Legal knowledge | Civil service law » Közigazgatási jog tételek I, 2001

1 Közigazgatási jog tételek - 2001 1. tétel A személyzeti politika szerepe és jogi szabályozásának alakulása Minden szervezet-rendszer és szervezeti egység teljesítménye számos tényezőtől függ, közöttük az első hely a személyzeti összetételét illeti meg. Ezért áll minden szervezeti rendszerben az érdeklődés középpontjában a személyzeti politika. Ezen azoknak az elveknek az összességét értjük, amelyek valamely apparátus személyzetének kiválasztására, teljesítményének értékelésére (különösen minősítésének rendszerére előléptetési és illetményrendszerére) és felelősségi rendszerére vonatkoznak. Az államok általában a teljes államapparátusra nézve kialakítják az állami személyzeti politikát, és belül meghatározzák közigazgatásra alkalmazandó személyzeti politikai elveket. Először tisztázni kell azt, hogy milyen rendszerben kívánják az állami szolgálatot (közszolgálatot) működtetni: zárt

vagy nyílt rendszerben. A zárt rendszer lényege az, hogy a közszolgálatban hivatásos és szakképzett személyeket foglalkoztatnak, akiket az általános munkaviszonyban állókhoz képest előjogokban részesítenek, és különös kötelességekkel terhelnek. Legfontosabb előjogok: - elmozdíthatatlanság, - előmenetelhez való jog (karrierhez) Különös kötelességek: - teljes munkaerejüket a köz szolgálatába kötelesek állítani, - feladataikat a köz életében kötelesek teljesíteni (áldozat vállalásával is.) Kötelmük: nem lehet másodállásuk, mellékfoglalkozásuk, nincs sztrájkjoguk, engedelmességi kötelezettség hárul rájuk. Kártérítési kötelezettséggel tartoznak, büntetőjogi felelősséget is viselnek. További jellemzők: munkaviszonyt nem magánjogi szerződés, hanem közjogi közigazgatás jogi jellegű aktus (kinevezés, választás) létesíti, munkaviszony megszűntetése is ilyen aktussal történik. A nyílt rendszer a zárt

rendszer kritériumának ellentétei. A nyílt rendszer változata volt az amerikai ún zsákmányrendszer, amelyben a választásokon győztes pártnak módjában volt közületi állásokkal jutalmazni híveit. Hazánkban a kiegyezés után érvényesül az a felfogás, hogy a közszolgálati jogviszonyt el kell határolni a munkajogi jogviszonytól. Sok tv és rendelet született, amelyek különféle közszolgálati jogviszonyokat szabályoztak. A II. Világháborút követő politikai rendszerváltozás nyomán uralomra jutott az a nézet, hogy nem lehet különbséget tenni közszolgálati és egyéb munkaviszonyok között, mert az alkalmazottak többsége állami tulajdonú vállalattal lépett munkaviszonyba. Így kibocsátották 195l évi 7 sz tvr-t (első Munka Törvénykönyvet) (munkáltató a vállalat lett, vállalat = a teljes állami apparátus). Közszolgálati jogviszony = munkajogi jogviszony. 2 Kormányrendeletet bocsátottak ki az államigazgatási és

igazságszolgáltatási munkaviszonyának kérdéseiről [38/1975.(XII27) MT számú rendelet] dolgozók Az 1990-es politikai rendszerváltozás következményeként új Munka Törvénykönyvet kellett alkotni. Kormányzati szinten úgy határoztak, hogy a közszolgálat két törvénynek legyen szabályozás tárgya, egyik a közigazgatás alkalmazottaira, a másik az állami közhatalom gyakorlásában részt nem vevő költségvetési szervek alkalmazottaira vonatkozzék. Így a Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII tv) az ún közszolgálati jogviszonyt kivette saját hatálya alól, hogy azt külön törvény szabályozza. Ez a törvény az 1992 évi XXIII tv a köztisztviselők jogállásáról. Az állami szolgálatban álló alkalmazottak másik csoportjára (közalkalmazottak) a Munka Törvénykönyvének hatálya kiterjed. Ez a tv a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992 évi XXXIII tv a köztisztviselők, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló tv.

viszonya a Munka Törvénykönyvéhez képest a.) A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény (Ktv), a közszolgálati jogviszonyra a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha ezt a Ktv. elrendeli A Ktv a köztisztviselők jogállásának olyan kódexe, amelyet sok esetben a Munka Törvénykönyvével együtt lehet értelmezni. b.) A közalkalmazottak jogállásáról szóló tv (Kjt), mindazon tárgyakban, amelyekről nem rendelkezik a Munka Törvénykönyve az irányadó. Az állami szolgálati munkaviszony a Ktv. szerint közszolgálati, a Kjt szerint közalkalmazotti jogviszony A magunk részéről az egységes állami szolgálati kódex megalkotását véljük kívánatosnak, mert a közszolgálat egészének együtt kell munkálkodnia a közfeladatok elvégzésén, s ennek akadálya, ha két nagy érdekcsoportra bomlik. 3 2. tétel A köztisztviselői törvény hatálya. A közszolgálati törvény hatálya az önkormányzatokra nézve A

köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya a Miniszterelnöki Hivatal, a Minisztériumok, az országos hatáskörű szervek (ezek a központi közigazgatási szerv) és területi helyi szervek, a megyei, fővárosi közigazgatási hivatala, valamint a helyi önkormányzat képviselő testületének hivatala, hatósági igazgatási társulása, a körjegyzőség (ezek képviselő testület hivatala) köztisztviselőinek, ügykezelőinek és fizikai alkalmazottainak közszolgálati jogviszonyára terjed ki. Törvény eltérő rendelkezése hiányában a Köztársasági Elnök Hivatala, az Országgyűlés Hivatala, az Alkotmánybíróság Hivatala, az Országgyűlési Biztos Hivatala, az Állami Számvevőszék, a Közbeszerzések Tanácsa, az Országos Rádió- és Televízió Testület Irodája és a Gazdasági Versenyhivatal köztisztviselői, ügykezelői és fizikai alkalmazottai közszolgálati jogviszonyára is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. -

Közszolgálati jogviszony alanyai, - Közszolgálati jogviszony létesítése - Közszolgálati jogviszony megszűnése, - Közszolgálati jogviszony tartalma, - Köztisztviselők minősítése, - Köztisztviselők előmeneteli- és illetményrendszere, - Fegyelmi- és kártérítési felelősség. Ezeket kell ide elmondani, de a válaszok megtalálhatók a 3., 4, 5 tételben 4 3. tétel A közszolgálati jogviszony (alany, tárgy, tartalom, keletkezés, megszűnés). A Ktv. 5 §: “A közszolgálati jogviszony az állam és az önkormányzat, valamint nevükben foglalkoztatott köztisztviselő, ügykezelő, fizikai alkalmazott között munkavégzés céljából létesített jogviszony, amelyben mindkét felet sajátos kötelezettségek terhelik, és jogok illetik meg." A közszolgálati jogviszony alanya csak az állam és az önkormányzat valamint nevükben foglalkoztatott köztisztviselő, ügykezelő, fizikai alkalmazott lehet. Az állami és

önkormányzati közigazgatási szervek létesíthetnek munkavégzésre irányuló olyan jogviszonyokat is, amelyek nem közszolgálati jogviszonyok. A jogviszony tárgyául az állami- és helyi önkormányzati költségvetési szerveknél foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyát nevezi meg. A közszolgálati jogviszony tartalmát adják a köztisztviselői jogok és kötelességek. A köztisztviselői jogok: - az előmenetelhez való jog, illetményhez való jog, az álláshoz való jog (elmozdíthatatlanság és az áthelyezhetetlenség az érintett hozzájárulásának hiányában), ellátási jog (a köztisztviselőt és legközelebbi hozzátartozóit illeti meg), a munkakörhöz való joga a köztisztviselőnek (megtagadhatja az olyan feladat elvégzését, amely nem tartozik munkakörébe), fokozott büntetőjogi védelemhez való jog (ez a védelem hivatalos személyt illeti meg). A köztisztviselői kötelességek: - - hűség kötelessége (hivatalnoki erkölcs) a

közhivatalnok nem munkát végez, hanem szolgálatot teljesít az államért és a népért. Ezért neki ellátást biztosítanak A közszolgálat teljes odaadással való ellátásának kötelessége. o A közhivatalnoki jogviszonyban álló személy munkavégzéssel járó jogviszonyt, vagy egyáltalán nem, vagy engedéllyel létesíthet, o A közhivatalnok nem tarthat igényt túlmunkavégzés esetén díjazásra (nem jogosult készenléti díjra). o Az áldozathozatali kötelesség, amelynél fogva feladatát egészsége, élete kockáztatásával is el kell látnia (ez gyakorlatban nem érvényesül). o Közhivatalnoki sztrájk korlátozott. A törvényesség megtartásának kötelessége. Köteles megbízatásának eleget tenni, jogellenes magatartást észlelve eljárást indítani. Az utasításnak való engedelmesség kötelessége. Az alárendeltnek csak olyan utasítás adható, amely nem jogellenes. o A felettes utasításának végrehajtását köztisztviselő köteles

megtagadni, ha azzal bűncselekményt valósítana meg 5 o Végrehajtás megtagadható, ha teljesítése köztisztviselő életét, egészségét súlyosan és közvetlenül veszélyeztetné. o A köztisztviselő köteles az utasítást adó figyelmét felhívni arra, hogy utasítás szerinte jogszabályba ütközik. - - - A megközelíthetetlenség (befolyástól mentesség). Nem volt még olyan állam, amely képest lett volna ezt megvalósítani. Hivatali szolgálati titok megtartásának kötelessége. A köztisztviselő nem tehet illetéktelen személy számára hozzáférhetővé olyan információt, amelynek birtokába közhivatalnoki minőségébe jutott. A köztisztviselők információszolgáltatási kötelessége. o Azt, aki a közigazgatási szerv feladatkörébe eső kérdésben tájékoztatást kér köteles informálni. o A hatósági eljárásban a köztisztviselő kőteles az ügyfelet meghallgatása előtt szükséges tájékoztatással ellátni. A

köztisztviselőkőz méltó magatartás tanúsításának kötelessége (a munkahelyen kívül is). A személyzet kiválasztási rendszere a következő három összetevő eredője: 1. A kiválasztási módszerek 2. A szolgálati jogviszony létesítésének általános és különös jogi feltételei 3. A szolgálati jogviszony létesítésének és megszűnésének jogi formái Kiválasztási módszerek - a felvételi vizsga, - a személyiségkutató megbeszélés, próbák, tesztek, - a gyakornoki rendszer, - a pályázati rendszer (amelyben a betöltendő állásokat nyilvánosan meghirdetik), - a belső előléptetési rendszer. A szolgálati jogviszony létesítésének jogi feltételei a következők: Az általános jogi feltételek, - állampolgársági jogviszony, - cselekvőképesség, - büntetlen előélet, - megfelelő egészségi állapot, - összeférhetetlenség. Speciális jogi feltételek - az erkölcsi kifogástalanság, - a képesítés A szolgálati jogviszony

létesítésének jogi formái: - kinevezés, - választás, - szerződés. 6 A jogviszony megszűnésének módjai: (hogy a nem megfelelő személyek kikerüljenek a közszolgálatból). - A felek közös megegyezése - Áthelyezés - Lemondás - Felmentés o Közigazgatási szerv jogutód nélkül megszűnik, o létszámcsökkentés, o megszűnt a közigazgatási szervnek az a tevékenysége, amely körében köztisztviselőt foglalkoztatták, o átszervezés, o köztisztviselő a feladat ellátására alkalmatlan, o köztisztviselő nyugellátásra szerzett jogosultságot, - Kinevezésben foglalt határidő lejárta. - Köztisztviselő halála. - Egyéb esetek. o közigazgatási alapvizsga letételére megszabott határidő elmulasztása, o összeférhetetlenség, o fegyelmi büntetésként kimondott hivatalvesztés. 7 4.tétel A közigazgatás személyzetének felelősségi rendszere A felelősség jogi értelemben jogellenes kötelességszegés, amelyet jogszabály

szankcióval fenyeget, azaz a megtorlást előírja. A jogi felelősség a felelősségre vonásban realizálódik A jogi felelősségi rendszer az adott államban az intézményesített felelősségi formáknak egymáshoz többféleképpen kapcsolódó összessége. A közigazgatási alkalmazottak felelősségre vonásának formái: alkotmányjogi, büntetőjogi és munkajogi (fegyelmi és anyagi vagy kártérítési) felelősség. Az alkotmányjogi felelősség A politikai felelősség egyik változataként azzal a céllal keletkezett, hogy a végrehajtó hatalom csúcsán álló személyek csak különleges eljárásban, különleges fórum előtt, az általánostól eltérő jogi szabályok szerint legyenek hivatalos tevékenységükért felelősségre vonhatók. A Ktv. alkotmányjogi felelősséget kimondó szabályt nem tartalmaz Büntetőjogi felelősség A köztisztviselő büntetőjogi felelősségéről a Ktv. nem szól, de ez a felelősségi forma létezik A

köztisztviselőt a hivatali működésével kapcsolatos büntetőjogi felelősség hivatalos személyként terheli. A közigazgatási szervezetrendszerben működők közül hivatalos személy: - miniszterelnök, - a kormány tagja - a politikai államtitkár, - államigazgatási- önkormányzati igazgatási szervnél szolgálatot teljesítő személy A köztisztviselő büntetőjogi felelőssége körében az alábbi bűncselekmény csoportok érdemelnek figyelmet: a) A hivatali bűncselekmények: elkövetőjük csak hivatalos személy lehet. Leginkább jelentős a hivatali visszaélés: az a hivatalos személy vétkes, aki azért, hogy joghátrányt okozzon, vagy jogtalan előnyt szerezzen hivatali kötelességét megszegi. Egyéb hivatali bűncselekmények (kényszervallatás) elkövetője ritkán lehet Ktv. hatálya alá tartozó személy. b) Az olyan bűncselekmények, amelyek súlyosabban büntetendők akkor, ha hivatalos személy követte el őket. Pl: vesztegetés,

üzérkedés, közokirat hamisítás miatt a hivatalos személy másnál súlyosabban büntetendő. c) Számos bűncselekménynél közömbös, hogy az elkövető hivatalos személy. 8 A fegyelmi felelősség Először azt a problémát kellett megoldani, hogy a közszolgálatot teljesítő kötelességszegése akkor is szankcionálható legyen, ha az nem büntetőjogilag büntetendő magatartás. Ez lett az először szolgálati felelősségnek nevezett fegyelmi felelősség. A fegyelmi felelősség intézményesítése megteremtette a fegyelmi eljáráshoz való jogot. Ez a közalkalmazottakat védte a munkáltatói önkénnyel szemben Alkalmazottat elbocsátani csak fegyelmi határozattal lehetett. 1. Fegyelmi felelősség rendeltetése: fegyelmi felelősség szankcionáló jellege kétségtelen Felelősségre vonás represszív és preventív célzatú. 2. A fegyelmi vétség: a Ktv a fegyelmi vétség deffinicóját nyújtja “fegyelmi vétséget követ el a

köztisztviselő, ha közszolgálati jogviszonyból eredő kötelességét vétkesen megszegi". Ha a Ktv-t szorosan értelmeznénk, úgy aligha akadna olyan alkalmazott, aki ellen ne kellene évente néhány eljárást indítani, mert minden tévedés, mulasztás fegyelmi vétségként regisztrálható. 3. A fegyelmi büntetések és azok következményei a személyzeti ügyekben A Ktv értelmében a kiszabható fegyelmi büntetések: o megrovás, o előmeneteli rendszerben történő várakozási idő meghosszabbítása, o előmeneteli rendszerben egy fizetési, vagy besorolási fokozattal való visszavetés, o juttatás csökkentése vagy megvonása, o személyi illetmény megvonása, o címtől való megfosztás, vezetői megbízás visszavonása, o hivatalvesztés. o fegyelmi büntetés: a pénzbüntetés. 4. A fegyelmi eljárást öt pontban vizsgáljuk: o A fegyelmi jogkör gyakorlása: az a hatáskör, amely birtokában az illetékes szerv a fegyelmi ügyet határozatával

lezárja. Gyakorlója: 3 tagú fegyelmi tanács o A fegyelmi eljárás megindítása: relatív elévülés okán nem lehet az eljárást megindítani, ha a fegyelmi vétség felfedezése óta három hónap, abszolút elévülés miatt, ha az elkövetése óta 3 év eltelt. Fegyelmi eljárás megindítása annak elrendelését jelenti Vizsgálóbiztost kell kijelölni az eljárás alá vontnál magasabb besorolásút, ilyenek hiányában vezető beosztású köztisztviselőt. Fegyelmi eljárás elrendeléséről és a vizsgáló biztos kijelöléséről az érintett köztisztviselőt írásban tájékoztatni kell. A vizsgálóbiztos kizárólagos joga, hogy javaslatot tegyen az eljárás alá vont köztisztviselőnek az állásából való felfüggesztésére a fegyelmi eljárás befejezéséig. Felfüggesztés = munkavégzési tilalom (illetmény jár, de 50%-a visszatartható). o Az eljárás lefolytatása és azon belül a bizonyítás vizsgálati és tárgyalási szakaszra

tagolódik. A vizsgálati szakaszban a vizsgáló biztosnak közölni kell a köztisztviselővel, hogy mely kötelességszegés miatt indul ellene eljárás, melyek a bizonyítékok. A tárgyalási szakaszban a tárgyalás kitűzése, bizonyításnak itt is helye van (bizonyítási eszköz a tanú meghallgatása, szakértő igénybe vétele). o Az eljárás befejezéseként születő határozatot zárt ülésben szótöbbséggel kell meghozni. Határozat végrehajtható, ha a köztisztviselő nem támadja meg o Jogorvoslatként keresettel a határozat ellen csak az elmarasztalt köztisztviselő élhet. 9 Kártérítési felelősség 1. A munkáltatónak okozott kárért való felelősség: a köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyából eredő kötelezettsége vétkes megszegésével okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik. - a munkavállalónak bizonyítási lehetősége van, a munkavállaló vétkességét a munkáltatónak kell bizonyítania, - szándékos

károkozás esetén a köztisztviselő a teljes kárt köteles megtéríteni, - gondatlan károkozás esetén a köztisztviselő egy havi illetményének legfeljebb 50%-a erejéig felel, - teljes kárfelelősséget visel a köztisztviselő olyan dologban bekövetkezett hiány esetén, amelyet visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel vett át. 2. A harmadik személynek okozott kárért való felelősség: károsulttal szemben a munkáltató felelős, ha a kárt az alkalmazott a munkaviszonyával összefüggésben okozta. 10 5.tétel A köztisztviselők előmeneteli- és illetményrendszere. A minősítési rendszer Az előmeneteli rendszer fogalma két részből áll. - az alkalmazott által befutható szakmai életpálya nem a munkáltató döntéseitől függ, hanem szakaszait jogszabály rendezi. - az alkalmazottnak pályáján való előrehaladáshoz alanyi joga van, vagyis pályafutáshoz való joga (illetmény növekedését is magával vonja.) Az

előmeneteli rendszer lehet a - tisztán automatikus, - tisztán érdemeken alapuló - a kettő kombinációja. A tisztán automatikus rendszerben az időmúlás ténye önmagában előmenetelt kiváltó ok. A tisztán érdemeken alapuló előmeneteli rendszernek - nincs jogilag szabályozott pályafutás, - van jogilag szabályozott pályafutás, de nincs rá alanyi jog. Korunkban, ahol a zárt rendszerű közigazgatást honosították meg, az automatikus előmeneteli rendszer intézményesült, de az érdemek szerinti előmenetellel kombinálva. A Ktv automatikus előmeneteli rendszert léptetett életbe, nem rekesztve ki az előléptetéskor a munkavégzés során szerzett különös érdemesség figyelembe vételét. Érdemeken alapuló szabályozott előmeneteli rendszert teremtett. Felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő pályafutása 8 besorolási fokozatból áll. Mindegyik fokozatban meghatározott ideig kell dolgozni ahhoz, hogy őt magasabb besorolási fokozatba

emeljék (várakozási idő). 1. Fogalmazó II 2. Fogalmazó I 3. Titkár II 4. Titkár I 5. Tanácsos II 6. Tanácsos I 7. Főtanácsos 8. Szak-főtanácsos 1 év gyakornoki besorolásban töltött idő után 5 év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után 9 év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után 13 év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után 17 év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után 21 év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után 25 év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után 33 év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után A középiskolai végzettségű köztisztviselő pályafutása 6 besorolási fokozatból áll. 1. Előadó II 2. Előadó I 3. Főelőadó III 4. Főelőadó II 5. Főelőadó I főmunkatárs 2 év gyakornoki besorolásban töltött idő után 6 év közszolgálatban töltött idő után 12 év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után 21 év közszolgálati jogviszonyban

töltött idő után 27 év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után 31 év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után 11 Mindkét pályafutásra vonatkoznak a következő szabályok: a.) a pályakezdő csak gyakornoki besorolást kaphat b.) Magasabb besorolási fokozatba soroláshoz a várakozási időn túl kell, hogy az érdekelt a feladatainak ellátására legalább alkalmas minősítést kapjon, megfeleljen a következő fokozathoz előírt feltételeknek. c.) Besoroláskor alapul kell venni azt az időt, amit a köztisztviselő munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, bírósági szolgálati, illetve munkaviszonyban, ügyészségi, hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött el. d.) Ha a köztisztviselő felsőfokú iskolai végzettséget szerez, és egyéb feltételeknek megfelel, át kell sorolni. e.) Ha a köztisztviselő a következő fokozathoz előírt várakozási idő letelte előtt teljesítette a b pont

feltételeit, magasabb fokozatba kell sorolni. f.) Módot nyújt a Ktv az ún soronkívüli előléptetésére, ha a köztisztviselő új ismereteket szerez, vagy “kiválóan alkalmas" minősítést kap. g.) A várakozási idő legfeljebb 1 évvel meghosszabbítható, ha a köztisztviselő “kevéssé alkalmas" minősítést kap. Illetményrendszer A közszolgálatában dolgozók nem bért kapnak munkájukért, hanem illetményt, amely alanyi jogon illeti meg őket. Az illetmény tehát munkabér a.) Az alsó és felsőhatáros illetményrendszerben az alkalmazott illetményének a munkakörére meghatározott illetménytételek közül a minimumot el kell érnie, de a maximumot nem haladhatja meg. Jogszabály rögzíti azokat az ismérveket (magasabb iskolai végzettség, nyelvismeret), amelyeket az alapilletmény meghatározásakor figyelembe kell venni. Kombinálása az ún. korpótlékolási rendszerrel nem ritkaság b.) Folyamatos előlépésen alapuló korcsoportos

illetményrendszernél fix összegben állapítja meg az alkalmazott alapilletményét munkakör és szolgálati időtől függő korcsoport kombinációjából kiindulva. Ha az alkalmazott a korcsoport időtartamát kitöltötte magasabb korcsoportba lép, korpótlék nincs. Korcsoporton belül fizetési fokozatokat állapítanak meg Magasabb munkakörbe előléptetés révén lehet kerülni. c.) Rangfokozaton és beosztáson alapuló illetményrendszernél két összetevőnek jut szerep A hivatali rangnak és a tényleges beosztásnak. A hivatali rangnak a teljes alapilletmény kisebbik hányada felel meg fix összegben. Az illetmény nagyobb hányadához a tényleges beosztás szerint jut az alkalmazott, ugyancsak fix összegben. Előmenetelhez várakozási időnek el kell múlnia. Ez a rendszer csak akkor nem szül a szervezeten belül ellentmondásokat, ha meghatározzák, hogy adott beosztás milyen ranghoz van kötve, illetve, hogy adott rangú alkalmazottnak mi lehet a

legalacsonyabb beosztása. Ezt az illetményrendszert főleg a fegyveres és egyenruhás közigazgatási szerveknél alkalmazzák. 12 Illetményrendszerekre vonatkozó szabályozások lehetővé teszik speciális korrekciós tényezők figyelembe vételét korrekciós eszközök használatát. a.) Az illetménypótlékok (korpótlék, vezetői pótlék, veszélyességi pótlék) b.) A személyi fizetés, amelyen különlegesen magas illetményt kell érteni Rendeltetése, hogy megtartsanak különleges felkészültségű és képességű embereket (minisztériumok) c.) Prémiumok és jutalmak A prémiumot adott feladat elvégzésére előre kitűzik, a jutalom pedig utólagos anyagi elismerésű A Ktv.-ben szabályozott illetményrendszer előmeneteli rendszerével összhangban illetményrendszere folyamatos előlépésen alapuló korcsoportos rendszerhez áll a legközelebb. Abban tér el, hogy az alapilletményeket nem fix összegben határozza meg. A köztisztviselőt

besorolási osztályba és azon belül fizetési fokozatba kell sorolni Az I-es besorolási osztályba 15 fizetési fokozattal a felsőfokú iskolai végzettségűek, a II-ba 13 fizetési fokozattal a középiskolai végzettségűek, a III-ba 6 fokozattal az ügykezelők, a IV-be 6 fokozattal a fizikai alkalmazottak sorolandók. Az alapilletmény kiszámításánál az illetményalapból kell kiindulni. Ez II besorolási osztály 1-es fokozatára az éves költségvetésben meghatározott összeg. A minősítési rendszer A minősítés a szervezetben dolgozók képességeinek, teljesítményének és magatartásának értékelése. A minősítési rendszer azoknak a személyzeti politikai elveknek és az azokat visszatükröző szabályoknak a foglalata, amelyek valamely szervezetben foglalkoztatottak minősítésének formáit és tartalmát meghatározza A közszolgálati minősítési rendszerek magyarországi múltja I. Világháború elölt intézményesítették ún

minősítési táblázatokat II. Világháborút követően ez a minősítési rendszer elhalt, majd elrendelték szabad- és egyben titkos rendszer alkalmazását. 1990-ben, politikai rendszerváltozást követően megkezdődött törvényhozás a Munka Törvénykönyvét, a Ktv-t és Kjt-t alkotta meg. Nem tiltotta meg a munkavállalók minősítését A Ktv-ben intézményesített minősítési rendszer: 1. A Ktv hatálya alá eső munkavállalók közül csak a köztisztviselőket lehet és kell előmeneteli pályájukon minden magasabb besorolási fokozatba sorolásuk előtt minősíteni. 2. A minősítési hatáskör gyakorlására hivatottak meghatározásakor a Ktv azt a szervezéselméleti alapelvet teszi magáévá, hogy a szervezet működéséért annak vezetője felel. 13 3. A minősítés szabad vagy kötött rendszere közül a Ktv egyiket sem választotta, ún vegyes rendszerhez folyamodott. A közszolgálat minősítési rendszere többé-kevésbé kötött. A

vegyes rendszer lényege, hogy kidolgoztak egy minősítési lapot, amely a minősítés tartalmi elemeit határozza meg. 10 szempontot ad meg ehhez: szakmai ismeret és jártasság, elemző készség, ítélő képesség, pontosság, írásbeli-, szóbeli kifejező készség, felelősségérzet, hivatástudat, kapcsolatteremtő-, fenntartókészség, szorgalom, igyekezet. A minősített 5 féle értékelést kaphat: minősített alkalmasságának 4 féle fokozata van. 4. A minősítési rendszer nyíltságának, titkosságának 3 fokozata van i. abszolút titkosság, ii. az abszolút nyílt rendszer, iii. a viszonylag nyílt minősítési rendszer 5. A minősítés jogi hatásai: i. a köztisztviselőnek pályafutása terén a Ktv a minősítéshez fűződő, de más feltételekkel is összekapcsolt alanyi jogot biztosít, ii. az érintett köztisztviselőnek joga van ahhoz, hogy minősítésének átvett példányát felhasználja. 6. A Ktv szerint a minősítésben csak

alátámasztott tények szerepelhetnek, s az értékelés között nem lehet ellentét. 14 6.tétel A hatósági tevékenység kialakulása, fejlődése A hatósági tevékenység jellemzése Történetileg a közigazgatáson belül ez a funkció alakult ki először. Megítélése: a hatósági tevékenység szükséges és nélkülözhetetlen, de nem öncélú, hanem eszköz jellegű, tartalma és területe állandóan változik. Megítélése: közhatalom gyakorlását jelenti Jogi szabályozásnak kiemelkedő szerepe van. A közigazgatási szerv a törvény követelményéből nem lehet engedni! Átfogó kép a közigazgatási szervek működéséről nincsen. Önkormányzati önállósági mámor a törvényről elterelte a figyelmet! Törvényről hatósági struktúra kezdetben nem volt most már van. 1. határidők betartása 2. jogorvoslat volt-e? 5-7 % jogorvoslat semminemű érdemi következtetéseket levonni nem lehet! Nem derül fény rá! Megítélése változik a

hatósági tevékenységnek Szocializmus: Állam alkotása jog alkotása később: mindenki foglalkozik vele házfelügyelő és társadalmasítás! Mi a hatósági tevékenység? - tágabb értelemben: közhatalmat gyakorló és abban résztvevő személyek, - szűkebb értelemben: közhatalmat gyakorló közigazgatási szervek. Különbséget kell tenni az államigazgatási szervek és az önkormányzati szervek között. 1. Hatósági jogalkotás: a hatósági tevékenység nem mindenható, általa nem szabad megoldani olyan feladatokat, amelyek a hatósági eszközrendszerrel megoldhatatlanok. Visszaszorul a hatósági jogalkotás (de nem is árt a túlszabályozás miatt). Milyen garanciákat biztosít a jogállamisághoz? - a hatósági jogviszonyban lévő szervek oldaláról szükséges hatósági jogosítványok megléte, - alanyok szempontjából: milyen garanciákat biztosít a hatósági jogalkotás? Nemcsak eljárási, hanem anyagi jogi kérdés is a megfelelő biztonság

kialakítása, - Mely szerveknek, milyen körben legyen szerepe a hatósági jogalkotásban? a miniszteri szervek visszaszorítása (törvény és kormányrendelet igénye). 2. Hatósági jogalkalmazás: csak jogszabályi rendelkezés alapján kerülhet sor!!! Felettes szervi intézkedés nem pótolja a jogszabályt! A jog szerepe óriási!!!! Önkormányzatiság: a fejlett polgári államok központi kérdése: mely szervek rendelkeznek hatósági jogkörrel? A kontroll igénye miatt óvatosan kell bánni a hatósági jogkör telepítésével. A jogkör gyakorlásához szükséges feltételeket (személyi, tárgyi, jogi norma) biztosítani kell. 15 Követelmények: - törvényesség, elemi kérdés, mert a hatósági fellépéseknek beláthatatlan következményei lehetnek törvényesség nélkül, - szakszerűség - demokratizmus, kontroll: a tevékenység jellegének figyelembe vételével, Fajtái - jogok és kötelezettségek biztosítása, mely a közigazgatási szervek

egyedi határozatán keresztül történik, /hozzájárul, engedélyez, korlátoz, előír, tilt./ - hatósági nyilvántartások: nem minden államigazgatási szerv által végzett tevékenység hatósági tevékenység. Pl: a szerv iktatása nem hatósági nyilvántartás - hatósági bizonyítványok, igazolványok: aktus jellegű tevékenységek, melyek eltérnek a jogot és kötelezettséget megállapító tevékenységtől. Hatósági ellenőrzés és hatósági felügyelet: nehéz különbséget tenni köztük. Hatósági felügyeletre nem terjed ki a hatósági tevékenység, csak az ellenőrzésre. Nem aktus jellegű megállapít, lehet követelmény de nem szükségszerű Hatósági felügyelet: átfogó szabályozás nincs csak ágazati!!!! Hatósági tevékenységet kifejtő szervek: - államigazgatási szervek (kormány, DEKÓ szervek) lehet hatósági szerv, de nem szükségszerű, - azok az önkormányzati szervek, amelyek hatósági jogkörben eljárhatnak, -

közigazgatási szervek köre, amelyeknek jogszabály általi felhatalmazásuk van, hogy meghatározott körben hatósági tevékenységet fejtsenek ki, - az önkormányzati szerveken belül sor kerül államigazgatási hatósági ügyek intézésére is (jegyző, főjegyző, polgármester, főpolgármester, közgyűlés elnöke), Sajátosságai: - jogszabályon alapul, - a hatóság és ügyfél és egyéb résztvevők (tanúk, szakértő) közötti viszonyra épül, - az eljárás jogilag rendezett, - a jogviszony időtartama eseti és időleges, mely a döntéssel lezárul. 16 7. tétel A közigazgatási aktusok fogalma, osztályozása Ez a közigazgatás tudomány legjobban kimunkált területe Lépcsőelmélet: /Kelsen és Merk nevéhez fűződik/ lényege, hogy az állami döntések egymásra épülnek, logikus rendszert alkotnak, egyik következik a másikból, és a definiáláshoz is így jutunk el. Hipotetikus alakja van, és mindent behatárol oly módon, hogy hozzá

igazodik az alkotmány, melyeket törvények aztán rendeletek követnek. A lépcső alsó fokán az egyedi döntés áll A döntés visszavezethető a jogszabályokra. Magyari Zoltán tágabb értelemben és szűkebb értelemben vett aktusokat különböztet meg. Szűkebb értelemben: egyedi döntés jellegű cselekmények, tágabb értelemben: jogszabályok döntések. A közigazgatási aktus fogalmát a jogtudomány kettős értelemben használja: egyrészt a közigazgatási aktusnak tekinti a közigazgatás szabályozó aktusait, másrészt pedig a közigazgatás egyedi aktusait. A közigazgatási aktus /szűkebb értelemben/ a közigazgatás alanyának egyedi ügyben közfeladatok ellátása érdekében kibocsátott, rendszerint egyoldalú akaratnyilatkozata, amelynek célja jogi hatás kiváltása. El kell határolni a közigazgatási aktusnak nem minősülő ún. tényleges cselekményektől, valamint a közigazgatás olyan cselekményeitől, amelyek nem közigazgatási aktusok,

hanem polgári jogi, munkajogi jogügyletek. A tényleges cselekvések nem aktusok, mert nincsenek jogi következményeik. Ilyenek: 1. igazgatási cselekmények /szervezési//előkészítés, alternatív döntési javasatok/ 2. nyilvántartási regisztratív cselekmények /célja: információ gyűjtése, elemzése, tárolása/ 3. reálcselekmények /technikai/az ügyfél kioktatása jogaira, kötelezettségeire/ 4. materiális cselekmények kulturális, szociális feltételek biztosítása/azok közvetlenül valamilyen reálfolyamat megvalósulásai, pl. könyvtár fenntartása a személyzet részére, célja a szervezet működési feltételeinek a biztosítása/ A közigazgatási aktus elhatárolása a közigazgatási szerveknek mint jogalanyoknak a nem közigazgatási aktusaitól. A közigazgatási szervek jogalanyok lehetnek a munkaviszonyok körében, a büntető eljárásjog szabályai szerint, pl. ha bűncselekmény miatt feljelentést tesznek, polgári jog alanyai lehetnek,

pl. polgárjogi szerződéseket köthetnek Aktus: cselekvési mozzanat, cselekvés eredménye (vannak ezen belül olyanok, melyek közhatalmi jellegűek). Olyan cselekvési folyamat, amely alkalmas valamilyen hatás kiváltására - jogi hatás kiváltására alkalmas aktus, - egyéb cselekmény, mely közvetetten jogi hatást nem eredményez. A közigazgatási szervek végrehajtó, rendelkező tevékenységet fejtenek ki, melyek során döntéseket hoznak. Ezek kétfélék: norma tartalmúak és egyediek Normatív aktusok: jogszabály meghozatala Konkrét, egyedi aktusok: egyedi döntés meghozatala. 17 Mindegyik esetben kell hatáskör: jogalkotói, jogalkalmazói. Vannak közös sajátosságok, de lényegében eltérnek. Egyedi aktusok: Jogi követelmény: - fellebbezés - hatáskör - illetékesség alkalmassági követelmény: - világos - egyértelmű érvényes aktus – hibás aktus ::: orvoslási lehetőség a hiba súlyához mért! Jogi hiba: súlyos hiba ú j döntés

kell!!!! Alkalmassági hibák esetén: nem biztos, hogy súlyos hiba - a címzett, a címzetti kör mindig meghatározott (ügyfelek) konkrét ügy kapcsán kerül megalkotásra, jogi jellegű, közvetlen hatást vált ki; erre feljogosított közigazgatási szerv, illetve kvázi közigazgatási szerv hozhatja, egyoldalú kibocsátás eredménye. Írásban - szóban Az aktusok csoportosítása: 2 lényeges ismérv az osztályozáshoz: 1./ a közigazgatási szerv, mint jogalany milyen funkció körében, milyen jogalap alapján bocsátja ki? 2./ Melyek azok a jogi sajátosságok, melyek jellemzik a közigazgatási aktusokat és amelyek az aktusok jogi tartalmában, jogi következményeiben, a rá vonatkozó jogi szabályozásban elkülöníthetőek. 1. jogi jelleg alapján: Határozatok: a hatósági szerv kifelé bocsátott aktusa, ez a leggyakoribb. - Érdemi határozat: ezt követően az ügy lezárva, saját hatáskörben nincs lehetőség felülvizsgálatra, fellebbezési jog

van! - Eljárási kérdésben hozott határozat: közbeeső döntés az érdemi határozat meghozatala érdekében. Pl: tanú, szakértő beidézése Önálló fellépésnek nincs helye (Menetközben jogorvoslati lehetőség) Csak akkor van fellebbezés, ha a törvény külön biztosítja. Intézkedések: A jogi szaknyelv két értelemben is használja - Általános értelemben: intézkedett a kormány, hozott egy döntést. - Mindenfajta döntés, minden esetben egyedi döntés. Szóban meghatározott határozat, mely azonnali végrehajtást igényel. Nincs idő, hogy írásban meghozzák. Közigazgatási szerv illetékesség és hatáskör hiányában is köteles intézkedést tenni. 18 Utasítások: hatósági eljárásban nincs szerepük, mert az nem hierarchikus kapcsolatot jelent, Irányítás eszköze Más csoportosítás: I. hatósági aktusok : a közigazgatásnak, mint az állami közhatalom szerveinek aktusai 1. hatósági határozat : minden olyan cselekmény, amelyben

a közigazgatási szerv az ügyfelelt érintő jogot, kötelezettséget állapít meg, adatot igazol, nyilvántartást vezet, 2. szakhatósági hozzájárulás közigazgatási szerv kötelezi az ügyben eljáró hatóságot a szakhatósági hozzájárulásban foglaltak teljesítésére. 3.hatósági intézkedések 4. eljárást kezdeményező aktusok pljogi felelősségre vonás 5. ügyfelek nyilatkozatai II. közintézeti aktusok közintézetek, amennyiben közszolgáltatásaikat a közigazgatási jogi szabályozás keretében biztosítják a társadalomnak, amikor a szolgáltatásaikat igénybe vevők felvétele, elbocsátása ügyében döntenek, illetve a létrejött közszolgáltatási, közigazgatási jogviszony alapján határoznak a szolgáltatást igénybe vevő jogairól és kötelezettségeiről. Általában külön törvény vonatkozik rájuk pl. főiskolák, III.A közigazgatási szervezeti rendszer működéséhez tartozó közigazgatási aktusok Közigazgatás

szervezetirányító tevékenysége, a közigazgatási szervezeti rendszeren belül érvényesülő nem hierarchikus irányítás, a rendszer intézményeinek, szerveinek az együttműködése, stb. IV. Közigazgatási szerződések A felek akaratmegegyezésén alapulnak, céljuk a közigazgatási feladatok ellátása. Az aktusok között elhelyezkedő kétoldalú aktus a 70-es években a szakirodalomban megjelent: érdemes lenne a tanácsok közötti kapcsolatok intézményesítésére. Az együttműködések sajátos formán jöttek létre: kommunális szolgáltatás, beruházások. Lényege: - közfeladatok ellátására irányul, - az egyik vagy mindkét szerv közigazgatási szerv, - nincs közhatalom gyakorlás, - bővíthető az alanyi kör, nemcsak közigazgatási szervekkel, - ismét napirenden van ennek intézményesítése. 2. Milyen szerv bocsátja ki? - önkormányzat - közigazgatási szerv - kvázi közigazgatási szerv. 3. Illetékesség: - települési, - területi, -

országos. 4. Hierarchia szempontjából 19 5. Alakiság - szóban (intézkedések, utasítások) - írásban. (határozatok) 6. Eljárási normák - általános eljárási szabályok, - különös eljárási szabályok. 7. Külső, belső aktusok 8. Joghoz való kötöttségi alapján - jogilag kötött, - jogilag kötetlen: diszkrecionális jogkör : 1. nem volt jogi szabályozás 2. az eljáró szervnek felhatalmazása volt, hogy jogi szabályozás hiányában is eljárhat. Később ha a nemzet érdeke ezt kívánta meg!!! Ez nem jogi norma! 20 8. tétel A közigazgatási aktusok érvényességi feltételei, a hibás közigazgatási aktusok és orvoslási módjuk Feltételek: a közigazgatási aktusokkal szembeni követelmények. Jogi követelmények Általános Minden jogi aktus érvényességi kellékei Alkalmassági követelmények speciális egyes jogszabályban meghatározott aktusok esetében Érvényességi követelmények, hogy az egyedi aktusok alkalmazhatók

legyenek: Jogi követelmények: Általános: - az eljáró szervet megfelelő jogi rendben hozzák létre, - kapjon felhatalmazást a közigazgatási feladat ellátására - legyen hatásköre, - működési. illetékességi területén járjon el, - tartsa be a jogszabályokat. Speciális: felsorolhatatlan. Pl együttes kibocsátás, egyetértés, testületeknél: határozatképesség Alkalmassági követelmények: a kívánt cél elérésére megfelelőnek kell lennie - feleljenek meg az ott felállított követelményeknek, - egyértelmű, világos döntés igénye Nincs törvényességi szempontból akadálya annak, hogy a döntésben foglaltakat felülvizsgálják, de a meghozott döntésekben előfordulhatnak kisebb-nagyobb hibák (jogszerűtlen döntések nem realizálódhatnak). Hibás az a közigazgatási aktus, amely a jogi és alkalmassági követelményeknek nem felel meg. A hiba lehet lényeges vagy lényegtelen. Lényeges: hiba esetén nem alkalmas a jogi következmények

kiváltásra, azaz érvénytelen. Lényegtelen: hiba esetén a hiba csak közvetett jogi következményeket vált ki, melyek nem érintik az aktus jogi hatását. Érvénytelen aktus Semmis aktus Nem létező aktus Orvosolható aktus semmis aktus 21 Semmisek azok az aktusok, amelyek olyan lényeges jogi vagy alkalmassági hibában szenvednek, amelyek nem orvosolhatók, ezért egyáltalán nem alkalmasak jogi következmények kiváltására. Nem létező aktusok: amelyek keletkezésüknél fogva érvénytelenek, olyan súlyos jogi hibában szenved, hogy érvényességét vélelmezni sem lehet, még időlegesen sem válthat ki jogi hatást. Pl melynek tartalma vagy végrehajtása bűncselekmény útján született meg. Semmis aktusok: mindaddig érvényesnek kell tekintetni /érvényességét vélelmezni kell/, ameddig az arra jogosult szerv az aktust semmisnek nem nyilvánítja /megsemmisíthető aktusok/ olyan lényeges jogi alkalmassági hibában szenved, amely nem orvosolható.

Orvosolhatók azok az aktusok, amelyeknél az aktus hibája nem eredményei az aktus feltétlen alkalmatlanságát jogi következmények kiváltásával. Orvoslással érvényessé válik Kijavítás, melyet a jogi szabályozás nem tekint jogorvoslatnak, Kiegészítés: kicserélése a határozatnak, akkor, ha név-, szám- vagy más elírás. Kiegészítés: ha a közigazgatási szerv az ügy érdemében döntött, azonban egyes jogi következményekben, részletkérdésekben nem rendelkezett, de rendelkeznie kell. Módosítás : valamely részrendelkezése nem felel meg az általános vagy speciális, illetve alkalmassági követelményeknek, de a megváltoztatással az aktus hibája elhárítható. Orvoslásra jogosult: - felettes államigazgatási szerv vagy bírói felülvizsgálat során a bíróság. Hibás aktusok esetén a hiba súlya szerint: - ha az aktus jogi hibában szenved - súlyos hiba, nincs lehetőség a hiba korrigálására, új aktus kibocsátása van szükség -

ha alkalmassági hiba - kisebb súlyú hiba, nem szükséges új aktus kibocsátása, hanem korrekcióval a hiba kiküszöbölhető (név elírás), Semmisség: a civilisztikából került át a közigazgatás körébe - Abszolút semmisség esetén az eljárás lefolytatása nélkül a közigazgatási aktust semmisnek lehet tekinteni, - Relatív semmisség esetén nem köteles végrehajtani, ellenszegülhet. Aktusok érvényességének vélelme: mindaddig, amíg hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv ki nem mondja egy aktus semmisségét, addig azt be kell tartani! Semmisségi okok: - hiányzik az akarati elem a közigazgatási szerv döntéséből (kikényszeríttették a döntést), - lehetetlenség miatt semmis az aktus (időközben megszűnt a tárgy), - formai hiányosságok (eljárási hibák), - tartalmi hiányosságok (pontatlan, értelmezhetetlen). 2 esetben: - ha nem tartozik a közigazgatási szerv hatáskörébe - ha a közigazgatási szerv

tisztségviselője a Büntető Törvénykönyvbe ütköző döntést hozott /jóhiszemű szerzés ellenére/ Orvoslás szempontjából csoportosíthatók: a semmis aktusokat, ha hatályos jogszabály megengedi, úgy kell tekinteni, mintha létre sem jött volna. 22 A hiba súlyából adódóan - megsemmisítendő: a hiba súlya miatt a megoldás a megsemmisítés, - megváltozatható döntések: lehetőség van korrekcióra 23 9. tétel Az államigazgatás szabad belátása, mérlegelés, méltányosság A jogi szabályozásban a közigazgatás döntési szabadsága, cselekvési lehetősége különböző lehet. A jogi szabályozásban a jogalkotásnak két szélsőséges módszere érvényesülhet. 1. a jogalkotó a társadalomban elvileg előfordulható összes tényállást kazuisztikusan, részletes szabályoz, szigorúan megköti a jogalkalmazót, az adott tényállás megvalósulása esetén csak egyféle döntés hozható, az, amelyet a jogszabály az adott

tényálláshoz fűz jogi következményként. 2. a másik, amikor a jogi norma teljesen keretjellegű, és a döntéshozóra, a jogalkalmazásban a jogalkalmazóra bízza azt, hogy az adott szituációban a legmegfelelőbb döntést hozza. A közigazgatási szabályozásnak olyannak kell lennie, hogy biztosítsa a jogszerűséget és ezzel egyidőben a jog rendeltetésének, céljának megfelelő optimális döntés meghozatalát. A közigazgatási jogi szabályozás kialakulásakor, a polgári alkotmányosság követelményéből fakadt az, hogy biztosítsák a közigazgatás törvényességét. Ezért a közigazgatás jogilag szabályozott tevékenységgé vált, amelyben jogszabály felhatalmazása alapozta meg azt, hogy a közigazgatás cselekedhessen és a jogi norma meghatározta a cselekvés tartalmát is. Diszkréció: A közigazgatási jogi szabályozás kori szakában és azt követően hosszú ideig elismerték a közigazgatás szabad belátáson, diszkréción alapuló

cselekvését. Először elsősorban a rendőrség tevékenységben érvényesült. A közigazgatás szabad belátása, diszkrecionális hatalma tehát több, mint a mérlegelési jogkör. A jog tág felhatalmazást ad arra, hogy a közigazgatás az államcélokkal, a jog általános kereteivel összhangban, szabad belátása alapján cselekedjen. 3 forma: a.) a közigazgatási szerv praeter legem cselekedhet akkor is, ha a jogszabály az adott társadalmi jelenséget nem szabályozza, így nem adott felhatalmazást sem, de az államérdek, az államcélok megvalósítása ezt megköveteli, különösen bizonyos veszélyek elhárítása érdekében. b.) a közigazgatás contra legem cselekedhet, azaz a jogi normától cselekvése, aktusa eltérhet c.) a diszkrecionális jogkör korlátozottabb alkalmazása az, amikor a jogszabály felhatalmazza a közigazgatási szervet cselekvésre, aktus kibocsátásra, azonban nem határozza meg e cselekvés tartalmát. /régen: rendészeti szervek/

A diszkrecionális jogkör, amely a mérlegelési jogkört meghaladó döntési szabadságot jelent, a mai magyar jogban érvényesül, jóllehet nem túl széles körben. Azaz nem veszélyezteti a jogszerűséget, a törvényességet, nem teszi lehetővé a közigazgatási önkény kialakulását. A contra legem diszkrecionális felhatalmazásokra jogalap az alkotmány és az azon alapuló törvények, amelyek rendkívüli helyzetek, katasztrófa esetén lehetővé teszik a jogszabályoktól való eltérést/bizonyos emberi alapjogok még ilyen estben sem korlátozhatók/ A preater legem jogalkalmazásra is van példa jogunkban, azonban ma már bizonyos általános felhatalmazások ez is jogszerűvé teszik, jóllehet egy tényleges diszkrecionális hatalomgyakorlást jelent. 24 A diszkrecionális jogkör korlátozottabb formája az, mikor a jogszabály csak felhatalmazást ad bizonyos intézkedésekre, de nem határozza meg annak tartalmát és az ahhoz kapcsolódó

körülményeket. Viszonylag széles körben kerül alkalmazásra szabad belátás körében hozott aktusok (diszkrecionális körben) - elvileg lehetőséget nyújtanak korlátlan beavatkozásra, - jogállamban ez megengedhetetlen a joghoz kötöttség hiányában, mivel ez a diktatúra melegágya, Mérlegelés: A jogszabályok, jogi normák igen jelentős részében a jogalkotó meghatározza a tényállást, a jogi norma célját és rendeltetését, de ugyanazon tényállás mellett többféle döntési alternatívát tesz lehetővé, formai szempontból jogszerűen a közigazgatási szerv az aktus kibocsátáskor több döntési lehetőség közül választhat. Azonban ekkor is jogilag programozott, kötött, a közigazgatási szerv aktusa, mert a jogi norma meghatározza a döntés célját, kereteit, tartalmát. Mérlegelési jogkör Négy esetben járhat el a közigazgatás (mozgási lehetőséget jelent - amikor a szerv két vagy több jogszabály által meghatározott

alternatíva mellett választ, dönt tehát a “döntés" törvényességet jelent, de igazságosságot nem. - számszerű előírásokat tartalmaz a jogszabály (-tól -ig határok), - a közigazgatási szerv választhat a cselekvés és a nem cselekvés között, nem számít jogi szempontból az, hogy az adott cselekvést vagy nem cselekvést választja a szerv, - a jogszabályba beírt fogalmak a határozatlanságból adódóan mozgásteret adnak a közigazgatási szervnek (jó lenne korlátozni), különben nyílt teret adnak a precedens jognak, melynek kibocsátója saját maga a közigazgatási szerv. Méltányosság: nem a mérlegelésen belül, hanem azon túl van Történelmi hagyatékok: - római jog: ésszerűség, természetesség, emberségesség, igazságosság = méltányosság - angol jog: XIII-XIV.szd-ban jelent meg: jogalkalmazó által alkotott jog - Werbőczy-féle hagyaték: tripartitum: jóságot, hasznosságot, igazságosságot és természetességet, -

szocialista hagyaték: 1973. NET határozat: indokolt esetbe járjanak el méltányosan, társadalmi igazságosságot jelent. Méltányosság: - jog és erkölcs közötti átmenet, - könyörületességi eszköz, - egyenlő elbánás elve, - privilégiumban fejeződik ki, - jogszerűség mellett célszerűséget juttatja kifejeződésre, - jog és igazságosság közötti rendező elv, Mikor kerülhet sor méltányosságra: - ha az ügyfél érdekei azt megkívánják (ez elfogadhatatlan), - ha határesetekről van szó, - ha két jogszabály összeütközéséről van szó, - joghézag esetén 25 Nem szabad alkalmazni: - ha a kérelem valamely célkitűzést rögzítő szabályba ütközik, - ha valamely társadalomra veszélyes tevékenység alóli kihívásra szolgálna, - ha az ügyfél mulasztását állapítják meg, - rosszhiszeműség esetén. 26 10. tétel Az államigazgatási eljárás fogalma, szabályozhatósága. Az államigazgatási eljárás önállósága. Az

általános eljárási koncepció Nézetek: - eljárás lényege a cselekmények egymásra épülése, - a cselekmény eredmény-e, - az eljárás tágabb értelemben: a közigazgatási szervek valamennyi cselekményét jelenti (egyedi döntésszervező tevékenység), - szűkebb értelemben: az államigazgatási eljárás az aktus kibocsátás rendje, és van olyan felfogás, amely ehhez az aktus érvényesítését is hozzá kapcsolja, - az egyedi aktus kibocsátására irányul (de ez túl szűk fogalom), - az egyedi aktusok és aktus jellegű cselekmények rendszere, - hatósági ellenőrzés és felügyelet. Az államigazgatási eljárásnak nem a döntéshozatal a célja, hanem a döntés érvényesülése, - önkéntes követés, végrehajtási eljárás (kikényszerítés állami közhatalmi eszközökkel), Államigazgatási eljárás meg államigazgatási hatósági eljárás, mert az államigazgatási szervek működése többfajta tevékenységbe sorolható be:

Közigazgatási szervek eljárási szempontból, - hatósági eljárás (külső): kifelé ható tevékenységgel kapcsolatos normák jellemzője, hogy az eljáró szerv és ügyfél kapcsolatára épít, egyedi jelleg, anyagi- és eljárási normák együttes alkalmazása, és jogilag rendezett eljárás, - belső eljárás: közigazgatási szervezetrendszeren belüli tevékenység, mellérendeltségen nyugvó kapcsolat, beszabályozott irányítás, - szerven belüli eljárás: szolgálati szerepet tölt be a külső tevékenység realizálása céljából, megelőzi vagy követi a döntést, vagy szorosan vagy, lazábban kapcsolódik a döntéshez. A hatósági eljáráshoz mindig kapcsolódik belső eljárás, fordítva nem igaz. Hatósági, külső eljárás szabályozható-e, és hogyan? Két eltérő nézet: - megvan arra a lehetőség, hogy általános kódex kerüljön kidolgozásra, ami alkalmazható, de kivételek adódnak. Érvek az általános kódex mellett: lehetőség

van a törvényi szintű garanciális szabályozás biztosítására, megkönnyíti a közigazgatási szervezetrendszeren belüli mozgásokat. Pl: pályamódosítás - nincs értelme általános kódex létrehozására, mert gyakorlati haszna nincs, nem mutatható ki. Indokok a hatósági tevékenység nagyon sokirányú, nem lehet szintetizálni, mert vagy túl általános, garanciát nem biztosító szabályok keletkeznek, vagy a másik véglet lebénítják a hatósági tevékenységet. Az általános szabályok nem biztosítanak kellő mozgási lehetőséget, lemerevítik a szervek tevékenységét. A törvényességet nem az általános szabályokkal kell megalapozni, hanem azzal, hogy biztosítani kell közigazgatási döntések felülvizsgálatát. Szükséges a különös szabályok az általános mellett? Változó az arány, hosszú ideig a közigazgatásban nem határolódott el az anyagi és az eljárás jogi szabályozás. 27 11. tétel Az államigazgatási eljárás

jogi szabályozásának fejlődése, és az államigazgatási eljárás tagozódása Az eljárási szabályok fejlődésében a következő fejlődési lépcsőfokok különböztethetők meg: az első szakaszban az anyagi- és eljárási szabályok egy jogszabályban kerültek szabályozásra. A második lépcsőben az anyagi- és eljárási szabályokat elválasztják egymástól. Ezen belül kétféle módszer van: - az egyik részleges és speciális eljárási szabályok, - a másik részletes és jól kimunkált szabályok. A harmadik fázisban eljárás szabályait általános jelleggel határozzák meg. Tendenciaként az államok többsége az általános eljárási szabály megalkotását választotta. Az államigazgatási eljárásjog fejlődésének két útja különböztethető meg: az angolszász és a kontinentális út. Az angolszász: a közigazgatást és az igazságszolgáltatást csak 1888-ban választották el egymástól, 1957-ben született törvény az

igazgatási törvényszékekről. 1971-ben törvényi szabályozást nyert a fellebbviteli rend. (Bírósághoz lehetett fordulni) 1946-ban az Egyesült Államok megszavazta a szövetségi közigazgatási eljárási törvényt. Az államigazgatási eljárás kontinentális típusa Franciaországban alakult ki. Elsőként Európában - sőt a világon - Spanyolországban adtak ki közigazgatási eljárási törvényt 1889-ben. A volt szocialista országokban általános eljárási kódexet alkottak. Fontos, hogy az Európai Unió az államigazgatási eljárási jog normáit összefoglalta, de nem írta elő kötelező alkalmazását. 1977-ben az Európai Tanács Miniszteri Bizottsága határozatot hozott: az igazgatási eljárással szemben az alábbi 5 követelmény biztosítását írja elő: - a meghallgatáshoz való jogot, - a lényeges tények megismeréséhez való jogot, - a jogi tanácsadáshoz való jogot, - az államigazgatási szerv indoklási kötelezettségét, - az

