Economic subjects | Hungary » Borszéki Eszter - A magyar külgazdaság változása és összehasonlítása

A magyar külgazdaság változása és összehasonlítása 1997-2000-ig Borszéki Eszter Gazdálkodási Levelező Kiegészítő Szak Szombathely III. félév 2004. december -1- A magyar külgazdaság változása és összehasonlítása 1997-2000-ig A magyar gazdaság 1997-től tartós és nemzetközi összehasonlításban is magas növekedési ütemű fejlődési pályán halad, amiben nagy szerepe van a piacgazdasági átmenet sikeres végrehajtásának, a növekedési és egyensúlyi követelmények összhangját megteremteni képes gazdaságpolitikának, a privatizációnak és a részben ehhez is kapcsolódó közvetlen külföldi befektetéseknek, a liberalizált külgazdaságnak. A külkereskedelmi forgalom árufőcsoportok szerint az adott időszakban (1997) Az előző év azonos időszaka = 100,0 1997. január-február Árufőcsoport milliárd Ft millió megoszlás dollár (%) forint- dollár- adatokból számítva Behozatal I. Élelmiszerek, italok, dohány

(0+1) 20,0 119 4,2 128,2 109,0 II. Nyersanyagok (2+4) 17,0 101 3,6 112,5 95,2 III. Energiahordozók (3) 69,8 417 14,8 138,7 118,1 IV. Feldolgozott termékek (5+6+8+9) 202,2 1 204 42,8 114,0 96,7 V. Gépek és szállítóeszközök (7) 163,1 971 34,6 123,8 104,9 472,0 2 812 100,0 121,0 102,7 I-V. Összesen Kivitel I. Élelmiszerek, italok, dohány (0+1) 47,6 283 11,9 116,2 98,6 II. Nyersanyagok (2+4) 17,3 103 4,3 132,7 112,4 III. Energiahordozók (3) 14,4 86 3,6 162,2 137,5 IV. Feldolgozott termékek (5+6+8+9) 162,6 967 40,6 117,2 99,3 V. Gépek és szállítóeszközök (7) 159,0 942 39,7 127,7 107,9 400,8 2 381 100,0 122,9 104,1 I-V. Összesen Egyenleg I. Élelmiszerek, italok, dohány (0+1) 27,7 164 II. Nyersanyagok (2+4) 0,4 2 III. Energiahordozók (3) -55,3 -332 IV. Feldolgozott termékek (5+6+8+9) -39,6 -238 -4,1 -29 -71,1 -431 V. Gépek és szállítóeszközök (7) I-V. Összesen -2- A

külkereskedelmi forgalom országcsoportok szerint az adott időszakban (1998) Az előző év azonos időszaka = 100,0 1998. január hónap Országcsoport milliárd Ft millió megoszlás dollár (%) forint- dollár- adatokból számítva Behozatal Fejlett országok 264,7 1 287,1 74,0 161,9 129,7 Fejlődő országok 26,5 129,1 7,4 177,3 142,5 Közép- és kelet-európai országok 59,2 289,0 16,5 105,8 84,9 7,3 35,6 2,0 188,6 151,0 Összesen 357,7 1 740,8 100,0 150,1 120,3 ebből: OECD - OECD 280,9 1 365,8 78,5 159,8 128,0 EU - EU 227,8 1 108,1 63,7 162,8 130,5 7,3 35,5 2,0 146,0 116,9 CEFTA - CEFTA 21,8 106,0 6,1 135,7 108,5 FÁK - CIS 35,8 175,1 10,0 92,0 74,0 254,3 1 236,0 82,1 155,4 124,4 7,3 35,6 2,4 162,5 129,9 Közép- és kelet-európai országok 46,8 227,2 15,1 143,5 114,9 Máshová nem sorolt országok 1,5 7,2 0,5 268,3 215,2 Összesen 309,9 1 506,1 100,0 153,9 123,3 ebből: OECD -

