Economic subjects | General economics » 25-25 mikro- és makrogazdasági meghatározás és magyarázat

Szent István Egyetem Társadalomtudományi Kar Humánerőforrás Menedzser Szak Közgazdaságtan Beadandó feladat 25-25 Mikro- és Makrogazdasági meghatározás és magyarázat Készítette: I. évfolyam II félév 2001. Aggregált kereslet (aggregate demand) A gazdaság egészének tervezett vagy szándékolt összkiadásai egy adott időszakban. Ezt az aggregált árszínvonal és az olyan hatások határozzák meg, mint amilyeneket a beruházások, a kormányzati kiadások és a pénzkínálat gyakorolnak. Aggregált keresleti (AD) görbe {aggregate demand (AD) curve} A javaknak és a szolgáltatásoknak az emberek által megvásárolni kívánt mennyisége és az aggregált árszínvonal közötti összefüggést mutató görbe. Mint minden keresleti görbe esetében, az aggregált keresleti görbe mögött is fontos változók hózódnak meg, például a kormányzati kiadások, az export és a pénzkínálat. Aranystandard (gold standard) Olyan helyzet, amikor egy ország

valutaegységét az arany egy bizonyos rögzített súlymennyiségével egyenértékűnek nyilvánítja, szabadon ad-vesz aranyat ezen a meghirdetett áron és egyáltalán nem korlátozza az arany exportját és importját. Ha két vagy több ország áll az aranystandard alapján, akkor az „aranyparitását”, vagyis árfolyamot hoz létre a valutáik között. Ha a font „aranytartalma” ötször akkora, mint a dolláré, akkor a font 5 dollárért kél el a valutapiacon. Nagy-Britannia a tizenkilencedik század második felében az aranystandard működésének klasszikus példáját nyújtotta. Napjainkban egyetlen ország sem áll teljes mértékben az aranystandard alapján (vagy akár csak közel ahhoz). Ezzel közeli rokonságban álló rendszer az aranyárfolyam-standard. Ennek keretében az országok nem úgy tartják magukat az aranystandardhoz, hogy tartalékként aranyat tartanak, hanem olyan nagy ország valutáját tartják, amely az aranystandard alapján áll.

Árindex (price index) Azt mutató indexszám, hogy egy jószágkosár átlagára miként változott egy időszak folyamán. Az átlag kiszámításakor a különböző javak árát általában a gazdasági jelentőségükkel mérik (pl.: az egyes javaknak a teljes fogyasztói kiadásokból való részesedésével a fogyasztói árindex esetében). Árrugalmasság (price flexibility) Az árak viselkedése az „árverési” piacokon például számos nyersanyag vagy a részvénytőzsde esetében, ahol is az árak azonnal elmozdulnak fel- vagy lefelé, ha bármiféle változás következik be a keresletben vagy a kínálatban. 2 Beruházás (investment) Olyan gazdasági tevékenység, amelynek haszna a jövőben folyik be, nem pedig közvetlenül fizetődik ki. Közelebbről a beruházás a makroökonómiában háromféle formát ölt. Ezek: a) új üzemépületek és berendezések létesítése, b) új lakóépületek építése, c) a raktárkészlet növelése. A nettó

beruházás az összberuházásnak az értékcsökkenés levonása után megmaradó értéke. A nettó beruházást a tőkeállomány nettó növekményének ebben a szűkebb értelemben olykor tőkeképzésnek nevezik. A bruttó beruházás az értékcsökkenés figyelembevétele nélkül vett beruházás. Pénzügyi vonatkozásban a beruházásnak teljesen már értéke van: értékpapír, így például részvény vagy kötvény vásárlását jelenti. Beruházási függvény (investment schedule of function) Beruházáskereslet (investment demand) Azt mutató függvény, hogy a beruházások szintje miként reagál a kölcsönfelvétel költségeire (vagyis, közelebbről, a reálkamatlábra). Ezen összefüggés mögött az a nézet húzódik meg, hogy a cégek csupán a jövedelmező beruházási programokat választják ki, és hogy a kölcsönfelvétel költségének a növekedésével kevesebb beruházás hozhat profitot. Bruttó nemzeti termék, nominális (nominális GNP)

