FRACTURA A csont folytonossága a törési vonal mentén teljes keresztmetszetében megszakad és legalább 2 fragmentum képződik. Fissura: a folytonosságmegszakadás nem terjed ki a csont teljes keresztmetszetére. Felosztás: 1. kialakulási mechanizmusuk alapján • traumás törés • pathológiás törés • fáradásos törés • stressz törés • spontán törés 2. az erőbehatás helye szerint • direkt • indirekt 3. az erőbehatás módja szerint • kompressziós törés • hajlításos törés 4. a törési vonal lefutása alapján • egyenes • ferde • defekt 5. a fragmentumok száma alapján • egyszerű törés (egy helyen tört el a csont és két fragmentum keletkezett) • összetett törés (darabos törés: 3-6
fragmentum keletkezett, romtörés: a fragmentumok száma 6-nál több) 6. fragmentumok elmozdulása alapján • dislocatio nélküli törés • dislocatioval járó törés 7. a törés feletti lágyrész állapota alapján • zárt törés • nyílt törés (I-IV. fok) 5 Gyermekkori különleges töréstípusok 1. zöldgallytörés: a csont folytonossága megszakad, de a periosteum ép marad 2. epifízis fugák sérülései: Aitken-féle felosztás (0-4); növekedési zavart okozhat Törések tünetei: • biztos törésjelek - deformitás (dislocatióval járó törésnél) - szokatlan mozgathatóság - crepitatio - nyílt törés • bizonytalan törésjelek - fájdalom - duzzanat - haematoma - functio laesa Diagnosztika: • hagyományos röntgenfelvétel legalább 2 irányból • speciális (célzott-, réteg-) felvételek • CT • MRI • melléksérülések kizárása érdekében a töréstől distalisan levő perifériás pulzus- (esetleg Doppler); érzés-
(ujjunkkal, steril tűvel) és a mozgás- (felszólításra, EMG) vizsgálata • invazív diagnosztika az ízülethez közeli törések esetében • csontszcintigráfia Törések kapcsán történő vérveszteség • combcsont törése felnőtt korban medencetörésnél akár 4000 ml • hypovolaemiás shock alakulhat ki kb. 2000 ml, vagy Törésgyógyulás Időtartama több tényezőtől függ; 3-5, ill. 12-14 hét között ingadozik • primer: direkt, csontos összeköttetés a törtvégek között • secundaer: elsődlegesen callusképződés, amely másodlagosan fog csontos összeköttetéssé alakulni 6 A töréskezelés elvei anatómiai helyzet eredeti funkció 1. repozíció (zárt, nyílt) 2. retenció (konzervatív, operatív) 3. rehabilitáció – korai funkcionális kezelés Oszteoszintézis fajtái: • csavaros (kortikális, spongiosa, húzócsavar) • lemezes (funkció és forma alapján különböző) • velőűrszegezés (intramedulláris
rögzítés) • tűződrótos (csak a helyzetet stabilizálja + másfajta oszteoszintézises módszer vagy rögzítés gipsszel) • külső fixateur (elsősorban lágyrészsérüléssel járó nyílt töréseknél) • DHS (pertrochanter törés) • endoprotézis • csontcement • csonttranszplantáció • cerclage (a húzóerőt tolóerővé alakítja át, így a törésvonalat komprimálja) Törések kontrollálása (rendszeresen!) • klinikailag - beteg felvilágosítása - keringés-, érzés- és a mozgás megfigyelése • röntgen- + funkciókontroll - gipsz felhelyezése vagy az oszteoszintézis után, ill. a 3, 7 és a 14. napon - terhelés előtt - tapasztalat szerinti konszolidációs idő lejárta, ill. a gipsz levétele után - szükség szerint - 2-3 héttel a gipsz levétele után 7 TÖRÉSGYÓGYULÁS ZAVARAI (2. tétel) a törések korai helyi és általános késői helyi - érsérülés - ájulás (lásd - idegsérülés - shock
lejjeb) - zsírembólia szövődményei általános - pneumonia - thrombosis ⇓ - embolia - decubitus - húgyúti fertőzés Külső etiológiájú compartment-syndroma Vérellátási zavar miatt létrejövő, fájdalommal, mozgásbeszűküléssel és neurológiai tünetekkel járó izomkárosodás. Végállapota a Volkmann-féle ischaemiás contractura. Seb-, csont- és csontvelőgyulladás Főleg nyílt törések esetén, de akár oszteoszintézis után is létrejöhet. Meglassult törésgyógyulás (4-6 hónap), pseudoarticulatio (6 hónap ↑) Oka: • általános - idős kor - steroidkezelés • helyi - hanyag rögzítés - fragmentumok szétcsúszása - fertőzés Sudeck atrophia A végtag (leggyakrabban az alkar és a kéz) secundaer dystrophiája keringési- és anyagcsere-zavarral. • acut fázis (2-8 hét) • dystrophiás fázis (1-3 hónap) • atrophiás fázis (3-6 hónap) 8 A VÁLLÖV ÉS A FELKARCSONT SÉRÜLÉSEI ÉS ELLÁTÁSUK (4. tétel) Fractura
