Arcok > Magyar uralkodók > IV. (Boldog) Károly (1916 - 1918)

IV. Károly az ausztriai Persenbeugban született 1887. augusztus 27-én, Ottó Ferenc főherceg és Mária Jozefa szász királyi hercegnő fiaként. A Habsburg-Lotharingiai-ház utolsó uralkodója, 1916 és 1918 között I. Károly néven osztrák császár, III. Károly néven cseh, és IV. Károly néven magyar király. 1922-ben bekövetkezett haláláig azon fáradozott, hogy visszaállítsa a monarchiát, ám nem járt sikerrel. [1]

1911. október 21-én vette feleségül Zita bourbon-pármai hercegnőt (1892-1989), akitől nyolc gyermeke született. [1]

Apja 1906-ban gégerákban meghalt, Ferenc Ferdinánd pedig 1914. június 28-án Szarajevóban merénylet áldozatává vált. Ez az esemény Casus Belli-ként (háborús ok) szolgált az I. világháború kitöréséhez. Két év múlva, 1916. november 21-én elhunyt Ferenc József császár és magyar király, így a trón Károly főherceg örökölte. [1]

1916. december 2-án maga vette át az osztrák-magyar hadsereg szárazföldi és tengeri erőinek főparancsnokságát. A címmel együtt megkapta a tábornagyi rangot is. [1]

IV. Károlyt 1916. december 30-án koronázták meg Budapesten. A koronázásra a Mátyás-templomban került sor. Vele együtt magyar királynévá koronázták feleségét is. [1]

IV. Károly egy rossz helyzetben lévő, az I. világháborúban hadviselő félként résztvevő birodalmat örökölt. Gyenge kísérleteket tett a háborúból való kilépésre. 1917-ben felesége fivére, Sixtus pármai herceg révén titokban felvette a kapcsolatot Clemenceau francia miniszterelnökkel, aki nyilvánosságra hozta üzenetét, és amikor emiatt II. Vilmos német császár Károlyt kérdőre vonta, meghátrált, így a kapcsolat megszakadt. [1]

Trónra lépésekor az egyik első intézkedése gróf Tisza István miniszterelnök lemondatása volt. Az összeomlás előtti utolsó pillanatokban Károly választójogi könnyítéssel, nemzetiségeknek adandó engedményekkel próbálta egyben tartani a monarchiát. [1]

1918 októberében a birodalmat független egységekből álló szövetségi állammá kívánta alakítani. A magyar kormány követelésére kinyilvánította, hogy az átalakítás a magyar korona országait nem érinti. Ajánlata azonban így is elkésett: a nemzetiségek többsége – az antant támogatását élvezve – ekkor már a birodalomból való kiszakadást tűzte ki célul. [1]

1918-ban sztrájkok, béketüntetések, katonalázadások és tömeges dezertálások jelez¬ték, hogy a lakosságnak elege van a háborúból. A központi hatalmak 1918 nyarán és őszén valamennyi fronton súlyos vereséget szenvedtek; október¬ben gyors ütemben bontakozott ki a Monarchia felbomlása. Október végén Bécsben és Budapesten győzött a polgári demokratikus forradalom. November 3-án Padovában aláírták a fegyverszüneti megállapodást. A vesztes háború vége egyben a történelmi Magyarország végét is jelentette. [2]

IV. Károly 1918. november 11-én Ausztriában, 13-án pedig Magyarországon mondott le a kormányzásról. November 12-én Ausztriában, november 14-én Csehszlovákiában, november 16-án pedig Magyarországon kikiáltották a köztársaságot, így Károly Svájcba menekült. [1]

1921 márciusában visszatért Magyarországra, s Horthy Miklós kormányzótól követelte a hatalom átadását. Horthy nemleges választ adott. Ezután IV. Károly visszavonult Szombathelyre, majd levélben szólította fel Horthyt a hatalom átadására, aki ismét elutasította, majd utasítást adott a katonai erőknek, hogy távolítsák el a trónörököst az országból. [1]

IV. Károly tudomásul vette a történteket és visszatért Svájcba. Károly másodszor 1921. október 20-án tért vissza repülőgéppel Magyarországra. Ellenkormányt alakított, és a Sopronban állomásozó csendőr-csapataival Budapest felé indult. Október 23-án megütköztek a királyhű és a horthysta csapatok Budaörsnél. A kormánycsapatok körülzárták a királyi katonákat, így azok megadták magukat. A királyt kiadták az angoloknak, akik Madeira szigetére száműzték. [1]

