Economic subjects | Human resource management » A hazai foglalkoztatáspolitika eszközei

A HAZAI FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA ESZKÖZEI 6.1 A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA SZERVEZETI ÉS FINANSZÍROZÁSI RENDSZERE 6.11 ALAPELVEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK A foglalkoztatás eszközrendszerét a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló foglalkoztatási törvény (a többször módosított 1991. évi IV tv., a továbbiakban Flt) szabályozza A törvény abból indul ki, hogy a munkaügyi folyamatokat döntően a munkaerőpiac határozza meg, de emellé ki kell építeni a feszültségeket kezelni tudó, szociális feladatokat ellátó intézményrendszert: be kell vonni a szociális partnereket, törvényi garanciákat kell biztosítani a munkaadók és munkavállalók számára, létre kell hozni a megfelelő döntési mechanizmust és eszközrendszert. Ennek megfelelően a törvény a következő fontos alapelveket fogalmazza meg: a munkaerőpiaci szereplők (a Kormány, a helyi önkormányzatok, a munkaadók és munkavállalásra jogosultak,

valamint az utóbbiak érdekképviseleti szervezetei) együttműködési kötelezettsége, a hátrányos megkülönböztetés tilalma, (ami nem zárja ki azt, hogy a hátrányos helyzetben lévőket többletjogosultságok illessék meg), a foglalkoztatáspolitikai célok megvalósulását országosan kiépített munkaerőpiaci szervezet segíti elő, az érdekegyeztetés: a munkaerőpiac szereplői közreműködnek a munkaerőpiaci szervezet irányításában, egyeztetnek az országos és regionális foglalkoztatási célok kialakításában, illetve az eszközök működtetésében, az állami munkaerőpiaci szervezetek ingyenesen biztosítják a munkaadók és munkavállalók számára az alap-szolgáltatást, de emellett lehetséges a magánmunkaközvetítés (munkaerőpiaci szolgáltató intézmények működése) is, a foglalkoztatási feszültségek megelőzése, kezelése és lehetséges feloldása érdekében elsősorban a foglalkoztatást elősegítő támogatásokat, az ún.

aktív foglalkoztatáspolitikai eszközöket kell alkalmazni, illetve azt a foglalkoztatáspolitika körébe nem tartozó (területfejlesztési, oktatási stb.) eszközök alkalmazásával is elő kell segíteni, a finanszírozási források többcsatornás előteremtése. Emellett a törvény erejével is megfogalmazódik az, hogy a munkaerőpiac minden szereplőjének kötelessége aktívan részt venni a foglalkoztatási problémák megoldásában. Az egyes szintek, szervezetek feladatai közül külön is kiemelendő: − az Országgyűlés szabályozza a munkanélküliség megelőzését, illetőleg csökkentését szolgáló foglalkoztatási eszközöket, a munkanélkülieket megillető juttatásokat, a munkaerőpiaci szervezetrendszert, valamint ezek finanszírozásának módját. a Kormány feladata: a kormányzati döntések foglalkoztatáspolitikai összefüggéseinek és következményeinek mérlegelése, a döntések összehangolása, a foglalkoztatáshoz fűződő

hazai érdekek védelme. A Kormány évenként foglalkoztatáspolitikai irányelveket ad ki a várható munkaerőhelyzetről és az ezzel kapcsolatos kormányzati intézkedésekről, − a helyi önkormányzatok: figyelemmel kísérik a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását, döntéseikben figyelembe veszik azok foglalkoztatási következményeit, részt vesznek a közhasznú foglalkoztatás szervezésében, részt vesznek a helyi foglalkoztatási érdekegyeztetésben és támogatást nyújtanak a munkaerőpiaci szervezet működéséhez, − a munkaadók: érdekképviseleti szerveik útján részt vesznek az érdekegyeztetésben, segítik a munkaerőpiaci szervezetet, ennek keretében munkaerőigényéről és annak megszűnéséről folyamatosan tájékoztatják az illetékes munkaügyi központot, járulék fizetésével hozzájárulnak a munkanélküliek ellátásához, − a munkavállalók: képviselőik útján részt vesznek az érdekegyeztetésben, együttműködnek a

munkaerőpiaci szervezettel, valamint a munkaadóval, mérlegelik a felajánlott átképzési, foglalkoztatási lehetőségeket, együttműködnek új munkahely felkutatásában, a munkanélküliek ellátásának biztosítására járulékot fizetnek. 6.12 A MUNKAERŐPIAC INTÉZMÉNYRENDSZERE Az intézményrendszer gerincét egy hivatalos, alapvetően állami szervezeti struktúra alkotja, amelyet kiegészít, sok szempontból irányít is egy tripartit (háromoldalú) érdekegyeztetési mechanizmus. A./ Kormányzati szint A Kormány egészén belül a foglalkoztatáspolitika alapvető irányítója a Gazdasági Minisztérium, de a foglalkoztatási-munkaerőpiaci folyamatokhoz, illetve a finanszírozás rendszeréhez kapcsolódva ide sorolható az Oktatási, valamint a Szociális és Családügyi Minisztérium is. A gazdasági miniszter feladata, hogy elősegítse az emberi erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás feltételeinek megteremtését, a foglalkoztatási feszültségek

csökkentését, valamint koordinálja a Kormány, a munkaadók és a munkavállalók közötti érdekegyeztetést. A miniszter a foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos feladatai körében: kidolgozza a Kormány foglalkoztatáspolitikai koncepcióját, irányelveit; foglalkoztatási előrejelzéseket és hatásvizsgálatokat végez; munkahelyteremtéshez kapcsolódó programokat, intézkedéseket, támogatási rendszereket dolgoz ki, gondoskodik azok végrehajtásáról; ellátja a központi munkaerőpiaci szervezetek (az Állami Foglalkoztatási Szolgálat) irányítását, a jogszabályok keretei között rendelkezik a foglalkoztatáspolitikához kapcsolódó állami pénzalapok, így különösen a Munkaerőpiaci Alap felett; előkészíti és megalkotja a foglalkoztatáspolitika eszközrendszerére és annak működtetésére, a munkaerő-piaci szervezetre, a munkaügyi kapcsolatokra, a munkaügyi ellenőrzésre vonatkozó jogszabályokat; meghatározza a munkaerő-piaci

szolgáltatások szabályait; figyelemmel kíséri a munkaerő-piaci folyamatokat, és gondoskodik a munkaerő-piaci információk összegyűjtéséről, kezeléséről és rendszeres nyilvánosságra hozataláról. Emellett az oktatási miniszter hatáskörébe tartozik a szakképzés, munkaerőpiaci képzés, a szociális és családügyi miniszterhez pedig a rehabilitáció és a szociális ellátás rendszere. B./ Állami Foglalkoztatási Szolgálat Foglalkoztatási Hivatal A Foglalkoztatási Hivatal (FH) közvetlen a Gazdasági Minisztérium irányítása alatt áll. A foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos feladata keretében ellátja többek között: a megyei (fővárosi) munkaügyi központok szakmai irányítását, a Munkaerőpiaci alap működtetésének a Gazdasági Minisztérium hatáskörébe utalt feladatait, az egységes foglalkoztatási nyilvántartás fejlesztését és működtetését, a munkanélküli ellátások, a foglalkoztatást elősegítő támogatások,

valamint a munkaerőpiaci szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos módszertani feladatokat, a munkanélküli ellátások, a foglalkoztatást elősegítő támogatások, valamint a munkaerőpiaci szolgáltatások nyújtását támogató informatikai rendszerek fejlesztését és működtetését, az állami foglalkoztatási szolgálat nyilvántartásain alapuló statisztikai feldolgozási, elemzési, előrejelzési és tájékoztatási feladatokat, a több megyét érintő munkaerőpiaci programok koordinálását. Az FH megváltozott munkaképességű munkanélküliekkel és a foglalkoztatási rehabilitációval kapcsolatos tevékenységet a Szociális és Családügyi Minisztérium közreműködésével irányítja. Megyei (fővárosi) munkaügyi központok Ezek alkotják a munkaerőpiaci szervezet helyi szerveit. Az önkormányzattól szervezetileg független szakhatóságok, közvetlen a Gazdasági Minisztérium irányítása alatt Belső tagozódásukban ún. központi

szervezeti egységre és kirendeltségekre bonthatók A központi szervezeti egység ellátja a foglalkoztatáspolitikai pénzeszközökkel kapcsolatos megyei szintű feladatokat, ellátja a külföldiek magyarországi munkavállalásának engedélyezésével, valamint a polgári szolgálattal kapcsolatos feladatokat, végzi a munkaügyi tanács titkársági teendőit, irányítja a kirendeltségeit, információkat gyűjt és nyújt a megye (főváros) munkaerőpiaci folyamatairól, helyzetéről, prognózisokat készít a várható változásokról, orientálja az iskolafenntartókat a képzési struktúra és a beiskolázási mértékek meghatározásában, rehabilitációs munkacsoportot működtet, elősegíti a csoportos létszámleépítések által okozott foglalkoztatáspolitikai problémák megoldását stb. A munkaügyi központ kirendeltségei az adott településeken felmerülő foglalkoztatáspolitikai feladatokat látják el: a munkanélküliek nyilvántartásba

vétele, a munkaközvetítéssel, a munka- és pályatanácsadói és egyéb tevékenységgel, a munkanélküli ellátások, továbbá egyes foglalkoztatást elősegítő támogatások megállapításával, megszüntetésével és visszakövetelésével kapcsolatos feladatok ellátása. Megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség Az országos Főfelügyelőség irányítása alatt álló felügyelőségek által végzett munkaügyi ellenőrzés kiterjed (többek között): a munkaviszony szabályszerű létesítése, nyilvántartása, a hátrányos megkülönböztetés tilalma, a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok, a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, a szabadságra valamint a munkabérre vonatkozó, jogszabályban vagy kollektív szerződésben előírt rendelkezések, a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó rendelkezések, a munkanélküli ellátások

melletti foglalkoztatás feltételeire vonatkozó jogszabályok, a szakszervezet szervezését biztosító szabályok és a munkavállalói érdekképviseletek munkajogi védelme a szakszervezet által kifogásolt intézkedésekkel összefüggő munkáltatói kötelességek végrehajtására vonatkozó szabályok megtartására. A felügyelő kötelezheti a foglalkoztatót a szabálytalanság - meghatározott határidőn belüli - megszüntetésére, megtilthatja a további foglalkoztatást, jogszabály-sértés esetén munkaügyi bírságot vagy a bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, az ellenőrzés akadályozása esetén rendbírságot szabhat ki és szabálysértési eljárást is lefolytathat. (A munkaügyi bírság mértéke egy jogszabályi rendelkezés megsértése esetén 50 eFt-tól 1 mFt-ig, több jogszabályi rendelkezés megsértése esetén, illetve 3 éven belüli ismételt jogsértés esetén 50 eFt-tól 3 mFt-ig terjedhet. A

rendbírság összege 1 - 50 eFt lehet) Munkaerőfejlesztő és -képző központok A képző központ a foglalkoztatást elősegítő képzések lebonyolítására jöttek létre, több megyére kiterjedő működési körrel. Tevékenységüket az Oktatási Minisztérium irányítja Alapfeladataként a) ellátják a központi képzési programokban meghatározott rétegek képzését, b) közreműködnek a munkaerőpiaci szervezet belső képzési feladatainak ellátásában. Széles körű képzési programokkal segítik elő a munkanélküliek "piacképessé válását", az álláskeresési technikák elsajátítását, olyan képzettség megszerzését, amely nagyobb elhelyezkedési (vagy önfoglalkoztatási, vállalkozói) esélyeket kínál. Részt vesznek a vállalati munkaerő-megtartó és -fejlesztő képzések szervezésében, lebonyolításában is. A munkaerőpiacnak ezek az állami intézményei, amelyek központi forrásból egy alapvetően ingyenes

