Environmental protection | Higher education » A 2000. évi Tisza cián-szennyezésének dilemmája

A 2000. ÉVI TISZA CIÁN SZENNYEZÉSÉNEK DILEMMÁJA TARTALOMJEGYZÉK 2000-es évi Tisza cián szennyezésének dilemmája. 2 1.Bevezetés 2 2.A víz 3 2.1 A víz az életünkben 3 2.11 Az ivóvíz 3 2.12 A természetes ásványvíz 3 2.2 A vízfelelési formái4 3.A Tisza vízgyűjtő medence helyi tulajdonságai 4 4.Mi is a cianid és hol használják? 7 4.11 A cianid jellemzői 7 4.12 Egészségi károsodások emberekre és állatokra 7 4.13 Cianid technológia 8 5.A Tisza cián szennyezése 8 6.Irodalom 12 1 2000-ES ÉVI TISZA CIÁN SZENNYEZÉSÉNEK DILEMMÁJA. 1. Bevezetés A környezetszennyezéseinek hatásai nem csak helyi, hanem regionális jelentőséggel is bírnak, hisz azok a problémák, amik okozzák környezetünk természetes egyensúlyának megváltoztatását, nem állnak meg a földrajzi országhatároknál. A határvonalon átnyúló környezetszennyezésnek, a kihatásai lehetnek azonnaliak vagy hosszantartóak, és érinthetnek bennünket

közvetlenül vagy közvetve, előbb vagy utóbb azonban mindannyiunk közös ügye lesz. Ezért csak teljes mértékben az emberek egymásrautaltsága akadályozható meg környezetünk károsodását, sajnos itt már cselekedni kellene, meg kell szüntetni a környezetünk károsodását, vagy legalábbis enyhíteni kell. A víz kitűnő példa erre, a regionális környezetszennyezésre, más szóval a folyók, a tavak és a talajvíz véletlenszerű, sőt, gyakran tudatos mérgezése. Ezt a felbecsülhetetlen értékű természeti forrást az ipari folyamatok során, sokféle módon használják, és sok esetben nem rendeltetésszerűen. A környezet védelme ez esetekben a legutolsó szempont, mert itt is a gazdasági értékek kerülnek előtérben. Amidőn természetes környezetünk vizére gondolunk, az első percre olyasvalami, amit használunk, pazaroljunk, és szennyvízlefolyókba bocsátunk, különösebb megfontolás nélkül. Ha viszont részletekbe menően szemügyre

vesszük világunkat, teljesen más képet kaphatunk. A földrész élővilága, benne az ember, a folyamatosan pótlódó édesvizekre van utalva. A víz létet adó alkotóelem Az élet fenntartásához kimeríthetetlen állományra lenne szükségünk. Így tehát a természeti kincseink felértékelődnek, nekünk is tudomásul kell venni, és nem a kitermelhető hasznot előtérben helyezni hosszú távú megértésre, kell hangsúlyt helyezni. Felelősek vagyunk gyermekeink egészsége és biztonságos jövője iránt. A környezetünk része a mindennapi éltünknek, a ház, a kert, a part és a város. Az a környezetünk és természeti értékeink tisztaságát, csak együtt tudjuk megőrizni, megmenteni. Meg kell értenünk, hogy a föld nem tartozik egyetlen egy nemzethez és nemzedékhez sem. A szülő bolygónk rendben tartása és óvása a feladatunk 2 2. A víz 2.1 A víz az életünkben Az emberi testi felépítés vízháztartását idegi és hormonális

