|
Dátum: 2025. szeptember 19. | 00:10:02. Forrás : Wikipedia |
A Blitzkrieg német kifejezés, magyar megfelelője: villámháború, amely főként a II. világháborúban a német Wehrmacht által indított különböző hadműveletek stratégiáját és taktikáját jelenti (Magát a "Blitzkrieg" kifejezést sohasem használták hivatalosan a németek).
Első világháború
A korábbi hadászati elvekkel szembeforduló, újszerű hadviselési formát először az első világháborúban kívánták alkalmazni, a Schlieffen-terv alapján. Lényege az volt, hogy kihasználva Németország jobb felkészültségét, az ellenséget (Franciaországot és szövetségeseit, illetve Oroszországot) még azelőtt megadásra kényszerítse, hogy maguk kellően fel tudtak készülni a harcra. Schlieffen tervében nagy szerepet játszottak a gyors csapatmozgások. A terv papíron jól festett, azonban nem állta ki a valóság próbáját. Például napi 30-40 km-es menettávokat írtak elő, amit egy hivatásos katona teljesít, de a német sereg nagy része sorozott polgárokból, kereskedőkből, iparosokból állt, akik nem voltak hozzászokva a nagy fizikai megterheléshez és a menet során is szinte harctéri körülményekhez. Továbbá a Németország által felvonulási terepként használt országokban (Hollandia, Belgium) több helyen ellenállásba ütköztek, amit a tervet mindenáron teljesíteni akaró tisztek és altisztek keményen letörtek. Az itt elkövetett kegyetlenkedésekkel az antant sajtója kiemelten foglalkozott, és az antant közvéleményét gyorsan a németek ellen hangolta. A valós körülmények miatt lényegesen lassabban előrehaladó német sereget végül sikerült állóháborúra kényszeríteni, amit már nem nyerhetett meg.
A villámháború klasszikus példája: a mobilizált gépesített hadtest és a gyalogság szoros együttműködésben
Második világháború
A második világháború idejére a németek már felmérték az első világháborús tervek bukásának okait, és módosítottak a kiképzési rendszerükön is, hogy a tervezettől eltérő körülmények esetén is képesek legyenek sikerre vinni a hadműveletet. Franciaország lerohanását célzó haditervükben ismét nagy szerepet szántak a villámháborús taktikának. A huszonhat évvel korábbi tapasztalatokat kamatoztatták, a villámháborús taktika legfőbb célja az lett, hogy az ellenségnek semmiképpen sem szabad időt hagyni statikus védelem kiépítésére, állandóan mozgásban tartva, űzve kell szétforgácsolni erőit, illetve bekeríteni az erősen védett állásokat (tapasztalatok bizonyítják, hogy a védekező harcok lelkileg sokkal megterhelőbbek a támadóknál, és az állandó menekülés-állásfoglalás-bekerítés-kitörés-menekülés gyorsan aláássa a legénység morálját). Paradox módon a francia hadvezetés éppen ellenkező következtetést vont le az első világháborús tapasztalatokból, és az erődökben látta a hatásos védelem eszközét. Erődrendszerüket a németek megkerülték, és a tétova francia hadvezetésnek, a gyors harckocsiékeknek, a jól szervezett utánpótlásnak hála, Franciaország 6 hét alatt vereséget szenvedett.
Az Oroszország elleni támadás során is a gyors lerohanás eszközével akartak élni, de számításaikat keresztülhúzták az Európában nem tapasztalt távolságok, és az ezzel kapcsolatos problémák: nehezített utánpótlás, kommunikáció, közlekedés, és az addig nem tapasztalt partizántevékenység is, illetve az, hogy pár hetes háborút tervezvén, nem gondoskodtak a német hadsereg téli felszereléséről. Ahogy hátráltak is oroszok, az orosz utánpótlás egyre rövidebb, a német egyre hosszabb utat tett meg a csapatokig. Mindezek együtt okozták, hogy a front télire mindig befagyott. 1941 decemberére, öt hónap előretörés után a németek már Moszkva alatt álltak, de nem tudtak tovább jutni. A következő év tavaszán inkább dél felé, a Sztálin nevét viselő város felé indultak a német csapatok. A végkifejletet ismerjük.