minimál-ellátást biztosítanak a munkaerőpiac szereplői számára. Emellett az intézményrendszer szerves részét alkotják az (állami vagy magán) munkaerőpiaci képzést ellátó szervezetek, valamint a munkaközvetítést, tanácsadást, „fejvadászatot” és más piaci szolgáltatást nyújtó magánvállalkozások is. C./ A foglalkoztatási érdekegyeztetés szervezete Az Oszágos Munkaügyi Tanács Az Oszágos Munkaügyi Tanács (OMT) tripartit felépítésű, tagjai a munkaerőpiac három nagy oldalát (a kormányt, a munkaadókat és a munkavállalókat) képviselik. Alapvető funkciója a szereplők munkaerőpiaci, szociális érdekeinek egyeztetése Ennek keretében lehetőség nyílik országos jelentőségű foglalkoztatáspolitikai kérdések megvitatására, a foglalkoztatáspolitikai célok és eszközök, a foglalkoztatást közvetlen érintő törvény-tervezetek véleményezésére. (Részletesebben majd a makro szintű hazai érdekegyeztetésről szóló

fejezetben foglalkozunk ezzel az intézménnyel) A Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete A foglalkoztatáspolitikai eszközök finanszírozása egy egységes Munkaerőpiaci Alapból történik. Az Alap élén álló szervezet a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete (MAT). Ez is tripartit összetételű, egyes oldalait maximum 6-6 fő képviseli, akiket a Kormány (két-két tag esetében a gazdasági miniszter és az oktatási miniszter, egy-egy tag esetében a szociális és családügyi miniszter és a pénzügyminiszter), illetve az OMT-ben helyet foglaló munkaadói, illetve munkavállalói érdekképviseletek jelölnek ki, (de a megbízást a gazdasági minisztertől kapják). (A MAT finanszírozással kapcsolatos döntési kompetenciáját később még részletesebben tárgyaljuk) Megyei (fővárosi) Munkaügyi Tanács A foglalkoztatási, munkaerőpiaci képzési, valamint foglalkoztatási rehabilitációs támogatással kapcsolatos érdekegyeztetés regionális

szintjét a megyei (fővárosi) Munkaügyi Tanácsok (MT) jelentik. Az előzőekhez hasonlóan háromoldalú szervezetben működik, de a munkaadók és a munkavállalók képviselői mellett a harmadik oldalt itt a megyei, megyei városi önkormányzat adja. A munkaügyi tanács a munkavállalók, a munkaadók és az önkormányzatok képviselőinek megegyezésével határoz. A határozat meghozatala során a három oldalt egy-egy szavazat illeti meg. Megegyezés hiányában a MAT-hoz fordulhat, amelynek képviselője közvetít a felek között, és javaslatot tesz a megállapodásra. A foglalkoztatási szolgálat intézményrendszere 3-1. ábra tei Állami intézményrendszer Szociális és Családügyi Min. Az érdekegyeztetés szerveze- Kormány Országos Munkaügyi Tanács Szaktárcák A Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete Gazdasági Minisztérium Oktatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Munkaerőfejlesztő és képző központok Munkabiztonsági

és munkaügyi felügyelőség Megyei Munkaügyi Központok központ Megyei Munkaügyi Tanács kirendeltség Ez a fórum dönt a Munkaerőpiaci Alapon belül a megyében rendelkezésre álló foglalkoztatási alaprész felhasználásának elveiről és az egyes támogatások arányairól, figyelemmel kíséri a Munkaerőpiaci Alap decentralizált pénzeszközeinek megyei szintű felhasználását, véleményezi azoknak a pályázatoknak a tervezetét, amelyeket a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprészének megyei keretéből nyújtandó támogatások elnyerésére írnak ki, kezdeményezi és véleményezi a megye foglalkoztatási helyzetével kapcsolatos rövid és hosszú távú programokat és figyelemmel kíséri azok végrehajtását, véleményezi a megyei munkaerőpiaci szervezet működését, beszámoltatja a munkaügyi központ vezetőjét, előzetes véleményezési jogot gyakorol a munkaügyi központ vezetőjének kinevezésénél. Az érdekegyeztetésen

alapuló döntési mechanizmus működését kiemelkedő jelentőségűnek tartjuk, különösen akkor, ha egyébként a hivatalos állami intézményrendszer inkább centralizált jellegű. Természetesen ennek megfelelő működtetése szintén igényli azokat a feltételeket, amelyek általában is az érdekegyeztetés alapvető kritériumai Ebből a szempontból - a munkaadói és a munkavállalói oldal hozzáállása mellett - különösen fontos az, hogy makro szinten a kormányzati politika mennyire fogékony a foglalkoztatáspolitikához kötődő munkaadói és munkavállalói érdekekre, mennyire méltányolja a helyi érdekeket, tartja tiszteletben a szubszidiaritás elvét, illetve regionális/megyei szinten az önkormányzat mennyire tekinti magát felelősnek a helyi munkaerőpiac állapotáért, és ha igen, milyen eszközökkel rendelkezik a feszültségcsökkentő intervenciók végrehajtásához. 6.13 A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK FINANSZÍROZÁSA A

foglalkoztatáspolitikai eszközök finanszírozása a központi Munkaerőpiaci Alapból történik. A Munkaerőpiaci Alap bevételi forrásai: a munkaadói járulék (a TB-köteles kifizetések 3,0 %-a) a munkavállalói járulék (a bruttó kereset 1,5 %-a) a rehabilitációs hozzájárulás (a kötelező foglalkoztatási szint 5 %; ha a 20 fő fölötti cégeknél a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak száma nem éri el az 5 %-ot, a hiányzó létszám és az évente meghatározott összeg szorzata fizetendő hozzájárulásként) a szakképzési hozzájárulás (a bérköltség 1,5 %-a) a központi költségvetési támogatás a privatizációból származó bevételek az egyéb bevételek (önkéntes befizetések, támogatások, visszafizetések, bírságok stb.) Az „egységes” Munkaerőpiaci Alapon belül - a pénzeszközök eltérő felhasználási céljainak megfelelően - ún. alaprészeket különítenek el: szolidaritási alaprész: a munkanélküliek

ellátásának (alapvetően a passzív eszközök) finanszírozására szolgál, jövedelempótló támogatás alaprész: a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának és az azt terhelő egészségügyi hozzájárulásnak a 75 %-át fedezik ebből, foglalkoztatási alaprész: a foglalkoztatást elősegítő támogatások, tehát az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök többségének finanszírozására szolgál, de ez nyújt fedezetet a MAT működtetésére, a megyei (fővárosi) munkaügyi tanácsok működéséhez való hozzájárulásra, bérgarancia alaprész: a felszámolás alatt álló vállalatok munkavállalói számára nyújt garanciát a bérek kifizetésére, szakképzési alaprész: a szakképzési támogatások, fejlesztések, programok, valamint szakképzési célú közalapítványok támogatásának finanszírozására, rehabilitációs alaprész: a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának elősegítésére, a foglalkozási

rehabilitációt elősegítő programok, a foglalkoztatási rehabilitációt elősegítő közalapítványok támogatására, valamint az alaprész kezelésével, működtetésével kapcsolatos költségek fedezetére működési alaprész: az Állami Foglalkoztatási Szolgálat alapfeladatainak ellátására, és fejlesztésére, a Munkaerőpiaci Alap pénzeszközeit kezelő szervezet működtetésére és fejlesztésére, valamint az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség munkaerő-piaci ellenőrzési feladatainak ellátásához történő hozzájárulásra szolgál. A Munkaerőpiaci Alap a költségvetésbe is befizet, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának elősegítésére, továbbá a települési önkormányzatoknak a munkanélküliek és a rendszeres szociális segélyt igénylők ellátásával és foglalkoztatásával kapcsolatos feladatai támogatására. A Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási, szakképzési, valamint rehabilitációs

alaprésze központi és a megyei (fővárosi) munkaügyi központok által felhasználható (decentralizált) pénzügyi keretre osztható fel. A foglalkoztatási alaprész központi keretének fontosabb felhasználási területei: központi foglalkoztatási, képzési és munkaerőpiaci integrációs programok és kutatások támogatása; a munkahelyteremtés támogatása; foglalkoztatási és képzési célú közalapítványok támogatása; foglalkoztatást elősegítő támogatások továbbfejlesztésére vonatkozó kutatások és programok támogatása; az érdekegyeztetés működési feltételeinek biztosításához történő hozzájárulás; a Kormány foglalkoztatáspolitikai irányelveinek végrehajtását elősegítő, továbbá az Európai Unióhoz való csatlakozást előkészítő programok támogatása A rehabilitációs alaprész központi keretének fontosabb felhasználási területei: a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának

elősegítésére, a foglalkozási rehabilitációt elősegítő programok támogatására, foglalkozási rehabilitációs képzést, rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő közalapítványok támogatására. A Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének decentralizált keretéből pályázat alapján támogatás nyújtható azoknak a közhasznú szervezeteknek, amelyeknek tevékenysége elsősorban a tartós munkanélküliek, megváltozott munkaképességű személyek, pályakezdő munkanélküliek foglalkoztatásának elősegítésére, a munkanélküliségük megelőzésére, valamint ezen rétegek munkanélküliségéből származható hátrányos következményeinek enyhítésére irányul. Az Alap összesített bevételi és kiadási előirányzatát és az elkülönített alaprészeket az Országgyűlés az éves költségvetési törvényben kiemelt előirányzatokként határozza meg. Magával az Alappal a gazdasági miniszter rendelkezik, ami önmagában

egyik oldalról egyértelmű centralizációt jelent, másik oldalról pedig az egységes, összehangolt finanszírozás, az alaprészek közötti arányok rugalmas alakításának lehetőségét biztosítja. Ugyanakkor azt is hozzá kell tenni, hogy az alap egyrészt nem teljesen egységes, mert a gazdasági miniszter a rendelkezési jogát a szakképzési alaprésznél az oktatási miniszterrel, a rehabilitációs alaprésze tekintetében a szociális és családügyi miniszterrel megosztva gyakorolja. Másrészt a törvény a MAT számára is fontos jogokat biztosít, ezekben a kérdésekben a gazdasági miniszter rendelkezési joga a MAT-tal megosztva érvényesül A MAT, mint tripartit érdekegyeztető testület jogosítványai: elfogadja a Munkaerőpiaci Alap hároméves stratégiai programját, dönt az alaprészek közötti átcsoportosításról, az érdekegyeztetés működési feltételeihez való hozzájárulásról, a központi gazdaság- és területfejlesztési

programokhoz történő csatlakozásról, a munkaerőpiaci szervezet MAT által indított programokkal kapcsolatos feladatairól, dönt a foglalkoztatási alaprész tekintetében a decentralizálás elveiről és arányairól, a központi foglalkoztatási, képzési és munkaerőpiaci integrációs programok indításáról, a foglalkoztatási és képzési célú közalapítványok támogatásáról; a rehabilitációs alaprész tekintetében a központi és decentralizált keret arányáról, a decentralizálás elveiről, javaslatot tesz az Alap éves költségvetésére, véleményezi a Kormány foglalkoztatási koncepciójának és irányelvének tervezetét, a munkanélküli ellátásokra, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokra, a Munkaerőpiaci Alappal való gazdálkodásra vonatkozó jogszabálytervezeteket, a gazdasági miniszter egyedi döntéseinek tervezetét, értékeli az Alap pénzeszközeinek felhasználását, éves beszámolóját, a foglalkoztatáspolitikai

eszközök, munkaerőpiaci intézmények ellenőrzése során szerzett tapasztalatokat, ennek alapján szakértői vizsgálatokat, illetve intézkedéseket kezdeményezhet stb. A gazdasági miniszter benyújtja a Kormánynak az Alap éves - a MAT javaslatának megfelelő - költségvetését, maga dönt az alaprészek közötti átcsoportosításról, a foglalkoztatási alaprész esetében a központi és decentralizált pénzeszközök arányáról, a decentralizáció elveiről, ha a MAT döntése jogszabályba ütközik; veszélyezteti a munkanélküli ellátások kifizetésének biz- tonságát; illetve ha a döntés nem születik meg 30 napon belül. Az oktatási miniszter dönt a szakképzési alaprész központi és decentralizált keretre történő felosztásáról, a megyei (fővárosi) munkaügyi központok által felhasználható pénzügyi keret nagyságáról, a szakképzési alaprészen belüli átcsoportosításról, és ezekről tájékoztatja a Gazdasági