OECD 265,0 1 287,8 85,5 154,1 123,4 EU - EU 236,6 1 149,8 76,3 153,7 123,1 4,4 21,5 1,4 162,3 129,9 CEFTA - CEFTA 23,5 114,1 7,6 137,5 110,2 FÁK - CIS 16,8 81,9 5,4 177,7 142,3 Máshová nem sorolt országok EFTA - EFTA Kivitel Fejlett országok Fejlődő országok EFTA - EFTA Egyenleg Fejlett országok -10,3 -51,0 Fejlődő országok -19,2 -93,5 Közép- és kelet-európai országok -12,4 -61,7 -5,8 -28,4 Összesen -47,8 -234,7 ebből: OECD - OECD -15,9 -78,1 8,7 41,7 -2,9 -14,1 1,7 8,1 -18,9 -93,3 Máshová nem sorolt országok EU - EU EFTA - EFTA CEFTA - CEFTA FÁK - CIS -3- A folyamat 2000-ben is töretlenül folytatódott: a bruttó nemzeti termék 5,2%-kal gyarapodott, s a növekedés elsődleges forrását változatlanul a kivitel jelentette, amelynek dollárban számolt értéke 12,3%-kal haladta meg az előző évi szintet. A külgazdasági kapcsolatok súlypontjai A külkereskedelem általános jellemzői Az

elmúlt év meghatározó részében a világgazdaság egészét kivételesen kedvező konjunkturális viszonyok jellemezték. A kedvező külpiaci feltételeket a magyar gazdaság jól kihasználta, növekedési üteme nemzetközi összehasonlításban is rendkívül gyors volt. Az immár negyedik egymást követő évben 4-5%-os ütemben növekvő gazdaság az elmúlt 10 év legmagasabb dinamikájával, 5,2%-kal növelte teljesítményét, ezzel Magyarország az előző két évhez hasonlóan az első helyet foglalja el a közép-kelet európai régióban. A kiemelkedő gazdasági növekedés az áruexport expanziójára épült: a kivitel dollárban mért értéke 28,1 Mrd USD volt, 12,3%-kal nőtt, a behozatal értéke 32,1 Mrd USD, 14,5%-kal magasabb, mint az előző évben. Az energiahordozók világpiaci áremelkedése okozta cserearány-romlás következtében az export volumenindexe (21,6%) magasabb az importénál (20,8%). 1999. 2000. Exp.index % MUSD 3 000 120% 2 500

115% 2 000 110% 1 500 105% 1 000 100% 500 BE R CE M M BE R DE BE R VE NO TÓ BE R OK SZ TU S PT EM SZ E S IU GU AU IU S JU L JÚ N IS ÁJ US M ÁP RI L ÁR CI U M JA N S 95% UÁ R FE BR UÁ R 0 A javuló külső kereslet hatása mutatkozott meg az export értékének stabil növekedésében: a januári lassú indulást követően az ütem dinamikusan gyorsult, februártól szeptemberig 1319% között volt. Az év utolsó három hónapjában a havi kivitel 2,5 Mrd USD -t meghaladó (novemberben a 2,7 Mrd USD-t megközelítő) növekedési üteme a magas bázis miatt 5-8%ra mérséklődött. Az éves 12,3%-os dinamika kismértékben magasabb a tervezettnél Az import árszínvonalát a nemzetközi olajárak megugrása és az euró alacsony árfolyama erősen megemelte, így értékének növekedése még gyorsabb volt: az első félévben 14,8%, a harmadik negyedévben 17,4%, a negyedik negyedévben 11,7%. Az energiaimport többlete éves szinten 3%-pontot

