Economic subjects | General economics » Monopólium és tökéletes verseny összehasonlítása jóléti szempontból

Monopólium és tökéletes verseny összehasonlítása jóléti szempontból A jóléti összehasonlítás előtt nézzük a legfontosabb jellemzőket: Monopólium: egy eladó, sok vevő. TV: sok eladó, sok vevő Mon.: az eladó ármeghatározó TV: az eladók árelfogadók Mon.: egyedi termék TV: homogén termék (azaz a vevőknek mindegy, kitől vásárolnak) Mon.: nehéz a belépés, költséges a kilépés TV: könnyű a be- és kilépés Mindezekből adódik, hogy ha ugyanazt a terméket monopólium gyártja, vagy ha TV iparág van a piacon, más lesz az ár és az eladott mennyiség. Az összehasonlítást úgy lehet elvégezni, hogy a tökéletes versenyt mint teljes iparágat hasonlítjuk a monopóliumhoz mint gazdasági szereplőhöz, hiszen ilyen formában tudják kielégíteni a teljes piaci igényt. További feltételezésünk az egyszerűség kedvéért, hogy a termelés átlagköltsége állandó (mennyiségtől függetlenül). A monopólium a mennyiséget úgy

határozza meg, hogy a határbevétel megegyezzen a határköltséggel (MC = MR), és az adott mennyiséget helyettesíti be az általa (remélhetőleg) ismert keresleti függvénybe, amely segítségével az alkalmazott árat is meg tudja határozni. A TV vállalat ezzel szemben az árhoz alkalmazkodik, és a P = MC metszéspontnak megfelelő mennyiséget viszi piacra, a teljes iparág esetében ez a Marshall-kereszt metszéspontját jelenti, ahol a keresleti függvény adott, az iparág kínálati függvénye pedig az MC függvények összegzéséből adódik. Az ábrán is látható, hogy a monopólium által alkalmazott ár magasabb, mint a TV által alkalmazott, valamint a monopólium által piacra vitt mennyiség kisebb, mint a TV által piacra vitt. Ez máris azt jelenti, hogy jóléti szempontból a TV jobb, hiszen többen jutnak hozzá a termékhez, olcsóbban. TV esetén a fogyasztói többlet a teljes nagy háromszög. Fogyasztói többletnek azt az összeget nevezzük,

amit a vevők megspórolnak, tehát a rezervációs ár és a tényleges piaci ár közötti különbséget. (Rezervációs ár: a legmagasabb ár, amit a vevő hajlandó fizetni a termékért) Mivel a TV által alkalmazott ár alacsonyabb, így a rezervációs ár és a piaci ár között jóval nagyobb a különbség, és mivel többen vehetik meg a terméket, a fogyasztói többletet is többen érzékelhetik. A fogyasztói többet monopólium esetén három részre szakad. Egy része megmarad fogyasztói többletnek (pirossal jelzett háromszög). Egy részét a monopólium lefölözi, termelői többletként megtartja. Ez az ábrán a kékkel jelölt téglalap, ami azért téglalap, mert az elemzés elején feltételeztük, hogy az átlagköltség konstans (ebből adódik az MC függvény vízszintes alakja). Amennyiben az AC függvény nem lenne vízszintes, és így az MC sem, akkor a termelői többlet nem téglalap formában jelentkezne, hanem egy meghatározhatatlan alakú

területként az MC függvény fölött egészen az árig. A fogyasztói többlet harmadik része úgy vész el a társadalom számára, hogy a monopólium miatt meg sem termelődik, ezt hívjuk holtteher-veszteségnek (zöld háromszög). Ez egyáltalán nincs TV esetén, hiszen a TV iparág vállalatai a teljes piaci igényt kielégítik, míg a monopolista nem