IV. Károly az ausztriai Persenbeugban született 1887. augusztus 27-én, Ottó Ferenc főherceg és Mária Jozefa szász királyi hercegnő fiaként. A Habsburg-Lotharingiai-ház utolsó uralkodója, 1916 és 1918 között I. Károly néven osztrák császár, III. Károly néven cseh, és IV. Károly néven magyar király. 1922-ben bekövetkezett haláláig azon fáradozott, hogy visszaállítsa a monarchiát, ám nem járt sikerrel. [1]
1911. október 21-én vette feleségül Zita bourbon-pármai hercegnőt (1892-1989), akitől nyolc gyermeke született. [1]
Apja 1906-ban gégerákban meghalt, Ferenc Ferdinánd pedig 1914. június 28-án Szarajevóban merénylet áldozatává vált. Ez az esemény Casus Belli-ként (háborús ok) szolgált az I. világháború kitöréséhez. Két év múlva, 1916. november 21-én elhunyt Ferenc József császár és magyar király, így a trón Károly főherceg örökölte. [1]
1916. december 2-án maga vette át az osztrák-magyar hadsereg szárazföldi és tengeri erőinek főparancsnokságát. A címmel együtt megkapta a tábornagyi rangot is. [1]
IV. Károlyt 1916. december 30-án koronázták meg Budapesten. A koronázásra a Mátyás-templomban került sor. Vele együtt magyar királynévá koronázták feleségét is. [1]
IV. Károly egy rossz helyzetben lévő, az I. világháborúban hadviselő félként résztvevő birodalmat örökölt. Gyenge kísérleteket tett a háborúból való kilépésre. 1917-ben felesége fivére, Sixtus pármai herceg révén titokban felvette a kapcsolatot Clemenceau francia miniszterelnökkel, aki nyilvánosságra hozta üzenetét, és amikor emiatt II. Vilmos német császár Károlyt kérdőre vonta, meghátrált, így a kapcsolat megszakadt. [1]
Trónra lépésekor az egyik első intézkedése gróf Tisza István miniszterelnök lemondatása volt. Az összeomlás előtti utolsó pillanatokban Károly választójogi könnyítéssel, nemzetiségeknek adandó engedményekkel próbálta egyben tartani a monarchiát. [1]
1918 októberében a birodalmat független egységekből álló szövetségi állammá kívánta alakítani. A magyar kormány követelésére kinyilvánította, hogy az átalakítás a magyar korona országait nem érinti. Ajánlata azonban így is elkésett: a nemzetiségek többsége – az antant támogatását élvezve – ekkor már a birodalomból való kiszakadást tűzte ki célul. [1]
1918-ban sztrájkok, béketüntetések, katonalázadások és tömeges dezertálások jelez¬ték, hogy a lakosságnak elege van a háborúból. A központi hatalmak 1918 nyarán és őszén valamennyi fronton súlyos vereséget szenvedtek; október¬ben gyors ütemben bontakozott ki a Monarchia felbomlása. Október végén Bécsben és Budapesten győzött a polgári demokratikus forradalom. November 3-án Padovában aláírták a fegyverszüneti megállapodást. A vesztes háború vége egyben a történelmi Magyarország végét is jelentette. [2]
IV. Károly 1918. november 11-én Ausztriában, 13-án pedig Magyarországon mondott le a kormányzásról. November 12-én Ausztriában, november 14-én Csehszlovákiában, november 16-án pedig Magyarországon kikiáltották a köztársaságot, így Károly Svájcba menekült. [1]
1921 márciusában visszatért Magyarországra, s Horthy Miklós kormányzótól követelte a hatalom átadását. Horthy nemleges választ adott. Ezután IV. Károly visszavonult Szombathelyre, majd levélben szólította fel Horthyt a hatalom átadására, aki ismét elutasította, majd utasítást adott a katonai erőknek, hogy távolítsák el a trónörököst az országból. [1]
IV. Károly tudomásul vette a történteket és visszatért Svájcba. Károly másodszor 1921. október 20-án tért vissza repülőgéppel Magyarországra. Ellenkormányt alakított, és a Sopronban állomásozó csendőr-csapataival Budapest felé indult. Október 23-án megütköztek a királyhű és a horthysta csapatok Budaörsnél. A kormánycsapatok körülzárták a királyi katonákat, így azok megadták magukat. A királyt kiadták az angoloknak, akik Madeira szigetére száműzték. [1]
Károly – a Habsburgok számára „kötelező” katolikus vallásosságon túl – kezdettől fogva mély hitet mutatott. Édesanyja, Mária Jozefa szász királyi hercegnő gondos katolikus nevelésben részesítette. Soproni évei alatt nemcsak a lelki életéért felelős domonkos atya, hanem a szintén hívő katonai nevelője, gróf Georg Wallis is nagy hatással volt rá. (Később a gróf felesége, Pálffy Zsófia szervezte meg a császár boldoggá avatását előkészítő ún. Gebetsligát, amelyet aztán évtizedekig Kurt Krenn, Sankt Pölten elhíresült püspöke vezetett.) [1]
