History | High school » Történelem középszintű írásbeli feladatsor és megoldás

TÖRTÉNELEM MINTAFELADATSOROK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI FELADATSOR (I.) (A feladatok megoldásához Történelmi atlasz és Helyesírási kéziszótár használható!) I. Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok 1. FELADAT Az ókor művelődéstörténeti emlékeire utalnak az alábbi képek. Mit ábrázolnak? a) . b) . c) . d) Melyik civilizációhoz köthetők a képek? . 2 pont 2. FELADAT Az alábbi ókori személyekhez milyen tevékenység köthető? Betűjelekkel válaszoljon! A) történetíró B) szónok C) filozófus a) . Ciceró b) . Arisztotelész c) . Thuküdidész d) . Tacitus 2 pont 233 3. FELADAT Melyik mai országba utazna el, ha meg szeretné nézni a következő ókori emlékhelyeket? Akropolisz a) . Aquincum romjai b) . Colosseum c) . 2 pont 234 4. FELADAT Húzza alá a magyar nép korai történetével kapcsolatos felsorolásban az oda nem illő szót! Indokolja meg választását! a) Hunor, Magor, Emese, Árpád b) Indoklás: .

c) Levédia, Szilézia, Etelköz, Magna Hungaria d) Indoklás: . e) táltos, fejedelem, gyula, ispán f) Indoklás: . g) nemzetség, törzs, nagycsalád, nemzet h) Indoklás: . 4 pont 5. FELADAT Jelölje a térképen XIV–XV. századi törökellenes harcok három színhelyét! Számjelekkel válaszoljon! 1) Nikápoly 2) Nándorfehérvár 3) Konstantinápoly 3 pont 6. FELADAT Soroljon föl három, Széchenyi István által a hazai közlekedés fejlesztésére szorgalmazott kezdeményezést! . . . 3 pont 235 7. FELADAT A forrás a tatárjárás legjelentősebb csatájáról, az 1241 áprilisában lezajlott muhi ütközetről tudósít. Melyik seregre igazak az alábbi állítások? Betűjelekkel válaszoljon! „A tatárok nem messze a hadseregtől találtak egy gázlót, és egy éjszaka alatt mindnyájan átkeltek rajta, és hajnalban a király seregét körülvéve, jégesőként kezdték lőni nyilaikat a hadseregre. A magyarok, részint hogy meglepték,

részint hogy ravaszsággal megelőzték őket, fegyvert öltve lóra szálltak, de a katonák nem tudták uraikat, az urak katonáikat megtalálni, és amikor harcba indultak, lanyhán és egykedvűen vonultak. A nyíllövések oly sűrűn estek, hogy a harcosokat szinte árnyékba borították, és a nyilak úgy repdestek a levegőben, mint a sáskák és szöcskék szoktak szállni. És így, mivel a nyilazást nem tudták megállítani, visszatértek a sereg kötelékébe A király pedig nem volt képes felállítani a csatarendet. És ha a magyarok a sereg egy-egy részéből összegyűlten vonultak a harcba, a tatárok szembejöttek velük nyilaikkal, és arra kényszerítették őket, hogy visszavonuljanak a sereg körletébe, úgyhogy a szerfölött nagy hőség és a hely szűke következtében akkora fáradtság vett erőt rajtuk, hogy a király és a kalocsai érsek, akik aggódva rettegtek, sem fenyegetésekkel, sem hízelgésekkel és buzdítással nem voltak képesek

harcba küldeni őket, hiszen hajnaltól egészen délig ebben a szorongatott helyzetben voltak már.” (Rogerius: Siralmas ének című munkájából.) A) magyarra B) tatárra C) mindkettőre D) egyikre sem a) A teljes hadsereg a nomád harcmodor alapján küzdött. b) Lovas harcmodor jellemzi. c) Meglepte az ellenséget. d) Legfontosabb fegyvere a számszeríj volt. e) Nem tudott hadrendbe állni. f) Súlyos hadvezetési hibát követett el. 3 pont 8. FELADAT 1301 és 1526 között a magyar trónon több dinasztia váltotta egymást. Melyik uralkodócsaládhoz tartoztak a következő uralkodók? Betűjelekkel válaszoljon! A) Jagelló B) Hunyadi C) Anjou D) Luxemburg E) Habsburg F) Capet a) I. (Nagy) Lajos b) Zsigmond c) V. László d) Mátyás e) II. Lajos 5 pont 9. FELADAT A XVI. század történetével kapcsolatos állításokat sorolunk fel Írjon „I” betűt az igaz és „H”-t a hamis állítások elé! a) Luther Márton 1517-ben kezdte hirdetni tanait.