meghaladó mértékben növelte az import dinamikáját. A külkereskedelmi forgalom passzívuma közel 4 Mrd USD, mintegy 1 milliárddal több, mint az előző évben. Az energia-árváltozás miatti import-többlet (980 millió) értéke közel azonos a passzívum teljes növekményével. Az ipari termékek exportjának növekedése (+13,8%, +3,1 Mrd USD) magasabb volt, mint a teljes exporté. Az élelmiszergazdasági termékek kivitele alacsonyabb az 1999. évinél -4- KIVITEL MUSD BEHOZATAL Exp.index % Imp.index % 130% 120% 110% 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 S S S R ER ER ER ÁR ÁR LIS ÁJUS NIUS IU IU TU BE RI ÓB RU ÁRC NU MB MB UL SZ Ú P M J B J EM U Á JA KT TE CE V G M FE P E O O E D N AU SZ Rendkívül kedvező tendencia, hogy az ipari vámszabadterületi és a hagyományos" (ipari vámszabadterületen és bérmunkán kívüli) termékforgalom dinamikája a korábbinál jóval kiegyenlítettebb (ipari

vámszabadterületi export: 16,9%, import: 17,5%, "hagyományos" export: 13,3%, import: 15,1%). Az pari vámszabadterületről származó export aránya a kivitelben 2%-kal 45%-ra emelkedett. A vámszabadterületen kívüli bérmunka-kivitel értéke - elsősorban az élőmunka igényes termékeknél- 4%-kal csökkent, részaránya az exportban 12%-ra mérséklődött. A 2000. évi behozatal 4,1 Mrd USD -ral haladta meg a bázisidőszakét A közvetlenül exportot szolgáló - ipari vámszabadterületre és bérmunkához beérkező - import 13,7%-kal (1,6 Mrd USD -ral) nőtt, míg a "hagyományos" termékforgalomban beérkező import 15,1%kal (2,5 Mrd USD -ral) bővült. A "hagyományos" termékforgalom importjának növekedési ütemében az energiaár-emelkedés mintegy 6%-pont többletet jelent. Akülkereskedelmi termékforgalom viszonylati megoszlása A külkereskedelmi termékforgalom országcsoportonként (M USD) KIVITEL 1999 2000 BEHOZATAL 1999

2000 EGYENLEG 1999 2000 Összesen: 25 012,5 28 091,9 28 008,2 32 079,5 Fejlett országok 20 968,6 23 463,5 20 904,1 22 461,2 Közép- és Kelet-Európa 3 102,8 3 627,2 4 007,5 5 472,8 Fejlődő országok 784,6 898,8 2 442,1 3 151,4 Máshová nem sorolt orsz. 156,4 102,4 654,6 994,1 -2 995,7 64,5 -904,7 -1 657,4 -498,1 -3 987,5 1 002,3 -1 845,7 -2 252,6 -891,6 OECD országok Európai Unió EFTA CEFTA FÁK-országok -571,5 1 019,2 -134,9 -64,1 -1 318,7 217,2 2 356,4 -82,8 -129,6 -2 223,8 21 900,3 24 565,8 22 471,8 24 348,6 19 067,8 21 116,6 18 048,6 18 760,2 336,5 387,3 471,4 470,0 1 961,4 2 288,9 2 025,5 2 418,4 595,7 710,1 1 914,3 2 933,9 -5- A kivitel 84%-a a fejlett országokba, 13% a közép- és kelet-európai országokba, 3% a fejlődő országokba irányult. Az arányok a bázishoz viszonyítva nem változtak A forgalomban meghatározó súlyú fejlett országokkal, ezen belül az EU tagállamokkal kereskedelmünk kiegyensúlyozott. Kivitelünk növekedése a fejlett

