Politics | Higher education » Szociálpolitika

1 SZOCIÁLPOLITIKA SZEPTEMBER Szociálpolitika: 3 definíciórendszert nézünk meg rá. 1. a szociálpolitika: jóléti célú redisztribúció (újraelosztás), minden szociálpolitika, ahol újraelosztás van, s ahol a cél az általános társadalmi jólét növelése. Főszereplője: az állam, önkormányzatok, jóléti cél civilszervezetek, magánadakozás. Mit oszt újra az állam? – elsődleges jövedelmet osztják újra (piaci szektorban termelődnek meg), beleértve a szolgáltatásokat is (pl. oktatás) Az elsődleges jövedelmek egy részét elvonja az állam, önkormányzatok, pl: adók, illeték, vámok, Tb járulék. Ezeket újraosztja: transzferjövedelem (ami az újraelosztásból jön, s nem a piaci szektorból, pl. családi pótlék) Az állam nemcsak jóléti újraelosztást eszközök, pl. gazdaságtámogatás, honvédelem, rendőrség, közutak építése. Az intézmények is ide sorolhatók, pl. oktatás, egészségügy, szociális intézmények (nem

válaszol arra, hogy miért olyan irányba mennek, amerre. Mit nevezünk jóléti növekedésnek?) 2. szociálpolitikai beavatkozásról beszélünk minden olyan esetben, ahol a cél az össztársadalmi jólét növelése és az egyenlőtlenségek csökkentése, a társadalmi esélyek javítása. Széles értelemben véve szociálpolitkáról, társadalompolitikáról beszélhetünk: lényege attól társadalompolitika, hogy a társadalom egészére irányul (Ferge Zsuzsa); egyenlőtlenségek csökkentése: ez egy „O” összegű játsszma – lényege, ha van több szereplőnk, s van egységnyi elosztható forrás, akkor az egyik helyzetén úgy tudunk segíteni, ha a másik helyzetén nem segítünk, a magasabb rétegeknél nem marad annyi jövedelem. Pl. legkisebb egyenlőtlenség: Norvégia, Svédország Legnagyobb egyenlőtlenség: Magyarországon kb. kilencszeres, a szegények-gazdagok közötti egyenlőtlenség. Társadalompolitikai eszköz: valamennyi közintézmény,

valamennyi jóléti célú transzfer, a piac szociális célú befolyása is elfogadható eszköznek tekinthető Állam direkt módon beavatkozása: hatósági árképzés rendszere (gyógyszer, gáz) - Közintézmények - Transzfer- Szűkebb értelemben csak szoc. intézmények szegénypolitika 2 Produktív szociálpolitika: ide soroljuk azokat a szociálpolitikai eszközöket, amelyek arra irányulnak, hogy a támogatott réteg a későbbiekben ezzel a segítéssel önellátásra legyen képes. Szegénypolitika: csak a szegényeket célozza meg, nem cél a szegénységből való kiemelés. Cél: a túlélés biztosítása, ne emelkedjenek ki Fontos társadalmi funkciója: a társdalom többi tagjainak ez motiváció (dolgozzanak, mert így nem akarnak élni). Magyarországon is van a szegénypolitikának híve: rászorultság-alapú szociálpolitika – hitvallója Bokros Lajos. (amerikában csak a rászorulók kapnak támogatást, az állam nem avatkozik bele – nyomor van a

szegényeknél) csak szegénytámogatás ez – egyenlőtlenség. Csak a rászorultakra vonatkozó szociálpolitika a jómódúak érdekét támogatja. 3. Ferge Zsuzsa (megnézni) A szociálpolitika, mint tudomány: Társadalomtudomány csoportjába tartozik (közös a vizsgálódási tárgy: társadalomban élő személy, társadalmi kapcsolatrendszer – máson van a hangsúly a társadalomtudományok között, de sok a hasonlóság). A szociálpolitika és a szociális munka új keletű tudomány, kb. 150 éves Mindkettő a 19.század második felében jelenik meg tudományként Szociális munka az USA-ban, Mary Richmond nevéhez kötődik. A szociálpolitika német és angol nyelvterületen jelenik meg. 1872: megalakul Németországban az első szociálpolitikai egyesület. Más tudományokból szedi az alapjait: szociálpolitika Szociális munka Szociológia Szociológia Politológia Politológia Pszichológia Pszichológia Közgazdaságtan Jogszabályok jogszabályok Mindkettő

