Mechanical engineering | Safety engineering » Berecz Tibor - Biztonságtechnikai alapismeretek

Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Berecz Tibor Előadásvázlat a BIZTONSÁGTECHNIKAI, KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAPISMERETEK c. tárgyhoz Villamosmérnöki szak Utolsó módosítás: 2004. december 3 1 A MUNKAVÉDELEM . 5 1.1 A munkavédelem területei . 5 1.11 Munkabiztonság . 5 1.12 Foglalkozás-egészségügy . 5 1.2 A munkavédelem jogi szabályozása: munkavédelmi törvény . 5 1.3 Főbb fogalmak . 5 2 2.1 MUNKAPSZICHOLÓGIA . 5 Az emberi munka jellegének változási irányai . 6 2.2 A munkapszichológia kialakulása, története . 6 2.21 Tudományos munkaszervezés (F. W Taylor, 1854-1915) 6 2.22 Vezetéstudomány (H. Fayol, 1841-1925) 6 2.23 Pszichotechnika. 6 2.24 Emberi viszonyok („human relations”) felismerése . 7 2.25 Ergonómia („human factors”, „human engineering”) . 7 2.3 3 A munkapszichológia főbb területei . 7 A FIZIKAI MUNKAKÖRNYEZET . 7 3.1 A különböző

érzékleti modalitások közös jellemzői . 7 3.11 Abszolút küszöb . 7 3.12 Különbségi küszöb (éppen észrevehető különbség) . 7 3.2 A vizuális környezet . 8 3.21 A megvilágítás . 8 3.22 A színek szerepe . 9 3.23 A színek felhasználása . 9 3.3 Az akusztikai környezet . 9 3.31 Hangtani alapok . 9 3.32 Az akusztikai környezet jellemzői . 9 3.33 A zaj mérése . 9 3.34 A zaj hatásai a dolgozókra . 9 3.35 A zene hatása . 10 3.36 A zaj elleni védekezés . 10 3.4 A rezgések . 10 3.41 A rezgések fizikai jellemzői . 10 3.42 A rezgések hatása a dolgozókra . 10 3.43 A rezgések hatását befolyásoló tényezők . 11 3.44 A rezgések hatásai ellen való védekezés . 11 3.5 Klímaviszonyok . 11 3.51 A munkahelyi klímát meghatározó tényezők . 11 3.52 Az emberi test hőmérséklet-szabályozása . 11 3.53 Az emberi szervezet és a környezete közötti hőcsere . 11 3.54 A nem megfelelő klímaviszonyok hatásai . 11 3.55 A nem megfelelő klímaviszonyok

elleni védekezés . 11 2 3.6 A légszennyeződés . 11 3.61 A légszennyeződés módjai a munkahelyen . 11 3.62 A légszennyeződés mértéke . 11 3.63 Porok és szagok. 12 3.7 Mérgezések . 12 3.71 A mérgező hatás súlyossága függ . 12 3.72 Védekezés . 12 3.8 Sugárzások. 12 3.81 A sugárzás súlyossága függ . 12 3.82 Védekezés . 12 3.9 Meteorológiai tényezők. 12 3.91 Meteorológiai tényezők (légnyomás, páratartalom, stb.) 12 3.92 A meteorológiai tényezők dolgozókra gyakorolt hatása . 12 4 FÁRADTSÁG . 13 4.1 Fáradtsághoz hasonló jelenségek. 13 4.11 Monotónia . 13 4.12 Az éberségi szint csökkenése . 14 4.13 Telítődés. 14 4.2 Az emberi szervezet anyag- és energiaforgalma . 14 4.21 Napi anyagcsere . 14 4.22 Az energiaforgalom határai . 15 4.23 Statikus megterhelés . 15 4.24 A szervezet ismétlődő mechanikai igénybevételei . 15 4.3 Nők munkaképessége . 15 4.4 Az idősebb dolgozók munkaképessége . 16 4.5 Munka- és

pihenési rendszer. 16 4.51 A többműszakos munka . 16 4.52 Munkaközi szünetek . 16 4.53 A munkaidő hosszúsága . 16 5 5.1 A MUNKABIZTONSÁG PSZICHOLÓGIAI TÉNYEZŐI . 17 A téma aktualitása . 17 5.2 Az emberi információ-feldolgozó rendszer általános modellje . 17 5.21 Az emlékezés fő szakaszai . 17 5.22 Az emberi információfeldolgozás működése . 17 5.3 Rasmussen modellje . 19 5.4 Az emberi hibázás Reaason-féle modellje . 19 6 A BIZTONSÁGOT MEGHATÁROZÓ PSZICHOLÓGIAI JELLEMZŐK. 20 3 6.1 Az ember mentális jellemzői . 20 6.11 A balesetek szempontjából fontos mentális tényezők . 20 6.12 Az ember kockázat-megítélése . 20 6.2 Az emberi hibázások szintjei. 20 6.3 A mentális igénybevétel . 20 6.31 A „stressz” kifejezés jelentései . 20 6.32 A stressz és a munkavégzés hatékonysága közötti összefüggés. 21 7 ERGONÓMIA . 21 7.1 Története. 21 7.2 Az ergonómia fejlődési irányai . 22 8 AZ INFORMÁCIÓS

TECHNOLÓGIÁK ALKALMAZÁSÁNAK PSZICHOLÓGIAI KÉRDÉSEI . 22 8.1 Bevezetés . 22 8.2 Az intelligens termékek felhasználói felületének alaptípusai: az interakciós stílusok . 22 8.21 Billentyű-alapú üzemmódváltásos interakció . 22 8.22 Közvetlen manipulációs interakció . 23 8.23 Nyelv alapú interakció . 23 8.3 Az interakció megtervezésének általános pszichológiai elvei . 24 4 1 A MUNKAVÉDELEM CÉLJA: Szervezett munkavégzés keretében a balesetek, foglalkozási ártalmak és megbetegedések ne következzenek be, függetlenül a munkavégzés szervezeti vagy tulajdoni formájától. FOGALMA: A munkavédelem a szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelmények és az ezeket megvalósító szervezetek, intézmények, eszközök, előírások összessége. 1.1 A munkavédelem területei 1.11 Munkabiztonság A munkakörülmények és a munkavégzés szabályait határozza meg, ill. ezek betartását ellenőrzi

