Arcok > Irodalmi arcok > Kisfaludy Sándor (1772 - 1844)

A hazai nemesség legnépszerűbb költője volt a XIX. század elején. Birtokos-nemes családból származott, a bécsi testőrség tagja lett, de könnyelmű életmódja miatt áthelyezték Milánóba. Itt francia fogságba esett, s Provence-ban kezdte írni legnagyobb sikert aratott művét, a Himfy szerelmei című, részben elbeszélő, részben lírai versciklus első részét. Ez a vers­ciklus az első országos hírű szerelmes költővé avatta Kisfaludyt. Kiszabadulása után egy ideig még harcolt Napóleon ellen, aztán leszerelt, s felesége birtokán gazdálkodott. 1809-ben, a nemesi felkelés alkalmával ismét hadba szállt. A maga korában közkedveltek voltak a nemesség múltját eszményítő verses regéi.

A nagy gazdasági világválság a tőkés világ 1929–33 közötti túltermelési válsága. Az első világháború befejeztével, a gazdasági kimerülés, az anyagi és emberi erőforrások pusztulása, a fedezet nélküli pénzkibocsátás és a kereskedelmi kapcsolatok szétzilálódása miatt gazdasági világválság jelentkezett. Ennek következtében jelentős mértékben megnőtt az infláció és a munkanélküliség, valamint a közszükségleti cikkek hiánya.

Anyját Sánta Erzsébetnek hívták. Apját, Rózsa Andrást korán elveszítette, mert lólopásért felakasztották. Mindez nagy hatással volt életének további alakulására. Analfabéta volt, 23 éves korában nem bizonyított, tehénlopási váddal került a szegedi börtönbe. Szökése után futóbetyárrá lett és hírhedt betyárkalandok sokasága kapcsolódott nevéhez. 60 kitudódott bűnesete ismert.

Nagy Sándor alapította I. e. 331-ben, és önmagáról nevezte el. A hódító hasonló módon elkeresztelt új városai közül az egyiptomi vált a leghíresebbé és legnagyobbá, mely az ókori tudományok székhelyévé vált. Évszázadokon át az ókor egyik legpompásabb, legnagyobb városa volt (méret tekintetében csak Róma előzte meg). Itt volt megtalálható az ókor 7 csodájának egyike a Világítótorony.

A hazaszeretet minden nemzet számára egy és ugyanazt jelenti, a szülőföldhöz való ragaszkodást. Ez főleg igaz a magyarságra, mert hazánk, fennmaradását a történelem folyamán sokszor fiai áldozatkészségének köszönhette. A reneszánsszal jelent meg a magyar irodalomban a hazaszeretet. Ennek az érzésnek az első megfogalmazója Janus Pannonius (1434-1472), irodalmunk első képviselője...

A mű eredete: Miután a Kisfaludy-társaság 1846. február 7-én kitűzött népies eposz pályázatára Arany megírta a Toldit, a trilógia első részét (mely 1847. február 6-án meg is nyerte a pályázatot), még 1847-ben elkészítette a Toldi estéjét is, a trilógia befejező részét. Szereplők: - Toldi Miklós - Bence, a szolgája - Pósafalvi János, hírnök - Lajos...

Petőfi Sándor új tájeszményt teremt. A megszokott, vadregényes hegyvidék helyett az Alföld tengersík vidékére kalauzolja az olvasót. Az Alföld Tájköltészetének első remeke Az Alföld (1844). Ez az alkotás szenvedélyes vallomás a szülőföldről, a szülőföldhöz való ragaszkodásról. Egyik legfőbb szerkesztőelve az ellentétezés illetve a szembeállítás (1-2. vsz.). A...

Kisfaludy Sándor kortársai:

- Arany János
- Batsányi János
- Berzsenyi Dániel
- Bessenyei György
- Csokonai Vitéz Mihály
- Eötvös József
- Fazekas Mihály
- Jókai Mór
- Kármán József
- Katona József
- Kazinczy Ferenc
- Kemény Zsigmond
- Kölcsey Ferenc
- Madách Imre
- Petőfi Sándor
- Vörösmarty Mihály
- Kisfaludy Károly
- Verseghy Ferenc