Minisztériumot. A szociális és családügyi miniszter maga dönt a rehabilitációs alaprész esetében a központi és decentralizált pénzeszközök arányáról, a decentralizáció elveiről, ha a MAT döntése jogszabályba ütközik; illetve ha a döntés nem születik meg 30 napon belül, dönt a rehabilitációs alaprész központi pénzeszközeinek felhasználásáról. 6.2 A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA TÁMOGATÓ RENDSZEREI A foglalkoztatáspolitika eszközrendszerén belül - első megközelítésként - aktív és passzív eszközöket különböztetünk meg. Aktív eszközöknek azokat tekintjük, amelyek a munkaerőpiac állapotának módosításával tevőlegesen segítik a feszültségek feloldását Ezen belül megkülönböztetünk un preventív eszközöket, amelyek a munkanélküliség létrejöttének, kialakulásának megelőzését szolgálják, illetve követő eszközöket, amelyek a keletkezett feszültség mielőbbi feloldását, az újbóli elhelyezkedést

segítik elő. A passzív eszközök alkalmazásával a munkaerőpiac állapota, a foglalkoztatási helyzet nem változik, de ezek az eszközök lehetővé teszik a munkanélküliek számára ennek az állapotnak az elviselését, vagy legalábbis enyhítik annak hátrányos következményeit. Emellett a foglalkoztatáspolitika támogató rendszerei közé sorolható, külön eszközcsoportnak tekinthetjük a foglalkoztatási szervezet – előzőekben tárgyalt – működését, (amelyek kezelésében aktív és passzív eszközök egyaránt lehetnek), illetve azokat a speciális előírásokat, amelyek a munkaerőpiaci szereplők számára írnak elő meghatározott kötelezettségeket (pl. a létszámleépítés esetére) 6.21 A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA AKTÍV ESZKÖZEI Az aktív eszközök funkciója, és ebből adódó jelentősége is az, hogy érdemleges, tartós megoldást kíván adni a munkaerőpiaci feszültségekre. Ezek az eszközök elsősorban a munkahely-teremtésre és

az elkerülhető munkahely-megszüntetés támogatására, illetve a mobilitási esély és mobilitási képesség javítására irányulnak. Kialakításuk, működtetésük általában jelentős és többnyire csak hosszabb távon megtérülő befektetést igényel a társadalom részéről, a passzív eszközökhöz képest mégis ezt tekintjük a jobb, a hatékonyabb megoldásnak, mert ennek nyomán csökkenhet a munkanélküliség, javulhat a munkaerőpiac egyensúlya. Ezért is tartjuk jelentősnek a foglalkoztatási törvénynek azt az alapelvét, amelyben az aktív eszközök alkalmazásának primátusát hangsúlyozza. Az aktív eszközök kellő kiterjedésű és eredményes alkalmazhatóságának ugyanakkor részben „belső” társadalom- és gazdaságpolitikai döntési, részben „külső” gazdasági, környezeti feltételei is vannak: Az aktív eszközök jelentős központosított, költségvetési forrásokat kötnek le, ezért meghatározó tényező a

központosítás mértéke, annak növelhetősége illetve a költségvetés belső elosztási arányainak alakítása, a (más feladatok mellett) erre fordítható források nagysága. Ebből is következően meghatározó jelentőségű a kormányzat szociális érzékenysége és követendőnek tartott munkaerőpiaci modellje, vagyis az, hogy mennyire tekinti fontosnak, központilag kezelendőnek ezt a feladatot. (A passzív eszközök mögött mindig van egy bizonyos kényszerítő erő, mert valamilyen ellátást mindenképpen biztosítani kell a munkanélküliek számára. Az aktív eszközöknél nagyobb a kormányzat mozgástere) Az aktív eszközök egyes csoportjai a munkanélküliség más és más típusai ellen lehetnek hatásosak. A preventív eszközök csak átmeneti válságok idején (vagy legalábbis csak átmeneti megoldásként) használhatók, egyébként konzerválják a gazdasági struktúrát és csökkentik a mobilitást; a mobilitást segítő eszközök csak

a súrlódásos munkanélküliségen segítenek, a globális munkanélküliség ellen hatástalanok; a kereslet növelésére irányuló eszközök pedig csak akkor működnek, ha van befektetési kedv és lehetőség a gazdaságban, egy restrikciós gazdaságpolitika mellett ennek esélyei meglehetősen korlátozottak. Az ún. munkahelyteremtő eszközök (vállalkozás ösztönzése, közhasznú munka, munkanélküliek foglalkoztatását támogató programok stb) megoldhatják egyes személyek egyéni foglalkoztatási problémáját, de összgazdasági szempontból csak akkor lehetnek valóban eredményesek, ha nem járnak ezzel párhuzamosan kiszorító hatással, vagyis nem indukálják más munkahelyek megszüntetését, mások kiszorítását a munkaerőpiacról. A foglalkoztatáspolitikai eszközöknél (nemcsak az aktív, hanem a passzív eszközöknél is) felléphet az ún. holtteher-veszteség, ami abból eredhet, hogy a foglalkoztatási célú támogatást olyanok is

igénybe veszik, akiknél az egyébként (szociális vagy munkaerőpiaci pozíciójuk alapján) az nem lenne indokolt (pl. az is hozzájut mobilitást, munkavállalást elősegítő képzési támogatáshoz, akinek stabil a munkahelye, és a képzésre csak egyéni aspirációi alapján van szüksége), vagy akiknél a támogatás nélkül is megvalósult volna a mobilitás (pl. saját erőből is vállalkozást indíthatott volna, az adott beruházást és foglalkoztatást meg tudta volna valósítani az ehhez kapcsolódó kedvezmény nélkül is), vagy akik munkanélküliek foglalkoztatását, munkahelyek teremtését ígérik a támogatás ellenében, de azt nem tudják megvalósítani (pl. beruházási támogatást kap foglalkoztatáspolitikai eszközként, de az adott beruházás végül is nem hozza a tervezett, ígért eredményt, mert nem készül el a beruházás, tönkremegy a vállalkozás stb), vagy akik azért veszik igénybe a foglalkoztatáspolitikai eszközöket, mert

más eszközrendszereket még nem épített ki a gazdaság (pl. ilyen volt az - azóta már megszüntetett - újrakezdési kölcsön, amelyik elvileg a vállalkozóvá válást, az önfoglalkoztatást volt hivatva támogatni, de sokan csak a kedvezmények miatt vették igénybe anélkül, hogy valóban önfoglalkoztatókká váltak volna, vagy kifejezetten azért váltak munkanélkülivé, hogy hozzájuthassanak a kedvezményhez). A következőkben a magyar foglalkoztatáspolitika által alkalmazott aktív eszközöket mutatjuk be, röviden utalva az egyes eszközökkel kapcsolatos nemzetközi gyakorlatra, tapasztalatokra is. A/ A képzések elősegítése A képzés támogatása sokszínű foglalkoztatáspolitikai eszköz. Azáltal, hogy a munkaképes korúak egy részét az iskolában tartja, csökkenti a munkaerő-kínálatot Másrészt segít áthidalni a kereslet és kínálat közötti szakmai meg nem felelést, ezzel lehetővé teszi a potenciálisan veszélyeztetetteknek a

munkahely megtartását, vagyis preventív eszköz lehet, illetve segít a súrlódásos munkanélküliség feloldásában, tehát mobilitást lehetővé tevő eszköz is. Támogatható a munkaügyi központ által felajánlott vagy elfogadott képzése annak, aki munkanélküli; aki 25. életévét – felsőfokú végzettség esetén a 30 életévét – nem töltötte be, és tanulói (hallgatói) jogviszonya megszűnését követően munkanélküli járadékra nem szerzett jogosultságot; aki gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül; akinek munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszűnik és ezt a munkaadó a munkavállalóval és a munkaügyi központtal előre, írásban közölte; aki közhasznú munkavégzésben vesz részt és a képzésben való részvételt vállalja, aki munkaviszonyban áll és rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül

nem biztosítható. A támogatás elsősorban kereset-kiegészítés vagy keresetpótló juttatás lehet. A keresetkiegészítés a munka melletti oktatásban való részvétel miatt kieső keresetrészt téríti meg. Összege a képzést megelőzően elért átlagkereset és a képzés alatt elért átlagkereset különbözetéig terjedhet A keresetpótló juttatás azoknak jár, akiknek nincs más munkajövedelmük. Ennek összege a munkanélküli járadék alsó határa (Ha a képzésben résztvevő egyébként munkanélküli járadékot kap, akkor azt folyósítják tovább, külön juttatásban nem részesül) Megtéríthetők továbbá - részben vagy teljes mértékben - a képzéssel kapcsolatos költségek is. A következő képzésekhez nyújtható képzési támogatás: szakképzés, a szakképzés megkezdéséhez szükséges alapismereteket nyújtó oktatás, pályaorientáló és álláskeresési ismeretek oktatása, államilag elismert nyelvvizsga megszerzésére

irányuló képzés, közúti járművek vezetésére jogosító vezetői engedély A gyakorlatban a képzések három típusa alakult ki: a munkaügyi központ által felajánlott (és teljes egészében támogatott) képzés a munkanélküli által javasoltak alapján elfogadott (részben, feltételesen támogatott) képzés, és a vállalati képzés, azoknak, akik munkaviszonyban állnak, de rendszeres foglalkoztatásuk képzés nélkül nem biztosítható, (a képzésük akkor támogatható, ha a munkaadó vállalja az érintetteknek legalább a képzés időtartamával azonos időtartamú további foglalkoztatását, és a képzés költségeihez hozzájárul, vagy biztosítja a képzés lebonyolításához szükséges szakmai, tárgyi, technikai és személyi feltételeket A képzést tehát ebből a szempontból igen tágan értelmezzük. Beleértjük az alapozó általános képzést, a szakképzést, átképzést és a személyiségfejlesztő vagy a vállalkozóvá

