|
Dátum: 2026. április 12. | 00:00:00. Forrás : toriblog.blog.hu |
Ez egy rövid történet. A hír is kurta: 1919. április 12-ére (történetesen egy szombati napra) virradó éjszaka Moszkvában, a Kazanyi pályaudvar rendező pályaudvarán 15 vasúti munkás 10 óra munkával megjavított 3 gőzmozdonyt. Moszkvában a 9 nagy pályaudvar az irányról van elnevezve, ezért van Jaroszlavi, Rigai, Rjazanyi, Kijevi, Kurszki, stb. pályaudvar is.
A témáról szóló egyes cikkekben a helyszínt megjelölendő "депо Москва-Cортировочная" megnevezéssel élnek, amiből a депо jövevényszó, a jelzős szerkezet nőnemű alakja max. arra utal, hogy "cтанция, ami viszont nem önálló intézmény, maga a szókapcsolat is Moszkvai-Rendező pályaudvart jelent, nem tudom volt-e, van-e központi Nagy Rendezőjük. Ha igen, akkor ez az. A helyszín mindenesetre jól felismerhető a Kazanyi pu. szomszédságában .
Ez az esemény volt a kiváltója Lenin 1919. június 28-án kiadott Великий почин (Nagy kezdeményezés) c. munkájának, mely alapja lett a Kommunista szombatok lényegében az egész rendszer alatt tartó szokásának. Kötelező politikai eseménnyé vált, függetlenül az adott termelési nap társadalmi hasznától, egyfajta legújabb kori autodafé (auto da fé), hitvallás.
Ezek közül is minden évben külön ünnep volt a SZU-ban az Iljics születésnapja (április 22) táján rendezett nagy éves Szubbotnyik, melyet minden évben megtartottak, míg a sima, mezei kommunista szombatokat olykor heti gyakorisággal, később ritkulva, évente párszor rendeztek, "ha már a bocsoknak megigértük" alapon. Hasonlóan a szombatokhoz, voltak anno kommunista vasárnapok is, mely csak a magyar nyelvben állnak jelzői szerkezetben, az oroszban, s ebből átvéve az angol, francia, német terminológiában egyszerűen a nap nevéből képzett szóként "Szubotnyik", és "Voszkresznyik" szerepel.
Az első tényleges, ekként nevezett kommunista szombaton, 1919. május 10-én már 205-en vettek részt, megjavítva 4 mozdonyt és 16 vagont. Miért éppen a vasút vonalán indult be a kezdeményezés? Az 1918-1922-es orosz polgárháború azon szakaszában égetően szükség volt a logisztika, így a vasúti összeköttetés, általában a vasúti munka javítására. (Az sem véletlen, hogy épp a Kazanyi Pályaudvaron történt az eset, az egyes pályaudvarok elhelyezkedéséből kiderül, hogy lényegében Kelet felé, így Kolcsak csapataihoz arról a pályaudvarról indultak a vonatok. Ezt megelőzően 1918-ban nagy harcok voltak azon a vonalon. Kazanyt 1918 augusztusában el is foglalták a csehek (a fehérek oldalán), a szemléltető térképen a kék vonal a fehérek legmesszebb jutását mutatja.
A vörösök 1919 januárjában átfogó ellen-offenzívát nyitottak, melynek során Antonov-Ovszejenko február 3-án visszaveszi Kijevet (de még messze van a Krímtől), sőt a későbbi időkből ismertté váló Tuhacsevszkij már ekkor remekül vezet és az Uralnál Jekatyerinburgot (Szverdlovszk) január 27-én végén szintúgy elfoglalja.
Ugyanakkor a fehérek Délen Gyenyikin egyesített három hadserege és a fekete-tengeri flottája hadműveletei eredményeképp 1919. január 31-re elfoglalták (visszafoglalták) Ogyesszát, Herszont és Nyikolejevet. Kolcsakot (Keleten) is és Gyenyikint is (Délen) a tél múltával erősen felszerelik, felfegyverzik, így - bár Ogyesszát április 8-án a franciák feladják -, mindaddig, mig a bolsevikok a lengyel fronton nem végeznek, s nem tudnak jelentősebb erővel támadni, Gyenyikin 1920 novemberéig jelentős erőlekötéssel tartja magát.
Átfogó helyzetképet a háború menetéről nem adnék, a harci események és a szemben álló erők erőtartalékai ekkor még jelentősen tartottak. A cikk a kommunista szombat, mint jelenség kialakulásának körülményeiről szól, a bolsevikok oldalán megjelenő ezen új anyagi erő érezhető, és mérhető volt.
A moszkvai vasúti munkások kezdeményezését Iljics a munkásosztály hősiességének megjelenéseként nevezte, mint a szocializmus építésének gyakorlati formája (a terminológiától ne idegenkedjék senki) a kommunista szombat egyfajta kifejezése volt munkához való új, kommunista hozzáállásnak. Bár 1919 tavaszán-kora nyarán indult a mozgalom, igazi áttörést az 1920-as év hozott, januárban a Front hetén több ezren vesznek részt, 1920. május 1-én a Kommunista Párt 9. kongresszusán már "összoroszországi" kommunista szombatról hoztak határozatot.
