|
Dátum: 2024. október 14.09:31:09. Forrás : doksi.net/hu |
A képernyőhasználat mindennapi életünk részévé vált, legyen szó munkáról, tanulásról, vagy szórakozásról. A hosszan tartó, képernyő előtt töltött idő viszont egészségügyi problémákat okozhat, beleértve a hátfájást, a szemfáradtságot és a kézfej zsibbadását, vagy akár ínhüvely-gyulladást. Ezek a tünetek sokszor az ergonómia, vagyis a nem megfelelő munkakörnyezetre vagy testtartásra vezethetők vissza.
Az ergonómiai elvek alkalmazása a számítógép (vagy bármilyen képernyő) használata során segít testünk terhelésének csökkentésében, javítva ezzel a komfortérzetet, így pedig több időt vagyunk képesek munkavégzéssel tölteni, hiszen kevésbé fáradunk el. Az alábbiakban az ergonómia alapelveit, a megfelelő munkakörnyezet kialakításának szempontjait, valamint a gyakori hibák elkerülésének módjait tárgyaljuk, hogy az elektronikus eszközök használata ne csak hatékony, hanem lehetőség szerint kevésbé terhelje egészségünket.
A megfelelő ergonómiájú környezet kialakítása több tényezőt is magában foglal:
A monitor vagy más kijelző elhelyezése
Szemmagasság: A képernyő felső széle legyen szemmagasságban vagy kissé alatta. Ez biztosítja, hogy a fej és a nyak természetes, enyhén előredőlő helyzetben maradjon. A legtöbb ember számára az ideális az, ha a képernyő közepe 15-20 fokos szögben van a szem vonalához képest lefelé.
Távolság: A képernyőt általában 50-70 cm távolságra érdemes elhelyezni a szemtől, ami körülbelül egy karnyi távolságnak felel meg. Ha a betűk túl kicsik, akkor érdemes inkább a betűméretet növelni, nem pedig közelebb húzni a kijelzőt.
Dőlésszög: A képernyőt enyhén hátrafelé döntve (kb. 10-20 fokos szögben) a tükröződés csökkenthető; de persze az a legjobb, ha a szobában a fényviszonyok alakításával eleve elkerüljük a tükröződést.
Képernyő beállításai: Állítsuk be a fényerőt, a kontrasztot és a betűméretet úgy, hogy kényelmes legyen olvasni a szöveget, és ne kelljen hunyorogni. A fekete betűk világos háttér előtt általában kevésbé fárasztóak a szemnek.
Két monitor használata esetén: ha mindkettőt egyformán gyakran nézzük, helyezzük őket középre, kissé döntve, hogy szinte egy félkört alkossanak. Ha az egyik monitort gyakrabban használjuk, helyezzük azt középre, a másikat pedig kicsit oldalra.
Az ülőhelyzet és a szék
A jó irodai székek kulcsfontosságúak a kényelmes és egészséges munkakörnyezet kialakításában. Segítenek fenntartani a helyes testtartást, csökkenteni a hát- és nyakfájdalmat, valamint megelőzni a hosszú távú ülés negatív hatásait. Ugye feltűnt, hogy nem kanapéról, konyhai székről, fotelről vagy egyébről beszélünk?
Íme néhány szempont, amelyek segítenek kiválasztani az ideális irodai széket:
Állítható magasság: az optimális beállításnál a lábak térdben 90 fokos szögben hajlanak, és a talpak teljesen a padlón nyugszanak. Ez segít a vérkeringés fenntartásában és csökkenti az alsó hát terhelését.
Deréktámasz: Egy jó szék rendelkezik beépített deréktámasszal, amely követi a gerinc természetes görbületét. Az állítható deréktámasz lehetővé teszi, hogy a hát alsó része megfelelően támasztva legyen, ami megelőzi a hátfájást és a rossz testtartást.
Háttámla dönthetősége: A háttámla állítható dőlésszöge segít a megfelelő testtartás fenntartásában és csökkenti a gerinc terhelését. Egy ergonomikus szék esetén a háttámlának lehetőséget kell biztosítania arra, hogy 90 és 120 fok között állítható legyen, így változtató az ülés pozíciója, ami csökkenti a hosszas egy helyben ülés okozta problémákat.
