Arcok > Magyar uralkodók > IV. (Boldog) Károly (1916 - 1918)

IV. Károly az ausztriai Persenbeugban született 1887. augusztus 27-én, Ottó Ferenc főherceg és Mária Jozefa szász királyi hercegnő fiaként. A Habsburg-Lotharingiai-ház utolsó uralkodója, 1916 és 1918 között I. Károly néven osztrák császár, III. Károly néven cseh, és IV. Károly néven magyar király. 1922-ben bekövetkezett haláláig azon fáradozott, hogy visszaállítsa a monarchiát, ám nem járt sikerrel. [1]

1911. október 21-én vette feleségül Zita bourbon-pármai hercegnőt (1892-1989), akitől nyolc gyermeke született. [1]

Apja 1906-ban gégerákban meghalt, Ferenc Ferdinánd pedig 1914. június 28-án Szarajevóban merénylet áldozatává vált. Ez az esemény Casus Belli-ként (háborús ok) szolgált az I. világháború kitöréséhez. Két év múlva, 1916. november 21-én elhunyt Ferenc József császár és magyar király, így a trón Károly főherceg örökölte. [1]

1916. december 2-án maga vette át az osztrák-magyar hadsereg szárazföldi és tengeri erőinek főparancsnokságát. A címmel együtt megkapta a tábornagyi rangot is. [1]

IV. Károlyt 1916. december 30-án koronázták meg Budapesten. A koronázásra a Mátyás-templomban került sor. Vele együtt magyar királynévá koronázták feleségét is. [1]

IV. Károly egy rossz helyzetben lévő, az I. világháborúban hadviselő félként résztvevő birodalmat örökölt. Gyenge kísérleteket tett a háborúból való kilépésre. 1917-ben felesége fivére, Sixtus pármai herceg révén titokban felvette a kapcsolatot Clemenceau francia miniszterelnökkel, aki nyilvánosságra hozta üzenetét, és amikor emiatt II. Vilmos német császár Károlyt kérdőre vonta, meghátrált, így a kapcsolat megszakadt. [1]

Trónra lépésekor az egyik első intézkedése gróf Tisza István miniszterelnök lemondatása volt. Az összeomlás előtti utolsó pillanatokban Károly választójogi könnyítéssel, nemzetiségeknek adandó engedményekkel próbálta egyben tartani a monarchiát. [1]

1918 októberében a birodalmat független egységekből álló szövetségi állammá kívánta alakítani. A magyar kormány követelésére kinyilvánította, hogy az átalakítás a magyar korona országait nem érinti. Ajánlata azonban így is elkésett: a nemzetiségek többsége – az antant támogatását élvezve – ekkor már a birodalomból való kiszakadást tűzte ki célul. [1]

1918-ban sztrájkok, béketüntetések, katonalázadások és tömeges dezertálások jelez¬ték, hogy a lakosságnak elege van a háborúból. A központi hatalmak 1918 nyarán és őszén valamennyi fronton súlyos vereséget szenvedtek; október¬ben gyors ütemben bontakozott ki a Monarchia felbomlása. Október végén Bécsben és Budapesten győzött a polgári demokratikus forradalom. November 3-án Padovában aláírták a fegyverszüneti megállapodást. A vesztes háború vége egyben a történelmi Magyarország végét is jelentette. [2]

IV. Károly 1918. november 11-én Ausztriában, 13-án pedig Magyarországon mondott le a kormányzásról. November 12-én Ausztriában, november 14-én Csehszlovákiában, november 16-án pedig Magyarországon kikiáltották a köztársaságot, így Károly Svájcba menekült. [1]

1921 márciusában visszatért Magyarországra, s Horthy Miklós kormányzótól követelte a hatalom átadását. Horthy nemleges választ adott. Ezután IV. Károly visszavonult Szombathelyre, majd levélben szólította fel Horthyt a hatalom átadására, aki ismét elutasította, majd utasítást adott a katonai erőknek, hogy távolítsák el a trónörököst az országból. [1]

IV. Károly tudomásul vette a történteket és visszatért Svájcba. Károly másodszor 1921. október 20-án tért vissza repülőgéppel Magyarországra. Ellenkormányt alakított, és a Sopronban állomásozó csendőr-csapataival Budapest felé indult. Október 23-án megütköztek a királyhű és a horthysta csapatok Budaörsnél. A kormánycsapatok körülzárták a királyi katonákat, így azok megadták magukat. A királyt kiadták az angoloknak, akik Madeira szigetére száműzték. [1]

