Education | Higher education » A diszlexiáról bővebben

Datasheet

Year, pagecount:2004, 14 page(s)
Language:Hungarian
Downloads:207
Uploaded:March 18, 2009
Size:199 KB
Institution:-

Attachment:-

Download in PDF:Please log in!

Comments

Nobody commented on this document yet. You can be the first one!


New comment

Content extract

A diszlexiáról bővebben Frank R. Vellutino Az olvasás egy sajátos zavara, a diszlexia A diszlexia egy olyan gyűjtőfogalom: rendellenességeket takar, amelyek következtében egyes, máskülönben egészséges gyermekek – feltehetően valamiféle szervezeti fogyatékosságuk folytán – rendkívül nehezen tanulják meg a nyomtatott szavak felismerését. Vellutino és munkatársai kísérletek alapján megállapították, hogy a diszlexia egy bonyolult nyelvi fogyatékosság, amelynek okai: - A fonológiai kódolás zavarai, amikor is valaki a szavakat nem tudja úgy megjegyezni, hogy a szó hangzását emlékezetében elraktározza, majd később felidézze - A fonológiai tagolás hiányosságai, ha valaki képtelen a szavakat összetevő hangjaikra bontani - A szókincs nem kielégítő gyarapodása - A szavak és mondatok közötti nyelvtani és mondattani különbségek felismerésének hiányosságai A diszlexia magyarázatához a könyvtár

modellt alkalmazza, melynek lényege: Inger Az érzékletek raktára Figyelem Rövid távú emlékezet Hosszú távú emlékezet Ez a modell az emlékezet egyes szintjeinek információfeldolgozó működését és kapcsolatait mutatja be. A látási vagy hallási ingerek pontos mása rövid ideig tárolódik az érzékletek raktárában. Ha figyelünk az adott ingerre, akkor az rövid távú emlékezetünkbe kerül, ahol olyan jellé alakul, amely már alkalmas a hosszú távú emlékezetben történő rögzülésre. Ha viszont nem figyelünk az ingerre, az nem rögzül, hanem kiesik emlékezetünkből. A hosszú nyilak az emlékezet különböző szintjeinek bizonyos kölcsönhatásait jelzik. Ismerős ingerekre például azért vagyunk hajlamosak jobban figyelni, mert hosszú távú emlékezetünkben már korábban rögzültek. E modell szerint végzett kutatások szerint a diszlexia sokkal inkább a nyelvi információk raktározásának és visszakeresésének a zavaraiból,

semmint a látórendszer 1 hibáiból ered. A kísérletek szerint az olyan tévedések, mint a tál „lát”-nak mondása nem a látás és térbeli feldolgozás rendellenes működéséből, hanem a leírt szavak kiejtésének raktározási és felidézési nehézségeiből erednek. Rájöttek arra, hogy a nyelvi képzetekhez nem társuló bonyolult, szóhoz hasonló betűcsoportokat a jól olvasó gyermekek is ugyanolyan nehezen idézték fel, mint a nehezen olvasók. Ez arra utal, hogy a szavakat ábrázoló képi szimbólumok az emlékezetben nyelvi sajátosságaik, különösen jelentésük és hangzásuk alapján raktározódnak. A diszlexiások esetében az olvasási irány fenntartásának a nehézsége az olvasási zavaruknak nem oka, hanem tünete. A diszlexiások éppen olyan hosszú ideig képesek megőrizni emléknyomaikat, mint a normál olvasási képességgel rendelkezők. A leírt szavak kétféleképpen azonosíthatók: - a teljes szó feldolgozása révén,

szembeötlő képi jellegzetességeit, jelentéseit, illetve az adott szövegösszefüggést felhasználva - a rész-egész viszony vizsgálatával, amelynek alapját az alfabetikus feltérképezés, vagyis a szavak betűkre bontásával Liberman és Schankweiler szerint a nehezen olvasók nincsenek határozottan tudatában annak, hogy a kiejtett és leírt szavak önálló fonémákra (jelentéstanilag megkülönböztethető szerepű hangokra) bonthatók. E megnehezíti számukra, hogy megtanulják a szavak alfabetikus feltérképezéssel és betű-hang egyeztetéssel, vagyis a fonetikai dekódolásnak nevezett folyamat segítségével való azonosítását. A fonémákra tagolás elégtelenségének másik következménye lehet, hogy a szavak és betűk kiejtését az emlékezetben szegényesen ábrázolja. Vizsgálatok megerősítették, hogy az olvasási nehézségekben az alfabetikus feltérképezés és a fonetikai dekódolás fogyatékosságai játsszák a főszerepet. A nehezen

olvasók nehezebben tanulják meg az ért