b) Luther Márton tanainak hatására alakult meg a jezsuita rend. c) Kálvin János magyarországi követőit reformátusoknak nevezzük. d) Az unitáriusok elfogadták a Szentháromságot. 4 pont 236 10. FELADAT Döntse el az 1848-as áprilisi törvények alábbi részlete alapján, hogy ki rendelkezett választójoggal a felsorolt személyek közül! Betűjelekkel válaszoljon! „Politikai jogélvezetet azoktól, kik annak eddig gyakorlatában voltak, elvenni, a jelen országgyűlés hivatásának nem érezhetvén, mindazok, kik a megyékben és szabad kerületekben az országgyűlési követek választásában eddig szavazattal bírtak, e jog gyakorlatában ezennel meghagyatnak. Ezen kívül: Az országnak s kapcsolt részeknek mindazon bennszületett, vagy honosított, legalább 20 éves, és sem atyai, sem gyámi, sem gazdai hatalom, sem pedig elkövetett hűtlenség, csempészkedés, rablás, gyilkolás és gyújtogatás miatt fenyíték alatt nem levő lakosai, a nőket

kivéve, törvényesen bevett valláskülönbség nélkül, választók: a) Kik szabad királyi városokban, vagy rendezett tanáccsal ellátott községekben 300 ezüst forint értékű házat vagy földet, egyéb községekben pedig eddigi úrbéri értelemben vett ¼ telket, vagy ezzel hasonló kiterjedésű birtokot, kizáró tulajdonul, vagy hitveseikkel, s illetőleg kiskorú gyermekeikkel közösen bírnak. b) Kik mint kézművesek, kereskedők, gyárosok telepedve vannak, ha tulajdon műhelyjel vagy kereskedési teleppel, vagy gyárral bírnak, s ha kézművesek, folytonosan legalább egy segéddel dolgoznak. c) Kik, habár a fentebbi osztályokba nem esnek is, saját földbirtokukból vagy tőkéjükből eredő 100 ezüst forint évenkénti állandó s biztos jövedelmet kimutatni képesek. d) Jövedelmükre való tekintettel a tudorok, sebészek, ügyvédek, mérnökök, academiai művészek, tanárok, a magyar tudós társaság tagjai, gyógyszerészek, lelkészek,

segéd-lelkészek, községi jegyzők és iskolatanítók, azon választókerületben, mellyben állandó lakásuk van. e) Kik eddig városi polgárok voltak, ha a fentebbi pontokban leírt képességekkel nem bírnak is.” V: volt választójoga N: nem volt választójoga a) A. Antal egyetemi professzor Pesten él családjával: feleségével és három gyermekével b) B. Boldizsár 21 éves cipészsegéd c) C. Csongor 18 éves jogászhallgató, ősi nagybirtokos család sarja d) D. Dezső elszegényedett, birtoktalan nemesi család sarja, aki 200 ezüst forint értékű vidéki, kisvárosi házában él. e) .E Eulália 30 éves özvegy grófnő, 1000 holdas földbirtokkal f) . F Ferenc felszabadított negyed telkes jobbágy 3 pont 11. FELADAT Az alábbi fogalmak, nevek a két világháborúhoz kapcsolódnak. Válogassa szét ezeket! Betűjelekkel válaszoljon! a) állóháború, f) partizán, b) antant, g) Sztálingrád, c) Doberdo, h) Wilson, Első világháború d)

Szarajevó, i) Voronyezs, e) totális háború, j) koncentrációs tábor, Második világháború . . 5 pont 237 12. FELADAT Párosítsa össze a második világháború ugyanazon évében történt eseményeit! Betűjelekkel válaszoljon! Egyetemes események A) A II. világháború kitörése B) A második front megnyitása C) Hirosimai atombombázás D) Anschluss E) A Szovjetunió megtámadása Magyar események a) Első bécsi döntés b) Magyar kiugrási kísérlet c) Kárpátalja elfoglalása d) Magyarország felszabadulása 4 pont 13. FELADAT Az 1935-ös és 1949-es magyarországi birtokviszonyokat láthatja az ábrákon. A diagramok alapján válaszoljon az alábbi kérdésekre! a) Melyik birtoktípus volt az uralkodó 1935-ben? . b) Melyik birtoktípus vált dominánssá 1949-re? . c) Mi idézte elő a jelentős változást? . Hogyan alakította át ez a változás a magyar társadalomszerkezetet? Melyik társadalmi csoport d) szűnt meg? . e) erősödött meg?

