Történelem | Középiskola » Történelem 10. osztály témakörök

-1- Az invesztitúra háborúk Amikor 1. Ottó 962-ben német-római császárrá koronáztatta magát, Itália megszerzése mellett célja a római egyház feletti védnökség megteremtése volt. 3. Henrik császár már a pápaválasztás körüli harcokba is beavatkozott, és saját híveit ültette a pápai székbe Ezen felül birodalmában ő gyakorolta az invesztitúra jogát. E joghoz azonban a pápa is ragaszkodott Támogatta őt ebben a franciaországi Cluny kolostorából kiindult mozgalom is. A pápai és császári hatalom nyílt összeütközését egy volt clunyi szerzetes pápává választása indította el, aki 7. Gergely néven 1073-85 között volt pápa. A küzdelem három szakaszban mintegy 200 évig folyt 7. Gergely 1075-ben kiadott dekrétumában fogalmazta meg a pápaság világhatalmi törekvéseit (egyetemesség, csalhatatlanság, invesztitúra jog). A császár ezt nem fogadhatta el, hiszen az invesztitúra jog elvesztése a legfőbb támogatóinak, a

német püspököknek a hűségét kezdhette ki. A pápaság és császárság közötti váltakozó eredménnyel folyó harc a wormsi konkordátummal zárult, 1122-ben. Az újabb harc akkor indult meg, amikor a német császárok felelevenítették az Itáliára vonatkozó igényüket. 3 Sándor pápa az észak Itáliai városok szövetségét támogatta: 1176-ban a pápai csapatok súlyos vereséget mértek Legano mellett Barbarossa Frigyes császár seregére. Az ellenségeskedés 3. Ince pápa megválasztásával folytatódott Bevezette az inkvizíciót, amely hatékony fegyver volt az egyre terjedő eretnek mozgalmak ellen. Az invesztitúra harc utolsó szakasza 2. Frigyes császár halálával zárult Az anarchiába süllyedő császári hatalom ezután már nem jelentett veszélyt a pápaságra, amely viszont már nem tudta visszaszerezni korábbi világhatalmi pozícióját. A rendi monarchiák kialakulása Angliában és Franciaországban A 13. századi Európában jelentős

gazdasági, társadalmi és politikai változások történtek Megindult az árutermelés, a pénzgazdálkodás, kialakultak a városok. A városok lakói új társadalmi réteget alkottak, a polgárokat. A fellendülő távolsági kereskedelem közelebb hozta egy-egy országban a különböző társadalmi csoportokat. A kiváltságolt rétegek, hogy kiváltságaikat megőrizzék rendekbe, tömörültek. A legtöbb helyen a polgárok között is kialakult a rendi összetartozás tudata. A földesúri függésben lévő parasztság kimaradt a rendi szerveződésből A 13-14. századi Európát megtépázó háborúk mindenütt kiürítették az államkasszát Az uralkodó, hogy bevételhez jusson, kénytelen volt jogainak egy részét a rendeknek átengedni. E folyamat hatására Európa nagy részén létrejött a feudális állam egy sajátos típusa, a rendi monarchia, amelyben a közhatalom gyakorlása megoszlott a rendek és az uralkodó között. A rendek kezében a legfőbb

eszköz a rendi gyűlés volt, ahol az adók megajánlásának a jogával tudtak hatást gyakorolni a kormányzat egészére. Anglia: 1. János és 1 Edward uralkodása alatt épült ki a rendi monarchia a lordok és a köznemesek nyomására, de rajtuk kívül a városok is képviseltették magukat a rendi gyűléseken. A parlament két házból állt A lordok házában üléseztek a személyes meghívás útján jelenlévő főurak és főpapok, az alsóházban a városok és grófságok választott követei üléseztek. A két tanácskozó testület külön ülésezett Franciaország: 2. Fülöp teremtette meg a központosítás alapjait, és 4 Fülöp hívta össze a rendi gyűlést, a flandriai városok és a pápaság elleni támogatásul. Az első rend a papság rendje volt, a második a nemesi rend, a harmadik a polgárok rendje. A rendi gyűlésben a rendek külön üléseztek Magyarország Géza fejedelem és Szent István idején A nyugati irányú kalandozások kudarca