Károly – a Habsburgok számára „kötelező” katolikus vallásosságon túl – kezdettől fogva mély hitet mutatott. Édesanyja, Mária Jozefa szász királyi hercegnő gondos katolikus nevelésben részesítette. Soproni évei alatt nemcsak a lelki életéért felelős domonkos atya, hanem a szintén hívő katonai nevelője, gróf Georg Wallis is nagy hatással volt rá. (Később a gróf felesége, Pálffy Zsófia szervezte meg a császár boldoggá avatását előkészítő ún. Gebetsligát, amelyet aztán évtizedekig Kurt Krenn, Sankt Pölten elhíresült püspöke vezetett.) [1]

A herceg mind gyermekkorában, mind felnőttként barátságosnak, türelmesnek, jámbornak mutatkozott. Feleségében, Zitában méltó társra lelt: a házasság előtt a menyasszony személyesen ment Rómába, hogy áldást kérjen frigyükre X. Pius pápától. [1]

A Madeira-szigeteki Funchal-ban halt meg 1922. április 1-jén, spanyolnáthában. [1]

II. János Pál pápa IV. Károlyt 2004. október 3-án a Vatikánban, a Szent Péter téren boldoggá avatta. [1]

Károly halálával elsőszülött gyermeke, Habsburg Ottó lett a trónörökös, aki sohasem került a trónra, s végül 1961-ben egy nyilatkozatában lemondott trónutódlási igényéről. [1]

Forrás:

[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/IV._K%C3%A1roly_magyar_kir%C3%A1ly
[2] http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/torttud_magy/mo_Ivh.htm

Hatvanhat éve, 1943. január 12-én kezdődött a második világháborúban a szovjet Vörös Hadsereg támadása az oroszországi Don-kanyarban, amelynek során szinte teljesen megsemmisült a 200 ezer fős 2. magyar hadsereg. A Magyar Királyi Honvédség alakulata, német nyomásra került kivezénylésre, a keleti-frontra.

A Karácsony a katolikus egyház egyik legfontosabb ünnepe, amelyen Jézus születésére emlékeznek. Időpontja december 25-e. Magyarországon a nem vallásos, de keresztény kultúrkörbe tartozók számára általában a szeretet ünnepét jelképezi. Elterjedt szokás karácsonykor a rokonok és ismerősök megajándékozása; ennek következtében a keresztény többségű országokban a gazdaságilag legjelentősebb ünnep.

Az Inka Birodalom egy a XII-XIII században létesült dél-amerikai rabszolgatartó indián birodalom, amely legnagyobb kiterjedésekor a jelenlegi Perut, Bolíviát, Ecuadort és Chile északi részét foglalta magába. Az inkák egy történelmi fejlődés utolsó szakaszának voltak főszereplői. Az Inka Birodalom egyike volt a világ legnagyobb és legrejtélyesebb kultúráinak.

• Hidán Csaba László - A XI-XIV. századi sztyeppei eredetű buzogányok és használatuk / 2004, 8 oldal
  
  
• Bozó Bernát - IV. Béla politikája a tatárjárás előtt, a tatárjárás és következményei / 1999, 2 oldal
  
  
• Biológia felvételi tételek IV., 1999 / 1999, 11 oldal
  
  
• Somogyi Bernadett - Klinikai ismeretek IV. Emésztőrendszer betegségei és speciális ápolási és gondozási igényei / 2010, 53 oldal
  
  
• A francia abszolutizmus XIV. Lajos, a Napkirály idején / 2017, 2 oldal
  
  

Márai Sándor (1900-1989) a XX. század egyik legjelentősebb és legnépszerűbb prózaírója volt. Hányatott életében két alkalommal is külföldre kényszerült, élete nagyobbik részét Európában és az Amerikai Egyesült Államokban töltötte, de mindvégig magyarnak vallotta magát, s nyelvünk egyik nagy művészeként mindvégig magyarul írta különböző műnemű alkotásait. Manapság szinte...

Előszó az íróról és a műről: Petroniusról keveset tudunk. Teljes nevét sem (T. Petronius). Augustus uralkodása alatt született, és Kr.u. 66. évben halhatott meg, egy Nero elleni összesküvés utáni kivégzéshullámban. Petronius az első európai regényíró, utána Apuleius következik (ő száz év múlva). Petronius Satyriconja az antik prózairodalomnak legérdekesebb és...

"Úgy érzem, hamarabb eljutok hozzá a benne való kételkedés révén, mint a benne való vak hit útján" - írja isten felfedezéséről Karinthy a Noteszlapokban. Karinthy szentenciája szinte a teljes magyar vallásos líra foglalata lehetne, hiszen hit és kétely ambivalenciája istenes költészetünkre oly jellemző, hogy végigkíséri még a legmélyebben hinni akaró, az egész életművét isten...