államigazgatási szerv kötelezettségét arra, hogy felhívja a figyelmet döntésének megtámadhatóságára A magyar jogfejlődés: 1901. XX tc a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről (csak a jogorvoslati szakaszt kísérelte meg szabályozni). 1929. XXX tc a közigazgatás rendezése (célja a hatósági fórumrendszer egyszerűsítése) Jogirodalomban elméleti vita bontakozott ki a közigazgatási eljárás szabályozásának módjai kérdéséről: - egyik tábor: általános szabályozás lehetőségét elveti (Condra Győző, Eszláry Károly és Ereky István, - Ladik Gusztáv, Márffy Ede és Magyari Zoltán - kiemelkedő jelentőséget tulajdonított a közigazgatási eljárás kodifikálásának, Valló József kódextervezetet is készített, Szitás Jenő Törvénytervezetet. 28 A felsorolt tervezetek egyikét sem fogadta el az Országgyűlés, így az 1929. évi XXX tc-t 1940-ig alkalmazták. A helyi tanácsokról szóló 1950. évi I tv helyezte

hatályon kívül (az első tanácstörvény) A II tv az 1954. évi X tv már csak a jogorvoslati rendszer szabályozását tartotta szükségesnek Az 1957. évi IV tv az államigazgatási eljárás általános szabályairól (október 1-én lépett hatályba) Az eljárási törvény szövege 1957. és 1981 között változatlan maradt Az Országgyűlés 1981. április 16-án fogadta el, és április 30-án hirdette ki az 1981évi I tv-t az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV tv módosításáról és egységes szövegéről. Egységes szerkezetbe foglalt törvényjavaslat került, melyben nem különültek el egymástól az új és régi szövegrészek. Az Országgyűlés elfogadta az 1991. évi XXVI tv-t a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának kiterjesztéséről. Az eljárási törvény reformja továbbra is napirenden van. A hatósági eljárás három nagy szakaszra tagolható: - Az első szakasz az alapeljárás,

amely az eljárás megindításával kezdődik, és az első fokú érdemi határozat meghozatalával zárul. A második szakasz a jogorvoslati eljárás, amely nem feltétlenül kapcsolódik minden alapeljáráshoz. A harmadik szakasz a végrehajtási eljárás, amely olyan eszközök alkalmazását jelenti, amelyek a döntés hatályosulását eredményezi. Az alapeljárás Az eljárás megindítását követően tisztázni kell, hogy adott ügyben van-e hatásköre és illetékessége. Amennyiben van, úgy a következő feladata a tényállás tisztázása. Majd ezt követően hozza meg a hatóság az elsőfokú érdemi határozatot. Tehát a határozat közlésével zárul le A jogorvoslat A jogorvoslati eszközöket általános- és speciális jogorvoslatokra oszthatjuk. - az általános jogorvoslat a fellebbezés. - a speciális jogorvoslat körébe tartozik a saját hatáskörben történő módosítás, vagy visszavonás, a felügyeleti jog, a határozat bírósági

felülvizsgálata és az ügyészi óvás. A végrehajtási eljárás Erre csak abban az esetben kerül sor, ha hivatalból indult az eljárás, és a kötelezett a kötelezettségét nem teljesítette. Az eljárási törvény a hatósági eljárás egyes szakaszai között szerves kapcsolatot teremtett meg. Alapelvek Jelentősebb törvényekben alapelveket szerepeltetnek. Az 1957 évi IV törvény nem kiemelten szabályozta az alapelveket, hanem a konkrét intézményeknél. Két nézet: - nincs jelentőségük, mert az eljáró szerv a rendelkező rész szerint dönt, és nem az alapelvek szerint, 29 - van jelentősége az alapelveknek a jogalkotás és a jogalkalmazás szempontjából, amíg léteznek, kötik a jogalkotót, ettől nem térhet el. Jogalkalmazás szempontjából elősegítik az egységes jogalkalmazást. Három csoport: - általános alapelvek: törvényesség, humanizmus, - eljárási alapelvek: minden más eljárásra is vonatkozó alapelvek, - csak az

államigazgatási eljárásra vonatkoznak: egyszerűség. gyorsaság, 30 12. tétel Az anyakönyvi igazgatás különös eljárási szabályai 1895 óta alapelveiben szinte változatlan és folyamatos a nyilvántartás. Az egyik anyaterülete a közigazgatási jognak. Eredetét annak köszönheti, hogy a háborúskodás során az államnak szűksége volt a nyilvántartásra. Rendeltetése: olyan hatósági nyilvántartás vezetése, amely közhitelűen tanúsítja a benne feljegyzett adatokat, illetőleg azok változását: a születés, a házasságkötés és a haláleset meghatározott adatait, melyet a születési, házassági és a halotti anyakönyv tartalmazza. Alapja a katolikus egyház nyilvántartásai, amelyek szükségesek voltak az egyházadó és a reformáció miatt. Az állam sokáig használta az egyház nyilvántartását, de nem volt megfelelő, mert - az állam és az egyház szétvált, - a tridenti zsinat óta {1542) a katolikus egyház új nyilvántartást

vezetett be. - 1894-ben XXIII. törvény az egyház egy aktust tartotta nyilván, nem pedig a születést, - az egyházi közigazgatási terület nem egyezett meg az államival, - csak a katolikusok kerültek be, - nagy volt a veszélye a nyilvántartás megsemmisülésének, mivel egy példány volt belőle. - az állam egységes nyilvántartást alakított ki (két példányban) Anyakönyvvezetés alapvető elvei: - államigazgatási ügy: közhitelű nyilvántartást vezet, melyek határozatnak minősülnek, - állami feladat, - a teljesség jellemzi, valamennyi állampolgárra kiterjed, - egységes (csak speciális tollal és megfelelő képesítéssel), - irányítása és a felügyelete is egységes, - folyamatosság elve (nem egyszeri nyilvántartás), - bejegyzési, bejelentési kötelezettség elve (születés, halálozás, házasságkötés), - közhitelűség elve (az ellenkezű bizonyításig, igaz),(fikció: zabigyerek), - dekleratív nyilvántartás (nem konstitutív, nem

attól történik valami, hogy az anyakönyvbe bejegyezték) - az anyakönyv nem nyilvános (csak felhatalmazott személyek tekinthetnek bele, anyakönyvi kivonatot kérhetnek). 1982. évi 17 törvényerejű rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről A felettes szerv Az anyakönyvvezető tevékenysége felett a megyei, városi közigazgatási hivatal vezetője gyakorol felügyeletet. 31 Illetékesség A születést és a halálesetet az az anyakönyvvezető anyakönyvezi, akinek működési területén az történt. A házasságkötési eljárásra és a házasságkötés anyakönyvezésére az az anyakönyvvezető illetékes, aki előtt a házasulók vagy egyikük a házassági szándékot bejelenti. Magyar állampolgár külföldön történt születését, házasságkötését és halálesetét a budapesti V. kerületben működő anyakönyvvezető is anyakönyvezi (hazai anyakönyvezés). A budapesti V. kerületben működő

anyakönyvvezető az e célra vezetett anyakönyvbe anyakönyvezi annak a külföldi állampolgárnak külföldön történt születését, akit magyar állampolgár örökbe fogadott. Születési hely, származási hely, élveszületés Az anyakönyvbe születési helyként azt a községet, várost, fővárosi kerületet kell bejegyezni, ahol a gyermek megszületett. Anyakönyvezni az élveszületett gyermek születését kell. A származási helyét az állandó vagy az ideiglenes lakás szerint az anya nyilatkozata alapján kell az anyakönyvbe bevezetni. Ha az anya ismeretlen akkor a szülés helyét kell származási helyként is feltüntetni. Ha az anya cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, úgy helyette a törvényes képviselője nyilatkozatát kell kikérni. Ha az anya nyilatkozatával az apa, a törvényes képviselő nyilatkozatával a korlátozottan cselekvőképes anya nem ért egyet, úgy a vitában a szülés helye szerint illetékes jegyző dönt. Az

anyakönyvi adatok védelme Az anyakönyvi iratokba betekintés csak olyan állami szerv dolgozójának engedélyezhető, aki személyére szóló meghatalmazással igazolja, hogy erre hivatalos eljárásban van szükség. A kapott adatot. csak jogszabályban meghatározott célra használhatja fel és nem hozhatja illetéktelenek tudomására. Okirat és személyes nyilatkozat Az anyakönyvi és a házasságkötési eljárásban, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a bejegyzendő adatokat, illetőleg a házasság megkötésének törvényes előfeltételeit okirattal kell bizonyítani. Az idegen nyelvű okiratot az ügyfél hiteles magyar fordításban mutatja be Okirat bemutatása helyett személyes nyilatkozat tehető, ha az okirat külföldről történő beszerzése akadályba ütközik. Bejelentés A születést és a halálesetet anyakönyvezés végett az illetékes anyakönyvvezetőnél be kell jelenteni. A bejelentéssel egyidejűleg a bejelentő közli és igazolja

mindazokat az adatokat, amelyek az anyakönyvezéshez szükségesek. A születést orvos által kiállított bizonyítvány igazolja Az intézetben történt születést, halálesetet az intézet vezetője jelenti be. Az intézeten kívüli születést a szülők, továbbá a szülésnél közreműködő orvos jelenti be. Az intézeten kívüli halálesetet az elhalttal egy lakásban élő vagy az elhalt hozzátartozója, illetőleg az jelenti be, aki a halálesetről tudomást szerzett. 32 Hivatalból kell anyakönyvezni a születést és a halálesetet, ha bejelentésre kötelezett nincs vagy a kötelezett a bejelentést elmulasztotta. Ilyen esetben az anyakönyvvezető gondoskodik a szükséges adatok beszerzéséről. A születést és a halálesetet legkésőbb az azt követő első munkanapon kell bejelenteni. Az intézeten kívüli születést, ha annál orvos nem működik közre, a bejelentésre kötelezett-nyolc napon belül jelenti be. A haláleset bejelentésekor az

elhalt személy személyi igazolványát, személyi lapját, továbbá az orvos által kiállított halottvizsgálati bizonyítványt az anyakönyvvezetőnek át kell adni. Anyakönyvezés Az anyakönyvvezető a születést és a halálesetet a bejelentést követően azonnal, a házasságkötést pedig annak időpontjában anyakönyvezi. Az anyakönyvezés elhalasztása Az anyakönyvezést - az esemény időpontjától számítva - legfeljebb harminc napra el lehet halasztani, ha a születés vagy a haláleset bejelentésekor valamennyi anyakönyvi adat nem áll rendelkezésre, és a hiányt előreláthatólag pótolni lehet. Az anyakönyvvezető a hiányzó adatok pótlására hivatalból intézkedik, illetőleg a szülőket vagy az elhalt hozzátartozóit erre felszólítja. A születés anyakönyvezését nem szabad elhalasztani az apa adatainak, a szülők házassága fennállása igazolásának, illetőleg a gyermek személyi azonosítójának hiánya miatt. Az anyakönyvezés

elhalasztásáról az anyakönyvvezető a bejelentőnek igazolást ad. 2/1982. (Vlll 14) MT TH rendelkezés az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről (Ae.) Az anyakönyvvezető A házasságkötésnél közreműködhet működési területén a magyar külképviseleti hatóság vezetője. Az anyakönyvvezető megbízásából és felügyelete mellett. az anyakönyvbe más ügyintéző is bejegyezhet. Az anyakönyvi bejegyzést ez esetben is az anyakönyvvezető írta alá és felel a bejegyzett adatok helyességéért. Az anyakönyvvezetők - az Államigazgatási Főiskolán megfelelő képesítést szerzett személyek, továbbá a magyar külképviseleti hatóságnál anyakönyvvezetői feladatot ellátók kivételével - részleges vagy teljes anyakönyvi szakvizsgát tesznek. Az anyakönyvvezető feladata, helyettesítése és kizárása (1) Az anyakönyvvezető - közreműködik a házasságkötésnél; - intézi az anyakönyvi igazgatással

összefüggő ügyeket; - közreműködik - szükség szerint - a családi események társadalmi megünneplésében. Községben egy, városban, megyei jogú városban, (városban és a fővárosi kerületben legalább két anyakönyvvezetőt kell megbízni. Ha a településen az anyakönyvezési feladatok az anyakönyvvezető vagy a helyettesítésére jogosultak akadályoztatása miatt nem látható el, helyettesítésről a felügyeletet ellátó megyei fővárosi közigazgatási hivatal vezetője gondoskodik. Az anyakönyvi bejegyzést és az okiratot a helyettesítő anyakönyvvezető e minőségének feltüntetésével írja alá. 33 Az anyakönyvvezető az 1981. évi I törvény (a továbbiakban: Áe) 19 § (1) bekezdésében foglalt általános kizárási szabályon túlmenően, nem működhet közre egyeneságbeli rokona, örökbefogadó és nevelő szülője örökbefogadott és nevelt gyermeke, testvére, továbbá élettársa és volt házastársa

házasságkötésénél. A helyesbítés, adatpótlás és kiegészítés Ha az anyakönyvvezető az alapbejegyzést aláírásával még nem zárta le, a bejegyzett adatok helyesbítését vagy kiegészítését az anyakönyv "Megjegyzések" rovatába jegyzi be. 34 13. tétel A gyermekvédelem és a gyámügyi igazgatás rendszere és alapintézményei A gyermekvédelem fogalma: Tágabb értelemben beletartozik minden, amit a gyermek érdekében a család, az óvoda, az iskola, a munkahely, a társadalom bármely intézménye tesz. A gyermekvédelem a szociálpolitika része, annak fontos és speciális területe. Szűkebb értelemben a gyermekvédelem feladatkörébe csak az állam különleges védelmére szoruló árva, félárva, környezetében nevelhetetlenné vált vagy veszély helyzetbe került, a züllés veszélyének kitett, elhagyott lelkileg sérült gyermekek védelme, nevelése tartozik. A szűkebben értelmezett gyermekvédelem egyet jelent a hatósági

gyermekvédelemmel. A veszélyeztetettség okai a gyámhatóságok gyakorlata alapján: Anyagi okok: az egy főre jutó jövedelem olyan alacsony, hogy a gyermek élelemmel, ruhával stb. ellátása nem üti meg a minimális mértéket sem. Környezeti okok: rossz lakásviszonyok, a nevelés hiánya, hibás volta, a szülők felelőtlen, erkölcstelen, bűnöző életvitele. Magatartási okok: a kiskorú magatartása, viselkedése, agresszivitása, engedetlensége, csavargása, bűnözése. Egészségi okok: ha a gyermek fizikai fejlődését, egészségi állapotát veszélyezteti a környezete: családjában tartósan beteg személy él vagy a minimális higiéniás feltételeket sem teremtik meg otthonában, alkohol és drogfogyasztás. A gyermekvédelem szervezete és intézményei: A gyermek- és ifjúságvédelem szerteágazó feladatai közül a legfontosabbak a Népjóléti és a Művelődési és Közoktatásügyi minisztérium között oszlanak meg. - - Népjóléti

Minisztérium: a gyermekvédelem ágazati főfelügyeleti szerve. A miniszter a 0-18 éves kiskorúak, valamint a 18-24 év közötti fiatal felnőttek ügyeiben gyakorolja a főfelügyeletet. Ide tartozik az egészséges, a képezhető fogyatékos, a képezhetetlen fogyatékos, a gyógyíthatatlan beteg egészségügyi ellátásának, és az állami gondoskodás keretében nevelésének főfelügyelete. Művelődési és Közoktatási Minisztérium: az oktatás főfelügyeleti szerve, amelyet intézményhálózata - óvodák, iskolák - útján valósít meg. Belügyi Minisztérium: jelentős feladatai vannak az önkormányzatok ellenőrzése terén, annak a rendőrségnek az irányítása. terén, amely az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát óvja, így külön is foglalkozik a kiskorúak ilyen irányú védelmével. Társadalmi szervezetek: a gyermekvédelem állami feladat, de az eredményes működés elképzelhetetlen a társadalmi szervezetek közreműködése

nélkül, amelyek között egyre több az egyházi szervezet. Önkormányzatok a gyermekvédelem helyi feladatainak megoldása. A konkrét hatásköröket a jegyző gyakorolja. Kivételként azonban a települési önkormányzat képviselőtestülete dönt a kiskorú segélyezéséről. Az örökbefogadással kapcsolatos hatásköröket pedig a köztársasági megbízotthoz telepítette a jogalkotó. 35 Az egészségügyi alapellátást végző szervek: A bölcsődék és óvodák: a bölcsőde vállalja az anya helyett a 0-3 éves korú gyermek felügyeletét, gondozását, nevelését. Az óvoda, amellett hogy a 3-6 éves korú gyerekek számára fontos gyermekvédelmi intézmény, az oktatási rendszer legalsóbb fokozata. Az önkormányzatokon kívül a vállalatok, társadalmi szervek, természetes személyek is létesíthetnek. A házi gyermekorvosi szolgálat: a 0-14 éves, felkérésre a 14-18 korú gyermekek egészségügyi ellátását biztosítja. A védőnői

szolgálat: a védőnő feladata a terhesgondozásban való részvétel, az anya számára segítségnyújtás a csecsemőgondozásban. Nevelési, oktatási intézmények: Tevékenységük során felderítik, és számba veszik az intézményhatókörébe tartozó veszélyeztetett kiskorúakat. Erre szolgál: - az iskolai gyermekvédelmi felelős - az iskolaorvosok - a speciális szervezetek o az iskolai érettséget elbíráló bizottság o a gyógypedagógiai áttelepítő bizottság A nevelési tanácsadók: létesítésük és fenntartásuk a fővárosi és a megyei önkormányzat feladata. A családsegítő központok: célja a családok kiegyensúlyozottabb életvitelének megteremtése, a hátrányok mérséklése. Az önkormányzat intézménye, tevékenysége nem hatósági jellegű, közvetlen irányítását és felügyeletét a jegyző látja el, önálló szervezettel költségvetéssel rendelkező szerv. A hivatásos pártfogók: utógondozás területe. A nevelőszülői

felügyelők: a nevelőszőlőkhöz kihelyezett állami gondoskodásban részesülő kiskorúak nevelését kísérik figyelemmel. A gyermeki jogok és kötelességek A gyermeknek joga van - a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez. - segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez. - a fogyatékos, tartósan beteg gyermeknek a fejlődését és személyisége kibontakozását segítő különleges ellátáshoz. - a fejfödésére ártalmas környezet és társadalmi hatások, valamint az egészségére káros szerek ellen védelemben részesüljön. - emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással - fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal - az

elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez. - a közszolgálati médiákban fejlettségének megfelelő ismeretei bővítését segítő erőszakmentes, a magyar nyelv és kultúra értékeit őrző műsorokhoz hozzáférjen. 36 - szüleitől vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon választható el. A gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani. a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodást helyettesítő védelemhez. tiszteletben kell tartani lelkiismereti és vallásszabadságát, továbbá figyelemmel kell lenni nemzetiségi, etnikai és kulturális hovatartozására. A gyermeknek joga van származása, vér szerinti családja megismeréséhez és a kapcsolattartáshoz. mindkét szülőjével kapcsolatot tartson abban az esetben is, ha a szőlők különböző államokban élnek. alapvető jogai megsértése

esetén bíróságnál és törvényben meghatározott más szerveknél eljárást kezdeményezzen. A gyermek kötelessége: - gondozása és nevelése érdekében szülőjével vagy más törvényes képviselőjével, gondozójával együttműködjön, - képességeinek megfelelően tegyen eleget tanulmányi kötelezettségének, - tartózkodjék az egészségét károsító életmód gyakorlásától és az egészségét károsító szerek használatától. Gyermeki jogok védelme: - A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kőtelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik. - A gyermek alkotmányos jogainak védelmét az állampolgári jogok országgyűlési biztosa (a továbbiakban biztos) a maga sajátos eszközeivel segíti. Szülői jogok és kötelességek: - hogy gyermekét családban gondozza, nevelje és a gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges

feltételeket - különösen a lakhatást, étkezést, ruházattal való ellátást -, valamint az oktatásához és az egészségügyi ellátásához való hozzájutást biztosítsa. a gyermeke nevelkedését segítő ellátásokról tájékoztatást, neveléséhez segítséget kapjon, gyermekét annak személyi és vagyoni ügyeiben képviselni. gyermekével együttműködni, és emberi méltóságát tiszteletben tartani, gyermekét az őt érintő kérdésekről tájékoztatni, véleményét figyelembe venni, gyermekének jogai gyakorlásához iránymutatást, tanácsot és segítséget adni, gyermeke jogainak érvényesítése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni, gyermeke ellátásában közreműködő személyekkel és szervekkel, továbbá a hatóságokkal együttműködni. 37 A gyermekek védelmének rendszere I. Pénzbeli ellátások: 1. Kiegészítő családi pótlék A kiegészítő családi pótlék célja a szociálisan hátrányos helyzetben lévő

családok anyagi támogatása, ennek révén a gyermek családi környezetben történő ellátásának elősegítése, a gyermek családból történő kiemelésének megelőzése. A kiegészítő családi pótlék havi összege - gyermekenként - a 2001. évben 4000 forint, 2002-ben 4200 forint. A 2002 évet követően a kiegészítő családi pótlék összegének emeléséről az Országgyűlés a költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt. 2. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás A települési önkormányzat képviselő-testülete a gyermeket a rendeletében meghatározott mértékű rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti (a továbbiakban: rendkívüli támogatás), ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. 3. A gyermektartásdíj megelőlegezése A gyámhivatal a gyermektartásdíjat megelőlegezi, ha a tartásdíj

behajtása átmenetileg lehetetlen és a gyermeket gondozó személy nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani, feltéve, hogy a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó jövedelem összege nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát. 4. Az otthonteremtési támogatás, Célja, hogy az átmeneti vagy a tartós nevelésből kikerült fiatal felnőtt lakáshoz jutását, tartós lakhatása II. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások 1. A gyermekjóléti szolgáltatás, A települési önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatás szervezését, irányítását és összehangolását gyermekjóléti szolgálat működtetésével vagy családsegítő szolgálat keretében, illetve a külön jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személy foglalkoztatásával biztosítja. 2. A gyermekek napközbeni ellátása, A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban

élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésűk, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. 3. A gyermekek átmeneti gondozása A gyermekek átmeneti gondozása keretében a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról (a továbbiakban: teljes körű ellátás) kell gondoskodni. 38 III. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások 1. Otthont nyújtó ellátás keretében biztosítani kell az elhelyezést az ideiglenes hatállyal elhelyezett az átmeneti és a

tartós nevelésbe vett gyermek számára (Nevelőszülők, gyermekotthon) 2. A területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás A területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás feladata az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermekgondozási helye meghatározása érdekében IV. A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések: 1. A védelembe vétel Ha a szülő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi. 2. Családbafogadás A szülői felügyeletet gyakorló mindkét szülő vagy a szülői felügyeletet egyedül gyakorló szülő kérelmére - a különélő másik szülő meghallgatásával - a gyámhivatal hozzájárulhat ahhoz, hogy a szülő

egészségi állapota, indokolt távolléte vagy más családi ok miatt a gyermeket a szükséges ideig más, általa megnevezett család átmenetileg befogadja, gondozza és nevelje, feltéve, hogy a családbafogadás a gyermek érdekében áll. 3. Ideiglenes hatályú elhelyezés Ha a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete súlyosan veszélyezteti és emiatt a gyermek azonnali elhelyezése szükséges, a települési önkormányzat jegyzője, a gyámhivatal, valamint a bíróság, a rendőrség, az ügyészség, a büntetésvégrehajtási intézet parancsnoksága a szakellátás keretében a gyermeket ideiglenesen a) a nevelésére alkalmas, azt vállaló különélő szülőnél, más hozzátartozónál, illetve személynél, vagy ha erre nincs lehetőség, b) a legközelebbi ideiglenes gondozási feladatokat is ellátó nevelőszülőnél, vagy ha erre nincs lehetőség, gyermekotthonban vagy más

bentlakásos intézményben helyezi el, és erről haladéktalanul értesíti az illetékes gyámhivatalt 4. Átmeneti nevelésbe vétel A gyámhivatal a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, ha a gyermek fejlődését a családi környezete veszélyezteti, és veszélyeztetettségét az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint a védelembe vétellel nem lehetett megszüntetni, illetve attól eredmény nem várható, továbbá, ha a gyermek megfelelő gondozása a családján belül nem biztosítható. Az átmeneti nevelésbe vétellel egyidejűleg a gyámhivatal a gyermeket nevelőszülőnél vagy - ha ez nem lehetséges gyermekotthonban, illetve más bentlakásos intézményben helyezi el és gyámot (hivatásos gyámot) rendel. 39 5. Tartós nevelésbe vétel A gyámhivatal a gyermeket tartós nevelésbe veszi, ha a) a szülő (szülök) felügyeleti jogának megszüntetése miatt vagy más okból a gyermeknek nincs felügyeletet gyakorló szülője,

feltéve, hogy a gyermek neveléséről a Csjt. 95-97 §-a alapján kirendelt gyám útján nem lehet gondoskodni, b) a szülő a gyermeke örökbefogadásához az örökbe fogadó személyének és személyi adatainak ismerete nélkül tett hozzájáruló nyilatkozatot, feltéve, hogy a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhető el a leendő örökbe fogadó szülőnél. 6. Az utógondozás elrendelése, Az átmeneti és a tartós nevelés megszüntetése vagy megszűnése után a gyámhivatal legalább egy év időtartamra elrendeli az utógondozást, melynek keretében elősegíti a gyermek, a fiatal felnőtt családi környezetébe való visszailleszkedését, illetve önálló életének megkezdését. 7. Az utógondozói ellátás elrendelése A gyámhivatal - a gyám (hivatásos gyám) javaslatára - a fiatal felnőtt kérelmére elrendeli a további utógondozói ellátását, ha létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, nappali tagozaton tanulmányokat folytat,

illetve szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja. A helyi önkormányzat feladatai A települési önkormányzat feladatai Ellátási területe a település lakosságára terjed ki, kivéve, ha az intézményt társulás keretében közösen tartják fenn, vagy ha az ellátást szerződésben vállalta más önkormányzat lakosságára is kiterjedően. A megyei és a fővárosi önkormányzat feladatai A megyei és a fővárosi önkormányzat az e törvényben foglaltak szerint biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó szakellátás keretében az otthont nyújtó ellátást, a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást. A megyei és a fővárosi önkormányzat által fenntartott intézmények ellátási területe a megyére, a fővárosra terjed ki. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet továbbképző, tudományos és módszertani intézmény. Az Intézet ellátja a szakmai módszertani

ellenőrzéssel, a tudományos kutatás támogatásával, a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő, valamint a külön jogszabály által tevékenységi körébe utalt szakértői és speciális szolgáltató feladatokat. A Család- és Gyermekvédelmi Szakmai Kollégium(ok) A Család- és Gyermekvédelmi Szakmai Kollégium(ok) [a továbbiakban: Kollégiumfok)] a népjóléti miniszter tanácsadó, véleményező és javaslattevő testülete(i). A Kollégium(ok) működési feltételeit a népjóléti miniszter az Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézet útján biztosítja. 40 14. tétel A közigazgatás hallgatása A közigazgatási szerv hallgatása: Azt a jogi helyzetet értjük, amikor az elintézési határidő jogszabályban előirt időtartama már eltelt és az eljáró hatóság ennek ellenére sem hozott érdemi határozatot. - az elintézési határidő utolsó napját követő napon következik be - s addig tart, ameddig az eljáró szerv az érdemi

határozatot meg nem hozta, illetőleg annak kézbesítése iránt nem tett intézkedést Az eljárások gyorsaságához fűződő ügyféli érdek, illetőleg a közérdek megköveteli, hogy ez a jogi helyzet a lehető legrövidebb időtartamra korlátozódjék. A közigazgatási szerv hallgatásával szemben elvileg négy jogi megoldás lehetséges: Az eljárási törvényünk a -hallgatás fogalmát- nem definiálja, nem is használja, de a jogintézménnyel a törvény több rendelkezése is kapcsolatba hozható. A gyorsaság és egyszerűség követelménye Alapelvként jelenik meg, és mint ilyen az eljárás minden szakaszában irányadó. Ennek garanciális biztosítéka a határidők törvényi szintű szabályozása az egyes eljárási cselekményekre, mivel a törvényben megállapított határidőket az államigazgatási szervek kötelesek betartani. Amennyiben az államigazgatási szerv eljárási kötelezettségét nem teljesíti, akkor a felettes szerve utasítja - Ez

történhet kérelemre vagy hivatalból. Az ügyfél azonban csak az elintézési határidő eredménytelen letelte után fordulhat a felettes szervhez, arra vonatkozóan pedig, hogy a felettes szerv mennyi időn belül köteles az ilyen irányú kérelmet elbírálni, a törvény semmiféle rendelkezést nem tartalmaz. Ebben az esetben az általános - 30 napos - határidőt kell ismét irányadónak tekinteni. Problémát jelenthet az a helyzet, ha az első fokú szerv a felettes szerv utasítására sem hoz határozatot, ebben az esetben ugyanis államigazgatási úton az ügyfélnek további jogorvoslatra nincs lehetősége. Az ügyészi intézkedés igénybevétele - Ez azért különösen fontos, mert a felettes szerv utasításának eredménytelensége esetén ez az egyetlen igénybe vehető jogorvoslati eszköz - Maga az eljárási tőrvény e kérdésben a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló Törvény szabályait rendeli. - Az ügyészségéről szóló törvény

rendelkezéseinek értelmében az ügyészség a törvényesség biztosítása érdekében elbírálja azokat a törvényességi kérelmeket, közérdekű bejelentéseket és törvénysértésre utaló jelzéseket, amelyeket az állampolgárok az államigazgatási szervek törvénysértő mulasztásai ellen az ügyészséghez benyújtanak. - Mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés esetén az ügyészi intézkedések közül a felszólalás vehető igénybe. - Az ügyész felszólalással - akár az érdekelt kezdeményezésére, akár hivatalból - a törvénysértést elkövető szerv vezetőjénél élhet. - A felszólalás negatívumaként kell megemlíteni, hogy hosszadalmas eljárást eredményez, másrészt, ha szerv a felszólalással nem ért egyet, akkor az egész eljárás tovább elhúzódik. 41 A hallgatás - beleegyezés elvének érvényesülése - Eljárási törvényűnk kivételes esetekben lehetővé teszi. - Meghatározott feltételek fennállása

esetén az államigazgatási szerv hallgatásához a meghozott feltételek fennállása esetén az államigazgatási szerv hallgatásához a meghozott határozat jogkövetkezményei fűződnek. - Ha a feltételek mindegyike fennáll, akkor az államigazgatási szerv hallgatása esetén a kérelemnek helyt adó határozathoz fűződő jogkövetkezményeket kell alkalmazni. - Meg kell azonban jegyezni, hogy kevés olyan speciális eljárási szabállyal találkozhatunk, amely lehetővé tenné ezen elv alkalmazását. Ilyen például: o A Magyar Köztársaságra utaló elnevezés használatáról szóló 1995 évi LXXXIII. törvény. o Szintén a hallgatás-beleegyezés elvének érvényesülését teszi lehetővé az Áe. a szakhatósági megkeresés esetén. Amennyiben ugyanis a szakhatóság a megkeresésnek 15 napon belül nem tesz eleget, hozzájárulást megadottnak kell tekinteni, kivéve, ha a nyilatkozattételre további időt kért. 42 15. tétel A jogerő és a

panaszjog Jogerő: A polgári eljárásból került át a közigazgatásba, akkor amikor lehetővé vált a közigazgatási határozatok bíróság előtti megtámadása. Különböző nézetek alakultak ki: Kezdetben: - A közigazgatásban csak az alaki jogerő következhet be. - A meghatározott döntés végleges, nincs kezdeményezési lehetősége az ügyfélnek. - Az ügyféli oldalról nézve a véglegességre helyezi a hangsúlyt. Későbbi megközelítés: - A hatásra helyezi a hangsúlyt, bekövetkezik a végrehajthatóság. - Biztos lehet abban az ügyfél, hogy az aktusban foglaltak kikényszerítése bekövetkezhet. Más megközelítés: - Alaki és anyagi jogerő egyaránt létezik. - Az alaki jogerő (a jogorvoslati lehetőségek kimerítése az ügyfél oldaláról), anyagi jogerő (minden fajta eljárást az aktussal szemben kizár), nincs eljárás indítási lehetőség semmilyen kezdeményezésre, de csak a nem semmis aktusok esetében, minden esetben

végrehajthatóságot jelent. A mi álláspontunk szerint indokolt megkülönböztetni a kétfajta jogerőt. A közigazgatásban az aktusnak van szerepe, mert az anyagi csak korlátok között valósulhat meg. A jogirodalomban a jogerőnek két formáját szokták megkülönböztetni: Alaki jogerő: Az alaki jogerőn a határozat megtámadhatatlanságát értik. Az eljárásjog szabályozza, mikor korlátozza az ügyfél által igénybe vehető jogorvoslatokat. illetőleg a jogorvoslati kérelem benyújtását Az Áe. rendelkezéseinek megfelelően az alaki jogerő akkor következik be: ha a határozat rendes jogorvoslattal, fellebbezéssel többé nem támadható meg. Ebben az értelemben jogerős a határozat, ha - a fellebbezés lehetőségét kimerítették, a másodfokú határozat a közléssel válik jogerőssé, - az első fokú határozat ellen a fellebbezési határidőn belül nem fellebbeztek - a fellebbezést jogszabály kizárja vagy - a fellebbezésről lemondtak Az Áe.

által szabályozott jogerő nem jelent megtámadhatatlanságot, mert az ügyfél a határozatot rendkívüli jogorvoslattal keresettel bíróság előtt megtámadhatja. Az Áe. a jogerő kifejezést csak a határozat végrehajthatóságával kapcsolatban használja és a végrehajthatóság következményét fűzi hozzá. Azonban a bírói felülvizsgálat kiterjesztésével az alaki jogerőhöz tapadó végrehajthatóság is relatívvá vált, miután általános szabályként a keresetnek a jogerős határozat végrehajtására halasztó hatálya van. Ha tehát a határozatot az ügyfél bíróság előtt megtámadja - kivéve, ha a határozat azonnali végrehajtását elrendelték - a jogerős határozat sem hajtható végre 43 Anyagi jogerő: A határozat megváltoztathatatlanságát értjük. Ez azt jelenti, hogy a határozatot többé sem államigazgatási szerv, sem bíróság nem változtathatja, nem semmisítheti meg. Az ügyben azonos tényállás mellett, ugyanazon

ügyfelek között többé eljárásnak nincs helye. Az Áe. az anyagi jogerőről a határozatok bírói felülvizsgálatával rendelkezik Kimondja, hogy ha a bíróság az ügy érdemében határoz, ugyanabban az ügyben azonos tényállás mellett államigazgatási szerv előtt új eljárásnak nincs helye. Azokban az ügyekben, amelyek bíróság előtt nem támadhatók meg, illetőleg amelyekben az ügyfél nem élt keresetindítási jogával, az anyagi jogerő csak korlátozottan érvényesül. Korlátok: - bírói kontroll (amennyiben a bíróság dönt, utána más szerv által nem vizsgálható felül) - az alkotmánybíróság szerepe A bíróság: Megsemmisítheti a döntést, de kivételesen meg is változtathatja a döntést, melyeket a közigazgatás sem bírálhat felül. Alkotmánybíróság: Az ügyfél alkotmányos jogai csorbulhatnak. Minden jogorvoslat szervezett és a döntés alapjául szolgáló norma alkotmányellenességét vitatják. Az ügyészség

fellépése: A szerepe a törvényesség biztosítása, de az Áe. megemlíti az ügyészi intézkedéseket (óvás, felszólalás, figyelmeztetés). Óvás a törvényesség biztosításának az eszköze és nem jogorvoslat, tehát kezdeményezése nem anyagi jog. Elbírálása együtt járhat a sérelem korrigálásával, de szóba jöhet a határozat megsemmisítése, megváltoztatása. Az ügyész szerepe a kezdeményezés, de az elbírálás már a döntéshozó, illetve a felettes szerv vagy a bíróság feladata. A bíróság által felül nem vizsgált határozatok tekintetében is vannak az Áe.-nek olyan garanciális rendelkezései, amelyek azáltal, hogy útját állják a határozat megsemmisítésének, megváltoztatásának, az anyagi jogerőhöz hasonló helyzetet keletkeztetnek. A visszavonás, módosítás valamint a felügyeleti intézkedés lehetőségének határidőhöz kötése: - nem lehet visszavonni, módosítani a határozatot, ha a közléstől számított

egy év eltelt, - ugyancsak nincs helye felügyelet címén a határozat megsemmisítésének, megváltozásának, ha a jogerőre emelkedéstől egy év eltelt. A jóhiszeműen szertett és gyakorolt jogok védelme. Eszerint nincs helye: - a határozat kiegészítésének, visszavonásának, módosításának, - felügyelet címén a határozat megsemmisítésének, megváltoztatásának, - a határozat ügyészi óvás alapján történő megsemmisítésének, megváltoztatásának, ha ügyész az óvást a jogerős határozat közlésétől számított egy éven túl nyújtotta be, abban az esetben, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat sértene. 44 Az Áe. tehát ezekben az esetekben a hibás, jogszerűtlen határozat orvoslását sem teszi lehetővé, annak érdekében. hogy az ügyfél számára kárt ne okozzon, ezért a jóhiszemű jogszerzésnek és a jog gyakorlásának együttesen kell megvalósulnia. A jogszerzés jóhiszeműségét vélelmezni kell. A

kialakult jogalkalmazói gyakorlat szerint rosszhiszeműnek tekintendő az ügyfél: - ha a hatóságot tudatosan megtévesztette, az ügy érdemére vonatkozó jelentős tényt vagy körülményt elhallgatott vagy valótlan adatot szolgáltatott, - ha a határozat meghozatalakor tudta, hogy a határozat törvénysértő, - ha kényszert, fenyegetést alkalmazva jutott számára előnyös határozathoz, ha az eljáró szerv dolgozóját megvesztegette. A panaszjog: Területileg az alkotmányjoghoz kapcsolódik. A hazai jogfejlődésben jelentős változáson ment keresztűt mind terjedelmet mind funkcióját tekintve. Célja: a jogsérelmének elhárítása természetes személyekkel kapcsolatban, állampolgári jogként kezelték. XIX. sz a panaszjogot szabadságjogként ismerték el (fellépés, szabadság a jogsértéssel szemben), érdemi elbírálási kötelezettség. Később, veszített a jelentőségéből, csak kivételesen lehetett figyelembe venni, akkor, ha az egyéb

jogorvoslati eszközök elfogytak. Ekkor már viszont kötelező volt elfogadnia panaszt és kivizsgálni, de döntési kötelezettség nem volt Ezt követően már nem ismertek el jogorvoslati mivoltát, mindössze jelzésnek vették, még válaszolni sem kellett. Később a panaszjog az önkormányzatok részére biztosító fellépési lehetőség, ha úgy vélték, hogy jogaik sérültek Majd általános államigazgatási eszközzé vált. A II vh után alacsonyabb szintű jogszabályok a panasz intézményét kettévágták. (általános panaszkodás, jogorvoslati lehetőség) 1954. I tv lakossági bejelentések (mely intézményesítette ezt a lehetőséget), több százezer beadvány érkezett. mely lebénította az államigazgatást 1957. IV tv Áe szabályozta a jogorvoslatok rendjét Hatályon kívül helyezte az 54/I-et de átvette belőle a panaszi. a közérdekű bejelentést, a közérdekű javaslatot Ez nagyon kiszélesítette a lehetőségeket. Semmi közük nem volt a

jogorvoslati lehetőségekhez, mindössze a panasznak, mert az a jogorvoslatok kiszélesítése után további ismételhető tolmácsolási lehetőséget nyújtott. Azért működött, mert az államigazgatási szervek kötelezve voltak a panasz kivizsgálására. Ekkor fellebbezést csak határozat ellen lehetett benyújtani, de panaszt intézkedés ellen és hallgatás esetén is be lehetett nyújtani. 1977. a panasz kikerült az Áe-ból, önálló tv szabályozza, mely formálisan ma is hatályban van Ez a panasz lehetősége egyéni jog és érdeksérelmek esetén adatik meg, de csak akkor, ha már jogilag rendezett eljárás. (pedig minden eljárás jogilag rendezett) 1981. panasz helyett kivizsgálási kérelem, fellebbezést követő fellebbezés, ez egyszer működött Jelenleg csak a fegyveres erők működésével szemben él jogorvoslati lehetőségként. 45 16. tétel A jogorvoslati rendszer. Az eljárási törvény jogorvoslati rendszerének fejlődése Jogorvoslati

rendszerek Akkor van értelme, ha nincs korlátlan panaszjog! Lásd: alább! Általánosságban: Célja, alapfogalma, miről dönt a jogalkotó a jogorvoslati rendszer szabályozása során??? 1.) Hány fokú legyen a jogorvoslati rendszer? 1-2-3 stb 2.) Ki élhet jogorvoslattal? Ügyfél + más is? Más szerv? Hivatalból? 3.) Milyen címen? Jogszabálysértés esetén? Törvénysértés esetén? Érdeksérelem esetén? 4.) Ki bírálja el? - maga a szerv I fokon - átszármaztatott felettes -bíróság bírálja el 5.) Mi a terjedelme a jogorvoslatnak? - - Megsemmisíti a határozatot? Bíróság - megváltoztatási jog? Pp. 20§ - kasszációs vagy reformatórius jogkör van-e (új eljárásra utasít) ??? (Közigazgatási szerv II. fok) 6.) Milyen hatása van a jogorvoslatnak a végrehajtásra? Halasztó – felfüggesztő???? Egyes jogorvoslatok: 1.) Visszavonás, módosítás 2.) Felügyeleti intézkedés 3.) Fellebbezés 4.) Ügyészi fellépés 5.) Bírósági út

Jogorvoslatok: az igénybe vehető jogorvoslati eszközök, illetve eljárás, melyek során a jogorvoslás megtörténhet: - ügyféli kezdeményezésre, - hivatalból vagy külső szerv kezdeményezésére. Jogorvoslati kérelem: ügyfélhez kötött, ahol a jogi szabályozás biztosítja a feltételt az eljárás lefolytatására, megalapozza a vélt vagy valós jogsérelmet. Az eljárás keretében a rend helyreállítása két módon történhet: - a jog- és jogos érdek helyreállítása, - tárgyi jog tiszteletben tartása, cél a jogszabálysértés kiküszöbölése. Kezdeményezők: ügyfelek, döntéshozó, felettes és külső szerv. Elbírálja: döntéshozó, felettes és más szerv. A felülvizsgálatnál a jogszerűtlen döntés megsemmisítésére irányul. 46 Az államigazgatási eljárás jogorvoslati rendszere 1.) Tárgyi jog védelme: a törvényértéseket a határozatokból kiküszöbölje, ez a célja, 2.) Alanyi jogok védelme: az ügyfelek jogainak és

érdekeinek a védelme Minél előbb lezáruljon az eljárás az ügyfelek érdeke, jogi ez a stabilitást szolgálja!!! Alaki jogerő: megtámadhatatlan, semmis Anyagi jogerő: m e g v á l t o z t a t h a t a t l a n Az alaki jogerőt is magában foglalja. Ritkán és későn áll be, bírósági jogerős ítélet esetén Ellentéte a korlátlan panaszjog intézménye, ma Magyarországon nem ismert!! A jogerővel teljesen ellentétes NINCS Magyarországon!!! 1954. évi I tv-ben volt A jogorvoslati eljárás nem szükségszerű szakasza az államigazgatási eljárásnak. Nem jogorvoslat: 0. Kijavítás: név, számelírás, számítási hiba esetén: a határozat érdemi részét nem érintheti Kiegészítés: Az eljáró szerv észreveszi, hogy nem döntött egy lényeges kérdésben, a korábbi részeket nem érintheti!! 1. Visszavonás, módosítás: az eljáró szerv jogosult a határozat visszavonására és módosítására jogszabálysértés esetén. Törvényi feltételei:

csak jogszabálysértés esetén: egy éven belül a határozat kezdésétől számítva egyszer van rá mód, és csak akkor, ha felettes szerv és bíróság még nem bírálta el az adott határozatot. Mikor történhet? Hivatalból és az ügyfél kérelmére egyaránt. Jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot nem sérthet sem a módosítás, sem a visszavonás. Ilyenkor az ügyfélnek nem kell bizonyítani a jóhiszeműséget, vélelmezzük. 2. Felügyeleti intézkedések: jogszabálysértés esetén kerülhet rá sor, illetve a felettes szerv jár el, ha úgy tapasztalják, hogy az alsóbb fokú szerv határozata jogszabálysértő. Mit tehet a felettes szerv? - megsemmisítés és megváltoztatás. Feltételek: egy éven belül, de a jogerőre emelkedéstől számítva, akkor, ha határozatot a bíróság még nem bírálta felül: Ez sem sérthet a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat. 3. Fellebbezés: általános jogorvoslati eszköz, rendkívül széles körű

Valamennyi érdemi I. fokú államigazgatási határozat ellen fellebbezhetnek az ügyfelek, és akikre vonatkozik. Az eljárási határozatok leginkább csak az ügyfél kapcsolatos érdemi határozat fellebbezhető, átszármaztató hatályú - a felettes szerv bírálja el a fellebbezést. 15 napon belül fellebbezhetők a határozatok az ügyfél és az azok, akiket nézve a határozat rendelkezést tartalmaz. 47 A fellebbezés a végrehajtásra nézve ex lege halasztó hatállyal bír. Viszont ha a szerv kimondja az azonnali végrehajtást - csak a törvényben taxatívan felsorolt esetekben, külön indoklással, akkor nem. Melyek ezek? a. Ha a határozat valakinek a tartásáról, gondoskodásáról rendelkezik, b. ha a közveszély illetve életveszély elhárításához szükséges vagy c. a végrehajtás elmaradása jelentős, vagy helyrehozhatatlan kárral járna d. törvény és törvényerejű rendelet és kormányrendelet által meghatározott egyéb esetek. Az

azonnali végrehajtás nem zárja ki a későbbi fellebbezési lehetőségét. Nem minden esetben fellebbezhetők a határozatok: - amikor a kormány vagy tagja jár el I. fokon, - amikor azért kizárt a fellebbezés, mert közvetlenül a bírósághoz lehet fordulni az ügyben. Új tények és bizonyítékok is felhozhatók a fellebbezésben, és a felettes szerv az egész határozatot és eljárást felülvizsgálja, nincs részjogerő. 4. Ügyészi fellépés: az államigazgatási eljárás nem szabályozza részletesen az ügyészi eljárás szabályait, hanem az ügyészségről szóló törvényre utal. Az ügyész a hatósági eljárás során a következő jogosítványokkal élhet: a. b. c. d. óvást nyújthat be, ha a határozat törvénysértő, törvénysértés esetén felszólalással élhet, törvénysértés megelőzése céljából figyelmeztetést nyújthat be, meghatározott ügyekben keresettel fordulhat a bírósághoz, ha az óvást a közigazgatási szerv

elutasította, Az ügyész az óvást a törvénysértő határozatot hozó szervnél, vagy a felettes szervnél nyújthatja be. A felettes szerv az ügyészi óvás tárgyában 30 napon belül érdemben határoz - hatályon kívül helyezi, vagy megváltoztathatja a határozatot, illetve ha nem ért azzal egyet elutasítja az óvást. Nincs helye a határozat megváltoztatásának, ha az ügyész az óvást határozat közlésétől számított egy éven túl nyújtotta be. 5. Bírósági stádium: régebben az államigazgatási eljárási határozatokat nem lehetett bíróság előtt megtámadni. Az 1981-es törvény sem jelentett változást, de később egyre több olyan jogszabály jelent meg, amely lehetővé tette az Áe. határozatok bíróság előtti megtámadását. 1991 külön törvény a közigazgatási határozatok bíróság előtti megtámadhatóságának, az alábbi feltételekkel: a. ha az ügyfél az államigazgatási jogorvoslati jogait már kimerítette, b. csak

az érdemi határozatok ellen lehet bírósághoz fordulni, csak törvénysértés címén. 1999.január 1-től a közigazgatási ügyek a megyei bíróságok hatáskörébe kerültek, s ítéletük ellen nem lehet fellebbezni. Kivétel: a. fellebbezni lehet, ha a megtámadott határozatot OHSZ hozta, egyfokú eljárásban, 48 b. vagy akkor is, ha 2 millió Ft-ot meghaladó összegű kötelezést ró az ügyfélre a határozat. 49 17. tétel A közigazgatási határozatok bíróság előtti felülvizsgálata A közigazgatási bíráskodás A kérdéskört az 1957. évi IV törvény szabályozza “Az államigazgatási eljárás általános szabályairól" A 72. § (1)(2)(3)(4) bekezdésekben 73§ (1)(2)(3) foglaltak részletesen taglalják A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén az ügy kikerül a közigazgatás szervezeti rendszeréből és megvalósul a külső, bírói kontroll. Az államigazgatási határozatok bírósági ellenőrzését

az államigazgatási eljárási törvény módosításáról szóló 1981. évi I tv teszi lehetővé A módosított Alkotmány 50§ (2) bek, kimondja, hogy a bíróság ellenőrzi az államigazgatási határozatok törvényességét. 1991. évi XXVI törvény a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának kiterjesztéséről A bírósági utat, vagyis azt, hogy milyen ügyben dönt a bíróság, a bíróságokról szóló törvény (Bsz.) 3§-a tartalmazza. A közigazgatási határozat bíróság által történő felülvizsgálatára két formában kerülhet sor. - Az-ügyfél kifejezett kérelme alapján (direkt felülvizsgálat) - Indirekt bírósági felülvizsgálat Direkt felülvizsgálat Az-ügyfél kifejezett kérelme alapján, melyben a bíróságtól jogorvoslást kér. Az államigazgatási határozat közvetlen (direkt) felülvizsgálatára a kérelem alapján a bíróság jogosult azokban az ügyekben, melyekben a határozat bíróságnál történő

megtámadását a tételes jog megengedi. Áe. 1991-ben módosult “Az ügyfél, illetőleg törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett fél jogszabálysértésre hivatkozva - ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik - az államigazgatási ügy érdemben hozott határozat felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított 30 napon belül keresettel kérheti a bíróságtól". /Áe 72 §(1) bek/ A keresetet jogszabályértésre történő hivatkozással lehet előterjeszteni. Felülvizsgálat csak akkor lehet, ha az ügyfél a fellebbezési jogát kimerítette, vagy az kizárt. A felülvizsgálat a döntés törvényességére és nem a célszerűségének vizsgálatára terjed ki. /4/1993.(II12) AB hat/ Felülvizsgálathoz több feltétel együttes teljesülése szükséges: - Csak érdemi határozat ellen lehet bírósághoz fordulni, az államigazgatási eljárás folyamán hozott határozat ellen nem. Az ügytípus nem lehet olyan, melyben a bírósági

felülvizsgálat törvényileg kizárt Csak akkor nyújthat be az ügyfél keresetet a bírósághoz, ha a fellebbezési jogát kimerítette, vagy az kizárt volt. Csak jogszabályértésre hivatkozva lehet, méltányosságból nem A keresetlevelet a közléstől számított 30 nagyon, belül kell benyújtani a bírósághoz vagy az államigazgatási szervhez. Nincs helye államigazgatási határozat bírói felülvizsgálatának: - Amikor a határozat jogerős bírói döntés végrehajtását segíti. 50 - Ideiglenes jellegű határozat ellen, ha meghatározott határidőn belül végleges határozatot kell hozni. Ha az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok külker. forgalmas engedélyezése körében születetett a határozat. Lőszer, lőfegyver, robbanóanyag, sugárzóanyag, kábítószer gyártással, forgalmazással kapcsolatos határozat ellen. Az Áe-ben részletesen meghatározott esetekben kibocsátott határozatok esetében

Hadkötelezettséggel összefüggő határozat ellen. Polgári védelmi szolgálat ellátásának elrendelése ellen. Államhatárrendjének védelmével összefüggésben hozott határozat ellen. 1991. 0101 előtt: I. fok: A helyi bíróság hatáskörébe tartozó perre kizárólag a megyei bíróság székhelyen lévő bíróság illetékes. II. fok: Fellebbezni megyei bíróságnál 1991. 0101 változás: Az ítélőtáblák működését követően megyei bíróság jár el első fokon. Nincs fellebbezés. Kivéve: - megtámadott közigazgatási határozatot OHSZ szerv hozta I. fokú eljárásban - 2 MFt-t meghaladó összegű kötelezettséget ró az ügyfélre a határozat A keresetlevél benyújtásának a határozat benyújtására fő szabályként halasztó hatálya van. Kivéve, ha azonnali végrehajtásról dönt a közigazgatási szerv, az ügyfél nyomós érdekére vagy közérdekre tekintettel. / nem ua mint az első fokú határozat azonnali végrehajtásánál ---

fél a keresetben kéri a felfüggesztést bíróság 8 napon belül dönt/ Alkotmány 50. § a Bíróság ellenőrzi a közigazgatási határozatok törvényességét, a bírói felülvizsgálat egyértelműen törvényességi kontrollnak tekintendő. A megváltoztatás jogát csak törvényben lehet biztosítani a Bíróság részére. /Pp hat meg a kört XX Fejezet speciális szabály!!!! “A bíróság az államigazgatási határozatot a jogszabálysértés eseté hatályon kívül helyezi és szükség esetén a közigazgatási szervet új eljárásra kötelezi. /Áe 73§(1)bek/ Az államigazgatási szerv a bíróság jogerős ítéletéhez mindazon vonatkozásban kötve van, amire az ítélet kiterjed. A bírói ítélet államigazgatási ügyben anyagi jogerőt teremt. Részletesen: - ha a bíróság az ügy érdemében határozott, az államigazgatási szervnél ugyanazon ügyben azonos tényállás mellett nincs helye új eljárásnak, - a bíróság által elrendelt új

eljárásban az államigazgatási hatóság nem hozat olyan határozatot, amely a bírság ítéletével ellenkezik, nevezetesen a hatóságnak nincs joga olyan határozat kibocsátására, amely lényeges tartalmára nézve megegyezik azzal, amelyiket a bíróság hatályon kívül helyezett. - Ha a bíróság a határozatot hatályon kívül helyezte és új eljárás lefolytatását nem rendelte el, változatlan tényállás mellett a hatóság az ügyben új eljárást nem folytathat le. 51 Indirekt bírósági felülvizsgálat Amikor a büntető vagy polgári peres ügyekben az érdemi döntés attól függ, hogy az üggyel kapcsolatban korábban hozott közigazgatási határozat hibátlan-e. Az indirekt felülvizsgálatkor a per közvetlen tárgya nem a közigazgatási határozat, de annak felülvizsgálatai nélkül a bíróság megalapozott ítéletet nem hozhat. A bíróságot az igazságos ítélet meghozatalában nem korlátozhatja egy (esetleg hibás) államigazgatási

határozat. Ha a bíróság megállapítja, hogy az államigazgatási határozat hibás, döntése az államigazgatási szervre nézve kötelező. A közigazgatási bíráskodás: Intézményesítését a polgári államok törvényhozása hamaraosan az alkotmányos szabályozás szintjén valósította meg: Az alaprendelkezések az alkotmányban: - az alapjogok körében a közigazgatásra vonatkozó rendelkezések között a bírósági szervezetről szól szabályokon belül külön fejezetben Lényege: Alanyi jog a bírósági felülvizsgálatra, mely által nem a közigazgatáson belül kerül elbírálásra, Független bíróság elé kerül Alapkérdések: 1-.) szervezeti rend kialakítása: - nem rendes bíróságok, de nem képezik egy másik bírósági szervezetrendszert sem, a közigazgatási szervezetrendszer elemei francia! - nem rendes bíróságok, de a közigazgatástól is elválasztott közigazgatási bíróságok Németország - rendes bíróságok hatásköre

Anglia - vegyes rendszer előző legalább kettő modell elemeit egyesítik, Olaszország 2.) hatásköri kérdések: Felülvizsgálati jogkör terjedelme: -- generalis clausula: minden hatósági ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálat tárgya - negatív taxáció: bíróság előtti megtámadás nem megengedett pl: kormányzati aktusok, kvázi judiciális szervek, mérlegelési jogkörben hozott hat., AB hatásköre, - pozitív taxáció: melyekben lehet 52 3.) felülvizsgálati jog és a megtámadás jogalapja közötti összefüggés: - felülvizsgálat teljes vagy korlátozott: korlátozottság: a törvénysértés megállapítása és a döntés megsemmisítése, a teljes a megváltoztatást is jelenti - nem csak az egyedi közigazgatási aktusok felülvizsgálata: közigazgatás hallgatása elleni fellépés és a normakontroll/ elsősorban a rendeleti jogalkotásra Magyarország: XIX. század, 1896 évi XXVI Tc közigazgatási bíróság létrehozása

1949-tól Áe. Korlátozott bírói út ma: Alkotmány: 50.§ , „A bíróság ellenőrzi a közigazgatási határozatok törvényességét” 1991. évi XXVI törvény a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának kiterjesztéséről Lényege: 1.) általánossá tette az államigazgatási határozatok bírsági felülvizsgálatát, 2.) bírói felülvizsgálatot jelentős mrtékb3en kiterjesztette 53 18. tétel Felügyelet a közigazgatásban Felügyelet: nehéz elhatárolni az irányítás fogalmától, csak úgy lehetséges, ha végigtekintünk az eszközrendszeren. A magyar közigazgatás történetében több nézet kialakult, az 1960-as évek közepén az volt a nézet, hogy az irányítás tekinthető átfogó fogalomnak, a felügyelet csak “részjogosítvány". Ezen belül az 1970-es évek elején a felügyeletnek növekvő jelentőséget kezdenek tulajdonítani az irányításhoz képest, megjelenik az ÖNÁLLÓ FELÜGYELET fogalma. Míg

korábban az irányítás részeként fogták fel, most leválik annak fogalmától. Ma megállapíthatjuk, hogy az irányítás elsősorban szervezéstudományi fogalom, jogi fogalma nehezen megragadható. Az irányítás és felügyelet egyformán függő viszony leírására szolgál. Míg azonban az irányítás egy abszolút, minden részletre kiterjedő függőséget jelent és jogi szabályozásra alkalmatlan, addig a felügyelet csak a függőség fő pontjait meghatározó viszony. Azért jogviszony, a felügyelet, mert a felügyelt szerv belső szféráját nem érinti, mozgásterét nem korlátozza. A modern állam viszonyai között élesen elhatárolódik egymástól a politikai állam és a civil társadalom. A civil társadalom viszonyait az állam szervei nem igazgathatják úgy, mint a saját szervei viszonyait. Ugyanakkor a civil társadalom védelme igényli, hogy az állam és szervei ellenőrizhessék az egyes személyek vagy szervezeteik tevékenységét, ha azt

tapasztalják, hogy a tevékenység nem felel meg a jogszabályoknak, akkor intézkedhessen. E két tevékenység együttesét nevezik felügyeletnek A forgalmi rendszerünkben a felügyelet kevesebb jogosítványt jelent az irányításhoz képest. Igaz kapcsolódik az irányításhoz, de léteznek önállósult felügyeleti formák. Felügyeleti irányítás nem használható kifejezés a reláció miatt, csak irányító felügyeletről beszélhetünk. Az irányítás a döntési beavatkozás lehetőséggel több. Felügyeletnek vagy nincs ilyen joga vagy erősen korlátozott. Szoros az összefüggés az önállóság és a felügyelet között, mert az önállóság csak a felügyelet korlátozásával lehetséges, ha ez nincs, az már irányítás. Nálunk erős centralizáltság érvényesült a felügyelet hátrányára, irányítás előnyére. Okai: - jogi nézőpontból történő irányítás erősítése. Indoka központi vezérlés - társadalmi ok: önkormányzat és

központi érdek összehangolása. - egységes közigazgatási rendszer kiépítése - gazdasági ok: a források egyesítése PI. indoklással kapcsolton felügyelet ellátása (kiegyezés után Eötvös) -centralisták: önkormányzatiság visszavonult centrális irányítás erősödött . Formálisan az állam felügyeleti joga fennmaradt, de irányításba ment át Önkormányzati oldal: centralisták szerint nem járnak az eredendő önkormányzati jogok, mert ezt a mindenkori központi hatalom jelöli ki: 54 Önkormányzati döntések felülvizsgálata: 1. felügyeleti szerv beavatkozhatott a döntéshozatalba 2. bírósághoz fordulhatott jogszabálysértés esetén és célszerűségi okból is Önkormányzat gazdálkodása feletti felügyelet 1. törvényességi kontroll 2. előzetes jóváhagyása, vagy utólagos szentesítés Centralizációs figyelhető meg ebben az időben a központi és területi szervek között is JELEN Törvényességi felügyelet - ügyészi:

államigazgatásra kiterjedő törvényességi felügyelet fajtái. Az állam alatt szervek egyedi döntéseinek felülvizsgálatát jelenti. Eszközei: az óvás, szignalizáció, felszólalás, stb. Lényege, hogy kívülről történik, de nem foglalja magában a döntések megváltoztatásának jogát. - önkormányzat: Törvényességi ellenőrzés és nem felügyelet, de meghatározott szervek bizonyos struktúrákban felügyeletet is gyakorolnak. - hatósági igazgatás: A felettes államigazgatási. szervnek mindig meg van a törvényességi kontroll lehetősége, melyhez az párosul, hogy a felügyelet körében az aktust - megsemmisíti - megváltoztatja Hatósági felügyelet A hatósági tevékenység egyik fajtája, amely több hatósági ellenőrzésből áll, és némi beavatkozási lehetőséget is biztosít - döntési jogosítvány - felelősségrevonási lehetőség Szakfelügyelet A szakirányú tevékenységhez kötődik, a szakmai előírások mikénti

megvalósulását ellenőrzi. Nagyon erős felügyelet, közel áll az irányításhoz. A felügyelet minimuma: ellenőrzés-jelzés A felügyelet maximuma: döntési jogosultságot jelent (korlátozott irányítás) A felügyelet fajtái a.) Jogalanyok szerint - szövetségi államban szövetségi felügyelet a tagállamok felett - önkormányzatok feletti állami felügyelet - gazdálkodási felügyelet (vállalatok, bankok, stb. felett) - állampolgárok tevékenységének felügyelete (pl. tűzrendészeti, közegészség) b.) Felügyelet tárgya szerint - pénzügyi (költségvetési felügyelet) - szakfelügyelet (szakmai előírások betartása) - speciális felügyeletek 55 Legyen-e jogorvoslat vele szemben? Egyik nézet: az irányítási jogviszony lényege miatt a jogorvoslati lehetőség célszerűségét cáfolják, mert lelassítaná az irányítást, csökkentené a hatékonyságát. Felülvizsgálati jog az irányított szerv döntése felett : Mire terjed ki?