után keresni kellett a békés beilleszkedés módját. A 972-től uralkodó Géza felismerte a békés külkapcsolatok és a belső egység megteremtésének szükségességét. 973-ban követeket küldött 1. Ottó német-római császárhoz Rendezték a vitás határkérdéseket Géza fölismerte, hogy a kereszténység az egységet és a fejedelmi főhatalmat szolgálhatja. Ezért hittérítő papokat kért a császártól, fiát, Vajkot pedig keresztény szellemben neveltette. Belpolitikában fő célja, hogy nemzetsége fennhatóságát minden nemzetséggel elismertesse. Külpolitikáját békés házassági kapcsolatokra való törekvés jellemezte. 997-ben Géza halála után művét a keresztény primogenitúra alapján hatalomra került fia, István folytatta. Rögtön hatalomra kerülésekor meg kellett küzdenie a hagyományos öröklési rendet, a szenioriátust érvényesíteni kívánó Koppánnyal. 1000-ben sor kerülhetett a királyi cím felvételére, amihez a

pápától kért és kapott koronát 2010. 08 04 -2A király hatalmát képviselő királyi várak ellátását a várbirtok, más része (udvarbirtok) a király kíséretének ellátását szolgálta. A királyi várak élén álló várispánok hadi népei a királyi haderő fontos elemét alkották A királyi várak köré szervezett közigazgatási egységek voltak a királyi vármegyék, amelyek területileg lefedték az egész országot. A vármegyék élén a megyésispán állt katonai, közigazgatási, bíráskodási feladattal Szent István két törvénykönyvéről tudunk. Rendelkezései a feudális tulajdont védték, egyházszervezéssel foglalkoztak, szakítottak a szokásjoggal. Magyarország az esztergomi érsekség révén önálló egyházkormányzattal rendelkezett. István tíz püspökség létrehozását rendelte el István külpolitikáját békés törekvések jellemezték. Külső támadás csak 1030-ban érte az országot Konrád német-római császár

által, István azonban visszaverte a támadást. Végrendeletében Orseoló Pétert jelölte ki utódjául. Az Aranybulla mozgalom A királyi várföldek az uradalmak eladományozásával, számos kis-vagy középbirtokos, egykor szabad ember került függő helyzetbe. Megtarthatták ugyan korábban használt földjüket, de ezért már szolgáltatásokkal tartoztak, vagyis paraszti sorba süllyedtek. A birtokadományozás 3 Béla uralma alatt kezdődött, de 2 András alatt vált mértéktelenné, s a magyarországi társadalom jelentős átalakulásával járt. A társadalom kettészakadt birtokosokból álló nemességre és szolgáltatásokra kötelezett, földesúri hatalom alatt álló jobbágyságra. A birtokosztogatás széles körű felháborodást váltott ki. A király sikertelen, de költséges háborúi is elégedetlenséget gerjesztettek. A legnagyobb hatása mégis a szerviensek mozgalmának lett Hangsúlyozottan a király szolgáinak nevezték magukat a kis-és

középbirtokosok, de felsorakoztak mögöttük a várjobbágyok, várnépek is. 1222-ben kikényszeríttették a királytól a 31 pontból álló szabadságlevelet, az Aranybullát A szerviensek megfogalmazták előjogaikat: birtokaik adómentességét, a határon kívül nem kötelesek hadba vonulni, csak a király vagy a nádor ítélkezhet fölöttük, mentesek minden beszállásolás alól. Záradékul megfogalmazták az alattvalói engedetlenség jogát arra az esetre, ha a király és utódai nem tartanák meg az Aranybullában foglaltakat. A tatárjárás 4. Béla uralkodása 4. Béla trónra kerülése után erős, a főuraktól független királyi hatalom megteremtésére törekedett Felülvizsgálta a birtokadományozás egész rendszerét, a birtok visszavételi bizottságok megsemmisítették a jogtalannak ítélt korábbi adományozásokat. A haderőt erősítendő befogadta Kötöny kun király népét A király intézkedései a világi és egyházi nagyurak körében

