Cikkek » Matyóföld bemutatkozik

Dátum: 2024. április 14. | 00:10:02. Forrás : Wikipedia

A Matyóföld tájegység az Alföld északi részén, Borsod-Abaúj-Zemplén megye határán található. Kezdetben, a XIX. század elejétől a Mezőkövesden és környékén lakókat nevezták matyóknak. A Matyóföld egyedi népművészetéről híres, de később ide sorolták a népviseletében és hímzéseiben más hagyományú Tard és Szentistván községeket is.

Mezőkövesd Mátyás királytól kapott mezővárosi rangot és 1472-ben, Szent László napján a király járt is a városban, ezért sokan úgy tartják, a Mátyást szerető matyók a király nevének becézett alakjából kapták nevüket.

Néprajzkutatók, köztük Herkely Károly szerint azonban inkább gúnynévről lehet szó, amellyel eredetileg a környék református lakóitól vallási-kulturális értelemben elkülönülő katolikus mezőkövesdieket illették, de később ez a csúfolódó jelentésárnyalat feledésbe merült.

Mezőkövesd története
Mezőkövesd észak-magyarországi kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Miskolctól 50 km-re, Egertől 15 km-re található.

A terület már a népvándorlás korában lakott volt. Az első magyar település a honfoglalás korában jött létre, de 1275-ben egy egyházi összeírás lakatlan faluként utal rá, feltehetőleg a tatárjárás idején pusztult el. A XIV. századtól a diósgyőri uradalom legdélibb települése. A XV. században már mezővárosként említik.

A hímzett Matyó rózsa

1464-ben Mátyás királytól pecsétet, később más kiváltságokat kapott. 1544-től török hódoltság alatt állt a város, 1552-ben – az egri vár ostromának évében – elpusztult, az 1596-os mezőkeresztesi csata után évekre lakatlan maradt, és nem is nyerte vissza régebbi népességszámát a török idők végéig.

1784-ben Mezőkövesd megváltotta magát hűbéresétől, a magyar koronától. 1849. február 28-án a kápolnai csatában vereséget szenvedett honvéd hadsereg a település határában Kmety György, Aulich Lajos és Guyon Richárd vezetésével győztes ütközetet vívott a császáriakkal.

Legifotó Mezőkövesdről

A település virágzott, jó hatással volt rá a vasútvonal kiépülése (1860-as évek). A lakosság számát tekintve az 1941-es év tartja a rekordot, a népszámlálás szerint csaknem 21 000 lakosa volt.

Napjaink Mezőkövesdje őrzi népi hagyományait „Matyóföld fővárosa”-ként, ugyanakkor iskoláival, sportlétesítményeivel és más intézményeivel megfelel a XXI. század városaival szemben támasztott követelményeknek is.

A matyó népművészet
A Matyóföld főleg népviseletéről és hímzéseiről ismert. A matyó hímzések az 1896-os Millenniumi Kiállításon tettek szert országos hírnévre. A szegény paraszti életmód és a cifra ruházkodás kontrasztját fejezte ki a közmondás: "Hadd korogjon, csak ragyogjon!"

Matyóföld térképe

A női test alakját kiemelő matyó népviseletet a XIX. század végén szívesen öltötték magukra az arisztokrata hölgyek is. Testhez simuló felsőrész, vállnál megemelt ujj, derékban elálló fodor, hosszú, alul fodros szoknya jellemzi. A férfi viselet jellegzetessége a nagyon bő ujj, gyakran széles hímzéssel, horgolt csipkével.

A matyó hímzésre legjellemzőbb a "Matyó rózsa". A leghíresebb "íróasszony" Kis Jankó Bori volt, ő alkotta meg a rózsa legtöbb variációját. Emlékére háromévente hímzőverenyt rendeznek.
A matyók bútoraikat is festették jellegzetes díszítőelemeikkel.

Zsóry-fürdő
Olaj helyett gyógyvíz: 1938-ban, amikor egész Magyarországot „elkapta a kőolaj láza”, szerte az Alföldön tárták föl a kőolajlelőhelyeket. A Bükkalján szintén keresték, többek közt Mezőkövesd környékén is.

A Zsóry-fürdő

Mikor lefúrtak, meglepetésre nem kőolajat, hanem gyógyvizet találtak. A vizet Zsóry Lajos országgyűlési képviselő területén tárták föl, innen kapta a nevét.