Szakmai és működtetési döntések. Beavatkozhat-e közvetlenül vagy inkább a bíróság? Az egyedi döntéseket az irányított helyett az irányító hozza meg: az irányító szervtől az irányítási jogot elvitatni nem lehet, mert az már nem irányítás. Felügyelet: Nehéz elválasztani az irányítástól, csak úgy lehet, ha végigtekintünk az eszközrendszeren. Kormányhatározat: Az irányítási jog a kormányt illeti meg, a felügyeletet, a kormány által megbízott miniszter látja el. Miniszter: képviseli a központi államigazgatási szervet teljes körű ellenőrzést gyakorolhat, utasítási joga van a jogszabálynak megfelelően, gyakorolja a munkáltatói jogokat kivéve kinevezés, felmentés) stb.----valójában ez már nem is felügyelet, hanem az irányítási jog részletes átadása A felügyelet történetileg a fő felügyeleti jogból alakult ki: Egyfajta beleszólási jogot biztosítottak leginkább az önkormányzati alapon szerveződő

testületek működésére. A felügyeleti jogosítványok, a polgárosodás folyamatával együtt kezdtek kialakulni. Magyarországon 2 területen jelent meg: - iskolákkal kapcsolatosan (a múlt század közepén) - önkormányzatokkal kapcsolatosan Iskoláknál: először valóban csak a felügyeletet foglalta magába, az irányítási jogosítványok nem jelentek meg. Speciális felügyeleti szervek jöttek létre. Később a felügyeleti jogosítványok egyre bővültek és a 20-as 30-as években ez a tevékenység tartalmában már irányítás volt, az elnevezés viszont nem változott. Önkormányzatoknál: szintén múlt században merült fel először a felügyelet terjedelmének meghatározása. Az önkormányzat-pártiak és a centralisták csaptak össze, ennek következtében 2 erősen szembenálló nézet alakult ki: 1. az önkormányzatnak vannak eredeti jogosítványai, amik eredendően megilletik a területi önkormányzatokat, és ezek a jogok nem korlátozhatók

sem felügyelettel, sem irányítással. 2. Minden hatalom delegált hatalom Az önkormányzat esetében ezért az önkormányzati önállóság addig terjed, amíg a korlátokat az állam meg nem vonnia. A gyakorlatban ez a megoldás érvényesült A önkormányzatokat illetően 2 fajta megoldás alakult ki arra nézve, hogy a felügyelet hogyan valósuljon meg, és mi legyen a következménye. - az egyik felügyeleti forma abban nyilvánult meg, hogy az önkormányzatok döntését meg lehetett bíróság előtt támadni - a másik, hogy az önkormányzatok támadhatták meg a felügyeletet ellátó szerv döntését. o amikor a felettes szervnél lehetett a döntést megtámadni o bíróságnál (ez vált általánossá) A felügyelet fejlődésével kapcsolatos, hogy az önkormányzatoknál a felügyelő szervnek direkt beavatkozási lehetősége volt, amik főleg az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatban jelentettek 56 komoly beavatkozást, nem csak a törvényesség,

hanem a célszerűség is egyre jobban tárgya volt a felügyeletnek. A felügyelet jogosítványai korlátozottabban léteznek, olyan felügyeleti formák, melyek nem tartoznak bele az irányítási részbe, önállósultak. De valahol beletartoznak az irányításba, mert a felügyelet eredményeit az irányításban hasznosítják. 57 19. tétel Irányítás a közigazgatásban. Az irányítás jogi és nem jogi eszközei A fogalmak használata során igen nagy a bizonytalanság a jelentős mértékbeli eltérések miatt. Rövid egyértelmű definíciót adni az irányításról nem lehet, csak körülírni, mert a tudományok más-más módon közelítik meg. Szociológia Ez a tevékenység egyfajta hatalomgyakorlást, akaratátvitelt jelent, mely során az irányító szerv kisebbnagyobb befolyást fejt ki. (haszon gyakorlás-hierarchia) Szervezéstudomány A szerv működtetésével kapcsolatos jogosítványok megoszlanak a vezetés és irányítás között. Vezetés

szervezeten belüli, az irányítás külső olyan hatalmi viszony, melyben az irányító az irányított viszonyaira meghatározó befolyást gyakorol. Jogtudomány Az irányítás az állami akarat kifejeződése, tartós tevékenység, mely során jogviszony jön létre irányító és irányított között. Jogi normák szabályozzák IRÁNYÍTÁS ESZKÖZEI Csoportosítás: - ágazati, funkcionális - elvi - operatív - erős-gyenge stb. irányítás ezzel csak akkor lehet valamit kezdeni, ha tudjuk mire tered ki az irányítás, és milyen eszközökkel valósul meg. 1. Jogi eszközök (jogviszony jön létre) Nincs olyan területe a közigazgatásnak, ahol csak jogi eszközök dominálnának 2. Nem jogi eszközök - továbbképzések szervezése - ösztönzők igénybevétele - ezek együttes alkalmazás Jogi eszközök 1. Szabályozási jog (jogalkotásról szóló 1987 évi XI tv szabályozza) - jogszabályalkotás - állami irányítás egyéb jogi eszközei - korábban

normatív utasítás 58 2. Konkrét utasítás A legerősebb irányítási eszköz. Ha az irányítónak korlátlan utasítási joga van, nem lehet szó jogviszonyról. A hierarchikus igazgatás legtipikusabb eszköze 3 fő típusa: - korlátlan utasításadási jog o - a szakmai ügyek tekintetében korlátozott utasítási jog - a szervezet minden tevékenységét illetően korlátozott utasítási jog 3. Konkrét ügyben való döntés (határozathozatal) Ez olyan egyedi aktus, amely elsősorban az irányított szervezeti viszonyaira hat. Pl: - szerv létrehozása, megszüntetése - szerv vezetőjének kinevezése, felmentése - döntés a szerv más ügyeiben A konkrét ügyekben való döntések sajátos fajtái azok az aktusok, mely az irányító szerv és az irányított szerv közti jogkörök megosztásával hozhatók meg. - előzetes irányítói hozzájárulás - döntések utólagos jóváhagyása - javaslattétel irányítói döntéshez - irányítói

véleményezés 4. Aktus felülvizsgálati jog Az irányított döntéseinek valamilyen szempont szerinti utólagos felülvizsgálatát jelenti. Az előbbitől abban különbözik, hogy a döntést teljes egészében az irányított hozza, de az irányító törvényességi, ritkább esetben célszerűségi kontrollt gyakorolhat. A felülvizsgálat jellemezhető: - kezdeményezés módjával o aktus címzettje kezdeményezi o irányító kezdeményezi o kívülálló (pl. ügyész ) kezdeményez - felülvizsgálati jog terjedelmével o csak törvényességi hiba esetén o célszerűségi okból - megtehető intézkedéssel o kasszációs (megsemmisítő) jog o reformációs (megváltoztató ) jog 5. Ellenőrzés Önálló közigazgatási intézményként is értelmezhető, de itt az irányítás eszközeként tárgyaljuk. Célja az információszerzés az irányított működéséről, viszonyairól a megfelelő intézkedés megalapozásához. Eszközei: - átfogó vagy speciális

vizsgálat lefolytatása - adatkérés - beszámoltatás - jelentéskérés (rendszeres vagy ad hoc) helyszíni ellenőrzés 59 20. tétel A közigazgatási jogi szankció kialakulása, fogalma és fajtái A társadalomban vannak olyan általában elfogadott magaratási szabályok, vagy a társadalom vagy az állam normarendszerébe foglalt általánosan elfogadott magatartási szabályok. Önkéntesen követi a társadalomi normáknak túlnyomó többség akaratát, érdekeit és értékrendszerét fejezi ki. A nem elfogadott szabályoknak megfelelő magatartást szankciókkal torolja meg a társadalom vagy az állam. Rosszallás: = szankció magatartás megtorló, büntető intézkedést jelent. A társadalom által elfogadott magatartási szabályok sérülnek = akkor szankció Célja: 1.) visszatartó funkció egyén 2.) a társadalom többi tagját figyelmezteti arra, hogy polgári társadalom értékrendje megsérül Értékrend a jogi és másfajta normákban fejeződik

ki. Erkölcs! Alapegysége a polgári társadalomnak a család. A családi értékeket megsértővel szemben mit tesz a társadalom? 1. erkölcsi 2. gazdasági szankció = elmesélem mindenkinek, hogy nem jó a szolgáltatás 3. politikai szankció: visszahívás (nincs) társadalom közélete, bír-e olyan tisztaságú, amely meghatározó a jogkövető magatartásra Jogközelítés – jogi szankció Jogi normákba foglalt rosszallást fejez ki a jogi szankció Mi a szankció? Milyen feltételek mellett lép életbe? Milyen joghátrányban részesül az, aki megsérti? Csak szükség szerinti alkalmazást jelent a szankció Büntetőjogi szankciók elsősorban a személyt illetik Polgári jogi szankció a kártérítés gazdaságot érinti, vagyoni hátrányban ölt testet Munkajogi szankciók részben személyi, részben kártérítési szankciók Nemzetközi jogi szankciórendszer a legsajátosabb! JOGON alapul Megsérti az emberi és állampolgári jogokat ki alkalmazhatja? USA,

ENSZ a szankciók nem jogiak hanem gazdaságiak általában Szankció ösztönzés és a kényszer összefüggéseinek vizsgálata Szankció visszatartó erejű 60 Rosszallás és ösztönzés értékeket priolizál másokat háttérbe szorít. (bortörvény nagyobb gazdaságiakat preferálta) Szankció ellepték az ellenőrzők a kistermelőket: Büntetés szankció A szankció igyekszik a polgárt rábírni arra, hogy a joghátrány kilátásba helyezésével kövesse a jogot.!! Szankció – Kényszer Szankció statikus állapot Kényszer dinamikussá teszik, ez által válik realitássá a szankció, konkrétan személyhez kötött. A közigazgatási jogi szankció Fogalma: amelyeket a közigazgatási jog határoz meg illetve szabályoz (államigazgatási jogi szankció törvényben) ez nem jó! Közigazgatási Mi a célja? Az, hogy biztosítsa a közigazgatás eredményességét. Határozatot hoz, ennek megvalósítását hivatott biztosítani a szankció, rábírja!

Érvényre juttatja a kibillent egyensúly helyreállítását. Garantálja, erősíti az állampolgárok jogbiztonságba vetett hitét. A jog uralmát az állam fölött. Hogyan biztosítja a szankció? Közhatalmi erővel, kényszerrel biztosítja a jog érvényesülését! A közigazgatási jogi szankció sajátossága, beépülnek a közigazgatás világába. Adekvát szankció fogalma: mértékében, formájában, tartalmában alkalmas az elkövetett cselekménnyel azonos súlyú szankciót alkalmazni, kikényszeríteni a végrehajtást. Alkalmas a közigazgatás ellenesség megtorlására, aktív magatartással vagy passzív magatartással lehet közigazgatás-ellenes valaki cselekedete. A közigazgatási jogi szankció definiálásakor először a fogalmi elemeket kell megtalálni. 1.) A jogsértés /hipotézis, diszpozíció,szankció) egy másik norma megsértése előzi meg - a szankcióalkalmazás mindig valamilyen jogsértéshez kapcsolódik. Jogsértés nélkül nem

lehet szankciót alkalmazni senkivel szemben, a szankcionáló norma hipotézise minden esetben azokat a jogsértő magatartásokat tartalmazza, amelyek jelen állása esetén alkalmazható a szankció. Jogsértésnek minősül mind az anyagi jogi, mind az eljárói jogi normák megsértése. 61 A norma címzettje eleget tehet a jogszabályi kötelezettségeknek önkéntes jogkövetéssel is. Ebben az esetben a jogsértés akkor következik be, ha a címzett nem tesz eleget az államigazgatási jog által előírt kötelezettségének. - a jogsértést azonban csak akkor követi szankcionálás, ha az államigazgatás ellenőrzi a címzettek magatartását, és az ellenőrzés során észleli a jogsértést. - Jogsértésnek minősül a hatósági határozatokban foglalt kötelezettség megsértése is 2.) A hátrány okozása - csak olyan intézkedések minősülnek szankciónak, amelyek hátrányosak a címzettre - a közigazgatási aktusok a címzettre gyakorolt hatásuk

szerint. favorábilis (címzettre kedvező) ki van zárva a szankciók köréből, és onerózus (címzettre hátrányos) csak azok minősülnek szankciónak, amelyek jogellenes magatartásra reagálnak - minden szankció hátrány, de nem minden hátrány szankció. Szankciónak nem minősülő aktusokkal kapcsolatos felmerülhet az államigazgatási kártalanítási kötelezettség. A szankciótartalmú aktusoknál kártalanítás nincs. - Hátrány okozás fajtája a vagyoni hátrány okozása, pl.: bírságok, vagy személyi: a címzett szervet érintő szankció, pl. a figyelmeztetés 3.) A közigazgatási jogi szankció és kényszer - a szankció, törvényes eszközökkel, akár állami közhatalom közreműködésével kényszerítheti a címzettet a jogszerű magatartásra. - A kényszer alkalmazása csak lehetőség, mert a társadalom jelentős része jogkövetéssel eleget tesz a jogszabályoknak. Önkéntes jogkövetés egyik indoka: - Egyetért a jogi norma

rendelkezéseivel, másik: - A kilátásba helyezett szankció. Ez a szankció még csak elméleti lehetőség, generális prevenciós hatása van, nem járul hozzá a lényeges kényszerítés - realizált szankció: a címzett részére kilátásba helyezett szankció, a jogsértő a szankcióval való fenyegetettség hatására tényleges kényszerítés nélkül eleget tesz a hatóság kötelezéseinek. A szankció és a kényszer a jogellenes magatartáson alapul. A szankció része a jogi normarendszernek, viszonylagos önállóságon alapul. Mely esetekben alkalmazható és mely esetekben alkalmazandó? A jogsértőt az általános és a konkrét fenyegetés sem tudja rábírni a jogszerű magatartás tanúsítására. Ténylegessé válik a szankció kényszereleme, azaz a közigazgatásnak törvényes lehetősége van a jogsértő megbüntetésére, és arra, hogy végső fokon akár fizikai eszközökkel rákényszerítse a jogsértőt a jogszerű magatartás

tanúsítására. - fizikai kényszerítő eszközöket a rendőrségi törvény tartalmaz - államigazgatás nem csak szankcionálási célból alkalmaz kényszerítést, pl.: árvíz, földrengés 4.) Alkalmazásra jogosult szervek - nem mindegyik alkalmaz szankciót - csak jogszabályban feljogosított szerv, meghatározott feltételek fennállása esetén jogosult és csak a jogszabályban meghatározott szankció kiszabására van lehetőség Az államigazgatási jogi szankció: a jogszabályban arra feljogosított államigazgatási szerveknek megfelelő eljárásban alkalmazott a hátrányt okozó aktusa, amely mindig a címzett jogellenes magatartására reagál, és rendelkezik az állami közhatalommal való kikényszerítés lehetőségével. 62 A közigazgatási jogi szankció olyan jogszabályban megfogalmazott szankció az adott szankció alkalmazására feljogosított szervek a jogszabályban előírt eljárási rendben, a jogszabályban meghatározott eszközökkel

és a jogszabályban megfogalmazott hátrány kilátásbahelyezésével kényszeríti ki a közigazgatási szerv. Fajtái: 1. - Anyagi és eljárásjogi szankciók anyagi jogi szankció: a kötelezettségek, korlátozásokat, tiltásokat tartalmazó normák megsértőit szankcionálja, megállapít, tilt, korlátoz, kötelezettségeket, jogosultságokat biztosít eljárási szankciók a különféle államigazgatási eljárás rendjét zavarókkal szemben lépnek fel. Mo Áe. Nincs!! A hazai szabályozás sajátossága, hogy a törvény az államigazgatási eljárás 3. szakaszaként szabályozza a végrehajtási eljárást, és ennek keretében számos végrehajtási szankciót szabályoz. Ezek a szankciók az eljárás célját jelentő határozat után születnek a határozatban foglalt anyagi jogok és kötelezettségek realizálását szolgálják, a végrehajtási szankciók nem eljárási, hanem anyagi jogi szankciónak tekintendők. 2. - 3. Szubjektív és objektív

szankciók szubjektív a szankció akkor, ha a szankcionáláshoz legalább a vétkes magatartást, a gondatlanságot megköveteli a jog. Az esetek többségében nemcsak a gondatlanság, hanem a szándékosság is megállapítható. Objektív szankciók kiszabásához elég a jogsértés megállapítani, nem szükséges, hogy a jogsértő akár a minimális gondatlansággal járjon el. A jogsértés ténye önmagában megalapozta a szankció alkalmazásának lehetőségét. Ezek a bírságok előre kiszámítható, jogszabályban rögzített módon az elkövetés gyakoriságával egyenes arányban nőnek. Funkciója a jogsértő magatartás kiküszöbölése és az államigazgatás által megkövetelt magatartás kikényszerítése, a jogérvény. Előnye: jobban érvényesül a generális prevenciós hatás, ha a jogalkotó kiszámítható, kellően progresszíven emelkedő és kötött szankciókat határoz meg. Hátránya, hogy nem lehet egyedi ügyekre tekintettel lenni.

Reparatív és represszív szankciók A reparatív szankciók célja a jogsértő megbüntetése, melynek célja az eredeti állapot helyreállítása, olyan állapot megteremtése, mintha jogsértés létre sem jött volna. represszív szankció: eredeti állapot nem állítható helyre, ahhoz hasonló vagy pénzbeli megtérítés 4. Általános és Speciális anyagi jogi szankciók Általános: Áe tartalmazza Speciális: különböző egyéb speciális jogszabályok 63 a.) sajátos nem állami szervek szabják ki, saját tagjaik felé jognak kell szabályoznia b.) kiemelt közjogi szerv intézetek szankciórendszere intézeti hatalomból fakadó szankció akik nem teljesítik a követelményeket, belső normákat teljesíteni kell A bírságok - 1960-tól felügyeleti bírságok, amelyet speciális felügyeleti szervek szabnak ki. A felügyeleti bírságolási jogkört kiterjesztették a gazdasági élet, a pénzügy, tőkepiaci szféra felügyeleti szerveire. ágazati

bírságok, pl. környezetvédelmi bírságok köztestületek, kamarák saját tagjaira kiszabható bírságok: A jogsértő személyéhez kapcsolódó szankciók köre: - megrovás - figyelmeztetés, - biztos kinevezése a szervezethez. Igazgatási korlátozások: - engedély visszavonása, - szervezet működésének felfüggesztése, - tagsági viszony felfüggesztése, - eltiltják a tevékenység gyakorlásától - intézmények ideiglenes vagy végleges bezárása 5. - Szabálysértések dekriminalizáció következtében kerül az államigazgatási jogba. szubjektív alapú szankcióként az államigazgatási jog érdekét szolgálja 1968. É I Kikre szabható ki: 1. természetes személyekre: elővezetés 2. jogi személyekre és természetes személyekre is: bírság más: A.) Egyedi aktusokat sértő B.) Általános normák esetében törvény kötelezi az önkormányzatokat hozzon jogszabályt 64 21. tétel 55 tétel A szabálysértés fogalma, a szabálysértés jog

alapintézményei Kezdeti problémák: büntetőjoghoz vagy a közigazgatási joghoz tartozik-e? Magyar jogfejlődés: 1878. évi V törvény a bűntettekről és vétségekről (Csemegi-kódex) + az 1879 évi XL. törvény a kihágásokról Ezt nevezzük a bűncselekmények trichotomikus felosztásának A kihágások közé tartoztak a közigazgatás-ellenes magatartások is. Önálló közigazgatási jogi szankció levásása a büntetőjogról magatartások fogház közigazgatás ellenes Kihágásként : pénzbüntetés v. Igazgatási szankciók áthágás: pénzbírság 1950. Dichotómikus felosztás bűntett – kihágás 1953 évi 16 tvr szabálysértés jogintézménye Újraszabályozás 1968. évi I törvény, 63/1997(XII12) AB határozata egyes rendelkezések hatályon kívül helyezése: - tisztességes tárgyaláshoz való jog elve - elzárás: csak bíróság - felelősségi rendszer szubjektív felelősségen alapul 1999. évi LXIX törvény a szabálysértésekről

a.) elismeri a szabálysértési tényállások büntetőjogi gyökereit b.) elismeri a szabálysértési általános rész és az un kriminális tényállások büntetőjogi dogmatikába való beágyazottságát, c.) elfogadja, hogy a tényállások jelentős része a közigazgatási jog érvényesítését szolgálja d.) elfogadja, hogy a tényállások egy részének a strasbourgi büntetőügy-fogalom alá tartozását e.) az eljárás első szakaszában megadja a jogot a közigazgatásnak, hogy büntetőhatalmat gyakoroljon f.) teljes körű (ténybeli és jogbeli) bírói eljárásra ad lehetőséget A szabálysértés fogalma, a szabálysértést meghatározó jogszabályok Szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit a törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. Szabálysértés nem állapítható

meg, ha a cselekmény bűncselekményt valósít meg. A törvény hatálya: területiség elve: a belföldön elkövetett szabálysértésekre kell alkalmazni, az eljárás alá vont személy állampolgárságára tekintet nélkül, feltéve, hogy 65 nemzetközi szerződés vagy a szabálysértést meghatározó jogszabály másként nem rendelkezik. Honosság elve egy esetben érvényesül: devizaszabálysértés esetén, az adott állam polgárai külföldön követnek el. Személyi hatály: magyar és nem magyar állampolgárokra vonatkozik. A nemzetközi jog alapján kiváltságot és mentességet élvező személy szabálysértés miatti felelősségre vonására nemzetközi szerződés, illetőleg a viszonosság az irányadó. A viszonosság fennállása kérdésében az igazságügyminiszter nyilatkozatát kell alapul venni. Időbeli hatály: A cselekményt az elkövetés idején hatályban lévő jogszabályok alapján kell elbírálni. Ha a szabálysértés

elbírálásakor hatályban lévő új jogszabály szerint a cselekmény már nem minősül jogellenesnek, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új jogszabályt kell alkalmazni. A szabálysértésért való felelősség Szabálysértés miatt az vonható felelősségre, akinek a cselekménye szándékos vagy gondatlan, kivéve, ha a szabálysértést meghatározó jogszabály csak a szándékos elkövetést bünteti. A szabálysértést elköveti az is, aki mást a szabálysértés elkövetésére szándékosan rábír (felbujtás), és aki másnak a szabálysértés elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt (bűnsegély). Kísérlet miatt akkor van helye felelősségre vonásnak, ha a szabálysértést meghatározó jogszabály így rendelkezik. A felelősséget kizáró okok Szabálysértés miatt nem vonható felelősségre, aki a cselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be, aki a cselekményt az elmeműködésnek a beszámíthatóságot

kizáró kóros állapotában, kényszer vagy fenyegetés hatása alatt, tévedésben, jogos védelemben vagy végszükségben követte el, illetve e törvényben meghatározott egyéb ok zárja ki a felelősségre vonást. Nem vonható felelősségre az sem, aki a cselekményt a beszámíthatóságot korlátozó elmeállapotban követte el, ha nyilvánvaló, hogy ez a körülmény a cselekmény elkövetését befolyásolta. Az előző bekezdés kóros elmeállapotra vonatkozó rendelkezése nem alkalmazható annak a javára, aki a szabálysértést önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követte el. Nem róható az eljárás alá vont személy terhére olyan tény, amelyről az elkövetéskor a tőle elvárható gondosság ellenére sem volt tudomása. Nem vonható felelősségre az, aki a cselekményt abban a téves feltevésben követi el, hogy magatartása nem jogellenes és erre a feltevésre alapos oka van. Ha a szabálysértést meghatározó jogszabály úgy

rendelkezik, az eljárás alá vont személy csak a sértett kívánságára (magánindítvány), illetve a feljelentésre jogosult szerv feljelentése alapján vonható felelősségre. Ha a sértett korlátozottan cselekvőképes, a magánindítványt törvényes képviselője is, ha pedig cselekvőképtelen, törvényes képviselője terjesztheti elő. Ezekben az esetekben a magánindítvány előterjesztésére a gyámhatóság is jogosult. A magánindítvány előterjesztésére jogosult, illetőleg a feljelentésre jogosult szerv nyilatkozatát be kell szerezni, ha az eljárás megindulását követően derül ki, hogy a cselekmény csak magánindítványra büntethető. Ha a magánindítvány előterjesztésére jogosult sértett meghal, a hozzátartozója jogosult a még nyitva álló határidő alatt a magánindítvány előterjesztésére. A magánindítványt attól a naptól számított harminc nap alatt lehet előterjeszteni, amelyen a sértett az eljárás alá vont

személy kilétéről tudomást szerzett. Bármelyik eljárás alá vont személlyel szemben előterjesztett magánindítvány valamennyi eljárás alá vont személyre hatályos. A magánindítvány előterjesztésére nyitva álló határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. A magánindítvány a szabálysértési hatóság érdemi határozatának meghozataláig visszavonható. 66 A szabálysértés büntethetőségének elévülése Nincs helye felelősségre vonásnak, ha a cselekmény elkövetése óta hat hónap eltelt (elévülés). Az elévülés határidejének kezdő napja az a nap, amikor a szabálysértés tényállása megvalósul, kísérlet esetén az a nap, amikor az ezt megvalósító cselekmény véget ér. Ha a szabálysértés jogellenes állapot előidézésével, illetve fenntartásával valósul meg, az elévülési határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez az állapot fennáll. Ha a szabálysértés kötelesség teljesítésének

elmulasztása által valósul meg, az elévülési határidő az azt követő napon kezdődik, amikor az eljárás alá vont személy még jogszerűen eleget tehetett volna kötelességének. Ha az elkövetéstől számított hat hónapon belül a cselekmény miatt büntetőeljárás indul, de a büntető ügyben eljáró hatóság, illetőleg a bíróság a szabálysértési eljárás lefolytatása céljából az ügyet átteszi a szabálysértési hatósághoz, az első bekezdés szerinti elévülés az áttételt elrendelő határozatnak a szabálysértési hatósághoz érkezése napjával újrakezdődik. A szabálysértés miatt az eljárás alá vont személlyel szemben a szabálysértési hatóság, fegyelmi hatóság, az ügyészség és a bíróság által foganatosított eljárási cselekmények az elévülést félbeszakítják. A félbeszakítás napjával az elévülési idő újrakezdődik A cselekmény elkövetésétől számított két év elteltével nincs helye

szabálysértési felelősségre vonásnak. A felelősségre vonás mellőzése: A felelősségre vonás mellőzhető, ha a szabálysértés a cselekmény súlyára, az elkövetés körülményeire, illetve az eljárás alá vont személyre tekintettel annyira csekély, hogy büntetés vagy intézkedés alkalmazása szükségtelen. A szabálysértési hatóság a felelősségre vonás mellőzéséről a sértettet értesíti. A SZABÁLYSÉRTÉS MIATT ALKALMAZHATÓ JOGKÖVETKEZMÉNYEK Büntetések és intézkedések: A szabálysértés miatt alkalmazható büntetések: a) az elzárás, b) a pénzbírság. intézkedések: a) a járművezetéstől eltiltás, b) az elkobzás, c) a kiutasítás, d) a figyelmeztetés, e) kitiltás. Az elzárás : Szabálysértés miatt elzárást törvény állapíthat meg. Az elzárás legrövidebb időtartama egy nap, leghosszabb tartama hatvan nap. Az elzárás tartamába a szabálysértési őrizet teljes idejét, valamint a négy órát meghaladó

előállítás tartamát be kell számítani. A szabálysértési őrizet beszámításakor minden olyan naptári nap, amelyen az elkövető fogvatartásban volt, egynapi elzárásnak felel meg. A négy órát meghaladó előállítás egynapi elzárásnak felel meg Garanciák: - kizárólag törvény állapíthatja meg az elzárással sújtható szabálysértések körét (egyes tulajdon elleni szabálysértése, rendzavarás, tiltott kéjelgés és veszélyes fenyegetés) - minden esetben vagylagosan alkalmazható - tartalma halmazat esetében sem léphet túl a 90 napot - elbírálása bírósági hatáskörbe tartozik, és tárgyalásos eljárásban szabható ki. Nincs helye elzárásnak, ha az eljárás alá vont személy a) fiatalkorú; 67 b) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI törvény 4. §-ának a) pontjában meghatározott fogyatékos személy, kórházi fekvőbetegellátásban részesül, illetőleg

kórházi kezelése válik szükségessé; c) a terhesség negyedik hónapját elérő nő, tizenhat éves korát be nem töltő gyermekét egyedül nevelő szülő, vagy fogyatékos, illetőleg folyamatos ápolást igénylő hozzátartozójáról egyedül gondoskodik. A pénzbírság: A pénzbírság legalacsonyabb összege ezer forint, legmagasabb összege százötvenezer forint. Az önkormányzati rendelet harmincezer forintban állapíthatja meg a pénzbírság legmagasabb összegét. A pénzbírságot meg nem fizetés esetén - ha a közigazgatási végrehajtás általános szabályai szerint, illetőleg adók módjára nem hajtható be - közérdekű munkára, illetőleg elzárásra kell átváltoztatni. Nincs helye elzárásra történő átváltoztatásnak, ha az eljárás alá vont személy a) fiatalkorú; b) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI törvény 4. §-ának a) pontjában meghatározott fogyatékos

személy, kórházi fekvőbetegellátásban részesül, illetőleg kórházi kezelése válik szükségessé; c) a terhesség negyedik hónapját elérő nő, tizenhat éves korát be nem töltő gyermekét egyedül nevelő szülő, vagy fogyatékos, illetőleg folyamatos ápolást igénylő hozzátartozójáról egyedül gondoskodik. A b)-c) pont esetében nincs helye közérdekű munkára átváltoztatásnak. Egynapi közérdekű munkának ötezer forint pénzbírság felel meg. Az elzárásra történő átváltoztatás során ezer forinttól háromezer forintig terjedő összeg helyett egynapi elzárást kell számítani. A pénzbírság helyébe lépő elzárás - a 24 § (2) bekezdésében foglaltak kivételével - egy napnál rövidebb és hatvan napnál több nem lehet. A helyszíni bírság: A szabálysértést meghatározó jogszabályban megállapított esetekben a (2) bekezdésben felsoroltak a szabálysértés tetten ért elkövetőjét helyszíni bírsággal sújthatják.

Helyszíni bírság kiszabására jogosult a) a rendőrség, a határőrség, a vám- és pénzügyőrség, a hivatásos tűzoltóság; b) a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának erre felhatalmazott ügyintézője; c) a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr, a természetvédelmi hatóság részéről eljáró és erre felhatalmazott személy, a közterület-felügyelő; d) a 35. § a)-h) pontjaiban felsorolt szervek részéről eljáró személy; e) a növény-egészségügyi és talajvédelmi állomás és az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás, valamint a hatósági minőség-ellenőrző szervezetek erre feljogosított dolgozója; f) a közlekedési felügyelet ellenőre. A helyszíni bírság összege ötszáz forinttól tízezer forintig terjedhet. Ha az elkövető a helyszíni bírság kiszabását - a jogkövetkezményekről szóló tájékoztatás után tudomásul veszi, a bírságolás ellen jogorvoslatnak

helye nincs. Tudomásul vett helyszíni bírság esetén az elkövető részére készpénz-átutalási megbízást kell átadni és fel kell hívni, hogy a bírságot harminc napon belül fizesse be. A tudomásul vett helyszíni bírságot a befizetés elmulasztása esetén az egyébként irányadó rendelkezések szerint kell behajtani. A gépjárművel elkövetett szabálysértés miatt a helyszíni bírságot a gépjárművezető távollétében is ki lehet szabni. Ilyenkor a gépjármű forgalmi rendszáma alapján megállapított üzemben tartó címére kell a kiszabott összeget tartalmazó készpénz-átutalási megbízást megküldeni. Ha az elkövető vagy a gépjármű üzemben tartója a helyszíni bírság kiszabását nem veszi tudomásul, a szabálysértési eljárást az egyébként irányadó rendelkezések szerint kell lefolytatni. Így kell eljárni akkor 68 is, ha a gépjármű üzemben tartójának megküldött készpénz-átutalási megbízást harminc napon

belül nem fizetik meg. A járművezetéstől eltiltás Ha a szabálysértést meghatározó jogszabály lehetővé teszi, a pénzbírság kiszabása mellett vagy önálló intézkedésként az eljárás alá vont személy eltiltható a járművezetéstől, ha a szabálysértést engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követte el. A vezetői engedély visszaadása külön jogszabályban meghatározott feltétel teljesítésétől tehető függővé. A járművezetéstől eltiltás meghatározott járműkategóriára és járműfajtára is vonatkozhat. A járművezetéstől eltiltás legrövidebb tartama egy hónap, leghosszabb tartama egy év. Az eltiltás tartamába be kell számítani azt az időt, amelynek tartamára az eljárás alá vont személy vezetői engedélyét a jogsértő cselekménnyel összefüggésben elvették, illetve bevonták. Az elkobzás El kell kobozni azt a dolgot, a) amelyet a szabálysértés elkövetéséhez eszközül

használtak, ha az eljárás alá vont személy tulajdona vagy egyébként is, ha birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti; b) amely a szabálysértés útján jött létre; c) amelyet az eljárás alá vont személy a szabálysértés elkövetéséért a tulajdonostól vagy annak hozzájárulásával mástól kapott. El kell kobozni azt a dolgot, amelyre nézve a szabálysértést elkövették, amennyiben a szabálysértést meghatározó jogszabály az elkobzást kötelezővé teszi. El lehet kobozni azt a dolgot, amelyre nézve a szabálysértést elkövették, amennyiben a szabálysértést meghatározó jogszabály az elkobzást lehetővé teszi. Az elkobzás önállóan és akkor is alkalmazható, ha az eljárás alá vont személy nem vonható felelősségre, illetve a hatóság mellőzte a felelősségre vonást. Az a) pont esetén az eljárás alá vont személy tulajdonában lévő dolog elkobzása kivételesen mellőzhető, ha az a szabálysértés súlyával arányban

nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene az eljárás alá vont személy számára. Az elkobzott dolog tulajdonjoga az államra száll. Nincs helye elkobzás elrendelésének, ha a cselekmény elkövetése óta két év eltelt, kivéve, ha az elkobzás tárgyának birtoklása jogellenes. A kiutasítás: A szabálysértési hatóság a pénzbírság alkalmazása mellett vagy önálló intézkedésként a törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetben a külföldi eljárás alá vont személyt kiutasíthatja az ország területéről, ha az elkövetett szabálysértés súlyára, az elkövetés körülményeire, valamint az eljárás alá vont személyre tekintettel további tartózkodása az ország területén nem kívánatos. Nem lehet kiutasítást alkalmazni azzal a személlyel szemben, akit külön törvény alapján menekültnek, menedékesnek, illetőleg befogadottnak ismertek el, vagy aki külön törvény alapján kiadott állandó magyarországi

tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkezik (bevándorolt külföldi). A kiutasítás tartamát hónapokban kell megállapítani, amely a két évet nem haladhatja meg. A figyelmeztetés: Büntetés helyett figyelmeztetés alkalmazható, ha a szabálysértés az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú és az eljárás alá vont személy személyi körülményeire is figyelemmel ettől az intézkedéstől kellő visszatartó hatás várható. 69 Kitiltás: A szabálysértési hatóság a büntetés alkalmazása mellett vagy önálló intézkedésként az eljárás alá vont személyt a sportrendezvényen való részvétellel összefüggő szabálysértés miatt kitilthatja a sportrendezvényről, illetve sportlétesítményből. A kitiltás legrövidebb időtartama hat hónap, leghosszabb időtartama pedig két év. A büntetés kiszabása, az intézkedés alkalmazása A büntetést és az intézkedést a jogszabályban meghatározott keretek

között úgy kell megállapítani, hogy igazodjék a cselekmény súlyához. Az eljárás alá vont személy személyi körülményeit annyiban kell figyelembe venni, amennyiben azok a szabálysértési hatóság vagy a bíróság rendelkezésére álló adatokból kitűnnek. Ha az eljárás alá vont személyt ugyanabban az eljárásban több elzárással sújtható szabálysértés miatt vonják felelősségre, az elzárás leghosszabb tartama kilencven nap. Ha az eljárás alá vont személyt ugyanazon szabálysértési hatóság előtt, ugyanabban az eljárásban több szabálysértés miatt vonják felelősségre, a legsúlyosabb szabálysértésre megállapított pénzbírság felső határa a felével emelhető, de nem érheti el az egyes szabálysértésekre megállapított pénzbírság felső határának együttes összegét. Adatkezelési szabályok: A szabálysértési hatóság nyilvántartja az általa szabálysértés miatt felelősségre vont elkövetők természetes

személyazonosító adatait, lakcímét, az elkövetett szabálysértést, az alkalmazott büntetést vagy intézkedést és az ügy számát, a büntetés vagy intézkedés végrehajthatóságának megszűnéséig, de legalább a határozat jogerőre emelkedésétől számított két évig. Az előzőek szerinti nyilvántartásból adat csak annak a hatóságnak szolgáltatható ki, amely jogszabály alapján jogosult a szabálysértési eljárással összefüggő adatok kezelésére. A kitiltás hatálya alatt az érintett sportrendezvény szervezője részére az első bekezdés szerinti adatok közül az eljárás alá vont személy neve, anyja neve, születési ideje kérelemre kiadható. A sportrendezvény szervezőjét személyes adatkezelőnek kell tekinteni, aki a kitiltás hatályának megszűnését követően haladéktalanul köteles a személyes adat megsemmisítéséről gondoskodni. Mentesülés a hátrányos jogkövetkezmények alól Az olyan hátrányos

jogkövetkezmények alól, melyeket jogszabály a szabálysértés miatti felelősségre vonáshoz fűz, az elkövető a büntetést vagy intézkedést megállapító határozat jogerőre emelkedését követő két év után mentesül. Fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezés: A törvény alkalmazásában fiatalkorú az, aki a szabálysértés elkövetésekor a tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem. Fiatalkorúval szemben pénzbírságot akkor lehet kiszabni, ha önálló keresete (jövedelme) vagy megfelelő vagyona van. A SZABÁLYSÉRTÉSI ELJÁRÁS A szabálysértés miatt eljáró hatóságok Szabálysértés miatt - ha a szabálysértést meghatározó jogszabály másként nem rendelkezik - a községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi jegyző jár el. Ha az eljárás alá vont személlyel szemben a jegyző hatáskörébe tartozó szabálysértésen kívül más szabálysértés miatt is eljárás indul, a jegyző - a

közlekedésrendészeti és a vám- és devizaszabálysértések kivételével - az egyébként hatáskörébe nem tartozó szabálysértés miatt is eljárhat. A rendőrség hatáskörébe utalt szabálysértések miatt a rendőrkapitányságok vagy az egyes feladatok ellátására létrehozott rendőri szervek járnak el. 70 Ha az eljárás alá vont személlyel szemben közúti közlekedési szabálysértésen kívül más szabálysértés miatt is eljárás indul, a rendőrség - a vám- és deviza-szabálysértések kivételével - az egyébként hatáskörébe nem tartozó szabálysértés miatt is eljárhat. Pénzügyi szabálysértés miatt a megye székhelyén működő vámhivatal, Pest megyében a Budakörnyéki Vámhivatal, a fővárosban a Vám- és Pénzügyőrség Fővárosi Szabálysértési Hivatala jár el. Nem magyar állampolgár, valamint ismeretlen elkövető által az országhatár átlépésekor elkövetett, vagy ott felderített vám- és

deviza-szabálysértés miatt a határvámhivatal jár el. Szabálysértés miatt eljáró más szervek A jogszabályban hatáskörükbe utalt szabálysértési ügyekben a szabálysértési hatóság jogkörét gyakorolják a) a határőrség; b) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat városi, megyei, fővárosi kerületi, repülőtéri intézetei; c) a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, illetve a Megyei (Fővárosi) Közigazgatási Hivatal fogyasztóvédelmi felügyelőségei; d) a bányakapitányságok, illetve különösen jelentős ügyben a Magyar Bányászati Hivatal; e) a megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelő, a munkaügyi felügyelő; f) a Hírközlési Főfelügyelet területi szervei; g) a nemzeti park igazgatóságok; h) a Szerencsejáték Felügyelet. Bíróság: A szabálysértési hatóság határozata ellen benyújtott kifogást - az e törvényben meghatározott szabályok szerint - a helyi bíróság bírálja el.

Elzárással is sújtható szabálysértés miatt első fokon a helyi bíróság jár el. Az elsőfokú bíróság határozata ellen benyújtott fellebbezést - az e törvényben meghatározott szabályok szerint másodfokon a megyei bíróság bírálja el. A szabálysértési hatóság eljárása, határozatai és intézkedései ellen emelt ügyészi óvást - ha azzal a szabálysértési hatóság nem ért egyet - a helyi bíróság bírálja el. E törvény alkalmazásában helyi bíróság alatt a városi és kerületi bíróságot, a megyei bíróság alatt a Fővárosi Bíróságot is érteni kell. A felettes közigazgatási szerv jogköre:A felettes közigazgatási szerv irányítási jogköre ellátása érdekében: a) a szabálysértési hatóságtól tájékoztatást, iratokat, adatgyűjtést, egyéb információkat kér; b) törvényességi ellenőrzést tart; c) az ellenőrzés eredményeként felhívja a szabálysértési hatóság vezetőjének figyelmét a

jogszabálysértésre; d) ha az érdemi határozat törvényessége aggályos, ezt az illetékes ügyészségnek jelzi. Illetékesség: Az eljárásra az eljárás alá vont személy lakóhelye szerinti szabálysértési hatóság illetékes. Ha az eljárás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása indokolja, szabálysértési ügyben az eljárás alá vont személy tartózkodási helye, munkahelye, szolgálati helye, az elkövetés helye, továbbá a cselekmény felderítésének helye szerint illetékes szabálysértési hatóság is eljárhat. Ha több eljárás alá vont személy van, és különböző helyeken laknak, bármelyikük lakóhelye szerint illetékes szabálysértési hatóság is eljárhat. 71 A szabálysértési hatóság felügyeletét ellátó miniszter elrendelheti, hogy egyes szabálysértések miatt a főváros, illetőleg a megyei jogú város egész területén, illetve meghatározott részén egyetlen szabálysértési hatóság járjon el. A nemzeti

park igazgatóság illetékességét az elkövetés helye alapozza meg. Ha az elkövetés helye nem állapítható meg, vagy az elkövetés több igazgatóság illetékességi területén történt, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság jár el. Ha vitás, hogy a több szabálysértési hatóság közül melyik köteles eljárni, az eljáró szabálysértési hatóságot közvetlen közös felettes szervük, ennek hiányában pedig a felügyeletüket ellátó miniszter jelöli ki. Áttétel Ha a szabálysértési hatóságnak az ügyben nincs hatásköre vagy illetékessége, az ügyet az eljárásra jogosult illetékes szervhez haladéktalanul átteszi. A bíróság hatásköre és illetékessége A szabálysértési eljárásban benyújtott kifogást a helyi bíróság bírálja el. Az eljárásra az ügyben érdemi határozatot hozó szabálysértési hatóság székhelye szerinti helyi bíróság illetékes. Az ügyész hatásköre és illetékessége Szabálysértési

eljárásban az ügyész hatáskörét és illetékességét annak a helyi bíróságnak a hatásköre és illetékessége határozza meg, amelynek területén működik. A legfőbb ügyész, illetőleg a megyei (fővárosi) főügyész rendelkezése alapján az ügyész olyan szabálysértési ügyben is eljárhat, amelyre az illetékessége egyébként nem terjed ki. A kizárás általános szabályai A szabálysértési ügyben a hatóság tagjaként, bíróként vagy ügyészként nem járhat el: Abszolút kizárási okok: a) aki az ügyben mint eljárás alá vont személy vagy védő, továbbá mint sértett, feljelentő vagy ezek képviselője, továbbá ezek hozzátartozója vesz vagy vett részt; b) aki az ügyben mint tanú vagy szakértő vesz vagy vett részt; c.) bíróként nem járhat el az sem, aki az ügyben mint a szabálysértési hatóság tagja, vagy mint ügyész járt el, illetőleg ezek hozzátartozója. d.) másodfokú eljárásban nem vehet részt az a bíró,

aki az ügy első fokú elbírálásában részt vett e.) a perújítási eljárásból ki van zárva az a bíró, aki a perújítási kérelemmel vagy indítvánnyal megtámadott határozat meghozatalában részt vett. f.) ügyészként nem vehet részt az sem, aki az ügyben mint a szabálysértési hatóság tagja, vagy mint bíró járt el, illetőleg ezek hozzátartozója. Relatív kizárási ok: akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható. Nem kizárási ok, ha a szabálysértési hatóság tagja a hivatali hatáskörében tudomására jutott szabálysértés miatt tesz feljelentést. Nem járhat el az ügyben az a szabálysértési hatóság, melynek vezetőjével szemben az (1) bekezdésben meghatározott kizárási ok áll fenn. A szabálysértési hatóságnak az a tagja, aki a kizárási okot maga jelentette be, bejelentésének elbírálásáig az ügyben nem járhat el. A kizárásról hivatalból, vagy az eljáró személy, az eljárás alá

vont személy, illetőleg a sértett bejelentésére a kifogásolt személy közvetlen felettese dönt, s egyúttal kijelöli a továbbiakban eljáró személyt is. Bíróval szemben felmerült kizárási ok esetében a bíróság elnöke intézkedik más bíró kijelöléséről. 72 Ha a kizárási ok a bíróság elnökével szemben merül fel, továbbá, ha a bíróságnak nincs olyan tagja, akire kizárási ok nem vonatkozik, a kizárásról a megyei bíróság határoz. Ha a bíróság a kizárás iránti bejelentésnek helyt ad, az illetékességi területén működő másik helyi bíróságot jelöli ki. A kizárás a törvényben nem szabályozott eseteire a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni. Az eljárás alá vont személy: az, akivel szemben a szabálysértési eljárást lefolytatják. Az eljárás alá vont személy jogosult megismerni, hogy milyen cselekmény miatt és milyen tények és bizonyítékok alapján

folyik ellene szabálysértési eljárás. Az eljárás alá vont személy az eljárás valamennyi szakaszában az eljárás résztvevőihez kérdést intézhet, észrevételeket, indítványokat tehet, a szabálysértési hatóságtól, az ügyésztől és a bíróságtól felvilágosítást kérhet. Az eljárás alá vont személy az ügy iratait az eljárás bármely szakaszában megtekintheti, azokról másolatot kérhet, illetve készíthet. Az államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó másolatot a hatóság épületéből nem viheti ki. A védő: a szabálysértési eljárás bármely szakaszában: a) meghatalmazás, illetőleg kirendelés alapján az ügyvéd, továbbá az eljárás alá vont személy nagykorú hozzátartozója; b) az eljárás alá vont személy törvényes képviselője. Ügyvéd helyetteseként ügyvédjelölt is eljárhat. Védőt az eljárás alá vont személy, törvényes képviselője, továbbá nagykorú hozzátartozója hatalmazhat meg. Több

eljárás alá vont személy érdekében ugyanaz a védő csak akkor járhat el, ha az eljárás alá vont személyek érdekei nem ellentétesek. Nem lehet védő a) a sértett, a sértett hozzátartozója és képviselője; b) aki az ügyben mint a szabálysértési hatóság tagja, ügyész vagy bíró járt el; c) aki az ügyben tanúként, szakértőként vagy tolmácsként vesz vagy vett részt. védő kérdezési, indítványtételi, illetőleg iratmegtekintési jogaira a 47. § (3)-(4) bekezdése az irányadó. A sértett: az, akinek jogát vagy jogos érdekét a szabálysértés sértette vagy veszélyeztette. A sértett a) az eljárás során az őt érintő iratokat megtekintheti, azokról másolatot kérhet, illetőleg készíthet. Az iratbetekintés, illetőleg a másolatkészítés jogának gyakorlását úgy kell biztosítani, hogy a név kivételével az eljárás alá vont személy és az ügyben szereplő egyéb személyek személyes adatai ne juthassanak a betekintő

tudomására; b) az államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó másolatot a hatóság épületéből nem viheti ki; c) az eljárás minden szakaszában észrevételt, indítványt tehet, jogairól és kötelességeiről az eljáró hatóságtól felvilágosítást kérhet; d) az eljárás alá vont személlyel szemben a szabálysértés folytán keletkezett kárának megtérítését az e törvényben meghatározott feltételek mellett kérheti. Ezen jogok megilletik azt az államigazgatási szervet is, amely a feladatkörébe tartozó érdek oltalmára a feljelentést tette. A sértett az őt megillető jogokat képviselője útján is gyakorolhatja. BIZONYÍTÁS 73 A bizonyítás elvei: A szabálysértési hatóság és a bíróság az ügy megítélése szempontjából lényeges körülményeket köteles tisztázni. Amennyiben a rendelkezésre álló adatok az érdemi döntés meghozatalához nem elegendőek, a tényállás tisztázása érdekében bizonyítást folytat

le. Az eljárás alá vont személy nem kötelezhető ártatlanságának bizonyítására, felelősségének bizonyítása a szabálysértési hatóságot, illetőleg a bíróságot terheli. A szabálysértési eljárásban szabadon felhasználható minden olyan bizonyítási eszköz, amely a tényállás megállapítására alkalmas lehet. Köztudomású tényeket, továbbá azokat a tényeket, melyekről a szabálysértési hatóságnak, illetőleg a bíróságnak hivatalos tudomása van, nem kell bizonyítani. A bizonyítás eszköze: A bizonyítás eszközei különösen a tanúvallomás, a szakvélemény, a tárgyi bizonyítási eszköz, az okirat, a szemle és az elkövető vallomása. A szabálysértési eljárásban bizonyítékként felhasználhatóak azok a bizonyítási eszközök is, melyeket az arra feljogosított hatóságok törvényes eljárásuk keretében szereztek meg. A tanúvallomás: Tanúként az hallgatható meg, akinek olyan tényről van tudomása, amelynek a

szabálysértési ügy szempontjából jelentősége van. A tanú idézésre köteles megjelenni és - ha e törvény nem tesz kivételt - vallomást tenni. A tanú kérelmére a megjelenésével felmerült költséget a szabálysértési hatóság, illetőleg a bíróság megtéríti. Erre a tanút meghallgatásának befejezésekor figyelmeztetni kell A tanú meghallgatása: A tanú meghallgatása egyenként, rendszerint az eljárás alá vont személy jelenlétében történik. A szabálysértési hatóság által foganatosított meghallgatás esetében az eljárás alá vont személy távolmaradása a tanú meghallgatásának nem akadálya. A meghallgatást megelőzően meg kell állapítani - személyazonosító igazolványa, ennek hiányában egyéb személyazonosságot igazoló igazolványa, illetőleg nyilatkozata alapján - a tanú személyazonosságát (nevét, születési idejét és helyét, anyja nevét), lakóhelyét, személyazonosító okmányának számát, valamint -

amennyiben ennek a tényállás tisztázása szempontjából jelentősége van - foglalkozását, illetőleg munkahelyét. E kérdésekre a tanú akkor is köteles válaszolni, ha a vallomástételt egyébként megtagadhatja. Az adatfelvételt követően tisztázni kell, hogy nincs-e a tanú vallomástételének akadálya. Amennyiben a tanú vallomástételének nincs akadálya, őt a vallomás megkezdése előtt figyelmeztetni kell a hamis tanúzás következményeire. A tizennegyedik életévét meg nem haladott személyt csak akkor lehet tanúként kihallgatni, ha a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható. A kihallgatása esetén a hamis tanúzás következményeire való figyelmeztetést mellőzni kell. A tanúhoz kérdések intézhetők, a tanúnak módot kell adni arra, hogy vallomását összefüggően adja elő. Ha a tanú vallomása eltér a korábbi vallomásától, a szabálysértési hatóságnak, illetőleg a bíróságnak meg kell kísérelnie az

eltérés okának tisztázását. A szabálysértési hatóság, illetőleg a bíróság a tanú kérelmére vagy hivatalból elrendelheti, hogy a tanúnak az 55. § (2) bekezdésében írt személyi adatait - nevén kívül - az ügy iratainál elkülönítve zártan kezeljék. Ebben az esetben az ügy egyéb irataiban a tanú zártan kezelt személyi adatait csak a szabálysértési hatóságnak az ügyben eljáró tagja, az ügyész, illetőleg a bíró tekintheti meg. Ha elrendelték a tanú személyi adatainak zártan történő kezelését, a kihallgatás kezdetén a tanú személyazonosságát az azonosításra alkalmas iratok megtekintésével kell megállapítani. A tanú vallomástételének akadályai A tanúvallomást megtagadhatja a) az eljárás alá vont személy hozzátartozója; 74 b) az, aki magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésével vádolná, az ezzel kapcsolatos kérdésben. Nem lehet tanúként kihallgatni, aki

foglalkozásánál, hivatásánál vagy közmegbízatásánál fogva titoktartásra köteles, ha a tanúvallomásával e kötelezettségét megsértené, továbbá azt sem, akitől testi vagy szellemi fogyatékossága miatt nyilvánvalóan nem várható helyes vallomás. A szakvélemény: Amennyiben a szabálysértési felelősségre vonás szempontjából jelentős, bizonyítást igénylő tény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, a szabálysértési hatóság, illetőleg a bíróság - hivatalból vagy kérelemre - szakértőt rendelhet ki. A szakvélemény - a hatóság rendelkezésének megfelelően - szóban előadható vagy írásban terjeszthető elő. A szabálysértési hatóság, illetőleg a bíróság igazságügyi szakértőt, ha pedig ez nem lehetséges, kellő szakértelemmel rendelkező személyt vagy intézményt (eseti szakértő) rendelhet ki szakértőként. A szakértő a szakvéleményt saját nevében adja, az

