Education | Pedagogy » Az iskolai konfliktusokról

Az iskolai konfliktusokról 1. A konfliktus értelmezése A konfliktus fegyveres összeütközést jelent. Értelmezése kifejezi azt is, hogy nem kívánatos eseményt jelez, a külső és a belső béke hiányát jelenti. A konfliktus az emberi élet nélkülözhetetlen része. A konfliktusok szerepe a személyiségfejlődésben Ericson szerint az ember fejlődése szakaszokban történik és minden egyes fejlődési szakasznak megvan a maga konfliktusa. A személyiség egészséges fejlődése esetén mindegyik konfliktusból úgy kerül ki, hogy belső egysége, ítélőképessége erősödik. Minden konfliktus eredményeként egy belső erő (bizalom, kompetencia, autonómia, kezdeményezőképesség) képződik. A konfliktusok megoldása során érik, fejlődik a személyiség. A konfliktusok energiákat mozgósítanak, új lehetőségeket tárnak fel, serkentik a gondolkodást. A kulcsszó a konfliktus megoldása. A rosszul megoldott konfliktus akadályozza a fejlődést,

rombolja, ellenségessé teszi az emberi kapcsolatokat. 2. A konfliktusok szintjei  Intrapszichikus konfliktusok: a személynek egymással összeegyezhetetlen, egymást kölcsönösen kizáró célok, viselkedésmódok, cselekvések között kell választania. Belső konfliktusforrás lehet a szerepkonfliktus is. Az ember fejlődése során egyre több szerep hordozójává válik (gyermek, testvér, anya, feleség, beosztott, vezető, tanár).  Interperszonális konfliktusok: személyek és személyes kapcsolatban lévő szűkebb csoportok között alakulnak ki. A leggyakrabban használt kategóriákat M Deutsch és Mastenbroek alkotta meg. Kétféle kategorizálás: - szocio-emocionális konfliktusok - hatalmi és függőségi konfliktusok Az interperszonális kapcsolatokban az érték- és szükséglet különbségei, ill. a szükségletek kielégítettségében mutatkozó különbségek jelentenek gyakori konfliktus-forrást. Érdekkonfliktus: az interperszonális

kapcsolatban lévő felek érdekei, szükségletei, céljai különböznek. Szándékos információ visszatartás esetén romboló konfliktus, a túl sok információ ugyancsak konfliktusforrás, mivel elfedheti a valódi, a lényeges információkat.  Társadalmi konfliktusok: a társadalom különböző nagyobb csoportjai, ill. nemzetek, népcsoportok között alakulnak ki. 3. Az iskolai konfliktusról Az iskolai tevékenység az iskolában együtt dolgozó, tanuló felnőttek és gyermekek interakciójában valósul meg. Az interakciók sorozata konfliktusok sorozata is  Az iskolai konfliktusok értelmezési kerete: Az iskola komplex szociális rendszer. Az ember konfliktusban tanúsított viselkedését csak akkor tudjuk megérteni, ha különböző rendszereket együtt szemléljük. - Az egyik meghatározó alrendszer: A személyiség belső fejlődése a személyiség integrálódását vezérlő én-struktúra fejlettsége, jellege, a személyiség élettörténete,

tapasztalata. - A másik meghatározó erő: A család, annak szerepviszonyai, kommunikációs stílusa, kapcsolati hálója, a szükségletek kielégítésének szintje mind a konfliktusok kialakulásában, mind értelmezésében és kezelésében. 1 - A harmadik lényeges meghatározója: az iskola; története, szerepviszonyai, szabályrendje, a családhoz, szülőkhöz, gyerekhez való viszonya, attitűdjei, a gyerek-szerepről, a szülő-szerepről, tanár-szerepről vallott nézetei. Az iskolának több célja van: - Elsődleges célja: ismeretátadás, értékközvetítés, személyiségformálás, - Másodlagos célja: lehetőséget teremtsen az iskola tagjainak baráti kapcsolatok kiépítésére, olyan alapvető szükségleteik kielégítésre, mint az elfogadás, biztonság, megbecsülés, önbecsülés. A szervezeti (iskolai) konfliktusok szempontjából nem közömbös a tanárok és gyerekek iskolához való viszonya, az iskolához való tartozás milyensége,

