Economic subjects | Finance » Pénzügy tételek, 2004

1. Mutassa be a pénz fejlődéstörténetét és formaváltozásait Térjen ki a klasszikus bankjegy jellemzőire, kialakulására és sajátosságaira. 3 A pénz fejlődéstörténete és formaváltozása . 3 A pénzhelyettesítők megjelenése: papírpénz és bankjegy . 3 1. Mutassa be a nemzeti pénzrendszer fogalmát, jellemzőit, fejlődését az ércpénzrendszerek formáitól a modern pénzrendszerekig. 5 Szabályozás . 5 2. Mutassa be az MNB megalakulását, feladatait 7 Kétszintű bankrendszer . 7 A központi bank szerepe, feladatai, eszközrendszere . 7 Magyar Nemzeti Bank . 7 MNB szervezeti felépítése. 8 A MNB kapcsolata az államháztartással . 8 2. Mutassa be a MNB monetáris tevékenységét, ennek jellemzőit és eszközeit 9 Monetáris politika . 9 3. Mutassa be a hitelintézetek tevékenységét és szabályozásukat az 1996 évi CXII törvény alapján. 11 Az üzleti bankok . 11 Pénzügyi intézmények. 11 Pénzügyi szolgáltatások . 11 Kereskedelmi

bankok . 12 Szakosított pénzintézetek . 12 Befektetési bankok . 12 Takarékpénztár . 12 Állami Bankfelügyelet . 12 Országos Betétbiztosítási Alap . 13 TMF = a bank szavatoló tőkéje / a bank kockázattal súlyozott eszközeinek értéke . 13 4. Ismertesse az aktív bankügyleteket 14 Aktív bankügyletek . 14 Futamidő. 14 Hitelkérelem . 14 Fedezetek . 15 Személyi hitelek . 15 Reálhitelek . 15 Kötelezettségvállalási hitelek . 15 5. Ismertesse a passzív bankügyleteket 17 Passzív bankügyletek . 17 A betétgyűjtés költségei . 17 Mai pénz teremtése, körforgása, megsemmisülése . 18 Pénzteremtő szervezet . 18 Általános követelmény: a forgalomhoz szükséges pénzmennyiségnek meg kell egyeznie az áruforgalom pénzigényével . 18 A pénzmennyiség meghatározása . 18 A multiplikátor hatás, a pénzmultiplikátor . 19 6. Ismertesse a lízing fogalmát, szerepét, jellemzőit a lízingügyleteket 20 Lízing . 20 Pénzügyi lízing . 20 Operatív

lízing . 20 Különbségek . 20 Bérbevevő. 21 Bérbeadó. 21 Különleges lízingfajták . 22 Faktoring . 22 Export-import kapcsolatok . 23 Forfertírozás. 24 Export finanszírozás . 24 Leszámítolási kamatláb . 24 Átalakítás készpénzügyletté . 24 Finanszírozási költségek . 24 Magyar gyakorlat . 25 A fizetési módok . 25 7. Mutassa be a központi költségvetési mérleg törvényerőre emelkedése folyamatát, a költségvetési egyensúly, többlet, hiány fogalmát. Mutassa be a hiány mérséklésének lehetőségét. Térjen ki az államadósság jellemzőire 27 Államháztartás . 27 A központi költségvetési mérleg törvényerőre emelkedésének folyamata . 27 A költségvetési egyensúly . 29 Hogyan mérsékelhető a hiány? . 29 Milyen módon finanszírozható a hiány? . 29 Az államadósság . 29 Az államháztartás intézményrendszere, munkamegosztás . 30 8. Ismertesse az adókötelezettséggel kapcsolatos általános adózói feladatokat!

Mutassa be a jogkövetkezményeket! . 31 Fogalomtár . 31 A bejelentés, bejelentkezés elmulasztása . 32 A bejelentés késedelmes teljesítése . 33 Adóbevallási kötelezettség lehetséges jogkövetkezményei . 33 Önellenőrzési jog, önellenőrzés, önellenőrzési pótlék . 34 Bevallás adóhatósági javíthatósága . 34 9. Mutassa be az értékpapírok fogalmát, csoportosítsa ezeket a papírokat különböző szempontok szerint és részletesebben beszéljen a részvény és a kötvény jellemzőiről. 35 Értékpapírok . 35 Az értékpapírba foglalt jog szerint . 35 Az értékpapírok hozama szerint . 35 Lejárat szerint . 36 Kibocsátás iránya szerint . 36 Az értékpapír kibocsátója szerint . 36 Kötvény . 36 Részvény . 37 10. Tőzsde 38 Bét – Budapesti Értéktőzsde .Hiba! A könyvjelző nem létezik BÁT – Budapesti Árutőzsde .Hiba! A könyvjelző nem létezik 1. Mutassa be a pénz fejlődéstörténetét és formaváltozásait Térjen ki a

klasszikus bankjegy jellemzőire, kialakulására és sajátosságaira. A pénz fejlődéstörténete és formaváltozása 1. - árupénz – belső értékkel rendelkezik egyszerű – véletlen kifejlett általános egyenértékes pénzforma 2. - ércpénzrendszer (bimetallizmus, monometallizmus) belső értékkel rendelkezik arany-standard (az arany pénzként funkcionál, értékmérő) pénzhelyettesítők (a pénzkibocsátás aranykészlethez kötött) 3. - aranydeviza-rendszer 1944. – Bretton-Woods a dollár és a font a kulcsvaluta nemzetközi szervezetek (IMF, IBRD) tartalékképzés kötelezettsége (arany + US$) árfolyamok rögzítése Európai Monetáris Rendszer (EMS) 4. - papírpénzrendszer klasszikus papírpénz (az érme forgalmi funkciójából fejlődik ki) bankjegy (nemcsak arany jele, hanem hitelé is) a bankjegy a bank által kibocsátott hitelpénz 5. hitelpénzrendszer - a pénz iránti igény az áruforgalom igényéhez igazodik - a pénzt az

áruügyletre nyújtott hitel útján hozzák forgalomba, illetve devizavásárlás formájában - a feleslegesé váló pénz automatikusan vonul ki a forgalomból A pénzhelyettesítők megjelenése: papírpénz és bankjegy - a papírpénz az érme forgalmi funkciójából fejlődött ki az érme forgott, így kismértékben kopott, veszített értékéből az elkopott aranyérme csak jele a teljes értékű érmének az államok felismerték a pénzrontás lehetőségét, kisebb súlyú érméket bocsátottak ki Grasham megfogalmazta törvényét: a rossz pénz kiszorítja a jót - a pénzt helyettesíthetik papiros anyagú pénzek is a kereskedő aranyait, ezüstjeit letétbe helyezte egy pénzváltó padnál a letétbe helyezett fémpénzről egy papirost kapott igazolásképpen ez a papiros helyettesítette pénzét a papírpénz önálló belső értékkel nem bíró pénzhelyettesítő - a papírpénzforgalom első törvénye kimondja, hogy ha a papírpénz csak a

mögötte ténylegesen meglévő arany képviseleti jele, akkor nem okoz inflációt a papírpénzforgalom második törvénye szerint ha a papírpénz kibocsátás meghaladja az áruforgalom pénzigényét, akkor valós papírpénz kibocsátásról beszélünk a bankjegy, a pénzhelyettesítők másik formája a pénz fizetési eszköz funkciójából nőtt ki a bankjegy nem csak az arany jele, hanem a hitel jele is volt az áruforgalom fejlődésével megjelent a kereskedelmi hitel oka, hogy az áru eladásának időpontja, helye és az áru ellenértékének kifizetése közötti időpont eltérhet egymástól - kialakult az erre alkalmas eszköz, a váltó - kialakulnak a bankváltók, a bank saját magára szóló fizetési ígérete - a nagy távolságok szükségessé tették, hogy a váltóhoz tapadó egyre nagyobb kockázatokat mérsékeljék ⇒ a váltót általánosabban elismert, megbízható eszközzel cseréljék fel - a bank még a váltó lejárta előtt levonta a

lejáratig még hátralévő napokra járó kamatot, és a különbözetet kifizette a váltóbirtokosnak - a bank saját maga hajtja be a váltóban szereplő fizetési igényeket - ez a művelet a váltó leszámítolása - a leszámított váltók mellett a bankok egyre jelentősebb mértékben kezdték meg kibocsátani a bankváltót - később a bankváltóról lekopik a váltó szó, a lejárat napja, kialakul a bankjegy ⇒ kereskedelmi hitel – kereskedelmi váltó – bankváltó – bankjegy - - a bankjegy a bank által kibocsátott hitelpénz, amely a váltó forgalmán alapul a bankjegyek kezdetben aranyra átválthatóak voltak a múlt század utolsó harmadától az arany 1971-ig végbemenő szerepváltozásainak eredményeképp megszűnt a bankjegyek aranyra való átváltása ettől kezdve beszélünk mai pénzről, modern pénzről, vagy hitelpénzről 1. Mutassa be a nemzeti pénzrendszer fogalmát, jellemzőit, fejlődését az ércpénzrendszerek formáitól

a modern pénzrendszerekig. Nemzeti pénzrendszer: A nemzeti pénzrendszer államilag szabályozott forma, amelyben meghatározzák a pénz szerepét betöltő árut, a pénz egységét törtrészét, többszöröseit, a lebonyolítás eszközeit, az ország törvényes fizetési eszközét. Nemzeti pénzrendszer típusai: A nemzeti pénzrendszerek típusait a törvényes fizetési eszköz alapján különböztetjük meg Szabályozás - a pénz szerepét betöltő áru meghatározása ⇒ arany, nemesfém, nemesfémértékhez kötött nemzeti pénzegység, belső érték nélküli pénzegység 1. 2. - a nemzeti pénzrendszer törvényes egysége nemesfémhez kötött (pl.: grammsúlyban mért aranytartalom = paritás) pénzláb (a paritás reciproka = a nemesfém súlyegységéből vert pénzegységek száma) a jelen időszakban a nemzeti pénzrendszerek felépítése belső értékkel nem bíró pénzekből történik, ez már a modern pénzrendszer - a forgalom lebonyolítása

milyen forgalmi és fizetési eszközök felhasználásával történik ⇒ érme, bankjegy, bankszámlapénz, váltó, csekk, kártyák - mi az ország törvényes fizetési eszköze az a pénzeszköz, amelyben az állam elfogadja a vele szembeni fizetési kötelezettségek teljesítését, és amelynek elfogadására adott ország területén mindenkit kötelez kibocsátására csak meghatározott, felhatalmazott szervezet (jegybank) jogosult bárki más általi előállítása és forgalmazása pénzhamisításnak minősül A nemzeti pénzrendszer típusai Ércpénzrendszer - a nemesfém jelentette a pénzárut fontos, hogy az érmeverés jogosultságát szabályozzák az érmeverés ugyan állami monopólium volt, de kezdetben a saját aranyából mindenki verethetett érmét a XX. században azonban az állam verethetett csak érmét állami aranyból (zárt érmeverés) a) Bimetallizmus 1. párhuzamos forma: a pénztörténet kezdeti időszakában e két fémből készült

érmék párhuzamosan voltak forgalomban, a rendszer addig tudott zavarmentesen működni, amíg az arany és az ezüst egymáshoz viszonyított értéke stabil volt 2. alterernatív forma: adott színvonalon rögzítették az arany és az ezüst egymáshoz való arányát b) Monometallizmus Aranyrúd rendszer - általános egyenértékes az arany a bankjegyek közvetlenül aranyra válthatók, ha a váltáshoz felkínált törvényes fizetési eszköz mennyisége eléri a szabványként megállapított tömb, vagy rúd értékét Aranydeviza rendszer - a hazai pénz alapja meghatározott – aranyra közvetlenül beváltható – külföldi pénz ⇒ a belföldi pénz és az arany közötti kapcsolat közvetetté válik - a bank az átváltás során nem aranyat, hanem meghatározott külföldi fizetőeszközt ad a pénzváltónak Arany demonetizálás - hosszú folyamat eredménye első szakaszában jogilag még pénz, de az értékmérés feladatát már nem tölti be az