válást elősegítő képzést egyaránt. A támogatás eredményességének kritikus pontja az, hogy képes-e olyan képzettséget adni, ami (legalábbis nagy valószínűséggel) biztosítja az elhelyezkedést, a tartós munkavállalási lehetőséget. Elvileg azért kell a munkaügyi központ közreműködése, hogy az ellássa ezt a kontrollt, pályairányítást Persze ehhez az kell, hogy a munkaügyi központ maga is tisztában legyen a munkaerőpiac perspektivikus szakmai igényeivel, illetve a képzést végző intézmények és a képzési programok kellően rugalmasak, piacorientáltak legyenek. A támogatás piacgazdasági gyakorlata meglehetősen sokszínű, de magát a képzést mindenütt kiemelkedő fontosságúnak tekintik. Van, ahol külön megállapodás alapján a képzést lebonyolító vállalat vagy intézmény kap támogatást, (Franciaországban külön a Foglalkoztatási Alapból a munkanélküliek ellátására és a Szakoktatási Alapból a munkáltatónál

folyó továbbképzésre), de sohasem a teljes összeget. Máshol az állam vagy az érdekképviseletek hoznak létre olyan képző intézményeket, amelyek teljesen vagy túlnyomóan ingyenes szolgáltatást (vagy ezt helyettesítő átképzési támogatást) nyújtanak, de az egyéni vagy vállalati képzést külön nem támogatják. Több országban (pl. Németország, Svédország, Írország) külön munkaerőpiaci képzési központokat hoztak létre, de gyakran helyeznek ki képzést iskolákba és üzemekbe is. Az átképzési programok általában hosszabb átfutásúak, 6-12-24 hónaposak, de a pályakezdők vagy munkanélküliek számára rövidebb, 3-6 hónapos kurzusokat is indítanak. Elég általánosnak mondható az a gyakorlat, hogy a képzés lehetőségét a munkaügyi központok ajánlják fel azoknak, akik eredeti képzettségük alapján nem tudnak elhelyezkedni. Ha valaki ezt indokolatlanul visszautasítja, attól megvonható a munkanélküli ellátás B/ Az

intenzív álláskeresés támogatása Költségei megtérítését kérheti az a munkanélküli (ideértve a pályakezdő munkanélkülit is), aki a munkaügyi központtal való együttműködés keretében maga is részt vesz a munkahely felkutatásában. A támogatás annak a legalább három hónapja regisztrált munkanélkülinek nyújtható, aki a munkaügyi kirendeltséggel közösen kialakított együttműködési terv szerint keres munkahelyet, és vesz igénybe álláskeresést elősegítő szolgáltatást (munkaközvetítést, tanácsadást, álláskeresési módszerek megismerését). Támogatásaként a munkanélküli részére megtéríthető az álláskeresés helyi tömegközlekedési, illetve a tréning szállás és étkezési költsége. A támogatás egy álláskeresőnek nyújtott havi összege a munkanélküli járadék alsó határának az előbbi esetben a harminc százalékát, az utóbbi esetben az ötven százalékát nem haladhatja meg C/

Munkanélküliek vállalkozóvá válásának elősegítése Ez a támogatás eredetileg azoknak szól, akik munkanélküliek, ugyanakkor vállalkozóvá válásukkal remélhetőleg biztosítani tudják saját megélhetésüket. „Önfoglalkoztatók” lesznek, sőt - a vállalkozás kifejlődésével - mások számára is foglalkoztatási lehetőséget biztosíthatnak A támogatás részben a vállalkozás előkészítéséhez nyújt (elsősorban képzési, szolgáltatási jellegű) segítséget, részben a kezdeti nehézségek áthidalását segíti átmeneti megélhetési forrás biztosításával. Aki munkanélküli járadékban részesül és a munkaügyi központ az ő számára nem tud megfelelő munkahelyet felajánlani, vállalkozóvá válása esetén kérheti: − a munkanélküli járadéknak megfelelő támogatást, maximum további 6 hónapig, − a munkaügyi központ által ajánlott szaktanácsadás költségeinek maximum 50 %át, − a vállalkozói tevékenység

gyakorlásához szükséges tanfolyami képzés költségeinek maximum 50 %-át, − a hitelfedezeti biztosítás költségeinek maximum 50 %-át, legfeljebb egy éves időtartamra. A vállalkozóvá válás támogatásának talán legvitathatóbb pontja az, hogy a vállalkozások alapításának elősegítése mennyiben a foglalkoztatáspolitika és mennyiben az általános gazdaságpolitika feladata. A munkanélküliek számára a foglalkoztatáspolitikának kell segítséget nyújtania, de ha a gazdaságpolitika nem támogatja kellő mértékben ezt a folyamatot, minden ezirányú támogatási igény a foglalkoztatáspolitikára nehezedik, amit az - a rendelkezésére álló eszközökkel - nem lesz képes megoldani. Feltételnek tekintjük ezért azt, hogy a foglalkoztatáspolitika ebben csak kiegészítő szerepet játszhat - vagyis külön támogatást nyújt a munkanélkülieknek -, de egyébként a vállalkozóvá válás elősegítése alapvetően az erre szakosodott

pénzintézetek, a kockázati tőke, az innovációs és befektetési alapok, a műszaki-gazdasági információs és tanácsadó központok feladata. Még egyszer hangsúlyozzuk, hogy mindezt a feladatot egyedül a foglalkoztatáspolitika nem vállalhatja át. (Az első hat hónapra nyújtott megélhetési támogatást pl nem lehet úgy felfogni, hogy az biztosítja majd a vállalkozás induló tőkéjét.) Ez a támogatás kifejezetten aktív eszköz. Eredményességének ezért alapfeltétele, hogy legyen egy vállalkozásra ösztönző, vállalkozásokat támogató gazdaságpolitikai környezet. Recessziós, stagflációs időszakban önmagában eredménytelen lesz A vállalkozóvá válás támogatása a piacgazdaságokban is általánosan alkalmazott megoldás. Ez elsősorban pénzbeli hozzájárulást jelent, a társadalombiztosítási költségek átmeneti átvállalását (pl Franciaország) vagy rendszeres havi támogatást (pl Anglia, Finnország) jelent, esetleg a

járadékot meghaladó összegben Van példa a bankgarancia átvállalására, és az indulás teljes folyamatának támogatására is, amikor az ígéretes ötletet központi forrásokból finanszíroznak meg a nullszériáig, piaci bevezetésig, átvállalva a kockázat nagy részét. De ezek inkább külön kormányzati, alapítványi forrásokra támaszkodnak, nem a foglalkoztatáspolitikai forrásokat veszik igénybe A támogatásnál végül azt is figyelembe kell venni, hogy a vállalkozás sajátos készségeket és képességeket igényel. A munkanélküliek ezekkel nem mindig rendelkeznek Vagyis tudomásul kell venni, hogy a munkanélküliek számára ez nem jelent általánosan alkalmazható megoldást, a munkanélküliből nem feltétlen lesz eredményes vállal- kozó. D/ A foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások Ezek az eszközök a látens, potenciális (vagyis lehetséges, de az adott feltételek mellett a vállalkozó számára nem gazdaságos,

ezért nem realizált) foglalkoztatási lehetőségek aktivizálását segítik elő. Az így létrejött új munkahelyek betöltésénél pedig az eddig már hosszabb ideig munka nélkül lévők alkalmazását preferálja. Ezzel megtöri a tartós munkanélküliséget, javítja munkanélküliek esélyét, megakadályozza a tartós „leépülés” kialakulását. Az a munkaadó, aki legalább 6 (pályakezdőnél 3) hónapja munkanélkülivé vált személy tartós - a támogatás időtartamának kétszeresére kiterjedő - foglalkoztatását biztosítja, és a támogatott munkanélküli alkalmazását megelőző 6 hónapban nem hajtott végre hasonló munkakörben létszámleépítést, és kötelezettséget vállal arra, hogy erre a munkanélküli alkalmazásának ideje alatt sem kerül sor, kérheti a kifizetendő munkabér 50-100 %-ának átvállalását, legfeljebb egy éves időtartamra. Ennek az ún. bér-támogatásnak az eredményességét elsősorban az határozza, meg,

hogy az így nyújtott támogatás mennyire ösztönző a vállalkozások számára. Milyen mértékben kompenzálja a vállalatnak azokat az esetleges többletterheit vagy termelékenységbeli viszszaesését, amit a munkanélküli (és nem egy másik, esetleg jobb munkaerő) alkalmazása okozhat, milyen mértékben válik rentábilissá, és tartóssá a foglalkoztatás. Foglalkoztatáspolitikai szempontból ugyanakkor már az is komoly eredmény, ha a vállalt határidőn túl már nem tartja meg a vállalat a felvett munkanélkülit, mert a tartós munkanélküliség állapotát már így is sikerül megtörni. E/ A közhasznú munkavégzés támogatása A közhasznú munka munkahelyteremtést, aktív eszközt jelent, de inkább csak rövid időre és kifejezetten a non-profit szférában (városgondnoksági feladatok, kommunális szolgáltatás, szociális gondozás, közszolgálati intézmények szellemi munkakörei stb.), vagy az infrastruktúra kialakításában (út- és

csatornaépítés) teremt munkaalkalmat. Ezzel is a tartós munkanélküliség megszakítása a cél: ha a vállalkozói szférában nem sikerül biztosítani az elhelyezkedést, hozzunk létre ott munkahelyeket, ahol a támogatás nem zavarja a verseny tisztaságát, ugyanakkor mégis van közösségi haszna, értelme a munkának. Így a munkanélküli visszatérhet a munka világába, keresethez jut, megtörhető a potenciálisan fenyegető leépülési folyamat, a munkanélküli alkalmazása pedig esetleg össze is köthető a stabilabb elhelyezkedést elősegítő képzéssel. Kérheti a foglalkoztatásból eredő közvetlen költségei 70 %-ának megtérítését az. aki: munkanélkülit, közfeladat ellátása érdekében (a lakosságot vagy a települést érintő közfeladat vagy önkormányzat által önként vállalt, a lakosságot illetőleg a települést érintő feladat ellátása, vagy közhasznú tevékenység folytatása érdekében), munkaviszony keretében

foglalkoztat, ami lehet alkalomszerű vagy rövid ideig tartó foglalkoztatás is, úgy, hogy foglalkoztatottainak számát a foglalkoztatás megkezdését megelőző havi átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bővíti, és a szolgáltatás ellenértékeként más szervtől díjazásban nem részesül. A támogatás egy munkavállaló foglalkoztatásához folyamatosan legfeljebb egy évig kapható. A pénzügyi keret felett rendelkező munkaügyi tanács vagy a MAT meghatározhat olyan feltételeket vagy települési kört, amelyben a támogatás mértéke 90 % lehet. A munkanélküli ellátás a közhasznú munka ideje alatt szünetel. Ha a munkanélküli a felajánlott megfelelő munkát nem fogadja el, 90 napra kizárják a járadék folyósításából. Nagy-Britanniában a „közhasznú munka programja” (benne az át- és továbbképzés) 12 hónapig tart, (de csak egyszer lehet igénybe venni), költségeit 85 %-ban központi, 15 %-ban helyi forrásokból

fedezik. A tapasztalati adatok szerint a résztvevők 30 %-a azonnal, 30 %a egy éven belül el tud helyezkedni Finnországban elsősorban a több mint egy éve munkanélküli fiatalok részmunkaidős foglalkoztatását szervezik ebben a formában. A foglalkoztatás helyi non-profit szervezetekben történik, elsősorban állami forrásból, amelyet a helyi szervek még kiegészíthetnek. A közmunka hatékonyságát - az érdekeltségi feltételek hiányán, a járadék és a kereset nem megfelelő különbségén túl - gyakran rontja az ezt kísérő negatív társadalmi megítélés. F/ A munkahelyteremtés és munkamegőrzés támogatása Támogatás nyújtható új munkahelyek teremtéséhez, a meglévő munkahelyek megtartásához, a foglalkoztatási szerkezetátalakítás elősegítéséhez, valamint a munkaerő szakmastruktúrájának korszerűsítéséhez fűződő foglalkoztatáspolitikai célok elérése érdekében. G/ Az önfoglalkoztatás támogatása Pályázati