országokba a nemzetgazdasági átlagnál kismértékben alacsonyabb, 11,9% (+2,5 Mrd USD) volt. Az export 50%-a az ipari vámszabadterületekről származott. Az EU tagállamok mellett jelentősen bővült a kivitel az USA-ba (178 M USD-ral, 14%-kal) és Japánba (81 M USD-ral, 103%-kal). A magyar export szerkezetében az elmúlt években tapasztalható változás, a gépek, gépi berendezések meghatározóvá válása, folyamatos és dinamikus bővülése a fejlett országok igényeinek való megfelelés eredménye. 2000-ben a fejlett országokban elért kiviteli többlet közel 90%-át (2,2 Mrd USD) a gépek, gépi berendezések árufőcsoporthoz tartozó termékek adták. Az élelmiszer, ital, dohány árufőcsoport kivételével szerényebb mértékben ugyan, de fejlődő országok máshová nem sorolt országok KKE országok fejlett országok a többi árufőcsoportból is bővült a kivitel. Hasonlóan változott a kivitel szerkezete az EU tagországokba is. A 15 EU

tagállam aránya a kivitelben 75%, a bázisidőszakénál 1%-kal alacsonyabb. A kivitel növekedési üteme 10,7% volt, értéke meghaladta a 21,1 Mrd USD-t. Legjelentősebb kereskedelmi partnerünk Németország, az export 37%-át itt értékesítette, a növekedés üteme 9% volt. A nemzetgazdasági átlagot jelentősen meghaladó mértékben bővült a kivitel Franciaországba (31%), Belgiumba és Hollandiába (17-17%), Spanyolországba (28%) és Dániába (22%). Az előző évekre jellemző csökkenést követően a közép- és kelet-európai országokba – a nemzetgazdasági átlagot meghaladóan, 16,9%-kal (több mint 0,5 Mrd USD-ral) bővült a kivitel. A nyersanyagok kivételével valamennyi árufőcsoportból többet szállítottunk A CEFTA - országokba pedig az élelmiszer, ital, dohány árufőcsoport kivételével az export növekedése általános volt. Dinamikusan nőtt exportunk a CEFTA - országokba (16,7%-kal, 327 M USD-ral), különösen Romániába (23%-kal) és

a Cseh Köztársaságba (26%-kal). A CEFTA - országok egy részében folytatódtak elsősorban az agrártermékekre vonatkozó piacvédelmi törekvések, amelyek rendezése komoly, következetes gazdaságdiplomáciai munkát igényel. Ez különösen jelentős volt Lengyelország esetében Kiemelést érdemel a Jugoszláviába irányuló kivitelünknek a valamennyi árufőcsoportra jellemző dinamikus (56%-kal) bővülése. A FÁK - tagállamokba 19,2%-kal bővült kivitelünk. Az Oroszországba irányuló export az alacsony bázis miatt jelentős mértékben (28%-kal) nőtt, részaránya azonban így is csak 1,6%. A feldolgozott termékek mellett nőtt az élelmiszer, ital, dohány és a gépek, gépi berendezések kiszállítása is. -6- A fejlődő országokba irányuló kivitelünk 14,6%-kal bővült. A 2000. évi exportnövekmény Németországba 850 M USD felett, Franciaországba 300, Hollandiába 200, Olaszországba és az USA-ba 150, Spanyolországba, Törökországba,

Belgiumba és Romániába 100 M USD felett volt. E kilenc országban realizálódott a kivitel növekményének 73%-a. A főbb termékcsoportok forgalma és részaránya a 2000. évben a fejlett országokkal lebonyolított forgalomban Árufejezet Kivitel M USD Kiemelt összesen: Villamosgép, -készülék és -műszer, ezek elektromos része Kiemelt cikkcsoport részaránya (%) a kivitelben forg.-ban Behozatal M USD 17 670,1 3 015,6 75,3 12,9 72,3 14,6 15 527,6 3 673,3 Energiafejlesztő gép és berendezés 3 537,5 15,1 10,6 1 343,4 Közúti jármű 2 263,1 9,6 9,4 2 031,7 Hiradástechnikai-, hangrögzítő- és hangvisszaadó készülék 2 833,0 12,1 9,2 1 405,9 Irodagép és gépi adatfeldolgozó ber. 2 697,5 11,5 9,1 1 488,7 Általános rendeltetésű ipari gép és berendezés, gépalkatrész 598,6 2,6 4,7 1 547,0 Ruházati cikk és öltözék kiegészítő 415,3 1,8 3,3 1 109,5 1 149,8 4,9 3,2 335,7 Fémtermék 506,1 2,2 3,0 884,7