kiépítő saját rendszerét. Mind tevékenység, régiek: Szociális munka: az ember társadalmasodásával egyenlő. Mint tevékenység, nem egészen 200 éves, kereszténység megjelenése (szegények segítése) Szociálpolitika: szociális gondoskodás, míg az állam nem avatkozik be, onnantól kezdve már szociálpolitika (első állami beavatkozás: I. Erzsébet 1601 Anglia első szegénytörvény) Társadalmi alrendszerek kérdéskör: Parsons: leglényegesebb amerikai szociológus (funkcionalizmus: társadalom minden egyes elemének van valamiféle célja – s bizonyos feladatokat kell ellátni). Az össztársadalmat nézve 3 nagy alrendszert különböztetett meg: 1. politikai 2. gazdasági 3. szociális-kulturális Céljaik: saját céljukat jól ellátják, ha megfelelő az alrendszerek közötti kapcsolat, ekkor funkcionál jól. Politikai alrendszer célja: társadalmi célok kijelölése, milyen irányba haladjon a társadalom Gazdasági alrendszer célja: mindennapi

szükséglet kielégítéshez javak megteremtése 3 Szociális-kulturális alrendszer célja: - társadalomként tudunk létezni, emberek képesek legyenek együtt élni - úgy működjön, hogy az emberi világhoz méltó (művészet, stb.) akármelyik hiányozna, nem lenne emberi élet. Kapcsolatuk: kölcsönös, oda-vissza jellegű kapcsolat. Gazdaság-szociális alrendszer visszahat: képzett embereket képez. Gazdaságpolitika, szociálpolitika közötti kapcsolat: Gazdaság: anyagi javak előállításának létszférája. A gazdaság segítségével lehet kielégíteni a fiziológiás szükségleteket. Gazdasági javak típusai: szabadjavak Gazdasági javak Amelyek korlátlanul állnak rendelkezésre (pl. Minden többi gazdasági jószág, gazdasági levegő) szektorban termelődnek meg. Mindegyik jellemzője a szükösség, nem állnak korlátlanul rendelkezésre, minden társadalomban szükség van a gazdálkodásra – e javak elosztási mechanizmusa Elosztási típusok:

1. piaci elosztás 2. adminisztratív elosztás 3. vegyes típusú elosztás piaci típusú elosztás: kereslet-kínálat szabályi szerint (kapitalista típusú elosztás). Adminisztratív típusú elosztás: (redisztributív): van egy központ, megszervezik miből mennyi kell termelni, adminisztratív eszközzel határoznak meg mindent (szocialista típusú – Központi Terv Hivatal). Vegyes: e kettő keveredik Reciprocitás elve (szívességi csere): nem piaci alapú, pl építkezésnél kaláka Modern államokban az a jellemző, hogy a vegyes rendszerek működnek. Különbség: mekkora súlya van az egyes szeleteknek. Javak felhasználása: fogyasztás Javak típusai: 1. Termékek-szolgáltatások: gazdasági jellegű: közvetlen a termeléshez kapcsolódnak, pl. szállítás (közvetlen), közvetett: oktatás, egészségügy 2. magánjavak – közjavak: MAGÁNJAVAK: Szűkösség: fogyasztásból való kizárhatóság: egy ember kisajátíthatja magának. Szűkös javak –

megvalósul a kizárhatóság KÖZJAVAK: azon javak, ahol a kizárhatóság nem valósul meg, szűkösség kevésbé jellemzi őket (pl. közúthálózat) VEGYES JAVAK: elvileg nem zárhatók ki emberek a fogyasztásból, de a szűkösség okán mégiscsak versenyhelyzet van (pl. felnőttoktatás) Szociálpolitika körében a magán- és a vegyesjavak tartoznak. Piaci koordináció: Javak közvetítésének a színtere a piac, eszköze a pénz. Adam Smis szerint ez a koordinációs forma a lehető leghatékonyabb, önmagában képes otimális allakációs hatékonyságot biztosítani – javak elrendeződése olyan fokú lesz, ami 4 össztársadalmilag a legoptimálisabb lesz, legjobb egyensúlyi állapot. A piaci szereplők az önös érdekeit próbálja érvényesíteni, neki a legjobb legyen, amely legjobb törekvés társadalmi szinten összeadódik (ez a tökéletes piaci működési feltételei adottak – akkor igaz) Tökéletes piac működési feltételei: - piaci felek

