|
Dátum: 2008. február 29. | 14:13:16. Forrás : doksi.net/hu |
Móricz Zsigmond
A XX. századi kritikai realizmus egyik legkiválóbb képviselője. 1879-ben született Tiszacsécsén. Apja szegényparaszt, de vállalkozásai révén a módosabb gazdák közé küzdötte fel magát. Egy vállalkozása miatt tönkrementek, de édesanyja tovább taníttatja a fiatal Móriczot. Debrecenben, Sárospatakon, majd Kisújszálláson tanul. Kitűnően érettségizik. Az írói pálya vonzza. 1900-ban a budapesti bölcsészkarra iratkozik be, de nemsokára otthagyja. 1905-ben házasodik meg. Nyomasztó anyagi gondok következnek, nehezen találja meg egyéni hangját. 1908-ba egyik gyermeke sírjánál írja meg Hét krajcár című novelláját, amely elismert íróvá teszi. Legnagyobb hatása Adyra volt, barátságuk Petőfi és Arany barátságához hasonló. Egymás után jelennek meg novellái és regényei. Járja az országot, tapasztalatairól riportokban számol be. Első írói korszakának novellái közé tartozik még a Tragédia, Szegény emberek. Regényei: (Sárarany, A fáklya, Légy jó mindhalálig, Erdély, Uri muri) a tanácsköztársaság bukása után íródnak. Az ellenforradalom idején Móriczot letartóztatják, és bojkottot szerveznek ellene. Családi gondok: első felesége öngyilkos lesz, második feleségével pedig boldogtalan. Az üldöztetés miatt egy időre abbahagyja a jelen társadalmi bírálatát, a gyermekkorba és a történelembe menekül. Ekkor születik meg legkiválóbb regénye, a Rokonok. A 30-as évek elején megsokszorozódik életkedve, járja az országot, és lelkesít minden olyan javaslatot, mely a parasztság felemelkedését szolgálja. Jelszava: Ne politizálj! Építkezz! 1942-ben hal meg. Utolsó korszakának regényei is a parasztság kérdésével foglalkoznak, (A boldog ember, A betyár, Rózsa Sándor)
Parasztábrázolása
Jelentős Móricz újszerű parasztábrázolása. A népszínművek idilli faluképével szemben meglátta a hazug felszín mögött az elégedetlenséget, a szegénységet, a nyomort.
Hét krajcár
A novella egy játékos pénzszerzésről szól, kontrasztként a paraszti életnek eddig nem sejtett nyomorúsága bukkan elő a történetben. Móricz gyermekkorából idéz fel egy emléket, amikor édesanyjával hét krajcárt kerestek, azért, hogy szappant tudjanak venni mosáshoz. Visszaemlékezik, mennyit nevettek anyjával a pénzkeresés közben. A kisfiúnak sejtelme sincs a keresés értelméről, önfeledten játszik a nyomorúsággal. Az anya pedig végigjátssza a játékot, csupa derűvel leplezve a kettős megerőltetést. Egyrészt a fizikait, hiszen akkor már nagyon beteg volt, másrészt a lelkit, mert a fiú előtt rejtegetnie kellett szenvedését. Rendkívüli lelkiereje teszi hőssé ezt az egyszerű asszonyt.
Tragédia
Móricz 1909-ben írta a novellát, tehát első néprajzgyűjtő körútja után hat évvel. Eredetileg a címe Egyszer jóllakni volt. A Szatmár megyében töltött idő hatása egyértelműen végigkövethető a műben, a paraszti élet ábrázolásában. Ez Móricz korai korszakának kiemelkedő műve. Móricz ábrázolásmódjában észrevehető az a folyamat, ahogy első művei után egyre inkább előtérbe helyezi a paraszti élet gondjait, s a realista, naturalista ábrázolásmódra tér át. Reálisan, valósághűen ábrázolja korának társadalmát (itt a parasztságot), a naturalizmus is észrevehető (az élet csúf oldalát próbálja ábrázolni).
