|
Dátum: 2024. május 19.00:10:01. Forrás : doksi.net/hu |
Ahhoz, hogy erre a kérdésre válaszolni tudjunk, meg kell vizsgálnunk a vonatot. Miből is áll a vonat? Van egy mozdony, és van sok - vagy csak egy - kocsi. Namármost a mozdony ugyanúgy zakatol, mint a vagonok, így elég csak a vagonokat vizsgálnunk, a mozdonyt el is hagyhatjuk. Ha megnézzük a kocsikat, akkor ugye mindegyik egyforma zakatolás szempontjából, így elég egy kocsit megnézni, a többit elhagyhatjuk.
De miből áll egy vagon? Van egy felső (utas, vagy rakodó) rész, és van az alsó rész, azaz az alváz. A felső rész ugye nem zakatol, tehát ezt el is feledhetjük, elegendő az alsó részt vizsgálni.
Az alsó rész felépítését tekintve áll egy alvázból, és a kerekekből. Innen az alváz ugye megint nem zakatol, tehát azzal sem kell foglalkoznunk, elég megnézni a kerekeket.
Kerékből is van azonban egy vagon alatt általában 4 pár, amelyek mindegyike egyformán viselkedik zakatolás szempontjából, tehát elegendő egy párt is megnéznünk, a többivel nem foglalkozunk.
Egy pár kerék felépítését nézzük meg! Áll magából a két kerékből, és van a tengely. A tengely viszont nem zakatol, tehát elhagyható.
Marad két darab kerék, ami viszont megint teljesen egyforma, így az egyiket elhagyhatjuk.
A továbbiakhoz kell egy kis matematika, hiszen nézzük meg a kereket! Az kör alakú! A kör területét úgy számítjuk ki, hogy r^2*Pí (r a négyzeten szorozva Pí-vel). A képletből a Pí=3,14, ami nem zakatol, tehát nem foglalkozunk vele tovább.
Az r az a sugár, ami mivel állandó, így megintcsak nem zakatol.
Mi maradt meg? Hát a NÉGYZET! És ahogy ez a négyzet billen egyik oldaláról a másikra, na ATTÓL szól a vonat kereke!
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A Trianoni békeszerződésről
Magyarország 1920. június 4-én írta alá Trianon kastélyában az I. világháborút lezáró békét. A Trianoni békeszerződés gazdasági-társadalmi hatásait tekintve a magyar történelem legsúlyosabb tehertétele volt, mely egyaránt sújtott és sújt napjainkban is minden magyar állampolgárt nemzeti, vallási és politikai hovatartozás nélkül.
Az osztrák-magyar sarki expedícióAz osztrák–magyar északi-sarki expedíciót 1872 és 1874 között vezették. Az eredeti cél az Északkeleti-átjáró felfedezése lett volna a Tegetthoff gőzössel, ehelyett azonban a 24 fős csapat felfedezte a Ferenc József-földet. Az expedíciót Julius von Payer főhadnagy és Karl Weyprecht irányította, a költségek legnagyobb részét osztrák–magyar nemesek, arisztokraták finanszírozták.
A nukleáris fegyverekrőlAugusztus 6-án és 9-én emlékezünk a Hirosima és Nagaszaki városát ért atombombázásra. Csak a Nagaszaki elleni támadásban, több mint 80000 ember vesztette életét és 75000 lettek sugárbetegek. Cikkünk keretében ennek az eseményenek szeretnénk emléket állítani a nukleáris fegyverek működési elvének és azok hatásmechanizmusainak bemutatásával.
Kapcsolódó doksik- Műgyanta padlóbevonatok tervezése és készítése, műszaki irányelv / 2017, 68 oldal
- James Redfield - A mennyei prófécia, kivonat / 1998, 3 oldal
- Centeri-Gyulai - A világ természetvédelmének történelmi kezdetei a védett területek kialakítására vonatkozóan / 2006, 6 oldal
- Birgenstok Vanda Alexandra - Az elítéltek foglalkoztatására vonatkozó jogszabályok módosításának gazdasági hatásai a büntetés-végrehajtási intézetekben / 2017, 72 oldal
- Útmutató a magyar jogrendszer hierarchiájához, a munkavédelemre vonatkozó előírások kapcsán / 2002, 21 oldal
Az Óda és a Tétova Óda összehasonlítása
József Attila Óda című műve és Radnóti Miklós Tétova Óda című verse több szempontból is igen közel áll egymáshoz. A cím mindkét mű esetén műfajt jelöl, és mindkettő a szerelem érzését ábrázolja más eszközökkel és más megközelítésben. József Attila az Óda című verset Marton Mártának írta. A hölgyet a vers alkotásakor még csak három napja ismerte, mégis egy ódai...
Rokonok című regény és film összehasonlításaA háború vége után a ’20-as, ’30-as években Móricz új téma felé fordult. A dzsentritéma jelenik meg nála. Úgy gondolta, hogy a dzsentrik lehetnek azok az emberek, akik irányítani tudnák az országot, és gazdaságilag fel tudnák virágoztatni. A dzsentrikben keresi azt az erőt, ami talpra tudná állítani az országot. Megpróbál bennük bízni és olyan embereket mutat be, akik a...
Csutak és a szürke lóSzereplők: - Csutak – vakációzós kiskamasz - Színes Géza – Csutak gyerekszínész barátja - Pazár, Kati, Dochnál, Dunai, Kamocsa – mind Csutak barátai - Csutak édesapja – foglalkozása kalauz - Fuvarosnő - Egyszerű emberek - és a szürke ló A mű azokról a városi kamasz gyerekekről szól, akiknek a szülei nem engedhetik meg maguknak, hogy gyermekeiket...
Írásunkban a műelemzések készítésének módszertanát járjuk körül. Foglalkozunk az elemzés főbb fajtáival, szempontjaival és tanácsokat adunk az elemzés legfontosabb tartalmi elemeivel kapcsolatban is. Módszertani útmutatónk főként tanulók számára készült!
