|
Dátum: 2023. november 16.00:10:02. Forrás : doksi.net/hu |
A szakértők körében igen eltérő adatokat hallani arra vonatkozólag, hogy hány faj él a Földön. Kétségtelen, hogy a pontos adatok meghatározása szinte lehetetlen, holott igen fontos kérdés éppen a fajok megőrzése szempontjából. A tudósok és politikusok, akik szeretnék lassítani a fajok kihalásának ütemét, rejtélyes helyzettel szembesülnek.
Senki sem tudja, hányféle növény és állat létezik összesen a világon. A rovarkutatók úgy vélik, akár százmilliós is lehet a természetben található fajok száma, állítja Jeff McNeely, a Természetvédelmi Világszövetség, a WCU vezető tudósa. Ha azonban a biológusok véleményét kérdezzük meg ugyanerről, legtöbbjük a fajok számát csak 15 millió körülire teszi.
Ez a találós kérdés vagy rejtély lebeg az ENSZ brazíliai konferenciája felett, ahol a szakértők azt vitatják, hogyan lehetne lassítani a fajok kihalásának ütemét. Az Egyesült Nemzetek 2002-ben megállapodott abban, hogy 2010-re fékezni kell a növény és állatfajok eltűnésének ütemét. "Az a tény, hogy nem tudjuk pontosan, hány fajról is van szó, hátráltat annak megállapításában, hogy teszünk-e tényleges előrelépést a 2010-es célok felé" - mondta McNeely.
Eddig a tudósok körülbelül 1,7 millió növény- és állatfajt azonosítottak és neveztek el.
Valószínűleg kevés nagytestű emlős maradt felfedezetlenül a szárazföldön. Igaz, az 1990-es években, Vietnamban találtak néhány szarvas és vaddisznó fajt, azokon a területeken, amit az USA a háború során erősen bombázott. A legtöbb madár is kapott már nevet, bár időnként újak tűnnek fel; néhány kihaltnak hitt madárfaj pedig, mint például a híressé vált királyharkály az USA déli részén ismét megjelent. Afrika déli részén 3-4 ezer között van a leírt pókok száma, a becslések szerint ez kevesebb, mint 50 százaléka annak, ami ténylegesen előfordul azon a vidéken. A kutatók szerint a még le nem írt fajok akár a kertünkben is előbukkanhatnak, és felfedezhetjük őket már ha tudjuk, hogy mit kell keresnünk, ugyanis a fajokról gyűjtött új ismeretek nagy része a laboratóriumokban "porosodik". A fajok számának meghatározásához szükséges ismeretek halála abban gyökerezik, hogy kint a természetben kevés a képzett tudós, olyan, aki felismerhet és névvel láthat el egy új növény, illetve állatfajt.
A szakértelemmel rendelkezők legtöbbje pedig az ismert fajokra koncentrál. A bizonytalanság arra is rávilágít, hogy bolygónkat nem kutattuk át olyan alaposan, ahogyan azt a modern atlaszok sugallhatják. A múlt hónapban nagy hírt kavart, hogy Indonézia hegyi dzsungelében tudósok rátaláltak egy "elveszett világra": új, egzotikus madár, lepke, béka és növényfajok tucatjaira. "Minden olyan expedíció, ami korábban átvizsgálatlan területekre indul, talál új fajokat" - mondja McNeely. Különféle növény- és állatfajok milliói élnek a Földön, melyek számát a tudomány mintegy 40 millióra becsüli. Egykor 5 és 50 milliárd közötti számban léteztek fajok, írja könyvében az őslénykutató David Raup. (Extinction: Bad Genes or Bad Luck?/Kipusztulás: rossz gének vagy balszerencse?) Ebből a fenti tényből kiindulva minden ezer fajból egy az, amelyik még ma is él. Gyászos túlélési rekord, mondhatni, 99,9 százalékos kudarc!
A tudósok egyetértenek abban, hogy a kipusztulás jelenlegi üteme messze meghaladja a "természetes" fajkihalást, ami elsődlegesen az antropogén hatásnak tulajdonítható. Lehetetlen viszont pontos arányokról beszélni, amikor annyi a még felfedezetlen, a tudomány által azonosítatlan faj. Egy új lakótelep Johannesburgban egy ismeretlen, kis területre korlátozódott lepke faj számára kondíthat lékharangot, vagy egy kivágott esőerdő darabka egy varangyfaj kihalását eredményezheti. Az ismert fajok számának meghatározására történtek próbálkozások. Az 1500-as évek óta, vagyis a pontos történeti és tudományos feljegyzések kezdete óta, a WCN adatai szerint 800-nál több növény- és állatfaj pusztult ki. A környezetvédőket vészmadárnak tekintők hangsúlyozzák, hogy ez a veszteség kevesebb, mint az ismert fajok 0,05 százaléka. Ugyanakkor az ismert kétéltű fajoknak körülbelül egyharmada veszélyeztetett, összevetve a madarak 12 illetve az emlősök 23 százalékával - írja a Forestpress.