{gross national product, real (real GNP)} Az infláció figyelembevételével kiigazított nominális GNP. Egyenlő a nominális GNP mínusz a bázisév óta bekövetkezett áremelkedések kompenzálásához éppen elegendő összeg. A reál GNP növekedése tehát a kibocsátás fizikai mennyiségében az időszak folyamán bekövetkezett növekedést jelenti, és kiszűri az áremelkedést. Coase-tétel (Coase theorem) Ronald Coase által megfogalmazott azon nézet, hogy a külső gazdasági hatásokat vagy a gyenge gazdasági hatékonyságot kiigazítják az érintett felek közötti alkudozások. Csökkenő határhaszon törvénye (diminishing marginal utility, law of) Az a törvény, amely szerint minél többet fogyasztanak az árucikkből annál kisebb a belőle származó határhaszon. 3 Csökkenő hozadék elve (diminishing returns, law of) A termelés azon törvénye, amely szerint a ráfordítás egymást követő növekményeiből származó kibocsátásnövekmény

végül is csökken. Ez annak következtében áll elő, hogy egyes ráfordításokat, így például a földterületet, változatlanul tartanak. szakszerű kifejezéssel élve, a törvény azzal az állítással egyenértékű, hogy a változó tényező határterméke egy pont után csökken. (pl: Népességnövekedés) Csökkenő kereslet törvénye (down-ward-sloping demand, law of) E szabály értelmében, ha valamely jószág vagy szolgáltatás ára csökken, akkor a fogyasztók többet vásárolnak az illető jószágból – amennyiben az egyéb tényezők változatlanok. Defláció (deflation) Az általános árszínvonal csökkenése. Olykor, pontatlanul, a GNP csökkenésének vagy a munkanélküliség növekedésének kifejezésére is használják. Deflálás (gazdasági adatoké) {deflatin (of exonomic data)} A „nominális”, vagyis a pénzbeni változók „reál” kifejezésekké való átalakítása. Ez a pénzbeni változóknak az általános árindexszel való

elosztása útján végzik. Fogyasztás (consumption) A makroökonómiában az egy adott időszak folyamán fogyasztói javakra költött egyéni vagy társadalmi összkiadás. Szigorúan véve, a fogyasztás csak azokra a javakra vonatkozhat, amelyeket teljes mértékben felhasználnak, kihasználnak vagy „felélnek” az adott időszakban. A gyakorlatban, a fogyasztási kiadásokba az összes megvásárolt fogyasztási javak beletartoznak, amelyek közül sok jóval tovább tart a kérdéses időszaknál – például ruhák, az öltönyök, a gépkocsik. Fogyasztói határhajlandóság (MPC) {marginal propensity to consume (MPC)} A rendelkezésre álló jövedelem pótlólagos dollárjának az a hányada, amit egy család vagy egy társadalom pótlólagos fogyasztásra költ (a fennmaradó hányadot pedig megtakarítja). Nem ugyanaz, mint az „átlagos fogyasztási határhajlandóság”, ami az összfogyasztásnak a teljes rendelkezésre álló jövedelemhez viszonyított

aránya. Fogyasztási függvény (consumption function) Az összfogyasztás a jövedelemszinthez viszonyító függvény. A jövedelem mérhető a rendelkezésre álló jövedelemmel (DI), vagy a nemzeti fogyasztási függvény esetében a GNP-vel. Gyakran feltételezik továbbá, hogy az összvagyon vagy más változók is befolyásolják a fogyasztást. 4 Fogyasztóiár-index (CPI) {consumer price idex (CPI)} A megélhetési költségek legáltalánosabban használt indexe. A fogyasztói javak rögzített kosarának költségét mérő árindex, amelyben az egyes árucikkek annak megfelelő súllyal szerepelnek, hogy mekkora a részesedésük a városi fogyasztók által például az 1972-1973. évi időszakban rájuk fordított kiadásokból Gresham törvénye (Gresham’s Law) Elsőként Sir Thomas Greshamnek, I. Erzsébet angol királynő tanácsadójának tulajdonított törvény, aki 1558-ban megállapította, hogy „a rossz pénz kiűzi a jót”, azaz, ha a társadalom

gyanakvóan tekint a pénzkínálat egyik összetevőjére, akkor a „jó pénz” felhalmozza, és megpróbálja valakinek továbbadni a „rossz pénzt”. Makroökonómia (macroeconomics) A gazdaság egészének viselkedésével, a kibocsátással, a jövedelemmel, az árakkal és a munkanélküliséggel foglalkozó elemzés. Mikroökonómia (microeconomics) A gazdasági egyes elemeinek a viselkedésével – így pl. egyetlen termék árának a meghatározódásával vagy egyetlen fogyasztó, illetve üzleti cég magatartásával – foglalkozó elemzés. Monopoliumok (monopoly) Olyan piaci struktúra, amely egy árucikket csupán egyetlen cég kínál. Pénzpiac (money market) Az olyan intézmények együttesét jelölő kifejezés, amelynek a rövid lejáratú kincstárjegyek és kereskedelmi váltók vásárlását és eladását intézik. A részvénypiaccal ellentétben a pénzpiac nem egy helyen található, hanem az ügynökök, a vásárlók és az eladók hálózata.

