|
Date: November 16. 00:10:02, 2023 Source : doksi.net/hu |
A szakértők körében igen eltérő adatokat hallani arra vonatkozólag, hogy hány faj él a Földön. Kétségtelen, hogy a pontos adatok meghatározása szinte lehetetlen, holott igen fontos kérdés éppen a fajok megőrzése szempontjából. A tudósok és politikusok, akik szeretnék lassítani a fajok kihalásának ütemét, rejtélyes helyzettel szembesülnek.
Senki sem tudja, hányféle növény és állat létezik összesen a világon. A rovarkutatók úgy vélik, akár százmilliós is lehet a természetben található fajok száma, állítja Jeff McNeely, a Természetvédelmi Világszövetség, a WCU vezető tudósa. Ha azonban a biológusok véleményét kérdezzük meg ugyanerről, legtöbbjük a fajok számát csak 15 millió körülire teszi.
Ez a találós kérdés vagy rejtély lebeg az ENSZ brazíliai konferenciája felett, ahol a szakértők azt vitatják, hogyan lehetne lassítani a fajok kihalásának ütemét. Az Egyesült Nemzetek 2002-ben megállapodott abban, hogy 2010-re fékezni kell a növény és állatfajok eltűnésének ütemét. "Az a tény, hogy nem tudjuk pontosan, hány fajról is van szó, hátráltat annak megállapításában, hogy teszünk-e tényleges előrelépést a 2010-es célok felé" - mondta McNeely.
Eddig a tudósok körülbelül 1,7 millió növény- és állatfajt azonosítottak és neveztek el.
Valószínűleg kevés nagytestű emlős maradt felfedezetlenül a szárazföldön. Igaz, az 1990-es években, Vietnamban találtak néhány szarvas és vaddisznó fajt, azokon a területeken, amit az USA a háború során erősen bombázott. A legtöbb madár is kapott már nevet, bár időnként újak tűnnek fel; néhány kihaltnak hitt madárfaj pedig, mint például a híressé vált királyharkály az USA déli részén ismét megjelent. Afrika déli részén 3-4 ezer között van a leírt pókok száma, a becslések szerint ez kevesebb, mint 50 százaléka annak, ami ténylegesen előfordul azon a vidéken. A kutatók szerint a még le nem írt fajok akár a kertünkben is előbukkanhatnak, és felfedezhetjük őket már ha tudjuk, hogy mit kell keresnünk, ugyanis a fajokról gyűjtött új ismeretek nagy része a laboratóriumokban "porosodik". A fajok számának meghatározásához szükséges ismeretek halála abban gyökerezik, hogy kint a természetben kevés a képzett tudós, olyan, aki felismerhet és névvel láthat el egy új növény, illetve állatfajt.
A szakértelemmel rendelkezők legtöbbje pedig az ismert fajokra koncentrál. A bizonytalanság arra is rávilágít, hogy bolygónkat nem kutattuk át olyan alaposan, ahogyan azt a modern atlaszok sugallhatják. A múlt hónapban nagy hírt kavart, hogy Indonézia hegyi dzsungelében tudósok rátaláltak egy "elveszett világra": új, egzotikus madár, lepke, béka és növényfajok tucatjaira. "Minden olyan expedíció, ami korábban átvizsgálatlan területekre indul, talál új fajokat" - mondja McNeely. Különféle növény- és állatfajok milliói élnek a Földön, melyek számát a tudomány mintegy 40 millióra becsüli. Egykor 5 és 50 milliárd közötti számban léteztek fajok, írja könyvében az őslénykutató David Raup. (Extinction: Bad Genes or Bad Luck?/Kipusztulás: rossz gének vagy balszerencse?) Ebből a fenti tényből kiindulva minden ezer fajból egy az, amelyik még ma is él. Gyászos túlélési rekord, mondhatni, 99,9 százalékos kudarc!
A tudósok egyetértenek abban, hogy a kipusztulás jelenlegi üteme messze meghaladja a "természetes" fajkihalást, ami elsődlegesen az antropogén hatásnak tulajdonítható. Lehetetlen viszont pontos arányokról beszélni, amikor annyi a még felfedezetlen, a tudomány által azonosítatlan faj. Egy új lakótelep Johannesburgban egy ismeretlen, kis területre korlátozódott lepke faj számára kondíthat lékharangot, vagy egy kivágott esőerdő darabka egy varangyfaj kihalását eredményezheti. Az ismert fajok számának meghatározására történtek próbálkozások. Az 1500-as évek óta, vagyis a pontos történeti és tudományos feljegyzések kezdete óta, a WCN adatai szerint 800-nál több növény- és állatfaj pusztult ki. A környezetvédőket vészmadárnak tekintők hangsúlyozzák, hogy ez a veszteség kevesebb, mint az ismert fajok 0,05 százaléka. Ugyanakkor az ismert kétéltű fajoknak körülbelül egyharmada veszélyeztetett, összevetve a madarak 12 illetve az emlősök 23 százalékával - írja a Forestpress.
(forrás: geographic.hu)
Do you have a good idea? Write a guest post for us!
Recommended articles
A Fertő tó
A Fertő tó vagy röviden – főleg a helybéliek által használt alakjában – Fertő (németül Neusiedler See) Magyarország északnyugati határa mentén, Sopron közelében található tó. A Fertő tó Európa legnyugatabbra fekvő sztyepptava és szikterülete. Területén Ausztria és Magyarország osztozik, úgy hogy a nagyobbik rész osztrák terület. Partvidéke a magyarországi Fertő-Hanság Nemzeti Parkhoz és az ausztriai Neusiedler See – Seewinkel Nemzeti Parkhoz tartozik.
A vaddisznó (Sus scrofa)A vaddisznó az emlősök osztályába, a párosujjú patások rendjébe és a disznófélék családjába tartozó faj. Nagy elterjedési területe miatt a vaddisznónak sok alfaja alakult ki. Testmérete északról dél felé haladva egyre csökken, de az északi szigeteken élő alfajok is jóval kisebbek a kontinentális formáknál. Cikkünkben képekkel illusztrálva mutatjuk be ezt a hazánkban igen elterjedt állatfajt.
A vámpír denevér nem felejtA világ egyetlen, kizárólag vérrel táplálkozó denevérfaja Közép- és Dél-Amerika esőerdeiben honos. A rőt vérszívó denevérek (Desmodus rotundus) hallása annyira kifinomult, hogy különbséget tudnak tenni potenciális áldozataik lélegzetvételének hangzása között, és ezt a tudásukat a táplálékszerzésben is kamatoztatják - mutattak rá német kutatók.
Recommended documents- Havas Henrik - Sajtóműfajok elmélete / 1999, 43 page(s)
- Hadarics Tibor - Amerikai partimadárfajok Magyarországon / 2011, 24 page(s)
- Bajomi Bálint - Veszélyeztetett állatfajok visszatelepítésének eredményességét befolyásoló tényezők / 2003, 79 page(s)
- Charles Darwin - A fajok eredete / 1859, 303 page(s)
- Bősze Péter - Az emberi vírusok neveinek összeállítása, víruscsaládok, alcsaládok, nemzetségek, fajok stb. szerinti bontásban / 2005, 7 page(s)
When reading, most of us just let a story wash over us, getting lost in the world of the book rather than paying attention to the individual elements of the plot or writing. However, in English class, our teachers ask us to look at the mechanics of the writing.