eljárás alapján támogatás nyújtható annak a munkanélkülinek, aki munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról. Támogatás annak nyújtható, aki munkanélküli vagy a munkanélküliek vállalkozóvá válását elősegítő támogatásban részesül, és önmaga foglalkoztatását egyéni vállalkozás keretében, gazdasági társaság személyesen közreműködő tagjaként, mezőgazdasági őstermelőként, vagy az ehhez kapcsolódó szolgáltatói tevékenység keretében, továbbá szövetkezeti tagként létesített vállalkozási jogviszonyban oldja meg, és rendelkezik a vállalkozás indításához - a beruházás költségének legalább 20 százalékát elérő - saját forrással, továbbá anyagi biztosítékkal a támogatás visszafizetéséhez (kivéve, ha már működő társas vállalkozásba kíván belépni, vagy részesül a vállalkozó válást elősegítő támogatásból). A munkaügyi központ a vállalkozás

eredményessége érdekében további pályázati feltételeket (pl. vállalkozói ismeretek, üzleti terv) írhat elő Támogatásként 1 millió Ft-ig terjedő visszatérítendő kamatmentes tőkejuttatás adható, valamint az önfoglalkoztatás megkezdéséhez és folytatásához szükséges szaktanácsadás költsége téríthető meg. H/ A foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása Támogatásként a keresetet terhelő egészség- és nyugdíjbiztosítási, valamint munkaadói járuléknak, továbbá a munkaadót terhelő egészségügyi hozzájárulásnak megfelelő összeg részben vagy egészben átvállalható legfeljebb egy évi időtartamra. A támogatás egyrészt annak a munkaadónak nyújtható - legfeljebb 200 napra -, aki munkanélküli foglalkoztatását vállalja. Másrészt ez az eszköz az ún alkalmi munkavállalás ösztönzését, támogatását is szolgálja A vállalkozások gyakran azért tartózkodnak az alkalmi, többnyire egy-két napos

munkaviszonyok létesítésétől (vagy teszik azt nem legális formában), mert ehhez ugyanolyan - vagyis a munkavégzés rövid idejéhez képest relatíve nagy - adminisztrációs és közteher-fizetési kötelezettségek kapcsolódnak, mint a tartós foglalkoztatásnál. Ennek feloldására alakult ki az alkalmi munka sajátos feltételrendszere. Alkalmi foglalkoztatásnak az minősül, ha a munkáltató ugyanazzal a munkavállalóval naponta a) legfeljebb öt egymást követő munkanapig, és b) egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, valamint c) egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig létesít munkaviszonyt, illetve a munkavállalónak kifizetett munkabér egy munkában töltött naptári napra eső összege 1.200 Ft-nál nem kevesebb és 4000 Ft-nál nem több A munkavállaló pedig egy naptári évben - több munkáltatónál - összesen százhúsz napot számolhat el alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyként. Az

adminisztrációt lényegesen leegyszerűsíti, hogy a munkavállaló egy ún. alkalmi munkavállalói könyvet (AM-könyv) válthat ki a munkaügyi kirendeltségen vagy a jegyzőnél. Ennek egyszerű kitöltése helyettesíti a munkaszerződést, legalizálja a munkaviszonyt További könnyítés, hogy a munkáltató az AM-könyvbe beragasztott közteherjeggyel teljesítheti - minden további adminisztráció nélkül - a béreket terhelő öszszes fizetési kötelezettséget (TB, egyéb járulékok, SZJA-levonás) A beragasztandó közteherjegy értéke a napi bér összegétől függően emelkedik. (A kiváltott közteherjegyek összege a kincstárba folyik be, 40%-át a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, 26%-át az Egészségbiztosítási Alapnak, 6%-át a Munkaerőpiaci Alapnak utalják át.) Az alkalmi munkavállalót foglalkoztató akkor kaphat támogatást, ha az AM-könyvbe beragasztott közteherjegyek összege a naptári negyedévben eléri a tízezer forintot, és a

munkavállaló olyan regisztrált munkanélküli, aki munkanélküli-ellátásra nem jogosult. A támogatás mértéke a közteherjegyek összegének ötven százaléka. I/ A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása A Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprészéből támogatás nyújtható megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő beruházáshoz, vagy hasonló célú egyéb bővítéshez, fejlesztéshez. A külön, kiemelt támogatási forma kialakítását az indokolja, hogy a megváltozott munkaképességűek tartós, jelentős hátrányban vannak a munkaerőpiaci-munkahelyi versenyben. Ezért szükséges külön is támogatni az olyan munkahely-teremtést, fejlesztést, amely számukra teremt munkahelyeket A támogatás olyan, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását elősegítő beruházáshoz, felújításhoz, tárgyi eszköz bővítéshez nyújtható, amely normál üzemi körülmények

között létesít rehabilitációs foglalkoztatáshoz munkahe- lyet, vagy a meglévő ilyen munkahelyek korszerűsítését, fejlesztését, bővítését, szinten tartását célozza, vagy ún. védett munkahely létesítésére, célszervezet, szociális foglalkoztató létrehozására, fejlesztésére, bővítésére és szinten tartására irányul, vagy a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását elősegítő eszközök beszerzését, fejlesztését, korszerűsítését biztosítja. A támogatás lehet vissza nem térítendő és/vagy visszatérítendő, de mindenképp igényli a pályázó saját - legalább 20 %-os - anyagi hozzájárulását is. A pályázónak ezen túl foglalkoztatási kötelezettséget is vállalnia kell. J/ A fiatal munkanélküliek foglalkoztatásának támogatása A 90-es évek első felében a foglalkoztatáspolitika külön segélyezési rendszerrel, (de elsősorban passzív eszközzel) próbálta a munkanélkülivé vált pályakezdők

megélhetését biztosítani. Az újabb koncepció szerint viszont aktív eszközök alkalmazásával, képzéssel, szakmai felkészültségük javításával, munkatapasztalat szerzés támogatásával kell a pályakezdő munkanélküliek (aki 25. életévét, felsőfokú végzettséggel rendelkező esetén 30 életévét még nem töltötte be) elhelyezkedésének elősegítéséről gondoskodni. A támogatás első lépcsőjében a munkaügyi központ a végzős tanulók részére már a tanév befejezése előtt tájékoztatást nyújt az elhelyezkedési esélyekről és a támogatási lehetőségekről, valamint állásbörzéket szervez. A munkanélkülivé váló pályakezdő számára pedig egyéni adottságaihoz igazodó szolgáltatást nyújt, és ennek feltételeit (elképzelések, lehetőségek, elvégzendő feladatok és igénybe vehető támogatások, együttműködési kötelezettség) együttműködési tervben rögzíti. A munkaügyi központ ennek alapján biztosítja

a munkaközvetítést, álláskeresési felkészítést, pályaválasztást és pályamódosítást elősegítő programokon való részvételt és a speciális támogatásokat a) Munkatapasztalat szerzés támogatása A szakképzetlen és a külön - a munkaügyi tanács és a gazdasági kamarák véleményének kikérésével a munkaügyi központ által - meghatározott szakmákban a pályakezdő munkanélküli a nyilvántartásba vételét követő 90 nap elteltével jogosult a munkatapasztalat szerzésére irányuló támogatásra. A támogatást az a munkaadó kapja, aki a pályakezdő munkanélkülit munkaviszony keretében legalább 360 nap időtartamra, legalább napi 4 órás munkaidőben úgy alkalmazza, hogy a pályakezdő megfelelő munkatapasztalatokat szerezhessen. A támogatás időtartama - a munkaügyi tanács döntése alapján - 270 vagy 360 nap lehet. A támogatás a pályakezdő részére járó munkabér 50-100 %-a lehet. Ha a támogatás 100%-os, akkor sem

haladhatja meg szakképzetlen pályakezdő esetében a kötelező legkisebb munkabér másfélszeresét, középfokú szakképzettségű pályakezdő esetében kétszeresét, felsőfokú szakképzettségű pályakezdő esetében két és félszeresét. Ha a támogatás mértéke a munkabérnél alacsonyabb, illetve a foglalkoztatás nem teljes munkaidőben történik, akkor felső határként az előbbiekben meghatározott összeg arányos részét kell figyelembe venni. Ezeken túl a pályakezdő után fizetendő egészségügyi hozzájárulás összege is megtéríthető. Non-profit munkáltató esetén ez kiegészülhet a TB- és munkaadói járulék összegével is. b) A foglalkoztatást elősegítő képzés A munkaügyi központ megtéríti a pályakezdő munkanélküli számára általa meghatározott képzés (ideértve a pályakezdő szakképesítésének megfelelő vállalkozóvá váláshoz szükséges ismeretek megszerzésének) költségeit. c) Foglalkoztatási

támogatás Támogatást kaphat az a munkaadó, aki a szakképzés befejezését követő 90 napon belül vállalja a nála legalább egy tanéven keresztül gyakorlati képzésben részesült pályakezdő foglalkoztatását - legalább napi 6 órás munkaidőben - a szakképzettségének megfelelő munkakörben. A támogatás időtartama 270 nap, a foglalkoztatási kötelezettség 360 nap. A támogatás mértéke a minimálbér fele, ami kiegészülhet a pályakezdő után fizetendő egészségügyi hozzájárulás összegével. K/ Munkaerő-piaci programok támogatása A Munkaerőpiaci Alap előre meghatározott, összetett célok érdekében biztosíthatja olyan programok megvalósításának pénzügyi fedezetét, amelyek térségi foglalkoztatási célok megvalósítására, munkaerő-piaci folyamatok befolyásolására, valamint a munkaerő-piacon hátrányos helyzetben lévő rétegek foglalkoztatásának elősegítésére irányulnak. L/ A létszámleépítések hátrányos

következményeinek enyhítését célzó támogatások A munkaadó részére támogatás nyújtható az általa végrehajtandó csoportos létszámleépítésnek a munkavállaló számára hátrányos következményeit enyhítő intézkedések megtételéhez. A támogatás alapvető feltétele, hogy a munkaadó vállalja a létszámleépítéssel érintett munkavállalók munkába helyezését elősegítő bizottság (MEB) létrehozását, és működtetéséhez maga is hozzájárul A MEB/ek/ működéséhez, legfeljebb tizenkét hónapra, bizottságonként legfeljebb egymillió forint vissza nem térítendő támogatás adható. A támogatás a MEB működésével összefüggő kiadásokra használható fel (tiszteletdíj, szakértők, oktatók, előadók díjazása, utazási költségek, a MEB által szervezett szolgáltatások költségei, pl. állásés képzési börzék, jogi, vállalkozási, társadalombiztosítási, pszichológiai tanácsadás, kihelyezett információs iroda

működtetése). M/ A területi mobilitás támogatása A munkába járás terheinek csökkentése, valamint a munkaerő-toborzás elősegítése érdekében a következő támogatások nyújthatók: A helyközi utazás támogatása. A munkaadó, valamint a hosszabb ideje munka nélkül lévő munkavállaló részére, legfeljebb egyéves időtartamra, egészben vagy részben megtéríthető a munkába járással kapcsolatos utazási költségnek, az őt terhelő része, ha a munkaadó hosszabb ideje (6 hónapja, pályakezdők esetén 3 hónapja) munka nélkül lévő munkavállaló foglalkoztatását vállalja. (Feltéve, hogy hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül - a működésével összefüggő okból - nem szüntette meg) A csoportos személyszállítás támogatása. Támogatás adható annak a munkaadónak, aki a munkavállalóinak lakóhelyük (tartózkodási helyük) és a munkahelyük