Textilfonal, szövet, egyéb textilipari készgyártmány 301,8 1,3 2,6 915,1 351,8 1,5 2,5 792,5 Különféle feldolgozott termék 7Speciális szakipari gép 2 -7- A legfontosabb külkereskedelmi partnerek a 2000. évben az országok összforgalmának csökkenő sorrendjében KIVITEL M USD % 1. Németország 2. BEHOZATAL M USD % EGYENLEG M USD +/- 10 471,3 109,1 8 213,0 100,3 2 258,3 847,0 Ausztria 2 442,5 101,8 2 366,0 94,5 76,5 179,8 3. Olaszország 1 654,4 112,0 2 407,2 111,5 - 752,8 - 71,0 4. Oroszország 455,4 127,8 2 588,6 158,7 -2 133,2 - 858,4 5. Franciaország 1 470,2 130,9 1 400,5 106,6 69,7 259,8 6. USA 1 475,0 113,7 1 223,6 126,4 251,4 - 77,9 7. Hollandia 1 522,4 117,4 708,4 100,7 814,0 220,8 8. Nagy-Britannia 1 156,3 103,3 1 017,1 119,2 139,3 - 127,5 9. Japán 159,4 202,8 1 701,1 148,2 -1 541,7 - 472,1 10. Belgium 878,3 116,5 720,8 99,1 157,5 131,6 11. Lengyelország 605,2

116,5 650,9 110,9 - 45,7 22,0 12. Cseh köztársaság 465,3 125,8 646,2 122,0 - 181,0 - 21,4 13. Spanyolország 522,5 128,5 572,8 122,2 - 50,3 11,7 14. Kína 40,6 57,4 938,8 153,9 - 898,2 - 358,8 15. Románia 574,2 122,8 328,6 140,5 245,6 11,8 16. Szlovák Köztársaság 288,5 103,4 574,9 121,1 - 286,4 - 90,7 17. Svájc 339,5 115,4 418,6 99,4 - 79,2 47,7 18. Szingapúr 210,8 102,5 509,0 127,3 - 298,2 - 103,9 19. Svédország 254,4 109,8 368,8 116,0 - 114,4 - 28,2 20. Koreai Köztársaság 48,6 124,3 525,7 147,9 - 477,0 - 160,7 21. Tajvan 76,8 108,0 473,9 137,8 - 397,1 - 124,2 22. Írország 250,7 100,0 253,2 147,6 - 2,5 - 81,7 23. Finnország 99,0 108,1 372,7 117,3 - 273,7 - 47,7 24. Szlovénia 279,7 104,8 182,9 109,5 96,8 - 3,1 25. Ukrajna 165,6 129,6 234,6 109,2 - 68,9 18,1 26. Malaysia 47,2 204,1 299,8 137,8 - 252,6 - 58,2 27. Törökország 189,9 242,2

113,5 101,5 76,4 109,9 28. Dánia 138,3 122,1 149,5 102,9 - 11,2 20,8 29. Brazília 69,5 155,6 210,6 106,6 - 141,2 11,8 30. Portugália 152,3 122,3 125,0 122,6 27,3 4,7 Kiemelt országok: 26 503,7 112,4 30 296,2 114,0 -3 792,4 - 787,5 Magyarország össz.: 28 091,9 112,3 32 079,5 114,5 -3 987,5 - 991,8 Kiemelt részaránya (%) 94,3 94,4 -8- A behozatal 70%-a a fejlett országokból, 17% a közép- és kelet-európai országokból, 10% a fejlődő országokból és mintegy 3%-a a máshova nem sorolható országokból származott. A középés kelet-európai országok részaránya 3%-ponttal, a máshova nem sorolható országoké 1%kal nőtt, a fejlett országoké pedig 4%-ponttal csökkent A közép- és kelet-európai országok részarányának növekedését alapvetően a világpiaci energiaár-emelkedés miatti importtöbblet okozta. A fejlett országokból behozatalunk 7,4%-kal, a nemzetgazdasági dinamika alig több mint felével