Művének főhőse Kis János, nincstelen cseléd, akinek egész életében dolgoznia kellett, de nem volt semmi öröme sem az életben. Az állandó munka mellett mindig éhezett. A mű konfliktusa: Sarudy (a munkaadó) bejelenti, hogy mindenkit meghív lányának az esküvőjére. Kis János az alkalmat kihasználva jól tele akarja enni magát. Erre a napra már jó előre felkészül: nem eszik, hogy legyen hely a gyomrában. János jelképesen elrúgja magától a szegénységet (belerúg az üres edénybe). A probléma az, hogy ebből a szegénységből nem lehet kitörni, s evvel ő is tisztában van. Ez a helyzet nem egyedi, hanem egy széles réteg gondja. Kiderül, hogy egész életében egyszer nevetett, amikor apja meg akarta ütni, de elesett és meghalt. Tragikomikus ábrázolásmód: az olvasó olvasás közben először nevet a történeten, de azután rádöbben, hogy a történet tragikus. Kis Jánost a vágy fűti, hogy Sarudyt kiegye a vagyonából. Nem gondol arra, hogy gyomra elszokott a sok ennivalótól, előtte pedig nem is evett. 50 húsgombócot tervez megenni, de 2 tányér leves után már kezd rosszul lenni. Mikor egy falat megakad a torkán, azt mondja: „dögölj meg, kutya!”. Ez Sarudynak is szólhat, de lehet egyszerű káromkodás is, habár inkább az előbbi. Másodszor is megpróbálja lenyelni, és ebbe bele is hal. Halála groteszk: meghal azért, hogy egyszer jóllakjon. Kis J. életében és halálában is büszke ember volt. Móricz ábrázolásmódjára a tipizálás is jellemző. Egy ember tulajdonságain keresztül mutatja be egy csoport tulajdonságait. Tipikus alakok ábrázolása tipikus körülmények között. Reális ábrázolás.
Barbárok
1931-ben keletkezett elbeszélés. A ridegpásztorok világába vezet. Sok népballadai elemet tartalmaz. A történet két juhász körül forog (Bodri juhász, Veres juhász), akiknek volt kis tulajdonuk, de ha meg akartak élni, a legelőért véres harcot kellett folytatniuk. Az emberekben nyereségvágy él: Veres juhász képes arra, hogy juhaiért megöljön egy embert. A mű 3 szerkezeti egységre tagolható. Mindhárom egy párbeszéddel indul. (Rövid, szaggatott mondatok fokozzák a feszültséget).
1. rész: puhatolózás (Veres - Bodri párbeszéd) - mikor jön a felesége?
2. rész: Bodri felesége - Veres párbeszéd. (Veres álnoksága, gonoszsága, Bodri felesége gyanakszik.)
3. rész: a bíróságon bíró - Veres párbeszéd (Csak akkor vallja be, és azt, amit rábizonyítanak. Amikor meglátja az ajtón lógó szíjat, akkor bevall mindent (rendkívül babonás)).
Mindhárom részben fontos szerepe van a tájleírásnak.
- 1: délalföldi puszta;
- 2: pusztától a Dunántúlig;
- 3: amíg Verest el nem kapják.
A konfliktus tragédiával végződik. (Kettős gyilkosság). Balladai jegy: töredékes párbeszédek. Népies, de nem tájjellegű nyelvezet. A tárgyaknak fontos szerepük van. Szertartásos mozdulatok: pipázás, tűzrakás, leülés, stb. A tragédia hirtelen bontakozik ki. Tetőpont: a gyilkosság, a gyerek megaláztatása, a gyilkosok eltemetik őket, majd megsütik a szalonnájukat. Megoldás: a juhász elismeri tettét, elviszik. A cím: kegyetlen, érzéketlen emberekre utal. A vizsgálóbíró kijelentésének: a juhász is barbár, de az a társadalom is, amely idáig süllyeszti az embert.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Karácsony ünnepének eredete
A Karácsony a katolikus egyház egyik legfontosabb ünnepe, amelyen Jézus születésére emlékeznek. Időpontja december 25-e. Magyarországon a nem vallásos, de keresztény kultúrkörbe tartozók számára általában a szeretet ünnepét jelképezi. Elterjedt szokás karácsonykor a rokonok és ismerősök megajándékozása; ennek következtében a keresztény többségű országokban a gazdaságilag legjelentősebb ünnep.