1929-33-as világgazdasági válságot követő években megszűnt az aranyalapú pénzrendszer a nemzetgazdaságokban megszüntették az aranypénz-pénzhelyettesítő átváltást Papírpénzrendszer ⇒ a pénzhelyettesítők első formája a klasszikus papírpénz a törvényes fizetési eszköz papiros alapanyagú aranyra szóló egyszeri értékjel a papírpénz kényszer vásárlóértékű, amit az állami akarat kényszerrel ruház fel az állam szerepe a pénzkibocsátásban szükségszerű Hitelpénzrendszer 1. 2. 3. - a forgalomban lévő pénz mennyisége áruügyletre nyújtott bankhitelen alapul közvetlenül, hitelkérelem alapján igénybe vett hitel közvetetten, azaz váltóleszámítolás útján igénybe vett hitel devizavásárlás a pénz kibocsátása az áruforgalom pénzigényéhez igazodik a feleslegessé vált pénzmennyiség visszakerül a kibocsátóhoz 2. Mutassa be az MNB megalakulását, feladatait Kétszintű bankrendszer - - a gazdálkodó

szervezetek részére szolgáltatást nyújtó bankok közül kiemelkedett központi bank meghatározóvá vált adott országban csak a bankrendszer többi tagjával áll közvetlen kapcsolatban, a bankrendszer első szintjét jelenti a második szintet az üzleti bankok jelentik, amelyek feladata, hogy az üzleti szféra részére végezzenek szolgáltatásokat e feladatmegosztás esetén kedvező, hogy hatékonyabb munkavégzésre van mód a versenyhelyzet a bankokat az ügyfelek mind teljesebb kiszolgálására ösztönzi jelentős többletköltségeket okozhat azonban, hogy esetenként párhuzamos fiókhálózatok kiépítése történik és ügyfelek versenyezhetnek a bank szolgáltatásáért, hiteleiért A központi bank szerepe, feladatai, eszközrendszere 1. bankjegykibocsátás - a jegybank feladatai sorában első helyen áll a bankjegykibocsátás vagy emisszió - a jegybank kizárólagos joga, de egyben kötelezettsége is, hogy adott ország területén bankjegyeket

bocsásson forgalomba - a jegybank által kibocsátott bankjegyeket az állam törvényes fizetési eszköznek nyilvánítja 2. állam bankja - vállalja, hogy segíti az állam gazdaságpolitikájának megvalósítását - őrzi az ország aranykészletét, tartalékállományát, lebonyolítja az államközi szerződéseken alapuló fizetéseket, finanszírozási feladatokat - sok országban feladat az államháztartás számláinak vezetése is 3. bankok bankja - a bankok tartalékait a jegybank kezeli, és bankjegyeket bocsát az üzleti bankok rendelkezésére - jegybanki hitelek nyújtására kerülhet sor, és refinanszírozó tevékenységet folytat - a központi bankok általában részvénytársasági formában működnek, vannak azonban országok, ahol a jegybankok állami tulajdonba kerültek, vagy állami és magántulajdonosi közösség adja a tulajdonosokat 4. monetáris politika - a központi bank felelős a monetáris politika alkalmazásával adott ország pénz-,

és hitel-, kereslet és kínálatának szabályozásáért Magyar Nemzeti Bank - 1924-ben alapították 30 millió korona alaptőkével, részvénytársasági formában államosítására 1948-ban került sor ekkor a Magyar Nemzeti Bank rendelkezett monopol jelleggel a bankjegykibocsátás jogával és a devizagazdálkodás megvalósítása is az ő feladata volt - az államosítást követő időszakban még két feladatot látott el monopoljelleggel: a számlavezetést és a hitelezést 1987-ben a kétszintű bankrendszer kialakítására került sor a MNB jogi személy, a köztársaság jegybankja, központi bank MNB feladatai: - a nemzeti fizetőeszköz belső és külső vásárlóerejének védelme érme és bankjegy kizárólagos joggal való kibocsátása deviza és aranytartalékok képzése pénzkibocsátás és pénzkereslet és kínálat alakítása a gazdaságpolitikai feladatok megvalósításának elősegítése monetáris politika kialakítása pénzkínálat

befolyásolása árfolyamok kialakítása, alakítása és védelme pénzintézetek részére szükséghelyzetben rendkívüli hitel nyújtása államháztartás számláinak vezetése az állami feladatok ellátása során segítségnyújtás devizahatósági feladatok végzése nemzetközi szervezetekben való részvétel esetén a szükséges feladatok ellátása pénzforgalom szabályozása jegybanki és információs rendszer működtetése jegybanki ellenőrzés végzése MNB szervezeti felépítése - legfőbb szerve a közgyűlés, amely a törvényben rá hárított feladatokat végzi ⇒ alapszabály megállapítása alaptőke és tartaléktőke meghatározása éves mérleg, vagyon és eredménykimutatás jóváhagyása stb. - a jegybanktanács a monetáris politika legfontosabb irányító szerve a MNB élén elnök áll, akit tevékenysége során az igazgatóság segít a Felügyelő Bizottság a MNB általános ellenőrző szerve az elnök évente az Országgyűlésnek

hivatott beszámolni a MNB tevékenységéről, a monetáris politika éves irányelveinek végrehajtásáról a MNB feladatai ellátása során részt vesz a kormány gazdaságpolitikai programjának kidolgozásában együttműködik munkája során az Állami Pénz és Tőkepiaci Felügyelettel A MNB kapcsolata az államháztartással - a MNB feladata, hogy a központi szervek költségvetési számláit vezesse és részt vegyen az államháztartás finanszírozásában ezt hitelek nyújtásával teszi a nyújtható hitelek mértékét a törvény határozza meg a központi költségvetés hiányának finanszírozása érdekében értékpapír-piaci műveletek lebonyolítását végezheti 2. Mutassa be a MNB monetáris tevékenységét, ennek jellemzőit és eszközeit Monetáris politika - kialakításának feladata a jegybankra hárul elképzeléseit egyezteti a Pénzügyminisztériummal a MNB elnöke a monetáris politika irányelveit az Országgyűlés elé terjeszti -

köteles olyan monetáris politika kialakítására, amely ⇒ segíti a nemzeti fizetőeszköz vásárlóerejének védelmét segíti a gazdasági növekedést stabilizálja (javítja) a gazdasági egyensúlyt antiinflációs politikát folytat - a monetáris politikát és – a törvény keretei között – az eszköztárat önállóan alakítja ki, a jegybanktörvényben meghatározott feladatkörében a Kormány nem utasíthatja Refinanszírozás: - a MNB viszontleszámítolja az értékpapírokat, refinanszírozási hiteleket nyújt értékpapírfedezet mellett (vagy anélkül), értékpapírügyleteket köt visszavásárlási megállapodással fontos, hogy a pénzintézet saját kibocsátású értékpapírja nem fogadható el a hitelek fedezeteként a refinanszírozás feltételeinek és nagyságának szabályozásával a MNB számára lehetővé válik, hogy a pénzintézetek műveleteit alakítsa hitel igénybevételére a likviditási problémák megoldásakor is

lehetőség van, a leggyakoribb felhasználás mégis az áruváltók leszámítoltatása Nyílt piaci műveletek: - elsősorban az állampapírokkal valósul meg a cél elérése érdekében nagy tömegű értékpapír felhasználásra van szükség Kötelező tartalékráta: - a jegybank előírja, hogy a betétek után mekkora hányadot kell jegybankpénzben tartani a ráta emelésével a központi bank arra készteti a kereskedelmi bankokat, hogy betéteik növekedési ütemét csökkentsék, így kisebb lesz a pénzteremtő hitelnyújtás a tartalékráta csökkentése esetében fordítottan alakul a pénzmennyiség a tartalékelőírások megvalósítása napi forgalmi adatok felhasználásával történik a napi tartalék megállapításánál figyelembe kell venni valamennyi idegen forrás állományát és ezt kell korrigálni a következőkkel ⇒ jegybanki refinanszírozási hitelek összege nemzetközi pénzügyi szervezetek, intézmények hiteleinek összege

kormányközi hitelek összege üzemvitellel és klíringelszámolásokkal kapcsolatos passzívák összege - Kötelező likviditási tartalék: - a likviditási ráta meghatározza, hogy a bankok az összes eszközük, illetve a korrigált mérlegfőösszegük mekkora hányadát kötelesek likvid eszközökben tartani Árfolyam szabályozás: - az árfolyamok megállapításának és alakításának rendjét a MNB és a kormány együttesen dolgozza ki a MNB jegyzi és közzéteszi a külföldi pénznemek és a hazai pénz közötti átszámításra vonatkozó árfolyamokat szükség esetén a külföldi devizapiacokon intervenciós tevékenységet végez az árfolyamok fenntartása érdekében Kamatpolitika: - segítségével a hitelkereslet és a hitelkínálat változása történik a központi bank a kereskedelmi bankok részére folyósított hitelek után viszontleszámítolási kamatot számít fel e kamatláb emelésekor a kereskedelmi bankok refinanszírozási

költsége megnő, megnövekszik az ügyfelek felé felszámított kamat ennek eredményeként változik meg a kereslet adott hitel irányában 3. Mutassa be a hitelintézetek tevékenységét és szabályozásukat az 1996 évi CXII törvény alapján. Az üzleti bankok ⇒ 1996. évi CXII tv a hitelintézetekről és a pénzügyi szolgáltatásokról - a törvény a tevékenységi kört pénzügyi szolgáltatások és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások elnevezéssel tárgyalja - ezek végzésére csak pénzügyi intézmény jogosult, ez alól kivételt csak a pénzügyi szolgáltatás közvetítése jelent Pénzügyi intézmények a, hitelintézet: az a pénzügyi intézmény, amely betétet gyűjt és egyéb pénzügyi szolgáltatást végez 1. bank: az a hitelintézet, amely a betétgyűjtést és a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtását üzletszerűen végzi; kizárólag bank kaphat engedélyt pénzügyi szolgáltatások teljes körének végzésére 2.

szakosított hitelintézet: a vonatkozó külön törvényi szabályozásnak megfelelően jogosult tevékenység végzésére, de nem kaphat engedélyt a pénzügyi szolgáltatások teljes körére 3. szövetkezeti hitelintézet: jogosult a következő tevékenységek végzésére: betétgyűjtés, pénzkölcsön nyújtása, pénzügyi lízing, pénzforgalmi szolgáltatások, készpénz helyettesítő fizetési eszközök kibocsátása és kapcsolódó szolgáltatások, pénzügyi szolgáltatás közvetítése, letéti szolgáltatás, safe-szolgáltatás, pénzváltási tevékenység, és kizárólag saját számlás tevékenységként valuta-, deviza-, és csekkműveletek b, pénzügyi vállalkozás: olyan pénzügyi intézmény, amely egy vagy több pénzügyi szolgáltatást végezhet; ez alól kivétel a betétgyűjtés saját tőkét meghaladó mértékben más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól való elfogadása és pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása

Pénzügyi szolgáltatások - - betétképzés hitelnyújtás számlavezetés, pénzforgalom lebonyolítás letétképzés, befektetési alap letét kezelés értékpapír-forgalmazás saját számlára vagy bizományosként pénzpiaci eszköz vásárlás, leszámítolás deviza és valutaügylet végzése határidős ügyletek végzése értékpapír-ügyletek végzése kamat ill. árfolyamkockázati csereügyletek végzése elszámolási forgalom ellátása értékpapír-kezelés faktoring tevékenység lízingelés hitelképesség vizsgálata vállalkozási tanácsadás - széfügylet ellátás pénzváltás Kereskedelmi bankok - forrásaik legnagyobb része a betétekből képződik tevékenységüket a központi bank monetáris politikája alapvetően befolyásolja tevékenységük végzése során módosítható a forgalomban lévő pénzmennyiség alapvetően hitelezés útján segítik az áruforgalom zavartalanságát Szakosított pénzintézetek - a pénzintézeti

tevékenységek meghatározott körének végzésére felhatalmazott intézmények a gazdálkodó szervezetekkel jól működő, széleskörű betéti és hitelkapcsolatokat építenek ki jogosultak bankári szolgáltatások végzésére, értékpapír-műveletekre és részt vállalhatnak a vállalkozások területén saját tőkéjük részaránya a forráspontokhoz viszonyítottan jelentős, ami lehetővé teszi a tevékenység biztonságos megvalósítását általában kisbankokként működnek Befektetési bankok 1. 2. 3. 4. - olyan szakosított pénzintézetek, amelyek csak a pénzintézeti törvényben foglalt korlátozásokkal fogadhatnak el betéteket, ill. végezhetnek műveleteket korlátozó feltételek: nem fogadhat el állami garanciával fedezett betéteket kizárólag éven túli betétet gyűjthet és hitelt nyújthat üzletszabályzatában meghatározhatja az egy betétestől elfogadható összeg alsó határát nem vezethet pénzforgalmi bankszámlát a

tevékenysége megkezdéséhez szükséges jegyzett tőke nagyságát a tevékenységi kör figyelembevételével a Bankfelügyelet és a MNB egyetértésben határozza meg a készpénzhányadnak a jegyzett tőke 40%-át el kell érnie Takarékpénztár - a törvény alapján meghatározott kivételekkel betét elfogadására és hitelnyújtásra felhatalmazott tevékenységét elsősorban természetes személyek körében fejti ki a magyar gazdaságban ilyen tevékenységet végez az OTP és a Kereskedelmi Bank Rt. Állami Bankfelügyelet - országos hatáskörű szervezet önálló költségvetési intézményként működik élén elnök áll, tevékenységét Bankfelügyeleti Bizottság segíti a felügyelet elnöke évente köteles beszámolni a bankári tevékenység feltételeinek alakulásáról - - hatásköre kiterjed a belföldi pénzintézetekre, a belföldi pénzintézetek külföldi fiókjai és képviselete tevékenységére, valamint a versenyfelügyeletre a

felügyelet célja a bankok üzembiztonságának megteremtése és ezen keresztül az ügyfélkör védelme ellenőrzi, értékeli a pénzintézetek tőkemegfelelését, eszközminőségét, irányítását, eredményességét és a mindenkori fizetőképességét feladata a törvény alkalmazásának elősegítése, az engedélykérelmek elbírálása, a pénzintézeti tevékenységet végzők adatainak nyilvántartása, a kapcsolódó jogszabályok betartásának ellenőrzése és szükség esetén szankciók érvényesítése a Felügyelet az egyes pénzintézetek számára kötelező intézkedéseket hozhat amennyiben a pénzintézet tevékenysége megfelel a követelményeknek, további szigorúbb szabályok alkalmazására nincs szükség amennyiben nehézségek, vagy sajátos feltételek jelennek meg, további intézkedéseket szabhat több pénzintézet válsághelyzete esetén jogosult a fizetési forgalom moratóriumának elrendelésére 1 napos időtartamra Országos

Betétbiztosítási Alap - minden betétügylet végzésére felhatalmazott pénzintézet kötelezett arra, hogy csatlakozzon az OBA-hoz – a hitelszövetkezetek kivételével ezen túlmenően a betétesek védelme érdekében a pénzintézetek önkéntes betétbiztosítási ill. intézményvédelmi alapo(ka)t hozhatnak létre Tőkemegfelelési mutató (TMF): Olyan, százalékban kifejezett arányszám, amely azt mutatja, hogy a hitelintézet által vállalt kockázatok milyen arányban fedezettek a bank tőkéjével. Minél nagyobb ez az arányszám, annál nagyobb a bank kötelezettségeinek (betétesek, hitelezők) tőkével való fedezettsége, minél kisebb, annál inkább nő a banküzemi kockázat. Az 1996. évi CXII tv a Bázeli Bizottság és az OECD ajánlásaival egyezően 8%-ban rögzíti a TMF minimum értékét. A TMF ideális értéke 8-15% között van, a magas TMF alacsony kockázatvállalást takar, a bank nem, vagy csak kis mértékben helyez ki hiteleket az

ügyfelekhez. Ez a banki jövedelmezőséget kedvezőtlenül befolyásolhatja. TMF = a bank szavatoló tőkéje / a bank kockázattal súlyozott eszközeinek értéke 4. Ismertesse az aktív bankügyleteket Aktív bankügyletek - a passzívák kihelyezése oda, ahol pénzigény van a kihelyezés díj ellenében történik (aktív kamat) 1. lakossági kölcsönök, hitelek - célja: egy későbbi jövedelem terhére lehetővé tesz egy előrehozott fogyasztást költségviselői: fogyasztó, kereskedő 2. vállalkozói hitelek - - - célja: a vállalkozásban rejlő nyereség realizálása idegen forrás igénybevételével formái: forgóeszköz-, készletfinanszírozás (rövidtávú) beruházási, fejlesztési hitelek termelőeszközök beszerzésének finanszírozása befolyásolja: a hitelfelvevő tevékenységi köre az ország monetáris és fiskális politikája adópolitika lényege: a vállalkozó átmeneti vagy tartós forgótőke hiánya esetén idegen tőke

igénybevételével teszi lehetővé tevékenységének folyamatosságát, profitszerzési lehetőségek realizálását Futamidő 1. 2. 3. - folyószámlahitel (rövid időtartam, max. 1 év) hitelkeret (rendelkezésre tart bizonyos összeget a bank – jutalék 1-2%) egyszeri hitelek rövid lejáratú (12 hónapig) középlejáratú (12-36 hónap) hosszúlejáratú (36 hónapon túl) A felsorolt szervezetek vezetői szintű irányítása nem tartozhat egy ügyvezetőhöz. Az 1-3 és a 4-6 világosan el kell, hogy váljanak egymástól. Hitelkérelem 1. A cég bemutatása, tevékenységének leírása kapcsolatainak (vevők, szállítók, bankok) ismertetése 2. Gazdálkodásának ismertetése 3. A cég hivatalos dokumentumai, felhatalmazott ügyvezetők, aláírási címpéldány 4. Üzleti terv 5. A hitelfelvétel célja, az elérendő eredmény tervének és gazdaságossági számításának bemutatása 6. Saját pénzügyi erejének, hozzájárulásának forrása és nagysága

7. A hitel visszafizetésének ütemezése s forrása 8. A kérelmet megelőző gazdálkodási év auditált, cégbírósághoz benyújtott mérlege és az azt megelőző két év mérlege 9. A folyó gazdasági év legutolsó főkönyvi kivonata 10. Pénzforgalmi és cash-flow terv 11. Felajánlott fedezetek Fedezetek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. Az adós jó hírneve (10 évnél régebbi banki kapcsolat, üzleti múlt) Az adós üzleti, vállalkozási tevékenységének eredménye A finanszírozott ügylet (beruházás, fejlesztés, projekt) Készletek Berendezések, gépek Ingatlanok Jogok (bérleti, opciós, visszavásárlási, elővételi stb.) Árbevétel engedményezés Garanciák, kezességek, készfizető kezességek (kockázat az adósról átszáll) Személyi hitelek a, biankó hitelek: 1. üzemviteli hitel: a vállalkozások finanszírozását segíti, mindig rövidlejáratú 2. szezonális hitelek: a vállalkozások időleges pénzigényeit biztosítják 3. kishitelek:

szerepe főként a lakosság fogyasztásainak finanszírozását segíti b, kezes hitelek: - a hitelt harmadik személy kezességvállalása mellett lehet igénybe venni 1. egyszerű kezesség: a hitelező először köteles megpróbálni követelését az adóstól behajtani és a sikertelenséget követően fordulhat a kezeshez a teljesítésért 2. készfizetői kezesség: a hitelező közvetlenül igénybe veheti a kezes szolgáltatását 3. váltóleszámítolási hitel: a váltó lejárata előtti váltóeladást jelenti pénzintézet számára, így a hitelező lejárat előtt pénzhez jut Reálhitelek - a pénzintézetek ezen hitelek nyújtásakor speciális vagyoni fedezetet igényelnek a hiteleket a biztosíték jellege szerint lehet csoportokba rendezni 1. lombard vagy kézizáloghitelek: értékes zálogtárgy jelenti a biztosítékot; a hitelnyújtás összege a zálogtárgy minőségétől és forgalmazási lehetőségétől függ 2. cessziós hitelek:

igénybevételekor az adós követelést engedményez a bank javára; ez esetben a bank a cég később beérkező számlakövetelését, vagy a követelés egy részét megelőlegezi 3. jelzáloghitelek: a pénzintézetek hosszúlejáratra adják, a hitel igénybevételekor a biztosíték ingatlant jelent Kötelezettségvállalási hitelek - nyújtásakor a hitelezés pénzmozgás nélkül valósul meg a bank megbízhatóságát, hitelképességét adja ügyfelének - a hitel a pénzintézet hitelnyújtási készségét jelzi 1. kauciós hitel: keretében a bank arra vállal kötelezettséget, hogy ha ügyfele nem tesz eleget fizetési kötelezettségének, helyette teljesíteni fogja ezt 2. elfogadványhitel: alkalmazásakor a pénzintézet biztosítja ügyfele számára azt a jogot, hogy meghatározott összeg erejéig a bankra váltót intézvényezzenek; ezeket a bank elfogadja és harmadik fél javára teljesíti 3. akkreditív nyitás: a pénzintézet kötelezettséget

vállal arra, hogy megbízója számlája terhére, a határidőre, hiánytalanul benyújtott okmányok alapján, amennyiben azok a formai követelményeknek is megfelelnek, harmadik személy számára kifizetéseket teljesít 4. rembours hitel: az importőrrel kapcsolatban álló pénzintézet vagy más bank, meghatározott fuvarozási okmányok ellenében nyújtja ezt a hitelt az exportőr, eladó számára 5. Ismertesse a passzív bankügyleteket Passzív bankügyletek 1. betétek, források gyűjtése 2. kötelezettségek vállalása - a gyűjtött források a lakosság és a gazdálkodó szervezetek megtakarításai A betétgyűjtés költségei - kamat tárolás őrzés adminisztrálás a bank fenntartási költségei kötelező tartalékráta ⇒ a források költséget jelentenek a banknak Forrástípusok I.: 1. 2. 3. 4. 5. 6. lakossági betét, folyószámla vállalkozói betét, pénzforgalmi számla bankközi és pénzpiaci hitelek a bank saját tőkéje jegybanki

források alárendelt kölcsöntőke minimum 5 éves futamidő egyidejűleg tőkeelem és hitel – kamat mint tőkeelem leértékelésre kerül felszámolás esetén a betétesek és a hitelezők után, de a tőketuladonosok előtt kerül kifizetésre Forrástípusok II.: 1. forintbetét 2. devizabetét Forrástípusok III.: 1. 2. 3. 4. látraszóló vagy lekötött névre szóló vagy bemutatóra szóló számlabetét vagy okmányos betét biztosított vagy nem biztosított Források elhelyezésének technikája: - bankpénztár automata (ATM) POS bankkal létesített telefonos vagy elektronikus kapcsolat Mai pénz teremtése, körforgása, megsemmisülése Pénzteremtő szervezet Pénzteremtés módja A pénz megjelenési formája Érvényességi köre A pénz megsemmisülése - - Jegybank JBP Kereskedelmi bank KBP hitelnyújtás - hitelnyújtás külföldi fizetőeszköz vásár- - külföldi fizetőeszköz vásárlása lása - jegybankpénz ellenében készpénz -