. 5 pont Összesen 45 pont 238 II. Szöveges, kifejtendő feladatok OLVASSA EL FIGYELMESEN! A következő feladatok közül összesen hármat kell kidolgoznia. Az alábbi szabályok alapján kell választania: Kidolgozandó egy, az egyetemes történelemre vonatkozó rövidebb feladat, kettő, a magyar történelemre vonatkozó egy rövidebb és egy hosszabb, különböző korszakokra vonatkozó feladat. Kizárólag a helyesen kiválasztott feladatok értékelhetők! Tanulmányozza figyelmesen a feladatokat, majd karikázza be az alábbi táblázatban a választott feladatok sorszámát! A kettősvonallal elválasztott egységekben csak egy jelölés szerepelhet. A válasz hossza, pontszáma Korszakok, témák rövid Egyetemes történelem pont 1. Athéni demokrácia 1. 12 2. Szövetségi rendszerek az első világháború előtt 2. 12 Luxemburgi Zsigmond várospolitikája 3. 12 3. Magyarország három részre szakadása Magyar történelem hosszú 4. Deák

Ferenc és a kiegyezés 4. 5. II. József és az abszolutizmus 5. 12 6. Sztálin-szobor avatása 7. Magyarország a második világháborúban 21 21 12 8. 21 Ellenőrizze választása helyességét! A „rövid” kifejtés 70–90 szavas (kb. 6–8 soros), a „hosszú” pedig 130–150 szavas (kb 25– 30 soros) válaszokat igényel. Feladat Elérhető pont 1. (rövid) 12 2. (rövid) 12 3. (hosszú) 21 Összesen 45 239 Elért pont EGYETEMES TÖRTÉNELEM 1. FELADAT 1. korszak: Athéni demokrácia (12 pont) Mutassa be az alábbi forrásrészlet segítségével a Kleiszthenész-kori (Kr. e VI század) államszervezetet! Fogalmazza meg, miért nevezhetjük az athéni államot demokratikusnak! „először is mindenkit tíz phülébe osztott [Kleiszthenész] a négy helyett, mert azt akarta, hogy összekeveredjenek és így többen részesüljenek a polgárjogokban. Felállította aztán az ötszázak tanácsát a négyszázaké helyébe, phülénként ötven

taggal az addigi száz helyett. Az egyes démoszokban lakókat egymás démosztársaivá tette, hogy ne apjuk nevével jelöljék meg őket, megkülönböztetve az új polgárokat, hanem mint démoszuk tagjait nevezzék őket meg Ezek megtörténtével az államrend a Szolóninál sokkal demokratikusabb lett. Hiszen Szolón törvényei közül a türannisz alatt sok feledésbe is ment, mert nem használták, Kleiszthenész viszont tekintettel a tömegre, másokat, újakat hozott, s ezek közé tartozik a cserépszavazásról hozott törvény is. Először az ezután a rendezés utáni ötödik évben, Hermokkreon arkhónsága alatt szövegezték meg az ötszázak tanácsa számára azt az esküt, amit még most is tesznek Azután phülénként megválasztották a sztratégoszokat, mindegyik phüléből egyet, az egész sereg vezére pedig a polemarkhosz volt.” (Arisztotelész Az athéni állam) 2. FELADAT 2. korszak: A szövetségi rendszerek az első világháború előtt (12

pont) Mutassa be az első világháború előtti nagyhatalmi szövetségi rendszerek kialakulását! – Nevezze meg az egyes szövetségeket, illetve az azokat alkotó hatalmakat! – Térjen ki a szövetségeken belüli érdekekre és ellentétekre! Használja a középiskolai Történelmi atlasz megfelelő térképét (térképeit)! 240 MAGYAR TÖRTÉNELEM 3. FELADAT 3. korszak: Luxemburgi Zsigmond várospolitikája (12 pont) Mutassa be a forrásrészlet felhasználásával Luxemburgi Zsigmond várospolitikáját! „2.§ Ez az ok, hogy országunk minden megyéjéből és kerületéből a követeket, és a királyi joghatóságunk alá tartozó városok, mezővárosok és szabad községek küldötteit összehívtuk, s mindnyájuknak és mindeniküknek kéréseit, kívánságait, előadásait, véleményeit és panaszait meghallgattuk, és pontosan megértettük: hogy némely városokat védfalakkal kell körülvenni, némely szabad községeket vagy mezővárosokat a

