Medical knowledge | Anatomy » Az endokrin rendszer anatómiája (Hypophysis, epiphysis)

Please log in to read this in our online viewer!

Az endokrin rendszer anatómiája (Hypophysis, epiphysis)

Please log in to read this in our online viewer!


 2005 · 18 page(s)  (1 MB)    Hungarian    225    August 07 2009  
    
Comments

No comments yet. You can be the first!

Content extract

AZ ENDOKRIN RENDSZER ANATÓMIÁJA: HYPOPHYSIS, EPIPHYSIS Dr. Székely Andrea Dorottya HYPOPHYSIS GLANDULA PITUITARIA - kicsi, sima felületű, kerekded vagy dorsoventralisan lapított szerv. nyele: infundibulum chiasma opticum mögött; fossa hypophysealis, basilaris vénás sinusrendszer övezi körül. ,. diaphragma sellae, durakettőzet, rajta foramen diaphragmaticum. Az agyvelő kivételekor a nyél rendszerint elszakad, és a hypophysis a koponyaüregben marad. HYPOPHYSIS MORFOLÓGIA ADENOHYPOPHYSIS (lobus anterior) 1. a pars tuberalis adenohypophysis (pars proximalis) a hypophysis nyelét elölről vályúszerűen borítja, 2. a pars intermedia adenohypophysis (lobus intermedius) a hátulsó lebenyre fekszik rá, 3. a pars distalis adenohypophysis (pars pharyngea) a lebeny fő tömegét alkotja NEUROPHYPOPHYSIS : 1. pars proximalis (pars infundibularis) 2. pars distalis neurohypophysis HYPOPHYSIS MŰKÖDÉS HYPOPHYSIS A hypophysist a circulus arteriosus

Willisii-ből (ex a. carotis interna) eredő 15–20 kis ág (elülső, hátulsó hypophysis-artériák) látja el. A vénás vért a sinus circularis vagy a sinus cavernosus gyűjti össze. A hypophysis portalis rendszerét az aa. hypophyseales rostrales adják, amelyek a pars infundibularisban ágazódnak el. Belőlük eredő vénakapillárisok, a portalis vénák látják el az elülső lebeny nagyobb részét. Itt sinusoidokat alkotnak, majd összeszedődve mint elvezető vénák a dura sinusaiba ömlenek. Az erek mentén sympathicus vasomotoros rostok is térnek a hypophysisbe, amelyek a plexus és a n. caroticus internusból, valamint a hypothalamusból származnak; az ereket és a mirigyszövetet idegzik be. TOPOGRÁFIA ÉS VÉRELLÁTÁS HYPOPHYSIS SZÖVETTANI SZERKEZETE Az elülső lebeny kerekded sejtek alkotta kötegekből áll. A kötegeket kötőszövetes hüvely, abban vérérsinusokból álló hálózat veszi körül, ezáltal mindegyik sejtje érintkezik a

kapilláris ablakos endotheljével. A kötegek között vékony nyulványú somaticus vagy satellita sejteket találunk. Az elülső lebeny sejtjeinek cytoplasmájában secretgranulumok vannak, amelyek a leadandó hormonok előanyagai. Ezeknek az előanyagoknak a festődése szerint acidophil festődésű a-sejteket (40%), basophil b-sejteket (10%) és chromophob c-sejteket (50%) különböztetünk meg. Immunhisztológiai módszerekkel azonban a talált serkentő hormonok, releasing faktorok vagy liberinek alapján somatotrop (STH), lactotrop (LTH), gonadotrop (GNRH) luteotrop (LH), thyreotrop (TSH), valamint corticotrop (ACTH) sejteket különböztetünk meg. A sejttípusok száma funkcionális különbséget is mutat. Változhat a nem, a kor és az állapot (terhesség, laktatio) szerint is. Intenzív hatásra az egyes sejtcsoportok syntitiumot (symplasma) képeznek. Holocrin secretio esetén a sejt elpusztul. A talált degranulált sejt mint chromophob sejt képezheti a sejtek

nagyobb tömegét. HYPOPHYSIS SZÖVETTANI SZERKEZETE Pars tuberalis Vasopressin V1B receptor expression HYPOPHYSIS A közti lebeny az elülső lebenyhez hasonlít, a sejtek többsége basophil, a sejtek között kicsi folliculusok vannak. EM vizsgálatok szerint többféle sejttípus (juhban öt-féle) van, amelyek az elülső lebeny sejtjeihez hasonlóak. Jellemző sejttípusa a melanotropint (MSH) termeli, ami amphybiákon a melaningranulumok szaporodását stimulálja a melanophor sejtekben. Juhban lipotropint termel, ami a zsírokból a zsírsavakat felszabadítja. SZÖVETTANI SZERKEZETE HYPOPHYSIS SZÖVETTANI SZERKEZETE A neurohypophysis idegszövet jellegű, vérerekben szegényebb, finom kötőszöveti vázában hálózatot képező idegrostok és idegvégződések között nyúlványos gliasejtek, az ún. pituicyták helyeződnek. Helyenként a középső lebenyből származó, számos, basophil szemcsézettségű sejt, idősebb korban intra- és