bővült. Az import 33%-a ipari vámszabadterületre érkezett Jelentősen nőtt a behozatal Japánból (48%-kal) és az USA-ból (26%-kal). A fejlett országokból - ezen belül az EU -ból is - elsősorban a gépek, gépi berendezések, valamint a feldolgozott termékek behozatala nőtt. A tizenöt EU tagállam részaránya a behozatalban 58%, mintegy 6%-ponttal kevesebb, mint a bázisidőszakban volt. Az import mindössze 4%-kal nőtt Az EU tagállamok közül csökkent az Ausztriából (5%) és Belgiumból (1%) származó import. A közép- és kelet-európai országokból származó import 36,6%-kal bővült. A FÁK tagállamokból (53%), ezen belül Oroszországból (59%-kal) jelentősen nőtt a behozatal A CEFTA - országokból származó import növekedése is (19,4%) meghaladta a nemzetgazdasági átlagot, az országcsoport részaránya 7,5%, Oroszországé 8%. fejlődő országok máshová nem sorolt országok KKE országok fejlett országok A közép- és kelet-európai

országokból az energiahordozók, a feldolgozott termékek és a gépek, gépi berendezések importja nőtt jelentősebben. Az energiahordozók behozatala 0,8 Mrd USD-t meghaladó értékben bővült a FÁK-tagállamokból, ezen belül Oroszországból. A CEFTA - országokból származó import 0,4 Mrd USD-ral volt több, mint az előző évben. Minden tagországból nőtt a behozatal, jelentősebben a Romániából (40%), Cseh Köztársaságból (22%) és a Szlovák Köztársaságból (21%-kal). A fejlődő országokból az import 29%-kal (0,7 Mrd USD-ral) bővült; a többletből 0,6 Mrd USD export céljára, ipari vámszabadterületre érkezett. A máshova nem sorolható országokból származó import növekedését alapvetően a Kínából érkező gépek (+0,3 Mrd USD) és feldolgozott termékek behozatali többlete okozta. A 2000. évi importnövekmény Oroszországból 950 Mió USD felett, Japánból 550, Kínából 300, USA-ból és Olaszországból 250, a Koreai

Köztársaságból és Nagy-Britanniából 150, Tajvanról, a Cseh Köztársaságból, Szingapúrból, Spanyolországból és a Szlovák Köztársaságból 100 M USD felett volt. Ez a 12 ország a behozatal növekményének 79%-át alkotja. Az egyenleg A kivitel növekedése a fejlett országokba lényegesen meghaladta az onnan származó behozatalét, így az egyenleg (1 Mrd USD) 938 M USD-ral kedvezőbb, mint 1999-ben volt. A 2000. évi egyenleg (2356 M USD) az EU tagállamokkal 1337 M USD-ral javult Legnagyobb kereskedelmi partnerünkkel, Németországgal a pozitív egyenleg 847 millióval tovább nőtt 2.258 M USD -ra Az aktívum emelkedése tapasztalható az Ausztriával, -9- Hollandiával, Franciaországgal, Belgiummal, Portugáliával és Görögországgal folytatott kereskedelmünkben is. Kivitelünk a közép- és kelet-európai országokba az előző évi csökkenést követően a nemzetgazdasági átlagot meghaladó mértékben nőtt, de – alapvetően az

