Arcok > Magyar uralkodók > II. László ellenkirály (1162 - 1163)

Magyar ellenkirály. Unokaöccse, III. István uralkodása alatt 1162 júliusától haláláig uralkodott. Apja II. Béla magyar király, anyja Ilona, I. Uros szerb nagyzsupán leánya. [1]

Béla 1137 tavaszán, az esztergomi gyűlésen, a korábban birtokba vett Bosznia hercegévé tette másodszülött fiát. A cím nyilvánvalóan nem jelentett tényleges hatalmat, mivel a terület kormányzását – a király megbízásából – a mindenkori boszniai bán látta el. [1]

A hercegi tartás nem elégítette ki Lászlót, ezért 1160-ban fellázadt. A sikertelen lázadás után I. Mánuel bizánci császár udvarába menekült. László ekkor már özvegy volt (első feleségéről semmit sem tudunk). [1]

Mánuel neki is felajánlott egy bizánci hercegnőt feleségül, ő azonban ezt nem fogadta el, mert tartott attól, hogy magyarországi híveiben ellenszenvet váltana ki a Bizánc irányában vállalt elkötelezettség. Számítása helyesnek bizonyult, mert II. Géza 1162. május 31-én bekövetkezett halála után Mánuel haddal vonult fel, hogy István herceget a magyar trónra juttassa, de a magyar urak Lászlót választották királynak. [1]

Mikó kalocsai érsek 1162 júliusában koronázta meg II. László magyar királyt. A koronázás után Lukács érsek, aki 1158 óta Magyarország egyházának élén állt, kiátkozta az új királyt, ezért az érseket László parancsára börtönbe vetették. [1]

Bár László bizánci segítséggel jutott a trónra, semmi sem utal arra, hogy a bizánci császár hűbérese lett volna. Feltehetően jelentős belső hatalmi bázisa volt. Az is erre utal, hogy a Pozsonyba menekült unokaöccsét nem támadta meg, tehát nem érezte hatalmát veszélyeztetve III. Istvántól. A pápa kérésére Lukács érseket is kiengedte a börtönből, bár amikor a kimondott átkot nem vonta vissza, ismét fogságba vettette. [1]

1163-ban, valószínűleg mérgezés következtében halt meg. Székesfehérváron temették el. [1]

Korai halálát egy középkori krónikás annak tulajdonítja, hogy megfogant rajta az átok, mellyel Lukács, Esztergom érseke sújtotta. [2]

Forrás:

[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/II._L%C3%A1szl%C3%B3
[2] http://www.mult-kor.hu

Rengeteg félig-meddig dokumentált történet, legenda kering ókori kínai, görög és későbbi arab tudósok és feltalálók által tervezett, esetleg épített gépekről, automatákról. Nem mindig tudjuk eldönteni, mennyi igazság van ezekben. Annyi bizonyos, az emberiség ősidők óta szeretett volna fizikai/szellemi munkára képes, lehetőleg önirányított gépeket, automatákat, de legalább egy számológépet építeni.

Szent Bálint napján tartják főleg az angolszász országokban a Bálint-nap (angolul Valentines Day) ünnepét, amely Magyarországon az angol név közvetlen átvétele miatt sokak számára mint Valentin-nap vált ismertté és az utóbbi másfél évtizedben népszerűvé. Ezen az ünnepen (amelynek vallási eredete az idegen elnevezés elterjedése miatt Magyarországon elhomályosult) a szerelmesek megajándékozzák szerelmüket.

Árpád-házi Szent Erzsébet (német nyelvterületen gyakorta Thüringiai Szent Erzsébet) (Sárospatak, 1207 – Marburg, 1231. november 17.) II. András magyar király és merániai Gertrúd lánya. Születésének helyéről többféle elmélet létezik, ezek alapján Sárospatak, Óbuda és Pozsony jön szóba. A fentiek közül Sárospatak a leginkább elfogadott.

• Somogyi Bernadett - Klinikai ismeretek III. Kiválasztó rendszer betegségei és speciális ápolási és gondozási igényei / 2010, 38 oldal
  
  
• Lajkó Károly - Analízis II / 2002, 89 oldal
  
  
• Szili Zsuzsanna - Hasznos tanácsok a stressz csökkentésére II. rész / 2005, 4 oldal
  
  
• Faragó Ferenc - Tanyai szilánkok III / 2004, 74 oldal
  
  
• Bors Mónika - A XII. és XIII. századi Magyarország társadalma és gazdasága / 2006, 2 oldal
  
  

A vitézi költészet Zrínyi fellépésével egy időben új virágzásnak indult, s a törökellenes gyűlölet mellett később egyre inkább hangot kapott benne a Habsburg-terjeszkedés elleni tiltakozás is. A 17. század 70-es éveitől a 18. század közepéig tartó korszak történelmi-társadalmi eseményeit végigkísérte egy meglehetősen bő áradású, főként névtelen szerzőktől származó...

A drámai alapszituációban már minden későbbi fejlemény csírája megjelenik, a kezdeti feszültséget az emberi viszonyok megváltozásának szükségszerűsége kelti. Hamlet helyzete már a tragédia elején különösen drámai: apja mintegy két hónapja halott, anyja pedig máris (a korabeli felfogás szerint) vérfertőző házasságban él az elhunyt király testvéröccsével - mellesleg szólva a...

Dolgozatom során Lengyel Balázs állítását kívánom megerősíteni. A Kortárs c. folyóiratban megjelent cikk állítása szerint Kemény János, a XVII. században alkotó önéletíró műve nem csak egy egyszerű memoár, hanem „modern író kezére valló, realista társadalmi regénynek is beillő alkotás”. Az alátámasztás első pilléreként az írói szándék kérdését kell...