Ülőfelület mélysége és szélessége: A szék ülőfelületének elegendően szélesnek és mélynek kell lennie ahhoz, hogy kényelmesen elférjünk rajta. Az ideális ülőfelület lehetővé teszi, hogy a hát a háttámlához simuljon, miközben az ülés eleje és a térd között körülbelül 5-10 cm távolság marad.
Karfa állíthatósága: A karfák állítható magassága és szélessége segít a vállak tehermentesítésében, és megakadályozza, hogy a vállak felemelkedjenek vagy feszültség alakuljon ki a nyakban. A karokat 90 fokos szögben pihentessük a karfákon, miközben az alkarok párhuzamosak a padlóval.
Forgathatóság: A szék forgatható ülőfelülete lehetővé teszi, hogy könnyedén elérjünk különböző tárgyakat vagy helyeket az asztal körül anélkül, hogy meg kellene fordulni vagy feszíteni a hátunkat.
Kerekek és stabilitás: A széknek stabilnak kell lennie, ötágú lábazattal, amely biztosítja a megfelelő egyensúlyt és könnyű mozgást a munkaterületen. A megfelelő kerekek segítenek könnyedén gurulni a szőnyegen vagy a kemény padlón anélkül, hogy megakadnának.
A munkaasztal
Egy jól kialakított asztal segít a helyes testtartás fenntartásában, és hozzájárul a kényelmes munkavégzéshez. Fontos szempontok az alábbiak:
Állítható magasság: az optimális magasság akkor érhető el, ha a könyökök 90 fokos szögben hajlanak, miközben az alkarok párhuzamosak a padlóval, és a kezek kényelmesen elérik a billentyűzetet. Az állítható magasságú asztalok lehetőséget nyújtanak az ülő és álló munka közötti váltásra is, ami csökkenti az ülőmunka egészségügyi kockázatait.
Megfelelő méret és munkafelület: Az asztalnak elég szélesnek és mélynek kell lennie ahhoz, hogy kényelmesen elférjen rajta minden szükséges eszköz, például a monitor, a billentyűzet, az egér és egyéb munkaeszközök. Az ideális asztal legalább 120-160 cm széles és 70-80 cm mély, különösen ha laptopot használunk külső monitorokkal.
Lábak alatti hely: Fontos, hogy az asztal alatt elegendő hely legyen a lábak számára, akár kinyújtva.
Felületi anyag és textúra: Az asztal felülete legyen sima, tartós és könnyen tisztítható. A matt felületű asztalok segíthetnek csökkenteni a fényvisszaverődést, ami különösen fontos, ha a számítógép monitora közvetlenül az asztalon helyezkedik el.
Kábelrendezés: Az asztal kialakításának segítenie kell a kábelek rendezett elvezetését. Az erre kialakított kábelcsatornák vagy nyílások segíthetnek a kábelek összegabalyodásának elkerülésében.
Mobilitás és stabilitás: Fontos, hogy az asztal stabil legyen, ne billegjen. Ha görgőkkel rendelkező asztalt választunk, ügyeljünk arra, hogy rögzíthető kerekekkel legyen felszerelve.
Rendszeres mozgás és pihenés
A rendszeres mozgás és pihenés beiktatása elengedhetetlen a számítógépes munkavégzéshez, mivel ezek segítenek ellensúlyozni az ülőmunka káros hatásait.
Rendszeres szünetek beiktatása: javasolt minden órában legalább 5-10 perces szünetet tartani, hogy a test fel tudjon frissülni. Ezalatt fel lehet állni, sétálni, nyújtani, vagy könnyű mozgásokat végezni. Ha például online megbeszélésen veszünk részt, kapcsoljunk át telefonra vagy használjunk vezeték nélküli fülhallgatót - így pakolászhatunk, mászkálhatunk az értekezlet közben. Ezeket a szüneteket használjuk fel arra is, hogy messzi tárgyakra nézünk legalább 20 másodpercig, ideálisan ablakon keresztül. Ez a módszer segít csökkenteni a szemfáradtságot.
Nyújtógyakorlatok és testmozgás: rendszeresen végezzünk nyújtásokat a nyak, a vállak, a karok és a hát izmainak ellazítására, illetve gyakran változtassunk testtartást, ülőhelyzetet vagy dolgozzunk időszakosan állva. A billentyűzet és az egér használata megterheli a kézfej izmait és ízületeit - végezzünk csukló- és ujjgyakorlatokat, vagy használjunk a sportboltokban kapható marokerősítőt.