energiaárnövekedés miatt – az import még dinamikusabban bővült. Ez az országcsoport adta a külkereskedelmi hiány 46%-át (-1 846 M USD), az egyenleg a bázisidőszakhoz viszonyítva 941 M USD -ral romlott. A FÁK - országokkal 2.224, Oroszországgal 2133 M USD volt a passzívum A fejlődő országokba irányuló kivitelünk növekedését meghaladta az onnan származó behozatal bővülése, az egyenleg 595 millióval romlott (-2.253 M USD) A többletimportot zömmel az ipari vámszabadterületekre szállították, így ez más országcsoport kivitelének növekedését segítette. A külkereskedelmi termékforgalom áruszerkezete A kivitel közel 60%-át a gépek, gépi berendezések, 29%-át a feldolgozott termékek, 7%-át az élelmiszer, ital, dohány, 2-2%-át a nyersanyagok és az energiahordozók adják. Az exportstruktúra kedvező változását mutatja a gépek, gépi berendezések részarányának növekedése (+3%-pont). A gépek, gépi berendezések

árufőcsoport exportja 17,5%-kal (2,5 Mrd USD -ral) bővült. A kivitelben az ipari vámszabadterületek részaránya 69%. Az energiafejlesztő gép és berendezés kivételével valamennyi árucsoport kivitele nőtt. Az elmúlt években stabil és dinamikus exportnövekedést elérő árucsoportok közül kiemelést érdemelnek a híradástechnikai hangrögzítő és visszaadó készülékek (+51%), a villamosgép és készülékek (+21%) az irodagép és gépi adatfeldolgozó berendezések (+17%). A feldolgozott termékek árufőcsoport kivitele 6,3%-kal (0,5 Mrd USD -ral) több, mint 1999ben volt. A műanyag alapanyagok exportja 51, a színesfémeké 23, a gyógyszer- és gyógyszerészeti termékeké 16%-kal nőtt, míg a ruházati cikkeké 7, a lábbelié 9%-kal csökkent. Az élelmiszer, ital, dohány árufőcsoport kivitele a IV. negyedévi jelentős csökkenés miatt 2000-ben 2,2%-kal (43 M USD -ral) kevesebb volt, mint az előző évben. Bővült az élőállat és állati

takarmány exportja, míg a gabonáé és gabonakészítményeké, a dohányé és dohánygyártmányoké, a zöldségféléké és gyümölcsöké csökkent. A nyersanyagok árufőcsoport exportja 7,2%-kal (44 M USD -ral) nőtt. Bővült a fémtartalmú érc és fémhulladék, az olajos magok kivitele, a legnagyobb mértékben a növényi olaj- és zsír exportja csökkent. Az energiahordozó árufőcsoport kivitele 22,3%-kal, 91 M USD -ral bővült. A villamosenergia kivételével valamennyi energiahordozó exportja nőtt. - 10 - A külkereskedelmi termékforgalom áruszerkezete KIVITEL 1999 2000 M USD Összesen: Élelmiszerek, ital, dohány Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek, gépi berendezések Index % 25 012,5 28 091,9 1 994,7 1 951,3 619,4 663,8 407,2 497,8 7 682,1 8 169,1 14 309,2 16 810,0 BEHOZATAL 1999 2000 Index % M USD 112,3 28 008,2 32 079,5 97,8 848,8 879,7 107,2 629,4 705,7 122,3 1 705,5 2 685,1 106,3 10 772,7 11 328,1 117,5 14 051,8 16

480,8 114,5 103,6 112,1 157,4 105,2 117,3 A forgalom szerkezeti megoszlása és az egyenleg KIVITEL 1999 2000 BEHOZATAL 1999 2000 % Összesen: Élelmiszerek, ital, dohány Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek, gépi berendezések 100,0 8,0 2,5 1,6 30,7 57,2 100,0 6,9 2,4 1,8 29,1 59,8 100,0 3,0 2,2 6,1 38,5 50,2 100,0 2,7 2,2 8,4 35,3 51,4 EGYENLEG 1999 2000 M USD -2 995,7 1 145,9 -10,0 -1 298,3 -3 090,7 257,3 -3 987,5 1 071,5 -42,0 -2 187,3 -3 159,0 329,2 A behozatalban 51% a gépek, gépi berendezések, 36% a feldolgozott termékek, 8% az energiahordozók, 3% az élelmiszer, ital, dohány és 2% a nyersanyagok részaránya. Az élelmiszer, ital, dohány árufőcsoport behozatala 3,7%-kal (31 M USD -ral) nőtt. Mérséklődött a dohány, dohánytermékek, a kávé, tea, kakaó behozatala, míg a húsé és húskészítményeké, a zöldségféléké és gyümölcsöké meghaladta az 1999. évit A nyersanyagok importja 12,1%-kal (76 M USD -ral)