csak számlapénz számlapénz törvényes fizetőeszköz - csak a bank saját ügyfélgazdaság valamennyi résztkörén belül vevője elfogadja hitel-visszafizetés - hitel-visszafizetés külföldi fizetőeszköz ela- - külföldi fizetőeszköz eladása dása - jegybankpénz csökken A forgalomhoz szükséges pénzmennyiség Általános követelmény: a forgalomhoz szükséges pénzmennyiségnek meg kell egyeznie az áruforgalom pénzigényével A pénzmennyiség meghatározása Első fokozat – M0 - jegybankpénz vagy forrópénz, nagy erejű pénz vagy monetáris bázis ⇒ M0 = KPF + T KPF – készpénz a forgalomban T – kötelező tartalék (mértékét a jegybank által előírt kötelező tartalékrátával számoljuk) Második fokozat – M1 - szűken értelmezett pénzmennyiség ⇒ M1 = KP + LB LB – látraszóló betét - a látraszóló betétek a kereskedelmi bankok mérlegeiben a passzívák között jelennek meg Harmadik fokozat – M2 ⇒ M2 = M1 + HB HB –

határidős, azaz tartósan lekötött betétek (kvázipénz) és a devizabetétek, lekötéstől függetlenül Negyedik fokozat – M3 ⇒ M3 = M2 + bankrendszer által kibocsátott értékpapírok összege Ötödik fokozat – M4 ⇒ M4 = M3 + lakosság, vállalatok birtokában lévő állampapírok A multiplikátor hatás, a pénzmultiplikátor ⇒ m=1/t - a pénzmultiplikátor megmutatja, hogy egységnyi jegybankpénz ellenében hány egységnyi pénzként funkcionáló bankpasszíva teremthető - a multiplikátor a tartalékráta reciprokával egyezik meg - felső korlátját a jegybankpénz mennyisége jelenti 6. Ismertesse a lízing fogalmát, szerepét, jellemzőit a lízingügyleteket Lízing - - klasszikus értelmezés szerint a bérletnek olyan speciális változata, ahol a bérbe adó a bérlő egényeinek megfelelő speciális eszközt úgy ad bérbe, hogy lehetőséget teremt annak megvásárlására az amortizációs idő lejártával a lízing ugyanakkor

hasonlítható egy kereskedelmi tevékenységhez is, hiszen a lízingtársaság megvásárol egy eszközt, amelyet drágábban ad el a lízing természetesen egyfajta hitelezési tevékenységként is felfogható Pénzügyi lízing - - a lízingbe adó a lízingbe vevő által kiválasztott eszközöket a lízingbe vevő által megnevezett szállítótól megvásárolja, majd a lízingbe vevőnek díjfizetés ellenében határozott idejű használatra átengedi oly módon, hogy a használati idő, futamidő lejártával lehetőséget teremt a lízingbe vevőnek az eszközök tulajdonjogának megszerzésére a lízingbe vevő jogosult a futamidő alatt az eszközökkel történő profitszerzésre, de a teljes kockázatot is neki kell viselni Operatív lízing - a lízingbe adó a lízingbe vevő igényeinek megfelelően a saját tulajdonában lévő eszközeit a lízingbe vevőnek díjfizetés ellenében határozott idejű használatra átengedi az eszközökkel történő

haszonszerzés a lízingbe vevőt illeti meg a futamidő alatt, de a kockázatot a felek megosztják Különbségek 1. a lízingbe adó célja - a pénzügyi lízingnél pénzeszköz kihelyezése, ehhez képest a lízingszolgáltatás kiegészítő szolgáltatás a lízingbe adó realizált jövedelme is nagyrészt kamatjövedelem az operatív lízingnél a lízingbe adó komplex szolgáltatást nyújt a saját befektetett eszközei kihelyezésével az üzemeltetés során kockázatot is átvállal, jelentős az érdekeltsége a karbantartásban is a lízingbe adó jövedelme itt a lízingdíj, és nem elsődlegesen a kamatjövedelem 2. a lízingbe vevő célja - új eszközök beszerzése késleltetett fizetéssel, külső finanszírozással a pénzügyi lízing számára forrásszerzést jelent operatív lízingnél a lízingbe vevő az eszközök használatában érdekelt, melynek révén olyan bevételre tesz szert, mely fedezi a lízingdíjon felül a többletjövedelmet is a

tulajdonjog megszerzése a lízingbe vevő számára nem elsődleges cél 3. szereplők száma - a pénzügyi lízing általában három fél szerződéses kapcsolatán alapszik, vagyis a lízingbe adó és vevő mellett fontos szereplő a szállító is az operatív lízingben közvetlen a kapcsolat a lízingbe adó és vevő között, hiszen a lízingbe adó és a szállító azonos személy 4. lízingszerződés felmondhatósága - az operatív lízing esetén nem korlátozott, ugyanis az azonos lízingtárgy visszaadásával a visszaadott lízingtárgyat értékesíteni vagy újra lízingbe adni lehet ez a sajátosság az ügylet bérleti jellegét erősíti pénzügyi lízing a lízingbe vevő által általában nem felmondható esetleg úgy lehetséges, hogy a vevő a teljes hátralékot kiegyenlíti ebből ered a pénzügyi lízing hitelezési jellege 5. az amortizáció elszámolása - a pénzügyi lízingnél a lízingbe adó könyveiben a lízingtárgy könyv

szerinti értéke a lízing futamideje alatt nullára fut itt érvényesül a teljes amortizációs jelleg az operatív lízingnél a futamidő végén is a lízingbe adónál marad a tulajdonjog, tehát az amortizációs ciklusidő megválasztása a lízingbe vevő számára kisebb jelentőségű a futamidő meghatározásakor 6. egyes többletköltségek (biztosítás, karbantartás, szervízelés) - a pénzügyi lízingnél ezek a költségek általában a lízingbe vevőt terhelik az operatív lízingnél részben vagy egészben a lízingbe adónál jelentkeznek a költségek és a feladatok Bérbevevő ⇒ előnyök: - a lízing teljes külső finanszírozást jelent, nincs használati idő előtti díjfizetés sem és előtörlesztési kötelezettség sem - a lízing rugalmas finanszírozási technika - a felek szabadon állapodhatnak meg a lízingdíj nagyságában - az esedékesség megállapításánál igazodni tudnak a lízingelt berendezés használatából származó

bevétel realizálódásához - a lízing egyben pótlólagos finanszírozási forma, amelynek igénybevétele nem befolyásolja közvetlenül a lízingelő hitelfelvételi lehetőségét ⇒ hátrány: - magas a bérleti díj, magasabb, mint közvetlen vásárlás esetén volna Bérbeadó ⇒ előnyök: - a lízinggel bővül az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások köre - a lízing nem igényel bonyolult adminisztrációt, segítségével csökkenthető az üzleti kockázat ⇒ hátrány: - erősen kell itt is vizsgálni a bérbevevő bonitását, fizetőképességét Különleges lízingfajták Visszlízing - a lízingbe vevő a szállító olyan konstrukció, amikor valaki valamilyen tárgyi eszközét eladja egy lízingtársaságnak, majd azt azonnal lízingbe is veszi az adásvételi és a lízingszerződés általában nem különül el egymástól, a felek a feltételeket egy szerződésben is szabályozhatják visszlízingnél a lízingbe vevő likviditási

problémáján igyekszik segíteni úgy, hogy az eszközök a birtokában maradjanak Allízing - a lízingbe vevő a lízingtárgyat továbbadja lízingbe az eredeti lízingbe adó hozzájárulásával ezt csak olyan társaság művelheti, aki maga is jogosult lízingbe adásra a konstrukció az allízingbe adónak kedvező refinanszírozási lehetőséget jelent, de az allízingbe vevőnek is előnyös lehet a kockázati viszonyok megosztása miatt a kockázatcsökkentés érintheti az eredeti lízingbe adót is, amennyiben egy másik lízingtársaság, mint lízingbe vevő adott esetben kisebb kockázatot jelent - importlízinggel is kombinálható az allízing ekkor egy belföldi lízingtársaság az ügyfele által kiválasztott tárgyi eszközt külföldön lízingbe vesz, majd belföldön lízingbe adja - ebben az esetben a külföldi félnek nagyobb biztonságot jelent a lízingtársaság, mint egy esetlegesen ismeretlen importőr - crossborder lízingnek nevezzük az olyan

ügyleteket, ahol a lízingbe adó és lízingbe vevő egymáshoz viszonyítva deviza-külföldiek Faktoring - - olyan pénzügyi szolgáltatás, amelyben az áru eladója rövidlejáratú hitelbe történő eladásainak ellenértékét átruházza a faktorra, aki garantálja annak behajtását az adóstól, és magára vállalja a behajtás meghiúsulásának kockázatát is a faktorolás, mint szolgáltatás összetett tevékenység 1. a faktor társaság megvásárolja az ügyfél követelését általában a számla értékének 80-90 százalékában, ezzel mintegy finanszírozást biztosít az ügyfélnek (finanszírozási funkció) 2. a faktor követeléssel kapcsolatos hitelkockázatot vállal át az eladótól, hiszen nincs garancia arra, hogy a vevő határidőre fizet vagy esetleg nem válik-e fizetésképtelenné (hitelkockázati funkció) 3. a faktor lebonyolítja az adminisztrációt, kiküldi a számlákat, beszedi a követeléseket, vezeti a vevőállomány analitikus

nyilvántartását (adminisztratív funkció) Faktor társaság: - a faktorálás esetében nincs hitelnyújtás, hanem a szállító helyett, aki rendben teljesített, behajtják a vevőkövetelést faktorálási díj fejében - a szállító – vevő kapcsolat átalakul úgy, hogy a szállítóból engedményező, a faktorból engedményes lesz - a szállító a vevővel szembeni követelését engedményezi a faktorra, majd a vevő lejáratkor fizet a fakornak - a faktor és a bank lehet külön társaság, és lehet, hogy a faktor az ügyfél bankja Visszkereseti faktoring: - a faktorálás speciális formája - a vevő fizetésképtelensége esetén a szállító, a követelést eladó köteles visszafizetni a neki kifizetett összeget Finanszírozási funkció: - a faktorálás nem olcsó finanszírozási forma, mely tényt azzal kell együtt mérlegelni, hogy ilyen módon felgyorsul a vállalkozás eszközeinek körforgása - a faktortársaságok részéről a

nagyvállalati szféra számára előnyösebb nyújtani ezt a szolgáltatást Hitelkockázati funkció: - a visszkereseti faktorálásnál a faktor a követelést eladónak általában akkor fizet, ha már beszedte az ellenértéket a vevőtől - itt a faktor a vevő kockázatát nem vállalja - a visszkereset nélküli faktorálásnál a szerződés, a számla szerinti összeget kifizeti a vevőnek, ami így kockázatvállalást takar Adminisztratív funkció: - az adminisztratív funkció révén az ügyfél sok olyan többletmunkától mentesül, ami a fizetési forgalom lebonyolításával jár Export-import kapcsolatok - - sajátos faktorálási szabályok érvényesülnek az export-import kapcsolatokban az importfaktor a vevő fizetőképességének vizsgálatán túl behajtja a követelést, mellyel együtt az ügyletben a legnagyobb kockázatot is vállalja az importfaktor részéről a követelés behajtására úgy kerülhet sor, hogy az exportfaktor tovább engedményezi

rá a követelést, így fog neki fizetni az importőr az importőrt egyik oldalról felülvizsgálják, felülbiztosítják, ami üzleti szempontból nem mindig előnyös, ugyanakkor a faktorálás mentesíti az akkreditív nyitás és esetleg a bankgarancia procedúrájától és költségeitől az utóbbi időben a rövidlejáratú exportkövetelések refinanszírozásának elterjedt módja a faktoring - az exportőr számára a faktoring ügylet 1. mentesítést jelent a faktor felelősségvállalása mellett az általa nyújtott hitelek gazdasági és politikai kockázatairól 2. védheti őt az exportügylet valutáris kockázataitól Forfertírozás - a forfertírozás gépek, beruházási javak szállításából, az esetlegesen ezekhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtásából eredő középlejáratú (hosszúlejáratú) követelés megvásárlása Export finanszírozás - a váltó esetében a leszámítoló bank általában fenntartja visszkereseti jogát