írásbeli szakvéleményt a szakértőnek alá kell írnia. A szakértő jogosult mindazokat az adatokat megismerni, amelyek a feladatának teljesítéséhez szükségesek, e célból az ügy iratait megtekintheti, az eljárási cselekményeknél jelen lehet, az eljárás alá vont személytől, a sértettől és a tanúktól felvilágosítást kérhet. Ha ez a feladatának teljesítéséhez szükséges, a kirendelőtől újabb adatokat, iratokat és felvilágosítást kérhet. A szakértő a kirendelő felhatalmazása alapján a neki át nem adott tárgyat megtekintheti, megvizsgálhatja, mintavételt végezhet. Az eljárás alá vont személy és a sértett köteles a szakértői vizsgálatnak, illetve beavatkozásnak magát alávetni, kivéve a műtétet és a műtétnek minősülő vizsgálati eljárást. Ha a szakvélemény hiányos, önmagával ellentmondó megállapításokat tartalmaz, az eljáró hatóság felhívására a szakértő köteles a kért felvilágosítást

megadni, illetőleg a szakvéleményt kiegészíteni. Ha a szakértőtől kért felvilágosítás vagy a szakvélemény kiegészítése nem vezetett eredményre, kérelemre vagy hivatalból más szakértő is kirendelhető. A szakértő kirendeléséről szóló határozatnak meg kell jelölnie a) a szakértői vizsgálat tárgyát és azokat a kérdéseket, amelyekre a szakértőnek választ kell adnia; b) a szakértő részére átadandó iratokat és tárgyakat; c) a szakvélemény előterjesztésének határidejét. A szakértő kizárása: Szakértőként nem járhat el az sem, aki az ügyben mint a szabálysértési hatóság tagja, ügyész vagy bíró járt vagy jár el, illetőleg ezek hozzátartozója. A szakértő meghallgatása: A szakvélemény előadása előtt meg kell állapítani a szakértő személyazonosságát, tisztázni kell, hogy az ügyben érdekelt vagy elfogult-e. A szakvélemény előadása után a szakértőhöz kérdéseket lehet intézni. A tolmács: Ha a

nem magyar anyanyelvű személy az eljárás során az anyanyelvét vagy az általa értett nyelvet kívánja használni, tolmácsot kell igénybe venni. Ha a meghallgatandó személy süket vagy néma, tolmács igénybevételével vagy írásbeli érintkezés útján kell kihallgatni. A törvénynek a szakértőre vonatkozó rendelkezései a tolmácsra is megfelelően irányadóak. Tolmácson a fordítót is érteni kell. A tolmács díját és költségeit az állam viseli. 75 A tárgyi bizonyítási eszköz: Tárgyi bizonyítási eszköz minden olyan dolog, amely a szabálysértés elkövetésének nyomait hordozza, amely a szabálysértés elkövetése útján jött létre, amelyet a szabálysértés elkövetéséhez eszközül használtak, vagy amelyre a szabálysértést elkövették. Amennyiben a tárgyi bizonyítási eszköz nem alkalmas lefoglalásra, akkor a szabálysértéssel kapcsolatos egyedi tulajdonságainak leírását rögzítő iratot vagy fényképet kell az

iratokhoz csatolni. Az okirat: Az okirat a szabálysértési felelősségre vonás szempontjából jelentős tény, adat, esemény vagy nyilatkozat megtételének igazolására alkalmas irat. Az okiratra vonatkozó rendelkezések érvényesek minden olyan tárgyra, amely műszaki vagy vegyi úton adatokat rögzít (fénykép, film-, hangfelvétel, mágneslap, mágnesszalag stb.) Vallomást (nyilatkozatot) tartalmazó okirat akkor is felhasználható, ha a vallomást tevő, illetve a nyilatkozat készítője egyébként kihallgatható. Az okirat teljes felolvasása helyett annak lényeges tartalma ismertethető, kivéve, ha a bizonyítás szempontjából az okirat szó szerinti szövegének ismertetésére van szükség. A szemle: Amennyiben a tényállás tisztázásához személy, tárgy vagy helyszín közvetlen megtekintése, illetve megfigyelése szükséges, a szabálysértési hatóság, illetőleg a bíróság szemlét rendel el. Ennek során a) a szemletárgy birtokosa a

szemletárgy felmutatására kötelezhető; b) helyszíni szemle tartható. (2) A szemle alkalmával a bizonyítás szempontjából jelentős körülményeket kell rögzíteni. A szemle tárgyáról, ha lehetséges és szükséges felvételt, rajzot vagy vázlatot kell készíteni és azt a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. Az eljárás alá vont személy vallomása A meghallgatást megelőzően - a meghallgatás többi részvevőjének távollétében - személyazonosító igazolványa, ennek hiányában egyéb személyazonosságot igazoló igazolványa, illetőleg nyilatkozata alapján meg kell állapítani az eljárás alá vont személy személyazonosságát (nevét, születési idejét és helyét, anyja nevét), lakóhelyét, személyazonosító okmányának számát. A személyazonosság tisztázását követően meg kell kérdezni az eljárás alá vont személyt személyi körülményeiről (vagyona, jövedelme, családi körülményei, foglalkozása, munkahelye). Az eljárás

alá vont személyt meghallgatásának megkezdésekor figyelmeztetni kell arra, hogy nem köteles vallomást tenni, illetve azt bármikor megtagadhatja, továbbá, hogy amit mond, az bizonyítékként felhasználható vele szemben. A figyelmeztetést és az eljárás alá vont személy válaszát jegyzőkönyvbe kell foglalni. A figyelmeztetés elmaradása esetén az eljárás alá vont személy vallomása bizonyítékként nem vehető figyelembe. Ha az eljárás alá vont személy a vallomás tételét megtagadja, figyelmeztetni kell őt arra, hogy ez a körülmény az eljárás folytatását nem akadályozza, ő viszont a védekezésnek erről a módjáról lemond. Az eljárás alá vont személynek módot kell adni arra, hogy vallomását összefüggően előadhassa. Ezek után kérdések intézhetők az eljárás alá vont személyhez. ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK Az eljárás felfüggesztése: A szabálysértési hatóság, illetőleg a bíróság az eljárást felfüggeszti,

a) ha az ügy érdemi elbírálása olyan kérdés előzetes eldöntésétől függ, amelyben a döntés más szerv hatáskörébe tartozik; b) ha az ismert eljárás alá vont személy távolléte az ügy érdemi elbírálását nem teszi lehetővé. 76 (2) Az eljárás felfüggesztése a 11. § (1) bekezdése szerinti elévülés tartamába nem számít be A cselekmény elkövetésétől számított két éven belül azonban az eljárást a rendelkezésre álló adatok alapján be kell fejezni. Az idézés: Akit a szabálysértési hatóság, illetőleg a bíróság az eljárási cselekményre idéz, köteles megjelenni. A szabálysértési hatóság, illetőleg a bíróság megjelenésre azt kötelezi, akinek a meghallgatása indokolt. Az idézést írásban kell közölni úgy, hogy azt a megidézett az idézésben megjelölt napnál legalább öt nappal korábban megkapja. Az idézésben meg kell jelölni, hogy a szabálysértési hatóság, illetőleg a bíróság a

megidézettet milyen ügyben és milyen minőségben kívánja meghallgatni, egyúttal figyelmeztetni kell a megjelenés elmulasztásának következményeire. Ha az idézés kézbesítésére a (2) bekezdésben meghatározott tartamnál rövidebb idő alatt kerül sor, a megidézett beleegyezése esetén az eljárási cselekményt foganatosítani lehet. Amennyiben a szabálysértési hatóság, illetőleg a bíróság tanút vagy szakértőt kíván meghallgatni, szemlét tartani, a meghallgatás, illetőleg a szemle helyéről és idejéről az eljárás alá vont személyt és a sértettet értesítenie kell. Az írásbeli idézéssel azonos hatályú, ha a szabálysértési hatóság, illetőleg a bíróság a jelen levő személyt meghatározott időpontban történő megjelenésre szóban kötelezi, s ezt jegyzőkönyvbe foglalja. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagját, továbbá a sorkatonai szolgálatot teljesítőt parancsnoka útján kell megidézni. Ha a

megidézett személy az idézésre nem jelenik meg és ezt alapos okkal nem menti ki, önhibájából meghallgatásra alkalmatlan állapotban jelenik meg vagy a meghallgatás előtt engedély nélkül eltávozik, a meghallgatásának elmaradásával okozott költségek megtérítésére kell kötelezni. A jegyzőkönyv : Az eljárási cselekményekről - ha e törvény másként nem rendelkezik - jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a) a szabálysértési hatóság, illetőleg a bíróság megnevezését; b) az eljárás alapjául szolgáló szabálysértés megjelölését és az eljárás alá vont személy nevét; c) az eljárási cselekmény helyét és idejét; d) a szabálysértési hatóság tagja, a bíró, az eljárásban részt vevő személy és képviselője, továbbá a tanú, a szakértő nevét. A jegyzőkönyvben a szükséges részletességgel le kell írni az eljárási cselekményt oly módon, hogy a jegyzőkönyv alapján az

eljárási szabályok megtartását is nyomon lehessen követni. A szabálysértési hatóság részéről eljáró személy, illetőleg a bíró, valamint a jegyzőkönyvvezető a jegyzőkönyvet aláírja. A szabálysértési hatóság előtt folyó eljárásban a jegyzőkönyvet felolvasás után - ha e törvény ettől eltérően nem rendelkezik - az eljárási cselekmény résztvevőinek alá kell írniuk. Amennyiben a jegyzőkönyv aláírását bármelyik résztvevő megtagadja, azt a megtagadás okának feltüntetésével a jegyzőkönyvbe fel kell jegyezni. Az eljárás alá vont személynek a szabálysértési hatóság, illetőleg a bíróság előtt tett vallomását a szükséges részletességgel, indokolt esetben szó szerint kell jegyzőkönyvbe foglalni. Az eljárási cselekmény hangfelvevővel vagy egyéb berendezéssel is rögzíthető. A rögzítés ilyen módja kifogás vagy panasz benyújtása esetében a jegyzőkönyvet nem pótolja. A mulasztás igazolása: Aki

önhibáján kívül nem jelent meg a kitűzött határnapon vagy elmulasztott valamilyen határidőt, igazolási kérelmet nyújthat be. Az igazolási kérelmet az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. Ha a mulasztás az eljárás alá vont személynek 77 (kifogásra jogosultnak), a tanúnak, a szakértőnek később jutott tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, a nyolcnapos határidő a tudomásra jutástól, illetőleg az akadály megszűnésétől kezdődik. Az elmulasztott határnaptól (határidőtől) számított három hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni. Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűsítik. Határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztésével együtt az elmulasztott cselekményt is pótolni kell. Az

igazolási kérelmet méltányosan kell elbírálni. Az igazolási kérelemről az a szerv határoz, amelynek eljárása során a mulasztás történt. Ha a mulasztás a kifogással kapcsolatos, az iratokat a kifogás elbírálására illetékes bíróságnak kell megküldeni. Ha az igazolási kérelem helytálló, a szabálysértési hatóság, illetőleg a bíróság az eljárás folytatását rendeli el, és - az eljárás eredményétől függően - a korábbi határozatot hatályában fenntartja vagy hatályon kívül helyezi és új határozatot hoz. Az igazolási kérelemnek sem az eljárás folytatására, sem a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya; indokolt esetben azonban a szabálysértési hatóság, illetőleg a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti. Eljárási költség: a) mindaz a költség, amelyet az állam az eljárás alapjául szolgáló cselekmény miatt, az eljárás megindításától a szabálysértési büntetés

végrehajtásának befejezéséig előlegezett; b) az eljárás alá vont személynek az ügyben felmerült készkiadása; c) a sértett indokolt készkiadása. Az eljárás alá vont személy viseli az eljárási költséget, ha megállapították, hogy a szabálysértést elkövette. Az állam viseli azt a költséget, amely annak következtében merült fel, hogy az eljárás alá vont személy a magyar nyelvet nem ismeri. Az eljárás megszüntetése esetében az eljárási költség az államot terheli, kivéve, ha a felelősségre vonás mellőzésével vagy figyelmeztetés alkalmazásával fejeződik be az eljárás. A sértett viseli az eljárási költséget, ha a szabálysértési hatóság az eljárást a 131. § (1) bekezdése a) pontja alapján szünteti meg. A kézbesítés szabályai: Az iratokat rendszerint posta útján kell kézbesíteni. A címzett az iratot a hatóságnál is átveheti. Joghatások csak a szabályszerű kézbesítéshez kapcsolódhatnak. A

kézbesítés akkor tekinthető szabályszerűnek, ha annak megtörténtét a jogszabályban jogosultként megjelölt személy aláírásával ellátott tértivevény, illetőleg jegyzőkönyv vagy határozatpéldány igazolja. Az iratokat a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át, illetőleg az átvételt megtagadta. Az elővezetés elrendelése esetén a határozatot a foganatosításkor kell az érintettnek átadni. A határozat közlése, kijavítása és kiegészítése: A szabálysértési hatóság, illetőleg a bíróság a határozatát azzal közli, akire az rendelkezést tartalmaz, az eljárás alá vont személlyel közölt határozatot a védővel is közölni kell. A szabálysértési hatóság, illetőleg a bíróság a határozatát név-, szám-, számítási hiba vagy más hasonló elírás esetén kijavítja.

A szabálysértési hatóság, az ügyész, illetőleg a bíróság a határozatát kiegészíti, ha valamely lényeges kérdésről nem rendelkezett. 78 A kijavítás tényét, illetőleg a kiegészítésről szóló határozatot azzal kell közölni, akivel az eredeti határozatot közölték, illetőleg akire nézve a kiegészített határozat rendelkezést tartalmaz. A szabálysértési hatóság kiegészítésről szóló határozata ellen kifogásnak van helye. KÉNYSZERINTÉZKEDÉSEK A SZABÁLYSÉRTÉSI ELJÁRÁSBAN A feltartóztatás és az előállítás: A rendőrség a szabálysértési hatóság, bíróság vagy az egészségügyi szerv elé állíthatja azt, a) aki a szabálysértést az abbahagyására irányuló felszólítás után is folytatja; b) akivel szemben az eljárás azonnal lefolytatható; c) akitől szabálysértés bizonyítása érdekében vizeletvétel vagy véralkohol-vizsgálat céljából vérvétel szükséges. Az eljáró hatóság az

előállítással a személyi szabadságot csak az előállítás céljának eléréséhez szükséges ideig, de legfeljebb 8 órán át korlátozhatja. Ha az előállítás célja nem valósult meg, ezt az időtartamot a hatóság vezetője egy alkalommal négy órával meghosszabbíthatja. Az előállítás időtartamát a személyi szabadságot korlátozó intézkedés kezdetétől kell számítani. Az előállítottat az előállítás okáról tájékoztatni kell és az előállítás időtartamáról részére igazolást kell kiállítani. Szabálysértési őrizet: A rendőrség elzárással is sújtható szabálysértés esetén - ha tettenérésre kerül sor - az eljárás alá vont személyt gyorsított bírósági eljárás lefolytatása céljából őrizetbe veheti. A szabálysértési őrizet a bíróság érdemi határozatának meghozataláig, de legfeljebb hetvenkét óráig tart. Az eljárás alá vont személyt nyomban szabadon kell bocsátani, ha a szabálysértési

őrizet tartama alatt a bíróság a gyorsított eljárást nem folytatta le, vagy nem szabott ki elzárást. Ha az elzárást kiszabó határozat nem emelkedett jogerőre és alappal feltehető, hogy az eljárás alá vont személy szabadlábon újabb, elzárással is sújtható szabálysértést követne el, a bíróság a szabálysértési őrizet tartamát a másodfokú határozat meghozataláig indokolt határozattal meghosszabbíthatja. A szabálysértési őrizet a (3) bekezdésben meghatározott esetben a másodfokú bíróság határozatának meghozataláig, illetve a nem jogerősen kiszabott elzárás tartamáig, de legfeljebb a meghosszabbítástól számított tíz napig tart. A szabálysértési őrizet tartamát meghosszabbító határozattal szemben az eljárás alá vont személy és védője a kihirdetéskor fellebbezést jelenthet be. A megyei bíróság a szabálysértési őrizet tartamának meghosszabbítása miatt bejelentett fellebbezést az érdemi határozat

ellen bejelentett fellebbezéssel együtt bírálja el. A szabálysértési őrizet elrendeléséről az eljárás alá vont személy által megjelölt hozzátartozót a rendőrség haladéktalanul értesíti, ennek hiányában az eljárás alá vont személy által megjelölt más személyt kell értesíteni. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagja, továbbá a sorkatonai szolgálatot teljesítő személy szabálysértési őrizetbe vételéről a parancsnokát is értesíteni kell. Az elővezetés: A szabálysértési hatóság vagy a bíróság rendelkezése alapján az eljárás alá vont személyt vagy tanút, aki a szabálysértési hatóság vagy a bíróság előtt, illetőleg más eljárási cselekményen a szabályszerű idézésre nem jelenik meg, s távolmaradását alapos okkal nem menti ki, a rendőrség útján - a Vám- és Pénzügyőrség előtt folyamatban lévő eljárásban a Vám- és 79 Pénzügyőrség útján - elő lehet vezetni. Az elővezetés

- az elrendelő hatóság rendelkezése alapján útbaindítással is foganatosítható Ha az eljárás alá vont személy a szabályszerűen kézbesített felhívás ellenére a pénzbírságot helyettesítő elzárás végrehajtására a kijelölt büntetés-végrehajtási intézetben a megjelölt határnapon nem jelenik meg és a pénzbírságot sem fizeti meg, a szabálysértési hatóság elővezetését rendeli el. A előző bekezdés esetében az elővezetést elrendelő határozatnak tartalmaznia kell, hogy amennyiben az eljárás alá vont személy a pénzbírságot az elővezetés megkezdésekor vagy annak foganatosítása alatt hiánytalanul megfizeti és ezt igazolja, akkor mentesül az elővezetés foganatosítása, illetőleg az elzárás végrehajtása alól. A szabálysértési hatóság által elrendelt elővezetés az ügyész jóváhagyásával hajtható végre. A megidézett távolmaradásának igazolása esetén a szabálysértési hatóság, illetőleg a

bíróság az elővezetést elrendelő határozatát hatályon kívül helyezi. Az elővezetés költségeit az elővezetett - külön jogszabályban megállapítottak szerint - köteles megtéríteni. Ruházat, csomag és jármű átvizsgálása: Átvizsgálható az olyan személynek a ruházata, csomagja, illetőleg a helyszínen lévő járműve, akiről alaposan feltehető, hogy tárgyi bizonyítási eszközt tart magánál, továbbá, ha az átvizsgálásra a lefoglalás érdekében van szükség. Az átvizsgálás előtt az érdekeltet fel kell szólítani, hogy a keresett tárgyat önként adja át. A ruházat átvizsgálását csak az átvizsgált személlyel azonos nemű személy végezheti. Az átvizsgálás foganatosítására a Rendőrség, illetőleg a hatáskörébe tartozó szabálysértések tekintetében a Vám- és Pénzügyőrség és a Határőrség, továbbá külön jogszabályban meghatározott esetekben a szabálysértés miatt eljáró más szerv jogosult. A

lefoglalás: A szabálysértési hatóság lefoglalhatja azt a dolgot, amely a) tárgyi bizonyítási eszköz; b) a törvény értelmében elkobozható. A szabálysértési hatóság lefoglalja azt a dolgot, amelynek birtoklása jogszabályba ütközik. Postai küldeményeket és táviratokat - amíg azokat a címzettnek nem kézbesítették - csak az ügyész írásbeli határozata alapján lehet lefoglalni. A határozat kiadásáig csupán visszatartásuk iránt lehet intézkedni. A szabálysértési hatóság a lefoglalt dolog őrzéséről gondoskodik. Ha a dolog használatához az érintettnek különös érdeke fűződik, az (1) bekezdés alapján lefoglalt dolgot az őrizetére lehet bízni. A gyorsan romló, bomló, tárolhatatlan dolgot a szabálysértési hatóság értékesítheti. Ha a külföldi az előreláthatólag kiszabásra kerülő pénzbírság, illetőleg az eljárási költség fedezetéhez szükséges összeget nem helyezi letétbe, a szabálysértési hatóság

az összeg erejéig az eljárás alá vont személy vagyontárgyait - a nélkülözhetetlen vagyontárgyak kivételével - lefoglalhatja. A szabálysértési tárgyalás során a letétbe helyezés, illetőleg ennek elmulasztása esetén a lefoglalás lehetőségéről a külföldit tájékoztatni kell. A lefoglalás érdekében a dolog birtokosát fel kell szólítani, hogy a keresett dolgot adja át. Az átadás megtagadása nem akadálya annak, hogy a keresett dolgot átvizsgálás útján megszerezzék. Erre az érintettet figyelmeztetni kell. A lefoglalást meg kell szüntetni, mihelyt arra az eljárás érdekében már nincs szükség. Ebben az esetben a dolgot, illetve az értékesítésből befolyt ellenértéket annak kell visszaadni, akitől a dolgot lefoglalták. Az eljárás alá vont személytől lefoglalt dolgot részére csak akkor lehet kiadni, ha a kiadás iránt más nem jelentett be igényt. Ha az eljárás alá vont személytől lefoglalt dolog kiadása iránt más

is jelent be igényt, a szabálysértési hatóság - a jogosultság elbírálása nélkül - határoz a lefoglalt dolog elhelyezéséről. 80 Az eljárás alá vont személytől lefoglalt dolog az állam tulajdonába kerül, ha kétséget kizáróan mást illet, de a jogosult kiléte nem állapítható meg. A később jelentkező jogosult a szabálysértési hatóságtól kérheti a dolog visszaadását, illetve értékesítés esetén a dolog lefoglaláskori ellenértékét. Ha a lefoglalt dolog értéktelen és arra senki sem tart igényt, a lefoglalás megszüntetése után azt meg kell semmisíteni. A rendbírság: A szabálysértési hatóság, továbbá a bíróság az eljárás során előírt kötelességek teljesítése érdekében, továbbá az eljárás rendjének megzavarása miatt rendbírságot szabhat ki. A rendbírság kiszabása elleni panasznak halasztó hatálya van. A rendbírság legalacsonyabb összege ötszáz, legmagasabb összege a szabálysértési

hatóság előtt folyó eljárásban ötezer forint, a bírósági eljárásban ötvenezer forint. A SZABÁLYSÉRTÉSI HATÓSÁG ELŐTTI ELJÁRÁS Az eljárás megindítása: A szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg. A feljelentést - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - szóban vagy írásban bármely személy vagy szerv megteheti. A szóban tett feljelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni A feljelentésnek az eljárás alá vont személy ismert személyi adatainak megnevezése mellett tartalmaznia kell az elkövetett cselekmény helyének és idejének, továbbá az elkövetés körülményeinek leírását, a bizonyítási eszközök megjelölésével. Amennyiben lehetőség van rá, a bizonyítási eszközöket csatolni kell a feljelentéshez. Az érdemi határozatot az eljárás megindítását követő harminc napon belül kell meghozni. Ha az ügy

bonyolultsága vagy más elháríthatatlan akadály indokolja, a szabálysértési hatóság vezetője egy alkalommal az ügyintézési határidőt legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. A tényállás tisztázása: Amennyiben a feljelentés adatai nem adnak elegendő alapot a felelősség megállapítására, illetőleg az eljárás megszüntetésére, a tényállás tisztázása érdekében a szabálysértési hatóság a) felhívja a feljelentőt további adatok közlésére, meghallgatja az eljárás alá vont személyt, szükség esetén a sértettet, a feljelentőt, illetve más, tanúként számba jöhető személyeket; b) szakvéleményt szerez be, meghallgatja a szakértőt, illetve a szaktanácsadót; c) iratokat, tárgyi bizonyítási eszközöket szerez, illetve szereztet be; d) külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján más szerveket adatok közlésére hív fel. A szabálysértési hatóság indokolt esetben megkeresheti a meghallgatni kívánt

személy lakóhelye, illetőleg tartózkodási helye szerint illetékes - az adott ügyben hatáskörrel rendelkező - szabálysértési hatóságot, hogy a meghallgatást foganatosítsa, és az erről készült jegyzőkönyvet küldje meg. Az ismeretlen helyen lévő eljárás alá vont személy, tanú, szakértő lakó-, illetőleg tartózkodási helyének megállapítása céljából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervét vagy az utolsó ismert lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes helyi szervét kell megkeresni. Ha az eljárás alá vont személy lakcím adata az eljárás során ismertté válik, megkeresés alapján az illetékes rendőri szerv a lakcímen való tartózkodás tényét ellenőrzi. Az eljárás megszüntetése: A szabálysértési hatóság az eljárást határozattal megszünteti, ha a) a cselekmény nem szabálysértés, vagy azt nem a felelősségre vont személy követte el; b) az eljárás adatai alapján nem

állapítható meg szabálysértés elkövetése, az eljárás alá vont személy kiléte, illetve tartózkodási helye és az eljárás folytatásától sem várható eredmény; 81 c) az eljárás alá vont személy meghalt; d) a felelősséget kizáró ok áll fenn; e) a cselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban, vagy a cselekményt büntető- vagy szabálysértési eljárás keretében jogerősen elbírálták; f) a cselekmény olyan kötelesség megszegésében áll, amelyet jogerős egyedi államigazgatási határozat állapított meg; g) elévülés miatt nincs helye felelősségre vonásnak; h) az eljárás alá vont személy felelősségre vonása nélkül alkalmaz elkobzást. Ha az eljárás megszüntetését követően az eljárás alá vont személy lakóhelye, tartózkodási helye ismertté válik, az elévülési időn belül az eljárás folytatásának van helye. Az (1) bekezdés a)-b), d)-e) pontjai alapján hozott határozat egy példányát az

ügyésznek is meg kell küldeni. Kártérítés megállapítása: Ha az eljárás alá vont személy és a sértett a szabálysértési hatóság előtt a kártérítés összegében megállapodik, illetőleg a kártérítés összege a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján aggálytalanul megállapítható, a szabálysértési hatóság az elkövetőt a szabálysértéssel okozott kár megtérítésére kötelezheti. Az eljárás alá vont személy a sértettel szemben követelést nem érvényesíthet és beszámítási kifogással nem élhet. A kártérítés megállapítása mellőzhető, ha az eljárás befejezését jelentősen késleltetné. E határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak. Panasz a szabálysértési hatóság előtti eljárásban: A szabálysértési hatóságnak a ruházat, csomag és jármű átvizsgálására, a lefoglalásra és a rendbírságra vonatkozó határozatával, illetőleg intézkedésével szemben az eljárás alá vont személy és jogi

képviselője, valamint a rendbírsággal sújtott személy, illetve az eljárást megszüntető határozatával szemben a sértett panaszt tehet. A panaszt a határozat közlésétől számított nyolc napon belül kell szóban vagy írásban megtenni a szabálysértési hatóságnál. Amennyiben a szabálysértési hatóság a panasznak nem ad helyt, az iratokat három napon belül az illetékes ügyészségnek küldi meg. Az ügyész a panaszt nyolc napon belül elbírálja és a) a panaszt, mint alaptalant elutasítja, vagy b) a határozatot hatályon kívül helyezi, indokolt esetben a szabálysértési hatóságot az eljárás folytatására utasítja. Az a) pont esetében az ügyész a panasztevőt, a b) pont esetében pedig azokat értesíti, akikkel a panasz alapjául szolgáló határozatot korábban közölték. A szabálysértési hatóság határozata: Amennyiben az eljárás adatai elegendő alapot szolgáltatnak az eljárás alá vont személy felelősségének

megállapítására, a szabálysértési hatóság pénzbírságot szabhat ki, figyelmeztetést, járművezetéstől eltiltást, kiutasítást, illetőleg elkobzást alkalmazhat, valamint kártérítést és eljárási költséget állapíthat meg. A kifogás intézésének szabályai: A pénzbírság kiszabását, a figyelmeztetést, a járművezetéstől eltiltást, az elkobzást és a kiutasítást megállapító határozattal szemben az eljárás alá vont személy, törvényes képviselője vagy védője, a kártérítést illetően a sértett is a marasztaló határozatot hozó szabálysértési hatóságnál a határozat közlésétől számított nyolc napon belül kifogást nyújthat be. A kifogásban elő kell adni annak okát és célját. Az ok téves megjelölése vagy hiánya miatt a kifogás érdemi elbírálását nem lehet megtagadni. A kifogásban új tényt is lehet állítani, és új bizonyítékra is lehet hivatkozni. 82 A kifogás alapján a

szabálysértési hatóság a határozatát visszavonhatja, vagy - a kifogást tevő javára - módosíthatja. Amennyiben a szabálysértési hatóság a kifogással támadott határozatát nem módosítja, illetőleg nem vonja vissza, továbbá az eljárás alá vont személy javára módosított határozat ellen ismételten kifogást terjesztenek elő, az iratokat a szabálysértési hatóság az illetékes helyi bírósághoz teszi át. Az elkésett vagy nem a jogosult által előterjesztett kifogást a szabálysértési hatóság elutasítja. E határozattal szemben a közléstől számított három napon belül az illetékes ügyészségen panaszt lehet előterjeszteni. A szabálysértési hatóság a kifogás beérkezését követő nyolc napon belül az iratokat a további eljárás lefolytatása céljából megküldi az illetékes helyi bíróságnak. Ha a kifogást a jogosult visszavonta, a visszavonásnak a szabálysértési hatósághoz érkezése napján a határozat

jogerőssé válik. A felettes közigazgatási szerv jogköre A szabálysértési ügyekben a közigazgatási jogorvoslat megszűnt, ugyanakkor a felettes szerveknek joguk van arra, hogy törvényességi ellenőrzési jogkörükben a szabálysértési hatóságok tevékenységének törvényessége felett őrködjenek. Ennek érdekében a felettes közigazgatási szerv: a. a szabálysértési hatóságtól tájékoztatást iratokat, adatgyűjtést, egyéb információkat kér, b. törvényességi ellenőrzést tart, c. az ellenőrzés eredményeként felhívja a szabálysértési hatóság vezetőjének figyelmét a jogszabálysértésre, d. ha az érdemi határozat törvényessége aggályos, az illetékes ügyészhez fordul ÜGYÉSZI TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELET Az ügyész e törvényben szabályozott eltérésekkel gyakorolja az ügyészségről szóló jogszabályokban meghatározott törvényességi felügyeleti jogait a szabálysértési hatóságok eljárása, határozata

(intézkedése) felett. A szabálysértési ügyben benyújtott óvásnak a kifogásolt határozat (intézkedés) végrehajtására halasztó hatálya van. Az elkövető terhére óvásnak csak a határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül van helye. Ha a szabálysértési hatóság az óvást alaposnak tartja, a törvénysértő rendelkezést köteles nyolc napon belül hatályon kívül helyezni vagy módosítani, és erről egyidejűleg az ügyészt értesíteni. Ha a szabálysértési hatóság az óvással nem ért egyet, köteles a kifogásolt rendelkezésre vonatkozó iratokat az óvással és az észrevételeivel együtt az óvás elbírálásától számított nyolc napon belül az ügyész egyidejű értesítése mellett a bíróságnak megküldeni. A bíróság az óvásról egyesbíróként, az iratok alapján, harminc napon belül indokolt végzéssel határoz, melyben az óvásnak helyt ad vagy azt elutasítja. A bíróság határozata ellen

nincs helye jogorvoslatnak. Ha a bíróság az óvásnak helyt ad, a szabálysértési hatóságot az óvásban indítványozott eljárás lefolytatására kötelezi. A bíróság az óvás elbírálását követően az ügy iratait, határozatának kiadmányaival együtt, visszaküldi a szabálysértési hatóságnak. A bíróság határozatának egy kiadmányát közvetlenül az ügyésznek küldi meg. Ha az ügyész az óvást visszavonja a bíróság az iratokat intézkedés nélkül visszaküldi a szabálysértési hatóságnak. 83 A BÍRÓSÁG ELŐTTI ELJÁRÁS A bíróság a szabálysértési ügyben egyesbíróként jár el. A szabálysértési ügyben az első fokú bíróság feladatait a bírósági titkár is elláthatja, tárgyalás tartására azonban nem jogosult. A bíróság szabálysértési ügyben végzéssel határoz. A bíróságnak az ügydöntő határozatban a kifogásról kell döntenie, ügydöntő végzését "A Magyar Köztársaság nevében"

hozza. A bíróságot a tényállás ténybeli és jogi elbírálásában a szabálysértési hatóság határozata nem köti. A bíróság az eljárás alá vont személy terhére a szabálysértési hatóság határozatában megállapított rendelkezéseknél hátrányosabb rendelkezést akkor hozhat, ha a tárgyaláson új bizonyíték merül fel, és ennek alapján a bíróság olyan új tényt állapít meg, amelynek folytán súlyosabb minősítést kell alkalmazni, vagy jelentős mértékben súlyosabb büntetést kell kiszabni. Ha a kifogás kizárólag az elkobzásra, a kártérítésre vagy az eljárási költségre vonatkozik, a bíróság csak ezekben a kérdésekben határoz. A határozat rendelkező részből és indokolásból áll. Az ügydöntő határozat indokolása - ha e törvény másképp nem rendelkezik - tartalmazza a tényállást, a bizonyítékok értékelésével a határozat rendelkezéseinek indokait, és megjelöli a határozat alapjául szolgáló

jogszabályokat. A pervezető végzést nem kell indokolni. A bizonyítási indítvány elutasításának indokait az ügydöntő végzésben kell kifejteni. A bíróság az ügy elbírálását követően a szabálysértési ügy iratait határozatának kiadmányaival együtt visszaküldi a szabálysértési hatóságnak. Intézkedések a kifogás alapján: A bíróság a kifogás beérkezését követően nyolc napon belül megvizsgálja, hogy helye van-e a) az ügy áttételének, b) az eljárás felfüggesztésének, c) az eljárás megszüntetésének, és a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megteszi. A bíróság a szabálysértési hatóság határozatát hatályon kívül helyezi és az iratokat a szabálysértési hatóságnak megküldi, ha a) a határozatot a szabálysértési hatóságnak törvényben kizárt tagja hozta; b) a szabálysértési hatóság nem a hatáskörében járt el, illetőleg a hatáskörét túllépte. A kifogás elintézése: a bíróság a

kifogást 30 napon belül tárgyalás mellőzésével, az iratok alapján bírálja el. A bíróság a szabálysértési hatóság határozatát a) hatályban tartja, ha a kifogás alaptalan; b) megváltoztatja, ha a szabálysértési hatóság jogszabályt helytelenül alkalmazott. A bíróság a kifogást elbíráló határozatában rendelkezik az eljárási költség viseléséről. A határozat rendelkező részének tartalmaznia kell a (4) bekezdésben, valamint a 95. § (5) bekezdésében foglaltakra történő figyelmeztetést. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, az eljárás alá vont személy, a védő és a sértett a kézbesítéstől számított nyolc napon belül tárgyalás tartását kérheti. A tárgyalás tartására irányuló kérelemnek a végzés végrehajtására halasztó hatálya van. A sértett kizárólag kártérítést érdemben elbíráló rendelkezéssel kapcsolatban kérheti tárgyalás tartását. Ha a tárgyalás tartását kizárólag a

sértett kérte, a bíróság - a kérelem megalapozottsága esetén - a kártérítésre vonatkozó rendelkezést hatályon kívül helyezi és a kártérítés megállapítását mellőzi. 84 A szabálysértési tárgyalás szabályai: A bíróság tárgyalást tart, ha a szabálysértési hatóság határozata elleni kifogást elbíráló végzéssel kapcsolatban tárgyalás tartását kérik. A bíróság tárgyalása nyilvános. A bíróság a tárgyalásra idézi az eljárás alá vont személyt, ha a tárgyalást az eljárás alá vont személy kérte, vagy jelenlétét egyéb okból szükségesnek tartja. Egyéb esetekben az eljárás alá vont személyt értesíti. Ha az eljárás alá vont személy a szabályszerű értesítésre nem jelent meg, távollétében a tárgyalás megtartható, erre őt az értesítésben figyelmeztetni kell. A tárgyalás tartása iránti kérelem a tárgyalás megkezdéséig visszavonható. Ha a tárgyaláson a tárgyalás tartását kérő

személy nem jelenik meg és elmaradását alapos indokkal előzetesen nem mentette ki, úgy kell tekinteni, mint aki a kérelmét visszavonta. Az eljárás alá vont személy a szabálysértési tárgyaláson védőjével is képviseltetheti magát, ha jelenléte nem kötelező. A bíróság a szabálysértési hatóságot, a védőt és a sértettet a tárgyalásról értesíti. Ha a szabálysértési hatóság képviselője a részvételi szándékát bejelentette, távollétében a tárgyalás nem tartható meg. A tárgyalást és a nyilatkozatokat követően a bíróság zárt ülésen meghozza határozatát, melyet nyomban nyilvánosan kihirdet. Az ügydöntő határozat: A bíróság a tárgyalás mellőzésével hozott végzést a tárgyalás eredményétől függően hatályban tartja, vagy határozatot hoz, amelyben a szabálysértési hatóság határozatát hatályban tartja, megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi és az eljárást megszünteti. Ha a bíróság

megállapítja a szabálysértés elkövetését, pénzbírságot szab ki, intézkedést alkalmaz, továbbá rendelkezik az eljárási költség viseléséről. Ha az eljárás alá vont személy vagy a védő kizárólag az elkobzásra vagy a kártérítésre vonatkozó rendelkezést sérelmezte, a bíróság a tárgyaláson csak ezekben a kérdésekben határoz. A határozat a közlés napján válik jogerőssé. A PERÚJÍTÁS A szabálysértési ügyek súlya nem indokolja, hogy rendes perorvoslattal élhessenek az eljárás résztvevői, csupán azokban a esetekben (az önálló elzárással is sújtható cselekményekben), ahol a bíróság kizárólagos fórumként jár el. Ezért a bírósági végzést követően csak ún. rendkívüli perorvoslatra van lehetőség perújítás formájában A perújítás esetkörét pontosan meghatározza a törvény. A perújítási kérelmet benyújthatja az elkövető, a védő – kivéve ha az elkövető ezt megtiltja-, a fiatalkorú

törvényes képviselője, gondozója. A perújítási eljárás során a határozatot az elkövető hátrányára nem lehet megváltoztatni. A VÉGREHAJTÁS A pénzbírságot az elkövetőnek a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül - a pénzösszeg illetékbélyeggel történő lerovásával vagy más, külön jogszabályban meghatározott módon - kell megfizetnie. Ha a pénzbírság vagy egyéb pénzösszeg megfizetésére kötelezett a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül a pénzösszeget nem fizeti meg, a szabálysértési hatóság közvetlen letiltást bocsát ki. Ha a közvetlen letiltásra nincs lehetőség, a szabálysértési hatóság elrendeli a tartozás adók módjára történő behajtását. 85 Ha az adók módjára történő behajtásra nincs lehetőség, vagy az aránytalanul hosszú idővel járna, a pénzbírságot, illetőleg a helyszíni bírságot - az elkövető beleegyezése esetén -

közérdekű munkára kell átváltoztatni. A közérdekű munkára átváltoztató határozatot a szabálysértési hatóság megküldi a jegyzőnek, aki az elkövető egészségi állapotának és munkára való alkalmasságának figyelembevételével, a munkáltató beleegyezésével - az intézményt vagy gazdálkodó szervezetet jelöl ki a közérdekű munka végrehajtásának helyéül. A közérdekű munkahelyet kijelölő határozattal szemben nincs helye jogorvoslatnak. A közérdekű munkára történő átváltoztatás esetén az elkövető köteles a jegyző által meghatározott munkát végezni, személyi szabadsága egyébként nem korlátozható. A közérdekű munkát az elkövető hetenként legalább egy napon - a heti pihenőnapon vagy szabadidejében - díjazás nélkül végzi. A közérdekű munka legrövidebb tartama egy nap, leghosszabb tartama húsz nap. Egy napi közérdekű munkának legfeljebb hat óra munkavégzés felel meg. A halmazati büntetés

esetén a közérdekű munka leghosszabb tartama harminc nap. A jegyző, illetőleg a kijelölt munkahely haladéktalanul értesíti a közérdekű munka végzését elrendelő szabálysértési hatóságot, illetőleg bíróságot, ha az elkövető nem kezdi meg a közérdekű munka végzését, vagy munkakötelezettségének nem tesz eleget. Ezekben az esetekben a közérdekű munkát - a 17. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint - elzárásra kell átváltoztatni Ha az elkövető nem járul hozzá a közérdekű munkavégzésre kötelezéshez, a pénzbírságot, illetőleg a helyszíni bírságot elzárásra kell átváltoztatni. Az elzárásra átváltoztatásról az a helyi bíróság rendelkezik, a) amelyik az ügyben érdemi határozatot hozott; b) amelynek illetékességi területén a jogerős határozatot hozó szabálysértési hatóság fekszik; c) amelynek illetékességi területén a helyszíni bírságolásra sor került. Az elzárásra átváltoztatás

szükségességének fölmerülése esetén a szabálysértési hatóság az ügy iratait haladéktalanul megküldi az előző bekezdésben meghatározott bíróságnak. Az elzárás büntetés-végrehajtási intézetben, illetőleg rendőrségi fogdában hajtható végre. A bíróság az átváltoztatásról tizenöt napon belül, tárgyalás nélkül dönt. Törvénysértés esetén a szabálysértési hatóság határozatát hatályon kívül helyezi. Ha a törvénysértés az alapeljárásban merült fel, a bíróság a szabálysértési hatóságot - elvi iránymutatás megküldésével - új eljárásra, illetőleg új határozat meghozatalára kötelezi. Ha a törvénysértés a végrehajtás során merült fel, a bíróság a szabálysértési hatóságot a végrehajtási eljárás folytatására utasítja. Az elzárásra átváltoztatás tárgyában hozott bírósági határozattal szemben nincs helye jogorvoslatnak. A bíróság az átváltoztatás tárgyában történő

döntését követően a 92. § (8) bekezdése szerint jár el Amennyiben az elkövető vagy helyette más a pénzbírságot, illetőleg az elzárásra átváltoztatott pénzbírságnak a még le nem töltött napoknak megfelelő összegét igazoltan megfizeti a) az elzárás nem foganatosítható, illetőleg b) az elzárás foganatosítását követően az elkövetőt nyomban szabadon kell bocsátani. Az elzárás letöltéséről, illetőleg az azonnali szabadításról a büntetés-végrehajtási intézet a bíróságot haladéktalanul értesíti. A fiatalkorúakra kiszabott pénzbírságot, továbbá minden egyéb pénzösszeget adók módjára kell behajtani. A pénzbírság, illetőleg az eljárási költség megfizetésére a szabálysértési hatóság, illetőleg a bíróság legfeljebb hat hónapi tartamra részletfizetési kedvezményt vagy halasztást adhat. A bíróság - hivatalból vagy kérelemre - egészségi, családi vagy más fontos okból az elzárás, illetőleg a

pénzbírságot helyettesítő elzárás elhalasztását vagy félbeszakítását is engedélyezheti. Ennek időtartama hat hónapig terjedhet. 86 Ha az elkövető kórházi gyógykezelése szükséges, az elzárás végrehajtását félbe kell szakítani. A félbeszakítást a bíróság rendeli el, határozatát a büntetés-végrehajtási intézetnek küldi meg. Sürgős esetben a félbeszakítás engedélyezése távbeszélőn is közölhető, és annak a szervnek a vezetője is engedélyezheti, amelynél az elzárást foganatosítják. A bíróság az (1)-(4) bekezdésben meghatározott esetekben tárgyalás mellőzésével, az iratok alapján jár el. Az elzárás büntetés elengedése, illetőleg mérséklése, a pénzbírság megfizetésének elengedése, a járművezetéstől eltiltás mellőzése, illetőleg az elkobzott dolog visszaadása érdekében az elkövető - az elkövető beleegyezése esetében védője is - méltányossági kérelmet nyújthat be. A

pénzbírság, illetőleg a járművezetéstől eltiltás végrehajtását méltányosságból mellőzheti, az elkobzott dolgot visszaadhatja: a) önkormányzati hatáskörbe tartozó szabálysértések esetében a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője; b) a felügyeletet ellátó miniszter, ha az ügyben más szabálysértési hatóság járt el; c) országos hatáskörű szerv vezetője, amennyiben a felügyeletet nem miniszter látja el. Amennyiben az elkövetőt elzárással sújtották, a meghatározott méltányossági jogkört a köztársasági elnök gyakorolja. A előző bekezdésben meghatározott esetben a méltányossági kérelmet az ügyben érdemi határozatot hozó bíróságnál kell előterjeszteni, amely a kérelmet az ügy irataival együtt soron kívül terjeszti fel az igazságügyminiszterhez. Az elzárás elengedése vagy mérséklése iránti kérelem esetén az igazságügyminiszter a büntetés végrehajtását a köztársasági elnök

döntéséig elhalaszthatja. A méltányossági kérelmet az igazságügyminiszter a köztársasági elnökhöz akkor is felterjeszti, ha annak tartalmával nem ért egyet. A méltányossági döntésről az értesítést az elkövetőnek a (4) bekezdésben meghatározott bíróság kézbesíti. A bíróság hivatalból vagy kérelemre egy ízben elrendelheti határozata végrehajtásának felfüggesztését, ha a rendelkezésre álló adatok alapján annak megváltoztatása vagy megsemmisítése várható, vagy ezt különleges méltánylást igénylő körülmény indokolja. A végrehajtás harminc napnál hosszabb időre nem függeszthető fel. A szabálysértés miatt alkalmazott kiutasítást az idegenrendészeti hatóság, a járművezetéstől eltiltást a jogerős határozatot hozó szabálysértési hatóság, illetve bíróság értesítése alapján a körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzője hajtja végre. EGYES SZABÁLYSÉRTÉSI ÜGYEKRE

VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK Az elzárással is sújtható szabálysértésekre vonatkozó általános eljárási szabályok Az elzárással is sújtható szabálysértést az elkövetés helye szerint illetékes helyi bíróság tárgyaláson bírálja el. A megyei bíróság elnöke ezekre az eljárásokra - a megyei rendőrfőkapitány javaslatára - más helyi bíróság illetékességét is megállapíthatja. A bíróság - ha ez a feljelentés, illetőleg az iratok tartalma alapján lehetséges - nyolc napon belül határoz az áttételről, az eljárás felfüggesztéséről, illetőleg az eljárás megszüntetéséről. Ha a feljelentés adatai, illetőleg az iratok tartalma alapján nem lehetséges a feljelentés érdemi elbírálása, a tényállás tisztázása érdekében a bíróság a) felhívja a feljelentőt további adatok közlésére; b) iratokat, tárgyi bizonyítási eszközöket szerez be; c) a bíróság lefoglalhatja a 80. § (1) bekezdésében, illetőleg

lefoglalja a 80 § (2) bekezdésében meghatározott dolgot. A lefoglalt dolog visszaadása tekintetében a 80 § rendelkezései szerint jár el; 87 d) külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján más szerveket adatok közlésére hívhat fel. A bíróság a szabálysértés elkövetése miatt elzárást, illetőleg pénzbírságot szab ki, intézkedést alkalmaz, rendelkezik az eljárási költségek viseléséről és az eljárás alá vont személyt a szabálysértéssel okozott kár megtérítésére kötelezheti. A bíróság a bizonyítás eredményeként az eljárást megszünteti, ha nem az (1) bekezdés szerint határoz. A bíróság büntetést, intézkedést, illetve kártérítést és költséget megállapító határozattal szemben az eljárás alá vont személy, törvényes képviselője vagy védője, a kártérítést illetően a sértett is a határozatot hozó bíróságnál a határozat közlésétől számított nyolc napon belül halasztó

hatályú fellebbezést nyújthat be. A fellebbezésben elő kell adni annak okát és célját; az ok téves megjelölése vagy hiánya miatt a fellebbezés elbírálását nem lehet megtagadni. Az elkésett vagy nem a jogosult által előterjesztett fellebbezést a bíróság elutasítja. A bíróság az iratokat a fellebbezés beérkezését követő nyolc napon belül megküldi az illetékes megyei bíróságnak. A megyei bíróság a fellebbezést tanácsülésen bírálja felül, ennek során az eljárás alá vont személy terhére a bíróság határozatában megállapított rendelkezéseknél hátrányosabb rendelkezést nem hozhat. A megyei bíróság a határozatot hatályban tartja, a 122. §-ban meghatározott korlátok között megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi és az eljárást megszünteti, illetőleg az eljárt bíróságot új eljárásra utasítja. A megyei bíróság az ügy iratait határozatának kiadmányával visszaküldi az eljárt bíróságnak.