intenzitása. A szervezethez az egyének három szinten kötődhetnek. Lehetnek: - idegenek (alienatív kötődés), - számító, - morális.  Az iskolai konfliktusok okai, forrásai 1. Érdek-, szükséglet- és célkonfliktusok A pedagógusok közötti kapcsolatokban konfliktusforrásként érdekellentétek jelennek meg. A szükségletek különbözősége a gyermekek között kialakuló konfliktusok jellegzetes oki tényezője, de meghatározza a pedagógusok között kialakuló konfliktusokat is. 2. Strukturális konfliktusok A merev szabályok (jogkörök, munkakörök, feladatok stb.) megannyi konfliktusforrást jelentenek. 3. Értékkonfliktusok A különböző érték-struktúrával rendelkező emberek jól tudnak együtt dolgozni. A pedagógusok közti konfliktusok gyakoriságát csökkenti a tanári szerep értéktartalmának tisztázása. Nagyobb a konfliktus kialakulásának lehetősége akkor is, ha egyes személyek rákényszerítik másokra saját személyes

szférájuknak értékeit. Davis szerint a középosztályhoz tartozó gyerekek és tanárok és az alacsonyabb társadalmi osztályba tartozó gyermekek az alábbi értékekben különböznek: - jövőreirányultság - személyes kapcsolatok - önértékelés - a testi erőszak értéke. 4. Kapcsolatzavarból kialakuló konfliktusok Viszonykonfliktusok Minden életkornak megvan a maga legfontosabb kapcsolata. A kisgyermek legfontosabb kapcsolata közismerten az anya-gyermek kapcsolat, későbbiekben a kortárskapcsolatok és a tanár-diák kapcsolat. 4. A kommunikációban mutatkozó zavarok, mint konfliktusforrások Az ember információfelvevő, információfeldolgozó képessége korlátozott, míg a világ amelyben élünk komplex, az információk tömegét kínálja. Az egyének között nagy különbségek mutatkoznak abban, hogy környezetükről jövő információkból mi az, amit befogadnak. Különböznek abban is, hogy a befogadott információt hogyan értelmezik, hogyan

rendezik el.  A hatalom és a konfliktus kapcsolata Az életfeladatok megoldása lehetetlen bizonyos mennyiségű hatalom nélkül. A hatalom lényegében képesség arra, hogy az egyén a körülötte zajló események menetére hasson. Sok kapcsolatban jelenik meg a hatalmi különbség: szülők-gyerekek, tanár-diák, vezetők- 2 beosztottak. A társadalom nagy hatalmat ad a pedagógus kezébe A hatalmi különbségek akkor jelennek meg konfliktusforrásként, ha a nagyobb hatalom birtokosa visszaél hatalmával.  A stressz hatása a konfliktusok kialakulására és megoldására Bizonyos mennyiségű stressz természetes és szükséges a hatékony munkához. Stresszélmény hatására csökken az észlelés gyorsasága és pontossága, a gondolatok kifejezésének színvonala. A stressz és a konfliktus sokszor alig szétválaszthatatlanul összefonódik 5. 1. 2. 3. 4. 5. 6. Az iskolai konfliktus kialakulásának feltételei Versengő légkör, a kooperáció

gyengesége. Barátságtalan és bizalmatlan légkör Az érzelmek kifejezésnek lehetősége A konfliktus-megoldó képességek gyengesége A tanári hatalom nem megfelelő használata A kommunikációs képességek gyengesége 6. A konfliktusok kezelése Az ember viselkedése konfliktus-helyzetben is sok tényező függvénye. a legfontosabb viselkedés-meghatározó tényezők: - a személyiség diszpozíciói, - a szervezeti légkör - a szituáció jellegzetességei - a konfliktusban résztvevők kapcsolatának jellege felszínes v. intenzív, ellenséges v. barátságos, alárendelt v egyenrangú - a konfliktus-partner szándékának, motivációinak észlelése ártó szándéktulajdonítás, kooperáció-készsége a gyengeség jele stb. A személyiségtulajdonságok nagyobb szerepet játszanak a váratlan, újszerű, az észlelő számára strukturálatlan helyzetekben, amelyekben az interakcióban résztvevők szerepei jól körvonalazottak, kidolgozottak. 