Feladata a balesetek megelőzése, a bekövetkezett balesetek kivizsgálása; intézkedések, hogy baleset ne ismétlődhessen meg. A munkaeszközzel, géppel, berendezéssel foglalkozik 1.12 Foglalkozás-egészségügy A munkát végző emberrel, az őt érő hatásokkal foglalkozik. 1.2 A munkavédelem jogi szabályozása: munkavédelmi törvény Főbb fejezetei: a) Az állam munkavédelmi feladatai: • hatósági felügyelet: Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Felügyelet (OMMF), Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ); • oktatás. b) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei. c) A munkáltatók és munkavállalók jogai és kötelességei. d) Munkavédelmi érdekképviselet. e) A munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása. 1.3 Főbb fogalmak MUNKABALESET: Az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a munkavállalót a szervezett

munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben éri a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be, sérülést, mérgezést vagy más egészségkárosodást illetőleg halált okoz, függetlenül a munkavállaló közrehatásának mértékétől, a baleset helyétől és idejétől. FOGLALKOZÁSI BETEGSÉG: Valamely munkakörben előforduló ártalmas tényezők hatására létrejött megbetegedés. 2 MUNKAPSZICHOLÓGIA TÁRGYA: A dolgozó emberek munkakörnyezetben lejátszódó tevékenységének pszichológiai vonatkozásait vizsgálja a dolgozók és a termelés segítése érdekében. CÉLJA: Hatékonyabb munkavégzés elégedettebb dolgozókkal. 5 A vizsgálatok kiterjednek: • a munkatevékenység hatására; • a munka környezeti és szervezési feltételeinek hatására; • csoport-lélektani tényezők hatására. 2.1 Az emberi munka jellegének változási irányai a) Megnövekszik az egyidejűleg vezérelt

tárgyak száma: nő az információáramlás, bonyolultabb a helyzetelemzés, tervezés és döntéshozatal. b) Tökéletesednek a termelési technológiák: nagyobb energia, sebesség, pontosság. c) Nagyobb szerepet kap a távirányítás: a különböző folyamatokról valamilyen információs modell alapján kell tájékozódni. d) Különleges körülmények közötti munkavégzés. Példák: atomerőművek, (atom)tengeralattjárók, repülőgép-hordozók, űrhajók. CSÖKKEN A FIZIKAI, NŐ A PSZICHÉS IGÉNYBEVÉTEL!!! 2.2 A munkapszichológia kialakulása, története 2.21 Tudományos munkaszervezés (F W Taylor, 1854-1915) Cél: csak és kizárólag a termelés növelése, racionalizálása. Elméletét a gyakorlat is igazolta látványos sikerekkel; azonban ahol bevezették, szinte mindenütt a munkások igen erős ellenállását váltotta ki. „Nem azt akarjuk maguktól, hogy gondolkozzanak, arra vannak itt más emberek, akiket ezért fizetnek.” 2.22 Vezetéstudomány

(H Fayol, 1841-1925) Ő fogalmazta meg elsőként a vezetőképzés szükségességét. A vezetés főbb alapelveit 14 pontban foglalta össze: 1. Munkamegosztás fontossága 2. Hatáskör és felelősség 3. Fegyelem 4. A rendelkezés egységen (mindenki csak egy embertől kaphat utasításokat) 5. A vezetés egysége 6. Az általános érdekek a részérdekek felett vannak 7. Ellenszolgáltatásra mindenki igényt tart, aki a szervezetért szolgálatot tett 8. A centralizálás szükségessége 9. Pontos hierarchia 10. Rend 11. Méltányosság 12. A személyzet állandósága 13. A kezdeményezéseket nem szabad elfojtani 14. A szervezet erejét a tagok egysége adja Fayol elméletének legfőbb hibája, hogy statikus szemléletű, ennek ellenére előnyeit (saját korában) igazolta a gyakorlat is. 2.23 Pszichotechnika Vizsgálati módszerek (tesztek) kifejlesztése az emberi tulajdonságok mérésére. 6 2.24 Emberi viszonyok („human relations”) felismerése Vannak emberi

tényezők, jellegzetességek, amelyekkel feltétlenül számolni kell. A vezetési stílusok és hatásaik: • Autokratikus • Demokratikus • Ráhagyó („laissez-faire”) 2.25 Ergonómia („human factors”, „human engineering”) Célja: a munkaeszközök és -környezet emberközpontú kialakítása. A munkapszichológia főbb területei 2.3 a) b) c) d) e) f) g) h) Kutatásmódszertan Szervezetpszichológia: az üzemi szervezet felépítése és fejlesztése A munkatevékenység vizsgálata Kiválasztás, alkalmasság-vizsgálat Képzés és továbbképzés az üzemben FIZIKAI MUNKAKÖRNYEZET MUNKAÉLETTAN A MUNKABIZTONSÁG PSZICHOLÓGIAI TÉNYEZŐI 3 A FIZIKAI MUNKAKÖRNYEZET 3.1 A különböző érzékleti modalitások közös jellemzői 3.11 Abszolút küszöb Fogalma: annak a legkisebb erősségű ingernek az erőssége, amely megbízhatóan megkülönböztethető az inger hiányától. Példák: • Látás: gyertyaláng 50 km-ről, sötét, tiszta éjszaka. •