extracellularisan pigment is látható benne. A hátulsó lebeny nem termel hormont, hanem csupán a hypothalamus magvaiban (nucleus supraopticus, nucleus paraventricularis) neurosecretio útján termelődő hatóanyagokat, az antidiureticus hormont (ADH; vasopressin) és az oxytocint; az idegrostok axonjaiban szemcsék vagy puffok, illetőleg axonvégződéseiben nagy rögök (Hering-testecskék) alakjában tárolja, és az axovasalis synapsisokon át a vérbe továbbítja. HYPOPHYSIS FEJLŐDÉSE A hypophysis két telepből fejlődik. Az elemi szájüreg ectodermalis eredetű öble, a Rathkeféle tasak, a köztiagy aljához nyúlik, ahonnan az agyvelő basalis lemezéből eredő processus infundibuli társul a tasak hátulsó falához. A Rathke-tasak elülső falából a hypophysis elülső lebenye, hátulsó falából pedig a pars intermedia alakul ki. A processus infundibuliból a neurohypophysis fejlődik. Ez utóbbi alapjába a harmadik agyvelőkamrából a recessus

infundibuli türemkedik be. HYPOPHYSIS RENDELLENES MŰKÖDÉSE ADENOMA Az adenomák típusai: Prolaktinoma ( prolaktin túlműködés ) Növekedési hormont túltermelő adenoma TSH hormont túltermelő adenoma ACTH hormont túltermelő adenoma LH-FSH hormont túltermelő adenoma Hormonálisan inaktív hipofízis daganatok óriásnövés akromegália EPIPHYSIS MORFOLÓGIA TOPOGRÁFIA A tobozmirigy, gl. pinealis s epiphysis cerebri, barnásvörös színű, tömör szerkezetű, kicsi szerv, amely a harmadik kamra tetején, a köztiagy hátulsó végén, colliculus superiorok között helyezkedik el. A köztiagyvelőhöz két nyél, habenula, köti Alapjába a III. kamra öblösödik be recessus pinealis formájában; teste kerek, caudalisan irányuló csúcsa tompa. A mirigyet kívülről kötőszövetes és gliasejtes tok veszi körül, amely a lágy agyvelőburokból fejlődik. A tokból eredő érdús sövények kis lebenykéket (sejtkötegeket), esetenként

hólyagocskákat, cystákat különítenek el a mirigy állományában. A parenchyma vázát erek és gliarostok hálózata alkotja A tobozmirigy parenchymája kétféle sejttípusból áll, amelyek gliaszármazékok. A mirigy melatonint termel, ami felszabadítja a gonadtrop hormont és ezáltal serkenti a nemi mirigyek fejlődését. A serotonin- és a melatoninképzés függ a fényhatástól (biológiai ritmus!),. Ezt igazolja az is, hogy myelinhüvely nélküli idegrostok kötik össze a tobozmirigyet a diencephalonnal. Az agyfüggelék antagonistája. Ivarérés idején sorvad, ha korai sorvadásnak indul, korai nemi érés (pubertas praecox) a következmény. Antioestrogen és antiandrogen hatása van, madarakban és emlősökben gátolja a gonadotrop hormon szintézisét; fontos szerepe van tehát a gonádok fejlődésében. Működését a fényintenzitás változása befolyásolja, ezért mint „biológiai óra”, szerepe lehet az évi és a napi életritmus

fenntartásában is. A pinealocyta emlősökben is fényérzékelő receptor, és egyben secretiós sejt is lehet. A tobozmirigy ereihez a sympathicus idegrendszer elülső nyaki ganglionjától rostok térnek. EPIPHYSIS Melaninon kívül tartalmaz még: Small molecules 5-methoxytryptophol Adrenaline Noradrenaline Serotonin Histamine Inositol Iodinated compounds Taurine Pteridines Peptides Arginine vasotocin Angiotensin I Melano-und lipotropins Enkephalins EPIPHYSIS MŰKÖDÉSE EPIPHYSIS A pinealocyták vagy fősejtek, sokszögű, gyakran nyúlványos, cytoplasmában gazdag sejtek a melatoninsynthesis jeleivel. Közöttük involutio (degeneratio) jeleit is mutató sejtek is vannak. A cystaképződés, a kalcium- és a magnéziumsókat tartalmazó konkremetumok, granulumok, (acervuli cerebri) kifejlődése is jellemző a pinealocytákra. Az astrocyták rostos cytoplasmájú sejtek; az előző sejtek között csoportokban találhatók. Némely helyen a lebenykék

határain gliasejtek laza hálózatában kevés gliocytából álló gliaplaque-ok láthatók, amelyekben nincsenek pinealocyták. A recessus pinealist és a cystákat ependyma béleli. SZÖVETTANI SZERKEZETE EPIPHYSIS FEJLŐDÉSE PATHOLOGIÁJA Corpus pineale tumorai: igazi, melanotonint termelô pinealoma ritka, gyakoribbak a germinoma, teratoma és egyéb csírasejtes daganatok. Típusos esetben Parinaud tünetcsoportot vagy occlusiv hydrocephalust okoznak. A többi agydaganathoz képest a tumor markerek a HCG és alfa foetoprotein emelkedett értéket mutathatnak. CT és MR kielégítô morphológiai képet ad a mûtéti megoldásokhoz. Mûtétileg infra- supratentorialis és transventricularis megközelítések lehetségesek a pinealis regio sebészetében. Mivel az ittlévô daganatok 70 %-a sugárérzékeny, stereotaxias biopsia után irradiatio javasolt, (természetesen occlusiv hydrocephalus esetén mûvi liquor elvezetés elvégzését követôen). A megkisebbedett,

irradiált tumor sebészileg is eltávolítható. A tobozmirigy a köztiagy dorsalis lemezének caudodorsalis kitüremkedéseként korán kifejlődik. A lágy agyvelőburok teljesen körülveszi a fejlődő mirigyet. Utóbbiba később az érfonat, plexus chorioideus ventriculi tertii, sarjadzik be, alapján a harmadik agyvelőkamra recessus pinealisa alakul ki. Az epiphysis a páratlan, parietalis ősszem (harmadik szem) nyelének maradványa, amely némely reptiliában még fellelhető