tökéletesen egyenrangúak és egyenlőek, bárki szabadon be- és kiléphet - tökéletes informáltság = az adott szegmensben valamennyi információval bír - termékek homogének, egymással tökéletesen helyettesíthetők - a piacon nincsenek monopóliumok és oligopóliumok, se más piaci torzító tényezők (oligopólium: több nagy cég van jelen a piacon,de nem sok), egyenként képesek a piaci árat befolyásolni. A paci szereplők nagy számban vannak jelen, pontosan ezért árelfogadók. A tökéletes piac feltétele a nagyszámú szereplő - nincsenek externáliák (továbbgyűrűzés): egy piaci folyamat hatása azokra is kiterjed, akik nem is szereplői annak a gazdasági folyamatnak. - Pozitív externália negatív externália Útépítés, amit pl. a lakók pl. környezetszennyezés, dohányzás Igénybevesznek nincsenek távolságok homogenitás: egyes termékek tökéletesen helyettesíthetők (Marshall-kereszt – kínálat-kereslet görbe) kereslet-kínálat

törvénye nem mindig igaz. Nincsenek tökéletes feltételek Piac nem tudja önmagában jól koordinálni a társadalmat. Mindenképpen jelentkeznek olyan állapotok, ami a piaci kudarc. Két típusa van: - vannak olyan szolgáltatások, amire egyéni szinten nem jelentkezik fizetőképes kereslet, de szükségesek (közjavak) - vannak, akik nem tudnak bekapcsolódni koruk, egészségi állapotuk, képzettségük miatt – közszereplők csoportjára szükség van (pl. állam) minimális állam: állam ne avatkozzon be a piacba – ez lehetetlen, nem lenne működőképes a társadalom állam nélkül. Jövedelemelosztás típusai, sajátosságai: Jövedelem (munkabér) minden olyan bevétel az egyén szempontjából, ami az egyén megélhetését szolgálja. 1. bevételek: a. pénzbeli jövedelmek b. természetbeni szolgáltatások c. megtermelt termékek 2. elsődleges és másodlagos jövedelmek: a. elsődleges: gazdasági szférában képződnek b. másodlagos: újraelosztás

során képződnek Elsődleges jövedelmek: - bérjövedelem - vállalkozásból eredő jövedelem - tőkejövedelem pl. banki kamat, albérleti jövedelem 5 Jövedelmek hasznossága: A hasznosabb típust kisebb terhekkel sújtja – ez értékválasztás kérdése (Mo-n a legértéktelenebb a munkajövedelem). Tőkejövedelmek: nincs adója Mo-n a tőkét felsőbbnek tartják. Kamatadó: kettős értékrendszer merül fel. Fidesznél bevezetésre került, kamatadó a tőketulajdonosokat sújtaná. Másodlagos jövedelmek típusa: a. interperszonális jövedelmek (személyek közötti átcsoportosítás) b. interterponális jövedelmek (időbeni átcsoportosítás) Interterponális (pl. nyugdíj) Interperszonális: redisztribúció Vertikális. Horizontális: Különböző helyzetű emberek között Azonos társadalmi rétegű emberek között csoportosítunk át csoportosítunk át jövedelmeket (pl. dolgozó a. pozitív: gazdagabbak felé irányul át a magáról gondoskodik, de

