|
Dátum: 2007. november 20.11:31:27. Forrás : doksi.net/hu |
Móricz egy felvidéki kisváros életének eseményeit írta meg ebben a művében. A történet akár egy mondatban is összefoglalható: egy vidéki kisvárosban élő szép és fiatal asszony ki szeretne törni az unalmas, szürke, kiszámítható kispolgári életből.
Szereplők:
- Veres Pál – tanító
- Felesége
- Veres Laci – tanító öccse
- Dvihally – Veres kollégája
- Dvihallyné
- Albíró
- Káplán
- Pap
- Kopó – tanár
- Njámnjám – igazgató
- Víg Pista – a rossz diákok vezére
- Gacsal – Laci barátja
- Marica – gazdatiszt leánya
A történet mindössze 48 óra alatt játszódik le, ennyi idő alatt ismerjük meg az események láncolatát, amihez csak háttér a kisváros nyomorúságos, sivár légkörének bemutatása. Maga a mű egy felvidéki kisvárosban, Ilosván, egy zárt közösségben játszódik, ahol mindenki tud mindent, s mindenkit csak az érdekel, hogy mi a legújabb pletyka a faluban.
A cselekmény lényege, hogy a faluba új káplán jön, akit Veres beszeretne bemutatni a feleségének. A közös vacsoránál kiderül, hogy az újonnan jött káplánnak megtetszik a tanító felesége, de érzéseivel nincs egyedül. Veres Laci, az érettségire készülő diák is mély érzelmeket táplál az asszony iránt. Mivel Laci érzi, hogy nem ő az egyedüli udvarló, nem bír otthon maradni, hanem elmegy barátjához.
Este a tanító és a káplán jól berúgnak, s a káplán szerelmet vall az asszonynak. Az asszony csak nehézségek árán tud megszabadulni a káplántól, akit Laci szobájában fekteti le. Másnap Laci nem tudja, hogy mit gondoljon sógornőjéről. Az asszony, hogy mentse magát azt hazudja, hogy Laci vitte a káplánt saját szobájába, mert este berúgott.
Közben kiderül az iskolában, hogy Laci házon kívül töltötte az éjszakát, ami tilos egy diáknak, sőt mi több, a hírhedt diáktanyán volt. Mikor Lacit hivatják, hazudik – azt mondja, hogy ő az egész estét otthon töltötte. Laci esetének híre futótűzként terjed a tanárok között. Veres Pálné közli, hogy ha a fiút kicsapják az iskolából, ő el fog költözni.
Vendégségbe jön hozzájuk az albíró, aki mindig csak Bovarynak szólítja Veres urat, ő azonban soha nem érti, hogy miért. Az albíró is oda van a tanítónéért. Megérkezik Laci a káplánnal, később pedig a pap és Dvihally a feleségével, az uradalmi gazdatiszt leányával együtt. A tanítónénak saját helyzete jut az eszébe a lány családjáról. Elkeseredve gondol arra, hogy milyen nagyra törő tervei voltak, s lám, hova jutott: egy unalmas helyen, egy szürke kis ember felesége. Férjét okolja elrontott életéért, s haragszik rá, amiért képes volt egy fiatal nőt elvenni amikor tudta, hogy nem nyújthat neki örömet.
A tanári karnál Laci bűnbocsánatot nyer, így társaival együtt leérettségizhet. A szegény tanítónét hódolók raja veszi körül, de még ahhoz is gyávák, hogy viszonyt kezdjenek vele. Pedig nem egyszer lehetett volna alkalmuk, hogy viszonyt kezdjenek az asszonnyal, amikor férje nem volt otthon.
A tanító leginkább azon bosszankodik, hogy amint eljön otthonról, rögtön történik valami. Egyedül azt nem érti, hogy az albíró miért szólítja őt idegen néven.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Grúziáról bővebben
Grúzia köztársaság a Fekete-tenger keleti partján, a Kaukázus hegységben, Európa és Ázsia határán. Egyesek európai, mások ázsiai országnak tartják. Lakóinak túlnyomó többsége ortodox keresztény. Északi szomszédja Oroszország, délről Törökország és Örményország, keletről Azerbajdzsán határolja. Az ország földrajzi-éghajlati szempontból változatos, egyaránt vannak alpesi és szubtrópusi klímájú területei.
Az ÓriáspandaAz óriáspanda (Ailuropoda melanoleuca), régebbi nevén bambuszmedve a medvefélék (Ursidae) családjába tartozó emlős. Elterjedése csak maradványfoltokra korlátozódik Közép- és Dél-Kínában. Könnyedén felismerhető a szemét, fülét és kerek testét körülvevő nagy fekete foltjairól. Az óriáspanda veszélyeztetett állat, mintegy 1600-3000 egyed él szabadon Kínában. A WWF jeleként és gyakran általában az állatvédelem jelképeként világszerte ismertté vált.
Kísérleti állatok utolsó perceiA kutatók azt mondják, humánus volta miatt altatják el szén-dioxiddal az egereket, patkányokat. Azon kívül ez a legegyszerűbb, legolcsóbb megoldás, és nem is tűnik kegyetlennek. Emma Marris a Nature-ben megjelent riportjában a laborállatok életének utolsó perceit vette górcső alá.
Kapcsolódó doksik- Áts József - Információkeresés a természettudományi szakirodalomban / 2013, 130 oldal
- Kis Anna - Az oszmán birodalom terjeszkedése / 2008, 7 oldal
- Az 1945 utáni magyar irodalom áttekintő jellemzése / 2002, 14 oldal
- Történelmi személyiségek a Habsburg birodalom korából (1790-1848) / 2008, 9 oldal
- A legfontosabb adatok és ismeretek a Bibliáról, jelentősége az irodalomban / 1995, 3 oldal
A Mester és Margarita
Mihail Bulgakov (1891-1940) írásművészetének legjellegzetesebb vonása az álomképek, a szatíra, a realitás és a fantasztikum sajátos ötvözése. Tragikummal fenyegető jeleneteiben is gyakran ragyog fel líraiság vagy komikum. Alaptémája kezdettől a felelősségvállalás, az értelmiség helyzete és szerepköre, idővel műveinek középpontjába kerül az ember és a totális hatalom konfliktusa...
Csokonai Vitéz Mihály - A magánossághoz című versének elemzéseCsokonai ezt a művét Lilla- korszakában írta. Szentimentalista művei közé sorolhatnánk. Tulajdonképpen a magányosságban keres vigaszt, menedéket a viszonzatlan szerelem gyötrelmei elől. Hiszen pont ennek az évnek elején adták férjhez Lillát egy gazdag kereskedőhöz, és így Csokonai minden reményét elvesztette, hogy szerelme valaha is övé legyen. A költő lelkében örvénylő érzések...
Berzsenyi Dániel A közelítő tél című versének elemzéseBerzsenyi Dániel a magyar felvilágosodás egyik jelentős alakja. A magyar felvilágosodást az elmaradottság, megkésettség jellemzi a nyugathoz képest. Berzsenyit nem elégítette ki a gazdálkodás, ezért éjszakánként gyakran írt verseket. Magányos volt, mivel nem volt szellemi társa, nem volt, aki elismerje, és ezért kilátástalannak találta az életet, ezek az okai annak, hogy több elégiát is...
