Education | Pedagogy » A pedagógiáról röviden

A pedagógiáról röviden I. A pedagógia fogalma, tárgya, feladatai, felosztása, tudományköri kapcsolatai, segéd, -és határtudományai: Tudomány DEF: A személyiség fejlődés tudománya. A nevelés elméletének és gyakorlatának jelölésére használt komplex fogalom. Neveléstudomány DEF: Az ember céltudatos alakításának, a személyiség tervszerű fejlesztésének tevékenységét feltáró, s a nevelési eljárások számára normákat megállapító diszciprina. Az elméleti részt nevezzük neveléstudománynak Pedagógia elmélete DEF: A gyakorlathoz képest elvontságot, fogalmi absztrakciók síkján fedezi a gyakorlat síkjának lényeges általános összefüggéseit. Pedagógiai gyakorlat DEF: mindazoknak a műveleteknek az összessége, melyeket az adott nevelési rendszer céljainak elérése érdekében szervezetten és tudatosan kifejtünk. Szűkebben: a pedagógia munkáját a tanulókkal való együttműködést formáit és tevékenységtípusai.

A pedagógia jellemzői: társadalmi tevékenységek, csak emberre jellemző, tudatos, tervszerű, szofisztikus, kommunikáció. Jelei lehetnek verbálisak illetve nem verbálisak A nem verbális jeleket is két részre bonthatjuk: -mesterséges (testmozgás) es- mimikai (még ide tartoznak a testtartás, öltözködés, hangszín, etc.) A pedagógia felosztása: A, Átfogó -nevelésfilozófia (bevezetés a pedagógiába vagy általános pedagógia) -alapvető fogalmakkal foglalkozik -nevelhetőség kérdéseivel foglalkozik -neveléselmélet -nevelési folyamatokkal foglalkozik -nevelési cél –és feladatrendszerrel foglalkozik (testi, -technikai, -egészséges életmódra való neveléssel) -pedagógiai kutatás módszertanával foglalkozik -nevelés módszereivel, eszközeivel foglalkozik -pedagógus személyiségével foglalkozik -Didaktika (oktatáselmélet) -alapfogalmakkal foglalkozik (oktatás, tanulás, képzés, jártasság, képesség, tanterv és annak fajtái, tananyag

választása és elrendezése szempontjával) -tanulás, tanítás módszereivel foglalkozik -neveléstörténettel foglalkozik -módszertannal foglalkozik -iskolaszervezettannal foglalkozik 1 -összehasonlításokkal foglalkozik -extra culliculum (tanórán kívüli oktatás lehetősége) Ez két részre bontható. Korrepetálás, szakkör (iskolában, iskolai Iskolán kívül történő események pl. tananyaggal kapcsolatos, könyvtár, sportkör, művelődésházban, üzemben, népiskolában, szakkör. A lényeg, hogy iskolában zajlik az múzeumban. Ilyen lehet egy tanfolyam vagy adott esemény) akár egy kiállítás. B, Specifikus -Életkor szerinti differenciálás -Nevelés szerinti differenciálás -családi nevelés -óvodai nevelés -általános, -közép iskola, kollégium, hadsereg, gyógypedagógiai intézetek sztokasztikus jellege van a pedagógiának (az oksági összefüggések nem egyértelműek.) A pedagógia tudományköri kapcsolatai, segéd –és

határtudományai: Kapcsolat van a pedagógia természetes és a társadalomtudományokkal. A tudományköri kapcsolatok DEF: ugyan azt a jelenséget vagy probléma kört együtt vizsgálják a különböző tudományok, csak több oldalról kölcsönös munkamegosztásban. A különböző tudományok az eredményeket kicserélik, elemzik és értékelik más-más szempontok szerint. Interdiszcipriációs kapcsolatai: iskola, egészségtan, pszichológia, oktatásszociológia, nevelésszociológia, matematika, közgazdaságtan, hibernetika. Pedagógia határtudományai + pedagógia: Pedagógia pszichológia pedagógia (Határ) neveléspszichológia szociológia nevelésszociológia Segédtudomány DEF: azokat a tudományokat, amelyeket egy másik tudomány munkáját segíti a toldás terén (pl. etika) azokat nevezzük segédtudományoknak Fejlődés + fejlesztési folyamat DEF: a nevelés folyamatában zajlik. Én-tudat előtti (prenatális) és én-tudat utáni részre

(posztnatális) osztható. A Dacos korszak is két részre bontható: -aktív dac (sír, kiabál, hisztizik, könnyebb föloldani) –a másik a passzív dac (durrog, haragszik a világra, magára kell hagyni) 2 II. Nevelés lehetősége, szüksége: Biológiai deternizmus: el van döntve, mik leszünk ha mit öröklünk. Pl: Lobrozo szerint: született bűnöző elmélet. 65-70% a többi a környezet hatásától befolyásolódik Miliő elmélet: környezet Tabula Raza (Tiszta lap): nem feltétlenül igaz ez az állítás. Upapirus szerint neveléssel minden megoldható, míg a konvergencia elmélet szerint (Stern nevéhez fűződik) biológia Környezet + Nevelés = milyen ember lesz az illető. Szocializáció: DEF: -Pedagógiában legtágabb értelemben használt fogalom. -Az ember társadalmi lénnyé válik a szocializáció során. -Az ember érő spontán és tudatos hatások összegsége. - utánzással - érzelmi azonulással módszerek a szocializációkhoz gyermekek