általános gyűlöletet váltott ki, melynek hatására Béla 1239-ben felfüggesztette a birtokrekonstrukciós politikát. Súlyossá akkor vált a helyzet, amikor 1241-ben Batu vezetésével a tatár sereg betört az országba. A tatárok Muhinál súlyos vereséget mértek a rosszul vezetett magyar seregre. A tatárok elfoglalták az egész országot. A városokat, falvakat elpusztították, ám a várakat nem tudták bevenni 1242 márciusában a nagykán halálának hírére kivonultak az országból. Béla visszatért az országba és megkezdődött a második honalapítás. A király maga adományozott birtokokat, azzal a feltétellel, hogy a megadományozott várat épít, és szükség esetén kellő számú fegyveressel áll a király rendelkezésére. A pusztítás ellensúlyozására telepítéseket folytatott, a telepesek számára kiváltságokat biztosított Az orosz és lengyel uralkodókkal szövetségre lépett a tatárok ellen. Károly Róbert és Nagy Lajos

uralkodása Károly Róbert 1308-tól koronás királya Magyarországnak, de a tényleges hatalmat csak a tartományurak legyőzésével sikerül megszereznie. Károly Róbert új uralkodói réteget hozott létre. Az Árpád-kor nagyurai helyére hívei közül emelt föl embereket, akiknek hűsége a király iránt nem lehetett kétséges. Az ország katonai erejét a banderiális hadszervezett továbbfejlesztése biztosította. A királyi hatalom erejét Károly Róbert gazdasági intézkedései alapozták meg. Törekedett a regáléjövedelmek visszaszerzésére, illetve újak megteremtésére. Vámpolitikával ösztönözte az Európa felé irányuló külkereskedelmet, s ebből a kincstár harmincadvám révén jutott bevételhez. Értékálló aranypénzt veretett, s az emiatt megszűnt kamara haszna pótlására bevezette a kapuadót. Hódító törekvései nem hoztak eredményeket Ezért szomszédaival többnyire békére törekedett. 2010. 08 04 -31. Lajos apjához

hasonlóan támogatta a kereskedelmet és a városokat, nevét azonban elsősorban háborúi tették ismerté. Nápolyba vezetett hadat testvére, András herceg gyilkosainak megbüntetésére Az eretnekség megbüntetésének ürügyén indított balkáni hadjáratok célpontja Szerbia és Bulgária volt. Kázmér lengyel király halála után 1370-ben Lajos lengyel király lett. A banderiális rendszer miatt a háborúk növelték a király függését a nemességtől. A köznemesek nyomására Lajos 1351-ben megújította az Aranybullát, és megváltoztatta a nemesi birtok öröklődési rendjét (ősiség). Lajos háborúi kevés tartós eredményt hoztak. Ugyanakkor a hódító hadjáratok távol tartották a külső támadásokat, és Magyarország békében fejlődhetett. Mátyás király uralkodása 1457-ben meghalt 5. László, s a következő évben megtartott királyválasztáson Hunyadi Mátyás nagybátyja Szilágyi Mihály elérte, hogy Mátyást királlyá válasszák.