Hosszabb szünetek a nap folyamán: az ebédszünetet töltsük aktívan, végezzünk valamilyen könnyű fizikai tevékenységet. Munka után pedig végezzünk intenzívebb fizikai tevékenységet, például edzést, tempós sétát, vagy jógát, amely segít ellazulni, és ellensúlyozni a napközbeni ülést.
Ne feledjük, hogy az ülőmunka legjobb ellensúlyozása a kőkemény testmozgás: ez nemcsak az izmainkat védi meg az elsorvadástól, hanem szív- és érrendszerünkre is jótékony hatással van.
Az ülőmunka nem csak a mozgásszervekre veszélyes, hanem a belső szervekre is rossz hatással van. A gerinc fájdalmas betegségei mellett az agyvérzés, a szívinfarktus, a szívnagyobbodás és a vesebetegségek rizikófaktorát is növelheti az ülő életmód. A veszélyekre a Semmelweis Egyetem ETK Fizioterápiai Tanszékének oktatói és egy belgyógyász is figyelmeztet.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Az Inka birodalom
Az Inka Birodalom egy a XII-XIII században létesült dél-amerikai rabszolgatartó indián birodalom, amely legnagyobb kiterjedésekor a jelenlegi Perut, Bolíviát, Ecuadort és Chile északi részét foglalta magába. Az inkák egy történelmi fejlődés utolsó szakaszának voltak főszereplői. Az Inka Birodalom egyike volt a világ legnagyobb és legrejtélyesebb kultúráinak.
Kárpátalja bemutatkozikKárpátalja vagy Kárpát-Ukrajna (ukránul Закарпатська область, vagyis „Kárpátontúli terület”) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója. A térség sok tekintetben eltér Ukrajna többi vidékétől. Ez leginkább annak a következménye, hogy bár lakosságának nagy részét a ruszin nemzetiségűek (kárpát-ukrán) teszik ki, a II. világháborúig Kárpátalja Ukrajnától függetlenül fejlődött.
A betyár Rózsa Sándor életeAnyját Sánta Erzsébetnek hívták. Apját, Rózsa Andrást korán elveszítette, mert lólopásért felakasztották. Mindez nagy hatással volt életének további alakulására. Analfabéta volt, 23 éves korában nem bizonyított, tehénlopási váddal került a szegedi börtönbe. Szökése után futóbetyárrá lett és hírhedt betyárkalandok sokasága kapcsolódott nevéhez. 60 kitudódott bűnesete ismert.
Kapcsolódó doksik- Bevezetés az ergonómiába / 2002, 39 oldal
- Katona Mária - Az ergonómia szerepe és jelentősége / 2009, 9 oldal
- Urbánné Biró Brigitta - Irodaergonómia, Az emberközpontú környezetért / 2014, 24 oldal
- Ergonómia / 2006, 9 oldal
- Környezet-ergonómia / 2017, 57 oldal
Az emlékezés szerepe Radnóti Miklós lírájában
Radnóti Miklós a budapesti Új- Lipót- város műveltséget szerető kispolgárságából indult útjára. Huszonegy éves fővel hazaérkezett, beiratkozott a szegedi egyetem magyar-francia szakára. Ott találkozott össze a nagyhírű professzorral, Sík Sándorral, tőle kapta korai költői korszakának expresszionista ízeit és csapongó szabadvers formáit, talán tőle kapta életútjának olykor...
Shakespeare szonettjei és az első szonett részletes elemzéseA szonettek általános jellemzése William Shakespeare (1564 - 1616) nemcsak a világ legismertebb színdarabírója, hanem az irodalom egyik legérdekesebb egyénisége is volt. Pályáját, huszonhárom éves korában színészként kezdte, ám a színházat inkább üzletnek, mint művészetnek tekintette. Első műveit - a királydrámákat - azért írta, mert Londonban akkoriban kezdtek a...
Petőfi Sándor politikai költészetePetőfi Sándor a szabadság, szerelem és az életöröm költője. Költészetére a romantika jellemző, de annak szélsőségei nélkül. Közvetlenségével megteremtette a lírai realizmust. Az így létrehozott költészet teljesen megváltoztatta az irodalom arculatát, szemléletét, témáját, hangnemét és stílusát is. Legfőbb esztétikai elve az egyszerűség, de ez tudatos művészi munka...