Gyorsított bírósági eljárás az elzárással is sújtható szabálysértések esetében Az elzárással is sújtható szabálysértés miatt őrizetbe vett személyt a rendőrség gyorsított bírósági eljárás lefolytatása céljából bíróság elé állítja. A rendőrség a bíróság elé állítás időpontjáról haladéktalanul értesíti a bíróságot és a sértettet, valamint gondoskodik arról, hogy a bizonyítási eszközök a tárgyaláson rendelkezésre álljanak. A rendőrség közli az eljárás alá vont személlyel, hogy milyen szabálysértés miatt és milyen bizonyítékok alapján állítja bíróság elé. A rendőrség védőt rendel ki, ha az eljárás alá vont személynek nincs meghatalmazott védője, vagy a meghatalmazott védőt idézi. Gondoskodik továbbá arról, hogy a védő az ügyet megismerhesse, illetőleg az eljárás alá vont személlyel a tárgyalás előtt beszélhessen. A tárgyaláson a rendőrség képviselője az iratokat és a

tárgyi bizonyítási eszközöket a bíróságnak átadja, ezt követően a feljelentést szóban terjeszti elő. A bíróság nem tart tárgyalást, ha megállapítja, hogy az őrizetbe vétel feltételei (77. §) nem álltak fenn, vagy az őrizetbe vételtől több mint hetvenkét óra telt el. Ha a tárgyalás megtartásának nincs akadálya, a bíróság a feljelentés előterjesztése után meghallgatja az eljárás alá vont személyt, szükség esetén a sértettet, illetőleg a tanúkat, majd ezt követően a 120. § (1) bekezdésében foglaltak szerint határoz, az okozott kár megtérítésére azonban nem kötelezhet. A határozat kihirdetése után a bíróság megkérdezi az eljárás alá vont személyt, illetőleg a védőt, kívánnak-e fellebbezést benyújtani. Ha elzárás kiszabására kerül sor, a fellebbezés benyújtására jogosultnak a kérdés feltételét követően nyomban nyilatkoznia kell. Ha az eljárás alá vont személy, illetőleg a védő az

elzárás kiszabásával szemben fellebbezést jelent be, és a bíróság az őrizetet meghosszabbítja, a bíróság az iratokat haladéktalanul felterjeszti a megyei bírósághoz. A fellebbezésre vonatkozó nyilatkozatokat követően a bíróság a határozatát nyomban írásba foglalja és kézbesíti az eljárás alá vont személynek, a védőnek, valamint a rendőrség képviselőjének. 88 A határozattal szembeni fellebbezés elintézésére a 121-124. §-okban foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy a megyei bíróság a határozatának egy kiadmányát közvetlenül megküldi az eljárást kezdeményező rendőrségnek. A fiatalkorúak szabálysértéseire vonatkozó rendelkezések Ha az eljárás adatai alapján a fiatalkorúval szemben előreláthatólag pénzbírság kiszabására vagy járművezetéstől eltiltásra kerül sor, a meghallgatástól nem lehet eltekinteni. Ha a fiatalkorú belföldi lakóhellyel nem rendelkező

külföldi, az (1) bekezdésben meghatározott szabálytól a szabálysértési hatóság eltekinthet. A fiatalkorú törvényes képviselőjét a meghallgatásról, illetőleg a tárgyalásról értesíteni kell. Amennyiben a törvényes képviselő megjelenésének akadálya van, a gyámhatóság képviselőjét kell a fiatalkorú meghallgatásának időpontjáról értesíteni. A fiatalkorú meghallgatására általában a törvényes képviselője jelenlétében kerül sor. A tárgyaláson megjelent gondozót a fiatalkorú életviszonyaira nézve minden esetben meg kell hallgatni, aki ezekre a körülményekre nézve a nyilatkozatot nem tagadhatja meg. Ha az eljárás alapján a szabálysértési hatóság indokoltnak tartja, a fiatalkorú védelembe vételét kezdeményezheti a fiatalkorú lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél. Becsületsértési ügyekre vonatkozó külön rendelkezések Kölcsönösen elkövetett becsületsértés esetén az

egyik fél sérelmére elkövetett szabálysértés miatt megindult eljárásban a másik fél abban az esetben is jogosult a magánindítvány előterjesztésére, ha ennek határideje lejárt, feltéve, hogy a cselekmény még nem évült el. Erről a jogáról a másik felet legkésőbb a meghallgatás kezdetekor tájékoztatni kell. A szabálysértési hatóság az eljárás alá vont személyt és a sértettet meghallgatásra megidézi, képviselőjüket értesíti. Ha az ügyben több sértett van, valamennyit meg kell idézni Az idézésben a sértettet figyelmeztetni kell arra, hogy a kellő időben ki nem mentett távolmaradását a szabálysértési hatóság a magánindítvány visszavonásának fogja tekinteni. A meghallgatás során a szabálysértési hatóság megkísérli az eljárás alá vont személy és a sértett kibékítését. Ha a békítés eredménytelen marad, az általános szabályok szerint kell lefolytatni az eljárást. Ha az eljárás alá vont

személy utólag magánindítványt terjeszt elő, a szabálysértési hatóság a sértettet eljárás alá vont személyként is meghallgatja. A szabálysértési hatóság az eljárást akkor is megszünteti, ha a sértett a) a meghallgatáson nem jelent meg és magát alapos okkal nem menti ki, vagy azért nem volt idézhető, mert lakcímének változását nem jelentette be; b) a magánindítványt visszavonta. 89 22. tétel A végrehajtási eljárás fogalma és a jogi szabályozás sajátosságai A végrehajtási eljárás biztosítja a végrehajtható határozatok gyakorlati érvényesülését, a döntés rendelkezéseinek megvalósulását. Nem minden államigazgatási ügyben kerül sor végrehajtási eljárásra. Ha az ügyfél önként, saját akaratából aláveti magát a határozat rendelkezéseinek, nincs rá szükség, ha a határidőn belül ennek nem tesz eleget kényszereszközök alkalmazására kerülhet sor. (A törvényi szabályozás nem egységes.) A

közhatalmi jogosítványokat több jogszabály taglalja: - államigazgatási eljárásról szóló törvény 76§-88§-ig (VIII. fejezet) - adózás rendjéről szóló törvény (1990. évi XCI törvény) - bírósági végrehajtásról szóló törvény (1994. évi LIII tv) A végrehajtás elrendelése: Hivatalból lefolytatott eljárás esetén az elrendelésre jogosult szerv köteles hivatalból elrendelni haladéktalanul. Ha az eljárás ügyfél kérelmére indult, a végrehajtást a jogosult kérelmére rendeli el a hatóság 15 napon belül. A végrehajtás elrendelése általános szabályként az első fokon eljárt szerv hatáskörébe tartozik. Megindítás feltétele: - végrehajtandó határozat - elévülés következzen be - önkéntes végrehajtásra ne kerüljön sor A jogerő és végrehajthatóság nem egyenlő fogalmak. Nem csak a jogerős határozatok hajthatók végre Végrehajtó határozat /Áe. 77§/ 4 csoport !!!! I. fokú határozat ha ellene nem

fellebbeztek fellebbezés kizárt volt fellebbezési jogról lemondtak I. fokú határozat, melynek azonnali végrehajtását az államigazgatási szerv elrendelte II. fokú határozat közléssel válik jogerősség és végrehajthatóvá, kivéve, ha bírósági felülvizsgálat kérhető. Ha a határozat határidőhöz vagy feltételhez kötött, csak ezután hajtható végre. A végrehajtás foganatosítása Azon eljárási cselekmények elvégzését jelenti, amelyekét a végrehajtó határozat teljesítése érdekében biztosítanak a törvények: - pénzösszeg behajtása, - meghatározott cselekmény végrehajtása, - meghatározott ingóság kiadása. 90 1. Pénzösszeg behajtása Ha a határozat pénz megfizetését rendeli el és a kötelezett magánszemély , ezt nem teljesítheti - A munkáltatónál letiltás - Ha nem letiltható, vagyontárgyakat eljárás alá lehet vonni. - Ha a kötelezett jog személy vagy vállalkozó--pénzintézetet értesítik a

letiltásról. 2.) Meghatározott cselekmény végrehajtása Abban az esetben, ha a határozat valamely magatartás tanúsítására , cselekmény, tevékenység végzése, illetve cselekmény vagy tevékenység abbahagyására kötelezi az ügyfelet. - Végrehajtási bírságot szab ki (max. 100000- Ft) - Feljogosítja a jogosultat arra, hogy a cselekményt a kötelezett helyett elvégezze vagy elvégeztesse, illetve a foganatosítható szerv elvégzi. - Rendőrség segítségével kényszeríti a kötelezettség teljesítését. - A kötelezettet a jogosult kérelmére a szolgáltatás összegének megfizetésére kötelezi. /pénzösszeg behajtása/ 3.) Meghatározott ingóság kiadása A végrehajtás foganatosítására jogosult szerv az ingóságot a jogosultnak a helyszínen átadja, ha a kötelezett azt önként nem teszi meg. Rendőrség segítségét is kérheti Ha az ingó dolog megsemmisült, kérheti annak pénzbeli kifizetését a jogosult. A végrehajtás

felfüggesztése Ha valamely jogorvoslati eljárásban érdemi határozat megsemmisítése vagy megváltoztatása várható. Ha különös méltánykárt érdemlő körülmény (halál, betegség) indokolja. A végrehajtás felfüggeszthető kérelemre és hivatalból egyaránt. Felfüggesztést elrendelheti elrendelő szerv, a felettes szerve, végrehajtó szerv, bíróság. A végrehajtás elévülése Végrehajtásnak az érdemi határozat jogerőre emelkedéséről számított 3 éven belül van helye. Szubszidiárius jellegű, bármely végrehajtási cselekmény megszakítja az elévülést. Jogorvoslati eszközök: Általános szabályként a végrehajtási eljárásban hozott határozatok ellen fellebbezésnek helye nincs. Kivétel: - végrehajtási bírságot kiszabó határozat ellen - költségek viselésére vonatkozó határozat - végrehajtási kifogás tárgyában hozott határozat - pénzegyenértékre való kötelezés esetén A végrehajtási kifogás speciális

jogorvoslati eszköz, ezzel nemcsak a kötelezett, hanem bárki élhet, akinek jogos érdekét a végrehajtás sérti. A tudomásra jutástól számított 3 napon belül kell benyújtani a foganatosító szervnek, mely 8 napon belül köteles elbírálni. Igényperre az jogosult, akinek tulajdonjoga vagy más joga van a lefoglalt vagyontárgyra. Biztosítási intézkedések: Amikor még nincs végrehajtó határozat, de a kötelezett magatartása arra utal, hogy mire végrehajthatóvá válik, a kötelezettséget már nem lehet behajtani. Célja a határozat későbbi végrehajthatóságának biztosítása. A jogosult csak a végén kapja meg - foglalás - zár alá vétel 91 23. tétel Az államigazgatási eljárási törvény személyi, szervi és tárgyi hatálya A jogszabály hatálya azt biztosítja, hogy a közigazgatási szervek kizárólag jogszabály alapján, a jogszabályban kapott felhatalmazásnak megfelelően, az ott szabályozott eljárási rend keretében

döntsenek. Szervi hatály Hatály fajtái: A szervi hatályra vonatkozó szakasz kimondja, hogy a közigazgatási szervek eljárásában államigazgatási ügyben e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV tv deklarálja, hogy törvény vagy felhatalmazása alapján kormányrendelet kivételesen a polgármestert, a főpolgármestert, a megyei közgyűlés elnökét államigazgatási hatósági hatáskörrel ruházhatja fel. Törvény vagy kormányrendelet államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyző, a főjegyző és kivételesen a képviselő-testület hivatala ügyintézője számára is. Ezekben az esetekben a felsorolt önkormányzati szerveket úgy kell tekinteni, mintha közigazgatási szervek lennének. A felsoroltak közül a legtöbb államigazgatási hatáskörrel a jegyző rendelkezik, aki első fokon jár el az államigazgatási ügyek többségében. Önkormányzati hatósági

ügyekben a képviselő-testület, a bizottság, a polgármester vagy a részönkormányzat szerve jár el. Ebben az esetben eljárásukra az eljárási törvény rendelkezései irányadók. Az eljárási törvény kivételes esetben felhatalmaz nem közigazgatási szervet is államigazgatási hatósági jogkörök gyakorlására. Tárgyi hatály Az eljárási törvény tisztázza a tárgyi hatály kérdését, amikor kimondja, hogy a törvény rendelkezéseit államigazgatási ügyben kell alkalmazni. Az államigazgatási ügy, amelyben az államigazgatási szerv az ügyfelet érintő jogot vagy kötelezettséget állapít meg, adatot igazol, nyilvántartást vezet, vagy hatósági ellenőrzést végez. A törvény hatálya alá tartozó "államigazgatási ügy" fogalmának négy tartalmi eleme emelhető ki: 1. Az ügy individuális volta, 2. A ügyfél létezése, 3. A működés közhatalmi jellege, 4. Közvetlen jogi hatás előidézése Az eljárási törvény tárgyi

hatályát érintette az 1990. évi LXV törvény Az Ötv új fogalmat vezetett be: az önkormányzati hatósági ügy fogalmát. Önkormányzati hatósági ügy fogalma alatt olyan hatósági ügyet kell érteni, amelyet önkormányzati rendeletben lehet megállapítani. Ilyen hatáskört a képviselő-testület, a polgármester, a képviselőtestület bizottsága és a részönkormányzat testülete kaphat Tehát, ha az említett szervek önkormányzati hatósági ügyben járnak el, akkor az Ötv.-be foglalt kivételekkel, az eljárási törvény rendelkezései vonatkoznak rájuk. 92 Személyi hatály Az Áe. személyi hatálya elsősorban az ügyfélre terjed ki, továbbá a közreműködőkre: a tanúra, szakértőre, tolmácsra, szemletárgy birtokosára és a képviselőre. Az ügyfél fogalma: ügyfél az, aki az eljárást kezdeményezte, vagy aki ellen az eljárás folyik. Az Áe. anyagi jogi megközelítésnek megfelelően az ügyfél az a magánszemély, jogi személy

vagy, jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti. Az ügyféllé válás feltétele az, hogy az adott személy vagy szerv jogát, vagy jogos érdekét az ügy érintse. Az érintettek ügyféli pozícióba kerülése: 1. az érintettek eljárást kezdeményeznek az adott ügyben, tehát kérelmezőként válnak ügyféllé 2. az eljárás hivatalból indul, tehát az érintettek akaratuktól függetlenül vagy akár annak ellenére ügyféllé válnak. Ilyen esetek többségében az eljárás az adott személy ellen, annak kötelezése vagy valamely jogának megvonása céljából folyik. 3. amikor a hivatalból vagy kérelemre indult államigazgatási eljárás tárgyát képező ügy olyan személy jogát vagy jogos érdekét érinti, aki nem kérelmező, és aki ellen az eljárás nem is folyik, de az ügyben harmadik személyként mégis ügyféli pozícióba kerül. Pl: gyámügyekben a kiskorú házasságkötésének

engedélyezése Az ügyféli minőség fennállásának feltétele az alanyi érdekeltség. Az ügyfélképesség: az államigazgatási eljárásban azonban csak az a magánszemély, jogi személy, vagy egyéb szervezet lehet ügyfél, aki jogképes, tehát akit az anyagi jogszabályok alapján jogok illethetnek, illetve kötelezettségek terhelhetnek. Az ügyfélképességet (legitimatio ad causam) az eljárás minden szakaszában vizsgálni kell. Az ügyfélképesség hiányában az eljárás nem folytatható Az eljárási képesség: magánszemélynek, azt a képességét jelenti, hogy önállóan, saját nevében, saját nyilatkozatával jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat. A nem magyar ügyfél: az eljárási törvény kimondja, hogy nem magyar ügyfél államigazgatási ügyében akkor kell alkalmazni a törvényt, ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály másképp nem rendelkezik. A nem magyar ügyfélre vonatkozó szabályokat hatályos jogunkban két

törvényerejű rendelet tartalmazza. A tvr. rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha: c.) államigazgatási ügyben félként más állam érdekelt; d.) államigazgatási ügyben félként szereplő személy diplomáciai vagy egyéb mentességre jogosult; Ezekben az esetekben a hatóság az eljárást - annak bármely szakaszában - hivatalból felfüggeszti. 93 Időbeli hatály Az eljárási törvény időbeli hatálya azt mutatja meg, hogy rendelkezéseit mely időponttól kezdve kell alkalmazni, illetve, hogy a szabályok mely időpontig alkalmazhatók. A legáltalánosabb a kihirdetés napjával történő hatálybaléptetés (ex nunc). A jogalkotó a hatálybalépés időpontjaként kivételesen és az erre vonatkozó garanciális szabályok megtartásával a kihirdetés napjánál korábbi időpontot is megjelölhet (ex tunc vagy visszamenőleges hatály). Előfordul, hogy a jogszabály nem a kihirdetés napján, hanem vagy későbbi, vagy a hatálybalépésről szóló

jogszabály által megjelölt időpontban lép hatályba. Területi hatály A területi hatály azt mutatja meg, hogy a jogszabályt mely földrajzi területen kell alkalmazni. Az Országgyűlés és az államigazgatási szervek által kibocsátott jogszabályok, területi hatálya általában az állam egész területére kiterjed Kivételesen előfordulhat hogy a központi, területi vagy a helyi szervek az eljárási szabály hatályát egy kisebb vagy meghatározott földrajzi területre vonatkoztatják. A területi és helyi önkormányzatok állal a felsőbb rendelkezések végrehajtásaként kiadott eljárási szabályok a kibocsátó szerv működési területén hatályosak. 94 24. tétel Hatósági bizonyítvány, igazolvány, nyilvántartás Közös szabályok Államigazgatás ügy minden olyan ügy, amelyben az államigazgatási szerv az ügyfelet érintő jogot vagy kötezettséget állapít meg, adatot igazol, nyilvántartást vezet vagy hatósági ellenőzést

végez. Az államigazgatási szerv által kiállított hatósági bizonyítvány, igazolvány és a nyilvántartásba történő bejegyzést - annak megjelenési formájától függetlenül - minden esetben határozatnak kell tekinteni. Az államigazgatási szerv mindig alakszerű határozatot köteles hozni a hatósági bizonyítvány és a hatósági igazolvány kiadásának, illetve a hatósági nyilvántartásba történő bejegyzésnek a megtagadásáról, amely ellen az általános szabályok szerint van jogorvoslatnak helye. Hatósági bizonyítvány A hatósági bizonyítvány olyan közokirat, amelyet az államigazgatási szerv valamilyen tény, állapot vagy egyéb adat igazolására ad ki kérelemre vagy hivatalból, rendszerint külön jogszabályban adott felhatalmazás alapján, és az ott előirt alakszerűség és eljárási rend mellett. Az államigazgatási szerv azonban nemcsak okirattal igazolhatja valamilyen tény, körülmény fennállását, hanem "más

hasonló módon" is, például úgy, hogy mérőeszközt hitelesít. A hatósági bizonyítvány típusainak számbavétele - éppen a fogalom rendkívüli általánossága miatt gyakorlatilag lehetetlen, ezért csupán néhány példát említünk: - az anyakönyvezető születési anyakönyvi kivonatot állít ki, amely tanúsítja, hogy adott személy mikor, hol, kinek a gyermekeként született; - a jegyző adó- és értékbizonyítványt állít ki arról, hogy a hozzá forduló ügyfélnek az önkormányzat területén fekvő ingatlana milyen értékű; - a Belügyminisztérium hatósági erkölcsi bizonyítványt állít ki arról, hogy az ügyfél büntetlen előéletű. A hatósági bizonyítványok megnevezése sok esetben nem "hatósági bizonyítvány, hanem más. Soha nem az okirat megnevezése a döntő, hanem a tevékenység tartalma. A hatósági bizonyítvány kiállításával, illetve az ehhez fűződő eljárás lefolytatásával kapcsolatos

illetékességi okok - célszerűség és gyorsaság miatt - szélesebbek, mint az általános illetékességi okok. Kiadására ugyanis az az államigazgatási szerv is jogosult, - amelynek területén a bizonyítandó tény bekövetkezett, illetőleg az állapot tartott vagy megszűnt; - amelynek területén a bizonyítással kapcsolatos dolog van vagy a bizonyítani kívánt időszakban volt; - amelynek nyilvántartása az igazolni kért adatot tartalmazza. Az elintézési határidő. A kérelem előterjesztéséről számított nyolc napon belül kell kiadni 95 A hatósági bizonyítvány tartalmára nézve a követelmények: - kinek, - milyen célból, - milyen bizonyítékok alapján adták ki. A hatósági bizonyítvány is határozatnak minősül, ezért egyrészről ennek is tartalmaznia kell a törvényben meghatározott általános határozati kellékeket, másrészről pedig külön jogszabály elrendelheti, hogy a hatósági bizonyítványt meghatározott tartalmú

okiratban adják ki. A hatósági bizonyítvány tartalmához szorosan kapcsolódó szabály az, hogy az abban rögzítetteket - a bizonyítvány közokirat jellege miatt - mindenki köteles elfogadni. A hatósági bizonyítvány kiállítására rendszerint az ügyfél kérelmére kerül sor, és csak kivételes a hivatalból történő kiállítás. (Ez utóbbira lehet példa a házasság-anyakőnyi kivonat) Az államigazgatási szerv a hatósági bizonyítványt csak akkor állíthatja (adhatja) ki, ha azt jogszabály kifejezetten előírja, vagy annak szükségességét az ügyfél valószínűsíti. Mindezekből következik, hogy kiadását a hatóság akkor köteles megtagadni, ha az jogszabályba ütközik, az igazoltatni kívánt adat (tény, körülmény, állapot) más okirattal bizonyítható, vagy az ügyfél nem tudja megindokolni a bizonyítvány felhasználásának célját (a kiállítás szükségességét), illetve valótlan adat igazolását kéri. A hatósági

bizonyítvány időbeli hatályáról az Áe. nem rendelkezik, ezért elsődlegesen erre nézve is a külön jogszabály - ha van ilyen egyáltalán - rendelkezései az irányadók. (Példaként említhető az ún erkölcsi bizonyítvány, melynek "érvényességi ideje" három hónap.) Amennyiben pedig nincs külön rendelkezés, úgy a kiadott hatósági bizonyítvány időbeli hatálya a kiadás időpontjára korlátozódik. Hatósági igazolvány A hatósági igazolvány olyan közokirat, amelyet az államigazgatási szerv törvényben, törvényerejű rendeletben vagy, kormányrendeletben meghatározott esetben és módon kérelemre vagy hivatalból állít ki az ügyfél adatainak és jogainak rendszeres igazolása céljából. Néhány példa: - személyi igazolvány - útlevél - járművezetői engedély, - egészségügyi könyv, - egyéni a vállalkozói igazolvány - fegyvertartási engedély stb. Hatósági igazolvány esetében az Áe. nem rendelkezik

speciális illetékességi okokról, sem határidőről, sem pedig az igazolvány tartalmáról. A hatósági igazolványba csak jogszabályban meghatározott bejegyzés tehető. A hatósági igazolvány közokirat, ezért az abban foglaltak valódiságát vélelmezni kell A hatósági igazolvány kiadása rendszerint hivatalból történik, de egyes esetekben -például útlevél kizárólag az ügyfél kérelmére. Akár hivatalból, akár kérelemre történik azonban a kiállítása, ahhoz mindig szükséges valamilyen - objektív vagy szubjektív - feltétel bekövetkezése, amelyeket az adott igazolványtípusra vonatkozó külön jogszabály pontosan meghatároz. (pl: a személyi igazolvány kiállításához az szükséges, hogy az állandó magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár elérje a 14. életévet) 96 Hatósági igazolvány időbeli hatályáról az Áe. szintén nem rendelkezik, ezért e kérdésben is a külön jogszabály rendelkezései az

irányadók. {A személyi igazolvány érvényességi ideje például rendszerint 15 év.) A hatállyal összefüggésben, hogy az egyes igazolványtípusok esetében bekövetkezhetnek olyan - a külön jogszabályban nevesített - feltételek is, amelyek esetében az igazolványt vissza kell vonni. {Például a hatóság visszavonja az útlevelet, ha az ügyfelet három évet meghaladó végrehajtható szabadságvesztésre ítélték, vagy a gépjárművezetői engedélyt bevonja a hatóság, ha az ügyfelet a bíróság jogerősen eltiltotta a járművezetéstől.) Két jogintézmény között az alapvető különbségek az alábbiak: - hatósági bizonyítvány kiállítását bármely jogszabály előírhatja, sőt még jogszabály hiányában is lehetséges a kiállítása, ha annak szükségességét valószínűsíti az ügyfél. Ezzel szemben hatóság igazolvány csak jogszabály rendelkezése alapján állítható ki. - hatósági bizonyítvány rendszerint, bár nem

kizárólagosan az ügyfél adatainak, körülményeinek igazolására szolgál, de bizonyíthatja elvileg bármilyen tény, körülmény fennállását is, mégpedig nem rendszeres (tehát alkalmi) jelleggel. Ezzel szemben a hatóság igazolvány kizárólag az ügyfél adatait és jogait igazolja, mégpedig rendszeres jelleggel. Hatósági nyilvántartás Legáltalánosabb értelemben a nyilvántartás nem más, mint előre meghatározott szempont szerint rögzített információk együttese. A magyar államigazgatási szervek által vezetett nyilvántartások két nagy csoportba sorolhatók: az egyikbe azok tartoznak, amelyeket jogszabályi előírás alapján, a másikba pedig azok, amelyeket saját döntés alapján vezetnek az államigazgatási szervek. A törvény szerint az államigazgatási szerv a jogszabályban meghatározott adatokat nyilvántartja. Az Áe. hatálya kizárólag azon jogszabály által elrendelt nyilvántartásokra terjed ki, melyeket hatóságként

vezetnek az államigazgatási szervek, azaz azokra, amelyekben a magánszemélyek, a jogi személyek, valamint a jog személyiséggel nem rendelkező más szervezetek adatait rögzítik. (néhány példa: ingatlan nyilvántartás, anyakönyv, népesség-nyilvántartás, adózók nyilvántartása, gépjárműnyilvántartás.) E nyilvántartásokat hatósági nyilvántartásnak nevezzük A hatóság nyilvántartások jelentőségét bizonyítja az Áe. azon rendelkezése, amely - az ügyfél tehermentesítése érdekében - kimondja, hogy az államigazgatási szerv nem hívhatja fel az ügyfelet olyan adat közlésére, amelyet a nála, jogszabály által rendszeresített nyilvántartásnak tartalmaznia kell. A törvény rögzíti azt a követelményt is, hogy az állampolgárok adatainak nyilvántartását csak magas szintű jogszabály írhatja elő. Ennek kimondásával a jogalkotó célja mindenekelőtt a személyiségi jogok védelme volt. Az államigazgatási szerv a

nyilvántartás adatait kizárólag azon személyeknek és szerveknek hozhatja tudomására, akiket (amelyeket) a jogszabály meghatároz. 97 25. tétel Az illetékesség. A hatáskör és illetékesség vizsgálata Az illetékesség annak meghatározását jelenti, hogy adott ügyben az azonos hatáskörrel rendelkező szervek közül melyik jogosult eljárni. Az illetékesség tehát területi (földrajzi) munkamegosztás elve alapján emeli ki a hatáskörrel rendelkező szervek sorából az eljárni köteles szervet. Az illetékesség a hatáskörnek valamely földrajzi területre való korlátozását jelenti. A hatáskör csak általában jelent jogosítványt. Az illetékesség az az eszköz, amelynek segítségével a hatáskör konkréttá válik, hiszen ez biztosít lehetőséget a konkrét ügyben a hatáskör gyakorlására. Az illetékesség alapjai: Annak megállapítása, hogy konkrét államigazgatási ügyben melyik államigazgatási területen működő

közigazgatási szerv jogosult eljárni három komponens segítségével történik: a) Illetékességi terület: általában az az igazgatási egység, amelyben az államigazgatási szerv működik b) Illetékességi ok: az a tény, körülmény, helyzet, amelynek segítségével a jogszabályok meghatározzák, hogy mely területen működő államigazgatási szerv illetékes az eljárásra. c) A harmadik tényező az illetékességi ok és illetékességi terület közötti kapcsolat. Az illetékességi okok fajtái: 1. Az általános illetékességi ok az ügyfél állandó vagy ideiglenes lakóhelye {székhelye, telephelye) Az eljárási törvény szerint magánszemély ügyfél esetén az illetékességet az állandó vagy ideiglenes lakóhely alapján lehet megállapítani. Az értelmező rendelkezések szerint a polgár lakóhelye annak a lakásnak a címe, amelyben, a polgár él, továbbá az az épület vagy épületrész, amelyet a polgár otthonául használ, valamint az a

helyiség, ahol valaki szükségből lakik vagy - amennyiben más lakása nincs - megszáll. A polgár tartózkodási helye alatt a törvény szerint annak a lakásnak a címét kell érteni, ahol a polgár lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül - 3 hónapnál hosszabb ideig tartózkodik. A jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén az illetékességet a szerv székhelye, illetve telephelye alapján kell megállapítani. Székhelynek azt a települést kell tekinteni, ahol a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet központi szerve működik. Telephelynek az a terület minősül, amelyen az ügyfél valamely tevékenységet ténylegesen gyakorol. Ha az ügyfél, akinek ügyében el kellene járni, nem tartózkodik az országban, vagy ismeretlen helyen tartózkodik, akkor az ügyfél az utolsó ismert hazai lakhelye szerint illetékes államigazgatási szerv jár el. Előfordulhat, hogy az illetékességet e

szabály alapján sem lehet megállapítani, mert az ügyfél soha nem lakott Magyarországon, vagy utolsó lakóhelye más ok miatt nem állapítható meg. Ebben az esetben az eljárásra a fővárosi főjegyző jogosult 2. Különös illetékességi okok a) Ingatlanra vonatkozó ügyben az a hatáskörrel rendelkező államigazgatási szerv illetékes, amelynek területén az ingatlan található. b) Engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységre vonatkozó ügyben az a közigazgatási szerv illetékes, melynek, területén a tevékenységet gyakorolják vagy, gyakorolni kívánják Tevékenységi terület, ahol az ügyfél jogszerűen dolgozik, működik, vagy tevékenysége végzésére telephelye van. 98 3. Sajátságos illetékességi okok a) Megelőzési illetékesség. Ennek alkalmazására akkor kerül sor, ha több hatáskörrel rendelkező államigazgatási szerv illetékes az ügyben eljárni, és az eljárás több illetékes államigazgatási szerv előtt

folyik. {Például azért, mert az ügyfél lakóhelye és tartózkodási helye szerint illetékes államigazgatási szervnél is megindul az eljárás.) Ilyen esetekben a megelőzés elve alapján az a szerv jogosult eljárni amelynél az eljárás előbb indult meg. Kérelemre indult eljárás esetén tehát az a szerv lesz illetékes, amelynél az ügyfél kérelmét először benyújtotta, hivatalból indult eljárás esetén pedig az a szerv, amely először végzett az ügyben eljárási cselekményt. Ha a közigazgatási szerv megállapítja, hogy az ügyben a megelőzés alapján más közigazgatási szerv már eljárt, akkor - ha érdemi határozat meghozatalára még nem került sor - saját eljárását megszünteti, ha pedig már érdemi határozatot hozott, akkor azt visszavonja. Mindkét esetben köteles erről a korábban eljárt közigazgatási szervet és az ügyfelet értesíteni. Az adott ügyben hatáskörrel rendelkező illetékes államigazgatási szervek az

eljárás megindítása előtt is megállapodhatnak abban, hogy melyikük járjon el. A megelőzés elvének ez a sajátos - előzetes érvényesítése kizárja a párhuzamos eljárás lehetősét b) Kizárólagos illetékesség: több azonos szintű és típusú szerv illetékességi területén adott ügyben csak az egyik szerv jogosult eljárni. Az államigazgatási szervek ilyen illetékességét az adott földrajzi területre nézve kizárólagos illetékességnek nevezzük. c) Kijelölési illetékesség: ebben az esetben az államigazgatási szerv illetékességi területén szerez kizárólagos illetékességet egy meghatározott ügycsoportra nézve. Szintén kijelölés alapján szerzi meg az illetékességet az államigazgatási szerv akkor, amikor illetékességi összeütközés miatt a felettes szerv jelöli ki, az eljárni jogosult szervet. Ezeket az eseteket delegált illetékességnek is szoktuk nevezni. Hatáskör és illetékesség vizsgálata: Az Áe. kimondja,

hogy a közigazgatási szerv a hatáskörét és az illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni. Amennyiben az eljáró szerv a vizsgálat eredményeként azt állapítja meg, hogy nincs hatásköre vagy nem illetékes, haladéktalanul köteles áttenni az ügyet a hatáskörrel rendelkező illetékes szervhez, és erről az ügyfelet értesíteni kell. Eljárási törvényünk egy kivételt mégis enged a hatáskörelvonás tilalma alól, amikor kimondja, hogy az államigazgatási szerv - tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére – köteles megtenni azt az intézkedést, melynek hiányában a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna. Az Áe. előírja, hogy az ideiglenes intézkedésről haladéktalanul értesíteni kell a hatáskörrel rendelkező illetékes államigazgatási szervet, amely az intézkedés fenntartásának szükségességét felülvizsgálja. Amennyiben az eljárásra jogosult közigazgatási

szerv az ideiglenes intézkedést - akár határozattal, akár anélkül - fenntartja, az első fokú döntéssé válik, amelyről az ügyfelet értesíteni kell, és egyidejűleg tájékoztatni arról, hogy e döntés ellen fellebbezéssel élhet. 99 26. tétel Az eljáró államigazgatási szerv kijelölése. A megkeresés Eljárási törvényünk a hatásköri és illetékességi összeütközések több esetét ismeri: 1. Ugyanabban az ügyben több közigazgatási szerv állapítja meg hatáskörét vagy illetékességét Ebben az esetben a közigazgatási szervek mindegyike jogosultnak tartja magát az eljárásra és az érdemi határozat meghozatalára, ezért ezt pozitív hatásköri vagy illetékességi összeütközésnek nevezzük. 2. Adott ügyben több közigazgatási szerv állapítja meg hatáskörének vagy illetékességének hiányát, és emiatt az eljárás nem indulhat meg vagy nem folyik. Ezt negatív hatásköri vagy illetékességi összeütközésnek

nevezzük. 3. A harmadik esetben több illetékes közigazgatási szervnél indul eljárás, és a megelőzés alapján nem lehet eldönteni, hogy melyik közigazgatási szerv jogosult az eljárásra. Ilyen eset fordulhat elő akkor, ha az ügyfél az illetékes közigazgatási szerveknél ugyanazon a napon nyújt be kérelmeket. Ez is a pozitív illetékességi összeütközés esete Hatásköri összeütközés csak különböző hatáskörű államigazgatási szervek között keletkezhet. Két fajtája fordulhat elő: az egyik eset az, amikor eltérő de egymáshoz nagyon hasonló feladatkörű szervek között keletkezik, a másik, amikor azonos feladatkörű de eltérő hierarchikus szinten lévő államigazgatási szervek között keletkezik a hatásköri összeütközés. Illetékességi összeütközés kizárólag azonos hatáskörű szervek között lehet. Előfordulhat olyan eset is, amikor valóban több szerv jogosult az eljárás lefolytatására. Ilyenkor elsőként a

megelőzés elvét kell alkalmazni, és ha ez nem vezet eredményre, akkor beszélhetünk pozitív hatásköri vagy illetékességi összeütközésről. Az Áe. a hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetén kétlépcsős eljárást tesz lehetővé a vita megoldására. Az érintett szervek haladéktalanul kötelesek egymás között megkísérelni a vita eldöntését, és amennyiben ez nyolc nap alatt nem vezet eredményre, akkor az ügy az iratokkal együtt továbbkerül. Ebben az esetben azonban az Áe. már különbséget tesz aszerint, hogy hatásköri vagy illetékességi összeütközésről van szó. Illetékességi összeütközésről a legközelebbi közös felettes szervnek, ennek hiányában a működési területen eljáró hatóságok közül a megyei (városi) közigazgatási hivatal vezetőjének kell döntenie. Eljárási törvényünk a hatásköri összeütközések eldöntésére az Alkotmánybíróságot jogosítja fel. Eljárás az illetékességi

területen kívül Eljárási törvényünk értelmében a közigazgatási szerv hatáskörét illetékességi területén gyakorolhatja. Ha illetékességi területén kívül kell eljárási cselekményt végeznie, akkor főszabály szerint a hatáskörrel rendelkező illetékes szervet kell megkeresnie a szükséges eljárási cselekmény elvégzése érdekében, kivéve, ha jogszabály lehetővé teszi, hogy a közigazgatási szerv illetékességi területén kívül is végezhessen eljárási cselekményt. 100 Az Áe. szerint a fővárosi kerületi közigazgatási szerv, illetőleg a megyei jogú város kerületi hivatalának vezetője, a főváros, illetőleg a megyei jogú város egész területén végezhet eljárási cselekményt. Megkeresés A megkeresés más szerv felkérése eljárásban való közreműködésre. A megkeresés teljesítését vagyis a közreműködést - jogsegélynek nevezzük Az eljárási törvény általános szabályként rögzíti, hogy a

közigazgatási szerv megkeresésének minden szerv köteles a saját feladatkörében tizenöt napon belül eleget tenni. Az Áe a megkeresésre vonatkozó szabályok között elsőként azt az esetet szabályozza, amikor nem közigazgatási szervet kell megkeresni. Erre az esetre írja elő, hogy a közigazgatási szervtől kapott megkeresésnek minden szerv köteles a saját feladatkörében 15 napon belül eleget tenni. E szabály alapján tehát a közigazgatási szerv jogosult bármely szervet megkeresni. Ha az államigazgatási ügyben más közigazgatási szerv illetékességi területén kell eljárási cselekményt végezni, ennek teljesítésére a hatáskörrel rendelkező illetékes közigazgatási szervet kell megkeresni. A megkeresett közigazgatási szerv a megkeresés teljesítését csak akkor tagadhatja meg, ha nem tartozik a hatáskörébe vagy arra nem illetékes. Ha a megkeresett szerv hatáskörének vagy illetékességének hiányát állapítja meg,

haladéktalanul köteles a megkeresést áttenni a hatáskörrel rendelkező illetékes szervhez, és erről a megkereső közigazgatási szervet egyidejűleg értesítenie kell. Ha a megkeresett szerv az iratokból és egyéb adatokból nem tudja megállapítani, hogy melyik a hatáskörrel rendelkező illetékes szerv, akkor a megkeresést visszaküldi a megkereső szervnek. Az eljárási törvény a megkeresésre vonatkozó rendelkezések között külön szabályozza a közigazgatási szervek nemzetközi érintkezésének általános szabályait: Nemzetközi viszonylatban előfordulhat, hogy a) idegen állam hatósága fordul megkereséssel magyar közigazgatási szervhez vagy magyar közigazgatási szerv igényli külföldi hatóság közreműködését - ilyenkor beszélünk a nemzetközi jogsegély intézményéről. b) nemzetközi jogsegély körén kívül. Az eljárási törvény nemzetközi jogsegélyre vonatkozó szabályai szubszidiárius jellegűek, vagyis csak akkor

alkalmazhatók, ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály másképp nem rendelkezik. Az Áe. rendelkezései szerint, ha jogszabály vagy nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, a külföldről érkező megkeresést a külügyminiszter küldi meg az eljárásra jogosult államigazgatási szervnek. A gyakorlatban előfordulhat, hogy külföldi szerv vagy személy közvetlenül küld megkeresést a magyar közigazgatási szervhez. Ilyen esetben az eljárás gyors lefolytatása érdekében a megkeresést az elkészített válasszal együtt a hatáskörrel rendelkező miniszter útján kell a külügyminiszterhez felterjeszteni. 101 A külföldre irányuló megkeresést továbbá a külföldi szerv vagy személy megkeresésére, illetőleg kérelmére adott választ - ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály másként nem rendelkezik - a hatáskörrel rendelkező miniszter útján kell a külügyminiszterhez felterjeszteni, aki ezután gondoskodik a továbbításáról.

A külföldi szervezet vagy személy megkeresésének, illetőleg kérelmének teljesítéséről kétség esetén a hatáskörrel rendelkező miniszter a külügyminiszterrel egyetértésben nyilatkozik. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha külföldről az eljárási törvény rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva, közvetlenül érkezik megkeresés az eljárásra jogosult szervhez, és annak teljesíthetőségével kapcsolatban kétség merül fel. 102 27. tétel Az államigazgatási eljárás megindítása Az államigazgatási eljárási törvény szerint az eljárás megindulhat az ügyfél kérelmére vagy hivatalból, illetőleg kérelemre és hivatalból is. Az államigazgatási eljárások döntő többsége kérelemre indul és az ilyen ügyekben a felek általában jog megadását, vagy kötelezettség alól mentesítést kérnek. Hivatalból a törvény indoklása szerint akkor lehet eljárást indítani, ha azt jogszabály előírja, valamint ha az

eljárás megindítása közérdekből, az ügyfél jogának, jogos érdekének megvédése céljából, vagy a jogszabályok megtartása érdekében indokolt. Kérelemre tehát az eljárás az ügyfél érdekében indul, hivatalból pedig általában közérdekből. Előfordulhat azonban, hogy az ügy érdeke és a közérdek egybeesik, ezért vannak olyan esetek is, amikor az eljárás kérelemre és hivatalból egyaránt megindítható. A kérelemre indult eljárások esetében az ügyfél általában önként dönti el, hogy indít-e eljárást. Kivételesen előfordulhat azonban, hogy jogszabály alapján kötelezhető az ügyfél az eljárás megindítására irányuló kérelmének benyújtására. Ilyen eset, amikor az adóigazgatási eljárásban az ügyfél köteles adóbevallást benyújtani. Az eljárás hivatalból történő megindításával egy tekintet alá esik az is, amikor a felettes szerv ad utasítást az eljárás indítására. Ez akkor fordul elő, amikor a

felettes szerv észleli, hogy egy államigazgatási eljárást az első fokú hatóságnak meg kellett volna indítani, ezt azonban elmulasztotta. A felettes szervnek azonban nemcsak az eljárás megindítására van joga utasítást adni, hanem az eljárás folytatására is. Az eljárási törvény nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy mely időpontot kell tekinteni az eljárás megindítása időpontjának. Ez azonban lényeges kérdés, mivel az eljárási jogviszonyban ettől az időponttól kezdődnek a feleket megillető jogok és a feleket terhelő kötelezettségek. Az ügyfél által benyújtott kérelem esetében az ügykezelési szabályok szerint azt a napot kell tekinteni az eljárás megindítása kezdetének, amelyiken a kérelmet beiktatták. A gyakorlat a hivatalból indított eljárásokra vonatkozóan is kialakította azt a megoldást, hogy az ilyen eljárások kezdetének azt a napot kell tekinteni, amelyen az első eljárási cselekményt végezték

és az erre vonatkozó ügyiratot beiktatták. A törvény értelmében a hivatalból indított eljárásról nem minden esetben kell az ügyfelet értesíteni, csak akkor, ha az értesítést jogszabály írja elő. Amennyiben nagyszámú érdekeltről van szó, úgy az értesítést közhírré tétel - például rádió, helyi sajtó stb. - útján kell megoldani A törvény az eljárás megindításával kapcsolatos szabályok után rendelkezik az eljárás megszüntetéséről, illetőleg a kérelem visszavonásával kapcsolatos intézkedésekről. Ezek körében lehetővé teszi, hogy az ügyfél kérelmét a határozat jogerőre emelkedését megelőzően visszavonja. Ilyen estekben a közigazgatási szerv az eljárást megszünteti, kivéve, ha az eljárás hivatalból is megindítható lett volna, és a szerv az eljárást hivatalhól tovább kívánja folytatni. Az eljárás megszüntetéséről mindazokat értesíteni kell, akiket a jogszabály értelmében az eljárás

megindításáról 103 is értesíteni kellett. Amennyiben az eljárás folytatásáról van szó, tehát hivatalból folytatják az ügyfél által már nem kívánt eljárást, úgy erről az ügyfelet szintén értesíteni kell. Az eljárás megszüntetéséről a hatóság határozatban dönt, azonban ez nem minősül érdemi határozatnak. Ennek megfelelően az eljárás megszüntetéséről szóló határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. Amennyiben később az ügyfél mégis is kívánja az eljárás lefolytatását, úgy ezt egy külön kérelemben kérheti, ha pedig az eljárás hivatalból indítható, úgy a hatóság döntése alapján később az eljárás ismét megindítható. 104 28. tétel A képviselet. Az idézés Az államigazgatási eljárásban a képviselet célja kettős. Egyrészt a képviselet jogintézménye biztosítja, hogy azokban az esetekben, amikor az ügyfél valamilyen oknál fogva személyesen nem tud eljárni, akkor is olyan személy

vegyen részt az eljárásban, akinek jognyilatkozatai jogi hatással bírnak. Másrészt a képviselet célja biztosítani, hogy az ügyfél jogai maradéktalanul érvényesüljenek annak érdekében, hogy az eljáró szerv az ügyfél részére a legkedvezőbb döntést hozza. A képviselet jogintézményének középpontjában az ügyfél áll, mivel az eljárási törvény kizárólag csak az ügyfél esetében engedi meg a képviseletet tehát más részt vevő személyek /tanú, szakértő/ mellett nem. Az eljárási törvény a képviselet három formáját különbözteti meg: - a törvényes - a meghatalmazotti és - az ügygondnoki képviseletet. Mindhárom képviseleti formára érvényes azonban az a feltétel, hogy képviseletről abban az esetben lehet szó, ha jogszabály nem írja elő az ügyfél személyes eljárását. A törvényes képviselet magánszemélyek és szervezetek esetében egyaránt lehetséges. Törvényes képviselő például a szülő, illetőleg a

korlátolt felelősségű társaság szervezeti szabályzatában meghatározott képviselő. Szervezetek esetében a képviselet minden eljárásban kőtelező, hiszen a teljes szervezet ügyfélként az eljárásban nem szerepelhet. A törvényes képviselet fajtái a következők: - a kiskorú képviselője a szülő vagy a gyám, - a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy képviselője a gondnok, - a költségvetési szervek képviselője a szerv vezetője, - az önkormányzat képviselője a polgármester, - a gazdasági szervezet képviselője a szervezeti szabályzatban meghatározott személy. A törvényes képviselet jellemzője a folyamatosság. A képviseleti jogosultság ugyanis mindaddig megmarad, ameddig az alapjául szolgáló jogi helyzet fennáll. Éppen azért a törvényes képviselet nem jelenti azt, hogy a törvényes képviselő köteles minden ügyben személyesen eljárni. Lehetősége van arra is, hogy meghatalmazottat bízzon meg

egy-egy ügyben az eljárásra. A törvényes képviselő képviseleti jogának tartalma korlátlan. Ez azt jelenti, hogy minden jognyilatkozatot megtehet, és ezeket a jognyilatkozatokat a saját nevében teszi. Kivételesen magánszemély törvényes képviseletnél fordulhat elő, hogy egyes jognyilatkozatok érvényességét a jogszabály hatósági jóváhagyáshoz köti. A meghatalmazotti képviselet az ügyfél és a meghatalmazott közötti megbízási szerződéssel jön létre. Meghatalmazottja magánszemélynek és szervezetnek egyaránt lehet attól függetlenül, hogy vane törvényes képviselője A törvény szerint tehát a meghatalmazás általában nincs írásbeli formához kötve, azonban az írásbeliséget más jogszabály előírhatja. Ilyen előírás például az, hogy ügyvédnek adott meghatalmazást írásba kell foglalni. 105 Meghatalmazott bárki lehet az államigazgatási eljárásban, aki képviselet ellátására alkalmas. Ennek megfelelően egyes

egyszerűbb eljárási cselekményekre akár kiskorút, vagy fiatalkorút is meg lehet hatalmazni (például irat bemutatása, beadvány benyújtása). A meghatalmazotti képviselet tartalma a megbízás tartalmától függ. A meghatalmazott csak azokat az eljárási cselekményeket végezheti el, amelyekre a megbízás vonatkozik. Ha például csak alapeljárásra vonatkozott a megbízás, úgy jogorvoslati eszközzel már nem élhet. Ügygondnok Az olyan ügyfél részére, aki ismeretlen helyen tartózkodik, vagy nem tud az ügyben önállóan eljárni, ha nincs törvényes képviselője vagy meghatalmazottja, a gyámhatóság ügygondnokot rendel ki. Az ügygondnok kirendelésével a kirendelő gyámhatóság és az ügygondnok között jön létre az államigazgatási jogviszony. Ebből következik, hogy az ügyfél és az ügygondnok között jogviszony nem keletkezik. Az ügygondnok csak azokat a nyilatkozatokat teheti meg, amelyekre a gyámhatóság felhatalmazta. Egyéb

jognyilatkozatok esetében pedig gyámhatóság előzetes hozzájárulását kell kérnie. Lényeges eljárási kérdésként merül fel a képviselet esetében, hogy az iratokat az ügyfél részére vagy a képviselő részére kell-e kézbesíteni. Az eljárási törvény egyértelműen kimondja, hogy amennyiben az ügyfélnek törvényes képviselője, gondnoka vagy írásbeli meghatalmazottja van, az iratokat a képviselő részére kell kézbesíteni. Ahol tehát az ügyfélnek csak szóbeli meghatalmazottja van, ott az iratokat az ügyfél részére kell kézbesíteni. A szabály alól azonban az idézés kivétel. Az idézés személyes megjelenésre való felhívás, ezért azt még a képviselet esetében is az idézett személynek kell kézbesíteni, azonban a képviselőt az idézésről egyidejűleg szintén értesíteni kell. Idézés Az idézés jogkövetkezményekkel járó, személyes megjelenésre szóló kötelezést jelent. Az államigazgatási eljárásban bárki

idézhető. Ez alól az általános lehetőség alól egy kivétel van Az ügyfél ugyanis az általa kezdeményezett eljárásban nem idézhető Ahhoz tehát, hogy idézésre kerülhessen sor, egy konkrét ügyben már előzetesen megindított eljárásra van szükség. Másrészt az idézett személynek valamilyen kapcsolatban kell állnia a már megindult konkrét üggyel. Szervezet idézése esetén az idézést a képviselő személynek kell kiküldeni, ha az ismert az eljáró hatóság előtt. Amennyiben a képviselő személye ismeretlen, úgy az idézést a szerv vezetőjének küldik ki. A szerv vezetője köteles intézkedni arról, hogy a szervezet képviselője az idézésre megjelenjen Ha mégsem jelenik meg, úgy a szerv vezetőjét az eljáró hatóság a képviselő nevének közlésére híva fel. Amennyiben a szerv vezetője a képviselő nevét a felhívásra nem közli, úgy a vezető 1000 Ft-ig terjedő bírsággal sújtható. Az idézésnek tartalmazni kell a

meghallgatás helyét és idejét, továbbá abban meg kell jelölni, hogy a meghallgatás milyen ügyben és milyen minőségben történik. Az idézésben figyelmeztetni kell a megidézett személyt a megjelenés elmulasztásának következményeire. A meghallgatás idejére vonatkozóan az eljáró szerv határnapot vagy határidőt jelölhet meg. A szerint az idézést úgy kell közölni, hogy azt az idézett a meghallgatást megelőzően legalább 5 nappal megkapja, és a megjelenés a munkájában lehetőleg ne akadályozza. 106 Az idézés formája általában az írásbeli idézés. A törvény azonban lehetővé teszi, hogy kivételes esetben távbeszélőn történjen az idézés. Ebben az esetben az idézés tényét fel kell jegyezni az ügyiratra. Az idézés közlésének egy harmadik formája is lehetséges abban az esetben, ha az eljárás során merül fel, hogy a jelen lévő személyt egy másik alkalommal is meg kell hallgatni. Például a szembesítés

érdekében ismét meg kell jelennie a hatóságnál. Ilyenkor a jelen lévő személlyel közlik a következő meghallgatás időpontját és ezt a tényt az iratra feljegyzik, majd az idézettel aláíratják. A fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek tagjait írásban kell idézni az illetékes parancsnok útján. Az idézés alapján történő meghallgatás helye általában az eljáró hatóság székhelye. Az eljáró hatóság székhelyén kívül lakó vagy tartózkodó személyt csak kivételesen idézhet a székhelyére akkor, ha azt jogszabály írja elő, vagy az idézett személy ő maga kéri, valamint ha az eljáró államigazgatási szerv székhelyét előnyösebben lehet megközelíteni, mint azt a legalsóbb fokú államigazgatási szervet, amelynek székhelyén lakik vagy tartózkodik az idézett személy. A székhelyen kívül lakó vagy tartózkodó személy meghallgatására ugyanis általános szabály szerint megkeresés alapján

kerülhet sor. Ilyen esetben azt a legalsóbb fokú államigazgatási szervet kell megkeresni, amelynek székhelyén lakik vagy tartózkodik a meghallgatni kívánt személy. Ez alól a szabály alól kivétel a fővárosban illetőleg a megyei jogú városban van, ahol az egész főváros illetőleg az egész megyei jogú város területéről lehet idézni. Az idézésnek az idézett személy köteles eleget tenni, Amennyiben az idézett személy az idézésnek nem tesz eleget, úgy 1000 Ft.-ig terjedő pénzbírsággal sújtható Előfordulhat természetesen, hogy az idézett személy önhibáján kívül nem tud eleget tenni az idézésnek, ilyenkor távolmaradását megfelelően igazolnia kell. Amennyiben az idézett személy az első idézésre nem jelent meg, újabb idézést küldenek ki a részére. Ha az ismételt idézésre sem jelenik meg, ennek már súlyosabb jogkövetkezménye lehet, mivel az idézett személy a rendőrség útján elővezettethető. Az elővezetés

foganatosítását az eljáró szerv vezetője kérheti az ügyész előzetes jóváhagyása után a rendőrségtől. A fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek tagjai szintén elővezethetők, azonban ilyenkor az idézett illetékes parancsnokságát kell ebből a célból megkeresni. Az eljárási törvény a jogkövetkezmények alól két kivételt tesz. Kimondja, hogy nem lehet bírságot kiszabni, vagy elővezetést elrendelni abban az esetben, amikor az idézés azonnali megjelenésre szól, vagy az idézés távbeszélőn történt. Ilyenkor, ha az idézett személy nem jelenik meg, és meghallgatása továbbra is szükséges, szabályszerű írásbeli idézést kell a részére kibocsátani. Az idézett személy a távolmaradását vagy az idő előtti eltávozásának okát később, akár a bírság kiszabása után, akár az elővezetés elrendelése után, de annak a foganatosítása előtt igazolhatja. Amennyiben megfelelően igazolja a mulasztás

okát, és azt az eljáró hatóság elfogadja, úgy a kiszabott pénzbírságot, illetőleg az elővezetést elrendelő határozatot vissza kell vonnia. 107 29. tétel A tényállás tisztázása. Bizonyítás Az államigazgatási eljárás célja, a jogerős döntés meghozatala minden esetben szükségessé teszi a tényállás pontos megállapítását. Ez azt jelenti, hogy az eljáró szervnek meg kell vizsgálnia a jogilag releváns tényeket és körülményeket, majd ezeket össze kell vetnie a jogszabályok rendelkezéseivel. A jogilag releváns tények és körülményeken azokat a tényeket és körülményeket értjük, amelyek a meghozandó döntést alátámasztják, és egyidejűleg a döntés megalapozását szolgáló jogszabály elemeihez is kapcsolhatók. Az államigazgatási eljárásban a tényállás tisztázása kétféle módon történhet, bizonyítási eljárás nélkül, olyan ügyekben, amelyeknél a jogilag releváns tényeket külön bizonyítási

eljárás nélkül is meg lehet állapítani, nem szükséges bizonyítási eljárást lefolytatni. Más esetekben a bizonyítás csak bizonyítási eljárásokon keresztül lehetséges. A bizonyítási eljárás funkciója, hogy az eljáró szerv a megállapított tények, és körülmények valódiságáról meggyőződhessen. Ez a meggyőződés bizonyítékok beszerzését és értékelését teszi szükségessé. Attól függően, hogy a jogszabályok az egyes döntések meghozatalával kapcsolatban milyen mértékben határozzák meg a beszerzendő és megvizsgálandó bizonyítékok körét, beszélhetünk szabad és kötött bizonyítási rendszerekről. A szabad bizonyítási rendszer esetében az e1járó hatóság belátására van bízva, hogy milyen bizonyítási eszközöket, bizonyítékokat vesz igénybe a tényállás tisztázása érdekében. A. kötött bizonyítási rendszereknél viszont a jogszabályok tételesen meghatározzák, hogy az eljáró szervnek a

döntése meghozatala előtt milyen bizonyítékokat kell beszereznie és megvizsgálnia. Az államigazgatási eljárásban mind a kétféle bizonyítási rendszer előfordul. Az eljárási tőrvény szerint a közigazgatási szerv a határozathozatalhoz szükséges tényállást köteles tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendőek, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. A tényállás tisztázásának kötelezettsége tehát egyértelműen az eljáró szerv oldalán jelentkezik. Amennyiben bizonyítási eljárásra nem kerül sor, az eljáró szervnek hivatalból kell tisztáznia a tényállást akkor is, ha az eljárás kérelemre indult Ez utóbbi esetben az eljáró szervnek lehetősége van arra, hogy az ügyfelet nyilatkozattételre vagy adatközlésre hívja fel, azonban ez is hivatalból történik. Ha az ügyfél az ilyen felhívásnak nem tesz eleget, úgy a rendelkezésre álló adatok alapján hozza meg döntést, vagy az

eljárást megszünteti. Amennyiben a tényállás tisztázására bizonyítási eljáráson keresztül kerül sor, felmerül a kérdés, hogy a bizonyítási eljárás kit terhel, az eljáró szervet vagy az ügyfelet. A hivatalból indult eljárások esetében a bizonyítási teher egyértelműen a hatóságot terheli. Az eljáró szerv nem kötelezheti az ügyfelet bizonyítására, amelyek az érdekei ellen szólnak. Az ügyfelet ilyenkor ellenbizonyítás joga illeti meg. A kérelemre indított eljárások esetében az eljárás célja az ügyfél jogának vagy jogos érdekének a védelme és megállapítása, ezért a bizonyítási teher az ügyfél oldalán van. Ilyenkor a hatóságot ellenbizonyítás joga illeti meg, vagyis hivatalból köteles vizsgálni az ügyfél által bizonyítani kívánt tények és körülmények valódiságát. 108 Amennyiben ellenérdekű felek szerepelnek a kérelemre indított eljárásban (pl. birtokháborítás megszűntetése), úgy a

bizonyítási teher mindkét felet terheli, másrészt mindkét felet megilleti az ellenbizonyítás joga is. Ellenérdekű felek esetében a hatóság tehát bizonyítást és ellenbizonyítást egyaránt végezhet. Az eljárási törvény több esetben említ törvényes vélelmet, melynek alapján egyes tényeket és körülményeket a jogszabály erejénél fogva valódinak kell tekinteni mindaddig, amíg az ellenkezőjét be nem bizonyították. A bizonyítási teher szempontjából ilyen esetekben mindig annak kell bizonyítania a vélelem valótlanságát, akinek a bizonyítás érdekében áll. A bizonyítással összefüggő tényeknek két olyan csoportját ismeri az eljárási törvény, amelyekre vonatkozóan nem szükséges bizonyítási eljárást lefolytatni. Az eljáró szerv által a hivatalosan ismert és köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. Hivatalosan ismertnek az olyan tény minősíthető, amely az eljáró szerv rendelkezésére álló iratokból,

nyilvántartásokból megállapítható, továbbá amelyről a szerv vezetőjének vagy ügyintézőjének munkaköri beosztásánál fogva hivatalos tudomása van. Köztudomású az olyan tény, amely általában kisebb településeken széles körben ismernek, amennyiben ilyen tényre alapozzák a döntést, erre az indokolásban külön ki kell térni. A bizonyítási eljárás lefolytatása általában két módon történhet. Az eljáró szerv képviselője egyrészt megtekinthet bizonyos eszközöket, tárgyakat, másrészt meghallgathat nyilatkozatokat, véleményeket, vallomásokat. Az eljárási törvény a szabad bizonyítási rendszer elvét követve csupán példálózva sorolja fel a bizonyítékokat. Ennek alapján bizonyítási eszközök különösen: az ügyfél nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény. Az eljárási törvény a bizonyítékokkal kapcsolatosan külön kiemeli, hogy az eljáró szervek a bizonyítékokat egyenként

és összességükben értékelik, és az ezen alapuló meggyőződésük szerint állapítják meg a tényállást. Ezzel a rendelkezéssel a törvény a bizonyítékok mérlegelésének az elvét rögzíti. 109 30. tétel Határidők. Igazolás Az államigazgatási eljárásban a határidők betartásához jogi következmények tűződnek, ezért a határidő számításának szabályai garanciális kérdéseknek minősülnek. Határidőn azt az időtartamot értjük, amelyen belül az eljáró szervnek vagy az ügyfeleknek, illetőleg más eljárásban résztvevőknek valamilyen eljárási cselekményt kell vagy lehet elvégezniük. A határidő számítása szempontjából a két leglényegesebb időpont a határidő kezdő és a befejező napja. Az eljárási törvény a határidő kezdőnapjára vonatkozóan azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a napokban megállapított határidőbe a közlés, a kézbesítés, a hirdetmény kifüggesztésének a napja nem számít be.

