Arcok > Magyar uralkodók > Szent László (1077 - 1095)

I. (Szent) László 1048-ben született Lengyelországban. [2]

Apja I. Béla magyar király, anyja Richeza (Adelheid) lengyel hercegnő. Szent Lászlónak egy gyermeke született: Piroska (Priske), aki később bizánci császárné lett. [2]

Fiatalkorában testvére, I. Géza oldalán részt vett a Salamon király elleni küzdelmekben. E harcok eredményeként 1074-ben, amikor I. Géza megszerezte a magyar trónt, László herceg lett. I. Géza 1077-ben bekövetkezett váratlan halála után Lászlót választották királlyá. [3]

1077 körül kiadták I. (Szent) László úgynevezett III. törvényét (A törvénykönyvek keletkezési sorrendje, mint azt a kutatások kiderítették, éppen a jelzett számozással ellentétes irányúak). Rendelkezései főként a belviszályok miatt megbomlott társadalmi rend helyreállítását célozták: szigorúan büntette a tolvajlást, a szökevény szolgák kóborlását, s szabályozta a bíráskodást is. 1077 után kiadták I. (Szent) László II. törvényét: rendelkezései a tolvajlás és a kóborlás kérdései mellett gazdasági ügyeket is szabályoztak. [1]

A törvények szigorúan védték az egyházat is. Megszabta az ünnepnapok számát (36 nap), a pogány szokások ellen foglalt állást, s a halottakat eltemetését csak a templomkertben engedélyezte. Szigorúan büntette a nőrablást és a házasságtörést. László még hitt a boszorkányokban, ezért ha valakit boszorkányságon kaptak, akkor azt máglyahalálra ítélték. Kimondta továbbá az egyházi személyek sértetlenségét. Ha valaki bántalmazott egy papot, azt akár halálra is ítélhették. Az új törvényeknek köszönhetően az egyház külön joghatóságot alakított ki magának. [3]

1079-ben I. (Szent) László király elfoglalta Salamontól Moson várát. Válaszként IV. Henrik német király hadjáratot vezetett Magyarország ellen, mely azonban eredménytelenül végződött. 1081-ben a császári támogatás reményében Salamon behódolt I. (Szent) László királynak, aki méltó ellátásáról gondoskodott, de a hatalmat nem biztosított számára. [1]

1083 után I. (Szent) László megalapította a szent-jobbi monostort Bihar-megyében, s ott helyeztette el Szent István király karereklyéjét, a Szent Jobbot. [1]

1085-ben I. (Szent) László serege győzelmet aratott Kutesk besenyő vezér felett, aki Magyarország ellen fordult. 1087. augusztus 1-jén I. (Szent) László követekkel képviseltetette magát a IV. Henrik németországi ellenfelei által rendezett birodalmi gyűlésen és támogatásáról biztosította III. Viktor pápát a IV. Henrik által támogatott III. Kelemen ellenpápával szemben. [1]

1080-as évek vége felé I. (Szent) László püspökséget alapított Zágrábban. [1]

1091 tavaszán Zvonimir horvát király özvegyének, Ilonának a kérésére I. (Szent) László sikeres hadjáratot vezetett Horvátországba; ez a területfoglalás a Magyar Királyság leginkább maradandó szerzeménye lett. Horvátország külön ország maradt, ám a Szent Korona része lett, s a mindenkori magyar királyokat teljes természetességgel ismerte el urának. László unokaöccsét, Álmos herceget horvát királyként a meghódított tartomány élére helyezte, s Zágráb székhellyel püspökséget alapított.

1091 nyarán Kapolcs kun vezér serege betört Erdélybe, majd a Tiszántúlon és a Duna-Tisza közén pusztított. A Horvátországból hazatért I. (Szent) László a Temes folyó mellett legyőzte előbb Kapolcs kunjait, majd Orsovánál a segítségükre siető újabb kun sereget is. [1]

1091 ősze előtt I. (Szent) László Somogyvárott Szent Egyed tiszteletére bencés apátságot alapított, melyet a franciaországi Saint Gilles-ből hívott szerzetesekkel népesített be. [1]

1091 végén nézeteltérés alakult ki Horvátország miatt II. Orbán pápa és I. (Szent) László között. A pápa hűbérúri igényt formált Horvátországra, amit a magyar király nem volt hajlandó elismerni, s ezért felülvizsgálta addigi Róma-barát politikáját, majd III. Kelemen ellenpápa táborához csatlakozott. [1]