működését szabályozzák. A mindennapi vízleadás és vízfelvétel egyenlegén mindkét oldalán átlagosan 2,4 liter, ennyi vizet adunk le a szervezetünkből a verejtékezéssel, a légzéssel, a kiválasztással és az emésztéssel, amit ismét fel kell venni a testünknek. Mindennapos folyadékszükségletünk körülbelül felét a táplálékokkal, másik felét víz formájában vesszük magunkhoz. A szervezetünkben bevitt víz mennyisége bejárja az egész testünket. Az emésztőrendszerből beáramlik a vérbe, utána az egész testben szétáramlik és a különböző szervekben, és szövetekben ideiglenesen tárolódik, ahova továbbítja a benne oldott anyagokat. A leadott oldott anyagok révén ekkor érvényesül a vizek hatása. A szervezeten belüli körforgása során a víz az anyagcseretermékeket is felveszi, és tovább viszi, méregtelenítve ezzel a szervezetet. Az emberi test legnagyobb részt vízből áll, a kor előrehaladtával a víz aránya

fogy. A csecsemő szervezete 80%, a felnőtté már csak 60%, az idős szervezet, pedig mindössze 50%-ban tartalmaz vizet. Ennek a csökkent vízmennyiségnek kell ellátnia folyadékkal testünk minden részét. 2.11 Az ivóvíz A víz összetétel és álaga főképpen attól a víztől függ, amelyből az adott ivóvizet mesterségesen készítik. A folyó menti parti kutakból vagy fúrt kutakból kinyert vizet fizikai, kémiai és biológiai tisztítással teszik ihatóvá. Az módszer lényeges perspektívája, hogy az ivóvíz eleget tegyen a vonatkozó szabványok bizonyos minimális, azaz maximális fizikai, kémiai és biológiai értékeket meghatározó előírásainak. Az ismérvét elsősorban az egészség és a környezet biztonságát szolgálják. 2.12 A természetes ásványvíz Minden külső szennyeződéstől és emberi beavatkozástól mentes a földkéreg védett víztároló rétegéből származó természetes ásványvíz. Az emberi életműködés nézve

hasznos ásványvizek. Az ember számára kedvező összetételű-és mennyiségű ásványi anyagokat, makro- és mikroelemeket tartalmaznak. 3 2.2 A vízfelelési formái A víznek rengeteg fellépési formája van. A víz a felszínen először is, mint forrás, patak, és tó jelenik meg. Csapadékként eső, ónos eső, jégeső, harmat, köd, dér, hó és zúzmara alakjában. A felszín alatti vizek a talaj- és rétegvizek A víz érrendszerként hálózza be a földgolyónkat. A tiszta víz az életet hordozza De a vizek hordozhatják az élővilágra károsodásokat okozó, anyagokat is. A talaj és a levegő szennyeződései a víz által mindenhová eljuthatnak. A talajvíz a talajon által van közvetlen kapcsolatban a felszínnel. Az általunk létrehozott, gondatlanul kezelt szennyező anyagok így bejuthatnak abba. Ezek a kerti szennyvíztárolók vizéből, a felelőtlenül kiöntött vegyszermaradványokból, az állattartóknál az elszivárgó trágyából és

sokkminden másból tevődnek össze. A talajvizet vízzáró réteg választja el az egyik legfontosabb ivóvízforrásunktól, a rétegvíztől. Ez a záróréteg biztosítja a rétegvizek tisztaságát Ha a felszíni vízállomány már telített az eltérő vegyszerekkel, csak idő kérdése, hogy ezek a mérgező vegyületek, mikor terjed el a mélyen fekvő felhalmozódott és tiszta talajvízkészletekben. Azonban ekkor már nem állapítható meg, hogy ki a felelős ezért. A szennyezett vidék megtisztítása csak csekély esetben eredményes, vagy rengeteg pénzösszegbe kerülnének. 3. A Tisza vízgyűjtő medence helyi tulajdonságai A tiszai a legterjedelmesebb vízgyűjtő a Duna-medencén belül. Öt ország részesül ebben a természeti adottságból (Ukrajna, Magyarország, 1. Tisza Erdély és Alföld közt. egyformán Románia, Szerbia). jellemzik Szlovákia, A a területen Kárpátok kiemelkedő gerince koszorúja és a nagy alföldek; úgy a

