|
Dátum: 2007. november 20. | 11:31:27. Forrás : doksi.net/hu |
Berzsenyi Dániel a magyar felvilágosodás egyik jelentős alakja. A magyar felvilágosodást az elmaradottság, megkésettség jellemzi a nyugathoz képest. Berzsenyit nem elégítette ki a gazdálkodás, ezért éjszakánként gyakran írt verseket. Magányos volt, mivel nem volt szellemi társa, nem volt, aki elismerje, és ezért kilátástalannak találta az életet, ezek az okai annak, hogy több elégiát is írt. Az Osztályrészem, Búcsúzás Kemenes-Aljától mellett legfontosabb elégiája A közelítő tél.
A közelítő tél máig a legismertebb műve. Berzsenyi ezt a művét 1804 és 1808 között, az ifjúkora végén Niklán írta. A mű címe eredetileg Az ősz volt, de ez Kazinczy javaslatára megváltoztatta, mert így már a vers címében is benne van a tél, így a statikus képet felváltotta egy dinamikus, mozgalmas kép, átvitt értelemben az ifjúkor elmúlásának fenyegetése.
A vers szerkezete logikus felépítésű, először azt írja le, ami elmúlt. Ez a vers a ma emberének is könnyen érthető, mert az ábrázolt helyzet bárki által átélhető. Az első részben csak általánosságban ír az őszről, a tájról itt kétszer is megjelenik a “nincs” szóval való tagadás, ezzel fejezi ki az ellentétet az ősz, az elmúlás és az ifjúság örömei, a természet szépsége között. Mindig a negatívumokról ír, de mögötte mindig ott vannak a pozitívumok, amiket hiányol:
“Hervad már ligetünk, s díszei hullanak
Tarlott bokrai közt sárga levél zörög
Nincs már labyrinth, s a balzsamos illatok
Közt nem lengedez a Zephyr.”
A mű rendkívül zenei. Ennek el¬¬érésér¬e a költő hangulatfestő szavakat használ. Negatív festéssel – sok tagadó jellegű szóval – kifejezve ezzel az ősz komorságát.
Mint sok más költő az irodalomban a tájat Berzsenyi is csak háttérnek használja, az igazi mondanivaló előkészítéséhez. A második részben rátér önmagára itt már nem általánosságban ír az őszről. Kifejti az ifjúsága végét, ősz komor hangulatát Leírja, hogy a természetben a tavasz meghozza a megújulást, de az ő életében már nincs “tavasz”. A vers második felének első szakaszában elég filozófikusan fogalmaz az idő múlásáról és az elmúlásról:
“Oh, a szárnyas idő hirtelen elrepül,
S minden míve tünő szárnya körül lebeg”
Igen sok metaforát használ az alkotó. A hirtelen szóval a fiatalság pillanatnyi voltát hangsúlyozza. A következő versszakokban még jobban kiemeli az ifjúsága elmúlását, majd megemlíti, hogy alig kapott valamit az életben, reménytelennek ítéli meg az életet, valószínűleg, azért mert nem volt, akivel tudna beszéli arról, ami őt igazán érdekli: a költészetről, mivel nincs szellemi társa:
“Lassanként koszorúm bimbaja elvirit,
Itt hágy szép tavaszom: még alig ízleli
Nektárját ajkam, még alig illetem
Egy két zsenge virágait”
E versszak első sorát egyébként a magyar irodalomtörténet egyik legszebb soraként tartják számon.
Az utolsó szakaszban az elmúlásáról, a halálról, a halál végtelenségéről ír:
“Itt hágy s vissza se tér majd gyönyörű korom
Nem hozhatja fel azt több kikelet soha”
A műben többször megjelenik a hervad, hull, zörög, borong, ezekkel a szavakkal a természet negatív folyamait emeli ki, de ugyanakkor azt is érzékelteti, hogy mi volt, mit hiányol. Ezeket a “nincs” szavakkal fejezi ki.