Hallás: karóra ketyegése 6 m-ről, csendes körülmények között. • Ízlelés: egy teáskanálnyi cukor 9 l vízben. • Szaglás: egy csepp parfüm 6 szobányi levegőben. • Tapintás: egy légy szárnya 1 cm magasságról az arcra ejtve. 3.12 Különbségi küszöb (éppen észrevehető különbség) Fogalma: két inger megkülönböztetéséhez szükséges különbség. Weber-törvény (Ernst Weber, 1834): ∆I =k I Ahol: • ΔI a különbségi küszöb, • I az inger fizikai intenzitása, • k arányossági tényező. 7 k értékei a különböző ingerekre: • hangfrekvencia: 0,003 • hangintenzitás: 0,15 • fényintenzitás: 0,01 • illatkoncentráció: 0,07 • ízkoncentráció: 0,2 • nyomáskoncentráció: 0,14 Minél kisebb k értéke, annál érzékenyebbek vagyunk az adott ingerre. Fechner-törvény (Gustav Fechner, 1860): I észlelt = k log I fizikai Ahol: • I fizikai az inger fizikai intenzitása, • • 3.2 I észlelt az észlelt inger

erőssége. k a Weber-törvény arányossági tényezője. A vizuális környezet 3.21 A megvilágítás a) Természetes megvilágítás b) Mesterséges megvilágítás Főbb tényezői: • a fény eloszlása (közvetlen, közvetett, szórt), • a megvilágítás erőssége, • a fényforrások és munkahelyen levő felületek minősége és színe, • a szemlélt tárgyak és részletek fényességi kontrasztja, (optimális, ha a tárgy fényessége megegyezik a háttér fényességével) 1. ábra Azonos munkafeladat mellett a megvilágítási igényeket lényegesen befolyásolja az életkor Megvilágítási szükséglet [%] 500 400 300 200 100 0 10 20 30 40 50 60 életkor [év] 8 3.22 A színek szerepe a) Színérzékelés (protos: piros; deuteros: zöld; tritos: kék) b) A színek érzelmi hatása c) Színemlékezet d) Kontraszt e) Színes megvilágítás 3.23 A színek felhasználása a) Normalizált színhasználat A színek funkciói: • Rendteremtő (pl. a

kórházakban uralkodó fehér szín hatására jobban vigyázunk a tisztaságra). • Tájékozódást segítő. • Biztonsági funkció (valamilyen balesetveszélyre hívja fel a figyelmet). b) Színdinamikai kialakítás Alapja: a színek fiziológiai és pszichológiai hatása. Pl a barna depresszív; a narancssárga, piros serkentő; a zöld, kék nyugtató. 3.3 Az akusztikai környezet 3.31 Hangtani alapok a) hangmagasság (az emberi fül érzékenysége: 16-20’000 Hz) b) hangerősség • hangintenzitás [W/m2]; hangintenzitás-szint: L I =10lg(I/I 0 ), [dB]; I0 =10-12 W/m2 • hangnyomás [Pa]; hangnyomás-szint: Lp =20lg(p/p 0 ), [dB]; p 0 =2×10-5Pa c) hangszínezet (tiszta hang, zenei hang, zörej) d) rezonancia Az emberi fül az azonos erősségű, de különböző frekvenciájú hangokat különböző erősségűnek ítéli. 3.32 Az akusztikai környezet jellemzői a) A zaj fogalma: az emberre zavaróan ható hangjelenség. Jellemzői: • objektív jellemzők

(frekvencia, nagyság, időtartam) • szubjektív jellemzők (viszonyulás, várhatóság, ismétlődés) b) A hangforrások típusai (pontszerű, vonalszerű) c) Az épületeket terhelő hangok típusai (léghang, lépéshang, épülethang) 3.33 A zaj mérése a) Az általános hangnyomásszint meghatározása b) A zaj részletes frekvenciaelemzése c) A zajexpozíció vizsgálata 3.34 A zaj hatásai a dolgozókra a) Vegetatív hatások (>65dB) Elsődleges vegetatív reakció, másodlagos vegetatív reakció (amikor a zaj hatása tudatosul). Ezek: csökken a vérnyomás, pulzusszám, károsodik a keringési rendszer 9 b) A hallószervre gyakorolt hatások • adaptáció (bizonyos idő után csökken vagy megszűnik az inger kiváltotta érzet, annak ellenére, hogy az inger intenzitása nem változott) • kifáradás (átmenetileg emelkedik a hallásküszöb) • maradandó halláskárosodás Magyarországon a maximális megengedett zajszint (amely mellett hosszú idő

alatt sem alakul ki maradandó halláskárosodás): 80 dB. i. zajnagyothallás: halláskárosodás bizonyos frekvenciákon ii. időskori nagyothallás: halláskárosodás a teljes frekvenciatartományon c) Pszichikus hatások (főleg neurózis) d) A zaj hatása a teljesítményre: a zaj általában csökkenti a teljesítményt, főleg információ-feldolgozó jellegű munkáknál. 3.35 A zene hatása a) Általában a zene nem növeli a termelékenységet. b) A zenének kimutatható a stimuláló hatása. c) A dolgozók előnyben részesítik azokat a munkahelyeket, ahol zenét játszanak. d) A dolgozók 110%-a nem szeret munka közben zenét hallgatni. e) A dolgozók általában előnyben részesítik a hangszeres zenét a vokálissal szemben. f) Egyszerű munkát végző tapasztalatlan dolgozók teljesítményét növeli a zene. g) Összetett feladatot végző tapasztalt dolgozók teljesítményére nincs befolyással a zene. 3.36 A zaj elleni védekezés a) Zaj csökkentése a

zajforrásnál. b) A fizikai környezet akusztikai jellemzőinek megváltoztatása. c) Egyéni védőeszközök. d) Megfelelő munkaszervezés. e) A zajra érzékeny emberek kiszűrése. f) Szigorú és rendszeres orvosi felügyelet. g) Az üzem megfelelő telepítése. 3.4 A rezgések 3.41 A rezgések fizikai jellemzői Frekvencia és amplitúdó 3.42 A rezgések hatása a dolgozókra A hosszú ideig tartó nagy intenzitású rezgések a szervezet minden tevékenységét károsítja: • Az alacsony frekvenciájú rezgések elsősorban a tartó és mozgatószervekre (csont-, ízületi, ideg- és izomrendszer) van káros hatással. • A nagy frekvenciájú (>50-100 Hz) rezgések főleg a perifériás vérkeringésben idéznek elő zavarokat (Pl. helyi érgörcsök), továbbá idegi tüneteket és anyagcsere rendellenességeket okoznak. A kis intenzitású és rövid ideig tartó rezgések kedvező hatásúak. 10 3.43 A rezgések hatását befolyásoló tényezők a)