nagykiterjedésű, ritkán lakott erdős vidék, mint a nagy koncentráltságú ipari és mezőgazdasági területek. A 2. Maros hegyvidék ökoszisztémája magában foglalja az erdőket, a hegyi legelőket, a barlangrendszereket, a patakokat, a vízeséseket, a magasföldi lápokat és az ásványvízforrásokat. Az alacsonyabb vidékek jellemző helyei az ártéri erdők, a lápok és mocsaras mezők. Az Avas és a jobb parti Nagyszőlős-hegység közt, a huszti portáján a folyó völgye gyorsan kiszélesedik, azonban mielőtt kiérne az Alföld peremére, felveszi a jobb part 4 felől futó Taracot, Talabort és a Nagyágat. Királyháza és a Szamos torkolat között a folyó kelet-nyugati irányt követ nyomon. Ezen a töredékén két nagyobbacska mellékfolyót fogad be; jobbról a Borsát és balról, immár hazai vidéken a Túrt. A Szamos beletorkollásáig a vízgyűjtő terület 13173 km2-re növekszik. Az idáig megtett 258 km-es úton a tengerszint feletti

magasság 103 m-re csökken, egyszóval a folyó esése a felső szakaszon 1577 m. A hidrológiai nézőpont alapján felső, középső és alsó szakaszra osztható folyó felső szakasza a Szamos torkolatig tart. A középső és alsó szakasz határát a Maros beömlésé adja. A Tisza második terjedelmes mellékfolyója a Szamos. 415km-es komplett hosszkiterjedéséből mindamellett 50km esik a jelenlegi magyar peremén belülre. A folyó az Erdélyi-medence északi részének vizeit tartalmazza. Két elemi ága közül az egyik a Radnai-havasokat délről Nagy-Szamos, a másik az Erdélyi-szigethegységben, a Biharhegység keleti felén található meg Meleg-Szamos és a Gyaluihavasokban fakadó Hideg-Szamos egybeolvadásából létrejövő Kis3. Szamos Szamos. A Nagy-Szamos forrása 1558 m magasan foglal helyet, míg a Meleg-Szamos 1358 m-ről, a Hideg-Szamos 1683 m-ről kezdődik. A Nagy-Szamos hossza az egyesülésig 119,6 km, vízgyűjtőjének nagysága 5034 km2.

Alapvető mellékvize a Sajó, ráadásul a Sajóba beleömlő Beszterce A KisSzamos 3804 km2-nyi terület vizeit gyűjti össze Mellékvize a Nagy-Szamossal való egyesülés közelében belefolyó Füzes. Az egyesült Szamosnak két jókora mellékfolyót tartalmaz. Egyik az Almás, a másik a Lápos, mely a Lápos és Gutin magaslatáról származik. A Szamos komplett vízgyűjtő medence területe együtt 15882 km2, ami így hatalmasabb, mint a befogadó Tiszáé. Kirívó ez okból, hogy a Szamos vízhozama a sokévi átlag szerint 134 m3/s, míg beletorkollás helyén a Tisza 203 m3/s vizet hordoz. Ennek indoka, hogy a Szamos vízgyűjtője a nagy hegyekkel van körülkerítve, emiatt csapadékban jóval szegényebb, mint a Tisza forrásvidéke. A mederesés a hegyvidéki periódus 16 m/km, a síkvidéki összetevő román szakaszán átlagosan 0,64 m/km, ameddig a magyar szakaszon átlagosan mintegy 0,22 m/km tájban változik. Egykor az Ecsedi lápot tápláló Kraszna a múlt