másnak pl van 3 jövedelem a szegények felé gyereke és így kap támgoatást az államtól) b. negatív: ez fordítva pl. adókedvezmény befeketetések után (Magánnyugdíj) Szociális transzferek lehetséges típusai, típusok előnyei, hátrányai: a. szociális transzferek: - pénzbeli - természetbeni - utalvány Pénzbeli ellátások: szabadfelhasználást biztosít (hátrány: nem arra költik, amire szükség lenne) Természetbeni ellátások: pl. gyerek iskolai étkeztetés kifizetése Utalványok: - csak bizonyos termékre beváltható (pl. szénutalvány, tejjegy), egyéb gazdasági célt is szolgálnak - bizonyos üzletben bármire be lehet váltani - csak bizonyos termékekre nem lehet beváltani (pl. alkohol, cigi) el lehet adni pl. féláron – ez negatívum Intézményi szolgáltatások körébe tartozik (pl. családgondozó szolgáltatás) – ez is transzfertípus. Szociálpolitika alapelvei és ellátási technikái: Szociálpolitikai rendszer kiindulópontja:

szükségletek feltérképezése „A” verzió: erre irányuló rendszer megalkotása – szükségletekhez kell igazítani a szociális ellátások rendszerét. „B” verzió: szükségletek, de van egy korlát: a gazdaság fejlettsége, erőforrások összessége, abból kell kiindulni, amink van. Rangsorolni kell a szükségleteket „A” verzióra példa: ez a népszerűbb. Hosszú távon meg kell fizetni majd pl latin-amerikai országok válsága. Svéd jóléti állam: leszorult, a legkevesebbet költő országok közé, ma újra sokat költ, de kevesebbet mint fénykorában. 6 Hatásság és hatékonyság: - hatásosság: beavatkozásnak van pozitív eredménye (szociális támogatások segítik az emberek túlélését pl.) - hatékonyság: egységnyi forrásból minél nagyobb eredményt tudunk elérni jó szociálpolitikai rendszer csak akkor lehet hó, ha hatásos és hatékony. Abszolút és relatív biztonság kérdése: Biztonság (Maslow-féle) alapszükséglet:

- abszolút biztonság: az ember törekszik arra, hogy a létfeltételei adottak maradhassanak, megélhetése ne kerüljön végveszélybe - relatív biztonság: modern korban törekszünk arra, kockázati esemény bekövetkeztekor (váratlan várt dolog) a már megszervezett életszínvonalunk ne csökkenjen jelentősen (munkanélkülisegély, nyugdíjas állapot). Mindkettőt kell biztosítani. Fejlett országoknak az államnak végső menedékként kell szolgálnia. Ez a két szükséglet sokszor szembekerül egymással pl: bérrendszer Abszolút:minimális nyugdíjat megkapja az egyén, de ezt a többiek kárára, akik többet kapnának. Dimograntnak nevezzük azt a rendszert, amikor kockázati tényező bekövetkeztekor az érintettek mindenféle feltétel nélkül egységes összegű ellátást kapnak = szociális minimum (Mo-n is be akarják vezetni, iszonyú forrásigényes). Szociális minimum meghatározásának alapjai: Létminimum számítások: Létminimum: minimális

megélhetést biztosítja. - létminimum a társadalmi fejlettségi fokától is függ pl. Afrika - egy családban hányan laknak - környezeti körülmények különbözőek tételes fogyasztói kosár összeállítása (pl. élelmiszer, ruházat, lakásfenntartás alapköltségei) 1 főre kapott összeget kapunk, amit tovább szorzunk (család nagysága szerinti szorzó). Nem mindegy, hogy hányan élünk. Egyedülélő 1, 6 szorzó, 1 személy 1 szorzó, további személyek kisebb szorzók. Megnézzük, hogy a család városban vagy faluban lakik. Ez is szorzó Saját vagy bérelt lakásban él. Városban olcsóbb lakni Az albérlet falun olcsóbb, de a városban olcsóbb dolgokat lehet megvásárolni. Saját lakásnál 1,1 a szorzó Társadalmi minimum: Olyan javak is benne vannak, melyek nem elengedhetetlenek a mindennapi élethez, de az elfogadható élethez szükségesek (pl színház, újság). Finnország, Hollandia erre épül (MO-n 3-4 éve nincs létminimum számítás.

