Arcok > Magyar uralkodók > II. László ellenkirály (1162 - 1163)

Magyar ellenkirály. Unokaöccse, III. István uralkodása alatt 1162 júliusától haláláig uralkodott. Apja II. Béla magyar király, anyja Ilona, I. Uros szerb nagyzsupán leánya. [1]

Béla 1137 tavaszán, az esztergomi gyűlésen, a korábban birtokba vett Bosznia hercegévé tette másodszülött fiát. A cím nyilvánvalóan nem jelentett tényleges hatalmat, mivel a terület kormányzását – a király megbízásából – a mindenkori boszniai bán látta el. [1]

A hercegi tartás nem elégítette ki Lászlót, ezért 1160-ban fellázadt. A sikertelen lázadás után I. Mánuel bizánci császár udvarába menekült. László ekkor már özvegy volt (első feleségéről semmit sem tudunk). [1]

Mánuel neki is felajánlott egy bizánci hercegnőt feleségül, ő azonban ezt nem fogadta el, mert tartott attól, hogy magyarországi híveiben ellenszenvet váltana ki a Bizánc irányában vállalt elkötelezettség. Számítása helyesnek bizonyult, mert II. Géza 1162. május 31-én bekövetkezett halála után Mánuel haddal vonult fel, hogy István herceget a magyar trónra juttassa, de a magyar urak Lászlót választották királynak. [1]

Mikó kalocsai érsek 1162 júliusában koronázta meg II. László magyar királyt. A koronázás után Lukács érsek, aki 1158 óta Magyarország egyházának élén állt, kiátkozta az új királyt, ezért az érseket László parancsára börtönbe vetették. [1]

Bár László bizánci segítséggel jutott a trónra, semmi sem utal arra, hogy a bizánci császár hűbérese lett volna. Feltehetően jelentős belső hatalmi bázisa volt. Az is erre utal, hogy a Pozsonyba menekült unokaöccsét nem támadta meg, tehát nem érezte hatalmát veszélyeztetve III. Istvántól. A pápa kérésére Lukács érseket is kiengedte a börtönből, bár amikor a kimondott átkot nem vonta vissza, ismét fogságba vettette. [1]

1163-ban, valószínűleg mérgezés következtében halt meg. Székesfehérváron temették el. [1]

Korai halálát egy középkori krónikás annak tulajdonítja, hogy megfogant rajta az átok, mellyel Lukács, Esztergom érseke sújtotta. [2]

Forrás:

[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/II._L%C3%A1szl%C3%B3
[2] http://www.mult-kor.hu

A nagy gazdasági világválság a tőkés világ 1929–33 közötti túltermelési válsága. Az első világháború befejeztével, a gazdasági kimerülés, az anyagi és emberi erőforrások pusztulása, a fedezet nélküli pénzkibocsátás és a kereskedelmi kapcsolatok szétzilálódása miatt gazdasági világválság jelentkezett. Ennek következtében jelentős mértékben megnőtt az infláció és a munkanélküliség, valamint a közszükségleti cikkek hiánya.

Hatvanhat éve, 1943. január 12-én kezdődött a második világháborúban a szovjet Vörös Hadsereg támadása az oroszországi Don-kanyarban, amelynek során szinte teljesen megsemmisült a 200 ezer fős 2. magyar hadsereg. A Magyar Királyi Honvédség alakulata, német nyomásra került kivezénylésre, a keleti-frontra.

Kárpátalja vagy Kárpát-Ukrajna (ukránul Закарпатська область, vagyis „Kárpátontúli terület”) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója. A térség sok tekintetben eltér Ukrajna többi vidékétől. Ez leginkább annak a következménye, hogy bár lakosságának nagy részét a ruszin nemzetiségűek (kárpát-ukrán) teszik ki, a II. világháborúig Kárpátalja Ukrajnától függetlenül fejlődött.

• Egészséges táplálkozásban fogyasztható élelmiszerek III. Húsok, húskészítmények / 2018, 5 oldal
  
  
• GTK II. - Pénzügytan / 2004, 67 oldal
  
  
• A XIII. századi magyar társadalom / 2007, 3 oldal
  
  
• Jurkovity Mónika - II. típusú cefeida csillagok légkörének kinematikája / 2004, 43 oldal
  
  
• Istentan II / 2008, 14 oldal
  
  

Kazinczy Ferenc a színmagyar Bihar megyei Érsemlyénben született 1759. október 27-én, s távoli lakhelyén, Széphalomban halt meg 1831. augusztus 23-án. Szenvedélyesen gyűjtötte családja történeti emlékeit, leveleiben, feljegyzéseiben gyakran szerepelnek a Zemplén, Abaúj vagy Sáros megyében tevékenykedő elődei. Ősei a Rákóczi-család szolgálatában emelkedtek fel gazdag...

A klasszicizmus és a romantika határán Berzsenyinek verset írni annyi, mint kiszakadni a mindennapokból. Értelmezése szerint a költészet felszabadít és felemel. A falusi földesúri életforma és a költői ideálvilágnak az ellentéte verseinek egyik ihlető forrása és életének legsúlyosabb feloldhatatlan problémája lett. Két korszak határán élt és alkotott. A „niklai...

Történelmi előzmények: Az 1526-os mohácsi vésszel Magyarország területére betört a török. Az I. Szulejmán vezette sereg a Duna mentén haladva egyre nagyobb területeket hasított ki az országból, s végül 1541-ben elfoglalták Budát is. A még megmaradt északi és nyugati részekre I. Ferdinánd révén a Habsburgok tették rá kezüket, így a magyaroknak csupán a keleti végek...