Ezekben az esetekben tehát a határidő első napja a közlést, a kézbesítést és a hirdetmény kifüggesztésének napját követő nap lesz. A határidő utolsó napja, amennyiben a határidőt napokban állapították meg, az első nap ismeretében kiszámítható. Itt legfeljebb az okozhat problémát, hogy az utolsó nap olyan napra esik, amikor az eljáró szervnél a munka szünetel. Ebben az esetben, a törvény értelmében a határidő a legközelebbi munkanapon jár le. Hirdetmények esetében a határidő utolsó napja a hirdetmény levételének napját követő nap lesz. Ha pedig ez esetleg munkaszüneti napra esik, akkor az általános szabály szerint a határidő legközelebbi munkanapon jár le. A határidőt a határnaptól meg kell különböztetnünk. A határnap kitűzése azt jelenti, hogy bizonyos eljárási cselekményeket egy meghatározott naptár szerinti napon szükséges elvégezni, pl. az idézett személynek a hatóság előtt megjelenni. A

határnap és a határidő között annyi öszefüggés lehetséges, hogy a határidőt az utolsó nap meghatározásával állapítják meg. A határidőt kétség esetén, - pl. a postabélyegző elmosódott a törvény értelmében - megtartottnak kell tekinteni. A szakhatóság eljárásának időtartama a napokban megállapított eljárási határidőbe nem számít be. Igazolás Az eljárási törvény értelmében, aki valamely határnapon nem jelent meg vagy határidőt mulasztott, az eljáró szervnél igazolási kérelmet terjeszthet elő. Ebből az következik, hogy a törvény nem korlátozza az igazolás lehetőségét csak az ügyfélre, hanem ezzel a lehetőséggel bárki élhet, aki mulasztott. A törvény nem tartalmaz rendelkezést arra nézve, hogy milyen igazolási okot lehet elfogadni. Ezt a kérdést rábízza az eljáró hatóságra, amely mérlegelési jogkörében bírálja el, hogy elfogadható okkal nyújtotta-e be a mulasztó személy az igazolási

kérelmét. Az igazolási kérelem az eljárást szükségképpen meghosszabbítja, még abban az esetben is, ha azt utóbb elutasítják. 110 Ezért az ügyek gyors elintéződéséhez fűződő érdek alapján a törvény határidőket állapít meg az igazolási kérelem benyújtására. Eszerint az igazolási kérelmet az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 8 napon belül lehet előterjeszteni. Amennyiben pedig a mulasztás az érintettnek később jutott tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, ez a határidő a tudomásra jutástól, illetőleg az akadály megszűnésétől kezdődik. Az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 6 hónapon túl azonban igazolási kérelmet már nem lehet előterjeszteni A 6 hónap tehát jogvesztő határidőnek minősül, ez ellen már további igazolásnak helye nincs. Az igazolási kérelemről az az

államigazgatási szerv dönt, amelynek eljárása során a mulasztás történt, a kérelmet tehát minden esetben az eljáró szervhez kell benyújtani. Ha az igazolási kérelem például a fellebbezési határidő igazolásának elmulasztására irányul, akkor is az első fokú hatósághoz kell a kérelmet előterjeszteni. Az igazolási kérelem elbírálása során az eljáró hatóság megvizsgálja a határidők betartásának kérdését, valamint az igazolási kérelem indokait. Ezek alapján kétféle döntést hozhat, egyrészt az igazolási kérelemnek helyt adhat, másrészt azt elutasíthatja. Az elutasítás történhet érdemi vizsgálat nélkül is, amennyiben a kérelmet határidőn túl nyújtották be, vagy vele egyidejűleg nem pótolták a mulasztott eljárási cselekményt. A törvény ugyanis kimondja, hogy az igazolási kérelemmel egyidejűleg a mulasztott eljárási cselekményt is pótolni kell. Az igazolási kérelem tárgyában alakszerű határozatot

hoznak. Ez ellen azonban csak akkor lehet fellebbezést benyújtani, ha a kérelem a fellebbezési határidő elmulasztásának igazolására irányult és a kérelmet elutasították. Amennyiben az eljáró szerv az igazolási kérelemnek helyt ad, az eljárást tovább folytatja olyan módon, mintha nem is történt volna mulasztás. 111 31. tétel Az eljárás felfüggesztése. A szakhatóság közreműködése Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, az eljáró szervnek az eljárását fel kell függesztenie. A felfüggesztés időtartama az elintézési határidőbe nem számít be, így nem állnak be a hallgatás jogkövetkezményei. A más szerv előtti eljárásra vonatkozóan a törvény nem tartalmaz további megszorító rendelkezést, így ez az eljárás folyhat akár ténybeli kérdésben, akár jogkérdésben. Az eljárás felfüggesztése szempontjából nem

lényeges, hogy a más szerv hatáskörébe tartozó eljárás már folyamatban van-e, vagy még meg sem indították. Amennyiben az eljárás még nem indult meg, a törvény a következő rendelkezést írta elő. Ha a más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, akkor megfelelő határidő kitűzése mellett az eljárás megindítására fel kell hívni. Amennyiben az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, az eljáró szerv az eljárást megszünteti, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. Amennyiben a másik szerv előtti eljárás megindítására hivatalból is lehetőség van, úgy az eljáró szervnek hivatalból kell intézkednie az eljárás megindítása érdekében. Az eljárás felfüggesztésére okot adó körülményt az eljáró szervnek hivatalból kell észlelnie, azonban erre az ügyfél is javaslatot tehet. Az eljárás felfüggesztése esetében a másik szerv előtti eljárásra nem mindig van elintézési határidő

előírva, így az eljárás felfüggesztése jelentős mértékben megnövelheti az elintézési határidőt. Bírósági eljárások esetében akár évekkel is meghosszabbodhat ilyen módon az elintézési határidő. Annak érdekében, hogy indokolatlanul ne függesszék fel az eljárásokat, a törvény lehetővé teszi, hogy az eljárást felfüggesztő határozattal szemben fellebbezéssel éljen az, akinek az érdekében áll. Az eljárás felfüggesztésére nemcsak az alapeljárásban, hanem a jogorvoslati eljárásban is lehetőség van. Amennyiben a jogorvoslati eljárásban észlelték, hogy fel kellett volna függeszteni az alapeljárást, úgy célszerű az elsőfokú döntést megsemmisíteni, és az új eljárás keretében az elsőfokú eljárást felfüggeszteni. Szakhatóság közreműködése. A szakhatóság közigazgatási szerv, azonban az ügy tárgyához képest csupán egy kérdésben foglal állást. Az érdemi döntést nem ő hozza meg, hanem az eljáró

szerv, azonban a szakhatóság állásfoglalása az eljáró szervre nézve kötelező lesz. Szakhatóság a rendőrség, a tűzrendészei, a közegészségügyi, környezetvédelmi szervek stb. Amennyiben a jogszabály a szakhatóság közreműködését rendeli el, a szakhatóságot az eljáró közigazgatási szervnek kell megkeresnie az előzetes hozzájárulás megadása érdekében. A szakhatóság a megkeresést 15 napon belül köteles teljesíteni, vagyis az előzetes hozzájárulás kérdésében nyilatkozni. Az eljáró szerv azonban azt is megteheti, hogy határnapot tűz ki, amelyen a szakhatóságnak nyilatkoznia kell. Az eljárás gyorsítását szolgálja az a további szabály is, mely szerint a szakhatóság, ha a szakhatóság az előírt határidőn belül nem nyilatkozik, a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni. A hallgatás tehát jelen esetben beleegyezésnek számít, és ezzel a szakhatóság vállalja azt a felelőséget, amelyet a hozzájárulás

megadásával viselt volna. 112 Egyedül a határnap kitűzésekor van módja a szakhatóságnak arra, hogy amennyiben a határnapra nem tud érdemben nyilatkozni még további 8 napot kérjen a nyilatkozat megtételére. A szakhatóság állásfoglalása az eljáró szervre nézve kötelező. Amennyiben a hozzájárulását megadta, úgy az eljáró szerv ennek ismeretében hozza meg az érdemi döntést. Előfordulhat, hogy az eljáró szerv nem veszi figyelembe a szakhatóság állásfoglalását, azzal ellentétes döntést hoz. Ilyenkor a szakhatóságnak lehetősége van arra, hogy felettes szerve útján a határozatot hozó közigazgatási szerv felettes szervénél 15 napon belül felügyeleti intézkedést kérjen, melynek során a felettes szerv az ilyen első fokú döntést megsemmisíti. 113 32. tétel Az államigazgatási szerv határozata. A határozatok fajtái és csoportosításuk A közigazgatási szervek eljárásának végső célja az olyan döntések

meghozatala, amellyel a közigazgatási szerv akaratának az államigazgatási jogviszonyokat. A közigazgatási szerv jogviszonyt érintő döntései határozati formában jelennek meg. A határozat fogalma: Tartalmilag : az eljáró szerv akaratának kifejezésére szolgáló döntés Formailag: a döntés megjelenített formája A közigazgatási szerv határozatait meg kell különböztetni az un. határozat jellegű okiratoktól, melyek döntést nem tartalmazhatnak, de bizonyos szempontból határozatok(pl.: hatósági bizonyítvány) Az államigazgatási határozatok az anyagi jogi jogviszonyokat és az eljárási jogi jogviszonyokat érinthetik Döntés nemcsak az érdemi határozattal történhet, hanem már ezt megelőzően is az eljárási jogviszonyban. Ez az alapja a határozatok megkülönböztetésének 2 nagy típus: - érdemi határozatok – anyagi jogban idéznek elő változást eljárási határozatok – eljárás jogban idéznek elő változást Érdemi

határozatokat tartalmuk szerint: - jogot biztosító, és - kötelezettséget megállapító, - jogvitát eldöntő és - szankciót alkalmazó határozat Érdemi határozatnak a kérelemhez való viszonya szempontjából: - teljes határozat - részhatározat - kiegészítő határozat Speciális fajta a hallgatással hozott határozat Az eljárási törvény előírja, hogy az ügyfél kérelmére indult eljárási jogszabályban meghatározott esetben a kérelemnek helyt adó határozathoz fűződő jogkövetkezményeket kell alkalmazni akkor is, ha a közigazgatási szerv az előírt határidőn belül a kérelem teljesítését nem tagadta meg. Az eljárási határozatok: olyan eljárási kérdésekben születnek, amelyeknek lényeges kihatásuk van az érdemi döntése is. Pl.: - eljárás megszüntetése - ügyintéző kizárása eljárási bírságok kiszabása - /az eljárási törvény bizonyos esetekben megengedi a fellebbezés benyújtását/ 114 Formai szempontból

az államigazgatási határozatok 2 csoportja: - alakszerű - nem alakszerű határozatok Alakszerű határozat: Részletes vagy egyszerű határozat Részletes: részletesen tartalmazza mindazt a tartalmi kelléket, amit a törvény határozattal szemben előír. Egyszerű határozat csupán a tartalmi kellékek egy részét tartalmazza. Az alakszerű részletes határozat törvényben rögzített, tartalmi követelményei: 1.) - Bevezető rész az eljáró Állig. Szerv megnevezését ügyfél nevét lakhelyét ügy számát tárgyát ügyintéző megnevezését 2.) - Rendelkező rész az eljáró szerv döntésének lényegét jogorvoslati lehetőségekre való utalást fellebbezési, a bírói felülvizsgálati lehetőségekre való tájékoztatást az adott ügyben hozott valamennyi döntést tartalmazni kell teljesítési határidők feltüntetése szakhatóság kikötései egyéb más feltételek 3.) - Indoklás megállapított tényállás annak alapját szolgáló

bizonyítékok az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait az eljárt szakhatóság megnevezését azokat a jogszabályokat, amelyek alapján az eljáró Szerv a határozatot hozta Az indoklás logikai szerkezete 3 részből áll: 1. 2. 3. 4. - tényállás és az annak alapjául szolgáló bizonyíték tényállásra vonatkozó jogszabály következtetés - ez jelenik meg a határozat rendelkező részében döntés formájában záró rész határozathozatal helye, ideje határozat aláírójának neve, hivatali foglalkozása eljáró szerv bélyegző lenyomata Egyszerű határozatnál mellőzhető: - a határozat indoklása - a jogorvoslattól való tájékoztatás a kérelemnek - helyt adó első fokú határozat esetében, amennyiben az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél 115 Egyszerűbb tartalommal adható ki az egyezséget tartalmazó vagy jóváhagyó határozat is, mivel ebben az esetben nem szükséges a határozatot

külön indokolni. Nem alakszerű határozat A döntés megjelenési formája nagyobb mértékben tér el a részletes határozattól. Fajtái: - jegyzőkönyvbe foglalt határozat - ügyiratra feljegyzett határozat - okiratba foglalt határozat Minden más esetben külön íven kell megszövegezni részletes vagy egyszerű formában. A törvény előírja, hogy abban az esetben is külön íven kell megszövegezni a határozatot, ha azt jegyzőkönyvbe foglalták, vagy az ügyiratra jegyezték, ha végül is a határozatot kézbesítés útján közlik vagy, ha az ügyfél kérelmére a kirendelt határozatot neki megküldik. 116 33. tétel Hatósági ellenőrzés szabályai A közigazgatási szervek ellenőrző tevékenysége kétféle lehet: szervezetrendszeren belüli és azon kívüli. Ez utóbbit nevezzük hatósági ellenőrzésnek, amelynek sajátosságai a következők: - elvileg minden természetes és jogi személyre, továbbá jogi személységgel nem rendelkező

szervezetre kiterjed minden esetben kifejezett jogszabályi felhatalmazás alapján, konkrét ügyekben és ügycsoportokban kerülhet rá sor a tevékenység jogilag szabályozott; a tevékenység elsődleges célja a megelőzés, a prevenció, és csak a másodlagos cél a tapasztalt jogsértés kiküszöbölése szankció alkalmazásával. Áe. hatálya kizárólag a hatósági ellenönzésre terjed ki Az államigazgatási szerv nem végezhet "általában" hatósági ellenönzést, hanem kizárólag a hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtása érdekében. Ha tehát egy adott konkrét államigazgatási szervnek nincs hatásköre egy adott ügyfajtában történő eljárásra, akkor abban az ügytípusban nem végezhet hatósági ellenőrzést sem. A hatósági ellenőrzésre rendszerint hivatalból kerül sor, de nem kizárt az sem, hogy az ügyfél vagy éppen az ellenérdekű fél kérelmére. Az ellenőrzésről az: ügyfelet előzetesen értesíteni kell,

kivéve, ha ez veszélyeztetné annak eredményességét. A törvény kimondja, hogy az államigazgatási szerv az ellenőrzés eredményes ellátásához szükséges helyiségbe (területre) beléphet, iratokat megtekinthet, különböző tárgyakat megvizsgálhat, munkafolyamatot megfigyelhet, az ügyféltől felvilágosítást kérhet, és egyéb biztosítást is lefolytathat. Amennyiben az ellenőrzést akadályozzák, az alábbi jogkövetkezmények alkalmazhatók: figyelmeztetés, 1000 Ft-ig terjedő bírság, egyéb kényszerítő intézkedés, például rendőrsé igénybevétele. A törvény ugyanakkor védi az ügyfél érdekeit is, amikor kimondja, hogy az államigazgatási szervnek az ellenőrzést oly módon kell lefolytatnia, hogy az lehetőleg ne akadályozza az ügyfél munkáját, illetve rendeltetésszerű tevékenységét. Ha a hatóság az ellenőrzés során jogszabálysértést állapít meg, akkor köteles a szükséges intézkedéseket megtenni annak érdekében,

hogy egyrészről a jogellenes állapot megszűnjön, másrészről pedig szankció alkalmazása révén az egyéni és a speciális prevenció megvalósulhasson. 117 Szükséges intézkedések, különösen: - hatóság az Áe. szerint gyakorolja hatósági jogkörét (például 10 000 Ft-is terjedő összegű végrehajtási bírságot szab ki, vagy az ittas járművezetést tapasztaló rendőr bevonja a járművezetői engedélyt); felhívja az ügyfél vagy a felettes, illetőleg az érdek-képviseleti szervének figyelmét a jogszabálysértésre; megkeres más intézkedésre jogosult államigazgatási szervet az intézkedés megtétele érdekében kezdeményezi fegyelmi, szabálysértési, büntető-, polgári vagy egyéb eljárás lefolytatását. Három utóbbi esetben az ellenőrzést lefolytató államigazgatási szerv érdemi intézkedést nem foganatosít, hanem csupán jelzi az érdemi intézkedésre jogosult szerv felé a jogszabálysértés tényét. Ezt a jelzést

szignalizációnak nevezzük, amelynek az a következménye, hogy a megkeresett szerv köteles érdemben foglalkozni az üggyel és harminc napon belül tájékoztatni az államigazgatási szervet a megtett intézkedéseiről vagy a mellőzés okairól. 118 34. tétel A határozat kijavítása és kiegészítése. Módosítás és visszavonás A határozat kijavítása és kiegészítése A határozatot hozó szerv a határozat közlését követően észlelheti, hogy a határozat valamilyen nem lényeges elírási hibát tartalmaz. A törvény lehetővé teszi, hogy az ilyen hibákat utólag a határozó szerv korrigálja. A korrekció a határozat érdemi részét nem érintheti A közigazgatási szerv a határozat név, szám, számítási hiba és más elírás esetén kijavíthatja vagy kicserélheti. Kijavítás: Az eljáró szerv a határozat valamennyi példányát – a javítás tényének feltüntetése mellett - kijavítja. Kicserélés: Olyan mértékű hiba esetén,

amit javítani nem lehet, valamennyi példányt kicserélik. Kiegészítés: Akkor, ha az eljáró szerv az ügy érdeméhez tartozó valamely kérdésben nem határozott. Ebben az esetben már született egy határozat, azonban utólag derül ki, hogy a szervnek további kérdésekben is döntenie kellett volna. Ilyenkor utólag egy külön írásban szövegezett kiegészítő határozattal történik a hiba korrigálása. A határozat kiegészítése tehát szemben a kijavítással, illetőleg a kicseréléssel érdemi döntésnek számít. Erre hivatalból vagy ügyfél kérelmére kerülhet sor. Ugyanolyan tartalmi elemeket kell tartalmazzon, mint az alaphatározat. Az alaphatározat eredeti és valamennyi példányára fel kell jegyezni, az ügyféllel közölni kell. Az első fokú érdemi döntés teljes meghozatalát végül is az alap- és kiegészítő határozat együttesen jelenti, a közlés időpontjának a kiegészítő határozat közlési időpontja számít. A

kiegészítő határozat ugyanolyan módon támadható meg, mint az alaphatározat. A törvény a határozat kiegészítésével szemben azt a feltételt állítja, hogy jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot nem sérthet. Mivel a kiegészítéséhez vezető hibát a hatóság követi el, így jóhiszeműség esetében az ügyfelet nem lehet sújtani a hatóság által elkövetett hiba következményeivel. Ezért zárja ki a törvény a határozat olyan kiegészítését, amely az ügyfél által jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene. A határozat módosítása és visszavonása A visszavonás, módosítás a jogorvoslásnak az a módja, amellyel a határozatot hozó hatóság a saját határozatának a hibáit orvosolja. A visszavonás a megsemmisítéssel, a módosítás a megváltoztatással azonos tartalmú döntést jelent. Ez a jogosultság megilleti az első fokú határozatot hozó szervet és a felsőbb fokon eljáró hatóságokat is. A határozat

visszavonására, módosítására csak egy alkalommal van lehetőség. 119 Visszavonásra, módosításra akkor kerülhet sor: - ha a hatóság – hivatalból vagy kérelem alapján – megállapítja, hogy a határozata jogszabályt sért, ha a határozat nem jogszabálysértő, de a hatóság az ügyfél jogorvoslati kérelmében foglaltakkal egyetért, feltéve, hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél. E feltételek fennállása esetén az ügyfél érdekeit sértő, célszerűtlen határozat is visszavonható, módosítható. Nincs helye a hibás határozat visszavonásának, módosításának - ha a határozatot a felettes szerv vagy bíróság felülvizsgálta, ha jogszabály a visszavonást, módosítást kizárja vagy külön feltételhez köti és a feltétel nem következett be, ha a határozat visszavonása vagy módosítása jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat sértene a határozat közlésétől számított egy év eltelt. A szakhatóság a

hozzájárulását az ügyben eljáró közigazgatási szerv határozatának meghozataláig módosíthatja vagy vonhatja vissza. Meg kell különböztetni a határozat visszavonásától, módosításától azt az esetet, amikor a hatóság a tényállás megváltozása miatt a határozatból származó jogosultságot vagy kötelezettséget vonja vissza vagy módosítja. Ebben az esetben az új tényállás alapján új ügy keletkezik és új eljárás folyik, az eljárási törvénynek a módosításra és nem a visszavonásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. 120 35. tétel A fellebbezés A fellebbezéssel megtámadható határozatok köre: A fellebbezés benyújtásának az ügy érdemében hozott elsőfokú határozata ellen van helye, kivéve, ha: - a határozatot a Kormány, annak tagja, vagy a Kormány felügyelete alatt működő országos hatáskörű szerv vezetője hozta - A Minisztérium, Országos hatáskörű szerv belső szervezeti egységének döntése

fellebbezéssel megtámadható, de ebben az esetben a másodfokú hatóság a miniszter, illetve az Országos hatáskörű szerv vezetője. - Ha az ügyben a jogszabály a fellebbezést azért zárja ki, mert a határozat megsemmisítését, vagy megváltoztatását bíróságtól lehet kérni. Pl kisajátítási eljárás, birtokháborítás Eljárási határozatot önállóan nem lehet fellebbezéssel megtámadni. Csak akkor, ha azt a jogszabály megengedi. Az érdemi döntést megelőző határozatot csak az érdemi határozat ellen benyújtott fellebbezésben támadhatják meg. Fellebbezési jogosultság: Fellebbezési joggal rendelkezik az ügyfél, valamint az, akire nézve a határozat rendelkezést tartalmaz. Fellebbezéssel élhet az, akinek jogát, jogos érdekét a határozat érinti, de az ügyfél jogai megilletik azt a szervet is, amelynek a feladatkörét az eljárás tárgyát képező ügy érinti. Az ügyfélen kívül fellebbezéssel élhet a határozattal érintett,

ügyfélnek minősülő magánszemély, jogi személy is. Pl tanú, szakértő a határozat költséget megállapító része ellen, A fellebbezési jogról való lemondás: az ügyfél alanyi joga Ebben az esetben a határozat azonnal jogerőre emelkedik, és mint ilyen, végrehajthatóvá is válik. Az ilyen nyilatkozatot tevő ügyfél se nem fellebbezhet, se bírósághoz nem fordulhat A fellebbezés előterjesztése: A fellebbezést jogszabályban meghatározott határidőn belül, annál a hatóságnál kell benyújtani, aki a megtámadott határozatot hozta. A fellebbezési határidőre nézve meghatározó szabály, hogy határozat közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni, de a jogszabály ettől eltérő fellebbezési határidőt is megállapíthat. A határidő elmulasztása esetén, az ügyfél elveszti a fellebbezéshez való jogát, és bírósághoz sem fordulhat. A fellebbezés nincs alakisághoz kötve. Ha az ügyfél a fenti határidőn belül

az elsőfokú határozat ellen bármilyen formában, írásban, szóban olyan tartalmú beadványt nyújt be a hatósághoz, amelyből kitűnik, hogy a határozat felülvizsgálatát kéri, akkor azt fellebbezésnek kell tekinteni. A fellebbezésben új tények, és bizonyítékok is felhozhatók. A fellebbezés benyújtásának jogi hatása: A fellebbezés benyújtásának, halasztó hatálya van, ami azt jelenti, hogy mindaddig, míg a fellebbezést a felettes szerv nem bírálta el, a határozatot nem lehet végrehajtani. Sem a hatóság nem rendelheti el a végrehajtást, sem az ügyfél nem hajthatja végre, mert ha az ügyfél mégis hozzákezd a határozat végrehajtásához, akkor azt csak a saját kárára és veszélyére teheti. A fellebbezés halasztó hatálya alól kivételt jelentenek azok az ügyek, melyekben az eljáró hatóság az azonnali végrehajtást rendelte el. 121 Azonnali végrehajtásnak a törvényben, rendeletben meghatározott fontos ok miatt van

helye (pl. életveszély, közbiztonság). Elmaradása jelentős, helyrehozhatatlan kárral járna (pl valakinek a gondozásáról, tartásáról rendelkezik) Ha a hatóság a határozat azonnali végrehajtását rendeli el, akkor azt a benyújtott fellebbezés ellenére végre kell hajtani. A fellebbezés elbírálása: A fellebbezés feltételesen devolutív hatású jogorvoslati eszköz a határozatot hozó szerv felettes szerve bírálja el, átszáll a döntés joga a felettes szervre. Fellebbezés devolutív, mert a törvény lehetőséget ad arra, hogy a határozatot hozó szerv a nála benyújtott fellebbezés alapján a határozatát módosítsa, kiegészítse, vagy visszavonja. Ha az első fokon eljárt szerv ily módon eleget tesz a fellebbezési kérelemben foglaltaknak, akkor nem kell felterjeszteni a felettes szervhez. Minden más esetben 8 napon belül el kell juttatni a felettes szervhez. A másodfokon eljáró szerv nincs kötve a fellebbezéshez. Felülvizsgálati

jogköre kiterjed az elsőfokú határozat egészére. Ennek megfelelően az elsőfokú határozat fellebbezéssel nem érintett része sem emelkedik jogerőre. Az Államigazgatási eljárásban részjogerőről nem beszélünk! Mód van arra, hogy a másodfokú szerv, bizonyítási eljárást folytasson. - Vizsgálhatja a határozat jogszerűségét, és hogy az elsőfokú hatóság célszerűen, méltányosan döntött-e. - A másodfokú hatóságot megilleti a kasszáció (megsemmisítés) és a reformáció (megváltoztathatóság) joga. A fellebbezés elbírálása során, a következő határozatokat hozhatja: - Elutasíthatja a fellebbezést és helyben hagyhatja az elsőfokú határozatot. - Megsemmisítheti a határozatot, ha nem orvosolható a hiba. - Megsemmisítheti a határozatot, és az elsőfokú szervet új eljárás lefolytatására utasíthatja, ha a határozatot megalapozatlannak ítéli, nem tisztázott a tényállás - A határozatot részben, vagy egészben

megváltoztathatja, ha orvosolható a hiba. A reformatórius jogán megváltoztathatja a határozatot az ügyfél javára /reformatio in melius/ és kárára /reformatio in peius/ is. Másodfokú hatósági jogkörök: ugyanolyan terjedelmű, mint az első fokú hatóságé, csak a hatáskörelvonás tilalma szab határt! - Csak abban az ügyben dönthet, amiben a fellebbezést benyújtották Vagy ami a fellebbezés tárgya volt. Új ügyfél számára jogot, vagy kötelezettséget nem állapíthat meg. Az ügyfél számára új jogalapon álló jogot vagy kötelezettséget nem állapíthat meg. A másodfokú határozatot minden esetben írásban kell közölni mindazokkal, akikkel az elsőfokú határozatot közölték. 122 36. tétel A felügyeleti intézkedések A felügyeleti intézkedések: A határozatot hozó szerv felettes szerve, ha ellenőrzése során, vagy bárkinek a beadványa alapján azt tapasztalja, hogy a határozat jogszabályt sért, az alsóbb szerv

határozatát megsemmisítheti, megváltoztathatja, illetve a megsemmisítés mellett, új eljárás lefolytatására utasíthatja az eljáró szervet. Felügyeleti intézkedésre kerül sor akkor is, ha a szakhatóság a határozat közlésétől számított 15 napon belül azt tapasztalja, hogy a hozzájárulását a határozat meghozatalkor figyelmen kívül hagyták. Felügyeleti intézkedésnek csak jogszabálysértő, a tételes jog rendelkezéseibe ütköző határozattal szemben van helye. Felügyelet címén nem lehet a határozatot megsemmisíteni, vagy megváltoztatni ha a határozatot a bíróság felülvizsgálta ha a jogszabály kizárja, vagy feltételhez köti és a feltétel nem következett be. ha a határozat megsemmisítése, megváltoztatása, jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat sértene. ha a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év eltelt. Ügyészi intézkedések: A hatósági határozat ügyészi intézkedés alapján történő

felülvizsgálatát nem az Áe. szabályozza, hanem az ügyészségről szóló 1972. évi V törvénynek az ügyész általános törvényességi felügyeleti jogköréről szóló része. Az ügyész jogosítványai: - Óvást nyújthat be, ha a jogerős, illetve végrehajtható határozat törvénysértő Felszólalással élhet, törvénysértő gyakorlat vagy mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés esetén. Figyelmeztethet a jövőbeli törvénysértés veszélyére, a törvénysértés megelőzése céljából Keresettel fordulhat a bírósághoz, ha az óvást a közigazgatási szerv elutasította Az óvást a határozatot hozó szervnél, vagy a felettes szervnél nyújthatja be. Ha a határozatot hozó szervnél nyújtja be, az köteles 8 napon belül dönteni. Ha egyetért az óvással, akkor megváltoztathatja a hozott határozatát, ha nem, akkor köteles az ügy összes irataival és észrevételeivel együtt felterjeszteni a felettes szervéhez. Ha a jogszabály

feljogosítja az ügyészt, akkor a határozatot bíróság előtt is megtámadhatja. A megtámadott határozatot hozó szerv az óvást érdemben bírálja el, ha pedig azzal nem ért egyet, elutasítja. A felettes szerv az óvás tárgyában 30 napon belül érdemben dönt, a törvénysértő határozatot hatályon kívül helyezi vagy megváltoztatja, illetve ha nem ért egyet, elutasítja az óvást. 123 Nincs helye a határozat megváltoztatásának vagy hatályon kívül helyezésének, ha az ügyész az óvást a jogerős határozat közlésétől számított egy éven túl nyújtotta be, és a határozat megsemmisítése vagy megváltoztatása jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene. Az ügyész az óvásában indítványozhatja a megtámadott határozat végrehajtásának felfüggesztését, ekkor a hatóság köteles a végrehajtást felfüggeszteni. Felszólalását, felterjesztését az eljáró szervhez nyújtja be, aki köteles 30 napon belül

intézkedni, vagy ha nem ért egyet az óvással köteles felterjeszteni a felettes szervéhez. 124 37. tétel A kizárás. A semmisség Kizárás: Az Áe. 19 § (1)(2)(3)(4)(5)(6)(7) bekezdése szabályozza: „Az ügyintéző a saját ügyének elintézésében nem vehet részt.” Ez a rendelkezés az eljárás objektivitását, az eljárók pártatlanságát hivatott biztosítani. A kizárásnak három szintje lehetséges: 1.) az ügyintéző 2.) a szerv vezetője és 3.) a közigazgatási szerv szintjén A köztisztviselő (ügyintézőt vezető) szintjén abszolút és relatív kizáró ok merülhet fel. 1. Köztisztviselővel szemben Köztisztviselő abszolút kizárási okai: - saját ügy - olyan felsőbb döntésben kellene részt vennie, melyben alsóbb fokon már részt vett - az ügyben már tanúvallomást tett, vagy szakértőként járt el Relatív kizáró ok: Az eljárásban nem vehet köztisztviselőként részt az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem

várható el. Amennyiben bármely kizárási ok áll fenn, a köztisztviselő köteles azt bejelenteni a szerv vezetőjénél. Ha az ügyfél észleli a kizárási okot, szintén bejelentheti a szerv vezetőjének, és kérheti más ügyintéző kijelölését. A szerv vezetője hivatalból is megállapíthatja a kizárási okot 2. Szerv vezetőjével szemben A szerv vezetője köteles bejelenteni a vele szemben fennálló kizárási okot a felettes szerv vezetőjének, aki intézkedni köteles másik szerv kijelöléséről. Az eljárási törvény ezt kiterjeszti az önkormányzatok polgármestereire, főpolgármesterre, jegyzőkre, főjegyzőre megyei jogú város kerületi hivatalénak vezetőjére is, ekkor a megyei közigazgatási hivatal vezetője jár el. 3. Közigazgatási szerv kizárása Erre akkor kerülhet sor, ha a közigazgatási szerv ügyféli minőségben kerül államigazgatási jogviszonyba, és egyidejűleg államigazgatási hatáskörét is gyakorolnia kellene.

“Az államigazgatási szerv saját ügyének elintézésben nem vehet részt." Ilyenkor ugyanúgy kell eljárni, mintha a szerv vezetőjével szemben lenne kizáró ok. Az egyes álligazgatási hatásköröket testületek gyakorolják. A testületi döntések során szintén felmerülhetnek kizárási kérdések. A testület vezetője, tagja a testületi ülésen köteles ezt bejelenteni, és arról a testületnek kell dönteni. Ha fennáll a kizárási ok, akkor a vezető, tag abban a döntésben nem vehet részt. (A testület vezetését erre az időre az SZMSZ szerinti helyettesnek kell átvennie) 125 Semmisség Semmisek azok az aktusok, amelyek olyan lényeges jogi vagy alkalmassági hibában szenvednek, amelyek nem orvosolhatók, ezért egyáltalán nem alkalmasak jogi következmények kiváltására. 2 csoportjuk: a) nem létező aktusok; azaz olyan aktusok, amelyek keletkezésüknél fogva semmisek. Olyan súlyos jogi hibában szenved, hogy érvényességét

vélelmezni sem lehet, így még időlegesen sem válthat ki joghatást. Végrehajtását az érdekeltek megtagadhatják Ilyenek: az az aktus, amelynek kibocsátására a közigazgatási szervnek nem volt hatásköre, illetékessége; amelynek tartalma vagy végrehajtása bűncselekmény útján született meg; kibocsátója elmebetegségben vagy tudatzavarban szenvedett; kényszerrel, fenyegetéssel bírták rá az aktus kibocsátására b) semmis/megsemmisítendő aktusok; amelyeket mindaddig érvényesnek kell tekinteni, ameddig az arra jogosult szerv az aktust semmisnek nyilvánítja. A megsemmisítendő aktus lényeges jogi alkalmassági hibában szenved, amely nem orvosolható. Megsemmisítendők azok az aktusok, amelyek: - az anyagi jogi normával ellentétesek, mind az alapkérdés eldöntésében, mind az alapkérdéshez kapcsolódó egyes jogi kérdések megítélésében; - amelyekben lényeges eljárási szabálysértést követtek el; - amelyek tárgyilag lehetetlenek; -

amelyeknél az akarat fogyatékos (tévedés, megtévesztés); - valamely jogi követelménynek nem felelnek meg (pl. egy másik közigazgatási szerv egyetértése hiányzik) Az eljárási törvény két semmisségi okot ismer el: - az ügyben nem volt az államigazgatási szervnek hatásköre - az ügyben eljáró ügyintéző a büntetőtörvénybe ütköző módon szegte meg a kötelezettségét, feltéve, ha a bűncselekmény elkövetését jogerős bírói ítélet megállapította. A semmisség problémája a civilisztika köréből került közigazgatásba. - abszolút semmisség: az aktus minden külön eljárás lefolytatása nélkül semmisnek tekintendő - relatív semmisség: egy e célból lefolytatott vizsgálat állapítja meg Az aktus semmisségének megállapítására jogosult: - a felettes államigazgatási szerv - a bíróság - az aktust kibocsátó közigazgatási szerv Ha az aktusnak jogi hibája van az esetek többségében ez olyan súlyos, hogy nem

orvosolható, új aktust kell kibocsátani. 126 Alkalmassági hibánál a törvény adta korrekciós lehetőségekkel élve a hiba kijavítható, nem kell új. A joggyakorlatban az egyes semmisségi okok nem eredményezik az aktus érvénytelenségét. Az eljárási törvény pl. kizárja az ügyintézésből azokat a személyeket, akiktől nem várható az ügy tárgyilagos megítélése. Az aktust felülbíráló felettes államigazgatási szerv pl. fellebbezés esetén gyakran nem állapítja meg az aktus érvénytelenségét, ha az egyébként megfelel az anyagi és eljárási szabályoknak, ha az a tény, kizárt személy vett részt az eljárásban nem hatott ki az aktus tartalmára. Ez helytelen! 127 38.tétel A végrehajtás foganatosítása. A végrehajtható határozatok köre A végrehajtás foganatosítása Az eljárási cselekményeknek az elvégzését jelenti, amelyek a végrehajtó határozat teljesítése, a teljesítés kikényszerítése érdekében

biztosítanak a törvények az eljáró hatóság számára. Ezeknek a kényszerítő eszközöknek a köre attól függően különböző, hogy milyen kötelezettség érvényesítését szolgálják. A végrehajtás foganatosítására jogosult szervek - pénzösszeg behajtása esetén az ügyben elsőfokon eljáró szerv - meghatározott cselekmény végrehajtása esetén a legalacsonyabb fokú államigazgatási szerv, amelynek területén a kötelezett lakása vagy székhelye, illetve az ingatlan van - ingóság kiadása esetén az ingóság helye szerint illetékes legalsó fokú államigazgatási szerv - ha nem a végrehajtást elrendelő szerv az illetékes, köteles megkeresni a végrehajtás foganatosítására jogosult szervet Pénzösszeg behajtása. Az államigazgatásban gyakran alkalmazott végrehajtási mód. Pl adó, illeték, díjfizetési kötelezettség teljesítésének kikényszerítése. A végrehajtás módja különbözik attól függően, hogy a pénz

megfizetésére természetes személy vagy valamely szervezet kötelezett e. Ha a kötelezett magánszemély, akkor a közvetlen letiltás Az első fokon eljáró szerv felhívja a kötelezett munkáltatóját, illetve azt a szervet, amelytől járandóságot kap, hogy az úgynevezett munkabéréből, juttatásából vonja le és utalja át a hatóságnak, vagy fizesse meg a jogosultnak. Ha a letiltásra nincs lehetőség, vagy nem vezetett eredményre, illetve aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre, a munkabér mellett a kötelezett más vagyontárgyait is végrehajtás alá kell vonni. Itt már nem az első fokon eljárt szerv, hanem annak megkeresésére az adóhatóság jogosult, és az adóbehajtás szabályai az irányadóak. Ha a kötelezett jogi személy, vagy jogi személyiséggel rendelkező szervezet, illetve bankszámlanyitásra kötelezett személy (vállalkozó), akkor a végrehajtást foganatosító hatóság felszólítja a kötelezett bankszámláját

vezető pénzintézetet, hogy az összeget a kötelezett bankszámlájáról utalja át, fizesse ki a jogosultnak. Ha mind a jogosult, mind a kötelezett a Btk 685 §ban meghatározott szervezet, az Áe a jogosultat jogosítja fel arra, hogy követelését a pénzintézet útján, azonnali inkasszóval (beszedési megbízással) érvényesítse. Meghatározott cselekmény végrehajtása A végrehajtás e formájára akkor kerül sor, ha a végrehajtó határozat valamely magatartás tanúsítására, cselekményi tevékenység végzésére, illetve cselekvéstől való tartózkodásra, vagy cselekmény, tevékenység abbahagyására kötelezi az ügyfelet. A végrehajtás módját a végrehajtást foganatosító szerv határozza meg. A hatóság az állam által biztosított eszközök közül azt az intézkedést köteles megtenni, amely a legeredményesebben, leghatékonyabban biztosítja a kötelezettség teljesítését. A végrehajtási módok a következők: 128 A

kötelezettel szemben végrehajtási bíróságot szab ki összege: 100. 000 forintig terjedhet Ha szervet terhel: Kötelezettség teljesítésére kötelezett személlyel szemben, vagy ennek hiányában a szerv vezetőjével szemben szab ki bírságot. A végrehajtási bírság ún. teljesítési szankció, az a célja, hogy az ügyfelet teljesítésre bírja Ezért, ha a kötelezett meghatározott határidőn belül nem fizet a bírság megismételhető. Ha a határozatban meghatározott kötelezettség nem kizárólag a kötelezett személyes cselekvésével teljesíthető, mód van arra, hogy a hatóság a kötelezett költségére és veszélyére mással végeztesse el. Ez történhet úgy, hogy a végrehajtás foganatosító szerv, - feljogosítja a jogosultat arra, hogy a cselekményt a kötelezett helyett elvégezze vagy mással elvégeztesse - a foganatosító szerv a cselekményt maga elvégzi, elvégezteti Ilyenkor a költségek a kötelezettet terhelik, ezért a

költségek megelőlegezésére kötelezhető. A cselekmény mással való elvégeztetés esetén a kárveszélyt is a kötelezett fizeti. A rendőrség közreműködésével kényszerítheti ki a kötelezett teljesítését, ha szükséges az eljáró rendőr kényszerítő eszközt is alkalmazhat. A kötelezettet a szolgáltatás pénzegyenértékének megfizetésére kötelezheti. A végrehajtó célja a pénzösszeg behajtása. Meghatározott ingóságok kiadása Ha a határozat valamely egyedileg megjelölt ingó dolog átadására kötelezi az ügyfelet és a kötelezett azt önként nem adja át a jogosultnak, a végrehajtás jogosítására jogosult szerv azt a helyszínen jelen levő jogosultnak átadja. Ha a jogosult nincs jelen vagy az ingóság terjedelme, súlya azt indokolja, gondoskodik a jogosulthoz való elszállításáról. Ha a kötelezett az ingóság kiadását megtagadja, a végrehajtást foganatosító hatóság a rendőrség közreműködődését kéri, és a

rendőr kivonulása után a végrehajtást azonnal foganatosítja. Ha az ingó dolog nincs meg (megsemmisült, elveszett, nincs a kötelezett birtokában) a jogosult kérheti az ingóság pénzbeli egyenértékének megállapítását. A pénzegyenérték megállapításáról a végrehajtást foganatosító szerv határozattal dönt. Meg nem fizetés esetén a végrehajtás a pénzösszeg behajtása iránt folyik tovább. A végrehajtható határozatok köre A végrehajtási eljárás az eljárás viszonylag önálló szakasza. A végrehajtási eljárás biztosítja a végrehajtható határozatok gyakorlati érvényesülését, a döntés rendelkezéseinek megvalósulását. Ha az ügyfél önként, saját akaratából aláveti magát a határozat rendelkezéseinek, teljesíti a határozatban előírtakat, illetve tűri a rendelkezéseknek gyakorlott megvalósítására nincs szükség végrehajtási eljárásra. A végrehajtó eljárásra akkor kerül sor, ha az ügyfél határozat

rendelkezéseinek a teljes határidőn belül nem tesz eleget, ezért a határozat előírásainak érvényesítéséhez állami kényszereszközök alkalmazására van szükség. 129 1. I fokú határozatok, ha ellene nem fellebbeztek, ha a fellebbezés kizárt volt vagy a fellebbezési jogukról az érintettek lemondtak. 2. II fokú határozatok, melyek a közléssel válnak jogerőssé és végrehajthatóvá, kivéve, ha ellene bírósághoz lehet fordulni 3. azok a határozatok, melyek azonnal végrehajthatók (ezek sem jogerősek) 4. határidőhöz vagy feltételhez kötött a végrehajtás (ez az előző 3 esetben is előfordulhat, tehát nem annyira külön csoport) 130 39. tétel A végrehajtás felfüggesztése és elévülése. A biztosítási intézkedések. A végrehajtási kifogás A végrehajtás felfüggesztése - ha az érdemi határozat megsemmisítése, megváltoztatása szükséges - méltányosságából, A végrehajtás felfüggeszthető: - kérelemből,

hivatalból A felfüggesztés elrendelésére jogosult: - a végrehajtást elrendelő szerv, felettes szerv, végrehajtást foganatosító szerv, bíróság is, ha azonnali végrehajtást rendelt el az államigazgatási szerv, ügyész a határozat ellen benyújtott órában a végrehajtás felfüggesztését indítványozza, legfeljebb 30 napra lehet felfüggeszteni A végrehajtás elévülése: - a végrehajtásnak az érdemi határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 éven belül van helye - 3 év eltelte után nincs rá mód - A végrehajtás elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja Biztosítási intézkedések Az állam lehetőséget ad arra, hogy a hatóság intézkedjen a vagyoni kötelezettség biztosítására - a jogerős határozat alapján a teljesítési határozati idő még nem telt el, vagy a határozat ellen fellebbeztek, illetve a fellebbezési határidő még nem telt le vagyon jellegű kötelezettség teljesítés, pénzkövetelés

vagy ingó dolog kiadásának biztosítása Ha valószínű, hogy a kötelezettség teljesítése veszélyben van A végrehajtási kifogás Speciális jogorvoslat. A végrehajtás során az ügyfelet vagy bárkit ért jog és érdeksérelem esetén lehet vele élni. A határozat végrehajtása során okozott olyan jog vagy érdeksérelem orvoslására lehet igénybe venni, amellyel kapcsolatban az eljárási törvény fellebbezési jogot nem biztosít. A kifogást a sérelemnek az érintett tudomására jutásától számított 3 napon belül kell benyújtani, és a végrehajtás foganatosítására jogosult szerv bírálja el. A kifogás tárgyában a hatóság rövid határidőn belül (haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül) határozattal dönt. 131 41. tétel A szociális igazgatás alapelvei. A szociális igazgatás alanyai Depriváció: Társadalmilag hátrányos helyzet, megfosztottság. A szükséglet kielégítésében, vagy az életmódban hátrányos helyzetben

van valaki. Többszörös depriváció: a társadalomnál halmozottan rosszabb helyzet. Nem szabad összetéveszteni a klasszikus szegénységgel! Ez relatív szegénység, nem csak anyagi hátrányt jelent. A depriváció okai: Biológiai, fizikai okok: életkor (nem képes magát ellátni, mert egyedül álló, de van pénze), betegség, fogyatékosság (mozgássérült, de dolgozik) Társadalmi okok: települési viszonyok (naponta órákat kell utaznia 1 kg kenyérért, vagy munkába járni), válsághelyzetben lévő települések (jugoszláviai határnál lévő települések elöregednek) Társadalmi és egyéni okok együttese: alkoholizmus, narkotikumfüggés, munkanélküliség. Sokszor devianciához vezethet a többszörös depriváció. A szociálpolitikát a depriváltaknak találták ki Szociálpolitika fogalmának meghatározása. Múltját tekintve három nagy iskola: Pragmatikus: nem adnak fogalmat, hanem leírják azokat a jellemzőket, amelyek a szociálpolitikát

megkülönbözteti a társadalompolitika többi ágától. Meghatározó az állam szabályozó, redisztributív funkciója (a javak összegyűjtése és elosztása) Az esélyegyenlőséget és a polgárok jólétét szolgálja. Egyéni szükségleteket elégít ki. Az állam a saját szociálpolitika területe során a piaci mechanizmusok részleges vagy teljes kikapcsolására törekszik. Funkcionális: a társadalom feladata oldaláról közelítve, célja a társadalomba való beilleszkedés zökkenőmentesítése, ha ez nem lehetséges. a zavar csökkentése Strukturális: az állam és polgárai közötti viszonyként értelmezik. A viszony történelmileg illetve történetileg változó. A szociálpolitika egy harc eredménye Az adománytól a jog irányába halad és alanyi jogon jár a "járandóság". A szociálpolitika ellátási rendszerei: Egészségügyi ellátás: közegészségügy, gyógyító-megelőző ellátás (egyre inkább piacosodik) Ingyenes

közoktatás: (valaha volt-e ingyenes? Igen, de járulékos költségei vannak. Sőt ma már megjelentek a magán és az alapítványi iskolák.) Jövedelem fenntartó és helyettesítő rendszerek: pénzbeli és természetbeli ellátás (TB, nyugdíj, segélyek - az előző kettő piacosodik) Szociális szolgáltatások: személyes szolgáltatás (házi gondozás, intézeti ellátás időseknél, betegeknél) Foglalkoztatással kapcsolatos szolgáltatások: rehabilitáció a csökkent munkaképességűeknek. 132 Klasszikus szegénység: Szociálpolitika: - - csak a létfenntartási küszöb alatti személyekkel foglalkozik - egyéni problémaként kezeli - szelektívitás. érdemtelenség, paternalizmus jellem általában a hátrányos helyzetűekkel foglalkozik és nem biztos, hogy anyagi jellegű - megpróbálja társadalmi jelenségként kezelni - univerzalítás, rászorultság, alanyi jog jellemzi A szociálpolitika vázlatos története: Hagyományos társadalmak

kora: A klasszikus nagycsalád töltötte be ezt a szerepet, e mellet maximum a spontán segítségnyújtás működött. Középkor: Az intézményes " caritas" ideje, megjelenik a közadakozás, a könyörületesség (egyházak). Koldulórendek alakulnak ki. A klasszikus faluközösségek, céhek - érdemesek, érdemtelenek megkülönböztetése, az érdemteleneket kivégezték. A szegényeket is szelektálták A csavargást büntették. Kapitalizmus első szakasza: Romlottak a viszonyok. A társadalmi folyamatok szétverték a "caritas intézményeket", a manufaktúra a céheket, a város a falut, a nők munkába állása a családot. Azonban az állam rájött arra, hogy a tehén akkor ad tejet, ha eszik. Így korlátozták a nők munkaidejét, a munkás önsegélyből TB bevezetése stb A jóléti állam ideológiájának a megjelenése. Magyarországon: Így zajlott itt is, de: 1936-ban Új szociálpolitika bevezetése: szegénygondozás. Folyamatos

adománygyűjtő tevékenység, hatósági szétosztással. Koldulás megtiltása ONCSA: Országos Nép és Családvédelmi Alap: házhoz, tehénhez való jutást segítette. II. világháború: Ezt tönkretette Csak a az árvák gondozása, hadirokkantak gondozása maradt Szocialista állam, kommunizmus: Tiltották és titkolták a szegénységet és a munkanélküliséget. Bizonyos intézményeket létrehoztak: Szociális és Egészségügyi Minisztérium Rendszerváltás: A gazdasági reform miatt a problémák felszínre kerültek. Az önkormányzatok nyakába varrták a szociálpolitikát. A szabadpénzek elenyészőek és az önkormányzatok pénzösszege is csökken 1993-ban A szociális törvény megalkotása. Funkciója: a lét kockázatának csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenség feloldása. Feladatai: - prevenció (megelőzés), - korrekció (kezelés), - létbiztonság garantálása (államilag garantált minimumok: létminimum-konstans, társadalmi

minimum-változó) 133 A szociális javak elosztásának elvei: Univerzalitás elve: Alanyi jogon jár az ellátás mindenkinek vagy jól körülhatárolt csoport minden tagjának. Ma ilyen a családi pótlék. Vannak előnyei és hátrányai is. Erősíti a szolidasítást és még az adózási kedvet is Hátránya: hogy az is kap, akinek nincs rá szűksége (milliomos). Az állam számára annyira fontos a gyermekek számának növekedése, hogy alanyi jogon támogatja. Kiemelt társadalmi cél. Rendkívül drága ellátás A településeken belül: ki lehet alakítani olyan rendszereket, amelyekben normatív kategóriákat vezetnének be. (Meg kell nézni az átlagjövedelmeket) Szelektivitás elve: "Rászorultság elve", egyéni kiválasztás bizonyos szempontok szerint. * Előnye, hogy csak a cél személy kaphatja. Hátránya: bonyolult eljárás, mely drága és lehet megalázó ("ez a büdös már megint kapott"). Csökken a szolidasítás elve.

Szegregálás elve (elkülönítés): Amerika (négerek-fehérek megkülönböztetése)-külön iskola, külön pad. busz stb Régebben ez volt a fő irányzat. Ma csak akkor alkalmazzák, ha szükséges (vakok, süketnémák). Integrálás elve: Lehetőleg saját környezetében segítsük, gondozzuk. (házi gondozás) Ha saját környezetben nem megy, akkor legalább szimulált környezet. (SOS gyermekfalu példája) Komplexitás elve: Különböző ellátási módokat vegyesen, komplexen kell alkalmazni; Felelősség megosztásának elve: Nem egyetlen szerv vagy szervezet feladata. Az egyén, a család, az állam ~ mindegyik felelős valamiért. * Lépcsőzetes feladat leosztások, felelősségek. Alanyai: - a 18 év alattiak (gyermek és ifjúságvédelem) - felnőttek: aktívak (fogyatékosak, betegek) inaktívak (a rá irányadó életkort átlépők, 62. év felettiek) 134 42. tétel A szociális ellátások és juttatások rendszere. Az egyes ellátási formák alapvető

szabályai 1993. évi III törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról: A törvény célja: - A szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. - A helyi önkormányzatok saját költségvetésűk terhére egyéb ellátásokat is megállapíthatnak. - A szociális ellátás feltételeinek biztosítása az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. A törvény hatálya: - Kiterjed a Magyarországon élő magyar állampolgárokra, az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre. Az e törvényben meghatározott szociális feladat- és hatásköröket - helyi önkormányzat képviselő-testülete; - a

települési önkormányzat jegyzője gyakorolja. E törvény meghatározza a pénzbeli, a természetben nyújtott és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások egyes formáit, a jogosultság feltételeit, annak megállapítását, a szociális ellátás finanszírozásának elveit és intézményrendszerét, továbbá a szociális ellátást nyújtó szervezet és a jogosult közötti jogviszony főbb elemeit. Eljárási rendelkezések: - A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, többször módosított Áe. rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni A hajléktalan személyek ügyében szociális igazgatási eljárásra az a szociális hatáskört gyakorló szerv illetékes, amelynek illetékességi területén a hajléktalan tartózkodik. A települési

önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti. Az Áe. 10 §-a szerint megkeresett szerv és a szakhatóság a megkeresésnek 10 napon belül köteles eleget tenni. A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet. A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. A szociális hatáskört gyakorló szervek megkeresésére a fővárosi (megyei) adó- és pénzügyi ellenőrzési hivatal 15 napon belül köteles közölni a szociális ellátást igénylő személyi jövedelemadójának alapját. 135

- Ha a pénzbeli és a természetben nyújtott ellátásra vonatkozó igényt jogerősen megállapítják, az ellátás a kérelem benyújtásától esedékes. A szociális igazgatási eljárás költség- és illetékmentes. A szociális hatáskört gyakorló szerv a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését az igénybevételről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetőleg folyamatos ellátás esetén az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt. Szociális ellátások rendszere: I. Pénzbeli ellátások: A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátás nyújtható. Normatív: Egy van: a gyermeknevelési támogatás. Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások: A települési önkormányzat szociális rászorultság esetén - a szociális alapellátás keretében - a

jogosult számára időskorúak járadékát, rendszeres szociális segélyt, lakásfenntartási támogatást, ápolási díjat, átmeneti segélyt állapít meg e törvényben, valamint az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások). A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások iránti kérelmet - ha e törvény másként nem rendelkezik - a kérelmező lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott önkormányzati szervnél kell előterjeszteni. 1. Időskorúak járadéka: - A megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. A települési önkormányzat időskorúak járadékában részesíti azt a 62 életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek - a) havi

jövedelme, valamint - b) saját és vele együtt lakó házastársa élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, egyedülálló esetén 95%-át. - Az időskorúak járadékának havi összege a jövedelemmel nem rendelkező jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a, egyedülálló esetén 95%-a, - jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az előző pont szerinti összegnek és a jogosult havi jövedelmének a különbözete. 2. Rendszeres szociális segély: A települési önkormányzat rendszeres szociális segélyt állapít meg annak a személynek, aki a) a 18. életévét betöltötte, de aktív korú és munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve vakok személyi járadékában részesül, b) aktív korú nem foglalkoztatott, c) feltéve, hogy megélhetése más módon nem biztosított. 136 3.

