Gmail-re akadozik a levélküldés. Ha teheted, használj másik címet a regisztrációhoz.
|
Dátum: 2024. április 14.00:10:02. Forrás
: Wikipedia
|
A Matyóföld tájegység az Alföld északi részén, Borsod-Abaúj-Zemplén megye határán található. Kezdetben, a XIX. század elejétől a Mezőkövesden és környékén lakókat nevezták matyóknak. A Matyóföld egyedi népművészetéről híres, de később ide sorolták a népviseletében és hímzéseiben más hagyományú Tard és Szentistván községeket is.
Mezőkövesd Mátyás királytól kapott mezővárosi rangot és 1472-ben, Szent László napján a király járt is a városban, ezért sokan úgy tartják, a Mátyást szerető matyók a király nevének becézett alakjából kapták nevüket.
Néprajzkutatók, köztük Herkely Károly szerint azonban inkább gúnynévről lehet szó, amellyel eredetileg a környék református lakóitól vallási-kulturális értelemben elkülönülő katolikus mezőkövesdieket illették, de később ez a csúfolódó jelentésárnyalat feledésbe merült.

Mezőkövesd története
Mezőkövesd észak-magyarországi kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Miskolctól 50 km-re, Egertől 15 km-re található.
A terület már a népvándorlás korában lakott volt. Az első magyar település a honfoglalás korában jött létre, de 1275-ben egy egyházi összeírás lakatlan faluként utal rá, feltehetőleg a tatárjárás idején pusztult el. A XIV. századtól a diósgyőri uradalom legdélibb települése. A XV. században már mezővárosként említik.

A hímzett Matyó rózsa
1464-ben Mátyás királytól pecsétet, később más kiváltságokat kapott. 1544-től török hódoltság alatt állt a város, 1552-ben – az egri vár ostromának évében – elpusztult, az 1596-os mezőkeresztesi csata után évekre lakatlan maradt, és nem is nyerte vissza régebbi népességszámát a török idők végéig.
1784-ben Mezőkövesd megváltotta magát hűbéresétől, a magyar koronától. 1849. február 28-án a kápolnai csatában vereséget szenvedett honvéd hadsereg a település határában Kmety György, Aulich Lajos és Guyon Richárd vezetésével győztes ütközetet vívott a császáriakkal.

Legifotó Mezőkövesdről
A település virágzott, jó hatással volt rá a vasútvonal kiépülése (1860-as évek). A lakosság számát tekintve az 1941-es év tartja a rekordot, a népszámlálás szerint csaknem 21 000 lakosa volt.
Napjaink Mezőkövesdje őrzi népi hagyományait „Matyóföld fővárosa”-ként, ugyanakkor iskoláival, sportlétesítményeivel és más intézményeivel megfelel a XXI. század városaival szemben támasztott követelményeknek is.
A matyó népművészet
A Matyóföld főleg népviseletéről és hímzéseiről ismert. A matyó hímzések az 1896-os Millenniumi Kiállításon tettek szert országos hírnévre. A szegény paraszti életmód és a cifra ruházkodás kontrasztját fejezte ki a közmondás: "Hadd korogjon, csak ragyogjon!"

Matyóföld térképe
A női test alakját kiemelő matyó népviseletet a XIX. század végén szívesen öltötték magukra az arisztokrata hölgyek is. Testhez simuló felsőrész, vállnál megemelt ujj, derékban elálló fodor, hosszú, alul fodros szoknya jellemzi. A férfi viselet jellegzetessége a nagyon bő ujj, gyakran széles hímzéssel, horgolt csipkével.
A matyó hímzésre legjellemzőbb a "Matyó rózsa". A leghíresebb "íróasszony" Kis Jankó Bori volt, ő alkotta meg a rózsa legtöbb variációját. Emlékére háromévente hímzőverenyt rendeznek.
A matyók bútoraikat is festették jellegzetes díszítőelemeikkel.
Zsóry-fürdő
Olaj helyett gyógyvíz: 1938-ban, amikor egész Magyarországot „elkapta a kőolaj láza”, szerte az Alföldön tárták föl a kőolajlelőhelyeket. A Bükkalján szintén keresték, többek közt Mezőkövesd környékén is.