Kevésbé választhatóság elve: Valamennyi szociális ellátás mögött meghúzódik. A szociális ellátások öss7egét úgy kell meghatározni, hogy azok lényegesen alacsonyabbak legyenek, mint az országban elérhető minimálbér. (Munka az egyén számára is hasznos) Kicsúszik az idő a kezükből pl a munkanélkülieknél. Munka önbecsülést és társadalmi megbecsülést is jelent.Munkanélküliség: Tartósan kiszorul – munkához való képessége nagyon megkopik. Ez ellen lenne a közmunka rendszere. Gond, ha nagyon alacsony a minimálbér 7 Támogatás odaítélésének módjai, normativitás, diszkprecionalitás ( interpretativitás). Diszkprecionalitás = egyéni elbírálás) - normatív ellátások: amikor előre meghatározott szempontok alapjánítéljük oda az ellátását (jogszabályban rögzített) - normatív támogatás: feltételek teljesítése alapján jár (igénylő teljesíti). Ha a feltételeket nem teljesítheti, nem is adható (rendszeres

gyermekvédelmi támogatás). - Diszkrecionális ellátásnál: ellátást odaítélő dönti el az egyéni körülmények mérlegelése alapján, hogy ad-e támogatást vagy nem ad. (pl átmeneti segély) Első esetben az összegek azonosak (jogszabályilag), második esetben arról is dönt, hogy mennyit kap, nemcsak, hogy kap-e. Első esetben a jogalkotó hozza meg a döntést, a második esetben a jogalkalmazó. Itt a döntéshozók: önkormányzatnál a képviselőtestüleek, szociális bizottságra átruházhatja vagy a polgármesterre. Második esetben csak adható, első esetben jár Jogilag kikényszeríthetó: csak az első verzió. Második esetben: perelni lehet, de csak a jogszabály formai megfelelhetősége miatt, tartalmilag nem lehet megtámadni. Első esetben: egyéb feltétel nem köthető ki Második esetben: előfordul, hogy feltételeket is kiköthet. Első esetben egyenrangú viszony, második esetben? Kiszolgáltatott viszony a kliens részéről, függ a

személyi döntésről. Normatív: inkább elfogadható a jóléti államok között. A másodikra is szükség van Univerzalitás és szelektivitás: Univerzális típus: Ellátás nyújtásának feltétele szükséglet (Gyes, családi pótlék) a Szelektív típus: létező Vannak meghatározott feltételei: lehet normatív vagy diszkredonális pl. jövedelem meghatározott szint alatt van, járadékot megfizette (nyugdíj) Univerzális Szelektív: 1. újraelosztás igényesek, akitől korábban elvett, annak visszaoszt 2. drágábbak: nemcsak a rászorulók kapják 3. adó be nem vallására ösztönöz 4. negatív hatású pszichésen is, ártalmas a sok adó fizetése 5. homogenizált, nem vesz tudomást a különbségekről, pl. mindenki u. családi pótlékot kap 6. nem képes a társadalmi egyenlőtlenségeket csökkenteni, mindenki ua.-t kap 7. célzatlan ellátórendszer 1. csak a rászorultak kapnak, nem újraelosztás 2. olcsóbb, csak a segítségre szoruló kap 3.

kevésbé érvényes ez 5.csak a rászorulók kapnak, nem homogenizált 6.képes csökkenteni egyenlőtlenségeket az 7. van szociálpolitikai célzás 8 Univerzális: Szelektív: 1. nem céloz, így a rászorulók biztos, 1. ha rossz a célzás, akkor a rászorulók hogy kapnak kimaradhatnak, illetve olyan kap, aki nem rászoruló 2. eleme olcsóbb: az adminisztratív 2. drága az adminisztráció 3. előnye: nem csökkenti a társadalmi 3. van, aki csak befizetés és aki csak kap szolidaritást, nem osztja meg a (stigmatizálódik – negatív társadalmat befizetőkre és kapókra megbélyegzés 4. csak ez képes a prevencióra (bajokat 4. nem képes, csak a bajnál avatkozik be megelőzni olcsóbb) 5. nem ellenösztönző a megtakarításra, 5. lehet ellenösztönző munkára 6. képes általános biztonsági szintet 6. nem tud, csak akkor tudna, ha garantálni tökéletesen működne Mindkettőre szükség van. Vegyes típusú ellátások: Szükséglet az egyedüli