Lakásfenntartási támogatás: A települési önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújthat annak a családnak vagy személynek, aki a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben lakik és lakás hasznosításából származó jövedelemmel nem rendelkezik. 4. Ápolási díj: Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. 5. Átmeneti segély A települési önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére a rendeletében meghatározott átmeneti segélyt nyújt. Átmeneti segély pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható. 6. Temetési segély A települési

önkormányzat képviselő-testülete temetési segélyt nyújthat annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. A segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 10%-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti. II. Természetben nyújtott szociális ellátások: A képviselő-testület döntése alapján egyes pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. Természetbeni szociális ellátásként nyújtható a) a lakásfenntartási támogatás, b) az átmeneti segély, c) a temetési segély. Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a

tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló gazdálkodást segítő támogatás. 1. Köztemetés A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzatnak kell gondoskodnia annak a vagyontalan személynek közköltségen történő eltemettetéséről, akinek nincs vagy nem lelhető fel tartásra köteles és képes hozzátartozója, vagy a köteles személy nem gondoskodik róla. 2. Közgyógyellátás A szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére közgyógyellátási igazolvány állítható ki. A közgyógyellátási 137 igazolvánnyal rendelkező személy térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítás által támogatott egyes gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre, protetikai és fogszabályozó

eszközökre, ideértve ez utóbbiak javításának költségeit is, valamint a járóbeteg szakellátás keretében gyógyfürdőben nyújtott fizioterápiás kezelésre. 3. Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság A települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítja meg szociális rászorultságát, a) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, b) aki egyedülélő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg, és nem rendelkezik vagyonnal. III. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó ellátást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. 1. Alapellátások Az alapellátás körébe tartozó ellátások, szolgáltatások közül a étkezési,

családsegítési ellátások, szolgáltatások igénybevételének lehetőségét valamennyi településen biztosítani kell. Ötszáz lakosnál kisebb településeken, illetve külterületi lakott helyen az egyes alapellátási feladatok falugondnok közreműködésével is elláthatók. 2. Étkeztetés Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. 3. Házi segítségnyújtás Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni a) azokról a személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, és róluk nem gondoskodnak; b) azokról a gyermekekről, akik részére nappali vagy bentlakásos intézményben történő állandó vagy időszakos ellátás nem biztosítható (beteg, kórokozó-hordozó stb.) és a szülők a gyermek

napközbeni ellátását nem, vagy csak részben tudják megoldani. 4. Családsegítés A családsegítés az életvezetési problémákkal, szociális gondokkal küzdő családok, illetve személyek szociális és mentálhigiénés ellátása. 138 Szakosított ellátási formák Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekről az alapellátás keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni. 5. Ápolást, gondozást nyújtó intézmények Az önmaguk ellátására nem vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetéséről, ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, valamint egészségügyi ellátásáról (a továbbiakban: teljes körű ellátás) az ápolást. gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni. 6. Rehabilitációs intézmények

A rehabilitációs intézmény a bentlakók önálló életvezetési képességének kialakítását, illetve helyreállítását szolgálja. Rehabilitációs intézmény különösen a pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye és a fogyatékosok rehabilitációs intézménye. 7. Lakóotthonok A lakóotthon olyan nyolc-tizenkettő, a külön jogszabályban meghatározott esetben tizennégy pszichiátriai beteget vagy fogyatékos személyt befogadó intézmény, amely az ellátást igénybe vevő részére életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelő ellátást biztosít. A lakóotthonok típusai a következők: a) a pszichiátriai betegek lakóotthona, b) a fogyatékos személyek lakóotthona. A lakóotthonba az a személy helyezhető el, aki a) önmaga ellátására részben képes és b) lakóotthonba kerülése időpontjában a tizenhatodik életévét már betöltötte, de a reá irányadó öregségi

nyugdíjkorhatárt még nem. 8. Nappali ellátást nyújtó intézmények A nappali ellátást nyújtó intézmények elsősorban a saját otthonukban élők részére biztosítanak lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. Nappali ellátást nyújtó intézmény különösen az idősek klubja, a fogyatékosok nappali intézménye, a nappali melegedő, a szenvedélybetegek nappali intézménye. 9. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények ideiglenes jelleggel, folyamatos ellátást, illetve éjszakai benttartózkodást biztosítanak. 139 A személyes gondoskodás megszervezésére köteles szervek A települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat a személyes gondoskodás keretében köteles gondoskodni Az a települési önkormányzat, amelyiknek területén a) kétezernél több állandó

lakos él, idősek nappali ellátását nyújtó intézményi szolgáltatást; b) tízezernél több állandó lakos él, az a) pontban foglalt ellátást, valamint az idősek átmeneti elhelyezését szolgáló intézményt; c) húszezernél több állandó lakos él, a b) pontban foglalt ellátást, valamint nappali ellátást nyújtó intézményi formákat; d) harmincezernél több állandó lakos él, a c) pontban foglalt ellátást, valamint átmeneti elhelyezési formákat köteles biztosítani. A megyei és a fővárosi önkormányzat (a továbbiakban: megyei önkormányzat) gondoskodik a) azoknak a szakosított ellátásoknak a megszervezéséről, amelyek biztosítására e törvény alapján a települési önkormányzat nem köteles; b) a szakosított szociális szolgáltatások területi összehangolásáról; c) a módszertani feladatok ellátásáról. 140 43.tétel Az építésügyi igazgatás alapfogalmai és alapintézményei Az építésügyi igazgatás

fejlődésének szakaszai Magyarországon: Korai időszak: - - A közigazgatás egyik legjelentősebb területe. Már az ókorban is voltak szokásjogra épülő építésügyi eljárások, majd a nagyobb települések kialakulásával a szabályok száma egyre növekedett. A biztonsági szempontokon túlmenően az építési szokások, szabályok kialakulásában nem kis szerepet játszottak a különféle vallási hiedelmek. A fejlett ókori államokban már jogi formát öltenek A római közjogban Augusztus császár építési törvénye előírta az épületek magasságát, amelyet 70 lábban (kb.21 m) maximált A középkorban tovább gyarapodott az előírások száma. Mo-on a XV. századtól kezdve jelennek meg az építési tevékenységgel összefüggő - elsősorban tilalmakat tartalmazó - szabályok. Zsigmond király kötelezte Visegrád város polgárait a megrongálódott lakóházak egy éven belül történő tatarozására. Mátyás király 1477-ben felszólította

a budai polgárokat az elhasználódott lakóházak felújítására. Mária Terézia korában Budán építeni már csak a városi tanácshoz benyújtott tervek alapján kiadott építési engedély alapján lehetett. 1788-ban Pesten bocsátották ki az építési szabályokat: - az építésekhez a magisztrátus engedélye szükséges, - építtetni pedig csak építőmesteri képesítéssel rendelkező személlyel szabad. 1808-óan Pest városban megalakult az un. Szépítő Bizottság: - az új házak építésére, meglévő épületek átalakítására vonatkozó tervek jóváhagyása. 1810-ben alakult meg Budán a Baucomission: - csak a magánépítkezések engedélyezésére, - az építésrendőri tevékenységre és a telekszabályozásra terjed ki. A reformkorban egyre nagyobb számban jelentek meg a városok önkormányzati szervei által, az építési tevékenységre vonatkozó szabályzatok: - az építési tilalmakon és kötelezettségeken kívül, - az adott

települések építési övezetekre történő felosztásáról rendelkeznek. Kiegyezés kora: - A XIX. sz utolsó harmadában más tárgykörben alkotott jogszabályok egyre nagyobb számban tartalmaztak mindenkire kötelező építésügyi rendelkezéseket Az egyes kiemelkedő jelentőségű, államilag irányított munkákra alkalomszerűen készültek törvények. (Pl: a Duna hidak építésére) Az 1870. évi X tv a három város: Pest, Buda, Óbuda egyesítésével kapcsolatos feladatok ellátására létrehozta a Fővárosi Közmunkák Tanácsát. Az 1930-as évekig az építésügynek nem volt központi irányító szerve. Az építésügy nem volt önálló ágazat, de minden ágazatnak volt építésügye. Az építésügy országos szintű átfogó szabályozását először az 1937. évi VI tv kísérelte meg Az építésügyet keret jelleggel szabályozza. A részletes szabályozásra az ipari miniszter és a belügyminiszter kapott felhatalmazást. 141 - Minden

városnak városfejlesztési, valamint általános és részletes városrendezési tervet kell készítenie, és teleknyilvántartást kell vezetnie. Szabályozásra került az építési engedélyezés, illetve az engedély nélkül, vagy attól eltérő módon építkezőkkel szemben alkalmazható szankciók kérdésköre is. 1945-töl napjainkig: - A második világháború után tönkrement az ország épületállományának kb. 42%-a, Budapesten a 62%-a, az ipari üzemek 94%-a, a kórházak 30%-a, a hivatalok 24,7%-a és az összes Duna-híd romhalmazzá vált Az ideiglenes Nemzeti Kormány létrehozta az Országos Építésügyi Kormánybiztosságot. Az 1946. évi XXIV tv a Kormánybiztosságot megszüntette, és létrehozta az Építés- és Közmunkaügyi Minisztériumot. Az 1948. évi XLIV tv cikk a Fővárosi Közmunkák Tanácsát szüntette meg, létrehozta az Országos Építésügyi- és Városrendezési Állandó Bizottságot. 1949-ben az Építésügyi- és

Közmunkaügyi Minisztériumot Építésügyi Minisztériummá szervezték át. 1954-ben teljessé vált a zűrzavar, egyszerre három építésügyi kormányzati szerv működött, ebben az évben megalakult a Város- és Községgazdálkodási Minisztérium. 1957 elején az építési központi feladatot kizárólag az Építésügyi Minisztérium látta el, az építésügyi igazgatás központi irányítása egy főhatóság kezében összpontosult. A helyi hatósági feladatait az adott tanácsok VB-jeinek szakigazgatási szervei látták el. Az építésügyi igazgatás fogalma: Szűkebb értelemben: általában csak az építésügyi tevékenység igazgatását értik. Ez magába foglalja az építési tevékenységet végző alanyok körének, valamint a tevékenység-végzés módjának, mikéntjének a meghatározását. Ennek érdekében a jogszabályalkotás mellett széles körben alkalmazzák a "klasszikus" értelemben vett építéshatósági eszközöket,

így a hatósági engedélyezést és kötelezést, az építésrendészeti jogosítványokat, stb. Tágabb értelemben: a fentieken kívül a területfejlesztés-, területrendezés, a műemlékvédelem igazgatását is beleértjük. A tágabb definíció tehát felöleli: - a megvalósítani kívánt építmények tágabb környezetét képező települések és e települések láncolatát magába foglaló adott területek fejlesztésével. rendezésével, - az építés helyszíne szempontjából szóba jöhető földi- és vízi területek felhasználásával, - a földön, a föld felett, a föld alatt, a vízben újonnan létesülő építmények és ezek berendezései tervezésével, megvalósításával, - a már meglévő építmények, létesítmények átalakításával, felújításával, lebontásával, továbbá - az építmények funkcionálását szolgáló kommunális létesítmények tervezésével, építésével, valamint - a kivitelezést végző szervek

irányításával és - a műemlékvédelemmel. 142 1997. évi LXXVIII törvény az épített környezet alakításáról és védelméről Fogalom-meghatározások Akadálymentes: az épített környezet akkor, ha annak kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük. Beépítésre nem szánt terület: a település közigazgatási területének a zöldterületi, a közlekedési, a mezőgazdasági, az erdőművelési, illetőleg az egyéb (pl. bánya, vízmeder hulladéktelep) célra szolgáló része. Beépítésre szánt terület: a település közigazgatási területének a beépített, illetve a további beépítés céljára szolgáló területrésze. Belterület: a település közigazgatási területének - jellemzően a település történetileg

kialakult, elsősorban összefüggő, beépített, illetőleg beépítésre szánt területeket tartalmazó - kijelölt része. Épített környezet: a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott illetve elhatárolt, épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és a közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja. Építési telek: beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított és közvagy magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető telek. Építési terület: olyan telek vagy telkek csoportja, amely a nyomvonal jellegű építmények elhelyezésére szolgál. Építmény (az épület, műtárgy gyűjtőfogalma): a rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy az azok feletti légtér természetes állapotának tartós

megváltoztatásával, beépítésével jön létre. Épület: olyan építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés céljából, a gáz, a folyadék és az egyéb ömlesztett anyag tárolására és szállítására szolgáló műszaki alkotások (műtárgyak) kivételével. Helyi építési szabályzat: az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően megállapító és biztosító települési önkormányzati rendelet. Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére - az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között - a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület

rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése Külterület: a település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelés illetőleg különleges (pl. bánya, vízmeder, hulladéktelep) célra szolgáló része. Műtárgy: mindazon építményfajta, ami nem minősül épületnek, és abban (azon) emberek csak karbantartási, közlekedési céllal vagy rendkívüli esetben ideiglenesen tartózkodnak. Önkormányzati (megyei, illetve települési) főépítész: a helyi önkormányzat egyes területfejlesztési és területrendezési, valamint e törvényben meghatározott építésügyi feladatait ellátó - felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező - személy. Önkormányzati településfejlesztési döntés: a települési érdekek érvényre juttatása céljából a település

fejlődésének alapvető lehetőségeit és irányait meghatározó, a település természeti adottságaira, gazdasági, szociális-egészségügyi és pénzügyi szempontjaira épülő településfejlesztési elhatározás. Sajátos építményfajták: az épületnek nem minősülő közlekedési, hírközlési közmű- és energiaellátási, vízi-, a bányaműveléssel kapcsolatos, továbbá az atomenergia alkalmazására szolgáló építmények. 143 Szabályozási keretterv: az a fővárosi településrendezési terv, amely a főváros közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek, valamint a környezet elemeinek védelmével kapcsolatos általános követelményeket megállapító fővárosi építési keretszabályzatot térképen, rajzi formában ábrázolja. Szabályozási terv: az a településrendezési terv, amely a település közigazgatási területének

felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos sajátos helyi követelményeket; jogokat és kötelezettségeket megállapító építési előírásokat térképen, rajz formájában ábrázolja. Telek: egy helyrajzi számon nyilvántartásba vett földterület. Telekcsoport újraosztása: a szomszédos telkek csoportjának összevonása és egyidejűleg a helyi építési szabályzatban és településrendezési tervben meghatározott rendeltetés céljára szolgáló új telkekként történő felosztása. Telekegyesítés: az egymással közvetlenül szomszédos telkek egy telekké történő összevonása. Telekfelosztás: a telek új telkekre történő osztása. Telekhatárrendezés: az egymással közvetlenül szomszédos telkek közös határvonalának megváltoztatása. Telektömb: a telkek olyan csoportja, amelyet minden oldalról közterület vagy részben más beépítésre nem szánt

terület határol. Településfejlesztési koncepció: a településrendezési tervet megalapozó, az önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal jóváhagyott dokumentum. Településrendezési terv: a településszerkezeti terv, a szabályozási keretterv és a szabályozási terv. Településszerkezeti terv: az a településrendezési terv, amely meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a kelepülés szerkezetét meghatározó térbeli kialakulását és elrendezését. Területi főépítész: a miniszter egyes területfejlesztési és területrendezési, valamint építésügyi feladatait az ország meghatározott térségein ellátó, koordináló, véleményező - felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező -

köztisztviselő. A településrendezés eszközei: - a településfejlesztési koncepció, amelyet a települési önkormányzat képviselő-testülete határozattal állapít meg, - a településszerkezeti terv, amelyet az önkormányzati településfejlesztési döntés figyelembevételével a települési önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki, és határozattal állapít meg, - a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv, amelyet a településszerkezeti terv alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki, és rendelettel állapít meg. A településrendezési feladatok megvalósítását a kővetkező sajátos jogintézmények biztosítják: - építésjogi követelmények, - tilalmak, - telekalakítás, - elővásárlási jog, - kisajátítás, - helyi közút céljára történő bejegyzés, - útépítési és közművesítési hozzájárulás, - településrendezési kötelezések, - kártalanítási szabályok. 144 Az

építészeti műszaki tervezés: - Az építmény, építményrész, építményegyüttes megépítéséhez, átalakításához, bővítéséhez, felújításához helyreállításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, rendeltetésének építési munkával járó megváltoztatásához jogszabályban meghatározott tartalmú és részletezettségű építészeti-műszaki terv szükséges. - Az építészeti műszaki tervek készítése jogszabályban meghatározott szakirányú egyetemi vagy főiskolai képesítéshez és külön feltételekhez kötött tevékenység. - Az építészeti műszaki tervezési tevékenység folytatására jogosult csak olyan tervezési munkát végezhet, amire minősítése alapján jogosult, és amelynek megoldására a szakmai felkészültsége alapján képes. - Az építészeti-műszaki tervezési tevékenység folytatására jogosult személyeket névjegyzékbe kell felvenni. - A településrendezés, az építmények és

együtteseik, az építési szerkezetek és módok, valamint a belsőépítészet és a kertépítés tervezésére - jogszabályban meghatározott esetekben és módon tervpályázatot lehet kiírni. - A tervpályázat az építészeti-műszaki tervezési feladatok több változatú előkészítésére szolgáló sajátos tervezési versenyforma, amelynek célja a műszaki, városképi, építészeti, gazdaságossági szempontból legkedvezőbb tervkoncepció kiválasztása és - jogszabályban meghatározott esetekben - a tervezői megbízás szakmai feltételeinek előzetes tisztázása. - az építési engedélyezési tervdokumentáció előkészítésére - jogszabály előírásai szerint tervpályázatot kell kiírni, - az eredményes tervpályázatot követően, annak eredményét figyelembe véve, az építési engedélyezési tervdokumentáció elkészítésére tervezési szerződést kell kötni. - Jogszabály egyéb esetben is elrendelheti tervpályázat kiírásának

kötelezettségét. - Az építészeti-műszaki terv - külön törvény alapján - szerzői jogvédelem alatt áll. Az építési munkák építésügyi hatósági engedélyezése: - Telekalakításhoz, építmény, építményrész, épületegyüttes megépítéséhez, átalakításához, bővítéséhez felújításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, illetve használatbavételéhez fennmaradásához vagy a rendeltetésének megváltoztatásához a jogszabályokban meghatározott esetekben az építésügyi hatóság engedélye szükséges. - Az építésügyi hatósági engedély feltételekhez köthető. - Az engedélykérelem elbírálása során az építésügyi hatóság köteles helyszíni szemlét tartani. - Az építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás során érvényt szerez a jogszabályokban foglaltaknak és az építészeti-műszaki szakszerűség követelményeinek. Biztosítja továbbá az eljárással

érintettek és az eljárásban érdekeltek jogos érdekeinek védelmét - Az építésügyi hatósági engedélyezéskor az érdemi határozatot a kérelem előterjesztésétől számított 60 napon belül meg kell hozni. - Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban a külön jogszabályban meghatározott szakhatóságok és más szervek, valamint névjegyzékbe vett műszaki szakértők működnek közre. - Az ügyfél az építésügyi hatóság engedélyének megkérése előtt - a beépítési, építészeti, műemléki, régészeti. településképi, természet- és környezetvédelmi, életvédelmi, valamint a műszaki követelmények előzetes tisztázása céljából - elvi engedélyt kérhet. Jogszabály az elvi engedély kérését kötelezővé teheti. - Az elvi engedély a közreműködő szakhatóságot és az építésügyi hatóságot az elvi engedély jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított egy éven belül kezdeményezett

építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során köti azokban a kérdésekben, amelyekről rendelkezett. Az elvi engedély érvényét veszti, ha jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított egy év alatt nem kér az építtető építésügyi hatósági engedélyt Az engedély érvénye egy ízben legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, ha az általános érvényű és a helyi jogszabályok, valamint a 145 kőtelező hatósági előírások időközben nem változtak meg. Az elvi engedély alapján építési munka nem végezhető. Az építés: - Építési munkát - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - csak a jogerős és végrehajtható építési engedélynek, továbbá a hozzá tartozó, jóváhagyott - engedélyezési záradékkal ellátott - terveknek és egyéb okiratoknak, valamint jogszabályban meghatározott esetekben az ezek alapján készített műszaki megvalósítási terveknek megfelelően szabad végezni. - A

jóváhagyott - engedélyezési záradékkal ellátott - tervtől csak az építésügyi hatóság újabb előzetes engedélyével szabad eltérni, kivéve, ha az eltérés önmagában nem engedélyhez kötött építési munka. Az építésügyi hatósági ellenőrzés: Az első fokú építésügyi hatóság köteles az engedélyhez kötött építési munka végzését a helyszínen ellenőrizni. Ennek keretében vizsgálnia kell: - a jogerős és végrehajtható építési engedély és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési tervek meglétét és azok alkalmazását, - az építmény szerkezeteinek az engedélyezési tervnek megfelelő, továbbá a szakmai és biztonsági előírások megtartásával történő megvalósulását, - az építési munka végzését irányító felelős műszaki vezetőnek az előírt szakirányú képesítési és más szakmai feltételeknek való megfelelőségét, - az állékonyságra, valamint az életre és egészségre, továbbá a

köz- és vagyonbiztonságra vonatkozó követelmények megtartását. Az első fokú építésügyi hatóság az építési munka végzésének ellenőrzésén túl megelőzi, felkutatja, megakadályozza az építési engedély nélkül, vagy attól eltérően, és építési engedélyhez nem kötött építési munka esetében az általános érvényű kötelező építésügyi előírások megsértésével történő építési tevékenységet. a rendeltetéstől eltérő építményhasználatot Az építésügyi hatósági ellenőrzést rendszeresen - az építési munka végzése során legalább az építmény helyének kitűzésekor és az építési folyamat befejezésekor - kell végezni. Az építésügyi hatósági ellenőrzést végző az építési munka folytatását a helyszínen - alkalmanként legfeljebb egyszer 30 napra - megtilthatja, ha az szabálytalanul, vagy pedig az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető

módon történik. Ez idő alatt az építésügyi hatóságnak döntenie kell az eljárás megszüntetéséről vagy folytatásáról. Az építésügyi hatósági ellenönzési feladatok végrehajtásában - az építésügyi hatóság felkérése esetén - a rendőrség, a közterület-felügyelet, továbbá jogszabályban felhatalmazott más szervek is közreműködnek. A tulajdonos, a haszonélvező és a használó, valamint az építtető és a kivitelező a hatósági ellenőrzést tűrni kötelesek. Az építmény fennmaradásának engedélyezése: - Ha az építményt, építményrészt szabálytalanul építették meg, az építésügyi hatóság arra - az építtető vagy az ingatlannal rendelkezni jogosult kérelme alapján - fennmaradási engedélyt adhat, ha a meghatározott feltétetek fennállnak, vagy megteremthetők - Fennmaradási engedély az kiadható akkor is, ha - az építmény, építményrész átalakítással szabályossá tehető, vagy - a

szabálytalansággal okozott érdeksérelem jelentéktelen, közérdeket nem sért, vagy a hatóság által meghatározott határidőn belül elhárítható. - Az építésügyi hatóság az építtetőt - kérelem hiányában - a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására felhívhatja, vagy az eljárást hivatalból az építtető költségére lefolytathatja. 146 - - - A fennmaradási engedély - építésügyi bírság kiszabása, illetőleg a szükségszerű átalakítás kötelezettségének és határidejének egyidejű megállapítása mellett - meghatározott időre szóló, visszavonásig érvényes (határozatlan időre szóló) vagy végleges jellegű lehet. A fennmaradási engedély egyben az építményre vonatkozó használatbavételi engedély is, amennyiben ennek feltételei fennállnak. Az építményrészre vonatkozó fennmaradási engedély megadásával egyidőben az építésügyi hatóságnak rendelkeznie kell az építmény befejezésére

vonatkozó továbbépítésről is. A meghatározott idő elteltét, illetőleg az engedély visszavonását követően az építményt, építményrészi az engedélyesnek kártalanítási igény nélkül le kell bontania. Ugyanúgy akkor is, ha a fennmaradási engedélyben előírt átalakítási kötelezettséget nem teljesítették Az átalakítási kötelezettség elmulasztása esetén az építésügyi hatóság a lebontást elrendeli. Ha a szabálytalanul megépített építményre, építményrészre fennmaradási engedély nem adható, az építésügyi hatóság köteles elrendelni a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését, vagy ha a kötelezett a munkálatok elvégzését nem vállalja, a lebontását. Az építésügyi hatóság az a szabálytalanság tudomásra jutásától számított egy éven belül, legkésőbb azonban az építés befejezésétől - ha nem állapítható meg - az építmény használatbavételétől számított tíz

éven belül intézkedhet Kérelemre a fennmaradási engedély kiadása nem tagadható meg a meghatározott intézkedési idő letelte miatt. Ebben az esetben átalakítási kötelezettséget előírni, és építésügyi bírságot megállapítani nem lehet. A szabálytalanul létesített építménnyel, építményrésszel kapcsolatos átalakítási vagy bontási kötelezettségek végrehajtását az ingatlan tulajdonosa (haszonélvezője, használója) tűrni köteles. Az építésügyi bírság: - Ha a fennmaradási engedély megadható, ezzel egyidejűleg az építésügyi bírságot is ki kell szabni. Az építésügyi bírság alapjául a szabálytalanul létrehozott vagy megsemmisült építménynek, építményrésznek a külön jogszabályban meghatározott értéke szolgál. Az építésügyi bírság az építmény, építményrész készültségi fokának megfelelő érték legalább 20%-a, legfeljebb 100%-a. - Ha az építtető a szabálytalanul megépített

építményt, építményrészt a kiszabott építésügyi bírság megfizetésére előírt határidő lejárta előtt lebontja, vagy a szabálytalanságot megszünteti, az építésügyi hatóság a bírságot elengedi. Egyéb esetekben a kiszabott építésügyi birság nem engedhető el. Az építésügyi hatóság: - Az építésügyi hatósági jogkört első fokon a települési önkormányzat jegyzője látja el. - Az elvi építési, az építési, a bontási, használatbavételi és fennmaradási engedélyezési, továbbá az ezekkel összefüggő ellenőrzési és kötelezési ügyekben első fokon - kormányrendeletben meghatározott illetékességi területtel - a városi (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője jár el. - Az építésügyi hatósági jogkört annak a települési önkormányzatnak a jegyzője is elláthatja, amely önkormányzat tartósan biztosítja a meghatározott szakmai feltételeket. A meghatározott szakmai feltételeket a települési

önkormányzat önállóan vagy önkormányzati társulásban biztosítja. A meghatározott építésügyi hatósági jogkörök ellátására történő kijelölést a kormányrendeletben fel nem sorolt település képviselő-testülete - a belügyminiszterrel egyetértésben, a miniszter útján kezdeményezheti a Kormánynál. - Az építésügyi hatósági ügy iratait a határozat jogerőre emelkedését, illetőleg végrehajtásának befejeződését követő 30 napon belül az e törvény szerint hatáskörrel rendelkező építésügyi hatóság az építmény helye szerint illetékes települési ónkormányzat jegyzőjének (körjegyzőjének) adja át, aki köteles azokat - az ügyvitelre és ügykezelésre vonatkozó szabályok szerint - irattározni. - Az építésügyi hatósági ügyekben másodfokon a területileg illetékes megyei {fővárosi) közigazgatási hivatal jár el. 147 - A sajátos építményfajták, továbbá a műemlékvédelem alatt álló

építmények és területek tekintetében az építésügyi hatósági jogkört a rájuk vonatkozó külön jogszabályokban meghatározott államigazgatási szervek gyakorolják. Az épített környezet fenntartása és használata: - Az épített környezet elemeit: az építési telkeket és területeket, építményeket, építményrészeket. építményegyütteseket, burkolt és zöldfelületeket - a jó műszaki állapot folyamatos fenntartása mellett - csak a rendeltetésüknek, a rájuk vonatkozó hatósági előírásoknak és engedélyeknek megfelelő célra és módon szabad használni. Közterület használatára vonatkozóan jogszabály ettől eltérően rendelkezhet. - A tulajdonos köteles az építmény állapotát, állékonyságát a jogszabályokban meghatározott esetekben és módon időszakonként felülvizsgáltatni, és a jó műszaki állapothoz szükséges munkálatokat elvégeztetni. - Az építménynek, építményrésznek a használatbavételi, illetve a

fennmaradási engedélytől, ennek hiányában az eredeti rendeltetéstől eltérő használatához - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az építésügyi hatóság engedélye szükséges. A használat változtatását az új használatra való alkalmasság igazolásával, továbbá jogszabályban meghatározott esetekben az építmény, építményrész és környezete kölcsönhatásának vizsgálatával kell alátámasztani. Az építészeti örökség védelme: - Az építészeti örökséghez tartoznak a műemlékek, az épületegyüttesek és a kultúrtájak. Az építészeti örökség megfelelő fenntartása és megóvása közérdek. - Az építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeit nemzetközi (egyetemes), országos (nemzeti) és helyi építészeti örökség részeként kell kijelölni (védetté nyilvánítani), fenntartani, megóvni, használni és bemutatni. - A nemzetközi építészeti örökség - a "Világörökség jegyzék"-ben

nyilvántartott - kiemelkedő, egyetemes értékű elemeit a vonatkozó nemzetközi egyezményeknek is megfelelően kell fenntartani, megőrizni, használni és bemutatni. - A Kormány a világörökséggel kapcsolatos feladatait a nemzeti kulturális örökség minisztere útján, az általa - a miniszterrel és a környezetvédelmi miniszterrel egyetértésben - létrehozott és működtetett Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága közreműködésével látja el. - Az országos építészeti örökség - a műemléki, természetvédelmi és egyéb védettséget tartalmazó nyilvántartásba vett - kiemelkedő, nemzeti értékű elemeire vonatkozó részletes szabályokat külön törvények állapítják meg. 148 Tanulmány kell!!! 45. tétel Az irányítás és felügyelet jogtudományi problémái Irányítás: a fogalom meghatározása terén teljes bizonytalanság uralkodik A jogalkalmazásban gyakori az irányítás és a felügyelet felcserélése, szinonim

fogalomként való használata. Az irányítás tulajdonképpen olyan sokféle, hogy a közigazgatás világában definiálhatatlan, csak körülírni lehet. Az irányítás részben a közigazgatási szerven belül, részben azon kívül ható tevékenység. Mind belül, mind kívül többfajta irányítás létezik, és ezek jelentősen eltérnek egymástól. Feltételez egy hierarchiát, mindig alá-fölérendeltséget eredményez. Az irányításhoz szorosan kapcsolódik az önállóság, aminek mértékét az irányítás milyensége, eszközei határozzák meg. Ha az irányítás körében lehetséges a direkt beavatkozás, azaz irányítás ellen hat A meghatározásához szükséges több nézőpontból is megvizsgálni: Szociológiai értelemben: az irányítás hierarchikus viszonyokat jelent, aminek az a lényege, hogy azon keresztül akaratátvitel, hatalomgyakorlás valósuljon meg, az irányított az irányító uralma alatt áll, ha az irányítás működik, alkalmas az

irányító érdekeinek megjelenítésére és érvényesítésére. Igazgatási értelemben: - szervezéstudományi megközelítés- a szerv működtetésével kapcsolatos jogosítványok megoszlanak a vezetés és irányítás között. Eltérés: a vezetés szervezeten belüli, az irányítás viszont külső hatás és közöttük szoros a kapcsolat, a jogosítványok megoszlásának függvényében. Minél nagyobb az irányítási jogosultságok köre, annál kisebb a szerv önállósága Jogtudományi értelemben: az irányítás az állami akarat kifejeződése, tartós tevékenység, melynek során jogviszony jön létre az irányító és az irányított között. Jogi normák szabályozzák Tartalmát jogok és kötelezettségek teszik ki, melyek jogszabálytól függenek Az irányítások több szempontból csoportosíthatók: erős-gyenge, ágazati-funkcionális, elvi-operatív Az irányítás eszközei: jogi eszközök és nem jogi eszközök Jogi eszközök: jsz.-ok,

állami irányítás egyéb jogi eszközei, egyéni döntéseken alapuló beavatkozás, személyi ügyekben hozott döntések Nem jogi eszközök: minden olyan lehetőség, ami alkalmas arra, hogy az irányító az irányított tevékenységét befolyásolja. Közvetlen jogi hatásuk nincs, be nem tartásuk közvetlen felelősségre vonást nem eredményez. Az álligazgatásban a jogi és nem jogi eszközök mindig együtt kerülnek alkalmazásra. Jogi eszközök: - jogszabályokon keresztül: minden jsz. lehet eszköz, és a hierarchiába mindenképp az első helyre kell tenni. 149 - normatív utasítások (közigazgatási rendeletek) Míg a jogi rendelet állampolgárra vonatkozik, addig a közigazgatási rendelet nem. Ezek csak az álligazgatásban alkalmazhatók, az önkormányzati igazgatásban nem. - konkrét utasítások: - 1. szerven belüli (vezetés eszköze) - 2. szervek közötti (irányítás eszköze) 150 46. tétel A rendészet fogalma A rendészet: a

rendőrség + rendészet A rendőrség a rendészeti feladatok csak egy részét látja el, és vannak más szervek is, amelyek rendészeti tevékenységet látnak el, és a rendőrség is lát el nem rendészi feladatokat. Rendészet: titokzatosság végigvonul, meghatározott álam meghatározott tevékenysége, nyilvánosság kizárásával. Rendőrséggel szembeni félelem – tevékenységük szabályozatlan vagy nem kellően az, politika szolgálatába állították fellépések ellen a hatékony jogorvoslati lehetőségek hiányoztak Jelentős változás: tartalmában Területében eszközrendszerében Régebben a vonatkozó jogi szabályozás nagyon alacsony szintű volt, csak a belső utasításoknak volt meghatározó szerepe pl.: útlevél ügyekben nem volt jogorvoslati lehetőség Történet: 1. Már a városállamokban is kialakult a rendészeti tevékenység és akkor még azonos volt a közigazgatással. (ókor) hatósági feladatok rendészeti eszközökkel:

építésügy, út, járda, ivóvíz A feudális államokban ez oldódni kezdett, bizonyos tevékenységek ebből kiváltak: védelmi funkciók, hadügy, külügy és pénzügyi igazgatás. Ami ezen kívül volt azt rendészeti, később rendőrségi feladatként kezelték (feudális rendőrállam, mely mindenre kiterjedt, jogszabályi korlátok nélkül.) rendfenntartás: állami feladat ez mindennel összefügg A polgárok esetében kialakult a kiszolgáltatottság. Kialakuló polgári államok legfontosabb feladata ennek megszüntetése, nem volt hatalom megosztás, szervezeti elhatárolás : Vármegyék Állam feladatának, szerepének Szervezeti különválási igény a közigazgatási jogi keretek közé szorítása, végrehajtás ne léphesse át , Szervezeti kialakulás, hatalommegosztás, közigazgatást kontroll alá kell helyezni! „A modern államot az jellemzi a feudális rendőrállamhoz képest, hogy a közigazgatás jogilag rendezett!” A polgári forradalom egyik

alapkövetelése az volt, hogy jogilag szabályozottá váljon a rendvédelem (van igazgatási beavatkozási lehetőség), a másik nézet: a rendészeti feladatokat ellátó szervezetrendszert egy államigazgatási ágazatnak kell tekinteni. 151 A rendészetnek két nagy területe van: materiális meghatározás: - jóléti rendészet (a rászorulóknak szociális biztonságot nyújtson), - biztonsági rendészet (a bűncselekmények megelőzése, az elkövetők felderítése) A XVII. sz megjelenik a rendészet újfajta értelmezése Szervezeti megközelítés annak következtében, hogy kialakul az elkülönült hatalmi szervezet a rendőrség, s így a rendészeti tevékenység új megvilágításba került: - jóléti rendészet (pozitív kifejtés) nem rendészet, hanem a közigazgatás jólétről való gondoskodásának megszervezése. - A rendészet ekkor már csak a biztonsági rendészet (itt kényszerítő jogosítványok vehetők igénybe). Ez a gondolat a hazai

szakirodalomban egy évszázad késéssel jelent meg. XIVsz Mo-on: - általános igazgatás; - ágazati területek, - közvetlenül hatalmat gyakorló szervezet. A rendőrség működése bizonyos értelemben , ekkor még korlátlan, de hangsúlyosak a kijelölt keretek. A fellépésnek arányosnak kell lennie az elérendő céllal, és nem jelenthet korlátlanságot. Rendőrség: közrend biztosítása más szervekkel együtt. Szamel: - rendészeti tevékenység a közrend fenntartására, amelyek megzavarása esetén a zavarok megszüntetésére és a következmények miatti károk helyreállítására irányul. - ez a nézet nem vált ismertté. Központban a közbiztonság és nem a közrend Mert a közbiztonság jobban körülírható, mint a közrend. - Közbiztonság: az emberi lét, az emberek ténykedésével kapcsolatos biztonság, ami az élethez, az egészséghez kapcsolódik. (anyagi javak biztosítása, a közigazgatás működési rendjének biztosítása.) Szamel

szerint: - a közrend jobban megfogható, a rendészet körében egy központi elemet kell megragadni, ami közvetlenül kapcsolódik ott a kapcsolat kimunkálandó, ami közrendből az leválasztandó. - Közrend=jogrend, s ha van jogi rend van közbiztonság is, adott állam jogrendszerének egésze, viszont rendészeti szempontból ennek csak azon része releváns, mely a közrend biztosításához közvetlenül kapcsolódik. Mártonffy és Márfy féle felfogás Lényege: rendészeti tevékenység hatékony elvégzése szükségessé teszi egyféle szabad mozgási tér biztosítását. Márfy: szükséges a rendészeti szerveknek diszkrecionális jog biztosítása, törvény keretei között és a jogelveket nem megsértése, rendészeti fellépések, akkor is legyen lehetőség, ha az adott jogi szabályozás nem írja elő. Legyen kivételes, indokolási kötelezettséggel, ha feltétlenül szükséges - legyen arányban az eléri kívánt céllal eszmékkel szemben rendőri

fellépés ne legyen. 152 Ma: Fogalma: közrend - közbiztonság Szamel: kell találni egy olyan központi fogalmat ami körül a rendészet definiálható. Jelentősége: jlegyen jogilag kezelhető, értelmezhető: ezen kívül ami nem rendészeti tevékenység le kell bontani, kerüljön ki, ami jogilag nem kezelhető. Közrend: jogi rendet jelent, ha van jogi rend és betartják, van közrend is. Csak azok a normák, amely a rend fenntartásához közvetlenül kapcsolódnak., nem azonos a teljes jogrenddel(minden jogalany, minden jogi normája) Ami ezen kívül esik az nem rendészeti tevékenység, nem sérti a jogi rendet és a közrendet. - vannak előírások amiket be kell tartani és követni kell vannak amitől tartózkodni kell törvény nem ebből indul ki modern rendészet fogalma: 1.) mentes minden jogállamiságra vonatkozó sajátosságtól, nem biztosít korlátlan beavatkozási lehetőséget közbiztonság okán ne lehessen rendészeti fellépést eszközölni

2.) tágabb fogalom sok fogalma beavatkozási lehetőségeket bővítené ez nem lehet cél 3.) a rend biztosítása nemcsak a rendőrség feladat, minden ágazatban jelentkeznek rendészeti feladatok, szabályozási szempontból elképzelhetetlen egy törvényben összegyűjteni és minden területen ezt alkalmazni fontos annak eldöntése, hogy a rendészeti feladatokat hova mely szervekhez telepítenek Szamel: önkormányzati rendszer működése feltételezi, hogy oda kerüljön Ma is van: település rendezés, környezetrendezés Rendőrség: létezik, átfogó többrétegű szabályozás, azok a rendészeti feladatok, amelyeket a rendőrség lát el. Rendőrségi törvény + egyéb jogszabályok Jogállása: nem államigazgatási szerv, hanem rendvédelmi szerv, de ellát államigazgatási feladatokat is, LB döntés: ha ezeket látja el államigazgatási szerv. Áe eljárási szabályai vagy különös Áe Garanciák megvannak /jogorvoslat, bírósághoz fordulás lehetősége:

régen nem volt. Plhitlevél : nem volt indokolási kötelezettség. 153 47. tétel A rendőrség feladata, szervezete és irányítása A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV tv szabályozza a kérdéskört (Rtv), ezen belül az I fejezet (1)(6) bekezdésig taxatív felsorolásban található Rtv. 1 § (1) “A Magyar Köztársaság Rendőrségének feladata a közbiztonság és a belső rend védelme." A fenti feladata körében törvényi felhatalmazás alapján bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatokat lát el: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. Általános bűnügyi nyomozó hatósági jogkört gyakorol Szabálysértési hatósági jogkört gyakorol Idegenrendészeti feladatokat lát el Ellátja a közbiztonságra veszélyes egyes eszközök és anyagok előállításával, forgalmazásával és felhasználásával kapcsolatos hatósági feladatokat. Közlekedési hatósági és rendészeti feladatokat lát el pl. gépjármű

nyilvántartás vezetése, okmányok kibocsátása , gépkocsi vezetéshez kapcsolatos okmányok kibocsátása Közterület rendjének fenntartásával kapcsolatos feladatokat lát el Védi a Magyar Köztársaság érdekei szempontjából különösen fontos személyek (védett személyek) életét, testi épségét, őrzi a kijelölt létesítményeket Engedélyezi és felügyeli a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységet Büntetésvégrehajtási feladatokat lát el Ellátja a rendkívüli állapot, szükségállapot és veszélyhelyzet esetén hatáskörébe utalt rendvédelmi feladatokat Elvégzi a részére megállapított egyéb feladatokat. Fentieken kívül védelmet nyújt az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető vagy sértő cselekménnyel szemben, felvilágosítást és segítséget ad a rászorulóknak. Védelmezi az emberi méltóságot, óvja az ember jogait. A feladat ellátása közben: -

együttműködik az állami és helyi önkormányzati szervekkel - segítséget nyújt a fenti szervek hivatalos eljárásának zavartalan lefolytatásához - támogatja a fenti szervek közbiztonság javítására irányuló tevékenységét - pártbefolyástól mentesen jár el A rendőrség központi szerve az ORFK. A rendőrség területi szervei az ORFK közvetlen alárendeltségében működő rendőr-főkapitányságok (megyei szintű RFK). A rendőrség helyi szervei a rendőrkapitányságok. A főkapitányságok és a kapitányságok szervezetében rendőrőrs szervezhető, ez önálló feladat- és hatáskörrel nem rendelkezik. A lakosság élet- és vagyonvédelmének biztosítása érdekében létesült társadalmi önvédelmi szervezetek tagjainak a közbiztonsága javítására irányuló, a rendőrséggel együttműködési megállapodás szerint végzett tevékenysége közfeladat. 154 A rendőrség irányítása A kormány a belügyminiszter útján irányítja a

Rendőrség működését. A miniszterelnök a belügyminiszter javaslatára nevezi ki és menti fel az országos rendőrkapitányt. A belügyminiszter - képviseli a rendőrséget az Országgyűlés és a Kormány ülésein - előterjeszti a rendőrséggel kapcsolatos jogszabályok tervezetét, vagy részt vesz azok előkészítésében - biztosítja a meghatározott feladatok végrehajtását - szabályozza a rendőrség tevékenységét - gondoskodik a rendőrség ellenőrzéséről A belügyminiszter irányító jogkörében - rendőrség részére feladatokat határoz meg, utasítást ad - meghatározza a rendőrség irányításában, felügyeletében részt vevő szervezet tevékenységét, vezetője fölött munkáltatói jogokat gyakorol - irányítja a rendőrség költségvetési gazdálkodását, az országos rendőrfőkapitány javaslatára jóváhagyja a Rendőrség fejlesztési terveit, és a Rendőrség tekintetében célszerűségi és eredményességi ellenőrzést

végez - jóváhagyja az ORFK szervezeti és működési szabályzatát - gyakorolja az országos rendőr-főkapitányság felett a munkáltatói jogokat - dönt rendőr-főkapitányság, rendőrkapitányság létrehozásáról és megszüntetéséről Az országos rendőr-főkapitányság vezeti az ORFK-t, irányítja és ellenőrzi a rendőr-főkapitányságok működését és szakmai tevékenységét - utasítást adhat, mely kötelező a rendőri szervek részére gondoskodik a rendőri szervek rendeltetésszerű, törvényes működéséről, a feladok végrehajtásáról gondoskodik az SZMSZ és más belső szabályzatok elkészítéséről kidolgozza a rendőrség fejlesztési terveit javaslatot tesz a belügyminiszter részére rendőrséggel kapcsolatos jogszabályok megalkotására javaslatot tesz a belügyminiszternek a helyetteseinek kinevezésére rendőr-főkapitányságok vezetői felett munkáltatói jogokat gyakorol, stb. 155 48. tétel A helyi önkormányzatok

és a rendőrség kapcsolata A közigazgatás minden területén jelentkeznek rendészeti feladatok. Hogyan valósuljon meg a rendészeti feladatok szétparcellázása? Mi az önkormányzatok részesedése a rendészeti tevékenységből? “Önkormányzati Rendőrség" problémaköre: - Szamel az önkormányzatok feladatköréből indult ki, így növelné a rendészeti feladatok estében az önkormányzatok szerepét (szabálysértés, jogszabályalkotás stb., mely nem jelentené külön önkormányzati rendőrség felállítását.) - A rendőrség a rendészeti tevékenység egy részét látja el, lehetetlen egy kódexben kodifikálni a teljes rendészeti tevékenységet. - A rendészeti tevékenység szabályozása egyes területeken valósul meg, így már születhet a törvény a rendőrségről és az általa végzendő rendészeti feladatokról. {régebben tv, tvr, szétszórt, tagolt szabályozás, jelenleg 1994-es tv. sok kompromisszumot igényelt s gyökeres

változásokat hozott. Fő vitapontok: - a rendőrség szervezete (irányítás, vezetés, vezénylés) a rendőrség és helyi önkormányzatok viszonya - a rendőri intézkedések köre - a rendőrség által igénybe vehető eszközök és szabályozásuk a kormány, az ORFK és a rendőrség helyi szervei között Az önkormányzatokkal kapcsolatban kiépülő intézményi kapcsolat: - a rendőrkapitány kinevezésével kapcsolatos véleménynyilvánítási lehetőség - a közrendről történő beszámolás az önkormányzatokról - lehetőség további együttműködésekre (bizottságok létrehozása) A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT ÉS A RENDŐRSÉG KAPCSOLATA A rendőrkapitányság és a helyi rendőrőrs létesítéséhez és megszüntetéséhez előzetesen ki kell kérni az érintett települési, Budapesten a fővárosi kerületi önkormányzat képviselő-testületének a véleményét. A rendőrkapitányság és a rendőrőrs vezetőjének kinevezését megelőzően a

kinevezési jogkör gyakorlója kikéri az illetékességi területen működő települési - Budapesten a fővárosi kerületi önkormányzatok képviselő-testületének a véleményét. Rendőrfőkapitány esetében a megyei (fővárosi) önkormányzat képviselő-testületének véleményét kell kérni. A szükségessé váló felmentésről az illetékes önkormányzatokat - az érintettel történő közléssel egyidejűleg - tájékoztatni kell. Ha a települési önkormányzatok többsége, illetve a megyei (fővárosi) önkormányzat a kinevezéssel szemben foglal állást, és a kinevezési jogkör gyakorlója nem állít újabb jelöltet, döntése szakmai indokairól az érintett önkormányzatokat állásfoglalásban tájékoztatja. A rendőrkapitány személyesen vagy képviselője útján évente beszámol a rendőrkapitányság illetékességi területén működő települési önkormányzat képviselő-testületének a település közbiztonságának helyzetéről,

a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az azzal kapcsolatos feladatokról. A megyei (fővárosi) önkormányzat felkérésére évente a rendőrfőkapitány számol be Ha a beszámolót a települési önkormányzatok többsége, illetőleg a megyei (fővárosi) önkormányzat nem fogadja el, három hónapon belül újabb beszámolót kell tartani. Ismételt elutasítás esetén a 156 települési önkormányzatok többsége a megyei (fővárosi) rendőrfőkapitányhoz, a megyei (fővárosi) önkormányzat közgyűlése az országos rendőrfőkapitányhoz fordulhat. A megyei (fővárosi) rendőrfőkapitány, illetőleg az országos rendőrfőkapitány köteles az önkormányzatok által meghatározott kérdésekre is kiterjedő átfogó vizsgálatot tartani, ennek keretében a rendőrkapitány (rendőrfőkapitány) felelősségét, illetőleg alkalmasságát megvizsgálni. A vizsgálat eredményéről az önkormányzatokat tájékoztatni kell. A megyei

(fővárosi) rendőrfőkapitány, az országos rendőrfőkapitány köteles a közbiztonsági feladatok ellátása érdekében a vizsgálat szerint szükséges szolgálatszervezési, szervezeti, személyi és belső irányítási intézkedéseket megtenni. A Rendőrség az előzőeken kívül is tájékoztatja az önkormányzatot, ha a lakosság széles körét érintő rendőri intézkedést tervez végrehajtani, feltéve, hogy ezzel nem veszélyezteti az intézkedés eredményességét. Az önkormányzat képviselő-testülete a Rendőrség - külön jogszabály rendelkezése alapján meg nem támadható - döntésével, intézkedésével vagy annak elmulasztásával kapcsolatban indokolást tartalmazó észrevételt tehet. Ha az illetékes rendőri szerv azzal nem ért egyet, az észrevételt a felettes rendőri szervnek megküldi. A felettes rendőri szerv vezetője az észrevételt megvizsgálja és a vizsgálat eredményéről az önkormányzatot tájékoztatja. A települési

önkormányzat szerződést köthet a közigazgatási illetékességi területén működő rendőrkapitányság vezetőjével - rendőrségi kötelezettségvállalás esetén a rendőrfőkapitány előzetes egyetértésével - különösen a helyi közbiztonságot érintő feladatok ellátása, a Rendőrség és az önkormányzati szervek tevékenységének összehangolása, valamint az illetékességi területén működő rendőri szerv létesítésének, bővítésének és fejlesztésének elősegítése érdekében. A szerződés megkötésétől a Rendőrség elzárkózhat, ha az jogszabályt sért vagy ellentétes a felettes rendőri szerv vezetőjének rendelkezésével, illetve, ha annak pénzügyi, anyagi fedezete nem biztosított vagy tartalma szakmailag megalapozatlan. A szerződés teljesítéséről, a juttatott eszközök felhasználásáról a Rendőrség és az önkormányzat képviselő-testülete egymást kölcsönösen tájékoztatja. A szerződésben vállalt

kötelezettség teljesítésének elmaradása esetén az önkormányzat a felettes rendőri szervhez fordulhat. A rendőrkapitány, a megyék (főváros) tekintetében a rendőrfőkapitány és az illetékességi területen működő önkormányzatok, a közbiztonsággal összefüggő feladatok ellátásának társadalmi segítésére és ellenőrzésére - a közbiztonság fenntartásában érintett állami és társadalmi szervezetek bevonásával - bűnmegelőzési és közbiztonsági bizottságot hozhatnak létre. A bizottság elnökét, tagjait együttesen bízzák meg az önkormányzat képviselő-testülete megbízatásának időtartamára. A bizottság maga állapítja meg működésének részletes eljárási szabályait. A működéséhez szükséges költségeket a Rendőrség és az önkormányzatok külön megállapodásban rögzített arányban viselik. A bűnmegelőzési és közbiztonsági bizottságnak a település közbiztonságának helyzetével, valamint az annak

fenntartásában érintett szervek tevékenységével kapcsolatos állásfoglalását a bizottság elnöke megküldi az (1) bekezdésben említett rendőri szerv vezetőjének, továbbá a települési önkormányzat képviselő-testületének. A bűnmegelőzési és közbiztonsági bizottság és a rendőri szerv vezetője vagy a polgármester közötti véleményeltérés esetén az érintettek kérhetik a felettes rendőri szerv vezetőjének állásfoglalását. Az állásfoglalást - a vitában érintett rendőri szerv vezetője útján meg kell küldeni a bűnmegelőzési és közbiztonsági bizottságnak és a települési önkormányzat képviselő-testületének. Ha a települési önkormányzat képviselő-testülete a saját szervezetén belül közbiztonsági ügyekkel foglalkozó bizottságot hoz létre, a rendőrkapitány, a fővárosi önkormányzat esetében a rendőrfőkapitány, a bizottság munkáját - a titok- és az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések

figyelembevételével - a feladatai ellátásához szükséges tájékoztatás megadásával köteles elősegíteni. 157 49. tétel A rendőrség működésének általános elvei A kérdéskört az Rtv. IV fejezete szabályozza a 11 §-28§-ig a.) a rendőri feladatok ellátásnak és az utasítás teljesítésének kötelezettsége i. a rendőr köteles a szolgálati beosztásban meghatározott feladatait a törvényes előírásoknak megfelelően teljesíteni, az elöljárója utasításainak engedelmeskedni, a közbiztonságot és a belső rendet, ha kell, élete kockáztatásával is megvédeni. ii. a rendőr feladata teljesítése során köteles végrehajtani a szolgálati elöljáró utasításait, meg kell tagadni az utasítás végrehajtását, ha azzal bűncselekményt követne el. b.) intézkedési kötelezettség i. a rendőr köteles intézkedni, vagy intézkedést kezdeményezni, ha olyat észlel, mely rendőri beavatkozást igényel. Ez szolgálaton kívül is

terheli, feltéve, hogy intézkedésre alkalmas állapotban van. ii. a rendőr köteles a törvénynek megfelelően és részrehajlás nélkül intézkedni iii. a rendőr haladéktalanul gondoskodik a veszélyelhárításért felelős hatóság vagy más szerv értesítéséről. c.) az arányosság követelménye i. a rendőri intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával. ii. több lehetséges intézkedés vagy kényszerítő eszköz közül azt kell választani, mely az eredményesség biztosítása mellett a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár. d.) kényszerítő eszköz alkalmazásának követelményei i. a rendőr kényszerítő eszközt csak a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén alkalmazhat. Nincs helye további alkalmazásnak, ha az ellenállás megtört. ii. a rendőr nem alkalmazhat kínzást, kényszervallatást, embertelen vagy megalázó

bánásmódot. e.) az intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásának közös elvei i. a rendőrség feladata ellátása során a testi épséget, személyes szabadságot, magánlakás, magántitok és levéltitok sértetlenségéhez, a személyes adatokhoz, valamint a tulajdonhoz fűződő jogokat a törvényben foglaltak szerint korlátozhatja. ii. az intézkedés során lehetőleg kerülni kell a sérülés okozását, az emberi élet kioltását. 158 iii. a fogvatartott jogait csak annyiban lehet korlátozni, amennyiben a szökés, elrejtőzés, bűntárssal való összebeszélés újabb bűncselekmény elkövetésének megakadályoztatását, az őrzés biztonságát, illetve a fogda rendjének megtartását szolgálja. iv. a rendőri intézkedésnek mindenki köteles magát alávetni, a rendőr utasításainak engedelmeskedni. Ellenszegülés esetén kényszerítő eszköz alkalmazható. v. a rendőrt intézkedése során egyenruhája és azonosító jelvénye

vagy szolgálati igazolványa igazolja. f.) titoktartási kötelezettség i. a rendőr a birtokába került titkot köteles megtartani g.) fegyverviselési jog i. a rendőr szolgálati fegyver viselésére jogosult h.) a rendőrség segítségnyújtási kötelezettsége i. a rendőr köteles a feladatkörébe tartozó segítséget, illetve a hozzáfordulónak a tőle elvárható felvilágosítást megadni. ii. a segítségnyújtás csak halaszthatatlan szolgálati érdekből tagadható meg Közvetlen életveszély esetén csak akkor, ha a segítségnyújtás miatt több ember élete kerülne veszélybe. i.) segítség és eszközök igénybevétele rendőrségi feladatok ellátáshoz i. a rendőrség a bűncselekmény megelőzése, megakadályozása, felderítése, elkövető elfogása érdekében kérheti magánszemély vagy jogi személy segítségét, és a birtokában lévő eszközt. Ez csak akkor tagadható meg, ha a felkért személy életét, egészségét veszélyezteti,

illetve a kért tárgyi feltételek nem adottak. ii. a segítőnek a segítséggel közvetlenül összefüggő kárt a rendőrség megtéríti 159 50. tétel A rendőri intézkedések A Rendőrségi törvény V. fejezete taglalja a 29§-46§-ig 1.) Igazoltatás - A rendőr a feladatai ellátása során igazoltathatja azt, akinek személyazonosságát meg kell állapítania. Az igazoltatott köteles adatait hitelérdemlően igazolni A rendőr ismert kilétű személy közlését is elfogadhatja igazolásként. - Az igazoltatást megtagadó feltartóztatható előállítható, azonosság megállapításhoz újlenyomat vehető, fénykép készíthető, azonosító külső jegyek rögzíthetők. - Az igazoltatás csak az azonosság megállapításáig tarthat. Az igazoltatás okát közölni kell, kivéve, ha közbiztonsági érdeket veszélyeztet a közlés. - A rendőr az igazoltatott ruháját, járművét átvizsgálhatja, ha azt bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja

szükségessé teszi. 2.) Fokozott ellenőrzés, ruházat és jármű átvizsgálása - A rendőri szerv vezetője által meghatározott nyilvános helyen vagy köztestületen az oda belépőket vagy tartózkodókat igazoltathatja a rendőr. - a rendőrség épületet, építményt, helyszínt, csomagot és járművet átvizsgálhat. - A rendőrség nyilvános helyen őrizetlenül hagyott vagy a közbiztonságra veszélyes tárgyat eltávolíthatja, megsemmisítheti. - A ruházat átvizsgálása nem történhet szeméremsértő módon. 3.) Felvilágosítás kérés - A rendőr a feladatának ellátása során bárkihez kérdést intézhet, felvilágosítást kérhet. A felvilágosítás kérésének idejére a kérdezett személy feltartóztatható, általa ismert tényekkel, adatokkal kapcsolatban a válaszadást nem tagadhatja meg. 4.) Elfogás és előállítás - A rendőr további intézkedés céljából elfogja és illetékes hatóság elé állítja azt, aki i. szándékos

bűncselekmény elkövetésében tetten ért ii. ellene elfogató parancsot adtak ki iii. őrizetbe vételét, előzetes letartóztatását rendelték el iv. őrizetből, előzetes letartóztatásból (büntetés végrehajtás elől) megszökött - a rendőr illetékes szerv vagy hatóság elé állítja, aki i. nem tudja magát hitelt érdemlően igazolni ii. bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható iii. bizonyítás érdekében tőle vizeletével vagy véralkohol-vizsgálat elvégzése szükséges iv. szülői felügyelet vagy gyámság alól engedély nélkül kivonja magát v. pártfogói felügyelet szabályait megszegi vi. szabálysértést felszólítás után is folytatja, vii. eltűntként körözött Az előállítás a szükséges ideig, de max. 8 órán át tarthat, a rendőri szerv vezetője egy alkalommal 4 órával meghosszabbíthatja. 160 5.) Elővezetés - A rendőr az elővezetést elrendelő határozatban megjelölt személyt az abban megjelölt helyre

kíséri vagy oda útba indítja. Ha indokolt az elővezetett személyt max 12 óráig a rendőrségen vissza lehet tartani. 6.) Bűnmegelőzési ellenőrzés - Bűnmegelőzési célból a rendőrség ellenőrizheti azt, aki szándékos bűncselekmény miatt legalább 2 évi szabadságvesztésből vagy visszaesőként kiszabott büntetésből szabadult. - A bűnmegelőzési ellenőrzést határozatban kell elrendelni. - 1 év elteltével meg kell szüntetni. 7.) Személy- és tárgykörözés elrendelése - A rendőrség bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható vagy eltűnt személy, tárgy felkutatására, ismeretlen holttest azonosítására körözést rendelhet el. 8.) Biztonsági intézkedés A rendőr az önveszélyes állapot vagy a személyeket, illetőleg az anyagi javakat közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet megszüntetése érdekében a) megteszi a veszélyhelyzet elhárításához, megszüntetéséhez haladéktalanul szükséges, a feladatkörébe

tartozó intézkedéseket; b) intézkedik az önmagát vagy mást veszélyeztető állapotban lévő személy orvosi vizsgálatára, és közreműködik az egészségügyi intézetbe történő szállításában; c) intézkedik az öngyilkosság lehetőség szerinti megakadályozására; d) közterületen vagy nyilvános helyen - ha az élet vagy a testi épség védelme megkívánja - intézkedik a magatehetetlen, önkívületben lévő, illetve erősen ittas vagy bódult személynek a lakására vagy kijózanító állomásra, egészségügyi intézetbe kíséréséről, illetőleg szállíttatásáról; e) területet lezárhat, és megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen vagy onnan távozzék, illetőleg az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti. 9.) Közbiztonsági őrizet - A rendőrség az előállított személyt 24 órára jogosult közbiztonsági őrizetbe venni, ha szükségessé teszi: 1. személyazonosság megállapítása 2. személy érdek (pl ittasság) 10.)