Ezt a művet magányosságában elkeseredettségében írta. Berzsenyihez hasonlóan hasonló érzések között született Janus Pannonius Egy dunántúli mandulafáról című alkotása, ő is akkor írta azt a művét mikor hazajött Itáliából, és igen-igen kilátástalannak találta az itthoni helyzetet.
A vers stílusát tekintve klasszicista, erre utal az is, a több variáció és a mitológiai utalások.
Az elégiákat tekinthetjük Berzsenyi költészete csúcspontjának. Ezekben nincs benne a tanító célzat, csak a tájleírás mögött az élet elmúlásának érzésvilága. A közelítő tél Berzsenyi egyik legismertebb és legelismertebb elégiája, talán az élethelyzet átélhetősége és az ősz elragadó ábrázolása miatt.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Az acélról átlagembereknek
Az acél a vas legfontosabb ötvözete, fő ötvözője a szén. Emellett olyan vasalapú ötvözet is, amelyet képlékeny alakítással lehet megmunkálni (pl. kovácsolni). Ötvözőként nemcsak a szén jelenhet meg, hanem más elemek is, például szilárdság növelése (egyben a képlékenység csökkentése) érdekében.
A bűnüldözés mesterei: Endrődy GézaA bűnügyi nyomozás tudományának első hazai szakkönyve 1897-ben, 128 évvel ezelőtt jelent meg Losoncon, Endrődy Géza tollából, a Kármán-féle Könyvnyomda gondozásában. A második kiadás egy esztendővel később, 1898-ban látott napvilágot Budapesten.
A vikingekA vikingek skandináv származású hajósok és harcosok, akik a 8. és a 11. század között indultak rablóportyáikra vagy hódító hadjárataikra. Ismertek normann (északi ember), rusz vagy varég néven is. A viking szó nem adott nemzetet jelölt, hanem inkább egy bizonyos foglalkozást. Első írásbeli említése az Angolszász Krónikában található, mint wicingas, amely pejoratív mellékzönge nélkül kalózkodással foglalkozó tengerészt jelentett.
Kapcsolódó doksik- Az 1945 utáni magyar irodalom áttekintő jellemzése / 2002, 14 oldal
- Godzsa Anikó - Klasszikus magyar irodalom I / 2003, 41 oldal
- Irodalom érettségi tételek, 2008 / 2008, 37 oldal
- Hegedűs Géza - A magyar irodalom arcképcsarnoka / 1991, 627 oldal
- Az irodalom határterületei, a mese / 2010, 2 oldal
Gárdonyi Géza, A láthatatlan ember
Gárdonyi 39 éves korában írta A láthatatlan ember című regényét. A mű keletkezésének idejét emlegetik a boldog békeidőként. Ez az a kor amikorra már majd egy emberöltő (53 év) telt el Világos és Arad óta. A szabadságharc és az azt követő megtorlás már alig sző ellentéteteket. Magyarország az Osztrák –Magyar Monarchia részeként nagyhatalmi státusznak örvend Európában. Ez...
Vajda János élete és munkássága1827-ben született, a reformkor hajnalán. Szellemi fejlődésére igen nagy hatással volt Vajda Péter, a nagybátyja, akit Petőfi is versben siratott el halálakor. Petőfi egyébként Vajda ideálja, talán ez is magyarázza, hogy 1848 augusztusában honvédnek jelentkezik. Kétféle líra Vajda költészete többnyire az elszigetelt magány, a kirekesztettség, a világgal és önmagával való...
Kassák Lajos - A ló meghal, a madarak kirepülnek c. versének elemzéseKassák Lajos a magyar avantgárd irodalom legnagyobb, nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő alkotója. A magyar avantgárd hazánkban a konzervatívabb olvasói elvárások, az irodalomeszmény különbözősége és egyéb okok miatt nem tudott széleskörű réteget teremteni magának. Így Kassák viszonylag csekély olvasóközönséget tudhatott magáénak. Ennek ellenére hatalmas életművet hagyott...