Phillips-görbe (Phillips surve) Elsőként A. W Phillips által megalkotott azon görbe, amely a munkanélküliség és az infláció közötti választási kényszert mutatja. Phillips munkássága alapján kezdetben – a lehető legegyszerűbb megfogalmazásban – az a nézet alakult ki, hogy minél kisebb a munkanélküliségi-ráta, annál nagyobb az inflációs ráta. A modern makroökonómiai szerint az ereszkedő Phillips-görbe általában csak rövid távon tekinthető érvényesnek; hosszú távon a Phillips-görbe függőleges a munkanélküliség természetes rátájának szintjén. 5 Profit (profit) A könyvvitel fogalmaiban az eladásokból származó bevétel mínusz az eladott javak után megfelelően felszámolt költségek. A gazdaságelméletben az eladásokból származó bevétel és a javak előállításában szereplő teljes haszonáldozat költség különbsége. Progresszív, arányos és degresszív adó (progressive, proportional and regressive taxes)

Első megközelítésben, a progresszív adó erősebben terheli a gazdagokat, míg a degresszív adó ellenkezőleg hat. Pontosabban, az adó progresszív, ha az átlagos adókulcs (azaz az adók és a jövedelem hányadosa) nagyobb a magasabb jövedelműek esetében, és degresszív, ha az átlagos adókulcs a jövedelmek növekedésével csökken. A lépcsőzetesen növekvő jövedelemadó progresszív; az élelmiszerre kivetett forgalmi adó degresszív. Az arányos adó olyan, amelynek esetében az átlagos adóteher minden jövedelmi szinten egyenlő. Reálbér (real wages) Egy munkás bérének a vásárlóereje. Ezt a pénzbeli bérnek a fogyasztóiár-indexhez viszonyított arányával mérik. Reál GNP (real GNP) Az árváltozások figyelembevételévek kiigazított GNP. A reál GNP egyenlő a nominális GNP-nek és a GNP-deflátornak a hányadosával. Reálkamatláb (real interest rate) Javakban, nem pedig pénzben mért kamatláb. Egyenlő tehát a pénzbeni (nominális)

kamatláb és az inflációs ráta különbségével. Rendelkezésre álló jövedelem (DI) {disposable income (DI)} Nagyjából a nettó bérek, vagyis a nemzeti összjövedelem azon részének felel meg, amely a fogyasztásra vagy megtakarításra áll rendelkezésre. Pontosabban, egyenlő a GNP-vel, mínusz az összes adók, üzleti megtakarítások és értékcsökkenés, plusz a kormányzati és egyéb transzferkifizetések, valamint a kormányzati kamatfizetések. 6 Rövid táv (short run) Olyan időszak, amelynek során nem minden tényező képes igazodni teljes mértékben. A mikroökonómiában a tőkeállomány és a többi „állandó” ráfordítás nem igazodik rövid távon, és a belépés sem szabad rövid távon. A makroökonómiában az árak, a bérszerződések, az adókulcsok és a várakozások rövid távon esetleg nem igazodnak teljes mértékben. Szabad javak (free goods) Olyan javak, amelyek nem gazdasági javak. Elegendő mennyiségben léteznek

ahhoz, hogy ne kelljen őket adagolni azok számára, akik használni akarják őket. A piaci áruk tehát nulla. Származékos kereslet (derived demand) Egy termelési tényező olyan kereslete, amely annak a végső jószágnak a keresletéből ered („származik”), amelyhez hozzájárul. Így például a benzinkereslet a gépkocsin történő szállítás iránti keresletből származik. Szükséglet A szükséglet egyrészt az emberi lét fenntartásához szükséges javak, szolgáltatások, tevékenységek iránti igény, másrészt olyan hiányérzet, amely motiválja is az embert a hiányérzet megszüntetésére. A hiányérzet cselekvésre késztet és a fogyasztás révén kielégítést nyer, ezzel hosszabb-rövidebb ideig megszűnik, vagy intenzitása csökken. A szükséglet köre végtelen és összességében kielégítetlen. A közgazdaságtan figyelme épp ezért arra korlátozódik, hogy adott szükséglet kielégítése hasznosság érzetet kelt. A fogyasztó