feltétel (de az összeg különböző feltételnek van alávetve), mindenki kapja, de nem ugyanannyit. JÓLÉTI PLURALIZMUS ÉS SZUBSZIDIARITÁS Integráció és szegregáció. Integrált szociális megoldás: Hátrányban lévő réteg problémáját úgy próbáljuk kezelni, hogy beintegráljuk a többségi társadalomba vagy a többségi integrált rendszerbe (fogyatékkal élő gyerekek integrált oktatása). Szegregált megoldás: Adott rétegeket elkülöníteni a többségi államtól vagy többségi intézménytől (speciális iskolai osztályok) Elvi szinten mindkettőnek van előnye, hátránya. Szegregált: Előnye: összpontosítani lehet az erőforrásokat Hátránya: hosszabb helyzetet teremtünk vele, nő a lemaradás az osztályban (előítélet: ismerethiányból ered) társadalom egyes csoportjait eltávolítja egymástól, társadalmi kohéziót, szolidaritást csökkenti (szociális szakmában nincs előítélet) Integrált megoldás: - szociálpolitikában

egyértelműen az integrált megoldásokat preferáljuk, de az önkéntesség alapján 9 Magánbiztosítás, TB: Biztosítások (biztonságra törekvés) szempontjából. Kockázatkerülő egyén: Kockázatkereső egyén: Biztonságot többre értékeli, mint az esetleges Lehetséges hasznot többre értékeli hasznokat – magánbiztosítás csak itt jöhet számításba Biztosítási elv, biztosítási rendszerek: Kockázatmegosztás elve alapján működik, a biztosítások a kockázatkerülés kollektív módszerei. Kockáztmegosztás = több ember 1 fajta kockázat tekintetében összefog – x összeget fizet be pl. balesetbiztosításra, ha meghal, a családja kap pénzt, a többiek befizetéséből kapja meg. 5 esetben nem működik a magánbiztosítás: 1. kockázati események bekövetkezése egymástól nem független – nem működhet a kockázatmegosztás elve 2. a kockázati esemény bekövetkeztének nagy a valószínűsége 3. erkölcsi kockázat: adott személy

önmaga képes befolyásolni a kockázati esemény bekövetkeztét és érdekében is állhat 4. a kockázati esemény bekövetkeztét nem lehet nagy valószínűséggel kiszámolni 5. káros szelekció esete: kockázati esemény bekövetkeztekor nagy különbségek vannak a veszélyeztetettség terén az emberek között (pl . AIDS, apácák-drogosok, homoszexuálisok9 A TB-k léte nem megkerülhető. Társadalombiztosítás Magánbiztosítás 1. mindig kötelező 1. Mindig önkéntes 2. biztosítási prémium: 2. megállapodás kérdése, illetve egyéni jövedelemarányos (táppénz, nyugdíj) kockázatok kérdése 3. többcsatornás: munkavállaló, 3. csak az egyén finanszírozza (állam munkáltató, állam adókedvezménnyel járul hozzá) 4. felosztó-kilógó elven, illetve 4. tőkefedezeti jellegű (fizetem be a pént, tőkefedezeti elven is működhet annak arányában, részesülök meg) (felosztó-kilógó elv: központi nem érzékeny az aktív-inaktív arányra.

nyugdíjbiztosító így működik) aktív Érzékeny a gazdasági válságra befizetésből fizetik a nyugdíjat. Előnye: a felosztó-kilógóval: van benne szolidaritás, nem érzékeny a gazdasági válságokra, de az aktív-inaktív arányra érzékeny Milyen arányt képviseljenek a rendszerben? Válasz ideológiai függő. Liberálisok: legkisebb a TB, legnagyobb a magánbiztosítás Konzervatívok: legnagyobb a TB 10 Magyar nyugdíjrendszer: 20 % adókedvezményt ad az állam Önkéntes nyugdíjbiztosítás tőkefedezeti 8% 0,5 % Kötelező magánnyugdíjpénztár Központi szolidaritási alap, felosztó-kilógó elven működik Összefog omolni ez a rendszer, ennek ellensúlyozása a megoldás: - nyugdíjkorhatár emelése (65 éves kor) - ösztönzés az önkéntes befektetésre - nyugdíjak értékét csökkenteni kell - több lesz az aktív korú (több gyerek) kellene - gevándorlás-ösztönzés