városok rangjára kell emelni, 1.1§ Hogy a fonttal, mérleggel, öllel való mérés, a bornak, gabonának kimérése, s általában minden megmérhető és mázsálható dolognak kimérése és mázsálása minden városban, a mezővárosokban, várakban, s egyáltalán országunk határain belül mindenütt Buda városunk mértéke szerint történjék 2. Elrendeltük azonkívül, hogy az idegen kereskedőknek bármely városban posztót levágni és rőfönként eladni, sőt egyszerre hat végnél kevesebbet eladni semmikor, még vasárnapokon se legyen szabad, ha ugyan azoknak a kereskedőknek van hat vagy ennél több darab posztójuk Hogyha másként mernének cselekedni, minden vég posztót, melyet jelen rendelés ellenére eladtak, elidegenítettek vagy elcseréltek, valamint az azokért netalán fizetett pénzt is el kell tőlük venni. 12. Ezenfelül, ha azoknak a városoknak a polgárai, melyeket újonnan létesítettünk és amelyeket más városok szabadságaival

láttunk el, bíráik és esküdtjeik ítéletében és határozatában megnyugodni nem akarnának, megannyian ahhoz a városhoz, amelynek szabadságaival élnek vagy tárnokmesterünkhöz fellebbezhetnek.” (Az 1405. évi városi dekrétumokból) 4. FELADAT 3. korszak: Magyarország három részre szakadása (21 pont) Mutassa be az ország három részre szakadásának folyamatát (1526–1541)! – Nevezzen meg néhány belső és külső körülményt, amelyek akadályozták a hódítóval szembeni eredményes védekezést! Használja a középiskolai Történelmi atlasz megfelelő térképét (térképeit)! 5. FELADAT 4. korszak: Deák Ferenc és a kiegyezés (12 pont) Mutassa be idézetek és ismeretei alapján, hogyan változott meg Deák Ferenc véleménye 1861 és 1867 között! Tárja fel azokat a hazai és nemzetközi tényezőket, amelyek az osztrák– magyar kiegyezéshez vezettek! „Amit erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse ismét

visszahozhatják; de amiről a nemzet, félve a szenvedésektől önmaga lemondott, annak visszaszerzése mindig nehéz, s mindig kétséges.” (Az 1861-es országgyűlés feloszlatása előtt.) „Bizonytalan eseményektől várni a kétes jövőt, és eközben a nemzet erejét és jólétét, bizodalmát és reményét napról napra mindinkább enyészni engedni: helytelen, sőt káros számítás lett volna, mert könnyen megtörténhetik vala, hogy a várt esemény be nem következik, vagy majd akkor következik be, amikor a segély elgyöngült nemzetünkre már késő.” (1867. március 28 A közös ügyek tárgyában tett javaslatról) 241 6. FELADAT 4. korszak: II József és az abszolutizmus (21 pont) Mutassa be a szöveg alapján, miként vélekedett II. József az uralkodó feladatairól! Jellemezze a felvilágosult abszolutizmus működését, társadalmi fogadtatását! „Minden alattvaló urától vár védelmet és biztonságot. Ezért az uralkodó

kötelessége, hogy alattvalói jogait rögzítse, ügyeiket úgy vezesse, hogy a közjó és az egyén javát egyaránt szolgálja () A legfőbb hatalom, ami az uralkodót illeti, minden határozatára, melyet rendelet formájában adnak ki, a kötelező jelleg bélyegét nyomja rá.” „Vallási türelem annyit jelent, mint megengedni, hogy hivatalokban alkalmazható legyen, földbirtokot szerezhessen, és ipart űzhessen, és polgár lehessen vallási különbség nélkül mindenki, aki erre alkalmas és hasznára van az államnak.” „A jobbágyság állapotját annyiban, amennyiben a parasztok ennél fogva eddigelé örökös kötelesség alá vettetve és a földhöz kötve voltanak, a jövendőre teljességgel eltöröljük, és azt akarjuk, hogy ebben az értelemben a jobbágy nevezettel többé ne éljenek.” (Tankönyvi idézet) 7. FELADAT 5. korszak: Sztálin-szobor avatása (12 pont) Mutassa be a szövegrészlet alapján, hogy a Rákosi-korszak miként sajátította