között történő oda-vissza utazását csoportos személyszállítás útján oldja meg. A támogatás feltétele, hogy a csoportos személyszállítással érintett munkavállalók lakóhelye olyan településen van, ahonnan a tömegközlekedési eszközzel történő oda-vissza utazás nem, vagy csak aránytalan nehézséggel oldható meg. Az érintett települések körét a munkaügyi központ határozza meg. A támogatás legfeljebb egy évre adható, mértéke az adott útvonalra vonatkozó autóbuszbérletek árának a munkaadót terhelő részéig terjedhet. A lakhatási hozzájárulás megtérítése. Támogatás nyújtható annak a munkaadónak, aki nyilvántartott munkanélküli foglalkoztatását vállalja, és azok lakásbérlet, albérlet, fizetővendég-szolgálat díjának megfizetéséhez havonta hozzájárul, illetőleg ezeknek a munkavállalóknak az elhelyezését munkás- (orvos-, nővér- stb.) szállás útján oldja meg. Támogatásként a munkaadó ezen

kiadásai téríthetők meg, legfeljebb egyévi időtartamra A támogatás mértéke munkavállalónként nem haladhatja meg a munkanélküli járadék alsó határát. A munkaerő-toborzás támogatása. Támogatás nyújtható annak a munkaadónak, aki munkaerő-toborzást szervez a munkaügyi központ által meghatározott olyan településen, ahol a munkanélküliségi mutató az országos átlagot meghaladja. Támogatásként a munkaadónak a munkaerő-toborzás szervezésével kapcsolatos költségei téríthetők meg, de az alkalmanként nem haladhatja meg az 500 000 Ft-ot N/ Aktív foglalkoztatási célok tárca-szintű támogatási pályázatai A költségvetési előirányzatból új munkahelyek teremtéséhez, a meglévők megőrzéséhez, a foglalkoztatási szerkezetátalakítás elősegítéséhez, valamint a munkaerő szakmastruktúrájának korszerűsítéséhez fűződő foglalkoztatáspolitikai célok elérésére az alábbi jogcímeken nyújthatók támogatások:

Munkahelyteremtés: magas minőségű, korszerű termékek gyártására alkalmas beruházással olyan új munkahelyek teremtésére, ahol tartós foglalkoztatás, Munkahelymegőrzés: új profilt, tevékenységet eredményező beruházással, csoportos létszámcsökkentésben érintett munkavállalók ugyanannál vagy más munkáltatónál történő továbbfoglalkoztatásának biztosítására, Képzés: az a), illetve b) pontok szerint megvalósított beruházás eredményeként létrehozott, illetve megőrzött munkahelyeken foglalkoztatott vagy továbbfoglalkoztatott munkavállalók képzésére, átképzésére és betanítására. Foglalkoztatási program: az előirányzatból foglalkoztatáspolitikai érdekből támogatás nyújtható foglalkoztatást elősegítő programok, projektek működtetésére. A munkahelyteremtő és munkahelymegőrző támogatás keretében a beruházáshoz szükséges műszaki berendezések, gépek, gyártóeszközök, technológiák, valamint

egyéb immateriális javak - kivéve apportok - beszerzésével kapcsolatban felmerülő költségek téríthetők meg. Az előirányzatból beruházási támogatást igénylőnek a teljes beruházási költség legkevesebb 25%-ának megfelelő, dokumentált saját forrással kell rendelkeznie. A munkahelymegőrző támogatás annak nyújtható, aki/amely legalább 50 főt érintő létszámcsökkentésre kényszerül, és az erre vonatkozó eljárást megkezdte, azonban a tervezett beruházás segítségével ugyanazon vagy másik telephelyén a létszámcsökkentésben érintett munkavállalóit hosszabb távon tovább tudja foglalkoztatni; a tervezett beruházásával létrehozott munkahelyeken más munkáltatónál lebonyolításra kerülő létszámcsökkentésben érintett, várhatóan állás nélkül maradó munkavállalókat hosszabb távon továbbfoglalkoztatja A beruházási jellegű támogatásban részesülőnek vállalnia kell, hogy a beruházás helye szerinti

telephelyének a támogatási igény benyújtása előtti hónapban meglévő havi átlagos statisztikai állományi létszámát, beleértve munkahelyteremtő támogatás esetén a beruházás befejezését követően foglalkoztatni kívánt többletlétszámát, munkahelymegőrző támogatás esetén a beruházás időszaka alatt, illetve a beruházás befejezését követően megőrzött vagy továbbfoglalkoztatásra átvett munkavállalói létszámát legalább 3 évig továbbfoglalkoztatja. A képzési támogatás keretében a beruházással létrehozott munkahelyeken foglalkoztatásra kerülő munkavállalók képzésével, átképzésével, betanító képzésével kapcsolatos igazolt és elismerhető költségek téríthetők meg. A képzési támogatásban részesülőnek - ha az nincs beruházási jellegű támogatással összekapcsolva - vállalnia kell, hogy a képzésbe bevontak létszámát, a képzés befejezését követően legalább 1 évig továbbfoglalkoztatja. Az

előirányzatból munkahelyteremtés, munkahelymegőrzés és foglalkoztatási program kamatmentes visszatérítendő és/vagy vissza nem térítendő, képzés pedig vissza nem térítendő formában támogatható. A támogatás összege új vagy megőrzött munkahelyenként 100-500 ezer forint, a szénbányászati szerkezetátalakítással érintett térségekben legfeljebb 750 ezer forint lehet. Beruházás esetén legfeljebb a teljes beruházási költség 75%-áig nyújtható támogatás. Képzés, valamint foglalkoztatási program esetében a költségek 100%-áig nyújtható támogatás. A támogatások kizárólag pályázat útján igényelhetők. Azokról - a MAT véleményének meghallgatásával - a miniszter dönt. Az elbírálás során előnyben részesülnek a hátrányos helyzetű megyék, kistérségek beruházásai O/ Közmunka programok támogatása A program célja a munkanélküliség csökkentésére alkalmas fejlesztési, felújítási, különösen

infrastrukturális és környezetvédelmi, továbbá az elmaradott térségek felzárkóztatását célzó közfeladatok ellátásának támogatása (pl. központi erdősítési program, mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása, árvíz- és belvízvédelmi fenntartási és fejlesztési feladatok). Ennek keretében a munkanélküliek és rendszeres szociális segélyben részesülők számára munkaalkalmat teremt, illetőleg a munkavégzéshez kapcsolódóan foglalkoztatást elősegítő képzést biztosít Támogatásban a minisztériumok vagy az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat irányítása alatt álló jogi személyek, a regionális és megyei területfejlesztési tanácsok, valamint a települési önkormányzatok, illetőleg azok társulásai részesülhetnek. A támogatás feltétele legalább 100 fő foglalkoztatása a közmunkaprogramon, 10 %-os ön- rész vállalása. A támogatási összeg 80 százalékát a munkabér és az ahhoz

kapcsolódó közterhek kifizetésére kell fordítani. Az előirányzatnak az egyes régiókban felhasználható keretét a társadalmi gazdasági szempontból elmaradott és a tartósan jelentkező munkanélküliséggel sújtott térségek besorolása alapján a szociális és családügyi miniszter határozza meg. A közmunkaprogramok támogatása pályázati úton történik. A pályázatok elbírálásával kapcsolatos előkészítő, koordináló feladatokat régiónként egy-egy kijelölt munkaügyi központ látja el. A szakértői vélemények, valamint a Regionális Közmunka Fórumon elhangzott vélemények alapján ezek készítenek döntési javaslatot a szociális és családügyi miniszter számára. A Kormány által kiemelten fontosnak ítélt közfeladatok közmunka révén történő ellátásának elősegítésére a szociális és családügyi miniszter központi keretet különít el, amelynek felhasználására regionális kötöttségek nélküli, meghívásos

pályázat is kiírható. 6.22 A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA PASSZÍV ESZKÖZEI A passzív eszközök a foglalkoztatáspolitika inkább „kényszerűségből”, kötelességszerűen vállalt és alkalmazott, átmeneti eszközei. Ezekkel ugyanis a foglalkoztatáspolitika nem jut közelebb a munkaerőpiaci egyensúly megteremtéséhez Ugyanakkor mégis feltétlen szükségesek ezek az eszközök is, mert a munka nélkül maradottak, az átmenetileg a munkaerőpiac szélére sodródottak megélhetéséről mindenképpen gondoskodni kell. Külön feszültségforrás a passzív eszközöknél az, hogy munka nélküli jövedelemkiáramlást jelentenek, aminek terheit az aktív szférának kell viselnie. (Vagyis minél nagyobbak az erre fordítandó összegek, annál jobban csökken az aktív munkajövedelem - bár az összfogyasztás nem -, és drágább a munkaerő, ami az aktív dolgozók foglalkoztatását is veszélyeztetheti.) Itt tehát szembekerül egymással a megélhetés

biztosítása, mint társadalompolitikai feladat, és az ellátás, ami a gazdaságot terheli anélkül, hogy tartós munkaerőpiaci foglalkoztatást biztosítana. Másrészt azt is tudomásul kell venni, hogy a foglalkoztatáspolitika ezt a gondoskodást csak azok számára tarthatja fenn, akik a munkaerőpiacról való kilépés és az újbóli belépés (remélhetőleg) átmeneti fázisában vannak. A következőkben a magyar gyakorlatban alkalmazott passzív eszközöket tekintjük át. A/ Munkanélküli járadék A járadék azt illeti meg, aki munkanélküli; a munkanélkülivé válását megelőző négy éven belül legalább 200 napot munkaviszonyban töltött; rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül; munkát akar vállalni, de a munkaügyi központ nem tud számára megfelelő munkahelyet felajánlani; Munkanélküli az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és

oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és öregségi nyugdíjra nem jogosult, és az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és elhelyezkedése érdekében együttműködik a munkaügyi központ kirendeltségével, és akit a munkaügyi központ kirendeltsége munkanélküliként nyilvántart. A megfelelő munkahely kritériumai: a munkahely megfelel a munkanélküli képzettségi szintjének, (illetve az utoljára legalább hat hónapig betöltött munkakör képzettségi szintjének), egészségi állapota szerint a munkanélküli az adott munka elvégzésére alkalmas, a várható kereset a munkanélküli járadék összegét, illetőleg - amennyiben a munkanélküli járadék összege a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb - a kötelező legkisebb munkabér összegét eléri, a munkahely és a lakóhely közötti oda/visszautazás ideje naponta,

tömegközlekedési eszközzel a 3 órát (illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi munkanélküli esetében a két órát) nem haladja meg, a foglalkoztatás munkaviszony keretében történik. Az együttműködési kötelezettség azt jelenti, hogy a munkanélküli a munkaügyi kirendeltségnél jelentkezik, nyilvántartásba véteti magát, rendszeres kapcsolatot tart a kirendeltséggel, a felajánlott munkalehetőséget mérlegeli, maga is részt vesz a megfelelő munkahely felkutatásában, a megfelelő munkahelyen munkaviszonyt létesít, illetve a munkaügyi központ által felkínált képzési lehetőséget elfogadja. A munkanélküli járadék összege a munkanélkülivé válását megelőző négy naptári negyedév alapján számított napi átlagkereset (a havi átlagkereset harmincad része), mint járadékalap 65 %-a. Alsó határa az öregségi nyugdíj - járadék-jogosultság kezdő napján hatályos -