amplitúdó b) frekvencia c) a rezgés iránya d) a rezgés gyorsulása e) a rezgéssel közvetlenül érintkező testrész f) a rezgés alakja g) a rezgés időtartama 3.44 A rezgések hatásai ellen való védekezés a) A rezgés forrásánál történő csillapítás. b) A dolgozó és a munkaeszköz közé iktatott csillapítás. c) A rezgést keltő berendezések rendszeres ellenőrzése. d) Munkafolyamat-elemzés. e) Egyéni védőeszköz. f) A dolgozók munkarendjének szervezése. g) Rendszeres orvosi vizsgálatok. 3.5 Klímaviszonyok 3.51 A munkahelyi klímát meghatározó tényezők a) a levegő hőmérséklete (optimális: ~20°C), b) a levegő páratartalma (optimális: 3570%), c) a levegő mozgása (optimális: 0,30,4m/s), d) a levegő nyomása (optimális: ~1 atm), e) a sugárzás útján megvalósuló hőcsere. 3.52 Az emberi test hőmérséklet-szabályozása Vérkeringés, izzadás, remegés. 3.53 Az emberi szervezet és a környezete közötti hőcsere Hővezetés,

hőszállítás (~30%), hősugárzás (~50%), verejtékezés (~20%). Az emberi szervezetet egy magasabb hőmérsékletű levegőréteg veszi körül („hőköpeny”), ami a levegő jó hőszigetelő hatása miatt melegen tart. Ha fúj a szél és/vagy vizesek vagyunk, ez megbomlik és ezért fázunk. 3.54 A nem megfelelő klímaviszonyok hatásai 3.55 A nem megfelelő klímaviszonyok elleni védekezés 3.6 A légszennyeződés 3.61 A légszennyeződés módjai a munkahelyen a) természetes szennyezések (a légcsere hiánya, dohányzás, pára, gőz) b) fizikokémiai szennyezések (gőzök, gázok, füstök, porok) 3.62 A légszennyeződés mértéke Illékonyság, szemcsenagyság, levegőhőmérséklet, az alkalmazott technológia, a szennyezés időtartama, a szellőztetés mértéke. Ezek és a biológiai hatások alapján meghatározható a MEGENGEDETT MAXIMÁLIS KONCENTRÁCIÓ 11 3.63 Porok és szagok A különféle porok a legfőbb okozói a légzőszervek, de főleg a

tüdő megbetegedéseinek. Például a 10μm -nél nagyobb szemcséket a felső és középső légutak tartják vissza, a tüdőhólyagocskákba az 5μm -nél kisebb szemcsék jutnak le, és az μm 1 körüli szemcsék 90%-a ott is marad. Különösen veszélyesek a szabadkovasav-tartalmú porok, amelyek a szilikózist okozzák. Más porok (pl vas és szénporok) csupán idegen testként hatnak és idült légúti hurutot okoznak. Vannak anyagok (ártalmatlanok vagy ártalmasak), amelyek a szagukkal okoznak zavaró hatást, ami általában valamilyen technológiai hibára, mulasztásra utal (pl. gázszivárgás) 3.7 Mérgezések 3.71 A mérgező hatás súlyossága függ a) a mérgező anyag fizikai és kémiai sajátosságaitól, b) a szervezetbe került anyag mennyiségétől, c) a szervezetbe jutás helyétől és módjától, d) a felszívódás módjától, e) a szervezet állapotától, f) az anyag további sorsától a szervezetben 3.72 Védekezés a) munkaszervezés, b)

előírások betartása, c) egyéni védőeszközök, 3.8 Sugárzások 3.81 A sugárzás súlyossága függ a) a sugárzás típusától (pl. elektromágneses, neutron, β, stb) b) a sugárzás fizikai paramétereitől, c) a dózistól (=intenzitás×időtartam), d) hol éri a szervezetet, e) a szervezet állapotától, 3.82 Védekezés a) munkaszervezés, b) az előírások betartása, c) egyéni védőeszközök, 3.9 Meteorológiai tényezők 3.91 Meteorológiai tényezők (légnyomás, páratartalom, stb) 3.92 A meteorológiai tényezők dolgozókra gyakorolt hatása a) A dolgozókra ható meteorológiai tényezők Időjárási frontok, különböző levegőfajták, napkitörések. b) Időjárás-érzékenységi típus szerint Hideg- ill. melegfront-érzékenység, mindkét frontra érzékenyek 12 c) A hatás jellege szerint Vegetatív hatások, pszichés hatások, balesetekre gyakorolt hatás, teljesítményre gyakorolt hatás. 4 Fáradtság Aktivitás FOGALMA:

Tevékenységre való képesség csökkenése éppen a kérdéses tevékenység következtében. TERHELÉS: a munkatevékenység nehézsége, fizikai körülményei és időtartama határozza meg. IGÉNYBEVÉTEL: a terhelés által a dolgozó szervezetében előidézett pszichológiai és fiziológiai változások (függ: nem, életkor, testfelépítés, stb.) ALKALMAZKODÁS: a szervezet egyre tökéletesebben felel meg a követelményeknek, EDZETTSÉG: rendszeres edzési ingerekre kialakuló és gyakorlással fenntartható állapot. 8 óra 12 óra 16 óra 2. ábra A munkanap fiziológiai ritmusa 4.1 Fáradtsághoz hasonló jelenségek 4.11 Monotónia Oka: egyhangú ingerek. (Az a jelenség, amikor erősen „unjuk” a tevékenységet) Jellemzői: • csökken a pszichikus feszültség (a fáradtságnál nő), • személyiségfüggő (a fáradtság inkább a szervezet fizikai állapotától függ), • a teljesítményt motivációs tényezők befolyásolják, • monoton

