Arcok > Magyar uralkodók > III. Ferdinánd (1637 - 1657)

III. Ferdinánd Grazban született 1608. július 13-án. Apja II. Ferdinánd német-római császár, magyar és cseh király, anyja pedig Mária Anna bajor hercegnő volt. A jezsuitáknál vallási és gazdasági ismereteket tanult, s apja már fiatalon bevonta az államügyek intézésébe. 1625-ben koronázták magyar királlyá, 1627-ben pedig a cseh trónt is elfoglalhatta. Az 1630. évi birodalmi gyűlésen nem szavazták meg trónutódlását, csak 1636-ban lett római király. [1]

III. Ferdinánd parancsoló, de béketűrő személyiség volt. Hét nyelven beszélt: németül, latinul, magyarul, csehül, franciául, spanyolul és olaszul. A béke érdekében hajlandó volt teret engedni a protestánsoknak. Érdekelték a természettudományok és a művészet. 1657-ben olasz irodalmi akadémiát alapított Bécsben. Legnagyobb szenvedélye a zene volt. Maga is komponált. [1]

1634-től a császári seregek főparancsnoka lett. A harmincéves háborúban is szolgált, s itt szerzett hadsereg-szervezési tapasztalatokat. 1634. májusában részese volt Donauwörth és Regensburg elfoglalásának és a franciák felett aratott nördlingeni győzelemnek (1634. szeptember), illetve sikerült kiszorítania a svéd csapatokat Dél-Németországból. [1]

1637. február 15-én elhunyt apja, II. Ferdinánd; ekkor lett fiából a Német-római Birodalom császára. Ettől kezdve folyamatosan azon munkálkodott, hogy véget vessen az 1618 óta tartó háborúskodásnak. [1]

1647-ben fiát, Ferdinándot IV. Ferdinánd néven magyar királlyá választották és megkoronázták. [1]

A törökökkel sikerült jó kapcsolatban maradnia, és a korábban megkötött békeszerződéseket meghosszabbítania. 1640-ben újabb 22 évre békét kötött a törökökkel. Ezzel egyidejűleg megtiltotta a magyar főurak, köztük Zrínyi Miklós horvát bán portyázásait a törökök ellen, mivel ezekkel a békét veszélyeztették. Amiatt is komoly ellenzéke támadt Magyarországon, hogy a szarvasmarha-kereskedelmet külföldi bérlők kezébe adta. [1] [3]

1644-ben I. Rákóczi György támadást intézett ellene, de 1645-ben Linzben sikerült békét kötniük egymással. A béke számos pontjában megismételte az 1621-1622. évi nikolsburgi szerződés szakaszait. Rákóczi élete végéig megkapta a hét magyarországi megyét (Borsod, Abaúj, Zemplén, Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa), valamint még Tokajt, Regécet, Tarcalt és Ecsed várát. Ugyanakkor Szabolcs és Szatmár megyéket életükre még fiai is örökölhették. Mindezekért a fejedelem megfogadta, hogy felbontja a franciákkal és svédekkel kötött szövetségét, seregét pedig visszavonja az említett megyékbe és Erdélybe, továbbá többé nem avatkozik be a királyság ügyeibe. Mindemellett a magyar rendek számára a béke garantálta a szabad vallásgyakorlatot, valamint a rendi országgyűlés három hónapon belüli összehívását. [1] [2]

Ezzel párhuzamosan a francia és a svéd csapatok sorozatos győzelmeket arattak; Nápoly fellázadt a spanyol uralom ellen, a birodalmi Habsburgok pedig kimerültek. A francia csapatok Conde hercegének a vezetésével újra legyőzték a spanyolokat Lensnél. Ezután Franciaországban a parlament, a nemesség, és az egész francia polgárság a háború befejezését követelte, ráadásul megkezdődött a Fronde ellenállási mozgalom, amely sok belpolitikai bonyodalmat okozott. Összességében elmondhatjuk, hogy mindkét tábor békét akart. [2]

1644-ben megkezdődtek a béketárgyalások, s végül 1648-ban, a vesztfáliai békében sikerült lezárni a harmincéves háborút. [1]

A békét több részletben kötötték meg. A Habsburgok a hollandokkal és a svédekkel Ostnabrückben, a franciákkal és a birodalom protestáns fejedelmeivel Münsterben írták alá a békét. Elismerték Hollandia és Svájc függetlenségét és a Német-római Birodalomból való kiválását. Svédország megszerezte a Balti-tenger német partvidékét, Franciaország megkapta Elzászt, és megerősítették Metz és Verdun birtoklásában. Brandenburg és Bajorország is területeket nyert. A békeszerződések garantálták a szabad rajnai hajózást, tiltva minden fél számára a hajóforgalom akadályozását, vagy új adók kivetését. [2]

