Economic subjects | General economics » Készletgazdálkodás

Készletgazdálkodás Készletek: a vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló eszközök, melyeket a vállalkozás egy éven belül felhasznál, mely használat alatt az eszközök eredeti alakjukat elveszítik (anyagok) vagy változatlan formában maradnak (pl. szerszámok), esetleg változatlan formában a vállalkozást elhagyják (áruk). Fajtái: • • • • • anyagok: eredeti alakjukat elveszítik a használat során - alapanyagok, segédanyagok, eredeti alakjukat megtartják a használat során - szerszámok, egy éven belül használatos műszerek, munkaruhák áruk: eredeti formájukban hagyják el a vállalkozást egy éven belül - vásárolt áruk, betétdíjas göngyölegek befejezetlen termelés: a vállalkozás által gyártott termékek, melyek legalább egy termelési folyamaton átmentek, de raktárra még nem vehetők félkész termékek: legalább egy termelési folyamaton átment saját termelésű készletek, melyek félkész

termékként raktárra vehetők, értékesíthetők vagy befejezhetők késztermékek: minden termelési folyamaton átment saját termelésű készletek, melyeket ezen a címen raktárra vettek és értékesíthetők A készletgazdálkodás feladata, hogy biztosítsa a gazdasági tevékenységhez szükséges készleteket mennyiségben, minőségben, összetételben. A rendelés, a beszerzés, az előállítás, a szállítás, a raktározás költségeit és az esetleges készlethiányból származó veszteségeket minimalizálni kell. A készletgazdálkodás nagy része az anyag- vagy árugazdálkodás, mivel a tevékenységhez szükséges készletek 60-70%-a anyag (termelő tevékenységet folytató vállalkozásnál), vagy áru (kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozásnál). Készletgazdálkodási modellek 1.) Ciklikus készletgazdálkodás A rendelést állandó időközönként adják fel, melynek mértéke olyan kell legyen, hogy a beérkező szállítmány a

készletet a maximális állományra töltse fel. A működéséhez meg kell becsülni, hogy az állandó időközökben mennyi lesz a várható készletfelhasználás. A rendelési időpont tehát előre ismert és állandó, a rendelt mennyiség azonban változó. Ezzel a módszerrel a váratlanul felmerülő nagyobb igények nehezen teljesíthetők 2.) Kétraktáras készletgazdálkodás Meghatároznak egy ún. jelzőkészletet, melyet ha elér a készletmennyiség, a megrendelést egy konstans értékben fel kell adni, így a készletszint az előírtra emelkedik. A rendelés mennyisége tehát állandó, a rendelés időpontja viszont előre nem állapítható meg pontosan. 3.) Csillapításos készletgazdálkodás Állandó mennyiségű megrendelést adnak fel, mellyel a készletszint a maximálisra emelkedik. A rendelés időpontját kell tehát jól megválasztani, hogy a vállalkozás működése zavartalan legyen. A készletgazdálkodás egyik fontos mutatószáma a

forgási sebesség, mely azt mutatja meg, hogy egy adott időszakban a vállalat átlagos készletállománya hányszor vagy hány nap alatt térül meg az árbevételből. A forgási sebesség ismeretében a költségek csökkenthetők A túl magas készletállomány ugyanis magas raktározási költségekkel jár, valamint a finanszírozási igény is nagyobb, ha egyszerre nagyobb mennyiségű készletet kell a bevételből pótolni. A forgási sebességnek két mutatóját ismerjük, a fordulatok számát és a forgási időt. A fordulatok száma azt mutatja, hogy hányszor térül meg a készletállomány adott időszakban a bevételekből. Kiszámítása: n = Á / Q, ahol n: a fordulatok száma, Á: árbevétel (Ft), Q: átlagos készletállomány (Ft). A forgási idő azt mutatja meg, hogy az átlagos készletállomány mennyi idő (hány nap) alatt térül meg a bevételből. Kiszámítása: Tf = (Q * l) / Á, ahol Tf: a forgási idő, Q: az átlagos készletállomány (Ft), l:

az időszak naptári napjainak száma (tehát év esetén 365), Á: árbevétel. A két mutató közötti összefüggés: n = 1/Tf*l ill. Tf = 1/n*l. A gazdasági cél a fordulatok számának növelése vagy a forgási idő csökkentése, tehát a forgási sebesség növelése