tevékenység után nagyobb a teljesítmény, • fáradt állapotban a tevékenység legtöbb fajtáját visszautasítja a dolgozó, a monotónia hatására csak az adott tevékenységtől idegenkedik. A monotóniát oldja: zene; motiváció; szünetekben a munka jellegétől lényegesen eltérő ÉRDEKES TEVÉKENYSÉG 13 4.12 Az éberségi szint csökkenése Oka: ingerszegény környezet. (Az a jelenség, amikor „elalszunk” munka közben) Védekezés ellene: ún. éberségi berendezésekkel Ezek működési elve: új ingerek bevezetése, amelyekre adott időn belül válaszolni kell. Ha nincs válasz, akkor még erősebb inger; ha erre sincs válasz, akkor riasztás. 4.13 Telítődés Olyan pszichikus állapot, melynek jellegzetessége, hogy egy meghatározott tevékenység, amely az egyén számára kezdetben pozitív jelleggel bírt, idővel – a tevékenység ismétlése, vagy az adott szituációban való tartózkodás miatt – semleges vagy negatív jelleget alakít

ki. (Az a jelenség, amikor „elegünk van” valamiből) Oka: a tevékenység iránti alacsony motiváció. Jellemzői: • a tevékenység kisebb egységekre bontása, • teljesítménycsökkenés, • a tevékenység komponenseinek variálása, • különböző melléktevékenységek válnak „fő feladattá”, • a kialakuló ellenszenv nem csak a tevékenységre, hanem a környezetre is irányul. A telítődést megelőzése: • A tevékenység változatosságával. • A munka tartalmasabbá tételével. • Motivációval. • A munkahelyi légkör javításával. 4.2 Az emberi szervezet anyag- és energiaforgalma 4.21 Napi anyagcsere a) Alapanyagcsere A szervezet „nyugalmi anyagcseréje”, amelynél külsőleg semmilyen tevékenység nem észlelhető (pl. a keringési és a légzőrendszer működtetése) Függ: nem, életkor, testmagasság, -tömeg, -felület. [kJ] 7500 6700 férfiak 5800 nők 5000 4200 3400 0 10 20 30 40 50 60 [év] 3. ábra A napi

alapanyagcsere az életkor függvényében 14 b) Munkaanyagcsere Bármilyen tevékenységhez szükséges energiafelhasználás. 4.22 Az energiaforgalom határai a) A napi energiaforgalom • Alapanyagcsere: ~7,3 MJ/nap, • Maximum: 42-50 MJ/nap, • Egészségkárosodás nélkül: ~20 MJ/nap, • Az emésztőszervek teljesítménye: 29-33 MJ/nap, • Különösen nehéz fizikai munkáknál a napi energiaszükségletet: ~29 MJ (pl. kézi aratás, favágás, kőfejtés). b) Tartós terhelési határ (TTH) • férfiak: 8 MJ/műszak (Magyarországon); 8,4 MJ/műszak (nemzetközileg) • nők: 5,8 MJ/műszak (Magyarországon); 6,36,7 MJ/műszak (nemzetközileg) (+ 1-2 MJ háztartás!!!) A meghatározás módja: Energiafelhasználás (MJ/nap) FÉRFIAK NŐK Alapanyagcsere 7,3 7,3 A szabadidő energiaigénye 2,3 2,3 A házimunka energiaigénye – 2,1 Az üzemi munka max. energiaigénye 10,5 8,3 Az normál munka energiaigénye (TTH, a fenti 8,4 6,3 érték 80 %-a) ÖSSZESEN 18 18 4.23

Statikus megterhelés Az izommunka jellege lehet: VÉRSZÜKSÉGLET VÉRÁTÁRAMLÁS alacsony alacsony Nyugalomban magas magas Dinamikus izommunka magas alacsony Statikus izommunka Statikus megterhelés hatására az energiaforgalom mértékéhez képest nagyobb a kifáradás mértéke (pl. görnyedt testtartásban végzett munka) Statikus megterhelésnek számít pl a szem terhelése, ha sokat nézzük közelről a képernyőt (mert hosszú ideig kell fókuszálni – a szem akkor „pihen”, ha a végtelenbe néz). 4.24 A szervezet ismétlődő mechanikai igénybevételei Ismétlődő igénybevételek a szervezetben maradandó elváltozásokat, károsodásokat okozhatnak (pl. íróbütyök a középső ujjon, teniszkönyök, stb) 4.3 Nők munkaképessége Azonos munka elvégzéséhez a női szervezetnek kevesebb energiára van szüksége és az energiafelhasználás maximuma alacsonyabb, mint a férfiaké. Bizonyos munkákban (amikor a testtartás miatt viszonylag nagy a szervezet

igénybevétele) a nők nagyobb és tartósabb teljesítményre képesek (pl. a szövés-fonás, varrás, stb) 15 A nők olyan munkakörökben is jobban teljesítenek, ahol fontos az emberekkel való mindennapos kommunikáció, kapcsolattartás (pl. ügyfélszolgálatok) 4.4 Az idősebb dolgozók munkaképessége Az ipari társadalmakban egyre nő az idős korosztályok aránya. A 60 éven felüliek aránya 100 éve: ~5%, ma: ~20%. A képességek felnőttkori csökkenésének néhány vonatkozása: • a szenzomotoros teljesítmény 60 éves korra mintegy 50%-al, • a maximális izomerő 60 éves korra mintegy 25%-al. 4.5 Munka- és pihenési rendszer 4.51 A többműszakos munka Az ember nappal aktív lény: hajnalra megnő a reakcióidő (ekkor történik a legtöbb baleset). A dolgozók jelentős része kedvezően ítéli meg a többműszakos munkát, ugyanakkor kimutatható, hogy az éjszakai munka sok embernél egészségügyi károsodásokhoz, idegrendszeri zavarokhoz

vezethet. Ezek megelőzése: • Alkalmasság-vizsgálat. • Képzéssel (a fiziológia változások megmagyarázására, a szabadidőben végzett tevékenységek jobb megszervezésére). • Állandó időben való műszakkezdés. • Heti műszakváltás helyett havi műszakváltás. • A műszakváltások között néhány nap pihenés. • Az életkörülmények megfelelő szervezése (pl. biztosítani a nappali pihenés lehetőségét). 4.52 Munkaközi szünetek Típusai: a) önkényes (alkalmi) szünet b) leplezett szünet (melléktevékenység) c) a munkafolyamatból adódó szünet (várakozás) d) előírt (szervezett) szünet Ha megfelelő szervezett szüneteket nem rendelnek el, akkor a dolgozók munkaidejük ~14%-át álcázott vagy alkalmi pihenőkre használják. A munkaközi szünetek megszervezése: a) Hosszúsága: inkább több rövidebb (2-8 perc), mint kevesebb hosszabb szünet, mivel hosszabb szünet után újabb „bemelegedési szakaszra” van szükség. b)