Konfliktusmegoldó stratégiák: 1. Győztes/vesztes stratégia A győztes/vesztes stratégiát alkalmazók szándékaik, elképzeléseik olykor erőszakos megvalósítására törekszenek. A konfliktus-helyzetet hatalmi harcként értelmezik, győzelemre, gyakran mások legyőzésére törnek. A stratégia hátrányai: - a gyors, eredményes konfliktus-megoldás megélése megerősítésként hat, és a győztesek olyan helyzetekben is alkalmazzák, amelyekben szükségtelen, esetenként káros is. - a győztes mellett mindig van vesztes is. A kisebb hatalommal rendelkező válik vesztessé, ez feszültségekkel jár, rombolja az önértékelést. 2. Alkalmazkodó konfliktusmegoldási stratégia Félelemből, kényszerből a partner céljainak, elgondolásainak megvalósulását segíti. A nevelésben betöltött szerepe attól függ, hogy ki és milyen ok, cél miatt alkalmazza; a pedagógus tudatos döntéssel vagy a gyermek kikényszerített engedelmességből, félelemből. A

kikényszerített alkalmazkodás veszélyezteti a harmonikus személyiségfejlődést. A mindenáron való alkalmazkodás veszélyes stratégia. Eredményeként nem fejlődik megfelelően az a belső erő, amely a mindennapi konfliktusok megoldásában lényeges. 3. Elkerülő konfliktusmegoldási stratégia Az alkalmazóknak a helyzetértelmezése, a viszony minősítése, a győzelmi esélylehetőségének mérlegelése is befolyásolja használatát. A pedagógusok akkor 3 alkalmazzák, amikor bizonytalanok a helyzet megítélésében, hatékony eszköz hiányában a helyzet spontán oldódásában bízva, későbbre halasztják a megoldást. 4. Kompromisszumkereső konfliktusmegoldási stratégia A konfliktusban érintettek célja, olyan megegyezés keresése, amely mindkét fél számára elfogadható. Időt és lehetőséget ad jobb megoldások keresésére, nem rombolja a kapcsolatot A kompromisszum sokszor csak rövid, törékeny egyensúlyi állapotot eredményez. 5.

Problémamegoldó - győztes/győztes - stratégia A résztvevők a probléma megoldására törekszenek, amely során mindkét fél érdekei, igényei, szándékai, elképzelései figyelmet kapnak. A stratégia együttműködést igényel, empátiát, toleranciát feltételez. Alkalmazásához kulcsfontosságú a konfliktus-megoldás szándéka. Konfliktusmegoldás az iskolában A problémamegoldás lépései: 1. A probléma meghatározása 2. Azoknak a személyeknek a meghatározása, akik a konfliktusban érintettek 3. Megoldások összegyűjtése, mérlegelése 4. A megoldás kivitelezése 6. A hatékony konfliktuskezelés tanulása és tanítása A konfliktusmegoldás lényegében problémamegoldás. A konfliktuskezelő tréningek releváns ismeretanyagot, tapasztalati és didaktikai elemeket integrálnak, új tanítási és fejlesztési módszereket kínálnak, de segítik a már ismert, alkalmazott módszerek tudatosítását, megerősödését. A pedagógusok számára

szervezett programok célja kettős: - erősíti, fejleszti a pedagógus konfliktuskezelő képességét, - felkészíti a gyermekek konfliktuskezelő képességének fejlesztésére. Véleményem az iskolai konfliktusokról: Az iskolai konfliktusok általában a gyerekek között fordul elő a rivalizálás eredményeként. Ez kiküszöbölhető, ha a pedagógus engedi tévedni a gyereket! Tévedni szabad, de mindig javíttatni kell! Szülő és iskola kapcsolatában a feladatok áthárítása a gyakori. A szülő munkája vagy más okok miatt nem foglalkozik a gyerekkel (megadhat minden anyagi természetű dolgot neki), mondván az iskola neveli. Az iskola visszamutat a szülőre, mondván nincs berendezkedve családpótló szerepre. Az iskolai dolgozók között a szakmai féltékenység, az őszintétlenség a konfliktushelyzetek forrása. Az őszinte légkör, a problémák azonnali tisztázása, megbeszélése tenné lehetővé a konfliktusok elkerülését. A vezető és az

alkalmazott között a nem megfelelő információáramlás okozhat feszültségeket. Gyerek és pedagógus között nem igazán jellemző a konfliktus, hiszen céljaik azonosak. Olyankor fordul elő, ha a gyerek igazságtalannak érzi a pedagógus értékelését. Ebben a helyzetben a pedagógus hozzáállása, személyisége a döntő! 4