ki a nemzeti függetlenség eszméjét, s hogyan próbálta meg a diktatúrát jelképező Sztálin-szobrot a szabadság szimbólumaként megjeleníteni! „Ő (ti. Sztálin) a magyar történelemnek is a legnagyobb alakja István király államalapító munkája, a Hunyadiak és a Zrínyiek halált megvető honvédelem, Rákóczi hősi szabadságküzdelme, Kossuth Lajos, 1848-49 dicsőséges forradalma, Petőfi, Ady, József Attila álma, a Tanácsköztársaság roppant kezdeményezése, a magyar kommunisták három évtizedes, vértanúságban gazdag harca – a Szovjet Hadsereg győzelmével győzött. () A városunk fölé magasodó Sztálin-szobor azt hirdeti (), hogy a hazát szeretni és hűnek lenni a Szovjetunióhoz, hazafiasnak lenni és proletár módra nemzetközinek lenni – egyet jelent.” (Szabad Nép, 1951. december 16) 8. FELADAT 5. korszak: Magyarország a második világháborúban (21 pont) Mutassa be a szövegrészlet felhasználásával, hogy hogyan jutott el

Magyarország a háború kezdetén elfoglalt fegyveres semlegesség pozíciójától a német megszállásig! Válaszában fejtse ki, milyen belpolitikai következményekkel járt a háborúban való részvétel! „Főméltóságú Úr! Szószegők lettünk – gyávaságból – a mohácsi beszéden alapuló örökbéke-szerződéssel szemben. A gazemberek oldalára álltunk – mert a mondvacsinált atrocitásokból egy szó sem igaz. Sem a magyarok ellen, de még a németek ellen sem! Hullarablók lettünk! A legpocsékabb nemzet. Nem tartottalak vissza Bűnös vagyok” 1941. április 3 Teleki Pál A TELJES FELADATLAP ÖSSZPONTSZÁMA 90 PONT 242 MEGOLDÁS ÉS ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ (I.) I. Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok 1. FELADAT a) piramisok b) hieroglifák c) szarkofág d) egyiptomi (elemenként 0,5 pont; összesen 2) 2. FELADAT a) B b) C c) A 3. FELADAT a) Görögországba b) itthon maradnék vagy Magyarországra 4. FELADAT Aláhúzva: a) Árpád

c) Szilézia e) táltos g) nemzet d) A (elemenként 0,5 pont; összesen 2) c) Olaszországba (2 jó válasz: 1 pont; összesen 3) b) valóságos történelmi személy d) nem tartozik a magyar őstörténet állomásai közé f) nem méltóságnév (elemenként 0,5 pont; összesen 2) h) későbbi fogalom 5. FELADAT A) 2 B) 3 C) 1 (elemenként 1 pont; összesen 3) 6. FELADAT Minden helyes válasz elfogadható, például: Állandó Lánchíd építése a Dunán A Tisza szabályozása A Vaskapu hajózhatóvá tétele 7. FELADAT a) B b) D c) B d) C e) A 8. FELADAT a) C b) D c) E d) B e) A 9. FELADAT a) I 10. FELADAT a) V 11. FELADAT Első világháború: a, b, c, d, h Második világháború: e, f, g, i, j 12. FELADAT a) D b) H b) N b) B c) I c) N c) A (elemenként 1 pont; összesen 3) f) A (elemenként 1 pont; összesen 5) d) H d) V (elemenként 0,5 pont; összesen 2) (elemenként 1 pont; összesen 4) e) N d) C f) V (elemenként 0,5 pont;

összesen 2) (elemenként 0,5 pont; összesen 5) (elemenként 1 pont; összesen 4) 13. FELADAT a) 100 holdnál nagyobb vagy nagybirtok b) 5–10 holdas vagy kisbirtok c) földosztás d) nagy- és középbirtokosok e) törpe- és kisparaszti réteg (elemenként 1 pont; összesen 5) 243 II. Szöveges, kifejtendő feladatok 1. FELADAT Az értékelés szempontjai A feladat megértése K O M P E T E N C I Á K 1.1 Történelmi forrásokból (tárgyi, írásos stb.) információk gyűjtése, következtetések megfogalmazása. 2.1 Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használata Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Optimális megoldás Feladatmegértés és lényegkiemelés. A vizsgázó válaszában elsősorban a Kleiszthenész által bevezetett intézkedéseket és a demokrácia – a forrásban szereplő – vonatkozásait értelmezi és elemzi. A vizsgázó a forrás alapján megnevezhet hat (phülé, ötszázak tanácsa, cserépszavazás, arkhón, sztratégosz,