Mikor legyenek szünetek: a munkatevékenység elemzése és a dolgozók pszichofiziológiai vizsgálata alapján adható egyedi válasz. 4.53 A munkaidő hosszúsága Világtendencia a munkaidő csökkenése. Azonban a csökkentett munkaidő nem jelent automatikusan kedvezőbb körülményeket, viszont a hiányzások számának csökkenésével jár. 16 5 A munkabiztonság pszichológiai tényezői 5.1 A téma aktualitása A technikai fejlődés egyre összetettebb, emberek által működtetett rendszereket eredményez (pl. atomerőművek, tengeralattjárók, stb) Az összetettséggel nő a meghibásodások valószínűsége, ami sok esetben katasztrófákat eredményez (pl. Three Mile Island, Bhopal, Csernobil, Challenger, Kurszk, Apollo) Az emberi hibák típusai: a) Egyéni hibák, oka: elégtelen felkészültség. b) Szervezési-vezetési hibák, oka: az elégtelen „biztonsági kultúra”. c) Tervezési hibák. 5.2 Az emberi információ-feldolgozó rendszer általános

modellje 5.21 Az emlékezés fő szakaszai 1. Kódolás 2. Tárolás 3. Előhívás 5.22 Az emberi információfeldolgozás működése Látási és hallási bemenet A bevitt információ feldolgozása Tárolás Érzékszervi tár Rövidtávú memória Előhívás Hosszútávú memória •problémamegoldás Alakfelismerés Hosszútávú memória •következtetés •nyelv Figyelem Kimenet 4. ábra Az emberi információ-feldolgozó rendszer általános modellje a) Érzékszervi tár Az emberi memória-rendszernek az érzékszervekből érkező információk átmeneti tárolására szolgáló része. Fő feladata, hogy biztosítsa az érzékszervi (szenzoros) információk közvetlen rendelkezésre állását, amíg azok feldolgozásra kerülnek. Jellemzői: • Viszonylag nagy terjedelmű, • A tár tartalmai jelentéssel még nem rendelkeznek, • A tár tartalmai igen gyorsan elhalványulnak (pl. vizuális ingerek esetén ~1 mp, hallási ingerek esetén néhány mp

alatt). 17 b) Alakfelismerés („inger-mintázat felismerés”) Feladata, hogy a korábbi tapasztalatok felhasználásával az érzékszeri tár tartalmaihoz jelentést rendeljen hozzá. Ezen alapul pl a jellegzetes látványok hangok, illatok stb. felismerése c) Figyelem Az észlelés szelekciója; amelynek segítségével bizonyos ingereket nagyobb valószínűséggel észlelünk ill. „veszünk észre” d) Rövidtávú memória Tartalmai már jelentéssel rendelkező mintázatként felismert egységek, ezért tudatosan interpretálhatók. Fő jellemzői: • a kapacitása rendkívül kicsi: 7±2 független információegység (csomag, tétel), • tudatos, • lassú működésű, erőfeszítést igénylő és soros szerveződésű, • szelektív, • szakaszosan analitikus • következtetési, logikai műveletekben erős. e) Hosszútávú memória Benne tárolódik minden tudásunk a világról, ennek megfelelően kapacitása hatalmas: szinte korláttalan; ugyanakkor

meglehetősen szelektív (nem mindig jut eszünkbe az, amit szeretnénk). Fő típusai: • Epizodikus memória Az egyén által átélt események emléknyomait tartalmazza. • Szemantikus memória A tanulás által elsajátított ismereteket tartalmazza. Pl mikor volt a mohácsi csata. • Procedurális memória A tanulás útján elsajátított mozgásos (motoros) vagy gondolati (kognitív) műveleti eljárásokat (az ún. készségeket) tartalmazza Pl kerékpározás f) Magasabb kognitív működések • Nyelv A gondolatok közlésének egyetemes emberi eszköze. • Következtetés Az emberi gondolkodás alapvető eszköze, amelynek során bizonyos kiindulási helyzetből bizonyos szabályok alkalmazásával érvényes megállapításokra jutunk. • Problémamegoldás A problémamegoldási helyzet jellemzői:  Ahol tartunk (a probléma), az nem azonos azzal, ahova eljutni szeretnénk.  A problémától a megoldásig vezető út nem nyilvánvaló.  Gyakran jelentős

erőfeszítést igényel magának a problémának a megértése is. 18  5.3 A problémamegoldáshoz hipotéziseket kell felállítani a lehetséges megoldási utakról és azután ellenőrizni kell azokat. Rasmussen modellje Célok Tudáson alapuló viselkedés Szabályon alapuló viselkedés Azonosítás Felismerés Feladat meghatározás Tervezés Helyzet/feladat összekapcsolás Tárolt szabályok jelzések Gyakorlottságon alapuló viselkedés Jellemző vonások kialakulása és szerveződése Automatikus szenzomotoros mintázatok Akciók Szenzoros bemenet 5. ábra Az emberi tevékenység szabályozásának kognitív szintjei 5.4 Az emberi hibázás Reaason-féle modellje nem Az akciókat valamilyen előzetes szándék indította el? nem Szándékosak voltak az akciók? igen Önkéntelen vagy szándékolatlan akció Spontán akció igen Az akciók az előzetes terv szerint futottak le? nem Nem a szándékolt módon lefutó akció (elvétés vagy

