Eric Blair, aki később George Orwell néven lett világhírű, 1903-ban született a brit megszállás alatti Indiában, angol középosztálybeli családban. Iskolai tanulmányit Angliában végezte. Első és egyben utolsó állása: a brit birodalmi rendőrségben teljesített szolgálatot Burmában. Burma abban az időben a Brit Birodalom gyarmata volt. Eric Blair 1922-1927-ig tartó szolgálata több mint elég volt ahhoz, hogy a tisztviselő megtapasztalja és megelégelje azt, amit a későbbiekben brit imperializmusnak nevezett. A húszas évek végén felváltva élt Párizsban és Londonban, ebből az élményből keletkezett első könyve, a Down and Out in Paris and London (Párizs és London nincstelene). A harmincas években megtelepedett Londonban, alkalmi munkákból tartotta fenn magát.
Ezekben az években öt regényt adott ki:
- Burmese Days (Burmai napok) (1934)
- A Clergyman’s daugher (Egy lelkész lánya) (1935)
- Keep the Aspidistra Flying (Éljen a nyárspolgári élet!) (1936)
- The road to the Wigan Pier (Út a wigani mólóhoz) (1937)
- Coming Up for Air (Felbukni levegőért) (1939).
1932-ben vette fel a George Orwell írói nevet. Korai publicisztikájában elkötelezett baloldali volt. Orwell semmilyen adott, szervezett hatalmi alakzat és irányzat tagja nem kívánt lenni. 1936-ban tört ki a spanyol polgárháború. Ősszel Orwell odautazott, és Barcelonában tartózkodott. Csatlakozott a POUM-hoz (Partido Obrero de Unificacion Marxista), harcolt Franco tábornok katonái ellen. 1937 májusában megsebesült. 1938-ban megírja és közreadja a Homage to Catalonia-t (Hódolat Katalóniának), a remény és a kiábrándulás kettős könyvét.
A II. Világháború kitörése után jelentkezett a hadseregbe, de kérelmét egészségügyi állapotára hivatkozva elutasítják. Így a Honi Gárdában teljesített szolgálatot, és a BBC indiai adásában olvas fel antifasiszta szövegeket.
Élete utolsó éveit a Jura szigeten töltötte. Halálát az előrehaladott tüdőbaja okozta 1950-ben.
Állatfarm
1945-ben Jelent meg az Animal Farm (Állatfarm). A mű megjelenéséig Orwell csak közepes írónak számított Angliában. Az Állatfarm kéziratát 1914-ben tizennyolc angol könyvkiadó utasította vissza. Túlnyomó többségükben ideológiai okok miatt: a regényt akkor a sztálini Szovjetunióról írt közvetlen szatíraként olvasták, és a Szovjetunió akkor Nagy Britannia szövetségese volt a náci Németország elleni harcban.
A győztes háború, a fasizmus bukása után jelenik mag az Állatfarm. Országos, majd világsiker lett. Újabb és újabb kiadások követték, lefordították japán, kínai, arab és litván nyelvre is.
Az Állatfarm politikai regény, negatív utópia. A műben fellelhető a szatirikus, groteszk és abszurd látásmód. Kétségtelen, a mű a sztálini Szovjetunió karikaturisztikus ábrázolása. Igazán nem nehéz az elűzött Hógolyó elvtárs helyébe Trockijt, a diadalmas Napóleon elvtárs helyébe Sztálint képzelni. A mű eseményei nyomán a harmincas évek Szovjetuniójának megfelelő történéseit idézi fel. A regény végén az állatok kiegyezése az emberekkel az 1939-es szovjet-német megnemtámadási egyezményt szatirizálja. Az ábrázolása érzékletes és sokértelmű, de a műfaja nem több, mint allegória. Az Állatfarm ellenállhatatlanul ötletes, szellemes, mulatságos. A regény tele van keserűen ironikus, egyben nevetésre késztető aforizmákkal és maximákkal.