részére - tanítással - szankcionálással A gyerekek kezdetben utánoznak ezért a felnőtteken sok a felelősség a viselkedésük folyamán. Kozéki Béla egyik műve, a Minta rejtet szerepe kutatáson alapul. Modellhatásokat, modellviselkedést gátló és kiváltó hatásokat vizsgál. Az ember spontán módon sajátítja el a követelményeket. Az adott csoport körében való lét és utánzás segítségével sajátíthatja el annak a csoportnak viselkedését ahova tartozni szeretne. A szocializáció az a része, mely tudatos hatása = nevelés Szocializáció Nevelés Oktatás DEF: tanulás céltudatos irányítása Amelyhez a művelődési javakból célszerűen, a gyerekek fejletségéhez helyesen méretezett és elrendezett ismeretanyag. Tanulás DEF: magatartásváltozás, ami jelenti az ismereteink bővülését az oktatás folyamatában és a tevékenység bővülését is egyaránt. Képzés DEF: Kialakítjuk a jártasságokat, készségeket és kifejlesztjük a

képességeket. Készség DEF: a tudatos tevékenység mindig művelethez kapcsolódik automatizált komponense. Jártasság DEF: az elsajátított ismeretek a gyakorlatban váratlan helyzetekben, új szituációban is. Tudjuk alkalmazni Elágazó algoritmusból áll, konkrét feladathoz kapcsolódik 3 Képesség DEF: olyan, velünk született adottságokból kifejlesztett tevékenységformák, melyek lehetővé teszik azt, hogy bizonyos tevékenységeke jószívvel megoldjuk. Miközben megoldjuk továbbra is fejlődnek a képességeink. Mindig tevékenységben fejlődnek Képesség pl: Képzeleti képesség produktív képzelet (alkotóképzelet) , Reproduktív (mástól hallott, látott, etc. Meg tudja jeleníteni) Intellektuális képesség, értelmi képesség (emlékezet, mechanikus emlékezet, kreativitás, intelligencia, motorikus képesség) Nevelés folyamatai, jellemzői, belső szerkezete: Nevelési folyamat DEF: iskolai vonatkozásban nem más, mint a tanuló

életének, tevékenységének céltudatos tervszerű megszervezése, irányítása a közösség kereteinek és formáiban. Tevékenység: - játék - munka koegzisztálnak, életkortól, szituációtól függ, melyik kerül előtérbe - tanulás Megszervezés: - osztály - tantárgy - tanórarendszer - napközi - kirándulás - szakkörök, etc. Irányítás: - direkt - indirekt Nevelési folyamat = belsőszerkezet (általános tendencia) - tapasztalatszerzés o érzelmek kötődnek o spontán vagy tudatosan o közvetlen vagy közvetett szerzés o felszínre hozzuk és általánosítjuk Nevelési cél: mindig egy mintában jelenik meg, hogy milyen embereket szeretnének nevelni. A nevelési célokban értékek fogalmazódnak meg. Az értékek kulturális alapelvek, melyek kifejezik az adott társadalomban mit tartanak fontosnak, kívánatosnak. Az értékek sorrendje társadalomként eltérő lehet. 4 Értékek fogalmazódnak meg a nevelési célban, ráüti bélyegét egy

nevelési koncepcióra. Az 50-es években a feladat elvégzése = cél elérése Feladat: testi ,- erkölcsi,- értelmi,- esztétikai,technikai nevelés (hagyományos felosztás) Ágoston György a nevelési céllal nem vitatkozott. Feladat felosztása Ágoston György szerint: - kultúra felöli megközelítés - tudományos nevelés - esztétikai nevelés - erkölcsi nevelés - technikai nevelés - egészséges életmódra való nevelés - világnézeti nevelés Beszél a világszemléletről, természetről, társadalomról, emberről és annak a társadalomban elfoglalt helyéről kialakult nézeteinek összességéről. Pszichikus funkciójú felosztás: - értelmi nevelés - érzelmi nevelés - akarati tulajdonság fejlesztése - tevékenységre való nevelés Gáspár László A 80-as években indította el a Szent Lőrinci iskolát. Nevelésének célja: összes társadalmi gyakorlatra való felkészítés, termelés és gazdálkodás. Emberek döntő többsége tanul és

művelődik, van szabadideje, közéleti, mozgalmi, politikai tevékenységet is folytat. Napjaink pedagógiája: Bábosi István szerint a nevelés lényege nem más, mint értékközvetítés és új érték létrehozása. A nevelés célja nem lehet más, mint konstrukív életvezetés kialakítása. Kuntstruktív éleltvezetés DEF: társadalom számára hasznos. Építő szándékkal egyén számára is eredményes. Érték DEF: olyan produktum, amely kettős funkcióval bír. Közösség –és önfejlesztő funkciója van. Máriné Szilágyi Ibolya szerint az értékek olyan minőségi objektivációk, amelyet a történelem fejlődése során az emberek között megegyezés alapján kristályozódtak ki. Sokféle érzelmek, vágyak sűrűsödnek bele. A 90-es évek után az értékvákum létrehozta a felhalmozó családot (munkát halmozzák fel, több lábon áll, igyekszik a munkát megtartani) Családmodellek: - felhalmozó család - vállakozói család - tudásra,

tanulásra orientált család - halmozottan hátrányos helyzetű család Eddig 8 + 4 osztályos iskolarendszerek voltak, mára már kialakultak a 6 +6 vagy a 4 + 8 osztályosok is. Tanterv módosulás: Központi helyet van nemzeti alaptanterv, ami lapján a helyi tanterveket készítették. Szükség van a pedagógiai tantervre, mert ebben vannak a célkitűzések (bizonytalan volt, azt fogalmazzák meg, hogy milyen legyen a tanterv, hogy milyen lehet ez alapján a gyerek) 5