hibázás) igen nem Az akciók elérték céljukat? Szándékos, de téves akció (tévedés) igen Sikeres akció-sorozat 6. ábra Algoritmus az emberi hibák típusainak elkülönítésére 19 6 A biztonságot meghatározó pszichológiai jellemzők 6.1 Az ember mentális jellemzői 6.11 A balesetek szempontjából fontos mentális tényezők a) Az adott területre vonatkozó mentális modell fejlettsége b) Gondolkodási jellemzők c) Kockázat-észlelési sajátosságok d) Attitűdök és motiváció e) Intelligencia f) Más személyiségvonások 6.12 Az ember kockázat-megítélése a) Önként vállalt kockázat – kényszerűen viselt kockázat b) Mindennapos kockázat – hirtelen megjelenő kockázat c) Közvetlen kockázat – lappangó (látens) kockázat d) Ellenőrizhető kockázat – nem ellenőrizhető kockázat „Kockázat-homeosztázis”: az emberek egy bizonyos kockázati szintet fogadnak el és aszerint cselekednek. Ha változik a kockázat nagysága,

akkor viselkedésüket úgy módosítják, hogy az érzékelt kockázat visszaálljon az eredeti szintre. 6.2 Az emberi hibázások szintjei Biztonsági kultúra: egy szervezet biztonsággal kapcsolatos viszonyulása. a) Mindennapi hibázások: nagyobbrészt felismert és korrigált, önmagukban kis jelentőségű hibázások. b) „Majdnem baleset”: olyan eseménysor, amelynek során egy súlyos következményeket előidézni képes eseménylánc valamilyen okból nem fut le teljesen. c) Baleset: váratlanul bekövetkező, kárral, sérüléssel vagy halálesettel járó esemény. 6.3 A mentális igénybevétel 6.31 A „stressz” kifejezés jelentései a) Stressz: minden olyan ráhatás, amely az ember fiziológiai és/vagy pszichológiai alkalmazkodási mechanizmusait befolyásolja. Megterhelés (stress) Igénybevétel (strain) b) Stressz: az a pszicho-fiziológiai állapot, amely az emberre irányuló hatások eredményeként áll elő. Stresszor (stressor) Stressz

(strain) 20 A munkavégzés hatékonysága 6.32 A stressz és a munkavégzés hatékonysága közötti összefüggés a) Alacsony stressz esetén a dolgozó még a normális éberségi szintjének fenntartásához szükséges ingermennyiséget sem kapja meg, ami az éberségi szint csökkenéséhez vezethet. b) Optimális stressz-szint esetén a dolgozó aktív interakcióban van a környezetével, olyan ritmusban, amelyet kényelmesnek érez. c) A mérsékeltem magas stressz olyan tempójú információfeldolgozást kíván meg a dolgozótól, amely eléri, vagy meghaladja aktuális információfeldolgozó, problémamegoldó kapacitását. A tapasztalt dolgozó megfelelő fiziológiai reakciókkal (gyorsabb pulzus, stb.) alkalmazkodik ehhez, de ennek ellenére ilyen állapotban megnő a hibák valószínűsége. d) Az extrém magas stressz alapjában különbözik az előző három szinttől: benne már a félelem, esetleg a pánik is megjelenik annak kísérő jelenségeivel

együtt. alacsony optimális magas extrém nagy Stressz 7. ábra A pszichológiai megterhelés által kiváltott stressz és a munkavégzés hatékonysága közötti összefüggés 7 Ergonómia 7.1 Története 1. Kezdetek: a „fogantyúk és skálák” ergonómiája (1945-1960): vezérlési felület, antropometria, ember-gép kapcsolat, szenzomotoros illesztés. 2. Az ergonómia ipari alkalmazása: „rendszerergonómia” (1960-as évek): rendszerelmélet, ember-gép rendszer, optimalizálás. 3. Termékergonómia: ergonómia a „munka világán kívül” (1970-es évek): piaci verseny, rétegspecifikus igények, design és ergonómia. 4. Biztonság és ergonómia (1980-as évek): emberi megbízhatóság 5. Számítógép és ergonómia (1990-es évek): felhasználói felület, humán és mesterséges intelligencia illesztése. 21 7.2 Az ergonómia fejlődési irányai a) Termelési rendszerek ergonómiája => termékergonómia b) A biztonsági és

környezetvédelmi szempontok fokozottabb érvényesítése a termelési folyamatok/rendszerek, munkahelyek, termékek tervezése és kialakítása során. c) A speciális és rétegigények fokozottabb figyelembe vétele és érvényesítése a tervezés során. d) A felhasználók növekvő arányú részvétele az ergonómiai tervezés és értékelés folyamatában. e) Az információs technológiák növekvő térhódítása. f) A műszaki végzettséggel rendelkezők növekvő bevonása az ergonómiai fejlesztő tevékenységekbe. 8 Az információs kérdései 8.1 technológiák alkalmazásának pszichológiai Bevezetés A számítógép és az ember viszonyának fejlődése: a) Gépcentrikus korszak b) Programozó-centrikus korszak c) Felhasználó-centrikus korszak 8.2 Az intelligens termékek felhasználói felületének alaptípusai: az interakciós stílusok Az ergonómia egyik fontos fogalma az ember-gép felület, vagy felhasználói felület. A különböző

„ember-gép” rendszereknek mindig van egy emberi és egy technikai alrendszere, valamint egy ember-gép felülete, amelyen keresztül az emberi és a technikai alrendszerek közötti információcsere végbemegy. A felhasználói felület az „ember-számítógép” rendszerek esetén különös jelentőséget kap, mivel az információcsere mértéke itt az ember által korábban használt technikai eszközökhöz képest ugrásszerűen megnőtt. 8.21 Billentyű-alapú üzemmódváltásos interakció Azon interakciós stílusok összefoglaló neve, amelyeknél a felhasználói felület kezelése valamilyen billentyűzeten történik és a rendszer a párbeszéd különböző fázisaiban különböző üzemmódokba kerül, aminek következtében a felhasználó ugyanazon akciójára a rendszer akciója a párbeszéd fázisaitól függően eltérő lehet. a) Menüválasztásos interakció A felhasználó menü formájában kapja a választási lehetőségeket (pl. a mobiltelefonok