(forrás: geographic.hu)
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A mézelő méh
A mézelő méh vagy házi méh (Apis mellifera) a mézet termelő méhfajok egyike. Háziasítása mintegy 6000 évvel ezelőtt kezdődött, és a selyemlepke mellett voltaképpen az egyetlen korán háziasított rovarfaj. A méhészet ma is sok ember megélhetését biztosítja hazánkban és világszerte. A méhészetben főként mézet, de ezen kívül propoliszt, méhviaszt, méhmérget és tenyészállatokat is termelnek a méhészek.
A trilobitaA Trilobita, vagyis a háromkaréjú ősrák kb. 250 millió évvel ezelőtt halt ki. Ízeltlábú, tengerben élő állatfaj, amely erős kitinpáncéllal rendelkezett, s a Földön igen elterjedtnek számított. Nagy számuk miatt fontos táplálékforrásként szolgáltak a tengerben élő ragadozók számára. A trilobiták rendkívül jól ismert fosszíliák, s talán a második helyet kaphatják a népszerűségi listákon a dinoszauruszok után.
PálmákA pálmavirágúak (Arecales, Palmales, Palmae) az egyszikűek osztályának (Liliopsida) egyik rendje, aminek egyetlen családja a pálmafélék (Arecaceae). Korábbi rendszerekben vagy hasonlóan önálló rendnek tekintették (pl. Urania Pflanzenwelt), vagy a torzsavirágzatúak rendjének (Spadiciflorae) egyik családjaként (Arecaceae, Palmaceae) szerepelt.
Kapcsolódó doksik- Bajomi Bálint - Veszélyeztetett állatfajok visszatelepítésének eredményességét befolyásoló tényezők / 2003, 79 oldal
- Besenyő Ágnes - A sajtóműfajok elemzése / 2010, 33 oldal
- Henczová Mária - Nehézfémek hatása édesvízi halfajok máj citokróm P450 függő enzimrendszerére / 2009, 95 oldal
- Csernus Olívia - Romlást okozó potenciálisan toxinképző penészgomba fajok növekedésének modellezése a hőmérséklet és a vízaktivitás függvényében / 2014, 81 oldal
- Bősze Péter - Az emberi vírusok neveinek összeállítása, víruscsaládok, alcsaládok, nemzetségek, fajok stb. szerinti bontásban / 2005, 7 oldal
Zrínyi Miklós élete és a Szigeti veszedelem elemzése
A barokk A 13-16. században a polgárság rést tudott ütni a feudalizmus rendszerén, de a társadalom uralkodó osztályává mégsem válhatott. A feltételek még nem tették lehetővé a polgárság végső diadalát. A 16. század végétől kezdve újra megszilárdult a feudalizmus, létrejöttek az uralkodó hatalmán alapuló monarchiák. A megingott katolikus egyház is...
Kányádi Sándor - a kisebbségi lét sorskérdéseiBevezetés a költészetébe: Sárga kankalin Egy látvány és annak értelmezése adja a verset. Tulajdonképpen egyetlen metaforát bont ki amelyet már a címben megad. Szerkezete: 5 db 2 soros versszakból áll, amelyek félrímesek. 1. vsz: ellentét bontakozik ki a színek és azok értelmezésének szintjén: a fekete a gyász színe, a kankalin pedig egy tavasszal nyíló virág...
Csokonai gondolati költészeteVázlat: Bevezetés: Csokonai Vitéz Mihály életművének elhelyezése a magyar felvilágosodás irodalmában Tárgyalás: 1. Csokonai gondolati költészetében megjelenő felvilágosodásbeli elemek 2. Csokonai vallással és egyházzal kapcsolatos gondolatatainak megjelenése a Konstancinápoly c. versben 3. A rousseau-i gondolat megjelenése Csokonai: Az estve című...
1690 (vélhetően) augusztusában született Zágonban. A régi székely Mikes család református köznemesi ágából származott. Atyja, Mikes Pál, anyja, Árva Torma Éva.Apját 1690-ben elfogják a Havasalföldön, majd vélhetően a következő évben Fogaras várában kivégzik. Mikes gyermekéveit a zágoni, zabolai, fiátfalvai (Udvarhely vármegye), abafáji (Maros-Torda vármegye)