században a Szamosba folyót bele. Lenti szakaszát, ez után helyezték át olyanfajta módon, hogy mostanában a Szamos torkolat alatt hozzávetőlegesen 3,5 km-nyire rögtön a Tiszába ömlik. A Kraszna 5 torkolattól a Tisza észak irányában terelődik, kitérve az alig 170 m magas nyírségi homokhátat és Záhonynál éri el legészakibb részét. Errefelé éles kanyarulattal nyugat-délnyugatnak veszi útvonalát, balról magára ölti a nyírvizeket összegyűjtő Lónyai-főcsatornát, majd a tokaji Kopasz-hegy tövében, a torkolattól 544 km-re, legfontosabb jobboldali mellékfolyóját, a Bodrogot. A Tiszát, helyesebben mondva annak vízgyűjtőjét megismertetve meg kell említeni az alföldi vízhálózat legszámottevőbb mesterséges vízfolyását, a Keleti-főcsatornát, mely Tiszalöknél ágazik ki a Tiszából. A Bodrog beömlésétől dél-nyugat irányában fut a Tisza folyása. A Taktaközi süllyedéket követi, és annak déli peremén ugyancsak

jobbról magára ölti a Hernáddal bővült Sajót. A Bükk-hegység vizei 4. Tisza-tó egy régi Tisza-meder, a Kis-Tisza révén jutnak a Tiszába. A Kisköre és Tiszavalk közötti folyószakasz felduzzasztásával a Tisza hullámterében létrejött a Tisza-tó, ami 127 km2-nyi volumennel a Kárpátmedence második legnagyobb terjedelmű állóvize A Tisza elkövetkező mellékfolyója, ugyancsak a jobb part irányából a Zagyva, a Mátra és a Cserhát vizeinek fő levezetője. A Zagyva torkolat után a folyó délre terelődik, és ezt a Dunával párhuzamos áramlatot megtartja egészen a torkolatig. Nyugat 5. Zagyva irányából a Duna-Tisza közötti homokhát kíséri, ahonnét jelentőségteljes vizet nem kap. Igen fontos azonban a baloldalán formálódott mellékfolyó a Hármas-Körös, melynek vízgyűjtője a második legnagyobb méretarányú 27537 km2 mellékfolyók közül. Rendszerrét öt legyezőszerűen összetalálkozó vízfolyás formálja, a

Fehér-, a Fekete- és a SebesKörös, azonfelül a Berettyó és a Hortobágy-Berettyó, amelyik közül az első négyet az Erdélyi-szigethegység vizeibe folynak, miközben a végső a Tiszántúl síkságának vizeit vezeti le. A Tiszába belefolyó legjelentőségteljesebb vízfolyás az ország vidékén befejezőként betorkolló Maros, mely az Erdélyi-medence vizeit gyűjti össze a déli részen 30332 km2-nyi tartomány. A Maros alatti rész, a vízválasztó nyugati szélén Bajánál megközelíti a Dunát. 6 4. Mi is a cianid és hol használják? 4.11 A cianid jellemzői A cianid a levegővel vagy egyéb oxidáló szervekkel elegyedve oxidálódik, és ekkor olyan ártalmatlan vegyületekre bomlik szét, mint a széndioxid vagy az ammónia és eltűnik. Ugyancsak igen gyorsan lebontódik vízben, és napsütés hatására, ez utóbbi hiányában azonban a cianid még huzamos időszakig mérgező marad az üledékekben vagy a talajvízben. A cianid szintén kész a

reakcióra egy sereg kémiai elemmel, megteremtve ezzel egy féktelen verziójú mérgező cianid-származású vegyületcsaládot. Az ásványfeldolgozások területén használt legtöbb cianid könnyűszerrel lebomlik, akár a természetes degradáció, akár a nagy ritkán alkalmazott kezelési eljárások végeredményeként. Az igazi cianidok egy számottevő része létrehoz új mérgező vegyületeket, melyek fennmaradnak még hosszú ideig és nem mutathatók ki az ellenőrző vizsgálatokkal sem. 4.12 Egészségi károsodások emberekre és állatokra Lenyelve nagy adagban egészen egyszerűen gyilkos méreg emberre, állatra egyaránt. Az oxigéncserét akadályozza a szervezetben, így fulladást okoz Amikor minimális koncentrációba van jelen, először nem jelent azonnali krónikus egészségbeli vagy környezeti problémát, habár nem lehetünk holtbiztosak a hosszabbtávú kihatásokról. Eléggé nagy határozatlanság áll fenn a különféle cianidok