kialakult olyan üzletág is, melyben a váltókövetelések leszámítolása visszkereseti jog nélkül történik, és ez más, új exportfinanszírozást, forfetfinanszírozást jelent az exportőr a középlejáratú hiteleladásból származó, váltókkal fedezett követeléseit jutalékfizetés mellett eladja a forfertőrnek a követelés tehát általában exportkövetelés, melynél a követelés eladója, az exportőr jövőbeni fizetést fogadott el az áruszállítás ellenében forfertírozás folyamatában ezt a követelést szeretné azonnal pénzzé tenni visszkereset kizárásával a megvásárlás ilyen módon a teljes kockázat átvállalását jelenti Leszámítolási kamatláb - - - a forfertirozó szempontjából a forfertírozás leszámítolás, melynek során a leszámítolási kamatláb úgy lesz megállapítva, hogy a forfertírozó a teljes futamidő alatti, őt megillető kamathoz hozzájusson a kockázat csökkentése és a felelősség vállalása

miatt a forfertírozónak a követelés megvásárlása előtt meg kell győződnie arról, hogy az exportőr teljesítette szállítási kötelezettségét, az adós megkapta az árut a szerződéskötés előtt felméri az importőr országával kapcsolatos politikai kockázatokat, a kereskedelmi kockázatokat, mérlegeli a hiteleladások biztosítékainak minőségét Átalakítás készpénzügyletté - az exportőr a tranzakció által a hitelben történő eladást készpénzügyletté alakította így át, ezzel felelőssége jelentősen csökkent csökken a kinnlevősége, javul a fizetőképessége, a hitelképessége, csökken a kamatláb és árfolyamkockázata Finanszírozási költségek - miután a forfertírozónak nagy a kockázata, ezt úgy próbálja ellensúlyozni, hogy 1. saját és idegen váltót, halasztott hatályú akkreditívet fogad el 2. csak olyan közép és hosszúlejáratú exportköveteléseket vesz meg, melyben a várható kockázatok átláthatók

3. csak olyan valutára szóló követelést vesz, amelyet a nemzetközi pénzpiacon refinanszíroztatni tud - a forfertirozott követelések rendszerint nem egyösszegűek, hanem félévenkénti, évenkénti esedékességűek a forfertirozó pénzintézet az adott exportügylet kockázatának függvényében a finanszírozási költséget, a forfét juttatásokat egyedileg állapítja meg Magyar gyakorlat - - a közép és a hosszúlejáratú céghitelek nyújtásának és forint finanszírozásának előfeltétele, hogy a hitelező vállalat rendelkezzék egyedi vagy keret hitelengedéllyel, esetleg cenzúra bizottsági határozattal forinthitelt a bankok azzal a feltétellel nyújtanak az exportőr kérésére, hogy az a devizában nyújtott céghitel törlesztési ütemével azonos törlesztésű legyen A fizetési módok - ha jogszabály a pénztartozás kiegyenlítésének módját kötelezően nem írja elő, a felek a fizetési módban szabadon állapodhatnak meg 1.

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. átutalás beszedési megbízás – inkasszó (határidős vagy azonnali) terv szerinti fizetés elszámolási utalvány okmányos meghitelezés – akkreditív csekk bankkártya készpénzfizetés - ha a számlatulajdonosok a bankszámlák közötti fizetés módjában nem állapodtak meg, a fizetést átutalással kell teljesíteni a bankszámlák közötti fizetés megkönnyítése érdekében a befizetések teljesítésekor a felek formanyomtatványt alkalmaznak, ahol minden fontos adat szerepel - Átutalás: - a kötelezett megbízza a pénzintézetet, hogy bankszámlája terhére meghatározott söszeget utaljon át, számoljon el a jogosult bankszámlája javára - az átutalási megbízás értékhatárra tekintet nélkül benyújtható Beszedési megbízás: - a beszedési megbízással a jogosult megbízza a bankszámlát vezető pénzintézetet, hogy bankszámlája javára, a kötelezett bankszámlájára terhére meghatározott összeget

számoljon el - a beszedési megbízást a jogosultak a bankszámláját vezető pénzintézethez kell eljuttatnia Terv szerinti kifizetés: - a megállapodás alapján a jogosult, vagy a kötelezett azzal bízza meg a pénzintézettet, hogy a szállítások, szolgáltatások előre felmerült ellenértékének a szállítás tervezett üteme szerinti részösszegeit számolja el a bankszámlák között - az elszámolási időszak általában 90 napnál hosszabb nem lehet Elszámolási utalvány: - az elszámolási utalvánnyal az azt kibocsátó kötelezett megbízza a pénzintézetet, hogy az utalvány összegét az utalványon megnevezett számlatulajdonos bankszámlájára írja jóvá - az elszámolási utalvány nem ruházható át, annak ellenében készpénzfizetés nem teljesíthető Okmányos meghitelezés (akkreditív): - az okmányos meghitelezéssel a pénzintézet (nyitó bank) az alapügyletben kötelezett megbízása alapján saját nevében arra vállal

kötelezettséget, hogy ha a kedvezményezett meghatározott határidőn belül a meghatározott okmányokat hozzá benyújtja, akkor az okmányos meghitelezésben meghatározott összeget az okmányok megfelelése esetén részére megfizeti - a lebonyolítás során a vevő bankja részére belföldi akkreditív megbízást ad Csekk: - a számlatulajdonos, ha a csekket kibocsátóként alkalmazni kívánja, a számlavezető pénzintézettel csekkszerződést köthet Bankkártya: - a bankkártya olyan fizetési eszköz, amellyel a kártyabirtokos csak a tényleges vásárlások és szolgáltatások ellenértékét rendezheti, illetve készpénzt vehet fel a kibocsátó által meghatározott körben és gyakorisággal a bankkártya fizetésül csak olyan kereskedelmi vagy szolgáltató szervnél használható fel, amely szerződéssel csatlakozott a bankkártyát kibocsátó rendszerhez 7. Mutassa be a központi költségvetési mérleg törvényerőre emelkedése folyamatát, a

költségvetési egyensúly, többlet, hiány fogalmát Mutassa be a hiány mérséklésének lehetőségét Térjen ki az államadósság jellemzőire. Államháztartás - a közpénzügyi rendszer középpontjában az államháztartás áll az államháztartás közfeladatokat ellátó és finanszírozó gazdálkodási rendszer az államháztartásban munkamegosztás alakult ki a központi és a helyi közfeladatok ellátására a munkamegosztásnak megfelelően az államháztartást négy alrendszer alkotja Államháztartás Központi kormányzat Elkülönített állami pénzalapok Társadalombiztosítási rendszer Helyi önkormányzatok Az állam közfeladatokat lát el, a közbevételek beszedésével és a közkiadások teljesítésével. Az állam funkciói: - önfenntartó - jogi keretek meghatározása - allokáció - redisztributív - stabilizáció, korlátozó – ösztönző Az állam társadalmi közös fogyasztást végez, végső fogyasztó. Árukat,

szolgáltatásokat vásárol, jellemzően szolgáltatásokat nyújt, amelyekkel társadalmi közös szükségleteket elégít ki, vagy kielégítésükhöz hozzájárul A központi költségvetési mérleg törvényerőre emelkedésének folyamata Idő Május 30-ig Szereplő Pénzügyminiszter Június 30-ig Kormány Feladat Elkészíti és a kormány elé terjeszti a következő évi költségvetési irányelveket Jelentésben tájékoztatja az Országgyűlést a költségvetési politika fő irányairól. Július 31-ig A felügyeleti szerv vezetője Augusztus 31-ig Pénzügyminiszter Szeptember 30-ig Kormány November 30-ig Országgyűlés Január1-ig Országgyűlés Augusztus 31-ig Kormány A felügyeletekhez tartozó elkülönített állami pénzalap és a fejezet költségvetésének részletes tervét összeállítja az irányelvek szerint. A kormány elé terjeszti a költségvetési törvény javaslat tervezetét. Benyújtja az Országgyűlésnek a

következő évi költségvetési törvényjavaslatot és az összefoglaló táblázatokat, mérlegeket. Határozatot hoz a fejezetek bevételi és kiadási főösszegeiről és a hiány, többlet mértékéről. Törvényt alkot az adott év költségvetéséről. Az Országgyűlés elé terjeszti az előző év költségvetéséről szóló zárszámadási törvényjavaslatot. 1. 2. 3. 4. költségvetési irányelvek fejezeti költségvetési tervezet törvényjavaslat tervezet költségvetési törvény - a központi költségvetési mérleg elfogadását követően tervzik meg a költségvetési szervek saját elemi költségvetésüket az éves költségvetési törvény meghatározza az elemi költségvetés szerkezeti rendjét, a bevételi és kiadási előirányzatok osztályozását - A közfeladatok ellátásához szükséges bevételeket és a bevételekből finanszírozható kiadásokat az éves költségvetési törvénynek megfelelően osztályozzuk. A központi

költségvetés bevételi forrásai a következők: a) adó- és adójellegű befizetések b) nem adó jellegű bevételek c) felhalmozási bevételek (pl.: privatizációs bevétel) d) adományok, segélyek A bevételek finanszírozzák a nagy elosztási rendszerek működését. Ezek: a) szociális-, egészségügyi ellátás b) kultúra, oktatás c) honvédelem, rend- és jogbiztonság Az elosztási rendszereken kívül megjelennek a kiadások között a központi költségvetés gazdálkodó szervezeteknek nyújtott támogatásai (dotáció, árkiegészítés, beruházások) a nemzetközi kapcsolatokból adódó kiadások, valamint az adósságszolgálat A költségvetési egyensúly Bruttó hiány: - a költségvetés bruttó hiánya (Db) a költségvetés teljes folyó monetáris és nem monetáris finanszírozási igényét mutatja - Db = E + In + A E – elsődleges egyenleg a kamatfizetések és kamatbevételek nélküli folyó hiány In – nominális kamatfizetés a

gazdaság államháztartáson kívüli belföldi szereplőinek és a külföldnek A – az adósságtörlesztés összege GSF rendszerű deficit: - a GSF rendszerű hiány (Dgsf) a költségvetés új hiteligényét mutatja meg - Dgsf = E +In SNA deficit: - az SNA típusú hiány (Dsna) a GSF módszertől eltérően nem tartalmazza a privatizációs bevételt és az általa nyújtott hitelek törlesztését, viszont bevételként tartja nyilván a külföldi hitelfelvételt Operacionális hiány: - Do = E + It +Ir ⇒ It – a jegybanknak és a külföldnek fizetett kamat Ir – a belföldi gazdasági szereplőknek fizetett reálkamat Korrigált operácionális deficit - Dok = E + Ir - az elsődleges hiány és a belföldi gazdasági szereplőknek fizetett reálkamat összege Hogyan mérsékelhető a hiány? 1. a bevételek növelésével 2. a kiadások csökkentésével Milyen módon finanszírozható a hiány? 1. 2. 3. 4. 5. belföldi megtakarítások külföldi megtakarítások

privatizáció devizatartalék értékesítése pénzteremtés Az államadósság - az államadósság az állam összes tartozása az államon kívüli belföldi és külföldi szereplővel szemben - az államháztartás adóssága része az államadósságnak az adósság törlesztése, megújítása a kincstár feladata Az államháztartás intézményrendszere, munkamegosztás - - - Országgyűlés: törvényerőre emeli az éves költségvetést, zárszámadást és a módosító rendelkezéseket az Állami Számvevőszék az Országgyűlés szerveként pénzügyi-gazdasági ellenőrzést végez a Közbeszerzések Tanácsa az Országgyűlés szerve, amely a közbeszerzéssel kapcsolatos feladatkörében általános hatáskörrel rendelkezik a kormány a költségvetési törvény előkészítésének, végrehajtásának, beszámolásának irányítását, felügyeletét látja el a Kormányzati Ellenőrzési Iroda a központi költségvetés pénzügyi-gazdasági