1654-ben IV. Ferdinánd trónörökös váratlanul meghalt, ezért III. Ferdinánd országgyűlést hívott össze a következő évben, ahol fiát, Lipót főherceget választották királlyá. [1]

1631-ben feleségül vette Mária Anna spanyol infánsnőt, III. Fülöp spanyol király leányát; a házasságból négy gyermekük született. Második felesége Habsburg Mária Leopoldina hercegnő (1632–1649) volt, akitől egy fiúgyermeke született. Harmadik feleségét, Gonzaga Eleonóra mantovai hercegnőt 1651-ben vette feleségül, akitől két leánya született. [1]

III. Ferdinánd Bécsben halt meg 1657. április 2-án. [1]

Forrás:

[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/III._Ferdin%C3%A1nd
[2] http://hu.wikipedia.org/wiki/Harminc%C3%A9ves_h%C3%A1bor%C3%BA
[3] Officina Nova - Királyok Könyve

Kárpátalja vagy Kárpát-Ukrajna (ukránul Закарпатська область, vagyis „Kárpátontúli terület”) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója. A térség sok tekintetben eltér Ukrajna többi vidékétől. Ez leginkább annak a következménye, hogy bár lakosságának nagy részét a ruszin nemzetiségűek (kárpát-ukrán) teszik ki, a II. világháborúig Kárpátalja Ukrajnától függetlenül fejlődött.

Amióta léteznek léghajók, a "repülő szivarok" minden időben lenyűgözték az embert. Valaha szinte egyedüli urai voltak a légtérnek, mígnem a "Hindenburg" tragédiája véget vetett a léghajók fénykorának. Talán kevesen tudják, hogy ha egy magyar fakereskedő, Schwarz Dávid nem veszi kezébe Arisztotelész műszaki kérdéseket taglaló könyvét, nem születnek, vagy nem az általunk ismert formában születnek meg a léghajók.

A lőpor nagy gázkibocsátással égő robbanóanyag. Meggyújtva égése olyan heves, hogy hirtelen igen nagy mennyiségű gáz (égéstermék) keletkezik. Mivel a gáznak sokkal nagyobb a térfogata, mint a szilárd halmazállapotú anyagé, a nagyobb térfogat elfoglalására irányult kiterjeszkedése következtében igen nagy nyomást gyakorol a kiterjeszkedésének ellenálló tárgyakra, mint például a puska vagy ágyú csövére, vagy pl. a csövet elzáró lövedékre. Ez az erőhatás veti ki a csőből a lövedéket.

• Dr. Marczell Mihály - A bontakozó élet VIII / 2010, 90 oldal
  
  
• Gulyás István - Modern könyvviteltan III / 2010, 103 oldal
  
  
• XXIII. Tavaszi Szél Konferencia, Absztrakt kötet / 2020, 601 oldal
  
  
• Somogyország III. (R-Z) / 2007, 58 oldal
  
  
• Bogdán István - A lékai (hámori) papírmalom a XVIII. században / 2013, 50 oldal
  
  

I. A reformkor A magyar történeti köztudat így nevezi az 1830-tól 1848 már¬ciusáig tartó időszakot, mert ekkor váltak uralkodóvá a magyar politikai elit gondolkodásában a polgári átalakulás eszméi és célkitűzései, s az első tény¬leges lépések is megtörténtek elsősorban az átalakulás gazdasági feltéte¬leinek megteremtődése terén. Sajátos közép-európai...

Szent László Lengyelországban látta meg a napvilágot. Születésének éve a körülményeket egybevetve 1046-ra tehető. Atyja I. (Bajnok) Béla magyar király (1060-1063) volt, anyja Richéza, II. Miciszláv lengyel király leánya. László egész életében sok küzdelem és megpróbáltatás jellemzi. Mikoron méglen gyermekded volnál, Kihoza Béla király jó Magyarországba, Hogy dicsekednél te...

„Az „Iskola a határon”-nak egy első változatát megírtam 1948-49-ben, mégis visszavettem, már majdnem a nyomdából. Túl vázlatos volt, nem jó. Amellett nem láttam volna sok értelmét elkezdeni egy hosszabb publikációs tervet egy ilyen első kötettel, amit nem tudok folytatni. Tíz év múlva aztán kénytelen voltam összesűríteni egy regénybe, amit egyébként talán négy-öt...