toxikusságát illetően az élő szervezetekre. Meghatározott, hogy a cianid bányászati használatával egy kézzelfogható hosszú távú károsodás jött létre. Ezek közül számos a lebomló vegyület, még ha kevésbé toxikus is, mint az eredeti cianid, mérgező hatásuk a vízben élő szervezetekre közismert. Utóbbiak számottevően hosszú ideig hátra marad a környezetben Ezek a vegyületek bizonyos formája fel tud halmozódni a növényi szövetekben, és krónikusan mérgező lehet a halakra. Sok, a toxikusságról szóló analízis a halakra összpontosít, mivel ők a legérzékenyebb élőlények, melyek csak igen alacsony cianid koncentrációt képesek elviselni. Halakra vonatkozólag halálos cianid koncentráció a microgram/liter sávba esnek, amíg madarak, emlősök, emberek halálát előidéző ciánkoncentráció a mg/l-es értéktartományba. 7 A végzetesnél kisebbfajta idült cianidos mérgezéshatással lehet a szaporodásra, az élettani

felépítésre számos hal fajtánál, és a halállomány életképességére. 4.13 Cianid technológia A cianidnak meglehetősen összetett kémiai formái vannak. A fémekkel és a különböző kémiai elemekkel szerfelett könnyen reakcióba lépnek a szén alapú anyagokkal, beleértve élő organizmusokat is. Ennek következtében a főhasználati helye a bányaipar, ahol nemesfémek érceinek kövekből való kivonására alkalmaznak. A cianid a bányászati telephelyeken nagyobbrészt nátrium-cianid (NaCN) formájában fordul elő. Ugyancsak használják reagensként a vegyi- és gyógyszeriparban. A bányászatban a cianid-technológia eredményes az arany kivonásához is. Így tehát ezt a technikát használják az alacsony arany tartalmú érceknél. A cianid könnyűszerrel kapcsolódik csekély aranyrészecskékhez, hisz ez egy vízben oldható vegyületet, amely arany-cianidot formál, amiből utóbb az arany visszanyerhető. Az eljárásmódhoz nehéz

erőgépeket vesznek igénybe az óriási nyitott aknák ásásához. Aránylag kis ráfordítással a cianid oldatot használják az aranykövekből történő kilúgozására. Ez a művelet olyan minimális fémtartalmú ércek kitermelését is gazdaságossá teszi, amelyeket az elmúlt technológiákkal nem bányásztak volna. Az elveszett területek magas költsége és a cianid savas szennyezése ellenére az aranybányászat még mindig a cianidos feltárást alkalmazza. Ennek eredményeként, az elmúlt években világszerte adódik számos kiömlés és tragédia nyomán ma már igen nagy számú „eltakarítási és tisztítási számla” létezik. Felmerülhet itt egy kérdés, hogy ki fizeti ki őket? A cianid használata hatalmas dilemmát okoz. A bánya-hulladékokban gyakori a fém-cianid komplexek jelenléte. Ezek a komplexek időtállóak, még rengeteg évvel a kitermelés befejezése után is kimutathatóak. 5. A Tisza cián szennyezése A jókora mennyiségű

ciánvegyületet tartalmazó víz nagybányái Aurul bányaipari vállalat derítőjéből ömlött a folyóba. A vállalat Sasar község közelében lévő hatalmas derítőjének gátja 2000. február 26 Szegedi kép 8 án vasárnap éjjel szakadt át hozzávetőlegesen 25 méteres szakaszon, és a román sajtó jelentései szerint ezt követően több tízezer köbméter ciánvegyületet magában foglaló víz került a földekre, aztán a Lápos, s innen a Szamos folyóba. A nagymértékben mérgező hatású cianid vegyületek 7. Szegedi kép végett, olyan kedvezőtlen vízminőségi viszony jött létre, hogy megdöglöttek a halak, így a katasztrófavédelmi igazgatóság kénytelen volt megtiltani minden vízkivételt az ásott kutakból, a felszíni vizekből a horgászást és halászást is. Mivel a folyó felszínét a legtöbb helyen jég borította ez időben, azonnal nem lehetet megállapítani, a természet és az élővilág pusztulásának mértékét.