polemarkhosz) a forrásban szereplő tisztséget, illetve intézményt, saját ismeretei alapján kiegészítheti további két (népgyűlés, esküdtszék) intézménnyel. A vizsgázó logikusan felépítve bemutatja a demokrácia kiterjesztését. Pl.: a területi elv következtében többen szólhatnak bele a politikába; az ötszázak tanácsát is területi alapon választják, így a démosz befolyása válik döntővé; a démoszok után kapják nevüket, hogy csökkentsék a származás szerepét; a cserépszavazás biztosíték a türannisszal szemben; területi elv alapján választják a hadvezéreket is. A vizsgázó az államszervezetre vonatkozó fogalmakat helyesen használja saját szövegében. A szerkezet a logikus kifejtést szolgálja. A szöveg gördülékeny, a mondatok világosak és egyértelműek. 244 Pont 1 10 1 2. FELADAT Az értékelés szempontjai Optimális megoldás Feladatmegértés és lényegkiemelés. A vizsgázó válaszában elsősorban

arra fókuszál, hogy milyen A feladat megértése érdekek alapján szerveződtek meg a szövetségi rendszerek. 1.4 A történelmi térké- A vizsgázó a történelmi térkép alapján megnepek felhasználása isvezi az első világháború előestéjén egymással meretszerzéshez. szembenálló szövetségi rendszereket és azok tagjait. 2.1 Történelmi fogal- A vizsgázó válaszában helyesen használja a dipmak azonosítása, helomáciatörténet legfontosabb fogalmait (pl K lyes használata. egyensúly, hatalmi politika). O 3.6 Konkrét történelmi A vizsgázó a folyamatot legalább 12 ismeretelem M események térben és (pl. tagjai, létrejöttük időpontja – az időpontok P időben való elhelyezémegjelölése a megfelelő szövetségi kapcsolat E se. megnevezésével együtt számít egy ismeretelemT nek: 1879 – kettős szövetség = egy ismeretelem!) E felhasználásával tartalmilag hibátlanul bemutatja N és (részben a történelmi térkép segítségével) C

mindkét szövetségen belül legalább 2-2 tag köI zött helytálló módon fogalmaz meg áthidalandó Á ellentétet (Franciaország és Anglia között afrikai K ellentétük miatt, Anglia és Oroszország között Közép-Ázsiában mutatkozó érdekellentéteik miatt, a Német Császárság és az Osztrák–Magyar Monarchia között, Románia vagy Olaszország és az Osztrák–Magyar Monarchia között a Balkánon stb.) A szerkezet a logikus kifejtést szolgálja. Megszerkesztettség, A szöveg gördülékeny, a mondatok világosak és nyelvhelyesség egyértelműek. 245 Pont 1 10 1 3. FELADAT Az értékelés szempontjai Optimális megoldás Feladatmegértés és lényegkiemelés. A vizsgázó válaszában a forrásban megtalálható városi kiváltságokra koncentrál. 1.1 Történelmi forrásokból A vizsgázó a forrás alapján felsorolhatja a (tárgyi, írásos stb.) informá- törvénycikkek városokat érintő intézkedéciók gyűjtése, következtetéseit,

jellemzőit: városi követeket hívott az sek megfogalmazása, országgyűlésbe (tanácsába); fallal kell több várost körülvenni, várossá kell nyilvánítani több települést, az országban a budai mértéket használják, korlátozza az idegen kereskedők kiskereskedelmi tevéK kenységét, a városok feljebbviteli fóruma O a tárnoki szék. M 1.1 következtetések megfo- A vizsgázó megállapítja, hogy Zsigmond P galmazása. erősíteni kívánta a városokat, egyrészt E 1.1 Legyen képes a forrás renddé szerveződésüket, másrészt gazdaT szerzőjének szándékára, állás- sági erejüket. E pontjára utaló megállapításoN kat tenni, és azokat a forrás és C saját ismeretei alapján indoI kolni. Á 1.1 Megadott szempontok A vizsgázó Zsigmond várospolitikáját el K alapján tudjon információkat tudja helyezni a magyar rendiség kialagyűjteni a forrásból, és tudja kulása és a városfejlődés történetében. az információkat saját korábbi