Mátyás váratlan eréllyel látott a hatalom megszervezéséhez A legtöbb bárót eltávolította korábbi tisztségéből, helyükbe szakembereket ültetett. A főurakból álló királyi tanácsot háttérbe szorította, s a királyi kancelláriára támaszkodva, rövid idő alatt félreállította Szilágyi Mihályt is, aki gyámkodni akart az uralkodó fölött. Mátyás hamarosan a külpolitikában is megszilárdította pozícióit. Visszaverte a lázadó bárók által az országba hívott 3. Frigyes seregét Az önálló, királyi irányítás alatt álló zsoldoshadsereg segítségével sikerült visszafoglalnia a déli végvárak nagy részét a töröktől. 1474-ben Mátyás a cseh trón megszerzése céljából vonult az egyesült cseh-lengyel sereg ellen, de kezdeti győzelmeit nem tudta kiaknázni, mert a török ismét betört Erdélybe. A török visszaverése után nyugat felé fordult Mivel 3. Frigyes korábbi ígéretei ellenére mégsem őt, hanem Jagelló

Ulászlót tette meg cseh választófejedelemnek 1477-ben Ausztriára támadt, és több Bécs körüli várat elfoglalt. 1479-ben Kinizsi Pál seregével Kenyérmezőnél legyőzte a török sereget, így az új szultán békét kötött Mátyással. A magyar király ezután bevette Bécset, és 1485ben ide tette át székhelyét Mátyás 1490-ben bekövetkezett halála után a helyzet olyan rendezetlen maradt, hogy sokan gyilkosságra gyanakodtak. A magyar zsoldoshadsereg létszáma tízezer főt tehetett k, s állandó fegyverben tartása nagy anyagi áldozatot követelt. Mátyás a korábbi 250 ezer forintos uralkodói bevételt 700 ezerre növelte E pénztöbblet egyrészt a parasztság megemelt adóiból, s a városok megnövekedett hozzájárulásából fakadt. A korabeli írók a század legnagyobb mecénásai között tartották számon. Budán virágzott a reneszánsz kultúra, itáliai művészek, tudósok álltak az udvar alkalmazásában. A nagy földrajzi felfedezések A

felfedezéseket főleg gazdasági okok mozgatták. A 15 századi városiasodás nyomán Nyugat-Európában nagyarányú népességnövekedés indult meg. Ez serkentette a kereskedelmet, ami a csereeszközül szolgáló fémpénz alapanyagának, a nemesfémek keresletéhez vezetett. Új lelőhelyekre és a terjeszkedő törököket kikerülő új kereskedelmi utakra volt szükség. 1492-ben egy genovai tengerész Kolombusz Kristóf felhasználva Toscanelli térképét nyugatnak indulva akart eljutni a kelet kincseihez. Valójában új kontinenst fedezett fel, melyet e tény első felismerőjéről, Amerigó Vespucciról Amerikának nevezünk. A következő évtizedekben, hatalmas tempóban folyt Közép-és Dél-Amerika felfedezése, majd gyarmatosítása. A spanyolok fejlett indián kultúrákat ismerhettek meg, és igáztak le. A hittérítőket követték az újvilágba a kokvisztádorok, akik El-Doradót keresve kiirtották az őslakosság mintegy felét. A portugálok Ázsiában

kárpótolták magukat, bár ők nem az egész terület elfoglalására törekedtek, hanem csupán egy-egy kereskedelmi bázison rendezkedtek be. A felfedező hatalmak a tordesillasi egyezményben felosztották egymás közt a világot A földrajzi felfedezések gazdasági hasznát a nemesfémeken kívül az új növényfajták jelentették. A 16 század közepén megindult a földrészek közötti kereskedelem, így valódi világpiac alakult ki. Szaporodtak a bankok, kialakult a tőzsde. A világgazdaság központja Itália helyett Anglia és Németalföld lett Kialakult egy periférikus közép-európai terület, amelynek ipara továbbra sem fejlődött, de mezőgazdasága Európa nyersanyagellátójává vált. A reformáció kialakulása és főbb irányzatai A pápaság és a katolicizmus a 15. század végén mély válságba jutott A reneszánsz pápák világias életmódja Európa-szerte megbotránkozást keltett, nyilvánvalóvá vált, hogy az egyház eredeti feladatának