claviculae • leggyakrabban indirekt erőbehatásra • lépcsőképződés • ér-, izom-, pleurasérülés • hátizsákkötés, ritkán műtét AC – ízület luxatiója • vállra esés abduktált karral • Tossy I, II, III (II-től zongorabillentyű tünet) • speciális rtg – felvétel • I-II: nyugalomba helyezés; fiatal sérültek, Tossy III: műtét • fokozatos, korai funkcionális rehabilitáció Vállficam • leggyakoribb ficam, 95%-ban elülső • ízületi fej kóros helyen, az ízületi árok pedig üresen tapintható lehet • azonnali repozíció, nyugalomba helyezés és kímélet Proximális humerustörés 1 – humerusfej törése 2 – subcapitalis humerusfejtörés (idősebb korban típusos) • leggyakrabban indirekt traumára jönnek létre • gyakori a kiterjedt haematoma és a melléksérülés • kb. 75% konzervetív kezelés + korai funkcionális rehabilitáció; a többinél műtét Humerus testének törése • direkt vagy indirekt
erőbehatásra • különösen feltűnő az abnormális mozgathatóság • nervus radialis lefutása direkt a csont mellett • többségében konzervatív ellátás; melléksérülés, nyílt törés esetén műtét Distalis humerustörés 9 • nyújtott kézre esésnél • gyakran ízületbe hatoló műtét Biceps ín szakadása 1. – proximális végen: általában degeneratív elváltozás, fiatal sérült vagy jelentős erővesztés műtét 2. – distalis végen: inkább traumás eredetű, a következményes működészavar megelőzésére mindig műteni kell Mindkét formánál: hirtelen fájdalom, a hajlító működés zavara és az izomhas feltűnően kóros állása jellemző. 10 AZ ALKARCSONT- ÉS KÉZSÉRÜLÉSEK LEGGYAKORIBB TÍPUSAI ÉS ELLÁTÁSUK (5. tétel) Könyökficam a, humero-ulnáris luxatio • kinyújtott vagy enyhén hajlított kézre esésnél • repositio után 2-3 hétre gipsz (egyidejűleg sérül a szalag- és a tokrendszer) b,
radio-ulnáris luxatio • leggyakrabban az ulna testének törésével együtt c, radiusfejecs subluxatiója • kisgyermek kinyújtott karját hirtelen megrántva • karját aktívan nem tudja hajlítani • helyretétel után általában nem igényel rögzítést Olecranontörés • leggyakrabban hajlított könyökre esésénél • karját nem tudja kinyújtani • majdnem mindig nyílt repozíció és retenció funkcionális rehabilitáció érdekében a korai Alkartörés • direkt és indirekt traumára • egyik csont törésénél gyakran csak fájdalom • compartment-syndroma veszély • jellegzetes tartás az egészséges kézzel Distalis radiustörés Kialakulási mechanizmusa alapján: 1) COLLES – fractura radii in loco typico; konzervatív kezelés + több hétre alkargipsz 2) SMITH – műtét Vezető tünetei: • nyomási fájdalom • lágyrész duzzanat • kóros tartás • mozgásbeszűkülés 11 legtöbbször Lehetséges szövődmények: •
törtvégek elmozdulása, akár 1-2 hetes rögzítés után is • secundaer arthrosis • Sudeck dystrophia • posttraumás carpal-tunel syndroma Sajkacsont törése • hátrafeszített kézre esésnél • körülírt nyomási fájdalom a Tabatiére-ben • általában konzervatív kezelés (Bennett-gipsz 12 hétre) • gyakori az álízület-képződés, amely műtétet és 2-3 hónapos gipszrögzítést igényel Kézközépcsontok és az ujjak törései • esésnél • lépcsőképződés • szomszédos ujjak rögzítése Ulnáris oldalszalag szakadása • hüvelykujj alapízületi sérülése esetén • fájdalmas és erőtlen az I. és a II ujj körötti fogás • szalagvarrat, majd kb. 4 hétre hüvelykujj-abdukciós gipsz A kéz sérülései • traumára vagy degeneratív elváltozás miatt • érintett terület csak korlátozottan vagy egyáltalában nem hajlítható és/vagy nyújtható • ínvarrat; 4-6 hétig a sérült ín mozgatása csak passzívan • zárt
DIP-ízületi hajlítóín-sérülésnél konzervatív ellátás (legalább 6 hétre sínezés) • postoperatív letapadás, hegesedés mozgáskorlátozottsághoz vezethet 12