Rendőr intézkedése magánlakásban - A rendőr magánlakásba bebocsátás vagy határozat nélkül nem léphet be, illetve nem hatolhat be, kivéve: 1. segélyhívás esetén, öngyilkosság megakadályozására 2. bűncselekmény megakadályozása, gyanúsított elfogása és előállítása céljából 3. közveszély elhárítása céljából 11.) Kép- és hangfelvétel készítése 161 12.) Műszeres ellenőrzés 13.) A helyszín biztosítása - A rendőr jogosult megtiltani, illetve megakadályozni bűncselekmény, szabálysértés vagy baleset helyszínének megváltoztatását. 14.) Közlekedésrendészeti intézkedés - A rendőr a közúti forgalmat irányíthatja, korlátozhatja, szüntettetheti. 15.) Személy- és létesítménybiztosítási intézkedés 162 51. tétel Az ügyfél jogállása Az ügyfél fogalma: Alaki jogi megközelítés: ügyfél az, aki az eljárást kezdeményezte, vagy aki ellen az eljárás folyik. Anyagi jogi megközelítés:

ügyfél az, akinek az adott ügy a jogait, kötelezettségeit, vagy érdekeit érinti. Egyidejűleg alaki és anyagi jogi : az a személy, akinek a kívánságára, az eljárást megindították, aki ellen az eljárás folyik, vagy aki jogának, jogos érdekének védelme céljából az eljárásban részt venni jogosult. A bolgár törvény ügyfélnek az egyedi aktus címzettjét tekinti. Az Áe. az anyagi jogi megközelítésnek megfelelően kimondja, hogy az ügyfél az a magánszemély, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek jogát, vagy jogos érdekét az ügy érinti. Ügyfél lehet tehát: - Magánszemély (természetes személy) - Jogi személy - Jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet Az ügyféllé válás feltételei: - ha az adott szerv, vagy szervezet jogos érdekét az ügy érinti. i. Valakinek a jogát akkor érinti, ha az eljárásnak az a célja, hogy rá nézve jogszabályban egyértelműen körülírt jogot,

kötelezettséget állapítsanak meg ii. Jogos érdekeit érinti: a jogos érdek fogalma alatt jogszabályon alapuló jog által védett érdeket kell érteni. - Az ügyféli minőség az eljárás céljához és nem az eseményekhez kapcsolódik, tehát nem feltétele, hogy az eljárás ténylegesen jogot vagy kötelezettséget megállapító, illetve jogos érdeket érintő döntést eredményezzen. Az ügyféli minőség tényleges fennállásáról csak az eljárás megindításától az államigazgatási jogviszony létrejöttétől beszélhetünk. Az ügyfelet az ügyféli jogok és kötelezettségek az eljárás végleges befejezéséig megilletik. Az ügyfél jogai megilletik azt a szervet is, amelyiknek feladatkörét az ügy érinti. Ezek az úgynevezett “Kvázi ügyfelek”. Olyan szervek, amelyek az ügyben nem érdekeltek, saját szervi működésüket az ügy nem érinti, nem gyakorolnak az ügyben szakhatósági jogot. Kapcsolatuk az eljárás tárgyát képező

üggyel: az ügy a gondozásukra bízott érdeket érinti (pl. környezetvédelmi szervek) Az eljárásba való bekapcsolódásuk esetleges. Jogaikat az alapeljárásban is gyakorolhatják, ha értesülnek az eljárás megindításáról. Eljárásjogi tekintetben jogaik/kötelezettségeik is lesznek. Az ügyféli pozícióba kerülés lehetőségei: 1./ Az érintettek eljárást kezdeményezhetnek az adott ügyben, tehát kérelmezőként válnak ügyféllé Erre akkor kerül sor, ha a kérelmező azt akarja, hogy részére valamilyen jogot ismerjenek el, kötelezettség alól mentesítsék stb. 163 2./ Az eljárás hivatalból is indulhat: ilyen esetben az eljárást az adott személy ellen, annak kötelezése vagy valamely jogának megvonása céljából folyik. Ha az eljárás több személy érdekében, vagy ellen folyik, mindegyiküket ügyfélnek kell tekinteni. 3./ A hivatalból, vagy kérelemre indult eljárás tárgyát képező ügy olyan személy jogát vagy jogos

érdekét érinti, aki nem kérelmező, és aki ellen az eljárás nem is folyik, de az ügyben harmadik személyként ügyféli pozícióba kerül. / pl gyámügyekben a kiskorú házasságkötésének engedélyezése a szülői felügyeleti jogot érinti./ Az ügyféli minőség fennállásának feltétele az alanyi érdekeltség. Az ügyfél képesség: Az államigazgatási eljárásban csak az a magánszemély, jogi személyiség, vagy egyéb szervezet lehet ügyfél, aki jogképes, akit az anyagi jogszabályok alapján jogok illethetnek, illetve kötelezettségek terhelhetnek. Az államigazgatási ügyek nagy száma és differenciált volta miatt, az ilyen általános jogképesség fogalom nem határozható meg. Ez teszi szükségessé az ügyfélképesség fogalmának alkalmazását. Jogképesség: Azt jelenti, hogy valaki valamilyen jogviszony alanya lehet, jogokat és kötelezettséget szerezhet (legtágasabb kategória.) Általános államigazgatási jogképesség: Bármely

magánszemély, vagy szervezet általában az államigazgatási jogviszony alanya lehet. Ügyfélképesség: Relatív államigazgatási jogképesség. Azt jelenti, hogy valaki a konkrét államigazgatási hatósági jogalkalmazói jogviszony alanya lehet (szűkebb kategória). A relatív jogképesség terjedelme különböző lehet: Legtöbbször a magánszemélyek rendelkeznek vele. (vannak olyan államigazgatási jogviszonyok, amelyeknek csak ők lehetnek az alanyai ügyféli minőségben). A magánszemélyek ügyfélképességének terjedelme legtöbbször betöltött életkoruktól függ. Államigazgatási eljárásban pl. kiskorú is lehet ügyfélképes Egyes jogviszonyokban az ügyfélképesség nemhez kötött is lehet. Jogi személyek ügyfélképességének terjedelme: vannak olyan ügyek, amelyekben csak jogi személy, vagy meghatározott jogi személy lehet ügyfél. A jogi személy részére a jogszabályok ebben a körben is biztosítanak ügyfélképességet, amely

feladatának zavartalan ellátásához szükséges. (szűkebb terjedelemben) Jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek: legszűkebb körű ügyfélképesség, mivel ezek tevékenységi köre még a jogi személyiségnél is szűkebbe tartoznak Pl. az ügyfelek tartós, vagy alkalmi csoportjai, melyek ügyfélképessége az eljárás tárgyát képező ügyre vonatkozó anyagi jogtól függ. Az ügyfélképességet az eljárás minden szakaszában vizsgálni kell. Az ügyfélképesség hiányában az eljárás nem folytatható. 164 Az eljárási képesség. Eljárási képességgel csak az az ügyfél rendelkezik, aki az eljárás tárgyát képező ügyben érvényesen rendelkezhet. Az eljárási képesség, a magánszemélyeknek az a képessége, hogy önállóan, saját nevében, saját nyilatkozatával jogokat szerezhet, és kötelezettséget vállalhat. Az eljárási képesség fogalmából adódik, hogy feltételezi az ügyfélképességet, míg az ügyfélképesség

megléte esetén, nem feltétlenül van az érintettnek eljárási képessége. Az a természetes személy, aki képes saját akaratának megfelelően önállóan eljárni, az eljárásképes. Az eljárási képességet a cselekvőképesség hiánya vagy korlátozása szüntetheti meg. A nem magyar ügyfél: Nem magyar ügyfél államigazgatási ügyében akkor kell alkalmazni a törvényt, ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály másképp nem rendelkezik. Nem magyar ügyfélnek minősül: Külföldi állampolgárságú, vagy hontalan magánszemély Nemzetközi szervezet Külföldi jogi személy Külföldi székhelyű olyan szerv, amelynek nincs jogi személyisége A nem magyar ügyfélre vonatkozó szabályokat a hatályos jogunkban két törvényerejű rendelet tartalmazza: 1965 évi 22.sz törvényerejű rendelet a diplomáciai kapcsolatokról Bécsben az 1961 április 18-án aláírt nemzetközi szerződés kihirdetéséről. 1973 évi 7. sz törvényerejű rendelet a

diplomáciai vagy egyéb mentességek esetén szükséges eljárásról. A törvényerejű rendelet rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha: -az államigazgatási ügyben félként más állam érdekelt - az államigazgatási ügyben félként szereplő személy diplomáciai, vagy egyéb mentességre jogosult. Ezekben az esetekben a hatóság az eljárást hivatalból felfüggeszti, erről jelentést tesz a felügyeletét ellátó szervnek. A hatóság nem tehet intézkedést addig, amíg a felügyeleti szerv az állásfoglalását nem közölte. A felügyeleti szerv a külügyminiszterrel egyetértésben határoz A két törvényerejű rendelet meghatározza tehát az államigazgatási eljárás hatály alól kivett személyek körét, és az esetükben követendő szabályokat is. 165 52. tétel A hatáskör az államigazgatási eljárásban A hatáskör fogalma: A legtágabb értelemben: az államhatalmi ágak elválasztásának szintjén beszélhetünk hatásköri

megoszlásról. Azt a feladatmegosztást jelenti az ország jogrendszerén belül, amellyel a törvényalkotó, a végrehajtó és az igazságszolgáltató hatalmi ágak elválnak egymástól, önálló szervezeti rendszereket hozva létre, amelyeken belül minden szerv a feladatának megfelelő jogosítványokkal rendelkezik Szűkebb értelemben: egy konkrét szervezet szintjén azt mutatja meg, hogy az adott szerv milyen ügyekben hozhat döntést. Legszűkebb értelemben: azt mutatja meg, hogy egy konkrét ügyben az adott szervnek van-e döntési jogosultsága, azaz jogszabály által biztosított joga, kötelezettsége. A hatáskört el kell határolni két másik fogalomtól: Feladatkör: „magát az állami célkitűzést jelenti, amire az adott állami szerv tevékenysége irányul „ (Kovács István) Hatósági jogkör: közhatalommal kikényszeríthető államigazgatási aktusok kiadásának jogát jelenti, az állami szerveknek hierarchikusan alá nem rendelt állami,

társadalmi, gazdálkodó szervek és magánszemélyek felé. Az eljárási törvény a hatáskör fogalma alatt, a hatósági jogkört érti. A hatáskörök csoportosítása: a.) különbséget tehetünk általános és különös hatáskör között Általános hatáskör: ha a szerv részére biztosított jogosítványok az államigazgatás valamennyi ágában érvényesíthetők. Különös hatáskör: a szerv részére biztosított jogosítványok csak az államigazgatás egy meghatározott ágában érvényesíthetők. b.) különbséget tehetünk anyagi és eljárási jogi hatáskörök között: Anyagi jogi: az államigazgatási szerv részére az érdemi döntés meghozatalára, kiegészítésére, módosítására, visszavonására, megváltoztatására vagy semmisségének megállapítására biztosít lehetősége, valamint az intézmény irányítás körében a működés tartalmának meghatározására biztosít jogot. Eljárási jogi hatáskör lehet: Belső eljárási

hatáskör: a szervezeten belüli jogi hatással bíró cselekmény elvégzésére jogosítja fel az államigazgatási szervet. Külső eljárási hatáskör: a szervezeten kívüli személyek, szervek jogait és kötelezettségeit érintő döntések meghozatalához biztosít jogosítványokat. Szervezeti hatáskör: valamely szerv létrehozására, átalakítására, megszüntetésére jogosítja fel az államigazgatási szervet. 166 c) a hatáskör tartalmát illetően: Önálló döntési hatáskör: az államigazgatási szerv meghatározott ügyben önállóan, más szerv közreműködésétől függetlenül hozhat döntést. Korlátozott terjedelmű döntési hatáskör, vagy megosztott hatáskör: az ügy érdemi eldöntése meghatározott közigazgatási szerv hatásköréhez tartozik, de az érdemi döntést más szakhatóság vagy hatáskörrel rendelkező szerv döntésének kell megelőznie. d) a jogirodalom különbséget tesz: Kifelé irányuló, vagy külső

hatáskör: azok, amelyekben hatóság-ügyfél viszonyáról van szó. Belső hatáskör: minden más eset, amelyben a jogviszony alanyai egymásnak alárendelt, vagy mellérendelt államigazgatási szervek. e) Jogilag kötött hatáskör vagy szabad hatáskör: Jogilag kötött, ha a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén a szerv csupán egyfajta döntést hozhat. Szabad mérlegelésű hatáskör: a szerv olyan mérlegelési lehetőséggel rendelkezik, melynek keretében több törvényes lehetőség közül választhat. f) Elsőfokú hatásköre van a közigazgatási szervnek akkor, ha az adott ügyben az elsőfokú eljárás lefolytatására és az érdemi döntés meghozatalára jogosult. Másodfokú hatáskörre van: annak a szervnek, amely - az elsőfokon eljárt szerv- döntését jogorvoslattal felülvizsgálhatja. Eljárási kötelezettség: A közigazgatási szerv hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén köteles eljárni. Az

eljárási kényszer törvénybe foglalását indokolja: A közigazgatási szervek a hatósági eljárása során alapvetően a közérdeket érvényesítik, ezért nem lehet a szerv mérlegelésére bízni, hogy el kíván e járni az adott ügyben Az ügyfelek érdeke is azt kívánja meg, hogy amennyiben a közigazgatási szervhez fordulnak, az eljárás mindenképpen meginduljon, és ennek során, ügyük érdemi eljárására sor kerüljön. Az eljárási kényszer akkor keletkezik, ha az eljárás megindításának és lebonyolítatásának az anyagi jogi szabályban foglalt feltételei fennállnak. Az eljárási kötelezettség a kérelem benyújtáskor keletkezik, a kérelemre indítható államigazgatási ügyben. Hivatalból indítható eljárás esete: amikor az eljárás megindításának feltételeit bekövetkeznek, és azt a hatóság észleli. Ha e kötelezettségének a szerv nem tesz eleget, erre a felettes szerve – kérelemre, vagy hivatalból utasítja. 167 Ha

a közigazgatási szerv a felettes szervének utasítására 8 napon belül nem hoz érdemi határozatot, a felettes szerv az ügyfél kérelmére az ügyet magához vonja. A felettes szerv az ügyben első fokon jár el, vagy az elsőfokú eljárásra a mulasztóval azonos hatáskörű közigazgatási szervet jelöl ki. A kijelölt közigazgatási szerv 30 napon belül köteles érdemi határozatot hozni. Adatigazolással, nyilvántartás vezetéssel, hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos közigazgatási ügyekben a mulasztó közigazgatási szerv felettes szervének utasításara 15 napon belül köteles eleget tenni kötelezettségének. Ha nincs felettes szerv, illetve a felettes szerv eljárási kötelezettségének nem tesz eleget, a megyei (fővárosi) bíróság a fél kérelmére, nem peres eljárásban, kötelezi a közigazgatási szervet az eljárás lefolytatására. A hatáskörelvonás tilalma: A közigazgatási szervtől, a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el.

Fokozatosság elve: minden közigazgatási szerv, csak azon a fokon járhat el, amelyet számára a jogszabály biztosít. A hatáskörelvonást azért tiltja a törvény, mert az a fokozatosság elvének megsértését jelenti. A hatáskörelvonás tilalmát kétféleképpen közelíthetjük meg: Pozitív hatáskörelvonás: ha a közigazgatási szerv hatáskörébe tartozó ügyben más szerv elvonja a döntési lehetőséget. Negatív hatáskörelvonás: a döntési jog formálisan a hatáskörrel rendelkező szervnél marad, de a döntés tartalmára nézve, a felettes szerv, utasítást ad. Mivel az államigazgatási szerv hatáskörét jogszabály határozza meg, a hatáskör-elvonást jogszabálysértést valósít meg. Az önkormányzat hatáskörének csorbítása esetén az Alkotmánybírósághoz fordulhatnak. A hatáskörelvonás legsúlyosabb esete, amikor nem államigazgatási hatáskörbe tartozó ügyben jár el a közigazgatási szerv. Ekkor a határozat az

Államigazgatási eljárás alapján semmis Kivétel: A Kormánnyal szemben nem védi meg az államigazgatási szerveket a hatáskörelvonás tilalma. Nem minősülnek hatáskörelvonásnak az alábbi esetek: Ha a döntési lehetőséget normatívan határozzák meg, tehát azt állapítják meg, hogy adott típusú ügyekben általában hogyan kell dönteni. (pl jogi iránymutatás) Ha a felettes szerv a konkrét ügyre vonatkozóan eljárási utasítást ad. Megosztott hatáskör esetén. A véleményadás sem minősül hatáskör elvonásnak, és nem csorbítja a döntési szabadságot. Ha szerv vezetője az ügy intézőjének ad érdemi kérdésre vonatkozó utasítást. 168 A hatáskör szabályzása: A hatáskört az államigazgatási szervek nagy száma miatt, valamint azért sem lehet az eljárási törvényben teljes körűen szabályozni, mert nem minden részlet feltétlenül eljárásjogi kérdés, hiszen az államigazgatási jogban az úgynevezett hatáskört

megállapító jogszabályi rendelkezés gyakorta anyagi jogi természetű. Ezzel magyarázható, hogy az eljárási törvény a hatáskör kérdését eljárási jelleggel szabályozza, és az adott szervekre vonatkozó hatásköri szabályokat a tárgyuk szerint elkülönített, ügycsoportokra vonatkozó külön jogszabályok állapítják meg. Az államigazgatási eljárás kimondja, hogy a közigazgatási szerv hatáskörét jogszabály állapítja meg, ebben kell meghatározni azt a szervet, amely az ügyben első fokon eljár. Az alapvető hatásköri szabályokat törvény állapítja meg. (Az 1987 évi XI törvény szerint az Országgyűlés (OGY) törvényben állapítja meg az állami szervek hatáskörére vonatkozó alapvető rendelkezéseke.) Törvény, vagy kormányrendelet nem államigazgatási szervet is feljogosíthat államigazgatási ügy intézésére. Ebben az esetben a hatásköri szabályt tartalmazhatja a Kormányrendelet is Önkormányzati szervek részére

csak a törvény, vagy kormányrendelet biztosíthat államigazgatási hatáskört. (A helyi önkormányzatokról szóló 1990 évi LXV törvény az államigazgatási ügyek elintézésére a hatáskört általában a jegyzőkre telepíti. A törvény felhatalmazása alapján a Kormányrendelet kivételesen a polgármestert, a főpolgármestert, a megyei közgyűlés elnökét – államigazgatási hatáskörrel ruházhatja fel.) Önkormányzati hatósági jogkört önkormányzati rendelet is telepíthet. Más államigazgatási szerv esetében a törvény és Kormányrendelet mellett, miniszterelnöki és miniszteri rendelet is állapíthat meg hatáskört. Mivel az eljárási törvényünk a fórumrendszert egységesítette, elegendő, ha a jogszabály az elsőfokú hatáskört rögzíti. Az államigazgatási eljárás kisegítő szabályt állapít meg arra az esetre, ha jogszabály nem jelöli meg az első fokon eljárni jogosult közigazgatási szervet. Ilyen esetben a legalsóbb

fokú szerv eljárását írja elő. Az államigazgatási eljárás rendelkezik a bíróság és az államigazgatási szervek között felmerülő hatásköri viták rendezéséről: Az ilyen hatásköri vitákat eldöntése a rendes bíróságok feladata (nincs hatásköri bíróság vagy döntőbíróság). Az államigazgatási eljárás szerint, ha a bíróság valamely ügyben a hatáskörét vagy ennek hiányát megállapítja, vagy az ügy érdemében határoz, ez a döntés a közigazgatási szervre nézve kötelező érvényű. A jogszabály tehát a bírósági hatáskör prímátusát biztosítja. A bíróság hatáskört megállapító döntése esetén az adott ügyben nem járhat el a közigazgatási szerv, és nem hozhat határozatot. Ha a bíróság az ügy érdemében határoz, ez egyidejűleg azt is jelenti, hogy az ügyet saját hatáskörébe tartozónak ítélte. Ha a bíróság az ügyben a hatáskörének hiányát állapítja meg, nem feltétlenül jelenti azt,

hogy az ügy a közigazgatási szerv hatáskörébe tartozik 169 53. tétel Az ügyészi intézkedések A hatósági határozatoknak az ügyész intézkedései alapján történő felülvizsgálatét nem az Áe. szabályozza. Az Áe utalást tartalmaz az ügyészségről szóló 1972 évi V törvény rendelkezéseire, amely az ügyész általános törvényességi felügyeleti jogkörének szabályozása során rendezi azokat a jogosítványokat, amelyek az ügyészt a hatósági eljárás során is megilletik. Az ügyész jogosítványai: - Óvást nyújthat be, ha a jogerős, illetve végrehajtható határozat törvénysértő Felszólalással élhet, törvénysértő gyakorlat vagy mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés esetén. Figyelmeztethet a jövőbeli törvénysértés veszélyére, a törvénysértés megelőzése céljából Keresettel fordulhat a bírósághoz, ha az óvást a közigazgatási szerv elutasította Az óvást a határozatot hozó szervnél,

vagy a felettes szervnél nyújthatja be. Ha a határozatot hozó szervnél nyújtja be, az köteles 8 napon belül dönteni. Ha egyetért az óvással, akkor megváltoztathatja a hozott határozatát, ha nem, akkor köteles az ügy összes irataival és észrevételeivel együtt felterjeszteni a felettes szervéhez. Ha a jogszabály feljogosítja az ügyészt, akkor a határozatot bíróság előtt is megtámadhatja. A megtámadott határozatot hozó szerv az óvást érdemben bírálja el, ha pedig azzal nem ért egyet, elutasítja. A felettes szerv az óvás tárgyában 30 napon belül érdemben dönt, a törvénysértő határozatot hatályon kívül helyezi vagy megváltoztatja, illetve ha nem ért egyet, elutasítja az óvást. Nincs helye a határozat megváltoztatásának vagy hatályon kívül helyezésének, ha az ügyész az óvást a jogerős határozat közlésétől számított egy éven túl nyújtotta be, és a határozat megsemmisítése vagy megváltoztatása

jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene. Az ügyész az óvásában indítványozhatja a megtámadott határozat végrehajtásának felfüggesztését, ekkor a hatóság köteles a végrehajtást felfüggeszteni. Felszólalását, felterjesztését az eljáró szervhez nyújtja be, aki köteles 30 napon belül intézkedni, vagy ha nem ért egyet az óvással köteles felterjeszteni a felettes szervéhez. 170 54. tétel Jogorvoslat a szabálysértési eljárásban Panasz a szabálysértési hatóság előtti eljárásban: A szabálysértési hatóságnak a ruházat, csomag és jármű átvizsgálására, a lefoglalásra és a rendbírságra vonatkozó határozatával, illetőleg intézkedésével szemben az eljárás alá vont személy és jogi képviselője, valamint a rendbírsággal sújtott személy, illetve az eljárást megszüntető határozatával szemben a sértett panaszt tehet. A panaszt a határozat közlésétől számított nyolc napon belül kell szóban

vagy írásban megtenni a szabálysértési hatóságnál. Amennyiben a szabálysértési hatóság a panasznak nem ad helyt, az iratokat három napon belül az illetékes ügyészségnek küldi meg. Az ügyész a panaszt nyolc napon belül elbírálja és a) a panaszt, mint alaptalant elutasítja, vagy b) a határozatot hatályon kívül helyezi, indokolt esetben a szabálysértési hatóságot az eljárás folytatására utasítja. Az a) pont esetében az ügyész a panasztevőt, a b) pont esetében pedig azokat értesíti, akikkel a panasz alapjául szolgáló határozatot korábban közölték. A szabálysértési hatóság határozata: Amennyiben az eljárás adatai elegendő alapot szolgáltatnak az eljárás alá vont személy felelősségének megállapítására, a szabálysértési hatóság pénzbírságot szabhat ki, figyelmeztetést, járművezetéstől eltiltást, kiutasítást, illetőleg elkobzást alkalmazhat, valamint kártérítést és eljárási költséget

állapíthat meg. A kifogás intézésének szabályai: A pénzbírság kiszabását, a figyelmeztetést, a járművezetéstől eltiltást, az elkobzást és a kiutasítást megállapító határozattal szemben az eljárás alá vont személy, törvényes képviselője vagy védője, a kártérítést illetően a sértett is a marasztaló határozatot hozó szabálysértési hatóságnál a határozat közlésétől számított nyolc napon belül kifogást nyújthat be. A kifogásban elő kell adni annak okát és célját. Az ok téves megjelölése vagy hiánya miatt a kifogás érdemi elbírálását nem lehet megtagadni. A kifogásban új tényt is lehet állítani, és új bizonyítékra is lehet hivatkozni. A kifogás alapján a szabálysértési hatóság a határozatát visszavonhatja, vagy - a kifogást tevő javára - módosíthatja. Amennyiben a szabálysértési hatóság a kifogással támadott határozatát nem módosítja, illetőleg nem vonja vissza, továbbá az

eljárás alá vont személy javára módosított határozat ellen ismételten kifogást terjesztenek elő, az iratokat a szabálysértési hatóság az illetékes helyi bírósághoz teszi át. Az elkésett vagy nem a jogosult által előterjesztett kifogást a szabálysértési hatóság elutasítja. E határozattal szemben a közléstől számított három napon belül az illetékes ügyészségen panaszt lehet előterjeszteni. A szabálysértési hatóság a kifogás beérkezését követő nyolc napon belül az iratokat a további eljárás lefolytatása céljából megküldi az illetékes helyi bíróságnak. Ha a kifogást a jogosult visszavonta, a visszavonásnak a szabálysértési hatósághoz érkezése napján a határozat jogerőssé válik. 171 A felettes közigazgatási szerv jogköre A szabálysértési ügyekben a közigazgatási jogorvoslat megszűnt, ugyanakkor a felettes szerveknek joguk van arra, hogy törvényességi ellenőrzési jogkörükben a

szabálysértési hatóságok tevékenységének törvényessége felett őrködjenek. Ennek érdekében a felettes közigazgatási szerv: e. a szabálysértési hatóságtól tájékoztatást iratokat, adatgyűjtést, egyéb információkat kér, f. törvényességi ellenőrzést tart, g. az ellenőrzés eredményeként felhívja a szabálysértési hatóság vezetőjének figyelmét a jogszabálysértésre, ha az érdemi határozat törvényessége aggályos, az illetékes ügyészhez fordul. ÜGYÉSZI TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELET Az ügyész e törvényben szabályozott eltérésekkel gyakorolja az ügyészségről szóló jogszabályokban meghatározott törvényességi felügyeleti jogait a szabálysértési hatóságok eljárása, határozata (intézkedése) felett. A szabálysértési ügyben benyújtott óvásnak a kifogásolt határozat (intézkedés) végrehajtására halasztó hatálya van. Az elkövető terhére óvásnak csak a határozat jogerőre emelkedésétől

számított hat hónapon belül van helye. Ha a szabálysértési hatóság az óvást alaposnak tartja, a törvénysértő rendelkezést köteles nyolc napon belül hatályon kívül helyezni vagy módosítani, és erről egyidejűleg az ügyészt értesíteni. Ha a szabálysértési hatóság az óvással nem ért egyet, köteles a kifogásolt rendelkezésre vonatkozó iratokat az óvással és az észrevételeivel együtt az óvás elbírálásától számított nyolc napon belül az ügyész egyidejű értesítése mellett a bíróságnak megküldeni. A bíróság az óvásról egyesbíróként, az iratok alapján, harminc napon belül indokolt végzéssel határoz, melyben az óvásnak helyt ad vagy azt elutasítja. A bíróság határozata ellen nincs helye jogorvoslatnak. Ha a bíróság az óvásnak helyt ad, a szabálysértési hatóságot az óvásban indítványozott eljárás lefolytatására kötelezi. A bíróság az óvás elbírálását követően az ügy iratait,

határozatának kiadmányaival együtt, visszaküldi a szabálysértési hatóságnak. A bíróság határozatának egy kiadmányát közvetlenül az ügyésznek küldi meg. Ha az ügyész az óvást visszavonja a bíróság az iratokat intézkedés nélkül visszaküldi a szabálysértési hatóságnak. A BÍRÓSÁG ELŐTTI ELJÁRÁS A bíróság a szabálysértési ügyben egyesbíróként jár el. A szabálysértési ügyben az első fokú bíróság feladatait a bírósági titkár is elláthatja, tárgyalás tartására azonban nem jogosult. A bíróság szabálysértési ügyben végzéssel határoz. A bíróságnak az ügydöntő határozatban a kifogásról kell döntenie, ügydöntő végzését "A Magyar Köztársaság nevében" hozza. A bíróságot a tényállás ténybeli és jogi elbírálásában a szabálysértési hatóság határozata nem köti. A bíróság az eljárás alá vont személy terhére a szabálysértési hatóság határozatában

megállapított rendelkezéseknél hátrányosabb rendelkezést akkor hozhat, ha a tárgyaláson új bizonyíték merül fel, és ennek alapján a bíróság olyan új tényt állapít meg, amelynek folytán súlyosabb minősítést kell alkalmazni, vagy jelentős mértékben súlyosabb büntetést kell kiszabni. 172 Ha a kifogás kizárólag az elkobzásra, a kártérítésre vagy az eljárási költségre vonatkozik, a bíróság csak ezekben a kérdésekben határoz. A határozat rendelkező részből és indokolásból áll. Az ügydöntő határozat indokolása - ha e törvény másképp nem rendelkezik - tartalmazza a tényállást, a bizonyítékok értékelésével a határozat rendelkezéseinek indokait, és megjelöli a határozat alapjául szolgáló jogszabályokat. A pervezető végzést nem kell indokolni. A bizonyítási indítvány elutasításának indokait az ügydöntő végzésben kell kifejteni. A bíróság az ügy elbírálását követően a

szabálysértési ügy iratait határozatának kiadmányaival együtt visszaküldi a szabálysértési hatóságnak. Intézkedések a kifogás alapján: A bíróság a kifogás beérkezését követően nyolc napon belül megvizsgálja, hogy helye van-e a) az ügy áttételének, b) az eljárás felfüggesztésének, c) az eljárás megszüntetésének, és a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megteszi. A bíróság a szabálysértési hatóság határozatát hatályon kívül helyezi és az iratokat a szabálysértési hatóságnak megküldi, ha a) a határozatot a szabálysértési hatóságnak törvényben kizárt tagja hozta; b) a szabálysértési hatóság nem a hatáskörében járt el, illetőleg a hatáskörét túllépte. A kifogás elintézése: a bíróság a kifogást 30 napon belül tárgyalás mellőzésével, az iratok alapján bírálja el. A bíróság a szabálysértési hatóság határozatát a) hatályban tartja, ha a kifogás alaptalan; b)

megváltoztatja, ha a szabálysértési hatóság jogszabályt helytelenül alkalmazott. A bíróság a kifogást elbíráló határozatában rendelkezik az eljárási költség viseléséről. A határozat rendelkező részének tartalmaznia kell a (4) bekezdésben, valamint a 95. § (5) bekezdésében foglaltakra történő figyelmeztetést. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, az eljárás alá vont személy, a védő és a sértett a kézbesítéstől számított nyolc napon belül tárgyalás tartását kérheti. A tárgyalás tartására irányuló kérelemnek a végzés végrehajtására halasztó hatálya van. A sértett kizárólag kártérítést érdemben elbíráló rendelkezéssel kapcsolatban kérheti tárgyalás tartását. Ha a tárgyalás tartását kizárólag a sértett kérte, a bíróság - a kérelem megalapozottsága esetén - a kártérítésre vonatkozó rendelkezést hatályon kívül helyezi és a kártérítés megállapítását mellőzi. A

szabálysértési tárgyalás szabályai: A bíróság tárgyalást tart, ha a szabálysértési hatóság határozata elleni kifogást elbíráló végzéssel kapcsolatban tárgyalás tartását kérik. A bíróság tárgyalása nyilvános. A bíróság a tárgyalásra idézi az eljárás alá vont személyt, ha a tárgyalást az eljárás alá vont személy kérte, vagy jelenlétét egyéb okból szükségesnek tartja. Egyéb esetekben az eljárás alá vont személyt értesíti. Ha az eljárás alá vont személy a szabályszerű értesítésre nem jelent meg, távollétében a tárgyalás megtartható, erre őt az értesítésben figyelmeztetni kell. A tárgyalás tartása iránti kérelem a tárgyalás megkezdéséig visszavonható. Ha a tárgyaláson a tárgyalás tartását kérő személy nem jelenik meg és elmaradását alapos indokkal előzetesen nem mentette ki, úgy kell tekinteni, mint aki a kérelmét visszavonta. Az eljárás alá vont személy a szabálysértési

tárgyaláson védőjével is képviseltetheti magát, ha jelenléte nem kötelező. 173 A bíróság a szabálysértési hatóságot, a védőt és a sértettet a tárgyalásról értesíti. Ha a szabálysértési hatóság képviselője a részvételi szándékát bejelentette, távollétében a tárgyalás nem tartható meg. A tárgyalást és a nyilatkozatokat követően a bíróság zárt ülésen meghozza határozatát, melyet nyomban nyilvánosan kihirdet. Az ügydöntő határozat: A bíróság a tárgyalás mellőzésével hozott végzést a tárgyalás eredményétől függően hatályban tartja, vagy határozatot hoz, amelyben a szabálysértési hatóság határozatát hatályban tartja, megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi és az eljárást megszünteti. Ha a bíróság megállapítja a szabálysértés elkövetését, pénzbírságot szab ki, intézkedést alkalmaz, továbbá rendelkezik az eljárási költség viseléséről. Ha az eljárás alá vont

személy vagy a védő kizárólag az elkobzásra vagy a kártérítésre vonatkozó rendelkezést sérelmezte, a bíróság a tárgyaláson csak ezekben a kérdésekben határoz. A határozat a közlés napján válik jogerőssé. A PERÚJÍTÁS A szabálysértési ügyek súlya nem indokolja, hogy rendes perorvoslattal élhessenek az eljárás résztvevői, csupán azokban a esetekben (az önálló elzárással is sújtható cselekményekben), ahol a bíróság kizárólagos fórumként jár el. Ezért a bírósági végzést követően csak ún. rendkívüli perorvoslatra van lehetőség perújítás formájában A perújítás esetkörét pontosan meghatározza a törvény. A perújítási kérelmet benyújthatja az elkövető, a védő – kivéve ha az elkövető ezt megtiltja-, a fiatalkorú törvényes képviselője, gondozója. A perújítási eljárás során a határozatot az elkövető hátrányára nem lehet megváltoztatni. A VÉGREHAJTÁS A pénzbírságot az

elkövetőnek a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül - a pénzösszeg illetékbélyeggel történő lerovásával vagy más, külön jogszabályban meghatározott módon - kell megfizetnie. Ha a pénzbírság vagy egyéb pénzösszeg megfizetésére kötelezett a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül a pénzösszeget nem fizeti meg, a szabálysértési hatóság közvetlen letiltást bocsát ki. Ha a közvetlen letiltásra nincs lehetőség, a szabálysértési hatóság elrendeli a tartozás adók módjára történő behajtását. Ha az adók módjára történő behajtásra nincs lehetőség, vagy az aránytalanul hosszú idővel járna, a pénzbírságot, illetőleg a helyszíni bírságot - az elkövető beleegyezése esetén - közérdekű munkára kell átváltoztatni. A közérdekű munkára átváltoztató határozatot a szabálysértési hatóság megküldi a jegyzőnek, aki az elkövető egészségi

állapotának és munkára való alkalmasságának figyelembevételével, a munkáltató beleegyezésével - az intézményt vagy gazdálkodó szervezetet jelöl ki a közérdekű munka végrehajtásának helyéül. A közérdekű munkahelyet kijelölő határozattal szemben nincs helye jogorvoslatnak. A közérdekű munkára történő átváltoztatás esetén az elkövető köteles a jegyző által meghatározott munkát végezni, személyi szabadsága egyébként nem korlátozható. A közérdekű munkát az elkövető hetenként legalább egy napon - a heti pihenőnapon vagy szabadidejében - díjazás nélkül végzi. A közérdekű munka legrövidebb tartama egy nap, leghosszabb tartama húsz nap. Egy napi közérdekű munkának legfeljebb hat óra munkavégzés felel meg. 174 A halmazati büntetés esetén a közérdekű munka leghosszabb tartama harminc nap. A jegyző, illetőleg a kijelölt munkahely haladéktalanul értesíti a közérdekű munka végzését elrendelő

szabálysértési hatóságot, illetőleg bíróságot, ha az elkövető nem kezdi meg a közérdekű munka végzését, vagy munkakötelezettségének nem tesz eleget. Ezekben az esetekben a közérdekű munkát - a 17. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint - elzárásra kell átváltoztatni Ha az elkövető nem járul hozzá a közérdekű munkavégzésre kötelezéshez, a pénzbírságot, illetőleg a helyszíni bírságot elzárásra kell átváltoztatni. Az elzárásra átváltoztatásról az a helyi bíróság rendelkezik, a) amelyik az ügyben érdemi határozatot hozott; b) amelynek illetékességi területén a jogerős határozatot hozó szabálysértési hatóság fekszik; c) amelynek illetékességi területén a helyszíni bírságolásra sor került. Az elzárásra átváltoztatás szükségességének fölmerülése esetén a szabálysértési hatóság az ügy iratait haladéktalanul megküldi az előző bekezdésben meghatározott bíróságnak. Az elzárás

büntetés-végrehajtási intézetben, illetőleg rendőrségi fogdában hajtható végre. A bíróság az átváltoztatásról tizenöt napon belül, tárgyalás nélkül dönt. Törvénysértés esetén a szabálysértési hatóság határozatát hatályon kívül helyezi. Ha a törvénysértés az alapeljárásban merült fel, a bíróság a szabálysértési hatóságot - elvi iránymutatás megküldésével - új eljárásra, illetőleg új határozat meghozatalára kötelezi. Ha a törvénysértés a végrehajtás során merült fel, a bíróság a szabálysértési hatóságot a végrehajtási eljárás folytatására utasítja. Az elzárásra átváltoztatás tárgyában hozott bírósági határozattal szemben nincs helye jogorvoslatnak. A bíróság az átváltoztatás tárgyában történő döntését követően a 92. § (8) bekezdése szerint jár el Amennyiben az elkövető vagy helyette más a pénzbírságot, illetőleg az elzárásra átváltoztatott pénzbírságnak a

még le nem töltött napoknak megfelelő összegét igazoltan megfizeti a) az elzárás nem foganatosítható, illetőleg b) az elzárás foganatosítását követően az elkövetőt nyomban szabadon kell bocsátani. Az elzárás letöltéséről, illetőleg az azonnali szabadításról a büntetés-végrehajtási intézet a bíróságot haladéktalanul értesíti. A fiatalkorúakra kiszabott pénzbírságot, továbbá minden egyéb pénzösszeget adók módjára kell behajtani. A pénzbírság, illetőleg az eljárási költség megfizetésére a szabálysértési hatóság, illetőleg a bíróság legfeljebb hat hónapi tartamra részletfizetési kedvezményt vagy halasztást adhat. A bíróság - hivatalból vagy kérelemre - egészségi, családi vagy más fontos okból az elzárás, illetőleg a pénzbírságot helyettesítő elzárás elhalasztását vagy félbeszakítását is engedélyezheti. Ennek időtartama hat hónapig terjedhet. Ha az elkövető kórházi gyógykezelése

szükséges, az elzárás végrehajtását félbe kell szakítani. A félbeszakítást a bíróság rendeli el, határozatát a büntetés-végrehajtási intézetnek küldi meg. Sürgős esetben a félbeszakítás engedélyezése távbeszélőn is közölhető, és annak a szervnek a vezetője is engedélyezheti, amelynél az elzárást foganatosítják. A bíróság az (1)-(4) bekezdésben meghatározott esetekben tárgyalás mellőzésével, az iratok alapján jár el. Az elzárás büntetés elengedése, illetőleg mérséklése, a pénzbírság megfizetésének elengedése, a járművezetéstől eltiltás mellőzése, illetőleg az elkobzott dolog visszaadása érdekében az elkövető - az elkövető beleegyezése esetében védője is - méltányossági kérelmet nyújthat be. A pénzbírság, illetőleg a járművezetéstől eltiltás végrehajtását méltányosságból mellőzheti, az elkobzott dolgot visszaadhatja: a) önkormányzati hatáskörbe tartozó szabálysértések

esetében a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője; b) a felügyeletet ellátó miniszter, ha az ügyben más szabálysértési hatóság járt el; 175 c) országos hatáskörű szerv vezetője, amennyiben a felügyeletet nem miniszter látja el. Amennyiben az elkövetőt elzárással sújtották, a meghatározott méltányossági jogkört a köztársasági elnök gyakorolja. A előző bekezdésben meghatározott esetben a méltányossági kérelmet az ügyben érdemi határozatot hozó bíróságnál kell előterjeszteni, amely a kérelmet az ügy irataival együtt soron kívül terjeszti fel az igazságügyminiszterhez. Az elzárás elengedése vagy mérséklése iránti kérelem esetén az igazságügyminiszter a büntetés végrehajtását a köztársasági elnök döntéséig elhalaszthatja. A méltányossági kérelmet az igazságügyminiszter a köztársasági elnökhöz akkor is felterjeszti, ha annak tartalmával nem ért egyet. A méltányossági

döntésről az értesítést az elkövetőnek a (4) bekezdésben meghatározott bíróság kézbesíti. A bíróság hivatalból vagy kérelemre egy ízben elrendelheti határozata végrehajtásának felfüggesztését, ha a rendelkezésre álló adatok alapján annak megváltoztatása vagy megsemmisítése várható, vagy ezt különleges méltánylást igénylő körülmény indokolja. A végrehajtás harminc napnál hosszabb időre nem függeszthető fel. A szabálysértés miatt alkalmazott kiutasítást az idegenrendészeti hatóság, a járművezetéstől eltiltást a jogerős határozatot hozó szabálysértési hatóság, illetve bíróság értesítése alapján a körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzője hajtja végre. EGYES SZABÁLYSÉRTÉSI ÜGYEKRE VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK Az elzárással is sújtható szabálysértésekre vonatkozó általános eljárási szabályok Az elzárással is sújtható szabálysértést az elkövetés

helye szerint illetékes helyi bíróság tárgyaláson bírálja el. A megyei bíróság elnöke ezekre az eljárásokra - a megyei rendőrfőkapitány javaslatára - más helyi bíróság illetékességét is megállapíthatja. A bíróság - ha ez a feljelentés, illetőleg az iratok tartalma alapján lehetséges - nyolc napon belül határoz az áttételről, az eljárás felfüggesztéséről, illetőleg az eljárás megszüntetéséről. Ha a feljelentés adatai, illetőleg az iratok tartalma alapján nem lehetséges a feljelentés érdemi elbírálása, a tényállás tisztázása érdekében a bíróság a) felhívja a feljelentőt további adatok közlésére; b) iratokat, tárgyi bizonyítási eszközöket szerez be; c) a bíróság lefoglalhatja a 80. § (1) bekezdésében, illetőleg lefoglalja a 80 § (2) bekezdésében meghatározott dolgot. A lefoglalt dolog visszaadása tekintetében a 80 § rendelkezései szerint jár el; d) külön jogszabályban meghatározott

feltételek alapján más szerveket adatok közlésére hívhat fel. A bíróság a szabálysértés elkövetése miatt elzárást, illetőleg pénzbírságot szab ki, intézkedést alkalmaz, rendelkezik az eljárási költségek viseléséről és az eljárás alá vont személyt a szabálysértéssel okozott kár megtérítésére kötelezheti. A bíróság a bizonyítás eredményeként az eljárást megszünteti, ha nem az (1) bekezdés szerint határoz. A bíróság büntetést, intézkedést, illetve kártérítést és költséget megállapító határozattal szemben az eljárás alá vont személy, törvényes képviselője vagy védője, a kártérítést illetően a sértett is a határozatot hozó bíróságnál a határozat közlésétől számított nyolc napon belül halasztó hatályú fellebbezést nyújthat be. A fellebbezésben elő kell adni annak okát és célját; az ok téves megjelölése vagy hiánya miatt a fellebbezés elbírálását nem lehet megtagadni. Az

elkésett vagy nem a jogosult által előterjesztett fellebbezést a bíróság elutasítja. 176 A bíróság az iratokat a fellebbezés beérkezését követő nyolc napon belül megküldi az illetékes megyei bíróságnak. A megyei bíróság a fellebbezést tanácsülésen bírálja felül, ennek során az eljárás alá vont személy terhére a bíróság határozatában megállapított rendelkezéseknél hátrányosabb rendelkezést nem hozhat. A megyei bíróság a határozatot hatályban tartja, a 122. §-ban meghatározott korlátok között megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi és az eljárást megszünteti, illetőleg az eljárt bíróságot új eljárásra utasítja. A megyei bíróság az ügy iratait határozatának kiadmányával visszaküldi az eljárt bíróságnak. Gyorsított bírósági eljárás az elzárással is sújtható szabálysértések esetében Az elzárással is sújtható szabálysértés miatt őrizetbe vett személyt a rendőrség

gyorsított bírósági eljárás lefolytatása céljából bíróság elé állítja. A rendőrség a bíróság elé állítás időpontjáról haladéktalanul értesíti a bíróságot és a sértettet, valamint gondoskodik arról, hogy a bizonyítási eszközök a tárgyaláson rendelkezésre álljanak. A rendőrség közli az eljárás alá vont személlyel, hogy milyen szabálysértés miatt és milyen bizonyítékok alapján állítja bíróság elé. A rendőrség védőt rendel ki, ha az eljárás alá vont személynek nincs meghatalmazott védője, vagy a meghatalmazott védőt idézi. Gondoskodik továbbá arról, hogy a védő az ügyet megismerhesse, illetőleg az eljárás alá vont személlyel a tárgyalás előtt beszélhessen. A tárgyaláson a rendőrség képviselője az iratokat és a tárgyi bizonyítási eszközöket a bíróságnak átadja, ezt követően a feljelentést szóban terjeszti elő. A bíróság nem tart tárgyalást, ha megállapítja, hogy az

őrizetbe vétel feltételei (77. §) nem álltak fenn, vagy az őrizetbe vételtől több mint hetvenkét óra telt el. Ha a tárgyalás megtartásának nincs akadálya, a bíróság a feljelentés előterjesztése után meghallgatja az eljárás alá vont személyt, szükség esetén a sértettet, illetőleg a tanúkat, majd ezt követően a 120. § (1) bekezdésében foglaltak szerint határoz, az okozott kár megtérítésére azonban nem kötelezhet. A határozat kihirdetése után a bíróság megkérdezi az eljárás alá vont személyt, illetőleg a védőt, kívánnak-e fellebbezést benyújtani. Ha elzárás kiszabására kerül sor, a fellebbezés benyújtására jogosultnak a kérdés feltételét követően nyomban nyilatkoznia kell. Ha az eljárás alá vont személy, illetőleg a védő az elzárás kiszabásával szemben fellebbezést jelent be, és a bíróság az őrizetet meghosszabbítja, a bíróság az iratokat haladéktalanul felterjeszti a megyei bírósághoz.

A fellebbezésre vonatkozó nyilatkozatokat követően a bíróság a határozatát nyomban írásba foglalja és kézbesíti az eljárás alá vont személynek, a védőnek, valamint a rendőrség képviselőjének. A határozattal szembeni fellebbezés elintézésére a 121-124. §-okban foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy a megyei bíróság a határozatának egy kiadmányát közvetlenül megküldi az eljárást kezdeményező rendőrségnek. A fiatalkorúak szabálysértéseire vonatkozó rendelkezések Ha az eljárás adatai alapján a fiatalkorúval szemben előreláthatólag pénzbírság kiszabására vagy járművezetéstől eltiltásra kerül sor, a meghallgatástól nem lehet eltekinteni. Ha a fiatalkorú belföldi lakóhellyel nem rendelkező külföldi, az (1) bekezdésben meghatározott szabálytól a szabálysértési hatóság eltekinthet. A fiatalkorú törvényes képviselőjét a meghallgatásról, illetőleg a tárgyalásról

értesíteni kell. Amennyiben a törvényes képviselő megjelenésének akadálya van, a gyámhatóság képviselőjét kell a fiatalkorú meghallgatásának időpontjáról értesíteni. 177 A fiatalkorú meghallgatására általában a törvényes képviselője jelenlétében kerül sor. A tárgyaláson megjelent gondozót a fiatalkorú életviszonyaira nézve minden esetben meg kell hallgatni, aki ezekre a körülményekre nézve a nyilatkozatot nem tagadhatja meg. Ha az eljárás alapján a szabálysértési hatóság indokoltnak tartja, a fiatalkorú védelembe vételét kezdeményezheti a fiatalkorú lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél. Becsületsértési ügyekre vonatkozó külön rendelkezések Kölcsönösen elkövetett becsületsértés esetén az egyik fél sérelmére elkövetett szabálysértés miatt megindult eljárásban a másik fél abban az esetben is jogosult a magánindítvány előterjesztésére, ha ennek határideje

lejárt, feltéve, hogy a cselekmény még nem évült el. Erről a jogáról a másik felet legkésőbb a meghallgatás kezdetekor tájékoztatni kell. A szabálysértési hatóság az eljárás alá vont személyt és a sértettet meghallgatásra megidézi, képviselőjüket értesíti. Ha az ügyben több sértett van, valamennyit meg kell idézni Az idézésben a sértettet figyelmeztetni kell arra, hogy a kellő időben ki nem mentett távolmaradását a szabálysértési hatóság a magánindítvány visszavonásának fogja tekinteni. A meghallgatás során a szabálysértési hatóság megkísérli az eljárás alá vont személy és a sértett kibékítését. Ha a békítés eredménytelen marad, az általános szabályok szerint kell lefolytatni az eljárást. Ha az eljárás alá vont személy utólag magánindítványt terjeszt elő, a szabálysértési hatóság a sértettet eljárás alá vont személyként is meghallgatja. A szabálysértési hatóság az eljárást

akkor is megszünteti, ha a sértett a) a meghallgatáson nem jelent meg és magát alapos okkal nem menti ki, vagy azért nem volt idézhető, mert lakcímének változását nem jelentette be; b) a magánindítványt visszavonta