nem tud megfelelni. A katolikus egyháztól független felekezetek létrejöttét a németországi események indították el. 2010. 08 04 -41517. október 31-én Luther Mártom Ágoston-rendi szerzetes, közzétette 95 pontból álló tételeit, amelyek a búcsúcédulák árusítása körüli visszaélések ellen tiltakoztak. A 95 pont között bújik meg az alapgondolat − „a bűnt egyedül Isten bocsáthatja meg.” Ebből bontakozott ki a reformáció fő mondanivalója – egyedül hit által és nem jámborsága révén üdvözül az ember. Luther csak a 95 pont közzététele után alakította ki teológiai tanításait. Luther szerint Isten és a hívő között nincs szükség a papság közvetítésére. Luther tételeivel alapjaiban ingatta meg az egyházat Róma-ellenes fellépéséért Luther valóságos nemzeti hőssé vált. A terjedő mozgalom megállítására 1520-ban a pápa eretnekké nyilvánította és kiközösítette Luthert, aki erre kétségbe vonta az

egyházfő hatalmát, és felszólította a német fejedelmeket a pápaság elleni harcra. Azonban ahogy nőtt a reformáció híveinek száma, úgy váltak szét a különböző társadalmi rétegek érdekeik szerint, hiszen az egyházellenesség gazdasági és társadalmi követelésekkel is párosult. Népi reformáció: a radikális tömegek elképzeléseit az anabaptisták fogalmazták meg, akik élére Thomas Münzer állt. Az anabaptisták az őskeresztény egyház erkölcsi tisztaságát akarták helyreállítani Münzer tanai nyomán robbant ki 1524-ben a német parasztháború. Helvét reformáció: a polgárság az Ulrich Zwingli által elindított helvét reformációval rokonszenvezett. Zwingli a Bibliát nem betű szerint, hanem racionálisan-logikusan értelmezte. A pápai és püspöki hatóságot eltörölte, s az egyház vezetését a városi tanács kezébe adta, megteremtve az alapjait egy demokratikus egyházszervezetnek. Zwingli halála után nézeteit Kálvin

János fejlesztette tovább. A feudális abszolutizmus Angliában és Franciaországban A gazdasági-társadalmi változások az 1500-as évekre változást eredményeztek az államirányításban. A 16 századtól a hadi siker mind fontosabb tényezője a hadsereg létszáma. Az új típusú háborúk új hadviselési potenciált eredményeztek. Mindenekelőtt sok pénzt A rendi parlamentek hosszadalmas adó és katona-megajánlásai járhatatlanná váltak. Az uralkodók nem tartottak igényt rendjeik politikai szerepére Az elveszett rendi szerep kárpótlásául a kiváltságosok jelentős feladatot kaptak az új államirányításban. Az országok területén egységes érvényű törvények születtek, az egyházakat az állam alá rendelték. Anglia: a százéves háború utáni anarchia befejeződésével 7. Henrik a lázongó nemesek hatalmát törte meg, utóda 8. Henrik pedig új államegyházat teremtett 1 Erzsébet uralma alatt Anglia nagyhatalommá vált A királyi

hatalom intézkedései kedveztek a gazdasági fejlődésnek, amiből a vállalkozásokba fogó nemesség is hasznot húzott. Az ország földrajzi helyzete miatt nem volt szükség erős királyi hadseregre, csupán erős hajóhadra. Franciaország: a vallásháborúk által megtépázott országban 4. Henrik kezdte meg az abszolutizmus kiépítését A királyi hatalom dolgát megkönnyítette, hogy a társadalom jelentős csoportjai érdekeltek voltak a hivatali rendszer kiépítésében és a királyi hadsereg fejlesztésében. A hivatalvásárlásokból a király jelentős bevételekhez jutott, s a kiépülő államapparátus háttérbe szoríthatta a rendeket, növelhette az adókat. Franciaország 14 Lajos uralma alatt vált az abszolutizmus mintaállamává. Az államigazgatás kiadásai azonban súlyos pénzügyi csődhöz vezettek Az ország két, majd három részre szakadása 2. Ulászló halálát és a török kivonulását mind a bárói, mind a köznemesi párt a saját