ismereteivel összevetni, az eltéréseket megfogalmazni és indokolni. 2.1 Történelmi fogalmak azo- A vizsgázó helyesen használja a városi nosítása, helyes használata. kiváltságokat jelentő fogalmakat. A szerkezet a logikus kifejtést szolgálja. Megszerkesztettség, nyelvhelyesség A szöveg gördülékeny, a mondatok világosak és egyértelműek. A feladat megértése 246 Pont 1 10 1 4. FELADAT Az értékelés szempontjai Optimális megoldás Feladatmegértés és lényegkiemelés. A téma kidolgozása során a vizsgázó elsősorban az ország A feladat megértése három részre szakadásának bel- és külpolitikai tényezőit veszi számba. 1.4 A történelmi térké- A vizsgázó a történelmi térkép és saját ismeretei pek felhasználása isalapján a folyamat legalább 20 ismeretelemét (pl. meretszerzéshez. csaták, várostromok, várvédők neve, békék időpontja, hazai belpolitikai tényezők – „köznemesi K párt” – az időpontok

megjelölése a megfelelő O esemény megnevezésével együtt számít egy isM meretelemnek: 1538: váradi béke = egy ismeretP elem!) felhasználja összefoglalójában. E 3.6 Konkrét történelmi A vizsgázó a folyamatot tartalmilag hibátlanul, T események térben és lehetőség szerint kronologikus rendben bemutatja E időben való (ettől indokolt esetben eltérhet), és megnevez N elhelyezése. legalább 1–1 olyan hazai, illetve nemzetközi jeC lenséget az eredménytelenség okaként (pl.: a I Habsburgokat lekötötte nyugaton a Cognac-i liga, Á a nemesség megosztottsága miatt egyik király K sem volt képes jelentős anyagi, illetve katonai erőket mozgósítani, kölcsönös bizalmatlanság egymás iránt), amelyeket a hazai történelemtanítás jelentős okként tart számon. A tanuló fogalmazványa szerkesztett szöveg. A szerkezet a logikus kifejtést szolgálja. A szöveg gördülékeny, a mondatok világosak és Megszerkesztettség, egyértelműek.

nyelvhelyesség A tanuló megállapításai árnyalt elemző készségről tanúskodnak. 247 Pont 4 12 5 5. FELADAT Az értékelés szempontjai A feladat megértése K O M P E T E N C I Á K 1.1 Történelmi forrásokból (tárgyi, írásos stb.) információk gyűjtése, következtetések megfogalmazása. 4.2 Annak bizonyítása, hogy a történelmi eseményeknek általában több oka és következménye van. Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Optimális megoldás Feladatmegértés és lényegkiemelés. A vizsgázó válaszában arra koncentrál, hogy miért változott meg Deák nézete a kiegyezést illetően az 1860-as évek folyamán. A vizsgázó szabatosan és pontosan megállapítja a két nyilatkozat közötti tartalmi különbséget (1861-ben Deák biztosítani akarta Magyarország alkotmányos különállását, míg 1867-ben kompromisszumkészséget mutatva kész engedményeket tenni). A vizsgázó (lehetőleg kronológiai rendben, szempontok szerint

rendszerezve: passzív ellenállás, háborús vereség, az emigráció tevékenysége) bemutatja a kiegyezéshez vezető utat, bizonyítja, hogy egyszerre több ok vezetett a mindkét részről megnyilvánuló megegyezési szándékhoz és a kiegyezéshez, és legalább 3–4 konkrét ismeretelemet felhasználva feltételezéseket fogalmaz meg az álláspontok megváltozásának okaival kapcsolatban (pl. Deák, Húsvéti cikk, Októberi Diploma, 1866: königgrätzi csata). A szerkezet a logikus kifejtést szolgálja. A szöveg gördülékeny, a mondatok világosak és egyértelműek. 248 Pont 1 10 1 6. FELADAT Az értékelés szempontjai Optimális megoldás Feladatmegértés és lényegkiemelés. A téma kidolgozása során a vizsgázó arra összpontosít, hogy bemutassa a felvilágosult abszolutizmus saA feladat megértése játosságait és II. József uralkodásának ellentmondásait 1.1 Történelmi forrá- A vizsgázó rendszerezve, minimum öt konkrét sokból