legkisebb összegének 90 %-a, felső határa az így megállapított öszszeg kétszerese. Ha az eredeti átlagkereset kisebb, mint a munkanélküli járadék alsó határa, akkor a járadék a tényleges átlagkeresettel megegyező összeg. A járadék folyósításának időtartamát annak alapján kell meghatározni, hogy a munkanélküli a munkanélkülivé válást megelőző 4 év alatt mennyit töltött munkaviszonyban (és ezáltal járulékfizetési kötelezettségét mennyi ideig teljesítette). A munkanélküli járadék folyósítási idejét az így meghatározott munkaviszony időtartamának alapulvételével kell kiszámítani oly módon, hogy öt nap munkaviszony alapján keletkezik egy nap járadékfolyósítási idő. A munkanélküli járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap Annak részére, aki a munkaügyi központ által támogatott képzést a munkanélküli járadék folyósításának ideje alatt, annak kezdő időpontjától számított 180

napon belül kezdi meg, és a képzés időtartama alatt a munkanélküli járadék folyósítási idejét kimeríti, a munkanélküli járadékot a képzés hátralévő időtartamára - legfeljebb azonban a képzés megkezdésétől számított 365 napig - tovább kell folyósítani. Ha a munkaviszonyt a munkanélkülivé válást megelőző 90 napon belül a munkavállaló rendes felmondással, vagy a munkaadó rendkívüli felmondással szüntette meg, járadék csak az így megszüntetett munkaviszonyt követő 90 nap elteltével folyósítható. Meg kell szüntetni a munkanélküli járadék folyósítását, ha a munkanélküli azt kéri, a munkaügyi központ által felajánlott megfelelő munkahelyet, közhasznú munkát vagy térítési kötelezettséggel nem járó képzési lehetőséget nem vállalja el, illetve a munkaviszony létrejötte neki felróható okból meghiúsul, nyugdíj-jogosultságot szerez, kereső tevékenységet folytat (kivéve a rövid időtartamú,

legfeljebb kilencven napig tartó kereső tevékenységet), olyan képzési lehetőséget fogad el, amelynek során a mindenkori minimális bér összegét elérő rendszeres támogatásban részesül oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat a munkanélküli járadék folyósítási idejét kimerítette. A b) pont, vagy a d) pontban említett rövid időtartamú kereső tevékenység bejelentésének elmulasztása esetén járadék csak 90 nap elteltével folyósítható. Szünetel a járadékfizetés az együttműködés hiánya esetén (annak idejére), a gyes-gyed, a sor- vagy tartalékos katonai szolgálat, az előzetes letartóztatás és a szabadságvesztés ideje alatt, a közhasznú munkavégzés alatt ha a munkanélküli rövid időtartamú, legfeljebb 90 napig tartó kereső tevékenységet folytat (és eleget tett ezzel kapcsolatos bejelentési kötelezettségének) az alkalmi munkavégzéssel töltött napokon. A szüneteltetés időtartamát

figyelmen kívül kell hagyni a folyósítási idő meghatározásánál, kivéve, ha az együttműködés hiánya miatti szüneteltetés többször ismétlődik. A munkanélküli járadék-modellek alapvető dilemmája minden esetben az, hogy két ellentétes követelmény hatása alatt áll. A járadéknak egyik oldalról olyan magasnak kell lennie, hogy - legalább egy társadalmilag elfogadható minimális szinten - a munkanélküliek számára is biztosítsa a megélhetés forrását. Másik oldalról viszont a járadéknak annyival a munkajövedelmi szint alatt kell maradnia, hogy a munkavállalással elérhető jövedelemtöbblet munkahelykeresésre, munkavállalásra ösztönözzön, ne tegyen érdekeltté senkit a munkanélküli állapot fenntartásában. A járadékos idő hosszának megállapításánál hasonló megfontolásokat kell érvényesíteni, szem előtt tartva mind az újbóli elhelyezkedés valószínűségét, mind a járadékfizetés gazdasági terheit és a

lehetséges források nagyságát. A fenti megfontolások eredőjeként - a bevezetését követő években - a járadék nagysága és a járadékos idő hossza is jelentősen csökkent. Az alapdilemma mégis, továbbra is fennáll, elsősorban azért, mert a létminimum és a munkajövedelem alsó sávja nagyon közel esik egymáshoz, és gyakran a járadék és az alacsony kereseti sávban elérhető jövedelem között sincs olyan különbség, ami az érintetteket munkavállalásra ösztönözné. Emiatt sokan úgy maradnak formailag munkanélküliek, hogy - ha tehetik - mellette „fekete” munkát vállalnak. Így viszont meglehetősen differenciált réteget alkotnak a munkanélküliek, egyaránt vannak közöttük olyanok, akik kijátsszák a lehetőségeket és olyanok, akiknek valóban reménytelen a helyzetük. (A közvélemény viszont inkább az előző réteg alapján alkot negatív véleményt) Összehasonlítható európai adatot nagyon nehéz találni, mert az

európai gyakorlat minden szempontból rendkívül differenciált. Belgiumban a munkanélküli segély 5 évig jár, Dániában 2,5 évig, Olaszországban 180 napig A segély nagysága Dániában az utolsó bruttó kereset 90 %-a, de csak egy meghatározott maximális heti összeg fizethető ki, Németországban a nettó kereset 68 %-a (gyermekteleneknél 63 %-a), de szintén adott egy maximumszint, Görögországban a szakképzetlen fizikai dolgozóknál a tarifabér 40 %-a B/ Nyugdíj előtti munkanélküli segély Ez a segély a korengedményes nyugdíjhoz hasonló, humánus megoldás. A nyugdíjkorhatárhoz közelálló, már hosszabb ideje munkanélküliek számára biztosít megélhetési támogatást a nyugdíjkorhatár eléréséig. Esetükben ugyanis már nem számíthatunk elhelyezkedésre, /át/képzésre is kevés esély nyílik, ezért indokolt a nyugdíjaztatásig terjedő folyamatos támogatás biztosítása. A munkanélküli kérheti a nyugdíj előtti

munkanélküli segély megállapítását, ha a kérelem benyújtásának időpontjában a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, legalább 140 napon át munkanélküli járadékban részesült, és a munkanélküli járadék folyósítása időtartamát kimerítette, a munkanélküli járadék folyósításának kimerítését követően három éven belül betöltötte az a) pont szerinti életkort, rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, és részére megfelelő munkahely biztosítására nincs kilátás, A nyugdíj előtti munkanélküli segély összege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 százalékával. A nyugdíj előtti munkanélküli segély folyósítását is szüneteltetni kell a kereső tevékenység időtartamára, 90 napra, ha a munkanélküli a bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, illetve a mulasztás időtartamára, ha az együttműködési

kötelezettségének nem tesz eleget Ha a nyugdíj előtti munkanélküli segélyben részesülő személy alkalmi munkaviszony keretében folytat kereső tevékenységet, a nyugdíj előtti munkanélküli segély havi összegét az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munka napjaira jutó összeggel csökkentetten kell folyósítani. C/ Költségtérítés A munkanélküli részére (ideértve a pályakezdő munkanélkülit is) a munkanélküli járadék megállapításával, valamint a munkahelykereséssel kapcsolatos (ideértve a lakóhelyétől a munkaügyi központhoz történő oda- és visszautazást, valamint a munkaügyi központ által kezdeményezett foglalkozás-egészségügyi szakvélemény beszerzéséhez szükséges utazást is), a tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült indokolt helyközi utazási költséget meg kell téríteni. A foglalkoztatáspolitika ezeket a passzív ellátásokat biztosítja - meghatározott ideig - a

munkanélkülieknek. Úgy tekinti az adott szituációt, hogy saját foglalkoztatáspolitikai kompetenciája csak eddig tart: ha az adott személyek ezt követően is még munka- és jövedelem nélküliek, akkor az már nem foglalkoztatási, hanem szociális kérdés. 6.23 A SZOCIÁLPOLITIKA FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ESZKÖZEI Ha tartósan sikertelennek bizonyul a munkahelykeresés, a foglalkoztatáspolitika - a világon mindenütt - kénytelen „lemondani” a munka nélkül maradottakról. Bár igyekszik az érintett személyeket továbbra is nyomon követni, velük az együttműködést fenntartani, de az ellátásukat tekintve már „átadja” őket a szociálpolitikának, a szociális segélyezés intézményének Ezért a foglalkoztatáspolitika passzív eszközeinek feltétlen szükséges követő eleme a szociálpolitikai ellátás. Ennek kell átvennie a saját megélhetésükről gondoskodni nem tudó személyek támogatását. Rendszeres szociális segély A

települési önkormányzat rendszeres szociális segélyt állapít meg annak a személynek, aki aktív korú nem foglalkoztatott: a munkanélküli ellátás folyósítási idejét kimerítette, a megelőző két évből legalább egy éven át együttműködött a települési önkormányzattal vagy a munkaügyi központtal, és kereső tevékenységet nem folytat (kivéve az önkormányzat által szervezett foglalkoztatást és az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkát); továbbá akinek megélhetése más módon nem biztosított: a szociális törvény akkor vélelmezi ezt, ha havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70%-át, valamint családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, és vagyona sem neki, sem családjának nincs. A települési önkormányzat köteles a rendszeres szociális segélyre jogosultak számára legalább 30 munkanap

időtartamú foglalkoztatást megszervezni. A foglalkoztatási kötelezettség ún közcélú munka (közmunka, közhasznú munka vagy a települést érintő közfeladat ellátása céljából szervezett egyéb munka) biztosításával teljesíthető. (Ezt megteheti maga az önkormányzat, de megbízhat vele más szervezetet is.) Ha az önkormányzat harminc napon belül biztosítani tud megfelelő foglalkoztatást, akkor a foglalkoztatás megkezdéséig eltelt időtartamra a rendszeres szociális segély havi összegének időarányos része jár. Ha viszont harminc napon belül az önkormányzat nem tudja biztosítani a foglalkoztatást, akkor a kérelem benyújtásának időpontjától jár a rendszeres szociális segély. Az aktív korú nem foglalkoztatott személy a megfelelő munkát köteles elfogadni. A felajánlott munka akkor tekinthető megfelelőnek, ha a munka a szakképzettségének, illetőleg iskolai végzettségének vagy annál eggyel alacsonyabb szintű

végzettségnek megfelel, egészségi állapota szerint a munkanélküli a munka elvégzésére alkalmas, a várható havi kereset eléri a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét, részmunkaidős foglalkoztatás esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési eszközzel - történõ oda és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelõ nõ és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelõ férfi munkanélküli esetében a két órát nem haladja meg. A települési önkormányzat a segély megállapításának, folyósításának feltételeként a családsegítő szolgálattal, vagy a kijelölt szociális intézménnyel, vagy a munkaügyi központ kirendeltségével való együttműködési kötelezettséget írhat elő. Az együttműködési program az adott személy és családja önfenntartó képességének szinten tartására és fejlesztésére

irányul (egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló csoportos foglalkozás, tanácsadás, munkavégzésre történő felkészülési programok). A rendszeres szociális segély havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a, aktív korú nem foglalkoztatott személy esetén 70%-a. Ha az illető rendelkezik jövedelemmel, akkor a segély az előző összeg és a jövedelem különbsége. (Vagyis a segély az említett jövedelemszintet biztosítja, vagy a meglévő jövedelmet erre a szintre egészíti ki) Ha az illető alkalmi munkát vállal, akkor a segély az ezekre a napokra jutó összeggel csökken. A települési önkormányzat a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot évente felülvizsgálja. Ha a segélyre való jogosultság feltételei továbbra is fennállnak, az önkormányzat a segélyt tovább folyósítja A rendszeres szociális segély összegének 75%-át, (hajléktalanok esetében teljes öszszegét) a