javára akarta kihasználni A bárók Habsburg Ferdinándot kívánták a magyar trónon látni. A köznemesség jelöltje Szapolyai János erdélyi vajda volt. Miután megegyezés nem született, mindkét párt királlyá koronázta saját jelöltjét. A két király fegyverrel akarta eldönteni a trónkérdést. A harcban Ferdinánd bizonyult erősebbnek, Szapolyait kiszorította az országból Ezért Szapolyai szövetségre lépett a törökkel, akinek segítségével visszaszerezte az elvesztett területeket. Az 1530-as évek végére lassan megértek a megegyezés feltételei, hiszen a belháborúk és a török fegyveres beavatkozásai az ország pusztulását okozták volna. 1538-ban, a váradi békében 1 Ferdinánd és 1 János megegyeztek. 1 János viszont halálos ágyán megeskette főembereit, hogy későn született gyermekét, János Zsigmondot a váradi megállapodás ellenére elismerik törvényes királynak. János halála után Ferdinánd sereggel indult

törvényesnek vélt jussa megszerzéséért. A csecsemő János Zsigmond gyámja Fráter György nem bízva az ország katonai erejében behívta segítségül a törököt. Az óriási erejű török sereg 1541 nyarán megszállta a magyar királyi székvárost. Buda megszállásával az ország három részre szakadt. Ferdinándé maradt az északi és nyugati peremvidék, ezt nevezték királyi Magyarországnak. A török az ország középső és alföldi területeit az ún hódoltságot foglalta el Erdélyt és Kelet-Magyarországot János Zsigmond magyar királyként tarthatta meg, de török hűbéri függést kellett vállalnia, s évi adót kellett fizetnie a szultánnak. 2010. 08 04 -5- A három részre szakadt ország berendezkedésének jellemzése A királyi Magyarország: irányítása a Bécsben működő kormányszékek által történt. A rendi önállóságnak két eleme maradt meg. Az országgyűlés Pozsonyban, valamint a nemesi vármegye, amely hatásköre

csupán helyi ügyekre terjedt ki. A Habsburg uralkodók és a rendek között feszült volt a viszony Ezt bizonyítja a reformáció gyors terjedése is. Az országrész védelme az udvar feladata volt Jelentős összegeket költöttek a végvárrendszer kiépítésére. A törökök több nagyszabású hadjárattal igyekeztek növelni az általuk elfoglalt területeket A hódoltságot: A törökök birodalmuk szerves részének tekintették. Ezt bizonyítja az adórendszer és a közigazgatás átszervezése is. A fő közigazgatási egységek a vilajetek és a szandzsákok voltak A magyar területek integrálása azonban sohasem sikerült úgy, mint például a balkáni területeké. A magyar lakosság nem volt hajlandó együttműködni a törökökkel, a magyar nemesség továbbra is a magyar állam részének tekintette a hódoltságot. Az Erdélyi fejedelemség: Az önálló magyar államiság megőrzője volt ebben a periódusban. Fejedelmeinek csak laza vazallusi függést

kellet elviselniük a szultánnal szemben, de belső ügyeiben általában önálló volt az ország. A fejedelem hatalmát az erdélyi rendek alig korlátozták. A tizenötéves háború végéig a Habsburgok meg-megújuló kísérleteket tettek Erdély befolyásolására. Erdély aranykorának története Báthori Gábor felelőtlen politikája után mindenki békére vágyott, így a rendek 1613 októberében Bethlen Gábort választották erdélyi fejedelemnek. Mivel korábban a török portán képviselte Erdély érdekeit sokan törökbarátnak tartották. Ebből az állapotból kellett kitörnie és becsületet szerezni a fejedelmi címnek, melyet Báthori Gábor lejáratott. Uralmának kezdetén egyezséget kötött 2. Mátyással, melyben megerősítette, hogy magát a császár alattvalójának tekinti. Ez a mindenképpen megegyezésre törekvő politika eredményezte, hogy uralma idején békesség honolt az országrészben. Uralmának gazdasági alapja elsősorban az