menürendszerei). • Előnyök: viszonylag kevés lépésre van szükség. • Hátrányok: nehézkes, ha bonyolult a menürendszer vagy nem eléggé átgondolt. 22 b) Kérdés-válasz alapú interakció A rendszer szöveges formában kérdés-sorozatot intéz a felhasználóhoz (pl. gyors adatrögzítéshez). Önállóan általában nem alkalmazzák • Előnyök: viszonylag gyors, tanulást alig igényel. • Hátrányok: sok és/vagy összetett funkció esetén nehézkes és hosszadalmas, kevés megerősítést ad. c) Több adatbeviteli eszközön alapuló interakció A rendszer – a „kérdés-válasz” alapú interakcióhoz hasonlóan – szöveges formában kérdéseket, kéréseket intéz a felhasználóhoz, de arra a felhasználó a párbeszéd előrehaladásának megfelelően több különböző adatbeviteli eszközön keresztül válaszol. A válaszadás eszköze lehet: billentyűzet, érme, bankkártya, stb (pl bankjegykiadó automaták). • Előnyök: tanulást

alig igényel. • Hátrányok: esetenként költséges lehet. d) Beszédhang-alapú interakció A telefonon keresztül lebonyolított interakciók (pl. a telebank-rendszerek) • Előnyök: kis ráfordítás. • Hátrányok: nehézkes. 8.22 Közvetlen manipulációs interakció Az jellemzi, hogy a képernyőn olyan objektumok találhatók, amelyeken a felhasználó egy rámutató eszköz (pl. egér) segítségével közvetlenül bizonyos műveleteket tud végezni és ezen műveletek eredménye a képernyőn azonnal láthatóvá válik. a) Grafikus közvetlen manipulációjú interakció A rendszer a munkakörnyezet vizuális reprezentációjának előállításával természetes módon tájékoztatja a felhasználót a manipulálható grafikus objektumokról és részben a manipuláció lehetőségeiről is (pl. Windows, MS Office, stb) A manipuláció közvetlen jellege azt jelenti, hogy a beavatkozás eredménye azonnal látható a képernyőn. • Előnyök: grafikusan

prezentálja a feladat fogalmait, könnyű megtanulni, kihagyás után újratanulni, lehetővé teszi a hibák elkerülését, bátorítja a felhasználó kezdeményezéseit. • Hátrányok: viszonylag nehéz programozni, komoly hardvert igényel. b) Formakitöltéses interakció Ügyviteli és más adminisztratív feladatok ellátására a képernyőn megfelelő formanyomtatványok képét jeleníti meg, amelyeknek a megfelelő mezőibe a kívánt adatok közvetlenül beírhatók, törölhetők vagy módosíthatók (pl. adóbevalláshoz) • Előnyök: egyszerű adatbevitel, kevés tanulás. • Hátrányok: sok helyet foglal el a képernyőn. 8.23 Nyelv alapú interakció Lényege, hogy a felhasználó valamilyen – formális vagy természetes – nyelv segítségével alfanumerikus billentyűzeten keresztül kommunikál a rendszerrel. 23 a) Parancsnyelvű interakció A felhasználónak meg kell tanulnia az adott parancsnyelv szabályrendszerét (az ún. szintaxist), majd

ennek segítségével utasításokat adhat a gépnek. Pl amikor összetett rendszerekbe gyorsan és pontosan kell adatokat bevinni és/vagy kivenni (pl. repülőgép-jegy foglalásnál). • Előnyök: rendkívül rugalmas, támogatja a felhasználók kezdeményezéseit, gyakorlott felhasználók számára vonzó. • Hátrányok: gyenge hibakezelést tud biztosítani, jelentős tanulást és gyakorlást igényel, a memóriát is erősen igénybe veszi. b) Szöveg-alapú természetes interakció A felhasználó kérdéseket vagy utasításokat ír be a billentyűzeten keresztül valamilyen természetes nyelven – pl. magyarul vagy angolul – és a rendszer ugyanazon a nyelven válaszol. Jelenlegi természetes nyelvű felhasználói felületek még nem képesek helyesen reagálni tetszőleges természetes nyelvű mondatokra vagy kifejezésekre. A mai lehetőségek csupán olyan leszűkített és leegyszerűsített nyelveket használnak, amelyek kizárólag a rendszer által

megoldható problémák körére vonatkoznak. • Előnyök: nem kell elsajátítani szintaktikus tudást. • Hátrányok: gyakran tisztázó kérdéseket tesz fel, az interakciók hosszadalmasak. Az imént ismertetésre került interakciós stílusokat az adott célra legelőnyösebb kombinációkban célszerű alkalmazni, figyelembe véve azok viszonylagos előnyeit és hátrányait. A sikeres termékek felhasználói felülete általában nem a felsorolt „tiszta” interakciós stílusok valamelyikére épül, hanem azok valamilyen kreatív módon létrehozott keverékére. 8.3 Az interakció megtervezésének általános pszichológiai elvei a) Törekedjünk konzisztenciára Hasonló helyzetekben legyenek következetesen azonosak a párbeszéd elemei és használjunk azonos terminológiát. b) Tegyük lehetővé a felhasználók számára az egyes lépések lerövidítését vagy átugrását c) Biztosítsunk informatív visszajelzést Gyakori és kisebb jelentőségű

interakciók esetén szerényebbet, ritka és jelentősebb műveletek esetén markánsabbat. d) A párbeszédeknek legyen világos kezdete, vége és befejezése Az informatív visszajelzésnek a befejezést kell követnie, mert így a felhasználónak meg lesz az a szubjektív elégedettségi érzése, hogy az akció valóban megtörtént. e) Biztosítsunk egyszerű hibakezelést Ne legyen lehetséges valóban súlyos hibát elkövetni, az elkövetett kisebb jelentőségű hibákat pedig a rendszer észlelje és ajánljon fel egyszerű javítási módokat. f) Engedélyezzük az akciók visszafordítását g) Tegyük lehetővé, hogy a felhasználó uralja a párbeszédet 24 h) Csökkentsük a rövidtávú memória terhelését Ne legyen szükséges szabályokat, kódokat fejben tartani, biztosítsunk memóriát tehermentesítő eszközöket. Felhasznált és ajánlott irodalom: Klein Sándor: Munkapszichológia; Edge 2000 Kiadó, Budapest, 2003., 850 p 25