ellenőre a Kincstári Vagyoni Igazgatóság a pénzügyminiszter kincstári vagyon feletti tulajdonosi jogai gyakorlásának ad intézményi keretet az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt az értékesítésre szánt vagyon kezelésével és értékesítésével foglalkozik, a KVI-vel kötött megállapodás alapján a Magyar Államkincstár a költségvetési bevételek fogadásával, a kiadások teljesítésével, pénzforgalommal, a költségvetési hiány finanszírozásával, a másodlagos állampapír-piac megszervezésével, ellenőrzéssel, nyilvántartással foglalkozó szervezet az adóhatóságok hatáskörükben a közbevételek beszedésével, behajtásával foglalkoznak a költségvetési szervek az államháztartás részét képező jogi személyek, amelyek a társadalmi közös szükségletek kielégítését szolgáló állami feladatokat alaptevékenységként, nem haszonszerzés céljából feladatvégzési és ellátási kötelezettséggel végzik a

közalapítvány az Országgyűlés, a kormány, a helyi önkormányzatok képviselő testülete közalapítványt hozhat létre közfeladatok ellátására 8. Ismertesse az adókötelezettséggel kapcsolatos általános adózói feladatokat! Mutassa be a jogkövetkezményeket! Fogalomtár Adó: materiális értelemben a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap, vagy az önkormányzat javára teljesítendő, törvényen alapuló kötelező befizetés, amely ellenszolgáltatásra nem jogosít. Az adó tendenciaszerűen a természetes személy vagy elkülönült szervezet gazdasági tevékenységéhez, jövedelmi-, vagyoni helyzetéhez igazodik, a központosított újraelosztás legfontosabb eszköze a közfeladatok finanszírozására. Adóalany: az a jogi személy, egyéb szervezet vagy magánszemély, aki / amely a fizetési kötelezettség alapjául szolgáló tényállást – saját nevében – megvalósítja, s akit / amelyet az anyagi jogi norma a

fizetési kötelezettség, mint fő kötelezettség címzettjeként megjelöl, elsődleges adóalany azon adózó, akit adóköteles tevékenység folytatása miatt jelölnek ki adófizetővé. Másodlagos adóalany adófizetési kötelezettsége akkor áll be, ha az elsődleges kötelezett nem teljesített, ilyenkor az adózó örököse, a megajándékozott, a kezességet vállaló stb. köteles helytállni Közös tulajdon esetén a tulajdonostársak közössége minősül adóalanynak. Adóalap: amely értékben (pénzben) vagy mennyiségben (természetben) jelenti az adókötelezettség alapját; amely után adókulcs vagy adótétel alkalmazásával kiszámítható az adó összege. Adó általános jellemzői: kötelező jellegű, vissza nem térülő, visszafizetés nélküli, általános pénzbeli szolgáltatás, amelyeket az állam vagy más – törvényben meghatározott – szervezet olyan jogszabályok alapján hajt be, amelyek meghatározzák ezen kötelezettségek

nagyságát, feltételeit, fizetési esedékességét. Adóév: az az időszak, amelyre vonatkozóan az adó alapját meg kell állapítani, ez általánosan a naptári év. Adófizető: az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, aki az adót ténylegesen fizeti. Adóhatóság: az adóztatót képviselő szervezet, a beszedett adót az adóztató közhatalom érdekében őrzi, átutalja. Az adóhatóság feladata az adózók – jogszabályban meghatározott módon és mértékben – adóztatása, azaz az adók megállapítása, beszedése, ellenőrzése, kezelése és az ezekkel kapcsolatos nyilvántartások vezetése. Az elsőfokú adóhatóság az adózókkal közvetlen kapcsolatban áll; kezeli, nyilvántartja az adózók befizetéseit, tartozásait stb. a másodfokú adóhatóság nem áll közvetlen kapcsolatban az adózókkal, hanem koordinálja, irányítja az elsőfokú adóhatóság munkáját és jogszabályban meghatározott keretek között dönt a

fellebbezésekben. Adójog: az adóztatással összefüggő anyagi és eljárási szabályokat és az ezek alapján keletkező jogviszonyokat foglalja rendszerbe. Anyagi jogszabályok: az egyes adónemekre vonatkozó adójogviszonyokat tartalmazza; eljárási szabályok: az adóigazgatási eljárásra vonatkozó előírásokat öleli fel. Az adójog szabályai kötelező és megengedő jellegűek Adókedvezmény: az adóztató által az adóalanynak az adóból nyújtott preferencia (adóalapot, adót csökkentő; személyi, tárgyi; feltételes, feltétlen; állandó, ideiglenes; százalékos, mérsékeltebb összegű). Adókötelezettség: a bejelentési, nyilvántartási, adómegállapítási, adólevonási, adóelőleg befizetési, adófizetési, adóbevallási, bizonylat-megőrzési, adatszolgáltatási, nyilatkozattételi kötelezettség. Adómentesség: az általános kötelezettség alól jogszabályilag megengedett kivétel (ideiglenes vagy végleges), amely gyakorlati

szempontból lehet alanyi és tárgyi, feltételes, feltétel nélküli. Az adómentesség lényege tehát az, hogy az adózásból részlegesen vagy egészében kikapcsolnak megfelelő tárgyat vagy alanyt. Adómérték: az a mennyiségi egység, amely az adó összegének az adó alapjára való vetítéséből keletkezik. Lehet adókulcs vagy adótétel Adórendszer: egy adott időszakban és országban működtetett adók összessége; sokféle adónem szervesen összefüggő szisztematikus formája. Adótárgy: az a fizikai objektum, dolog, jog, jogosultság, amely után adót kell fizetni, az adók nagy része nem közvetlenül az adózók személyéhez fűződik, hanem valamely tárgynak a létéhez, forgalomba hozatalához, állapotához, vagy cselekményéhez. Adózó: az a személy, akinek adókötelezettségét, adófizetési kötelezettségét, adót, költségvetési támogatást megállapító törvény vagy az adózás rendjéről szóló törvény írja elő.

Adókötelezettség 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. bejelentkezés, nyilatkozattétel adómegállapítás (adóalap számbavétele, fizetendő adó meghatározása) bevallás (APEH formanyomtatvány, gépi adathordozó) adófizetés és előlegfizetés bizonylatkiállítás, megőrzés adatszolgáltatás adólevonás, adóbeszedés A bejelentés, bejelentkezés elmulasztása - - ha adózó vállalkozói igazolványhoz kötött tevékenységét, vagy az a cég, amely cégbejegyzéshez kötött tevékenységét bejelentési kötelezettség teljesítése nélkül folytatja, terhére az első alaklommal 100.000 forintig terjedő mulasztási bírságot állapít meg az adóhatóság ismételt esetben az előző alkalommal megállapított bírság kétszereséig terjedő mulasztási bírság kiszabására kerül sor aki vállalkozói igazolvány vagy cégbejegyzés nélkül folytatja tevékenységét, és az adóhatóság ellenőrei helyszíni ellenőrzés során érik tetten, akár írásban,

akár szóban kihirdetett határozat alapján a már említett mértékű bírsággal sújtható - - - előfordulhat az is, hogy nem ellenőrzés során, hanem más módon jut a hatóság tudomására, vagy nyilvántartása alapján felszínre kerül, hogy az adózó bejelentési kötelezettségét nem teljesítette ezért ugyancsak 100.000 forintig terjedő bírságot szab ki az adóhatóság – egyidejűleg határidőt tűz ki a teljesítésre ha az adózó a felhívás ellenére sem teljesíti bejelentkezési kötelezettségét, ismételt bírság szabható ki az előző határozatban kiszabott bírság kétszereséig terjedhet ennek összege a kötelezettség teljesítése esetén azonban a bírság korlátlanul mérsékelhető A bejelentés késedelmes teljesítése - az adóalany 50.000 forintig terjedő bírsággal sújtható, ha bejelentési kötelezettségét bár teljesíti, de azzal elkésett ismételt kiszabásra nem kerülhet sor, ugyanis késedelmes benyújtás

csak egyszer fordulhat elő Adóbevallási kötelezettség lehetséges jogkövetkezményei ha az adózó adóbevallási kötelezettségét a bevallási határidőt követően, de még az adóhatósági felszólítás vagy ellenőrzés előtt teljesíti, két következménye lehet a) ha késedelmét kimenti, azaz igazolási kérelmet nyújt be és azt az adóhatóság elfogadja, csak önellenőrzési pótlék terheli b) ha késedelmét nem menti ki, tehát enélkül küldi be adóbevallását, vagy igazolási kérelmét elutasították, terhére mulasztási bírságot állapít meg az adóhatóság 1. ha a 15 napot nem haladja meg, a bevallásban megállapított adó 5%-a 2. ha a 30 napot nem haladja meg, a bevallásban megállapított adó 20%-a 3. ha a 30 napot meghaladja, a bevallásban megállapított adó 30%-a - - - ha a bírság összege magánszemély esetében az 1000 forintot, más személyeknél a 10.000 forintot nem éri el, a bírság ezen összeghatárig emelten

szabható ki a bírság azonban a 100.000 forintot nem haladhatja meg a bírság kiszabásának feltétele, hogy az adózó a bevallását ha késedelmesen is, de eljuttassa az adóhatósághoz ha a bevallás késve érkezett, azonban nullás vagy adóvisszatérítést, visszaigénylést tartalmaz, arra tekintettel, hogy nincs késedelmesen bevallott adó, mulasztási bírságot kiszabni nem lehet ha az adózó adóbevallási kötelezettségét nem teljesítette és ezt az adóhatóság észleli, a mulasztás súlyához igazodóan – 100.000 forintig terjedő – mulasztási bírságot szab ki a bírságot kiszabó határozatban, az elmulasztott határidő helyett új határidőt állapít meg ha a felhívásra az adózó benyújtja a bevallását, a késedelmes bevallás miatti bírságot már nem lehet megállapítani ha a felhívás ellenére sem nyújtja be bevallását, az előzően kiszabott összeg kétszeresét állapíthatja meg a hatóság újabb határidő kitűzése

mellett ha az adózó az ismételt benyújtja bevallását, az utolsó alkalommal kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető Önellenőrzési jog, önellenőrzés, önellenőrzési pótlék - - - - az önellenőrzés az önadózás rendszeréből adódó jogosultság önellenőrzési jogával az adóalany az adó megállapítására vonatkozó elévülési időn belül élhet adómegállapítási, illetve azon joga, hogy bevallását, adómegállapítását módosítsa, annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást tett, illetve bevallást kellett volna tennie ha az adóalany számára az anyagi jogszabályok választási lehetőséget biztosítanak, és ezzel élt is az adóalany, ezt önellenőrzéssel nem változtathatja meg önellenőrzés csak az adóhatóság ellenőrzésének megkezdéséig végezhető ha az ellenőrzés megkezdődött, a vizsgálat alá vont adó és a vizsgált időszak

tekintetében önellenőrzés nem végezhető az önellenőrzési pótlék a késedelmi pótlék fele, kivéve ha ugyanazon időszakra vonatkozó bevallást ismételten önellenőrzés alá vonja a késedelmi pótlék a jegybanki alapkamathoz igazodik az önellenőrzési pótlék alapja az adókülönbözet, kivéve, ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetést nem eredményezett, mert adóját az eredeti esedékességkor hiánytalanul megfizette ez esetben a fizetendő pótlék mértéke 5000 forint, magánszemély esetén 1000 forint az önellenőrzési pótlék megfizetésével az adózó mentesül az egyéb hátrányos jogkövetkezmények alól Bevallás adóhatósági javíthatósága - hibásan benyújtott bevallás esetén az adóhatóság mulasztási bírságot állapít meg mértéke a helyes és a hibás adó összege közötti különbözet 5%-a, de legalább 5.000 forint és legfeljebb 100.000 forint magánszemélyek esetén a mérték alacsonyabb, 500 forinttól