irdatlan méretű kincstári birtok volt, melyet Báthori Gábor szétzüllesztett. Ezek visszaszerzésével növelte birtokait Sokat törődött az adók beszedésével. A fejedelmi jogon szerzett jövedelmeket, a harmincadokat és vámjövedelmeket fokozott ellenőrzése alá vonta. A kereskedelem és az ipar pártolásába kezdett Engedélyezte a zsidók szabad kereskedését az országban, az új bányák megnyitását adókedvezménnyel segítette. 1619-ben 2. Ferdinánd került a királyi trónra, s hozzákezdett az ellenreformáció végrehajtásához Ez együtt járt a rendi előjogok megnyirbálásával. Bethlen Gábor a cseh rendek megsegítésére bekapcsolódott a harmincéves háborúba. Bethlen szövetségesei 1620-ban megsemmisítő vereséget szenvedtek Ennek ellenére a fejedelem folytatta a háborút és 2. Ferdinándot 1622-ben Erdély számára előnyös békekötésre kényszeríttette Ekkor kapta meg a fejedelemség a hét felvidéki vármegyét. Bethlen Gábor a

hatalom koncentrációját megvalósította. A legfőbb államügyekben egyedül döntött Bethlen református fejedelem volt, aki a református prédikátorok utódainak nemesi címet adományozott. Utóda 1. Rákóczi György folytatója volt a Bethleni örökségnek 1684-ben bekövetkezett halála idején írják alá a vesztfáliai békét, amely lezárta a harmincéves háborút. A tizenötéves háború és a Bocskai felkelés A 14. század óta az első jelentős európai összefogással indult törökellenes háború 1591-1606 között A törökök kezdték a hadműveleteket, egy kisebb keresztény győzelem megtorlásául. A sikerek ellenére a császári és erdélyi hadak nem tudták tartani magukat. A döntő csatában Mezőkeresztesnél a törökök győztek, majd jelentős magyar végvárak kerültek török kézre (Eger). Az udvar a háború terheit Magyarországgal kívánta megfizettetni, ami ellenálláshoz és a Bocskai-féle felkeléshez vezetett. Bocskaihoz

csatlakozott az elégedetlen nemesség nagy része Bocskai seregének legfontosabb katonai erejét a hajdúk adták. A felvidéki városok sorra nyitották meg kapuikat Bocskai előtt, így a felvidék nagyobb harc nélkül jutott a felkelők kezére. Elfoglalták Erdély nagy részét is 1605 februárjában erdélyi fejedelemmé, áprilisában Magyarország fejedelmévé válasszák. Rudolf császár, miután nem tudott számottevő segítséget szerezni a felkelés leverésére, felhatalmazta Mátyás főherceget a tárgyalások elindítására. Bocskai táborában is éleződtek az ellentétek a hajdúk és a felkelő nemesek között, ezért a fejedelem is a béketárgyalásokat szorgalmazta. 2010. 08 04 -6Az udvar és a magyar rendek viszonyát szabályozó békeszerződést 1606 júniusában írták alá. Ebben a protestánsok visszanyerték korábbi jogaikat és az udvar elismerte Erdély függetlenségét. 1606 novemberében írták alá a tizenötéves háborút lezáró

Habsburg-török békeszerződést a Zsitva folyó torkolatánál. Zrínyi Miklós elméleti és gyakorlati tevékenysége 1606 óta a török magyar határon szünet nélkül folytak a csatározások. A bécsi udvarnál a török elleni védekezés háttérbe szorult, mivel a harmincéves háború kötötte le erőit. Amikor a vesztfáliai békét a nagyhatalmak aláírták, joggal várhatták azt a magyarok, hogy megkezdődhet a török kiűzése. Ehelyett 1650-ben 4 Mehmed és 3 Ferdinánd megbízottjai 22 évvel meghosszabbították a bécsi békét. Hatalmas csalódás volt ez a fiatal Zrínyi Miklósnak. Rádöbbent, hogy tennie kell valamit, hiszen a török lábbal tiporja a békeszerződéseket. Megkísérelte felrázni a magyarságot A szigeti veszedelem című eposzában dédapja hősi példájával akarta lelkesíteni a nemzetet. Az erdélyi fejedelemben 2. Rákóczi Györgyben látta meg azt a vezért, aki a nemzetet összefogja a török ellen 2. Rákóczi György