központi költségvetés megtéríti. Ezen túl az állam normatív állami támogatással és kötött felhasználású támogatással járul hozzá a települési önkormányzat fentiekkel kapcsolatos segélyezési, foglalkoztatási, ellátási kiadásaihoz 6.24 MUNKAERŐPIACI SZOLGÁLTATÁSOK A munkaerő-piaci szervezet a munkahelykeresést, a munkához, valamint megfelelő munkaerőhöz jutást, továbbá a munkahely megtartását szolgáltatások nyújtásával is elősegíti. A munkaerő-piaci szolgáltatások formái a következők: A) Munkaerő-piaci és foglalkozási információ nyújtása Az információnyújtás célja, hogy elősegítse az elhelyezkedést és az üres álláshelyek betöltését. Ez kiterjed a foglalkozásokra, a térségben elérhető képzésekre, a térség munkaerőpiaci helyzetére, a kereslet és kínálat jellemzőire, a foglalkoztatást elősegítő támogatások (aktív eszközök) és a munkanélküli ellátás (passzív eszközök)

igénybevételi lehetőségeire, a foglalkoztatással összefüggő jogszabályokkal kapcsolatos tájékoztatásra. Az információnyújtás történhet önmagában, és más szolgáltatásokkal összekapcsolva is. Mindezek koncentrált helye lehet az ún FIT-centrum (Foglalkoztatási Információs és Tanácsadó Központ). B) Munka-, pálya-, álláskeresési-, rehabilitációs-, helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás Ez a szolgáltatás a következő területeken működhet: a) A munkatanácsadás célja az adott személy elhelyezkedését akadályozó körülmények feltárása, valamint az azok megszüntetésére, a sikeres elhelyezkedés megvalósítására irányuló terv kidolgozása. b) A pályatanácsadás célja az adott személy pályaválasztásának, pályamódosításának elősegítése és számára – érdeklődésének, képességének, személyiségének és a munkaerőpiaci igényeknek – megfelelő pályaterv kialakítása. Ez lehet:

pályaválasztási tanácsadás, amelyik a pályaválasztási döntésben, a megfelelő képzési lehetőség kiválasztásában segít, és pályamódosítási tanácsadás, amelyik új (jobban megfelelő, eladható) képzési rány vagy foglalkozás megtalálásához nyújt segítséget. c) Az álláskeresési tanácsadás célja azok támogatása, akik munkát akarnak vállalni, de nem rendelkeznek az álláskereséshez szükséges ismeretekkel. Ez megvalósulhat: egyéni tanácsadással, álláskeresési technikák oktatásával, álláskereső klubok (job club) csoportos foglalkozásain. d) A rehabilitációs tanácsadás speciális célja a foglalkozási rehabilitáció irányának meghatározása az erre rászoruló megváltozott munkaképességű személyek számára. e) Az előzőekhez pszichológiai tanácsadás is kapcsolódhat, amely az életvezetésből, a személyiség-problémákból eredő, elhelyezkedést akadályozó körülményeket igyekszik feltárni, és tanácsot

ad ezek leküzdéséhez. f) A helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás a foglalkoztatási helyzet javításához, a gazdaság szereplői közötti együttműködés kialakulásához, a foglalkozási feszültségek kezeléséhez, a vállalkozási tevékenység élénküléséhez, továbbá új munkahelyek teremtéséhez nyújt szakmai és módszertani segítséget. Ennek fontosabb területei lehetnek: a munkaadók foglalkoztatási helyzetének nyomon követése, számukra információ és tanácsadás biztosítása, a foglalkoztatási feszültségek enyhítése, a kívánatos és szükséges foglalkoztatási szerkezet-váltás elősegítése érdekében programok kezdeményezése, közreműködés azok kidolgozásában és megvalósításában, kapcsolattartás a térség munkaadóival, területi önkormányzataival, civil-, szakmai- és érdekképviseleti szervezeteivel, azok bevonása a foglalkoztatási programokba, együttműködési akciókba, közreműködés a

területfejlesztési tanácsok döntéseinek előkészítésében, csatlakozás az általuk indított programokhoz. C) Munkaközvetítés A közvetítés keretében a munkaerőpiaci szolgálat – a munkaerőpiac szereplőivel együttműködve – igyekszik elősegíteni az állás-kereső és állás-kínáló egymásra találását, közreműködik a „matching”-et akadályozó korlátok feloldásában. A közvetítő igyekszik naprakész és minél részletesebb információkat begyűjteni a közvetítést kérő személyekről és az álláslehetőségekről. Ennek alapján először is személyes beszélgetést folytat az állás-keresővel, hogy megismerje annak adottságait és szándékait, elképzeléseit, illetve feltárja azokat a körülményeket, amelyek az eddigiek során akadályozhatták a megfelelő munkahely megtalálásában. Ezt figyelembe véve ismerteti vele a számításba vehető munkahely-kínálatot, annak jellemzőit (munkahely, beosztás, munkaidő,

munka-feltételek, kereseti lehetőség stb.), illetve tanácsot ad arra vonatkozóan, hogy az alkalmazhatóság feltételeinek javítása érdekében milyen szolgáltatásokat (képzés, tréning, job club stb.) lenne érdemes igénybe vennie Másik oldalról pedig arra törekszik, hogy az állás-kínálók felé a munkahely konkrét (speciális) igényeinek megfelelő személyt válasszon ki és közvetítsen. A szolgáltatásokat a munkaügyi kirendeltség egyrészt maga nyújtja, másrészt – pályázat alapján – támogatást nyújthat olyan szervezeteknek, amelyek információt, tanácsadást nyújtanak. Más megközelítésben a munkaerőpiaci intézmények tevékenységi körében un. nyílt és zárt ügyfélszolgálatot különböztethetünk meg. A nyílt ügyfélszolgálat nyilvános, minden munkanélküli és állást kereső számára hozzáférhető. Célja elsősorban az információnyújtás az elhelyezkedési lehetőségekről, munkaközvetítés illetve

tanácsadás foglalkoztatási, munkajogi, képzési kérdésekről, a támogatások és egyéb munkanélküli ellátások elnyerésének feltételeiről A zárt ügyfélszolgálat azokkal foglalkozik, akik számára a nyílt szolgáltatások nem bizonyultak elegendőnek. Ennek keretében külön, egyedileg foglalkoznak az adott személlyel Először is orvos, pszichológus és munkaerőpiaci, pályaválasztási szakember bevonásával keresik annak okait, hogy az illető miért nem tudott elhelyezkedni. Ezt követően egyéni megoldást próbálnak kidolgozni számára, beleértve az esetleg szükséges gyógykezelést, a munkaerőpiaci tréninget vagy az átképzést is. A munkaerőpiaci intézmények körében központi, kritikus pozíciót töltenek be a munkaügyi központok. Tevékenységük eredményessége nagy mértékben múlik technikai felszereltségükön (pl rendelkezésre áll-e egy átfogó számítógépes munkaerőpiaci információs rendszer), és természetesen

szakképzettségükön is. Fontos tényező a forrásokkal való ellátottság, és az, hogy ebben mennyire dominálnak gyors eredményességre törekvő rövidtávú szempontok. Meghatározó lehet emellett saját szerepfelfogásuk, vagyis az, hogy tevékenységük milyen mértékben hivatali, bürokratikus, államigazgatási jellegű, vagy mennyire tekintik azt valódi közszolgálatnak Emellett ugyancsak fontos szerepet játszanak a külső feltételek és kapcsolatok is: egy szoros együttműködés során mennyire képesek megnyerni partnerként a munkaadókat (illetve a munkanélkülieket), valamint ennek során mennyire kapnak pontos információt a munkaerőpiac jövőbeli alakulásáról, az igények változásáról. (Enélkül bizonytalanná válik minden képzés, feszültségoldó program) 1996: LXXV. tv a munkaügyi ellenőrzésről Ezeket a képviselőket az Országos Munkaügyi Tanácsban képviselettel rendelkező országos munkaadói és munkavállalói szövetségek

megyei szervezetei jelölik. A munkaügyi tanácsban a munkaadók, a munkavállalók és az önkormányzatok képviseletét oldalanként legalább három, de legfeljebb hat tag látja el. Ld. László Gyula (1990): A regionális munkaerő-piaci érdekegyeztetésről Munkaügyi Szemle 2 szám Ezekkel részletesen foglalkozunk a további fejezetekben. A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyévet megelőző második év - Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági éves bruttó átlagkeresetének 3 százaléka. Ezt - 100 Ft-ra kerekítve - a Szociális és Családügyi Minisztérium a tárgyévet megelőző augusztus 31-éig a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében teszi közzé. Már csak "kifutó", 2000-ben megszüntetett támogatási forma, amely a szociális helyzet alapján juttatott támogatást a munkanélküli járadék ellátásból kikerült regisztrált munkanélkülieknek, legfeljebb 24 hónapra, úgy, hogy az egy

főre jutó családi jövedelem a támogatással együtt érje el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át. Ez maximum a rehabilitációs hozzájárulás 3 %-a lehet. Kiegészítő feltétel, hogy a képzés időtartama hetente nem lehet több, mint 20 óra, továbbá gyes/gyed mellett a gyermek másfél éves korának betöltése után kezdődik és az adott személy nem folytat kereső tevékenységet. A támogathatók c) pontjában szereplők (gyed, gyes, gyet stb.) csak a képzéssel kapcsolatos költségtérítésre jogosultak, kereset-kiegészítésre, keresetpótló juttatásra nem A „megfelelő munka” kritériumait a munkanélküli járadéknál mutatjuk be. 1997. évi LXXIV törvény az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről 6/1996. (VII 16) MüM r 68/1996. (V15) Korm r 39/1998. (III 4) Korm rendelet a munkábajárással összefüggő terhek

csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerő-toborzás támogatásáról 21/1999. (IV 28) GM rendelet az Aktív foglalkoztatási célok támogatása fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásának és kezelésének részletes szabályairól 49/1999. (III 26) Korm rendelet a közmunkaprogramok támogatási rendjéről Tagjai a régióban működő megyei (fővárosi) munkaügyi központok, megyei (fővárosi) önkormányzatok, valamint a megyei (fővárosi) gazdasági kamarák, továbbá az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselői. (Korábban létezett egy Országos Közmunkatanács, ez 1999-ben megszűnt.) 2001-ben 18.310 Ft volt a minimális öregségi nyugdíj A munkanélkülinek a kirendeltség által meghatározott időpontban, de legalább háromhavonként jelentkeznie kell a kirendeltségnél. Az érintetteknek a kirendeltség által meghatározott időpontban, de legalább háromhavonként jelentkezniük kell a kirendeltségnél. 1993.

évi III törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról Közfeladat alatt azt az állami vagy helyi önkormányzati feladatot kell érteni, amelynek ellátásáról - jogszabály alapján - a települési önkormányzat gondoskodik. 30/2000. (IX 15) GM r a munkaerőpiaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról A munkaadó – jogszabály szerint – köteles bejelenteni az olyan be nem töltött álláshelyet, amelyben a foglalkoztatásra munkaviszony keretében kerül sor. A munkaerőigény a bejelentéstől számított legfeljebb 60 napig érvényes (de ez a határidő meghosszabbítható) Ld. Piller Károly (1987): Munkapiaci szolgáltatások, Munkaügyi Szemle 4-5 szám