Tekintettel arra, hogy a szennyezés a folyóban oldott formában volt, mechanikus beavatkozásra nem volt lehetőség, az esetleges kémiai beavatkozás, pedig tovább rontotta volna a folyó amúgy is rendkívül instabil állapotát. Tiszaújváros területén. A szennyezés csóva centrumában harmincszoros volt határérték-túllépéseket mértek. A cián nem csupán a folyó élővilágát, hanem a belőlük táplálkozó madarakat és a folyóra inni járó vadállományt is elpusztította. Szolnokon a szennyezéstől védett artézi kutakat, új kifolyókat szereltek fel, és üzembe állították óránként 1500 liter zacskós vizet képes volt megtölteni gépsort. Itt szükség volt egy tisztavíz forrásról gondoskodni, mert a Tisza tisztított vize mérgező volt. Sikerült megóvni a Tisza mellékvízfolyásait a ciántól. Sem a Keleti, sem a Nyugati főcsatornában nem lehetett kimutatni a méreganyag jelenlétét, így nem volt szükség vízkorlátozásra

Debrecenben. Itt nagyon gyorsan tudtak reagálni a mérgezés továbbterjedésének megakadályozásával. Meglehetősen fontos volt a Debrecenbe érkezet ivóvíz megvédése az emberek számára. A Tiszát lassan megtisztították a döglött halaktól, fokozatosan kiürült a cianid. A vízmintákban nem vagy csak minimális arányban mutattak ki az élet előfeltételeit megteremtő planktonok, baktériumok. Tisza önmagától regenerálódott, igaz nem olyan, mint volt. A mintavételek a magyar részén a felszíni törzshálózati szelvényekben, helyesebben azon kívül a fontosabb vízvédelmi pontokon történtek; a szennycsóvák levonulása idején mindegyik mintaponton kétóránként, illetve az utolsó, az alapadatokat meghaladó koncentrációjú cianidot és nehézfémeket tartalmazó mérési 9 eredmények után még 5 napon keresztül egyszeri alkalommal. Az illetékes környezetvédelmi felügyelőség munkatársai a folyó sodorvonalából a magyar szabvány

szerint (MSZ ISO5667-6:1995) vettek mintát. Ennek során az összes cianid (MSZ 260-30:1992) (desztillációs módszer), valamint az összes és oldott réz, ólom, cink, kadmium és ezüst koncentrációját mérték (MSZ 1484-3:1998) műszeres analitikai módszerekkel (AAS, ICP). A hidrobiológiai elemzés alkalmával a folyó mikroszkopikus élőlényeinek minőségi és mennyiségi analízisére került sor, de történtek vizsgálatok a makroszkopikus gerinctelenek összetételében bekövetkezett változások felmérésére is. Emellett laboratóriumban ökotoxikológiai teszteket is végeztek, amelyek során három teszttel ellenőrizték a víz mérgezőképességét. A Daphnia és guppitesztekkel az állatok pusztulásának mértékét állapították meg, a fehér mustármag csírázóképességének, illetve gyökérhossz-növekedés mérésével a növényekre gyakorolt hatást vizsgálták a szennyezett vízből vett mintákban. A halak pusztulására vonatkozó első