Hatása a mai harcászatra
A mai harcászat is sokat köszönhet a villámháborús taktikának. A mozgékonyság ma már alapkövetelménye egy hatékony hadseregnek. A könnyű, gyors harcjárművek, jó tájékozódás, a csapatok gyors mozgatása nagy szerepet játszik a modern hadseregek stratégiájában is. Az amerikai hadsereg végig alkalmazta az öbölháborúban, majd a Szaddám Huszein megdöntésére indított háborúban is.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A farkas - Canis Lupus
A farkas 1972 óta szerepel a veszélyeztetett fajok nemzetközi Vörös könyvében. Valaha az egész földkerekség legelterjedtebb és legsikeresebb ragadozója volt, mára már azonban - az embernek hála - csak az isten háta mögötti erdőkben, hegyekben fordulnak elő.
A maja civilizációA maja civilizáció egy Közép-Amerikában élt, több évszázadik létező prekolumbián civilizáció, amely főleg a kifejlett írásmódjáról, művészetéről, monumentális építészetéről, valamint a matematikai és asztronómiai ismereteiről híres. A inka mellett az egyik legjelentősebb ősi amerikai civilizáció volt.
A berlini falrólA berlini fal (németül die Berliner Mauer vagy Die Mauer, azaz a Fal) a Nyugat-Berlint körülvevő határépítmény volt Kelet-Berlin és az NDK területén. 1961 és 1989 között létezett. A hidegháború alatt a kettéosztott Berlin Európa megosztottságának és az elnyomásnak egyik fő szimbólumává vált. 1961. augusztus 13-án szögesdróttal választották el Berlin keleti és nyugati felét. Ezt a szögesdrótot váltotta fel később a betonból épült és védelmi zónákkal határolt fal.
Kapcsolódó doksik- Benkes Mihály - Túl a hidegháborún, a transzatlantizmus szerepe napjainkban / 2008, 7 oldal
- Nagy Károlyné - Kólaháború, Coca-Cola vs. PepsiCo / 2005, 14 oldal
- Németország a két világháború között / 2006, 5 oldal
- Az I. világháború következményei, a két világháború közti Magyarország / 2017, 4 oldal
- Dr. Jókay-Ihász Miklós - Észrevételek némely, a háborúval kapcsolatos fontos és országos jelentőségű, közérdekű kérdések köréből, első csoport / 1914, 21 oldal
Shakespeare szonettjei és az első szonett részletes elemzése
A szonettek általános jellemzése William Shakespeare (1564 - 1616) nemcsak a világ legismertebb színdarabírója, hanem az irodalom egyik legérdekesebb egyénisége is volt. Pályáját, huszonhárom éves korában színészként kezdte, ám a színházat inkább üzletnek, mint művészetnek tekintette. Első műveit - a királydrámákat - azért írta, mert Londonban akkoriban kezdtek a...
A rajongókA magyar regényírás báró Kemény Zsigmond (1814-1875) műveivel közelítette meg először a kortárs európai nagyepika szintjét. Politikus és publicista is volt, a magyar nemzeti önismeret és emlékezet céltudatos formálója. Első irodalmi alkotásainak jelentőségét az árnyalt, aprólékos lélekábrázolás adja; szereplőinek jelleme és sorsa izzó szenvedélyek harcában bontakozik ki. A...
Arany János, Petőfi Sándor - Bolond Istók c. műveinek öszehasonlító elemzéseDolgozatomban két kiemelkedő költőnk - Petőfi Sándor és Arany János - két kevésbé híres művének - a Bolond Istóknak - összehasonlító elemzésére vállalkozom. Bevallom, hogy kutatva, keresgélve az irodalomtörténetünkben ilyen jellegű tanulmányt, elemzésvázlatot nem találtam. A téma kiválasztására az ösztönzött, hogy részt vettem az Arany János Irodalmi Versenyen, s mindkét mű...