(tárgyi, írásos intézkedés, rendelet vagy probléma említésével stb.) információk (pl.: a birodalom sokszínűsége, heterogenitása, gyűjtése, nyelvrendelet, közigazgatás átszervezése) mutatja be II. József felvilágosult abszolutista államának működését. K O 1.1 következtetések A vizsgázó szabatosan és pontosan, részben saját M megfogalmazása. szavaival, a forrásra hivatkozva megfogalmazza a P felvilágosult abszolutizmus legalább három fő E jellemzőjét (rendeleti kormányzás, korszerűsítés T szándéka, vallási türelem, gondoskodás, jobE bágyvédelem), és megállapítja, hogy II. József N politikája nagy ellenállásba ütközött MagyarorC szágon. I 4.13 Személyek, pár- A vizsgázó kitérhet II József személyiségére Á tok, csoportok szere- vagy személyes szerepére. („Kalapos király”, K pének fölismerése személyes tulajdonságok stb.), a magyar politikai egy-egy történelmi felvilágosodás kialakulására

gyakorolt hatására esemény alakulásában. (jozefinizmus), megemlítheti, hogy maga II József is sikertelennek ismerte el törekvéseit, amikor halálos ágyán két kivétellel visszavonta rendeleteit. A tanuló fogalmazása szerkesztett szöveg. A szerkezet a logikus kifejtést szolgálja. A szöveg gördülékeny, a mondatok világosak és Megszerkesztettség, egyértelműek. nyelvhelyesség A tanuló megállapításai árnyalt elemző készségről tanúskodnak. 249 Pont 4 12 5 7. FELADAT Az értékelés szempontjai A feladat megértése K O M P E T E N C I Á K 1.1 Történelmi forrásokból (tárgyi, írásos stb.) információk gyűjtése, következtetések megfogalmazása. 2.1 Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használata Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Optimális megoldás Feladatmegértés és lényegkiemelés. A vizsgázó válaszában fölismeri, hogy a szöveg alapvetően a tömegek megtévesztése, „manipulációja” érdekében

született. A vizsgázó a forrás alapján felsorolja, hogy a magyar történelem mely eseményei és alakjai jelennek meg a szövegben. Rögzíti, hogy a forrás a Sztálin-szobor felavatására készült. A vizsgázó kísérletet tesz annak indoklására, hogy a forrásban megjelenő sajátos „történelmi” válogatásnak mi volt a szempontja. Észrevételezi, hogy a különböző jelentőségű események (pl. államalapítás, Tanácsköztársaság) milyen indokok miatt kerülhettek egymás mellé. A vizsgázó tudja használni a nemzeti függetlenség és a hazaszeretet fogalmakat. A szerkezet a logikus kifejtést szolgálja. A szöveg gördülékeny, a mondatok világosak és egyértelműek. 250 Pont 1 10 1 8. FELADAT Az értékelés szempontjai Optimális megoldás Feladatmegértés és lényegkiemelés. A vizsgázó arra összpontosít, hogy bemutassa mindazon okokat, melyek Magyarországot a második világháA feladat megértése borúba sodorták.

Válaszában Teleki szerepének megítélését állítja középpontba. 1.1 Történelmi forrá- A vizsgázó szabatosan és pontosan bemutatja a sokból (tárgyi, írásos magyar területi revízió lépéseit, ehhez felhasznál stb.) információk gyűj- legalább 10–15 ismeretelemet (pl: a második bétése, csi döntés, Észak-Erdély Magyarországhoz csatolása, 1941. június: Magyarország belép a háborúK ba). O 1.1 következtetések A vizsgázó megállapítja, hogy Teleki Pál levele M megfogalmazása. Magyarországnak a háborúba való belépésekor P keletkezett, és legfontosabb előidézője az volt, E hogy Magyarország a Jugoszlávia elleni háborúT ba való belépéssel feladni kényszerült az addig E elfoglalt fegyveres semlegesség politikáját stb. N Ekkor Teleki Pálnak már nem állt módjában jeC lentősen befolyásolni Magyarország külpolitikáI ját, Magyarország külpolitikai mozgástere leszűÁ kült. K 4.13 Személyek, pár- A vizsgázó

kísérletet tesz annak megállapítására, tok, csoportok szerepé- hogy Teleki személyes szerepvállalása (pl. családjának történelmi előzményei) és Magyarnek fölismerése egyegy történelmi eseország háborúba lépése között milyen közvetlen mény alakulásában. kapcsolat van. A tanuló fogalmazása szerkesztett szöveg. A szerkezet a logikus kifejtést szolgálja. A szöveg gördülékeny, a mondatok világosak és Megszerkesztettség, egyértelműek. nyelvhelyesség A tanuló megállapításai árnyalt elemző készségről tanúskodnak. 251 Pont 4 12 5