tragédiája, Erdély összeomlása két dologra sarkalta: 1661 elején kiáltványt ír „Ne bántsd a magyart!” Ez a műve a törökkel való megbékélésből akarja kiábrándítani kortársait. Másik tette katonai szempontból sokkal nagyobb hatású. Portyázásaival állandóan nyugtalanította Kanizsa török őrségét, és szemben a Mura partján felépítette Zrínyiújvárt. A Rajnai Szövetség, amelyet a német választófejedelmek a mainzi érsek vezetésével hoztak létre segítséget ígért a magyaroknak a török elleni harchoz. Zrínyi, akit a haditanács Magyarország katonai főparancsnokának nevezett ki, támadást indított a Dráva mellett. 1663 telén mélyen behatolt a hódoltság területére, s körülzárta Kanizsát. Sajnos a hadműveleteit a dunai vonalon nem támogatták ellentámadással, ezért a hadjárata nem érte el a kívánt célt, a haditanács visszarendelte, majd leváltotta. Még ebben az évben megkötötték a vasvári békét, amely

a török kezén hagyta a hódításokat A vasvári béke mindenkit felháborított. Ennek az elégedetlenségnek lett a következménye a Wesselényiösszeesküvés Zrínyi 1664-ben vadászbalesetnek eset áldozatául A Rákóczi szabadságharc Rákóczi megkísérelte a nemzet érdekeit összehangolni, és elégedetlenségüket az udvar ellen fordítani. Vetési táborában kiadott pátensében a fegyveres harcot vállaló jobbágyoknak felszabadítást ígért. Rövid időn belül sikerült elfoglalnia az ország nagy területeit. Az 1705-ös szécsényi országgyűlésen kinyilvánították az uralkodó ellen fölkelt rendek szövetségét, kialakították a kuruc állam irányító testületeit, és Rákóczit Magyarország vezérlő fejedelmévé választották. Rákóczinak mintegy 100 ezer főt számláló hadserege volt, ám ennek harci értéke jóval alatta maradt a jól kiképzett császári seregnél. Ezért, bár remek haditetteket hajtottak végre, a döntő csatákat

sorra elvesztették Mivel Rákóczi először nem kívánt állami adókat kivetni, hanem saját birtokainak jövedelméből akarta a szabadságharcot finanszírozni, a hiányzó kincstári bevételek pótlására rézpénzt veretett, ami igen hamar elértéktelenedett. Mindezért az 1707-es ónodi országgyűlésen törvénybe iktatták az általános adófizetést Rákóczi sokat tett az ország gazdaságának fejlesztéséért, több manufaktúrát alapított, de a háborús viszonyok miatt ezek nem tudtak megerősödni. Rákóczi a szabadságharc kitörésétől szövetségeseket keresett a külföldi hatalmak között. 14 Lajos kezdetben támogatta, ám a spanyol trónörökösödési háború miatt csak jelképes segítséget nyújtott. Nagy Péter orosz cár hajlott volna a Habsburg-ellenes koalícióra, ám 12. Károly svéd király támadása lekötötte erőit Az 1710-es romhányi vereség után elkerülhetetlenné vált a bukás. A nemesség egyre jelentősebb csoportjai

pártoltak át az ellenséghez, a katonák szökdösni kezdtek. Végül Rákóczi távollétét kihasználva, helyettese, gróf Károly Sándor, a szatmári várban aláírta a békemegállapodást, s 1711. május 1-én a majtényi síkon letette a fegyvert. Bár a szabadságharc elbukott, célját elérte. Az ország visszaszerezte rendi alkotmányát és a birodalmon belüli önállóságát. 2010. 08 04