|
Dátum: 2010. március 05. | 12:46:18. Forrás : doksi.net/hu |
A költő művészi és politikai érlelődése szakaszában (1846-1848) írta ezt a művét. Erre a pályaszakaszra jellemző a kilábalás a válsághangulatból, a francia forradalom radikális eszméinek hatása, forradalmi látomásköltészet, a szerelmi és hitvesi költészet és a tájköltészet. Ez a vers a francia forradalom radikális eszméinek hatása, a forradalmi látomásköltészetébe sorolható. Ugyanerről a témáról szól a XIX. század költői és Az ítélet című költeménye is. A Sors, nyiss nekem tért egyik kulcsszava a „halál” volt. A költő ebben a versben kétfajta halálról szól. A természetes halálról és az önként vállalt mártírhalálról. A természetes halál békés, csendes, lassú halált jelent, az önként vállalt mártírhalál, pedig gyors, hősi halált. Petőfi a mártírhalált választaná inkább, mert jobban szeretne gyorsan, hősként meghalni a szent világszabadságért és jobban szeretné, ha a hősökkel egy közös sírban temetnék el.
A költő két párhuzamos hasonlat segítségével teszi szemléletessé a „lassú”, természetes halált. A „Lassan hervadni el, mint a virág” és az „Elfogyni lassan, mint a gyertyaszál” párhuzamos hasonlattal. Ezek szerint ezt a halálmenetet a virág elhervadásához és a gyertyaszál elfogyásához hasonlítja.
A virág ellentétét a gyors, hősi halálban a fa képezi. Mindkettő növény. De méretekben, erőben különbség van közöttük. Míg a virág kis méretű, gyenge növény, addig a fa nagy méretű, erős növény.
A gyertya ellentétét a kőszirt képezi. Ezek között méretbeli és tapintásbeli különbség van. Míg a gyertya kicsi, egy marokban is elfér és könnyű, addig a kőszirt nagy, nehéz és kemény.
Az első szerkezeti egységet Petőfi három ponttal és egy gondolatjellel zárja. Ez a vers gondolatmenetében azt jelképezi, hogy egy látomás kezdődik a versben. Ez a második szerkezeti egység a következő gondolatmenetig tart.
Ez a látomás igen gazdag hang- és képi hatásokban. Ez az állítás a következőkkel bizonyítható: „pirosló arccal és piros zászlókkal”, „elharsogják kelettől nyúgatig”, „ott folyjon az ifjui vér ki szivembül, s ha ajkam örömteli végszava zendül”, „hadd nyelje el azt az acéli zörej, a trombita hangja, az ágyudörej”, „fújó paripák száguldjanak a kivívott diadalra”.
Nagy szerepe van itt a szóismétléseknek. Megerősíti, nyomatékosítja a szavak fontosságát. A piros, az elharsogják, az ott szavak ismétlődnek meg.
A költő által elképzelt csatában a rabszolga-nép a zsarnoksággal ütközik meg.
A harmadik szerkezeti egység is része a látomásnak. Ebben a költő megfogalmazza a temetés menetét, a temetési napot. A ritmusából is utal arra, hogy lelassul az egész vers, hasonló egy gyászzenéhez.
A vers legvégén a „világszabadság” szó áll. A költő azzal, hogy éppen ezt a szót helyezte a vers végére a szó fontosságára hívja fel a figyelmet. Ez először a vers második szerkezeti egységében jelenik meg először, de ott a vilgászabadság gondolatához a magyar szabadság még nem tartozik.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A vandál-bizánci háború
Észak-nyugat Afrika elfoglalása után a vandál királyság a kezére került hajóhadnak köszönhetően a Mediterráneum egyik legerősebb tengeri hatalmává vált, ráadásul nem adták fel korábbi életmódjukat, és a rablóhadjárataikat tengeren is folytatták. A vandál kalózkodás nyilvánvalóan sértette Bizánc érdekeit, a katolikusok elnyomásával együtt ez már bőven elégséges okot szolgáltatott a katonai fellépésre.
Árpád-házi Szent Erzsébet életeÁrpád-házi Szent Erzsébet (német nyelvterületen gyakorta Thüringiai Szent Erzsébet) (Sárospatak, 1207 – Marburg, 1231. november 17.) II. András magyar király és merániai Gertrúd lánya. Születésének helyéről többféle elmélet létezik, ezek alapján Sárospatak, Óbuda és Pozsony jön szóba. A fentiek közül Sárospatak a leginkább elfogadott.
Kísérleti állatok utolsó perceiA kutatók azt mondják, humánus volta miatt altatják el szén-dioxiddal az egereket, patkányokat. Azon kívül ez a legegyszerűbb, legolcsóbb megoldás, és nem is tűnik kegyetlennek. Emma Marris a Nature-ben megjelent riportjában a laborállatok életének utolsó perceit vette górcső alá.
Kapcsolódó doksik- Regionális Állatföldrajz Holarctis Faunabirodalom / 2010, 6 oldal
- Jelentősebb fogalmak az Habsburg birodalom korából / 2008, 12 oldal
- Magyarország beilleszkedése a Habsburg Birodalomba / 2014, 12 oldal
- A Bizánci birodalom és a szláv népek / 2010, 2 oldal
- Frank birodalom / 2010, 2 oldal
A romantika vonásai egy szabadon választott mű alapján
A romantika a francia román szóból származik, jelentése: regényes. Ez a XIX. század jellemző korstílusa. Kiváltó oka, az hogy csalódtak a polgári társdalomban. A romantika korstílus, tehát a művészet valamennyi ágában megtalálható. A romantika kezdeményezői olyan polgárok voltak akik kiábrándultak a francia forradalomból és szembefordultak a felvilágosodással. A romantikus irodalom...
Kölcsey Ferenc Vanitatum vanitas és Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban c. költeményeik összehasonlító elemzéseA tizenkilencedik század elején a magyarság az idegen elnyomás hatására válságba jutott. A nemzeti összetartozás egyetlen ismérve ekkor a közösen beszélt nyelv volt, ám ez is hanyatlott, és fennállt a veszélye annak, hogy a magyar nemzet – Herder jóslatának megfelelően – megszűnik létezni, beolvad a környező népek közé. Az önállóságot tehát csak a nyelv útján lehetett...
Szerelem és halál összekapcsolódása Shakespeare Rómeó és Júlia c. drámájábanA XV-XVI. századi életet tárja elénk Shakespeare Rómeó és Júliája. A középkori hagyományok és a reneszánsz jegyek együttélését, az új és a régi értékrend szembenállását tükrözi. A szerelem és a halál összekapcsolódik a drámában, Két szerelmes sírig tartó szerelme, akik örök hűséget esküdnek egymásnak, és inkább a halált válasszák, mint sem hogy...
