Aba Sámuel 1000 körül született, magyar király pedig 1041–1044 között volt. A hagyomány szerint Edömér kun vezér leszármazottja, Mátraalján az Aba nemzetség feje, I. István húgának, Saroltának a férje. I. István és Orseolo Péter uralkodása alatt Aba Sámuel volt az ország nádora. [1]
1041. szeptemberében magyar egyházi és világi előkelők megfosztották hatalmától a zsarnoknak tartott Péter királyt, s helyette Aba Sámuelt választották meg uralkodónak. [2]
Uralkodásában főként a vitézekre és a közrendűekre támaszkodott. [1]
A trónról letaszított Péter III. Henrik német-római császárhoz fordult segítségért. 1041. december 25-én Aba Sámuel követei sikertelenül próbálták meg elismertetni uruk királyságát III. Henrikkel, aki időközben a segítségét kérő Péter támogatása mellett döntött. 1042-ben Henrik legyőzte Aba hadait, ám elegendőnek ítélte Aba ajándékait, ezért visszatért hazájába. A háború tovább folytatódott a két ország között, s a császár, aki a békealkut szándékosan halogatta, újra az országra tört. A császár egészen a Rábcáig hatolt, s Abát a Bécsi-erdőről való lemondásra kényszeríttette. [1] [2]
1042. szeptemberében III. Henrik a Garam folyóig betörő serege elfoglalta Pozsonyt és más várakat is. 1043. nyarán III. Henrik elutasította Aba Sámuel ismételt békeajánlatát.
1043. november 30-án Henrik újabb hadjáratot vezetett Magyarországra; Aba Sámuel a Lajtán és a Morván túli területek átengedéséért cserébe fegyverszünetet kért. [2]
Miután az egyezménynek híre ment, Sámuel riválisai őt gyengének kikiáltva próbálták elmozdítani helyéről. Aba az 1043-as csanádi országgyűlés után e főurak közül ötvenet kivégeztetett, másokat pedig száműzetett. [1]
Emiatt Gellért csanádi püspök keményen megfeddte őt, s megtagadta tőle a húsvéti koronázást. Az urak egy része Németországba menekült, hogy Henriktől és Pétertől kérjenek segítséget. 1044. július 5-én Aba Ménfőnél döntő ütközetet vesztett, majd hívei közé menekült a Tisza felé, hogy új sereget toborozzon. Füzesabony tájékán azonban gyilkosság áldozatául esett. Az általa alapított sári monostorban temették el. [1]
Forrás:
[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/Aba_S%C3%A1muel
[2] http://ehumana.hu/arpad/idorend/ido2.htm
Államalapításunk ünnepén I. István szentté avatásának napjára (1083. augusztus 20.) emlékezünk. A történelem során Szent István alakja és augusztus 20-a mindenki számára másként értelmezett és ideologizált ünneplést jelentett, amely 1991-től Államalapító Szent István napjaként ismét hivatalos állami és egyházi ünnep lett.
A mézelő méhA mézelő méh vagy házi méh (Apis mellifera) a mézet termelő méhfajok egyike. Háziasítása mintegy 6000 évvel ezelőtt kezdődött, és a selyemlepke mellett voltaképpen az egyetlen korán háziasított rovarfaj. A méhészet ma is sok ember megélhetését biztosítja hazánkban és világszerte. A méhészetben főként mézet, de ezen kívül propoliszt, méhviaszt, méhmérget és tenyészállatokat is termelnek a méhészek.
Burgenland (Őrvidék) bemutatkozikBurgenland (magyarul szokás az Őrvidék, a Felsőőrvidék vagy újabban a magyarosított Várvidék és Lajtabánság elnevezés, horvátul Gradišće, szlovénül Gradiščansko, cseh nyelven Hradsko) Ausztria Magyarországgal határos szövetségi tartománya. Székhelye Kismarton. Bár egykor a Magyar Királysághoz tartozott, mégsincs hivatalosan elfogadott magyar elnevezése, mivel soha nem alkotott egységes közigazgatási vagy földrajzi egységet, kivéve az 1921-ben itt alapított Lajtabánságot.
Kapcsolódó doksikMindkét mű alapja, hogy Isten észlelte a ninivei emberek bűnös, vétkes életét. Megkívánván menteni őket az örökkárhozattól, oda küldi egy hívő emberét, Jónást. „Kelj útra, menj el Ninivébe, a nagy városba. Hirdesd nekik, hogy a gonoszsága színem elé jutott.”- mondta az Úr Jónásnak, hogy a bűnös város embereit térítse, és ezáltal mentse meg. Ám Jónás úgy...
Generációs konfliktusok a Rómeó és Júlia című drámábanA kritikusok, és az egész világ egyetért abban, hogy Shakespeare műve a Rómeó és Júlia mindenidők legmegkapóbb és legszebb szerelni története. E színmű bemutatja, hogy a szerelmes párnak milyen nehézségekkel és konfliktusokkal kell elérnie célját. Az író, Shakespeare ezekkel a szavakkal kezdi halhatatlan tragédiát: „A szép Verona tárul itt elénk Hol két jeles család...
Vörösmarty Mihály - Gondolatok a könyvtárban és Az emberek - verselemzésGondolatok a könyvtárban Vörösmarty 1844-ben, tehát még a ’48-’49-es forradalom előtt írta bölcseleti verseinek egyik legkiemelkedőbb darabját, a Gondolatok a könyvtárban című versét. Alapvetően pesszimista mű, a lét értelmét keresi, pontosabban a tudás helyét a világban, hogy haladt-e előre a világ a tudás által? Megteremt egy fiktív környezetet, a...