minőségi és mennyiségi adatokat a helyenként több tonnányi hulla szolgáltatta. Az ausztrál technológiát ez ideig nem volt sok szerencséje. A munkák kezdeti akadozásakor, a meddőt szállító csőben időnként túlnyomás támadt, a ciánnal kezelt meddőt szállító csővezeték eltörött, s abból a cég információja szerint "jelentéktelen mennyiségű víz egy közeli mezőre ömlött". Mindezt és a környezeti hatásokat terveket figyelembe elnézte, nem jobban vevő mondva 8. Aurul arany kinyerő cége Romániában jóváhagyta, így román környezetvédelmi felügyelőség nem biztonságos üzem katasztrófájáért nagy részben a román hatóságok is felelősek. 2000. február. 11-én. Észak-romániai Nagybányán a megszokottnál is csendesebb az aranysárgára kinézetű, kenguru emblémákkal ellátott aranyüzem. Az ausztrál-román vegyes vállalat, az Aurul leállította az arany kitermelését a szomszédos meddőhányó

salakjából a gátszakadás miatt. Phillip J Evers, a cég ausztrál vezetője azt jelentette ki, hogy nem akart találgatni arról, mikor indulhat újra a termelés. Úgy tapasztalta, hogy a román-magyar szakértői bizottság megfelelőnek 10 találta az új gátszakasz állapotát, és reméli, hogy a hatóságok rövid időn belül ismét zöld jelzést adnak az egyébként vadonatújan megépített és csak néhány hónapja üzemelő gyár újraindításához. Ami a Remin nevű állami cég által üzemeltetett másik derítőmedence tisztítását illette, ott nem olyan szívderítő a helyzet. Itt - ellentétben az Aurul technológiájával nem forgatták vissza a ciános vizet a termelésbe, hanem semlegesítették, és a folyóba engedték. Legalábbis papíron A semlegesítéshez használt hypoklorit ugyanis a helyi lapok szerint folyamatosan hiányzott, holott percenként húsz liter ilyen vegyi anyagot kellet a ciános vízhez tölteni. Korábban előfordult, hogy

csak 1,5 litert engedtek bele percenként, így történhetett, hogy a folyó vizében a megengedettnél hatvanszor nagyobb volt a ciánvegyület koncentrációja. A berendezések elavultak, a csövek a helyszínt ismerő nagybányaiak szerint már korábban is szivárogtak és szennyezték a környezetet. A tiszai ciánszennyeződés mögött is beláthatóan az éghajlatváltozás folyamata hagy szerepet játszott. Végső soron a Nagybánya környéki időjárás, a rendkívül heves, nagy intenzitású esők okozták a tragédiát, a megduzzadt ülepítő tavak vize átcsapott a gáton, s így jutott ki a ciánnal szennyezett víz a Szamosba. A gát méretezése a százéves csapadékátlag szerinti vízmagasságra történt, s ez mindeddig kielégítő védelemül szolgált. Azonban olyan mennyiségű eső és hó zúdult a környékre, amilyenre hosszú évtizedek óta nem volt példa. A környezetszennyezést lehetne az időjárásra fogni, de egy ilyen cégnél

mindenre kell gondolni még erre is. Bár Magyarország és Románia 1997-ben szerződést írt alá a határon átterjedő környezetszennyezésekről, nincs sok remény a kártalanításra. Ez a megállapodás ugyanis a közös védekezést, kárjelentést rögzíti, de nem szól a kártérítésről. Az Aurul vezetője egyelőre nem kíván az esetleges kártérítésről nyilatkozni. Mint mondja, konkrét kárigény a céghez a mai napig nem érkezett. Az Aurul álláspontja, hogy a magyarországi károkról a két országnak kell egyeztetnie. 11 6. Irodalom 1996-2001 TERRA Alapítvány a Környezetvédelemért és az Oktatásért www.greenpeacede www.greenpeaceorg www.foekhu Magyar Hírlap: február 2, február 7, február 8, február 11, február 14 ,február 17 Magyar Nemzet: február 2, február 3 Népszava: február 7, 12