1092. május 20-án a magyar egyház I. (Szent) László király elnökletével zsinatot tartott Szabolcson. Szent László ún. I. törvénye elsősorban egyházfegyelmi kérdésekben intézkedett, de szabályozta a magyarországi nem keresztény lakosság helyzetét is. [1]

1094-ben I. (Szent) László fegyveres segítséget nyújtott I. Ulászló lengyel fejedelemnek annak lázongó alattvalóival szemben. [1]

1095 előtt I. (Szent) László püspökké szenteltette unokaöccsét, Kálmánt. [1]

1095. július 29-én a csehországi hadjáratra készülő I. (Szent) László király meghalt. Holttestét előbb Somogyvárott temették el, később azonban átszállították Váradra. Halála után trónviszály robbant ki unokaöccsei között. [1]

Forrás:

[1] http://ehumana.hu/arpad/idorend/ido2.htm
[2] http://hu.wikipedia.org/wiki/I._L%C3%A1szl%C3%B3
[3] http://dragon.unideb.hu/~kltegimn

Az S.M.S. Szent István az Osztrák–Magyar haditengerészet Tegetthoff-osztályú csatahajója volt, melyet Szent Istvánról, az első magyar királyról nevezték el. A Szent Istvánt a Ganz-Danubius Fiumében lévő hajógyárában építették. Az építés megkezdése előtt új sólyateret kellett építeni, mert a korábbi nem volt alkalmas ilyen méretű hajó építésére.

Államalapításunk ünnepén I. István szentté avatásának napjára (1083. augusztus 20.) emlékezünk. A történelem során Szent István alakja és augusztus 20-a mindenki számára másként értelmezett és ideologizált ünneplést jelentett, amely 1991-től Államalapító Szent István napjaként ismét hivatalos állami és egyházi ünnep lett.

Antarktisz (más néven Déli-sarkvidék) a déli szélesség 55. fokától délre fekvő kontinens. Neve a görög antarktikosz szóból ered, jelentése „az Arktisszal szemben”. Az ötödik legnagyobb földrész. Magába foglalja a szűkebb értelemben vett Antarktikát, valamint számos szigetet (Dél-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek, Déli-Orkney-szigetek, Déli-Shetland-szigetek). Területe mintegy 14 millió km2. Lakatlan (a tudományos kutatóállomások személyzetét nem számítva).

• Szentes Erzsébet - Az egyes életkorokra jellemző fejlődéslélektani jellemzők / 2013, 50 oldal
  
  
• Szent Ágoston - A boldog életről, a szabad akaratról / 2007, 7 oldal
  
  
• Joseph Ratzinger - Krisztus valóságos jelenléte az oltári szentségben / 2007, 9 oldal
  
  
• A Szentföld növényei / 2014, 11 oldal
  
  
• Szentmiklósi Attila - A tengeri zsákmányjog, a hatalmi szimbólumok és a tengeri csaták -Kajtár István munkássága a tengerek jogtörténetéről / 2020, 16 oldal
  
  

Érdmindszenten született 1877. nov. 22.-én. Édesapja Ady Lőrinc gazdálkodó kisbirtokos, édesanyja Pásztor Mária. 1883-ban Érmindszenten kezdte elemi iskolai tanulmányait. 1888-tól a nagykárolyi piarista gimnáziumban tanult, diáklapot szerkesztett. 1892-től a zilahi református kollégium diákja, eminens tanuló. 1896. márc. 22-én jelentette meg első versét a helyi Szilágyban. 1896-ban...

A nagy Csehov-drámák között a Három nővér az egyetlen, melyet dráma-megjelöléssel látott el a szerző; ezt az értelmes élet utáni meddő sóvárgást" legkomorabb, legrejtélyesebb darabjának tartják. Újszerűsége miatt bemutatásakor a moszkvai Művész Színházra nehéz feladat várt: az első változat a színészek szerint nem darab, csak váz volt; eljátszhatatlan, szerepek nélküli, csak...

Dolgozatom során Lengyel Balázs állítását kívánom megerősíteni. A Kortárs c. folyóiratban megjelent cikk állítása szerint Kemény János, a XVII. században alkotó önéletíró műve nem csak egy egyszerű memoár, hanem „modern író kezére valló, realista társadalmi regénynek is beillő alkotás”. Az alátámasztás első pilléreként az írói szándék kérdését kell...