10.000 forintig terjed enyhítő szabály, hogy amennyiben a hiba nem vezetett az adó összegében különbözetre, a bírságot csak a legalacsonyabb összegben lehet kiszabni, de a kiszabástól akár el is lehet tekinteni 9. Mutassa be az értékpapírok fogalmát, csoportosítsa ezeket a papírokat különböző szempontok szerint és részletesebben beszéljen a részvény és a kötvény jellemzőiről Értékpapírok - a értékpapír – jogi értelemben – ilyennek minősített, meghatározott alaki kellékekkel felruházott okirat, amely a benne foglalt jogot kizárólagos erővel testesíti meg szigorúan meghatározott tartalmi kellékekkel rendelkezik forgalomképes szólhat bemutatóra, névre és rendeletre 1. bemutatóra szóló - a bemutatóra szóló értékpapír tulajdonosa a papír egyszerű átadásával juthat jogaihoz - ekkor nem tüntetik fel az értékpapíron a kedvezményezettet vagy lehetővé teszik, hogy bárki élhessen a jogokkal - alkalmazása

rendkívül forgalomképessé teszi a papírt, de igen nagy a kockázat is, így a gyakorlatban nem szívesen alkalmazzák 2. névre szóló - az értékpapíron feltüntetett személy élhet csak a papírban feltüntetett jogokkal - az átruházás nehéz, mivel szükséges egy átruházási nyilatkozat, cesszió 3. rendeletre szóló - szerepel az a személy, aki az értékpapírhoz fűződő jogokat gyakorolhatja, de neve mellett ún. rendeleti záradék szerepel - az ilyen értékpapír átruházása forgatással történik (teljes forgatás, üres forgatás) Az értékpapírba foglalt jog szerint 1. követelést megtestesítő értékpapírok - a két résztvevő fél elismeri a követelés kötelezettség viszonyt, és feltünteti a teljesítést meghatározott időpontra, meghatározott módon és összegben, az értékpapírban foglalt feltételek szerint - pl.: váltó, csekk, kötvény 2. részesedést megtestesítő értékpapírok - igazolják valamely vállalkozás

alaptőkéjéhez való hozzájárulást és jogot adnak az eredményből való részesedésre - pl.: részvény, részesedési jegy 3. áruval kapcsolatos jogot megtestesítő értékpapír - a tulajdonos az áru felett rendelkezhet - pl.: közraktárjegy, hajóraklevél, jelzálog bejegyzés Az értékpapírok hozama szerint 1. nem kamatozó papírok - csak formai szempontok szerint ítélhetők ilyennek, mivel diszkonttal kerülnek értékesítésre 2. fix kamatozású értékpapírok - az értékpapír tulajdonosa nominális kamatlábnak megfelelő, névértékre meghatározott rendszeres kamatjövedelemhez jut 3. változó kamatozású értékpapírok - a társaság eredményéből való részesedésre adnak jogot az értékpapír tulajdonosának 4. átmeneti formák - az értékpapír tulajdonosa az értékpapír alapján fix, ill. változó hozamra tarthat igényt - pl.: lebegő kamatozású kötvény Lejárat szerint 1. 2. 3. 4. rövidlejáratú (egy éven belüli –

váltó) középlejáratú (1-5 év között – kötvény, kincstárjegy) hosszúlejáratú (5 éven túl – kötvények egy része, záloglevél) lejárat nélküli (örökjáradékos kötvény, részvény) Kibocsátás iránya szerint 1. belföldi forgalom számára 2. nemzetközi forgalom számára Az értékpapír kibocsátója szerint 1. állampapírok 2. pénzintézetek által kibocsátott papírok 3. társaságok által kibocsátott papírok Kötvény - hosszabb lejáratra szóló, hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó értékpapír kibocsátója kötelezettséget vállal, hogy előre meghatározott időpontban törlesztő részletet és az addig esedékes kamatokat fizeti jogi feltételeit tekintve a kötvény az adós és a hitelező közötti jogviszony ⇒ 1. 2. 3. 4. törlesztésének módja lejáratkor egyösszegű visszafizetés a futamidő alatt meghatározott időszakonkénti egyenlő részletekben meghatározott fizetés futamidő alatt – türelmi időt

követően – egyenlő részletekben való visszafizetés sajátos formaként törlesztési tervnek megfelelően, sorsolással meghatározott törlesztés - klasszikus formájában a kötvény fix kamatozású értékpapír, az előre meghatározott kamatot a kötvény névértéke alapján számítják a kamatláb a kötvény lejárat idejének végéig változatlan marad évenként egy, vagy két alkalommal a kamatszelvény bevonása ellenében a tulajdonos részére kamatfizetés történik - - 1. lebegő kamatozású kötvény: a kamatszintet valamely irányadó pénzpiac kamatlába és a spread, vagyis a kamatfelár együttesen határozza meg 2. kamatos kamatozású kötvény: a lejárati időszak végén, a kamatos kamattal növelt alapösszeget fizetik ki, de időközben egyáltalán nincs kifizetés 3. konvertálható (átváltható, csere) kötvény: a fix kamatozás mellett azt a lehetőséget adja tulajdonosának, hogy meghatározott időszakon belül

visszafizetésre, vagy névértéken a vállalkozás részvényeire történő cserére tarthat igényt - a kötvény forgalomképes okirat, amely átruházható, névre és bemutatóra szólhat szigorú tartalmi feltételeit törvényben rögzítették Részvény - - a részvény megtestesíti adott társaság alaptőkéjének meghatározott hányadát, bizonyítja, hogy tulajdonosa rendelkezésre bocsátotta pénzét a részvénytársaság tevékenységének megvalósításához, határozatlan időre visszaváltásra nincs lehetőség, csak az értékpapírpiaci forgalmazásra tartalmazza a részvényes jogait és kötelezettségeit az alaptőkében való részesedés alapján tulajdonosát feljogosítja a társaság eredményéből való részesedésre a részvényen feltüntetett összeg a névérték, ez képezi az alaptőkében való részesedés összegét - a részvény kibocsátásakor a tőke megkettőződési folyamata történik a részvényes kezében lévő papírok

adják a fiktív tőkét az értékpapír megvásárlásából szerzett pénzen vásárolt javak adják a reáltőkét - igen kockázatos befektetési forma, a részvényes csak értékesítéssel juthat pénzhez a részvényest az értékpapír alapján megilleti a vagyoni, a tagsági és a kisebbségi jog gyakorlása - a részvény kibocsátása névértéken ez alatt ill. felett történhet értékesítése piaci értéken történik, ez az árfolyamérték - a részvény szólhat névre és bemutatóra, ez utóbbi a legforgalomképesebb, mert aki birtokolja, rendelkezik is vele - a tagsági jogok alapján lehet elsőbbségi és törzsrészvény az elsőbbségi részvény tulajdonosa számára osztalékelsőbbség és a likvidációs árbevétel elsőbbsége jelenik meg a törzsrészvény azonos társasági jogokat biztosít tulajdonosának - 10. Tőzsde Értékpapírok fogalma Az értékpapír – jogi értelemben – ilyennek minősített, meghatározott alaki

kelékekkel felruházott okirat, amely a benne foglalt jogot kizárólagos erővel testesíti meg. Az értékpapírok igazolt birtokosa tehát az értékpapírban foglalt jog tulajdonosa. Az értékpapír, mint okirat külsőségekben eltér más közokiratoktól, szigorúan meghatározott tartalmi kellékekkel rendelkezik. Forgalomképes, amely az átruházási lehetőség figyelembevételével 3 csoportra osztható: szólhat bemutatóra, névre és rendeletre. Bemutatóra szóló esetén a tulajdonos a papír egyszerű átadásával juthat jogaihoz, névre szóló esetén az értékpapíron feltüntetett személy élhet csak a feltüntetett jogokkal. Rendeletre szóló papír esetén az értékpapíron szerepel az a személy, aki az jogokat gyakorolhatja, de a neve mellett rendeleti záradék van. Értékpapírok típusai 1, Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok: - kötvény, - állampapír, - pénzintézeti értékpapír, - váltó. 2, Részesedést biztosító értékpapír:

- részvény, - szövetkezeti üzletrész. 3, Speciális értékpapírok: - befektetési jegy, - kockázati tőkejegy, - jelzáloglevél, - közraktári jegy. 4, Egyéb értékpapírok: - csekk, - kárpótlási jegy. Értékpapírok csoportosítása 1, Értékpapírba foglalt jog szerint: - követelést megtestesítő értékpapírok, - részesedést megtestesítő papír, - árúval kapcsolatos jogot megtestesítő értékpapír. 2, Értékpapír hozama szerint: - nem kamatozó papírok, - fix kamatozású papírok, - változó kamatozású, - átmeneti formák (fix és változó). 3, Lejárat szerint: - rövidlejáratú (1 éven belüli, pl tipikusan váltó), - középlejáratú (1-5 év, jellemzően kötvény), - hosszúlejáratú (5 éven túli, pl kötvény, jelzáloglevél), - lejárat nélküli (részvény). 4, Kibocsátás iránya szerint: - belföldi forgalom számára, - nemzetközi forgalom számára. 5, Értékpapír kibocsátója szerint: - állampapírok,

pénzintézetek által kibocsátott, társaságok által kibocsátott papírok. Legfontosabb értékpapírok jellemzői Váltó A váltó egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Alapvetően 2 formája van: - saját váltó: amikor a váltó kiállítója kötelező fizetési ígéretet tesz arra, hogy a váltóban meghatározott összeget a meghatározott időben, helyen kifizeti a váltó tulajdonosának. - idegen váltó: amikor a kibocsátó fizetésre felszólít egy jogi vagy természetes személyt, hogy a váltóban meghatározott összeget, a meghatározott helyen és időben kedvezményezettnek fizesse ki. A váltónak számos kötelező tartalmi kelléke van, melyet tartalmaznia kell, e nélkül nem minősül váltónak: - váltó elnevezés az okiraton, - összeg, - címzett vagy kötelezett, - esedékesség időpontja, - fizetési hely, - kedvezményezett, - kiállítás ideje és helye, - kibocsátó aláírása. Állampapír Azon értékpapírok, amelyeket az

állam bocsát ki, megtestesíti az államadósságot és azt a kötelezettséget, hogy az állampapír tulajdonosa a névérték meghatározott időszak eltelte utáni visszafizetésére és kamat vagy járadék rendszeres fizetésére tarthat igényt. Rendkívül biztonságos értékpapírok. A magyar terminológia szerint az 1 éven belüli lejáratú állampapír a kincstárjegy, még az 1 éven túli az államkötvény. Fő típusai: a, államkötvények: - kamatozás szerint: fix vagy változó kamatozású, - kamatfizetés gyakorisága szerint éves vagy féléves, - kibocsátás szerint zárt vagy nyilvános, - forgalomképesség szerint korlátozottan vagy korlátlanul forgalomképes. b, kincstárjegyek: kamatozás szerint diszkont ( névérték alatti áron kerül értékesítésre és névértéken váltják be), illetve kamatozó. c, kamatozó kincstárjegy (kisbefektetőknek, bankban értékesített) d, kincstári takarékjegy (lakossági, postákon árusított, kamatozó)

