Arcok > Magyar uralkodók > II. Lipót (1790 - 1792)

II. Lipót Bécsben, a schönbrunni kastélyban született 1747. május 5-én. Apja Lotharingiai Ferenc István német–római császár, anyja Mária Terézia császárné és magyar királynő volt. Mivel bátyjának, II. Józsefnek nem volt gyermeke, ő örökölte a magyar trónt is. [1]

1790. szeptember 30-án német-római császárrá, majd 1790. november 15-én Pozsonyban magyar királlyá koronázták. Cseh királlyá koronázása 1791. szeptember 6-án Prágában történt meg. Uralkodása alatt lezárta a török háborút és kibékült a poroszokkal. [1]

Nehéz hagyatékot kellett átvennie, mivel a felvilágosult abszolutizmus nemesi és nemzeti érdekeket sértő politikája miatt birodalomszerte fellobbant az ellenállás. Emellett ott volt még a sok vért és anyagi erőforrást pazarló, kilátástalan török háború, és az egyre több veszélyt sejtető, a határokon is túlsugárzó francia forradalom. A belső problémák megoldására összehívta az országgyűlést Budára, ahol ez a testület emberemlékezet óta nem ülésezett, és kilátásba helyezte saját megkoronázását. Az országgyűlés lelkesedése nem ismert határt. Végül 1790. november 15-én Pozsonyban sor került a koronázásra. [2]

Ezzel párhuzamosan Lipótnak sikerült megegyeznie Poroszországgal, így 1790. július 27-én Reichenbachban aláírták a vitás kérdéseket rendező osztrák-porosz egyezményt. Ezt követően 1791 augusztusában a szisztovói békével befejezte a török háborút, amelyet bátyja meggondolatlanul elkezdett. [2]

A franciaországi eseményekkel szemben eleinte meglehetősen óvatosan viselkedett, de aztán II. Frigyes Vilmossal közösen mégis kiadta a hírhedt Pilnizi nyilatkozatot, melyben nyíltan szembefordult a forradalmi Franciaországgal, ezzel ürügyet szolgáltatva a későbbi francia hadüzenetre. [2]

Ez utóbbit azonban már nem érte meg, mivel egy hirtelen jött tüdőgyulladás ágynak döntötte. 1792. március 1-jén halt meg. [2]

Forrás:

[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/II._Lip%C3%B3t
[2] Officina Nova - Királyok Könyve

A pápa a katolikus egyház feje, akinek székhelye a történelem folyamán néhány kivételes időszaktól eltekintve Rómában volt. Maga a magyar pápa szó (akárcsak a pap és a pópa) a görög pappasz szóból ered, amelynek jelentése „atya” („papa”). Ez a cím illette meg a 4. századig az összes keresztény püspököt is. A keleti egyházszakadás után az ortodox egyházak fejeit már szinte kizárólag a pátriárka címmel illették, és a római egyház vezetője a pápai cím egyedüli viselője lett.

A tengeralattjáró tartós víz alatti tevékenységre alkalmas hajó, amelyet elsősorban katonai feladatokra alkalmaznak. Léteznek kutatási és mentési feladatokra épített tengeralattjárók is. Jelentős számban az 1900-as évek elején jelentek meg kezdetben petróleum, vagy benzin, míg napjainkban döntően atommeghajtású formában.

A munka ünnepe a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt, minden év május 1-jén tartandó ünnepség, hivatalos állami szabadnap, mely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat hivatott megünnepelni. Május 1-je hasonló tartalommal katolikus ünnep is, Munkás Szent József, a munkások védőszentje tiszteletére.

• Dr. Sólyomvári Károly - Járműfenntartás II., Károsodás / 1997, 19 oldal
  
  
• Versek, mondókák gyerekeknek rovásírással VIII / 2008, 29 oldal
  
  
• Spanyol üzleti nyelv III / 2020, 66 oldal
  
  
• Patrológia II. tételek / 2003, 11 oldal
  
  
• Dr. Osztovits Szabolcs - Irodalom II / 1995, 78 oldal
  
  

Az alapvető sorskérdést, az egyén elidegenedését, a modern ember elmagányosodását az oroszok a szabadság problémájaként fogalmazzák meg; tartanak az anarchiától, a bűnözéstől, az erkölcsi relativizmus veszélyétől. A cselekmény napjainkban játszódik, pontosan ebben az évben. Egy fiatalember, akit kizártak az egyetemről - nem nemesi származású és nagy nyomorban él -...

A felvilágosodás a XVII-XVIII. század vezető szellemi mozgalma. E mozgalom elindítói a francia enciklopédisták voltak. Egész korra jellemző volt a racionalizmus és a szentimentalizmus. A racionalizmus, amely mindig az értelmet és az ész hirdette, ezért elítélték az ésszerűtlen dolgokat például az egyházat is. Felvilágosodás másik fő gondolata az antifeudalizmus -- társadalomellenesség...

A századforduló táján a színpadon azoknak a műveknek volt legnagyobb sikere - így pl. az Éjjeli menedékhelynek -, amelyek legjobban hasonlítottak a modern regényhez. De Gorkij művének rendkívüli hatását fokozta a robbanásig feszült oroszországi társadalmi helyzet is. Az első két felvonás Kosztiljov menhelyének festetlen és piszkos tárgyakkal berendezett sötét, barlangszerű...