Communication | Higher education » Kutatás módszertan

Kutatás módszertan 1. Sorolja fel a kutatási terv elemeit! -Témaválasztási döntés, megbeszélés a tervezett konzulenssel -A téma elfogadtatása, bejelentése a tanszéken -Elsődleges tájékozódás, anyaggyűjtés, a téma pontosítása -Koncepció elkészítése, leadása -A koncepció bírálata -A részletes kutatási terv elkészítése -Az anyaggyűjtés folytatása, a szakirodalom feltárása, statisztikagyűjtés, szociológiai felmérés stb. /lényegében ez a kutatási fázis/ -Előkészület az írás megkezdéséhez: vázlat készítése, melyet a konzulens elbírál -A dolgozat megírása -A konzulens bírálata -A dolgozat végleges szövegének elkészítése, szükség esetén bemutatása a konzulensnek -Technikai munkálatok, kézirat ellenőrzés -Köttetés -Beadási határidő -Államvizsga, védés 2. Mit jelent az alkalmazott kutatás? Az alkalmazott kutatás amely nem egyszerűen leírja a folyamatokat, hanem magyarázatot nyújt, megoldási

ötleteket ad, kritizálja a meglévő gyakorlatot-elméletet. A kutatások döntő része ebbe a kutatási formába sorolható, s a szakdolgozathoz vezető kutatások több mint 70%-a is ebbe a kategóriába esik. 3. Mit értünk elsődleges forrás alatt? Elsődleges forrásnak számít a jelölt által végzett adatgyűjtés, felmérés, vagy ha egy adott szerzőt vizsgál, akkor műveinek eredeti vagy kritikai kiadása. Statisztikai kiadványok, vállalati jelentések, mérlegek, statisztikák, egyéb kormányzati és vállalati dokumentumok, vagyis minden olyan anyag amely nem alapul más leírt forrásokon. 4. Mi a mintavétel lényege? Az egyszerű véletlen mintavétel lényege, hogy a sokaság minden eleme kap egy sorszámot, majd véletlenszámtáblázat segítségével választhatók ki a mintába kerülő elemek. 5.Sorolja fel az irodalom feltárását megkönnyítő módszereket! -Könyvtári katalógusok alapján -Irodalomkövetés -Szerzők szerint -Szaksajtóból

-másodlagos forrásból 6.Ismertesse a témaválasztás alapszabályait! -A téma feleljen meg a jelölt érdeklődési körének -A téma legyen időszerű, elméleti és gyakorlati szempontból is fontos -A felhasználandó szakirodalom legyen hozzáférhető -A jelölt nyelvismerete feleljen meg a rendelkezésre álló szakirodalomnak és témának -A jelölt alapismeretei feleljenek meg a témának illetve a kutatási témának 7.Milyen típusú jegyzékek készíthetőek? -Olvasott könyvek vagy cikkek jegyzéke -Témajegyzék -Szerzők jegyzéke -További kutatást igénylő témák jegyzéke 8.Minek kell szerepelnie a dolgozat vázlatában? -Bevezetésnek -Kidolgozásnak. A kidolgozás lényege:problémafelvetés, bizonyítás, érvelés -Befejezés -Irodalomjegyzék 9.Mi a lényege az ellenőrző kérdésnek? Lényege, hogy a válaszadó szavahihetősége megerősítést nyerjen. 10. Milyen az önkitöltős kérdőív? Önkitöltős kérdőívek esetén felkérjük a

válaszadót, hogy saját maga töltse ki a kérdőívet. Ezeket általában postán küldik ki, avagy egy bizonyos sokaság egyedeinek osztják ki. 11. Határozza meg a személyes interjú fogalmát! Személyes interjú, amikor a kutató a kérdezettel előre tisztázza a beszélgetés témakörét s az adott kérdéskörön belül szabadon beszélgetnek. 12. Mi szerepeljen a belső címlapon? -Az intézmény neve -A hallgató karának, szakjának, tagozatának megnevezése -A szerző neve -A dolgozat címe -A konzulen/ek/ nev .beosztása, munkahelye -A város ahol a dolgozatot benyújtják -Évszám amikor adolgozat készült 13.Mit értünk zárt kérdésen? Zárt kérdés, ha a válaszadó a kérdőíven megadott válaszlehetőségek közül választhat. 14. Milyen veszélyeket rejt az internetes információkeresés? Két nagy buktatója van: -Túl sok találat -Túl kevés találat 15. Mit tekintünk másodlagos forrásnak a kutatómunka során? A létező szakirodalom nagy

része másodlagos forrás, amely bemutatja, elemzi, ismerteti, vitatja, kiegészíti, bizonyítja az elsődleges forrásokat. 16. Sorolja fel a dolgozat sikerét meghatározó tartalmi szempontokat! 17. Mit jelent a tiszta elméleti kutatás, és mi a célja? A tiszta elméleti kutatás célja az elmélet fejlesztése, melyben kevés a gyakorlatban hasznosítható elem. 18. Vázolja fel a kérdőíves vizsgálat kutatási programját! -Kutatási feladat kitűzése -A kutatási módszer; kérdőíves felmérés -A kérdőív megszerkesztése -A reprezentatív minta megválasztása -A kérdőív ellenőrzése -A kérdőív véglegesítése, engedélyeztetése, szerkesztése, szükséges példányban való elkészítése -A konkrét felmérés, a kérdőívek eljuttatása a minta egyedeihez -A kapott információk összesítése, csoportosítása, ellenőrzése -Az adatok mérhetővé alakítása /kvantifikálása/ -A használt elemzési módszer/ek/ meghatározása -Az adatok elemzése,

a következtetések felvázolása 19. Hány féle kutatási cél ismert? -A tanult kutatási módszerek és technikák gyakorlása -Az érdeklődési terület felderítése, megismerése -Leírás /a legtöbb kutatás célja/.A leírás bizonyos események, helyzetek, történések összefoglalása -Magyarázat. Ok-okozati viszony -Ötleteket ad. 20. Sorolja fel az elemzés formáit! 1. Történelmi áttekintés és elemzés 2. Esettanulmány 3. Jelentés, tanulmány 4. Helyszíni /terep/ kísérlet 21. Mit nevezünk szürke irodalomnak? Olyan alkotások amelyeket még nem publikáltak, nagy nyilvánosságot még nem kaptak. 22. Ismertesse a cédulázás szabályait! -Visszakereshetőség -Egy cédulán csak egy információ, gondolat szerepeljen -Egy cédulán csak egy forrásból származó információk legyenek -Idézetet lehetőleg idézőjelbe téve kell leírni -A cédulákat rendezni kell -Olvasható legyen 23. Sorolja fel a mintavétel formáit! -Egyszerű véletlen

mintavétel -Szisztematikus -Rétegezett -Többlépcsős -Elemszámmal arányos valószínűségi 24. Mit értünk szakirodalomláncon? A szakirodalomlánc elindul egy összefoglaló mű bibliográfiája alapján s az ott hivatkozott művek bibliográfiája alapján halad tovább. 25. Mit jelent a szerzőkövetés fogalma? Az alapművek elolvasása után kiderül hogy mely szerzők munkássága áll a legközelebb a választott témához. Ilyen esetben következhet a szerzőkövetés módszere, amelyben az adott szerző munkásságát kutatja fel