által elért összhasznosság (hasznosságérzet) nő, amint egyre több és több szükségletet sikerül kielégítenie. Szűkösség (scarcity) Az az elv, amely szerint az emberek által igényelt legtöbb dolog kínálata csupán korlátozott (kivétel képeznek ez alól a szabad javak). A javak tehát általában szűkösen állnak rendelkezésre, s ezért valamiképpen adagolni kell őket, akár az ár, akár valamely más eszköz révén. 7 Takarékossági paradoxon (paradox of thrift) Először J. M Keynes által megfigyelt ama paradoxon, amely szerint egy társadalomnak az a döntése, hogy többet takarít meg (beosztóbban él), azzal az eredménnyel járhat, hogy valójában kevesebbet takarít meg. Ha többet takarít meg, akkor ez azt jelenti, hogy kevesebbet költ fogyasztási javakra; akkor ez csökkentheti az aggregált keresletet és a GNP-t; ez pedig az indukált beruházások, a jövedelmek és – végül – a megtakarítások csökkenését okozhatja.

Tartalékok, Bankok (reserves, bank) A betétnek az a hányada, amelyet a bankok a pénztárkészletük formájában vagy a Magyar Nemzeti Banknál nem kamatozó betétként tesznek félre. a nagy bankoknak a náluk elhelyezett folyószámla betétek (vagyis tranzakciós számlák) 10 százalékát kell tartalékként tartaniuk. Tartós javak (durable goods) Olyan berendezések vagy gépek, amelyekről feltételezhető, hogy normális körülmények között 3 évnél hosszabb ideig tartanak, például a számítógépek, a teherautók és a személyautók. Társadalmi általános tőke (social overhead capital) (Olykor infrastruktúrának is nevezik.) azok az alapvető tőkejavak, amelyektől a gazdasági fejlődés függ, különösen a szállítás, az enegriaszolgálatatás és a távközlés. Mivel a társadalmi általános tőke nagy tőkeköltségekkel és oszthatatlan tényezőkkel jár, általában a kormányzat tervező tevékenységétől és gazdasági támogatásától

függ, különösen a kevésbé fejlett országokban. Termelékenység (productivity) A kibocsátásnak a ráfordításokhoz viszonyított arányát jelölő kifejezés (az összkibocsátásnak és a munkaráfordításoknak a hányadosa a „munkatermelékenység”). A termelékenység nő, ha ugyanakkora mennyiségű ráfordítás több kibocsátást állít elő. A munkatermelékenység a technológia, a szaktudás tökéletesedése vagy a tőkeintenzitás fokozódása miatt nő. Termelési függvény (product function) Az adott ráfordítással elérhető kibocsátás mennyiségét meghatározó összefüggés (vagyis matematikai függvény). vonatkozhat egy cégre, vagy – mint „aggregált termelési függvény” – a gazdaság egészére. 8 Termelési tényezők (factors of production) Termelőráfordítások: az árucikkek vagy szolgáltatások előállításához szükséges gépek, berendezések, szerszámok, munkaszolgálatok, föld és nyersanyagok.

Ráfordításnak is nevezik őket. Természetes növekedési ráta (natural rate of growth) A munkaerő-állomány növekedési termelékenységének növekedési rátája rátája plusz a munkaerő-állomány Tőke (tőkejavak, termelőberendezések) (capital goods, capital equipement) A klasszikus és a neoklasszikus gazdaságelméletben a termelőráfordítások (föld, munka, tőke) hármasának egyike. A tőke a tartós, előállított termelési ráfordításokat (vagyis a gépeket, szerszámokat és berendezéseket, az épületeket, a részben vagy teljesen kész javakat) foglalja magában. Amikor a „tőke” szót ebben az értelemben használjuk, akkor reáltőkének nevezzük. A könyvvitelben és a pénzügyi életben a „tőke” az egy részvénytársaság résztvénytulajdonosai által jegyzett összes olyan pénzmennyiséget jelenti, amelynek fejében részvényeket kapnak a vállalat részvénytőkéjéből. Transzferkifizetések, kormányzati (transfer