A szerencsejáték történeteA szerencsejáték olyan játékforma, amelynek során pénzben vagy más értéktárgyban kifejezett téteket tesznek egy olyan játék végeredményére, amelynek kimenetele bizonytalan. A játék célja tehát az esemény kimenetelének eltalálása és a kockáztatott érték, jellemzően pénzösszeg növelése. A játékelmélet alapján a szerencsejáték egy zéró összegű játék, hiszen a résztvevők kizárólag egymástól nyerhetnek el értéket, azaz egymás kárára lehetnek sikeresek. [1] [7]
A vikingekA vikingek skandináv származású hajósok és harcosok, akik a 8. és a 11. század között indultak rablóportyáikra vagy hódító hadjárataikra. Ismertek normann (északi ember), rusz vagy varég néven is. A viking szó nem adott nemzetet jelölt, hanem inkább egy bizonyos foglalkozást. Első írásbeli említése az Angolszász Krónikában található, mint wicingas, amely pejoratív mellékzönge nélkül kalózkodással foglalkozó tengerészt jelentett.
Kapcsolódó doksik- Rill-Fazekas - Irodalom érettségi tételek, 2002 / 2002, 81 oldal
- Godzsa Anikó - Modern magyar irodalom / 2005, 32 oldal
- Godzsa Anikó - A magyarországi irodalom története 1772-ig / 2001, 169 oldal
- Budavári Klára - Az ember halálszemléletének alakulása a magyar irodalomban / 1999, 56 oldal
- Bajnai Edina - Drámajáték az irodalomórán / 2013, 10 oldal
Móricz Zsigmond újszerű parasztábrázolása
Móricz paraszti témájú novellákkal kezdte írói pályafutását. A parasztábrázolásnak hagyományai: Jókai epizódfigurákat rajzolt, Mikszáth pedig romantikus bájával vonta be a falusi világot. A korábban kialakult képet népszerűsítették az ún. népszínművek a XIX. század második felében. Cselekményüket általában egy-egy falusi ünnep köré csoportosították. A kor csak a...
Ady Endre motívum rendszereÉrdmindszenten született 1877. nov. 22.-én. Édesapja Ady Lőrinc gazdálkodó kisbirtokos, édesanyja Pásztor Mária. 1883-ban Érmindszenten kezdte elemi iskolai tanulmányait. 1888-tól a nagykárolyi piarista gimnáziumban tanult, diáklapot szerkesztett. 1892-től a zilahi református kollégium diákja, eminens tanuló. 1896. márc. 22-én jelentette meg első versét a helyi Szilágyban. 1896-ban...
Fantasztikum a romantika irodalmábanA romantika forrása az a társadalmi méreteket öltő illúzióvesztés volt, amely a francia forradalom után fogta el főleg Nyugat-Európa népeit. A romantikusok kiábrándultak a józanészbe és a korlátlan fejlődésbe vetett hitükből, valamint csalódtak a polgári eszményekben. A politikai háttér megnyilvánult a kor művészetében, úgy a képzőművészetekben, mint a zenében és az...
Amerikai diplomata, reálpolitikus. Sokban hozzájárult az Egyesült Államok és Kína közötti békésebb kapcsolat kialakulásában. 1973-ban Nobel-békedíjat kapott. [1]1923. május 27-én született a bajorországi Fürth városában, Alfred Kissinger néven, Lous Kissinger és Paula Stern gyermekeként. Zsidó származása miatt a család 1938-ban a nácik elől menekülve New Yorkba