Ezen az elhíresült 1920. május 1-i eseményen Lenin is részt vett, a korabeli fotón jellegzetes sapkájáról jól felismerhető. Ez a tény a későbbi propaganda egyik eleme volt, ami sok anekdotát is életre keltett. Ez valahogy jellemzi is a társadalmi hatását, mindenesetre a polgárháború éveiben jó érzékkel használták fel (Iljics jó szervező és taktikus volt) az egyéni lelkesedést és kezdeményezőkészséget azokban az években, amikor ez elérhető volt. Önmagában nem csodafegyver (a győzelmet a hadigazdálkodás bevezetése és a fehérek nyugati támogatásának elmaradása hozta meg), hozzáadott értéke mégis volt.
Az 1930-as években mint mindenben ebben is új és újabb rekordok születtek, de ekkor már az önkéntesség háttérbe szorult a szükségességgel szemben (maga a mozgalom a sztahanovizmus egyik előfutárává lett). Az eszme győzelmével, a tábor létrejöttével természetesen átvettük mi is, ahogy a többiek. Hazai hanyatlására nem emlékszem, csendben elhalt, vagy visszaszorult szakszervezeti körökbe (mostanában az ellentettje a zabasztóvka jött divatba), a SZU-ban a 80-as évek végéig, helyenként a 90-es évek elejéig élt a mozgalom. Munkahelyeken, aztán amikor már legyőztük a kapitalizmust, akkor a környezet gondozása került előtérbe, lakóhelyeken, iskolákban.
Végül is tiszavirág életű volt, kisérőjelensége a keleti kisérletnek. Együtt virágzott fel és hervadt el vele.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Nagy Imre újratemetésének története
Nagy Imre, az 1956-os forradalom miniszterelnöke újratemetése a kommunizmusból a demokráciába vezető magyar átmenet egyik legnagyobb hatású szimbolikus eseménye volt, 1989. június 16-án. Kádár János, a kommunista Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, akinek uralmához Nagy Imre kivégzése kötődött, megélte a néhai miniszterelnök hatalmas tömeget megmozgató újratemetését, amely a budapesti Hősök terén tartott ünnepélyes megemlékezéssel indult.
Az anarchizmusAz anarchizmus egy politikai filozófia, ami magába foglalja azokat az elméleteket és meggyőződéseket, melyek támogatják mindennemű kötelező érvényű kormányzat eltörlését. Története során a libertarianizmus gyakorolt rá hatást, így többnyire annak baloldali formájának tekintik.
Amit Koszovóról tudni illikKoszovó vagy Kosovo (albánul Kosovë / Kosova; szerbül Косово и Метохија, Kosovo i Metohija, azaz Koszovó és Metohija) független állam Délkelet-Európa középső részén. Függetlenségét egyoldalúan, 2008. február 17-én kiáltotta ki a koszovói parlament, de az új állam elismerésének kérdése még viták kereszttüzében áll. 2008-ig Szerbia egyik tartománya, de az 1999-es koszovói háború óta az ENSZ felügyeli.
Kapcsolódó doksik- Történelem érettségi tételek, 2002 / 2002, 54 oldal
- Történelem szerb nyelven középszintű írásbeli érettségi vizsga megoldással, 2012 / 2012, 54 oldal
- Történelem érettségi tételek, 2008 / 2008, 79 oldal
- Történelem emelt szintű érettségi tételek, 2008 / 2008, 267 oldal
- Történelem érettségi tételek a 2004-es évből / 2004, 35 oldal
Arany János balladaköltészete és jellemzői
Arany János 1817-ben született Nagyszalontán. Az irodalmi pályára csak hosszú útkeresés után lépett. Epikusként indult és ragaszkodott a verses epikához. Az igazi nagy sikert a Toldi hozta meg számára 1847-ben. Balladákat 1853-ban kezdett írni Nagykőrösön. A ballada kedvelt forma volt a romantika korszakában, mert magába foglalta ennek a stílusnak a legfontosabb jegyeit. A balladát szabad...
Gertrúd szerepe és jellemzése Katona József Bánk Bán c. művébenA Bánk bán a magyar irodalom egyik leghíresebb és legismertebb drámája. Mindenki ismeri a történetet. Már kiskorunktól kezdve minden március 15- i ünnepély előtt elmesélik a tanító nénik, tanárnők, osztályfőnökök a legemlékezetesebb előadást. Megtudjuk róla, hogy Laborfalvi Róza játszotta Gertrudist és hogy ez milyen hatással volt Jókai Mórra. Ezt az élményt és darabot több...
Illyés Gyula Koszorú c. vers elemzéseA vers központi témája az anyanyelvünk. A költő az anyanyelvünknek a kommunikációban való szerepét hangsúlyozza. Amikor a nyelvet felhasználjuk beszédet kapunk. A beszéd a nyelvből születik. Közös nyelv nélkül nem tudnánk egymással kommunikálni, nem értenénk meg egymást. A nyelv és a beszéd szorosan összetartozó fogalom. A költő szerint az anyanyelv szabad használata az emberi...
Írásunkban a műelemzések készítésének módszertanát járjuk körül. Foglalkozunk az elemzés főbb fajtáival, szempontjaival és tanácsokat adunk az elemzés legfontosabb tartalmi elemeivel kapcsolatban is. Módszertani útmutatónk főként tanulók számára készült!