Története
Valahol Angliában, valamikor a napjainkban egy tanyai gazdaság háziállatai fellázadnak gazdájuk, a tanyatulajdonos ellen és elűzik. Önmaguk veszik birtokukba a tanyát, és megkísérlik az önálló gazdálkodást, szükségképp az embertől eltanult módszerekkel, de szabad állathoz méltó, egyenlőségen alapuló viszonyok között. Lovak, tehenek, kutyák, szárnyasok vezetését a legértelmesebb állatok, a disznók vállalják élükön Napóleonnal. Múlik az idő, és a gazdaság egyre több gonddal küszködik, egyre inkább kénytelen a környező emberi világ segítségét igénybe venni. A disznók fokról fokra mérséklik az állati szabadságjogokat, s a korábban megvetett, megtagadott emberi tulajdonságokat veszik fel. A regény végén a disznók kiegyeznek az emberekkel, az Első Disznó, a Fődisznó szövetséget köt a hajdan elkergetett gazda utódaival, és az állatfarm visszaalakul emberfarmmá.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Amit Albániáról tudni illik
Az Albán Köztársaság vagy Albánia (albánul Republika e Shqipërisë vagy Shqipëria, feltételezett jelentése ’sasok földje’) Délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten fekvő független állam. Északon Montenegró (172 km), északkeleten a szintén albánok lakta Koszovó (115 km), keleten Macedónia (151 km), délkeleten és délen Görögország (282 km), délnyugaton a Jón-tenger, nyugaton pedig az Adriai-tenger határolja. Partvonalának teljes hossza 362 km.
A vikingek
A vikingek skandináv származású hajósok és harcosok, akik a 8. és a 11. század között indultak rablóportyáikra vagy hódító hadjárataikra. Ismertek normann (északi ember), rusz vagy varég néven is. A viking szó nem adott nemzetet jelölt, hanem inkább egy bizonyos foglalkozást. Első írásbeli említése az Angolszász Krónikában található, mint wicingas, amely pejoratív mellékzönge nélkül kalózkodással foglalkozó tengerészt jelentett.
A vámpírok eredete
"Fogd be a szádat, mert jön a vámpír és megeszen!" Tartja a szólásmondás a moldvai Prut nevű járásban, ahol ezzel ijesztgették a rossz gyerekeket.
Hogy Mi is az a vámpír?, arra leginkább így tudnánk válaszolni: az a halott, akinek a teste nem enyészik el; az a sátáni ember, akit a föld nem fogad be; akit a sírban az Ördög rontott meg; félördög; vadállat, vagy olyan kutya, vagy macska, mely halott teteme fölött ugrott át.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Tóth Árpád - Isten oltó-kése c. versének elemzése
Tóth Árpád érdekes alakja a magyar irodalomnak. Különlegessége abban rejlik, hogy költészetét nagyon szűk területre korlátozva volt képes világirodalmi szintű életművet alkotni. Barátja és tisztelője, Babits Mihály szerint lírája „egységes, töretlen, az első pillanattól kész, az utolsó percig változatlan”. Frappánsabb elemzést valóban nehéz lenne adni Tóth Árpád...
Sztoicizmus és kiábrándult sorsirónia Kölcsey Ferenc Vanitatum Vanitas című versében
A Vanitatum vanitas „a sokat vesztett kebelből azután származhatott, minekutána veszteségeit az emberi élet nevetséges parányiságához és múlandóságához mérve, nyugalmas megvetéssel tekinthette.” – értelmezi saját művét Kölcsey, melynek latin címét „hiúságok hiúságának” vagy „hiábavalóságok hiábavalóságának” fordíthatjuk. A költő teljes...
Antigoné
A görög tragédiák fönnmaradt másolataiban a művek előtt olvasható a hüpotészisz, egy hosszabb-rövidebb feljegyzés, mely ismerteti a drámák tartalmát és utal a megírás idejére és körülményeire. Az Antigoné előtt arról olvashatunk, hogy bemutatása annyira föllelkesítette a nézőket, hogy a szerzőt megválasztották a Szamosz ellen küldött hajóhad egyik vezérének. Szamosz Kr. e...