Arcok > Magyar uralkodók > I. András (1046 - 1060)


I. András I. András 1015 körül született Vazul fiaként. Miután I. István fia, Imre herceg 1031. szeptember 2-án meghalt, a koronára csupán Vazulnak, Mihály fiának és Szár László három fiának volt joga; Orseolo Péter pártja azonban Vazul szemeit kiszúratta, Szár László fiait pedig Magyarország elhagyására kényszeríttette. András Lodomeriába, innen pedig a kunokhoz, s végül Jaroszláv orosz fejedelemhez menekült. Jaroszláv saját leányát, Anasztáziát adta Andráshoz. [2]

Ekkortájt Magyarországon Orseolo Péter III. Henrik segítségével legyőzte Aba Sámuelt, s másodszor is elfoglalta a trónt. Amint kitudódott, hogy Henriknek a segítség fejében hűséget esküdött, a Csanádon összegyűlt urak elhatározták megbuktatását, s követeket küldtek Oroszországba, hogy az ott élő András herceget visszahívják. András és Levente orosz had kíséretében jött be az országba – a felkelők 1046 őszén Abaújvárnál királyként üdvözölték. Kemény csaták után, 1046 szeptemberében lépett trónra I. András magyar király. [1] [2]

Míg András nem volt megkoronázva, tűrnie kellett a pogányságra hajló magyarok féktelenkedését; hangosan követelték tőle, hogy törölje el az új vallást, és állítsa vissza a régit, de a katolikus szokásrend alapján történő koronázását követően 1047-ben megerősítette a keresztény vallás támogatását. [2]

1048 körül I. András hazahívta Lengyelországból öccsét, Béla herceget. [1]

1051 szeptemberétől októberéig III. Henrik német–római császár hadjáratot vezetett Magyarországra. Serege mélyen benyomult az ország területére, de ellátási nehézségei adódtak amiatt, hogy I. András király az érintett vidékeket kiüríttette – az utánpótlást pedig, vagyis a Dunán haladó német hajókat csellel visszafordulásra késztetette. A legyengült német sereget a magyarok a Vértes hegységben szétverték és megfutamították. E tájegységünk a német katonák által szétdobált páncélok és mellvértek után kapta a Vértes elnevezést. [1]

1051 végén III. Henrik a pápai közvetítés ellenére is elutasította az I. Andrással kötendő béke gondolatát. [1]

1055-ben I. András király Szent Ányos tiszteletére bencés monostort alapított Tihanyban. [1]

1056. október 5-én meghalt III. Henrik német–római császár. Utódaként trónra lépett az akkor még gyermek IV. Henrik. 1058. szeptemberében IV. Henrik német király és I. András magyar király békét kötöttek, melyhez kapcsolódóan I. András fiát, Salamont eljegyzték IV. Henrik testvérével, Judittal. 1058 körül I. András királlyá koronáztatta a még gyermek Salamont. A lépést sérelmesnek tartó Béla herceg és I. András viszonya megromlott. [1]

1059-ben I. András király a hercegséget jelképező kard, és a királyságot jelentő korona közötti választásra kényszerítette Béla herceget, a Tisza melletti Várkonyban. Megtudván, hogy ha a koronát választja, azonnal megölik, Béla a kardot vette kezébe e szavakkal: „A kard szerzett nekem feleséget, s ez fogja megszerezni a koronát is!”, majd apósához, a lengyel királyhoz menekült, akinek lányát egy, az öreg király helyett megvívott párbajért vehette feleségül.[1]

1060 őszén I. András király és Béla herceg seregei a Tisza mellett vívtak csatát. A győztes Béla Moson vidékéig üldözte bátyját, akit menekülés közben baleset ért. A sebesült András fogságba esett, s hamarosan meg is halt. Családja és öccse, Salamon IV. Henrik német királynál keresett menedéket. I. Andrást a tihanyi apátságban temették el. [1]

Forrás:

[1] http://ehumana.hu/arpad/idorend/ido2.htm
[2] http://hu.wikipedia.org/wiki/I._Andr%C3%A1s

Kapcsolódó olvasnivalók

Részletesen a földrengésekről

Összeállításunkban bemutatjuk a földrengésekkel kapcsolatos alapvető tudnivalókat, a különféle földrengés-skálákat és a magyarországi földrengéshelyzetet. Iszonyatos érzés lehet, amikor a szilárd, biztosnak hitt talaj hirtelen inogni kezd a lábunk alatt. Hazánk szerencsére viszonylag biztos alapokon fekszik, más helyeken azonban annál gyakrabban reng a föld.

Gutenberg és a nyomtatás hajnala

Johannes Gensfleisch zur Laden zum Gutenberg, (Mainz, 1400 körül – 1468. február 3.) a mozgatható betűelemekkel való könyvnyomtatás, a betűfém, a kézi öntőkészülék, a nyomdafesték, szedő-sorjázó vagy más néven szedővas (winkel), a kézisajtó és a festékező labdacs európai feltalálója. Apja neve Friele Gensfleisch zur Laden volt, anyjáé Else Wyrich von Gutenberg, a fiú tehát az ő nevét vette föl.

Hogyan készül a jó önéletrajz?

Ha jó értelmiségi állást szeretnénk találni, el kell jutnunk addig, hogy a toborzó, HR-es vagy fejvadász lehetőséget adjon számunkra egy személyes bemutatkozásra; könnyen belátható, hogy látatlanban senkinek sem fognak állást ajánlani. A kulcs ehhez az önéletrajz, illetve annak eljuttatásának módja.

Kapcsolódó doksik

Középiskolai anyagok

Ábel az országban

A mű a trilógia második része. Ábel elhatározza, hogy új életet fog kezdeni, immáron a városban. Útja során sokféle emberrel ismerkedik meg, az állomáson már rögtön becsapják, mikor megvetetik vele a kutyájának is a jegyet. A legfontosabb személy új életében Garmada úr lesz, akivel rendszeresen utazgat. A férfi a vonaton foghúzással foglalkozik. Mellé szegődik Ábel is...

Csokonai gondolati költészete

Vázlat: Bevezetés: Csokonai Vitéz Mihály életművének elhelyezése a magyar felvilágosodás irodalmában Tárgyalás: 1. Csokonai gondolati költészetében megjelenő felvilágosodásbeli elemek 2. Csokonai vallással és egyházzal kapcsolatos gondolatatainak megjelenése a Konstancinápoly c. versben 3. A rousseau-i gondolat megjelenése Csokonai: Az estve című...

Victor Hugo - A párizsi Notre-Dame c. művének elemzése

A párizsi Notre-Dame Hugo első hosszabb lélegzetű műve. 1828-ban kapott megbízást a megírására, ekkor el is kezdte gyűjteni hozzá az adatokat, ám 1830-ban - pár nappal azután, hogy hozzáfogott a regény végleges formába öntéséhez - munkáját megszakította a júliusi forradalom. Emiatt a mű csak egy év késéssel, 1830 tavaszán látott napvilágot, ám a késés nem vált a kárára. Hugo...

Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!