1983-ban nyilvánították gyógyfürdővé, mely az utóbbi években jelentős felújításon és fejlesztésen esett át. Főleg szulfidionban és kénhidrogénben gazdag, jellegzetes büdös szaga már messziről felismerhető. Jelentős a felhajtóereje is. Szívbetegeknek ajánlott.

A fürdő nagyon jól megközelíthető, a 3-as út mentén fekszik, de az M3-as autópályáról is könnyen elérhető.

Mezőgazdasági Gépmúzeum Mezőkövesden

Nevezetességei
- Matyó Múzeum
- Városi Galéria
- Szent László templom (Takács István freskói)
- Zsóry-fürdő
- Matyó tájházak, jellegzetes XIX. századi vidéki utcácskák
- Mezőgazdasági Gépmúzeum

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

A sün

A keleti sün (Erinaceus concolor) az emlősök (Mammalia) osztályának a sünalakúak (Erinaceomorpha) rendjéhez, ezen belül a sünfélék (Erinaceidae) családjához tartozó faj. Régebbi besorolások szerint a rovarevők (Eulipotyphla vagy régebben Insectivora) rendjébe tartozott. A keleti sünt leggyakrabban csak a sün névvel jelölik. Főleg a mesékben szerepel gyakran a régies sündisznó elnevezés is. Egyéb népies nevei a sül és a tüskésdisznó.

Korszerű naperőművek

Amíg az első fúziós erőmű el nem készül, addig kénytelenek vagyunk a Naprendszer egyetlen fúziós energiaforrását, a Napot használni egyre növekvő energiaigényünk kielégítésére. A földi élet ki sem alakulhatott volna, ha a Nap nem sugározna közel azonos intenzitással sok százmillió éve.

A Balaton

A Balaton (latinul Lacus Pelso, németül Plattensee) becenevén a „magyar tenger” Közép-Európa legnagyobb tava. Típusa a Fertő tóhoz hasonlóan sztyeppei tó, ezek Eurázsia legnyugatabbra fekvő ilyen jellegű tavai. 79 km hosszú, szélessége 1,3-12,7 km között ingadozik, átlagosan 7,8 km, míg felülete 594 km2.

Kapcsolódó doksik

• Mihálszky Gábor - Városi vasúti és nagyvasúti felépítmények összehasonlítása / 2003, 7 oldal
  
  
• Kovács Katalin - A szuburbanizációs folyamatok a fővárosban és a budapesti agglomerációban / 2009, 2 oldal
  
  
• Házi disznóságok, vágás és húsfeldolgozás falun és városon / 2018, 32 oldal
  
  
• Lajos-Ujhelyi - Vidék és város, kölcsönösen összetartozó színterek? Térbeélési gyakorlatok a 21. század elején, egy szatmári példa / 2016, 29 oldal
  
  
• Szászvárosi István - Heti étrend / 2002, 99 oldal
  
  

Középiskolai anyagok

Juhász Gyula - Testamentom c. versének elemzése

Juhász Gyula életidegen félszegsége és öngyilkossági kísérletei bizonyítják, hogy maga is érezte, nem való erre a világra. A szépség iránti vágyakozása és a művészet szeretete azonban úgy látszott, erőt adhat neki. Mégsem tarthatták ezek vissza. A búcsú versei közül valók a Fejfámra és a Testamentom. A cím témamegjelölő, a végrendelkezést vetíti előre. Francois Villon...

Az antik irodalomról

A görög történelem előzményei i.e. V. évezredig nyúlnak vissza. Ekkor Hellászt különböző népek lakták. A Krétai civilizáció ekkoriban válik nagyon fejletté. Mínosz király ekkor építi fel a knósszoszi palotát. Kréta kereskedelmi csomópont lesz, a kultúra virágkorát i.e. 1600-1400 között éli. Később különböző törzsek, az achájok, iónok, aiólok és a dórok jönnek Hellász...

Balassi Bálint költészete

Európa fejlett országaiban a reneszánsz a modern polgárság kialakulásának az időszaka. Nálunk fénykora a 15-16. században, Mátyás király uralkodása alatt volt. Ekkor az udvar sok itáliai humanistát hívott; nagy építkezésekbe kezdett (Visegrád, Bp.). Megalakult a Corvina könyvtár és 1470. Hess András nyomdája. A király halála után egy új főnemesség játssza a vezető szerepet a...

Értékelések

Új értékelés:

Kérlek válassz a listából 1 - Szánalmas, töröljétek! 2 - Épphogy megüti a szintet 3 - Átlagos 4 - Jó 5 - Kiváló, páratlan