A herceg mind gyermekkorában, mind felnőttként barátságosnak, türelmesnek, jámbornak mutatkozott. Feleségében, Zitában méltó társra lelt: a házasság előtt a menyasszony személyesen ment Rómába, hogy áldást kérjen frigyükre X. Pius pápától. [1]
A Madeira-szigeteki Funchal-ban halt meg 1922. április 1-jén, spanyolnáthában. [1]
II. János Pál pápa IV. Károlyt 2004. október 3-án a Vatikánban, a Szent Péter téren boldoggá avatta. [1]
Károly halálával elsőszülött gyermeke, Habsburg Ottó lett a trónörökös, aki sohasem került a trónra, s végül 1961-ben egy nyilatkozatában lemondott trónutódlási igényéről. [1]
Forrás:
[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/IV._K%C3%A1roly_magyar_kir%C3%A1ly
[2] http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/torttud_magy/mo_Ivh.htm
Kalotaszeg bemutatkozik
Budapesttől alig 350 km-re, Kolozsvártól nyugatra fekvő vegyes, magyar és román nemzetiségű vidék ideális kirándulóhely rendkívül gazdag természeti szépségeivel - Európa legszebb barlangjaival, vízesésekkel, többmillió éves kövületekkel - , jellegzetes négyfiatornyos templomaival, műemlékeivel. Kalotaszeg szomszédai északról és keletről a Mezőség, délről Aranyosszék, nyugatról Bihar megye.
Nagy Imre újratemetésének történeteNagy Imre, az 1956-os forradalom miniszterelnöke újratemetése a kommunizmusból a demokráciába vezető magyar átmenet egyik legnagyobb hatású szimbolikus eseménye volt, 1989. június 16-án. Kádár János, a kommunista Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, akinek uralmához Nagy Imre kivégzése kötődött, megélte a néhai miniszterelnök hatalmas tömeget megmozgató újratemetését, amely a budapesti Hősök terén tartott ünnepélyes megemlékezéssel indult.
Az isztambuli Hagia SophiaA Hagia Sophia egy hajdani bizánci ortodox bazilika Isztambulban, Törökországban. Később mecsetként használták, aztán múzeumként volt látogatható. 2020 óta újra mecsetként funkcionál. A neve magyarul annyit tesz: az isteni bölcsesség temploma. Eredetileg csak Nagy Templomként hivatkoztak rá, mert nem volt másik hozzá fogható a korabeli keresztény világban.
Kapcsolódó doksik- Dupcsik-Repárszky - Etikai kérdések a történelemoktatásban IV. Ordas eszmék és híveik a 20. század első felében / 2012, 13 oldal
- Informatikai navigátor, Gondolatok a szoftverek használatáról és fejlesztéséről IV / 2011, 121 oldal
- Dr. Osztovits Szabolcs - Irodalom IV / 1997, 41 oldal
- Kacsuk Zsófia - Az igénypontok szerepe a szabadalmi jogban, IV. rész / 2010, 16 oldal
- Magdáné Német Ildikó - Az üzleti vállalkozás működése IV. Emberi erőforrás-gazdálkodás / 2010, 38 oldal
Kosztolányi Dezső élete és novelláinak elemzései
1885. március 29-én (virágvasárnap) született Szabadkán. Kosztolányi Árpád tanár, iskolaigazgató és Brenner Eulália gyermeke. A gimnáziumot Szabadkán kezdi, majd kicsapják, Szegeden tesz érettségit.1903-ban Budapestre utazik; a bölcsészkar magyar-német szakát végzi; megismerkedik és barátságot köt Négyesy professzor stílusgyakorlatain Babitscsal, Juhász Gyulával. Hatással vannak rá a...
Móricz Zsigmond: RokonokRövid tartalom Kopjáss István telefonbeszélgetés hallatára ébred, a felesége az egyik barátnőjével komonikál, és pácolt nyúl receptet kér. Előző napon a zsarátnoki közgyűlés, Kopjáss Istvánt, a helyi kultúrtanácsnokot főügyésszé választotta. Makróczy, az elődjét megbuktatták, és egy jelentéktelen embert választottak helyére. Kopjáss István körül minden és mindenki...
Ady Endre szerelmi költészete, a Léda és Csinszka szerelem összehasonlításaAdy Endréről hasonlóképp elmondható – mint nagy elődjéről Petőfi Sándorról-, hogy őt sem érdekelte más, „ Csupán Politika és Szerelem”. Dolgozatomban az utóbbival foglalkozom összehasonítva életének két nagy szerelmi korszakát, a Léda és Csinszka verseken keresztül. Ady Endre legnagyobb magyar költőink egyike, líránk forradalmi megújítója, az 1918-19-i ...