Károly – a Habsburgok számára „kötelező” katolikus vallásosságon túl – kezdettől fogva mély hitet mutatott. Édesanyja, Mária Jozefa szász királyi hercegnő gondos katolikus nevelésben részesítette. Soproni évei alatt nemcsak a lelki életéért felelős domonkos atya, hanem a szintén hívő katonai nevelője, gróf Georg Wallis is nagy hatással volt rá. (Később a gróf felesége, Pálffy Zsófia szervezte meg a császár boldoggá avatását előkészítő ún. Gebetsligát, amelyet aztán évtizedekig Kurt Krenn, Sankt Pölten elhíresült püspöke vezetett.) [1]

A herceg mind gyermekkorában, mind felnőttként barátságosnak, türelmesnek, jámbornak mutatkozott. Feleségében, Zitában méltó társra lelt: a házasság előtt a menyasszony személyesen ment Rómába, hogy áldást kérjen frigyükre X. Pius pápától. [1]

A Madeira-szigeteki Funchal-ban halt meg 1922. április 1-jén, spanyolnáthában. [1]

II. János Pál pápa IV. Károlyt 2004. október 3-án a Vatikánban, a Szent Péter téren boldoggá avatta. [1]

Károly halálával elsőszülött gyermeke, Habsburg Ottó lett a trónörökös, aki sohasem került a trónra, s végül 1961-ben egy nyilatkozatában lemondott trónutódlási igényéről. [1]

Forrás:

[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/IV._K%C3%A1roly_magyar_kir%C3%A1ly
[2] http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/torttud_magy/mo_Ivh.htm

1922. március 30-án hunyt el Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő. Hugonnai Vilma 1847. szeptember 30-án született Nagytétényben, grófi család ötödik gyermekeként. Alapismereteit a családi házban sajátította el, majd a pesti Prebstel Mária leánynevelő intézetének lett bentlakásos tanulója.

A Matyóföld tájegység az Alföld északi részén, Borsod-Abaúj-Zemplén megye határán található. Kezdetben, a XIX. század elejétől a Mezőkövesden és környékén lakókat nevezták matyóknak. A Matyóföld egyedi népművészetéről híres, de később ide sorolták a népviseletében és hímzéseiben más hagyományú Tard és Szentistván községeket is.

A Lajtabánság (osztrák történészi elnevezés, a korabeli lajtabánsági dokumentumokban Burgenland) 1921. október 4. és november 5. között egy mások által el nem ismert önálló magyar állam volt Nyugat-Magyarországon, melynek létrejöttében tevékeny szerepet vállalt a Rongyos Gárda néven elhíresült különítmény. Tevékenységünk eredményeként valósulhatott meg a Soproni népszavazás, melynek keretében, a trianoni rendezés ellenében, a város Magyarország része maradhatott.

• Kacsuk Zsófia - Az igénypontok szerepe a szabadalmi jogban, IV. rész / 2010, 16 oldal
  
  
• Magyar feudális állam a XIII. században, IV. Béla és II. András idején / 2008, 3 oldal
  
  
• Dr. Szvitács István - Menedzsment mérnököknek IV. Szervezetek vezetése / 2000, 54 oldal
  
  
• Dr. Osztovits Szabolcs - Irodalom IV / 1997, 41 oldal
  
  
• A görkorcsolyázás története IV / 2016, 5 oldal
  
  

Előszó az íróról és a műről: Petroniusról keveset tudunk. Teljes nevét sem (T. Petronius). Augustus uralkodása alatt született, és Kr.u. 66. évben halhatott meg, egy Nero elleni összesküvés utáni kivégzéshullámban. Petronius az első európai regényíró, utána Apuleius következik (ő száz év múlva). Petronius Satyriconja az antik prózairodalomnak legérdekesebb és...

1929-1931-ig az átmenet évei. Szép és jelentős versei születtek de még nem jelentik a pálya csúcsára való megérkezést. Kiemelkedő versei: -Életképek, leíróversek (Esik, Tiszazug, Favágó) -Dalok (Harmatocska, Nyár, Bánat) -Idéző versei (Ady emlékezete) A korszak közepétől a munkásmozgalomban való aktív részvétele miatt megszületnek agitatív költeményei is(Tömeg...

A mű eredete: Az 1774-ben írt regény alapját három esemény képezi: Goethe reménytelen szerelme egy wetzlari hivatalnok lányába, Charlotte Buffba; az író egy Brentano nevű firenzei kereskedő feleségével való viszonya; valamint a braunschweigi követségi titkár, Jerusalem Károly reménytelen, majd 1772. október 29-én öngyilkosságba torkolló szerelme Herdt pfalzi titkár felesége...