A Zsóry-fürdő
Mikor lefúrtak, meglepetésre nem kőolajat, hanem gyógyvizet találtak. A vizet Zsóry Lajos országgyűlési képviselő területén tárták föl, innen kapta a nevét.
1983-ban nyilvánították gyógyfürdővé, mely az utóbbi években jelentős felújításon és fejlesztésen esett át. Főleg szulfidionban és kénhidrogénben gazdag, jellegzetes büdös szaga már messziről felismerhető. Jelentős a felhajtóereje is. Szívbetegeknek ajánlott.
A fürdő nagyon jól megközelíthető, a 3-as út mentén fekszik, de az M3-as autópályáról is könnyen elérhető.

Mezőgazdasági Gépmúzeum Mezőkövesden
Nevezetességei
- Matyó Múzeum
- Városi Galéria
- Szent László templom (Takács István freskói)
- Zsóry-fürdő
- Matyó tájházak, jellegzetes XIX. századi vidéki utcácskák
- Mezőgazdasági Gépmúzeum
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Az isztambuli Hagia Sophia
A Hagia Sophia egy hajdani bizánci ortodox bazilika Isztambulban, Törökországban. Később mecsetként használták, aztán múzeumként volt látogatható. 2020 óta újra mecsetként funkcionál. A neve magyarul annyit tesz: az isteni bölcsesség temploma. Eredetileg csak Nagy Templomként hivatkoztak rá, mert nem volt másik hozzá fogható a korabeli keresztény világban.
Az 1956-os forradalom története II.
Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Az eseményeket bemutató cikksorozatunk utolsó részében az október 24. és november 3. között lezajlott országos eseményeket, valamint ezek nemzetközi visszhangját mutatjuk be.
A munka ünnepének eredete
A munka ünnepe a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt, minden év május 1-jén tartandó ünnepség, hivatalos állami szabadnap, mely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat hivatott megünnepelni. Május 1-je hasonló tartalommal katolikus ünnep is, Munkás Szent József, a munkások védőszentje tiszteletére.
Kapcsolódó doksik
- Lajos-Ujhelyi - Vidék és város, kölcsönösen összetartozó színterek? Térbeélési gyakorlatok a 21. század elején, egy szatmári példa / 2016, 29 oldal
- Áfra Krisztina - A középkori városok / 2006, 4 oldal
- Dr. Kazincy László - Városi vasutak / 2009, 130 oldal
- Szigetvári Oszkár - A fővárosi rendőrség detektívtestülete, A detektívtevékenység és detektívszervezet gyökerei, kialakulása és fejlődése Magyarországon / 2022, 278 oldal
- Róma, a hét domb városa, egy világbirodalom központjává vált / 2008, 2 oldal
Középiskolai anyagok
Ady Endre Az ős Kaján című művének az elemzése
Mikor a vers elemzésébe fogtam, eleinte élveztem, hogy sok mindent értek a versből, de egyszer csak egy komoly problémával találtam szembe magam, mégpedig, hogy ki is ez az ős Kaján, az Úr, akihez oly furcsa és kettős viszony köti a lírai ént. Bár valahol azt olvastam, Ady szimbolizmusa abban különbözik a kortársakétól, hogy jelbeszédét minduntalan ő maga fejti meg, be kell valljam, én...
Örkény István - Tóték
Bevezetés költészetébe:
A groteszk hangú művek jelentik pályája csúcspontját.
Az In memoriam dr. K. H. G. drámai párbeszéd. A „német őr” és „dr. K. H. G.” a szereplők. Az egyikük diplomás magyar ember, választékos németséggel beszél, ismeri a német irodalom klasszikusait, lealacsonyító kényszermunkát végez („a lódögnek a gödröt...
A beszélő köntös
Szereplők:
Lestyák Miska, a szabó fia, főbíró; Cinna, cigánylány; Lestyák, a szabó; Olaj bég; Csuda István, kuruc vezér.
Helyszínek:
Kecskemét.
A rövid tartalom:
Gonosz praktikák. Papoknak az ő nagy kapósságuk
A történet a török megszállás idejében játszódik. Kecskemét azon ritka városok közé tartozik, amelyek szabadok, így azonban a...