|
Dátum: 2024. július 12.00:10:02. Forrás : Wikipedia |
A denevérek (Chiroptera) a emlősök osztályának egy rendje. 17 család és mintegy 928 ma élő faj tartozik a rendbe. Az emlősállatok egyedüli csoportja, amely aktív repülésre képes. Mellső végtagjaikon a másodiktól kezdve valamennyi ujjuk erősen meghosszabbodott. Közöttük, valamint a törzs oldala között egy vékony bőrredő – a „vitorla” – feszül, amely a hátsó lábra és a farokra is kiterjed.
Mivel bőrszárnyuk nem ereszti át a levegőt, röptük különbözik a madarakétól. Az emlősök között egyedül állnak abban, hogy térdüket nemcsak befelé, hanem kifelé is képesek mozgatni, amely szükséges a leszálláshoz és a fejjel lefelé függéshez. Ebből következően lábujjaik sem előre-, hanem hátranéznek. A földön csak üggyel-bajjal mozognak. Éjszakai állatok. Napközben fejjel lefelé csüngenek faodvakban, barlangokban, padlásokon. Fogazatuk elkülönült metsző-, szem- és őrlőfogból áll, de valamennyi fog tűhegyes. Tépőfoguk nincs. Látásuk gyenge, ultrahangok segítségével tájékozódnak oly módon, hogy az általuk kibocsátott ultrahang az eléjük kerülő tárgyakról, rovarokról visszaverődik, és ezt érzékelik. Az ultrahang frekvenciája fajonként különböző, 35 – 105 kHz közé esik. A közönséges denevér a száján át, a patkósorrú denevérek a hártyás orrukon bocsátják ki az ultrahangot.
Európa valamennyi denevére hosszabb-rövidebb téli álmot alszik, amelynek időtartama a külső hőmérséklettől függ. Enyhe teleken az alvás csupán néhány hétre korlátozódhat. A délen élő denevérek az eltérő éghajlaton rövidebb ideig alszanak, mint ahidegebb tájakon lakók. A nagy denevérek csak az Óvilágban élnek, viszont a kis denevérek az egész Földet benépesítik. A kisdenevérek között vannak növényevők, amelyek gyümölcsökkel és virágporral táplálkoznak, halevők, vérszívók, de többségük rovarevők. A hazai denevérek elsősorban a téli szállás iránt támasztanak igényeket: fontos, hogy itt óva legyenek afénytől, az erős hőmérséklet-ingadozásoktól, és a levegő páratartalma is elég magas legyen, hogy a denevérek a téli álom idején ne száradjanak ki. Testhőmérsékletük teleléskor, valamint a nyári hidegfrontok során jelentősen lecsökken. Hosszabb téli meleg időszakok alatt néhány faj megszakítja a pihenést, sőt, még táplálkozik is. A legtöbb denevérfaj társasan él, csak néhányuk pihen magánosan. Ezek saját revírt tartanak, ahonnan elűzik a betolakodókat. Tavasszal számos nőstény gyűlik össze az arra alkalmas üregekben és barlangokban, utódaikat az ilyen, úgynevezett kölykezőszállásokon hozzák világra. A hímek ez idő alatt egyedül vagy kisebb csoportokban a környéken tartózkodnak. Az európai denevérállományok nagy része erősen csökken. Ennek legfőbb oka a rovartáplálék, a téli szállás, a kölykezőhelyek és a nyári szállások megfogyatkozása, valamint a zsákmányállatokból a szervezetükben felgyülemlő, emberi eredetű szennyeződések. Magyarországon valamennyi denevérfaj védett. Mesterséges denevérodúk kihelyezésével olykor segíthetünk néhány veszélyeztetett fajon.
Két fő csoportjuk:
- Nagydenevérek vagy repülőkutyák (Megachiroptera). Többségükben gyümölcsevő trópusi állatok.
- Kisdenevérek (Microchiroptera). Ezek az Európában is jól ismert rovarevő denevérek.