bővült, leginkább a fémtartalmú érceké és fémhulladéké, a cellulózé és papírhulladéké. Az energiahordozók árufőcsoport behozatala 57,4%-kal (980 M USD -ral) nőtt, aránya a nemzetgazdasági importon belül 3%-ponttal emelkedett. Valamennyi energiahordozó importja bővült, a kőolaj, kőolajtermékeké 526 M, a földgázé 425 M USD -ral. A feldolgozott termékek árufőcsoport behozatala 5,2%-kal (555 M USD-ral) nőtt. A tovább feldolgozásra importált termékek közül nőtt a színesfémek (+31%), a műanyag-alapanyagok (+21), a szerves vegyi termékek (+17), a vas és acél (+13), a fémtermékek (+9%-kal) behozatala. A ruházati cikkek importja nem változott, a lábbeliké (1%-kal) és a gyógyszereké (2%-kal) pedig csökkent. A gépek és gépi berendezések árufőcsoporthoz tartozó termékekből 17,3%-kal (2 429 M USD -ral) érkezett be több, mint az előző évben. Az import több, mint fele, a növekmény háromötöde az ipari

vámszabadterületekre érkezett. Az árufőcsoporton belül a speciális szakipari gép és az általános rendeltetésű ipari gép, valamint a közúti jármű kivételével valamennyi árucsoport importja nőtt. Legjelentősebben a villamosgép és készülék és ezek elektromos része (48%-kal), az irodagép és gépi adatfeldolgozó berendezés (20%-kal), a híradástechnikai készülékek (21%-kal) behozatala bővült. A többletimport elsősorban az export és a termelés növekvő részegység és alkatrész szükségletének, valamint a beruházási célú gépbeszerzéseknek a következménye. - 11 - A főbb termékcsoportok forgalma és részaránya a 2000. évben Árufejezet Kivitel M USD Kiemelt összesen: Villamosgép, -készülék és -műszer, ezek elektromos része Irodagép és gépi adatfeldolgozó berendezés Híradástechnikai-, hangrögzítő- és hangvisszaadó készülék Közúti jármű Energiafejlesztő gép és berendezés Általános rendeltetésű

ipari gép és berendezés, gépalkatrész Különféle feldolgozott termék Kőolaj, kőolajtermék és hasonló anyag Ruházati cikk és öltözék kiegészítő Fémtermék Textilfonal, szövet, egyéb textilipari készgyártmány Speciális szakipari gép Színesfém Kiemelt cikkcsoport részaránya (%) a kivitelben forg.-ban Behozatal M USD 20 267,6 3 338,1 72,1 11,9 70,6 14,0 22 231,1 5 101,8 3 886,9 13,8 10,2 2 245,9 2 998,3 10,7 8,4 2 070,9 2 460,1 2 818,9 717,0 8,8 10,0 2,6 8,0 7,7 4,0 2 362,6 1 807,4 1 704,2 553,4 377,8 1 231,2 609,4 373,3 2,0 1,3 4,4 2,2 1,3 3,1 3,0 2,9 2,7 2,4 1 324,3 1 411,5 510,9 1 030,0 1 083,6 417,1 486,2 1,5 1,7 2,1 2,0 849,2 728,8 - 12 - Felhasznált források: 1. wwwkumhu: Magyarország külgazdasága 2000 2. http://portalkshhu 3. Központi Statisztikai Hivatal kiadványai - 13 -