 Állampapírok elsődleges piaca az aukció: kötvényaukción csak elsődleges forgalmazók, diszkont kincstárjegy aukción elsődleges forgalmazók, bankok, szakosított pénzintézetek, Keler Rt vehet rész, külföldiek nem.  Állampapírok másodlagos piaca a tőzsde (BÉT állampapír szekció). Kötvény A kötvény hosszabb lejáratra szóló, hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó értékpapír. Kibocsátója kötelezettséget vállal, hogy előre meghatározott időpontban törlesztő részletet (a névérték meghatározott részét) és az addig esedékes kamatokat fizeti. A névérték megfizetésére legkésőbb a lejárat napján sor kerül. Jogi feltételeit tekintve tehát a kötvény az adós és a hitelező közötti jogviszony. A névérték törlesztésének módja lehet: - lejáratkor egyösszegű, - futamidő alatt egyenlő részletekben, - futamidő alatt türelmi idő után egyenlő részletekben, - különleges, sorsolásos. Típusai: - vállalati

kötvény, - államkötvény, - örökjáradék kötvény, - nem kamatozó, - nyeremény-kötvény, - opciós kötvény (későbbi időpontban, előre meghatározott áron vásárolható majd meg). Részvény A részvény megtestesíti adott társaság alaptőkéjének meghatározott hányadát, bizonyítja, hogy tulajdonosa rendelkezésére bocsátotta pénzét a részvénytársaság tevékenységének megvalósításához, határozatlan időre. Visszaváltására nincs lehetőség, csak az értékpapírpiaci forgalmazásra Tartalmazza a részvényes jogait és kötelezettségeit Az alaptőkében való részesedése alapján tulajdonosát feljogosítja a társaság eredményéből való részesedésre. A részvényen feltüntetett összeg a névérték, ez képzi az alaptőkében való részesedés összegét. Pénzügyi piac intézményei - Kereskedelmi bankok, - Betéti intézetek (takarékpénztárak, hitelszövetkezetek), - Biztosítók és nyugdíjalapok, - Nyugdíjintézetek, -

Befektetési társaságok, - Finanszírozási társaságok, - Egyéb közvetítő pénzügyi intézmények. Pénzügyi piac csoportosítása - Pénz és tőkepiac: az 1 évnél rövidebb lejáratú ügyletek esetén pénzpiac, ezen túl tőkepiacról beszélünk. - Nyílt és zárt piac: ha a pénzügyi eszköz értékesítése nyilvános kibocsátással történik, akkor nyílt, ha zárkörű értékesítéssel, akkor zárt. - Azonnali és határidős piac: azonnali (prompt) esetén a szerződéskötéssel egyidőben megtörténik a teljesítés is, még a határidős (termin) esetén ez különválik. - Elsődleges és másodlagos piac: ha a pénzügyi termék a kibocsátás során kerül a megtakarítóhoz, akkor elsődleges, ha közvetítéssel – másodkézből – akkor másodlagos (pl. tőzsde) Értékpapírpiac összefoglalva: Az értékpapírpiac az értékpapírok adásvételének a helyszíne. Korábban a pénzügyi piacokat vizsgálva megismerhettük a közvetett és

közvetlen tőkeáramlást. Ennek kapcsán, a közvetlen tőkeáramlás esetében megfogalmaztuk az értékpapírok kiemelkedő szerepét. Ez alapján már kézenfekvő arra a következtetésre jutni, hogy az értékpapírpiac a pénzügyi piacnak szerves része. Összefoglalva megállapítható, hogy az értékpapírok, amennyiben pénzkövetelést testesítenek meg, pénzpiaci eszközök. Ha hosszú lejáratú értékpapírok (kötvény, részvény) kereskedelméről van szó, akkor azt tőkepiaci és egyben értékpapír-piaci kategóriaként kezelhetjük. Amennyiben pénzkövetelést megtestesítő rövid lejáratú értékpapír (kincstárjegy, váltó) cseréjére kerül sor, akkor a pénzpiacra és egyben értékpapírpiacra gondolhatunk. Miután az értékpapírpiac a pénzügyi piac szerves része, ezért elmondható mintegy az előbb gondolat mintájára, hogy az értékpapírpiacnak is van: - elsődleges és másodlagos, - nyílt és zárt, - azonnali és határidős

változata. Tőzsde BÉT – Budapesti Értéktőzsde: BÉT megalakulása, önszabályozó jellege: Az 1990 évi VI törvény alapján 1990 június 19-én az alapító közgyűlésen 42 bank és brókercég részvételével az alapítók elhatározták a Budapesti Értéktőzsde megalakítását és 1990. június 21-én megtartották a BÉT első kereskedési napját A BÉT jogi személyiséggel rendelkezik, de nem társaság. Az Értékpapírtörvény (1996 évi CXI. törvény) értelmében tőzsdét befektetési vállalkozások alapíthatnak Alapításának feltételei:  minimum 15 alapító tag,  minimum 150 millió Ft alapításkori alaptőke,  a tőzsde megalakulásának kimondása, az alapszabály megállapítása, tisztségviselők megválasztása, valamint  pénzügyminiszter előterjesztése alapján a kormány jóváhagyása. Az alapítás jóváhagyására nem automatikusan kerül sor. Amennyiben az alapítás nem felel meg a törvényi feltételeknek, vagy a

Kormány úgy ítéli meg, hogy az alapítás nem illeszkedik a Kormány gazdaságpolitikai céljaihoz, vagy a tőzsde létrehozása a magyar pénz- és tőkepiac belföldi vagy nemzetközi megítélését hátrányosan érintené, az alapítás jóváhagyását a Kormány elutasítja. A BÉT önkormányzó és önszabályozó szervezet, amely maga határozza meg tevékenységét, választja meg testületeit, bizottságait, szabályozza működését, és állapítja meg a szolgáltatásaiért járó díjakat. Az ÉPT meghatározza, hogy a tőzsde alapszabályának legalább mely rendelkezéseket kell tartalmaznia, illetve mely működési területeket kell feltétlenül szabályzatba foglalnia. A BÉT alapszabálya rendelkezik a tőzsdetaggá válás, a felfüggesztés, a megszűnés, a kizárás eljárási rendjéről, a kereskedési joggal kapcsolatos szabályokról, a tőzsdei szekciókról, a tőzsde szervezetéről, valamint a tőzsde testületeinek feladat- és hatásköreiről.

Az alapszabályon kívül rendelkezik még: a tagi szabályzat, a bevezetési és forgalomban tartási szabályzat, a Kereskedési Kódex. Az alapszabály elfogadásáról és módosításáról a BÉT Közgyűlése, a többi szabályzat elfogadásáról és módosításáról a Tőzsdetanács határoz. A szabályzatok hatályba lépéséhez a PSZÁF jóváhagyása szükséges. A BÉT szervezete: A BÉT szervezetének alapvető szabályait az ÉPT. határozza meg, azonban a részrendelkezések megalkotását az alapszabályra és a tőzsde tagjaira hagyja. Szervezeti egységei: - szekciók, - közgyűlés: a BÉT tagjainak összességéből áll. A tőzsdetagok szavazatainak mértékét a tőzsdetagok tőzsdei díjfizetése mértékének figyelembevételével számítja ki a BÉT. A közgyűlés határozatképes, ha a szavazati jogok több, mint kétharmadát képviselő tag jelen van. A közgyűlésre a tagokat írásban, a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a

meghívók elküldése és a Közgyűlés között legalább 15 napnak el kell telnie. - szekciógyűlés: a szekciók tagjai alkotják, amely a szekciót érintő kereskedési, elszámolási, termékfejlesztési kérdésekben javaslatokat fogalmazhat meg, illetve indítványokat tehet a szakmai bizottságok részére. - tőzsdetanács: a közgyűlésnek alárendelten működő testület, fő feladata a BÉT stratégiájának kialakítása, a tőzsdei szabályzatok elfogadása és módosítása, valamint az ügyvezető igazgató kinevezése és felmentése. Tagjait a közgyűlés választja titkos szavazással, határozott időre (3 év) egyszerű szótöbbséggel. Az elnök megválasztása kétharmados minősített többséget kíván meg. A tagok száma legalább 7, de legfeljebb 11 lehet. - tőzsdetitkárság: a tőzsde munkaszervezete, amelynek feladatai közé tartozik a tőzsdei kereskedelem szervezése, belső felügyelete, adatainak regisztrálása, statisztikai feldolgozása,

a tőzsdetagok és üzletkötők nyilvántartása, információk összegyűjtése, regisztrálása és nyilvánosságra hozatala, valamint a tőzsde gazdálkodási tevékenységének végzése. - etikai bizottság: legalább 5 tagból áll, tagjait a tőzsdetagok alkalmazottai közül választja meg a közgyűlés. Fő feladata, hogy a tőzsdei kereskedelem során felmerülő etikai kérdéseket rendezze. - felügyelő bizottság: a BÉT általános ellenőrző szerve, amely jogosult a tőzsdei gazdálkodást és a tőzsde szervezeteinek működését ellenőrizni. - választott bíróság: értékpapírok forgalomba hozatalával, tőzsdei ügylettel, szabályzatokkal kapcsolatos jogvitákban jár el. - szakmai bizottságok (kibocsátó, kereskedési, elszámolási): az elnököket a közgyűlés választja, míg az elnök kéri fel a bizottsági tagokat. Döntés előkészítő feladatokat látnak el, és javaslattételi joguk van a Tőzsdetanács és a Közgyűlés felé. A BÉT-en a

kereskedés szekciókban történik: 1. állampapír-szekció: az állam és az MNB által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra vonatkozóan folyhat az üzletkötés a tőzsdetag befektetési vállalkozások és a felhatalmazással rendelkező bankok között. 2. részvényszekció: részvénnyel, befektetési jeggyel, vállalati kötvénnyel, kárpótlási jeggyel, illetve ezen értékpapírokra kibocsátott letéti igazolásokkal kereskednek a tőzsdetagok. 3. derivatív vagy származékos szekció: tőzsdei termékekre lehet szabványosított határidős adásvételi és opciós ügyleteket kötni. A kereskedés formája automatizált kereskedés. A BÉT azonnali és opciós ügyleteinek elszámolását a Központi elszámolóház és értéktár (Keler Rt.) végzi Legfontosabb indexe a BUX, amely a vezető értékpapírok árfolyamváltozásának napi indexét mutatja. Tagfelvétel feltételei: A BÉT-re tagfelvételét azon, a Felügyeleti forgalmazási

tevékenységre jogosító engedélyével rendelkező cég kérheti, amelynek van a tőzsdei előírásoknak megfelelő – így tőzsdei szakvizsgával és egy éves befektetési szolgáltatási szakmai gyakorlattal rendelkező – üzletkötője, befizette a közgyűlés által megállapított egyszeri belépési díjat. Tőzsdei megszűnések: 1. A tőzsde megszűnése akkor következhet be, ha: - a tőzsde közgyűlése a tőzsde jogutód nélküli megszűnését határozza el, - a tőzsdetagok száma 15 alá csökken és hat hónapon belül nem kerül sor új tag felvételére. 2. A kereskedési jog megszűnése bekövetkezhet: - a szekciótag kérelmére, - a szekciótag megszűnésével vagy halálával, - a felügyelet engedélyének visszavonásával, - a szekciótag kereskedési joga megszakítás nélkül 6 hónapig vagy egy naptári éven belül összesen legalább 8 hónapig felfüggesztésre vagy szüneteltetésre került. 3. A tőzsdetagság megszűnhet: -

kilépéssel (felmondási idő 3 hónap), - kizárással – a tőzsdetag a tagság felfüggesztésének ideje alatt sem tesz eleget a tőzsdei szabályokból eredő kötelezettségeinek, - a felügyelet befektetési szolgáltatásra vonatkozó engedélyének visszavonásával, - a tőzsdetag jogutód nélküli megszűnésével. BÁT – Budapesti Árutőzsde Alapításának feltételei: - legalább 50 alapító tag, - minimum 150 millió Ft pénzbeli alapító vagyon, - Kormány jóváhagyása. Tagja: - csak jogi személyiségű gazdasági társaság lehet, - aki ÁPTF által jóváhagyott üzletszabályzattal rendelkezik és - akit a tőzsdetanács tagnak felvesz. Tagja joga tőzsdei kereskedelmet folytatni és köteles belépési díjat és éves tagdíjat fizetni. Szervezeti felépítése: - közgyűlés - tőzsdetanács - felügyelő bizottság - bizottságok - szekciók - tőzsdetitkárság Szekciók: A tőzsdetagok jogaikat itt gyakorolhatják. Az áruk egyes fajtájára (

legalább 15 tag esetén ) tőzsdeszekciót hoznak létre. Jelenlegi szekciók: gabona, hús, pénzügyi szekció (valuta)