Rendszerezés
A rend az alábbi alrendeket és családokat foglalja magában:
nagy denevérek (Megachiroptera)
- repülőkutyafélék (Pteropodidae) – 165 faj
kis denevérek (Microchiroptera)
- dongódenevérek (Craseonycteridae) – 1 faj
- simaorrú-szabadfarkúak (Emballonuridae) – 47 faj
- csonkaujjú denevérek (Furipteridae) – 2 faj
- álvámpírok (Megadermatidae) – 5 faj
- szelindekdenevérek (Molossidae) 80 faj
- Mormoopidae – 8 faj
- új-zélandi denevérfélék (Mystacinidae) – 2 faj
- szívókorongos denevérek (Myzopodidae) – 1 faj
- tölcsérfülű denevérek (Natalidae) – 5 faj
- halászdenevér-félék (Noctilionidae) – 2 faj
- hasítottorrú denevérek (Nycteridae) – 12 faj
- hártyásorrú denevérek (Phyllostomidae) – 141 faj
- patkósdenevérek (Rhinolophidae) – 130 faj
- egérfarkú denevérek (Rhinopomatidae) – 4 faj
- tapadókorongos denevérek (Thyropteridae) – 2 faj
- simaorrú denevérek (Vespertilionidae) – 322 faj
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Az Országos Kéktúra
Az Országos Kéktúra nemcsak Magyarország, illetve Európa első hosszútávú turistaútja. A Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúrával és az Alföldi Kéktúrával egy kört alkot, melyet Országos Kék Körnek is neveznek. Az Országos Kéktúra hossza 1106 km, míg az Országos Kék Kör teljesítéséhez mintegy 2519 km-t kell megtenniük a természetjáróknak.
A betyár Rózsa Sándor életeAnyját Sánta Erzsébetnek hívták. Apját, Rózsa Andrást korán elveszítette, mert lólopásért felakasztották. Mindez nagy hatással volt életének további alakulására. Analfabéta volt, 23 éves korában nem bizonyított, tehénlopási váddal került a szegedi börtönbe. Szökése után futóbetyárrá lett és hírhedt betyárkalandok sokasága kapcsolódott nevéhez. 60 kitudódott bűnesete ismert.
Tibet és Kína viszonya 1959-igTibet és Kína viszonya a történelem folyamán meglehetősen áttekinthetetlen és némiképp zavarosnak tetsző képet mutat. A tibeti nemzeti büszkeség máig kitart a "mindig is önálló Tibet" oly gyakran hangoztatott képe mellett. A másik oldal nézőpontját tekintve, Kína fennhangon proklamálja – jóllehet leginkább a megszállás legitimizálása, vagy inkább annak magyarázata miatt -, hogy Tibet mindig is Kína része volt.
Kapcsolódó doksik- Dr. Mentes Katalin - A gazdasági állatok testtájai / 2014, 54 oldal
- Jámbor-Tóbiás - Az állatvédelem alapkérdései / 2021, 9 oldal
- Pászk Norbert - Állatok hatása az emberek egészségi állapotára / 2020, 5 oldal
- A kutyás foglalkozások hatásmechanizmusa, avagy mire jó az állatasszisztált tevékenység / 2013, 4 oldal
- Epilepszia a kisállatpraxisban / 2018, 93 oldal
Krúdy Gyula élete és munkássága
Krúdy Gyula (1878-1933) monumentális életművet hagyott maga után, írói munkásságának mennyisége csak Jókaiéhoz mérhető. Hihetetlen termékenységgel dolgozott: irt elbeszéléseket, regényeket, színdarabokat, ifjúsági műveket, publicisztikát, írói portrékat, önéletrajzi vallomásokat. Válogatás nélkül publikált mindenütt, a legkülönfélébb lapokban és folyóiratokban, de nem sokat...
Borivóknak valóA latin és a magyar cím más-más nézőpontot ad a költemény gondolatmenetéhez. Az In laudem verni temporis (A tavaszi idők dicséretére) elsősorban magára az évszakra és annak konvencióira hívja fel a figyelmet. (újraéledés, kinyílás, fejlődés, ifjúság, szépség, ébredés, felépülés, egymásra találás, világosság; a természet és az ember szoros kapcsolata) A borivóknak való...
Madár-motívumok Arany János költészetébenArany János a szabadságharc utáni magyar költészet kiemelkedő alakja. Máig vitáznak azon, hogy epikus vagy lírai alkotó volt-e Arany, mert, mind a két műnemben jelentőset alkotott. Vannak visszatérő témái motívumai. Arany művészetében nem tekinthető motívumnak a madár, mert nem kíséri végig az egész életpályáját, csak néhány versében található meg. Ebben a néhány versben is...