payments, government) A kormányzat által személyeknek teljesített olyan kifizetés, amelyért viszonzásul az illető személy nem nyújt folyó szolgáltatást. Példájaként említhető a társadalombiztosítási kifizetés és a munkanélküli segély. Valutaárfolyam (foreign exchange rate) Az az árfolyam, vagyis ár, amely mellett egy ország valutáját egy másik ország valutájára cserélik el. Pl: ha 1 angol font 1,25 dollárba kerül, akkor a font árfolyamat 1,25 dollár. Egy ország rögzítet árfolyammal rendelkezik, ha valutáját állandó, előre meghatározott árfolyamon „kötik” meg, és azután készek megvédeni ezt az árfolyamot. A nem rögzített árfolyamról azt mondjuk, hogy „lebeg” Vállalati tiszta nyereség (retained earnings) Egy részvénytársaság profitjának (nettó jövedelmének) azon része, amelyet nem fizetnek ki osztalékként a részvényeseknek, hanem visszatartják a részvénytársaságban, rendszerint tevékenységének

bővítése céljából. Ugyanaz, mint a fel nem osztott profit. 9 Válság (depression) Olyan elhúzódó időszak, amikor a munkanélküliség szokatlanul nagy arányú, az üzemek jóval a kapacitásuk alatt működnek. A „válság” kifejezést állítólag Herbert Hoover elnök használta először 1930 körül, mivel kevésbé ijesztően hangzott, mint a „pánik” vagy „krízis”. Az 1930-as évek Nagy Válsága azonban kellemetlen felhangot adott a szónak és a recesszióval váltották fel. Napjainkban a recessziót olyan időszakként definiáljuk, amikor a reál GNP legalább két egymást követő negyedévben csökken. Vásárlóerő-paritás (purchasing power parity) Az az elgondolás, hogy két valuta között az igazi árfolyamot a valutáknak az egyes országokban mért vásárlóereje határozza meg. Vegyünk például egy jószágkosarat (X 1 , X 2 , ) Tegyünk fel kérdést, hogy mennyibe kerülne e jószágkosár megvásárlása Franciaországban

francia frankban, illetve az Egyesült Államokban amerikai dollárban. Az ehhez szükséges frank- és dollárösszeg közötti arány a „vásárlóerőparitáson” alapuló árfolyam Vegyes gazdaság (mixed economy) Olyan gazdaság, amely a gazdasági szerveződés kialakításában elsősorban az árrendszerre támaszkodik, de számos különböző kormányzati beavatkozást alkalmaz a makroökonómiai egyensúlyhiány és a piaci kudarcok leküzdésére. Így tehát a piac és a kollektív (vagyis közösségi) választás keveréke. Verseny (competition) Versengés a vásásrlókét vagy a piacokért versenyző cégek között. A gazdaságelméletben a „verseny” kifejezést olyakor a tökéletes verseny rövidítéseként használjuk a) A verseny akadályai (barriers to competition) Olyan tényezők, amelyek csökkentik a versenyt vagy a termelők számát egy ágazatban, s ezáltal nagyobb gazdasági koncentráció kialakulását teszik lehetővé. Fontos példái a jogi

akadályok, a szabályozás és a termékdifferenciálás. b) Verseny, tökéletes (competition, perfekt) Olyan piaci helyzet, amikor az eladók és a vásárlók száma nagyon nagy, és az eladók által kínált termékek homogének (vagyis megkülönböztethetetlenek).Ilyen körülmények között egyetlen cég sem képes befolyásolni a piaci árat, és mindegyikük horizontális (vagyis teljesen rugalmas) keresleti görbével szembesül. 10 c) Verseny, tökéletlen (competition, imperfect) Az olyan helyzet, amikor legalább egy eladó elég nagy ahhoz, hogy befolyásolni tudja a piaci ára, úgyhogy nem érvényesülhet a tökéletes verseny. Napjainkban a tökéletlen verseny kifejezés a verseny mindenfajta tökéletlenségét – a tiszta monopoliumot, az oligopóliumot vagy a monopolisztikus versenyt jelentheti. Végső javak (final good) Olyan javak, amelyeket végső felhasználás, nem pedig viszonteladás vagy továbbfeldolgozás céljából állítanak elő

Volumenhozadék (returns to scale) A kibocsátás növekedési üteme, amikor az összes ráfordítást együtt növeljük. Például, ha az összes ráfordítás megkétszereződik, és a kibocsátás is pontosan megkétszereződik, akkor azt mondjuk, hogy a folyamat állandó volumenhozadékot mutat. Ha azonban a kibocsátás csak 75 százalékkal nő, amikor az összes ráfordítást megkétszerezzük, akkor a folyamat csökkenő volumenhozadékot mutat; ha a kibocsátás több mint megkétszereződik, akkor a folyamat növekvő volumenhozadékú technológia. 11