Pszichológia | Felsőoktatás » Dr. Németh Rita - Klinikai pszichológia az igazságügyben

Adatlap

Év, oldalszám:2014, 49 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:27
Feltöltve:2019. április 19
Méret:2 MB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Németh Rita Iü. pszichológus szakértı 2014. 11 06 Klinikai szakpszichológus képzés Semmelweis Egyetem, Budapest  Ki az az igazságügyi pszichológus szakértı? Hogyan válhatunk igazságügyi szakértıvé?  Mi az igazságügyi pszichológia?  Milyen fıbb ügycsoportokban jár el az iü. pszichológus szakértı?  Milyen kérdésekre kell/nem kell/nem szabad választ adni egy iü. pszichológus szakértınek?  Milyen módszerek használatosak a kérdések megválaszolásához?  Az igazságügyben elsıdlegesen a klinikai szakpszichológiai ismeretek hasznosíthatóak  Szakértıi tevékenység szigorú jogszabályi környezetben zajlik Országonként, jogrendszerenként eltérı vonások, így kevésbé használható itthon a külföldi szakirodalom (pl. TJTrull-EJ Phares: Klinikai pszichológia, Osiris, 2004.) Hogyan kerül egy pszichológus be az igazságügy útvesztıibe? 1. Szakemberi minıségben  Igazságügyi szakértıként (alapvetı célja

az igazságszolgáltatás segítése szakkérdések eldöntése)  Szaktanácsadóként (pl. poligráfos vizsgálat)  Tanúként, mint kezelı, pszichoterapeuta (alapvetı célja a segítés, gyógyítás, de belevonják – manipulatív céllal -, vagy nála tárul fel pl. egy abusus) 2. Magánemberként  az a szakpszichológus, aki  a Magyar Igazságügyi Szakértıi Kamara tagja,  szakértıi igazolvánnyal rendelkezik  és az igazságügyi pszichológia definíciójában meghatározott elméleti és gyakorlati ismereteknek birtoklása révén speciális tevékenységet végez. (20 Módszertani levél)  Szakértıi attitőd eltérı (udvarias, de távolságtartó)  Más a cél, más a kapcsolat jellege, idıtartama  Nem kell elfogadni a páciens szubjektív valóságát, sıt, esetenként az elmondás élményszerőségét, hitelességét kell vizsgálni  Nem fogalmazhat meg diagnózisokat a szakértı, csak lelki mechanizmusokat ír le.  Betegségek

felmerülésekor (pl. alkoholizmus is) pszichiáter társszakértı bevonása szükséges a vizsgálatba. Az igazságügyi szakértı tevékenysége és mőködését szabályozó jogszabályok Legfontosabb jogforrások : - Alapvetı eljárási szabályok (polgári perrendtartás és büntetıeljárásról szóló tv., közig elj-ról szóló tv) - 2005. évi XLVII tv Az igazságügyi szakértıi tevékenységrıl - 31/2008. /XII31/ IRM rendelet az iü szakértıi mőködésrıl - A díjazásra: 3/1986-os IM. r (többször mód) – hivatalbóli bizonyítás esetén, ill. ha nincs bejelentve eltérı díjszabás az adott szakértınél. - 9/2006. IM r a képesítési követelményekrıl és szakértıi területekrıl Módszertani levelek (10. és 20 számú: www.vitalitashu) Szakértık névjegyzéke • www.szakertokirmgovhu, vagy • www.irmgovhu – Közérdekő információk – Igazságügyi szakértık adatbázisa Szakértıvé válás • Igazságügyért felelıs

miniszter veszi fel az un. igazságügyi szakértıi névjegyzékbe. • Szakértıi területekre szól a besorolás • Feltétel, hogy büntetlen elıélető, nem áll foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés hatálya alatt • Képesítési követelményeknek megfelel, legalább 5 éves szakirányú gyakorlattal rendelkezik (néhány kivétellel) • Kötelezettséget vállal, hogy a kirendelésnek eleget tesz • Jogi vizsgát letette, továbbképzésen részt vesz • Szakmai ill. szakértıi kamarának tagja • Esküt kell tennie • Szakértıi igazolványt kap - a kérelmében megjelölt szakterületen az igazságügyi szakértıi tevékenység folytatásához meghatározott vagy azzal egyenértékő képesítéssel és – ha jogszabály eltérıen nem rendelkezik (pl. szakértıi intézményben dolgozik legalább 6 órában) – a képesítés megszerzésétıl számított, legalább ötéves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik, -a szakterületén mőködı

szakmai kamara tagja, ha a tevékenység folytatásához a kötelezı kamarai tagságot jogszabály elıírja, -Mőködési nyilvántartásban szerepel (9/2006. IMr) Igazságügyi pszichológia Pszichológia Munka- és szervezeti szakpszich. Klinikai és mentálhigiéniai szakpszich. Igazságügyi klinikai pszich. szakvizsga Már nincsen!!! Pedagógiai szakpszichológia Tanácsadó szakpszichológus 22/2012. (IX14) EEMI rendelet az egészségügyi felsıfokú szakirányú szakképesítés megszerzésérıl Szakpszichológusi eü-i alapszaképzettségek: 1. 2. Szakképzés megnevezése - egységes osztatlan képzésben szerzett pszichológusi oklevél, - pszichológia MA, - egészségpszichológia MSc 48 hó Gyermek- és ifjúsági klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológia - egységes osztatlan képzésben szerzett pszichológusi oklevél, - pszichológia MA, - egészségpszichológia MSc 48 hó . Neuropszichológiai szakpszichológia - egységes

osztatlan képzésben szerzett pszichológusi oklevél, - pszichológia MA, - egészségpszichológia MSc 48 hó Alkalmazott egészségpszichológiai szakpszichológia - egységes osztatlan képzésben szerzett pszichológusi oklevél, - pszichológia MA 2. 4. 3 5. Képzési idı . Felnıtt klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológia 1 3. Bemeneti szakképesítés 4. 36 hó Szakpszichológusi ráépített szakképesítések 1. Szakképzés megnevezése Bemeneti szakképesítés Képzési idı 2. 1 Klinikai addiktológiai felnıtt klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológia szakpszichológia, gyermek- és ifjúsági klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológia 24 hó 3. neuropszichológiai szakpszichológia, alkalmazott egészségpszichológiai szakpszichológia 36 hó 4. 2 Pszichoterápia felnıtt klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológia, gyermek- és ifjúsági klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológia 24 hó 5.

neuropszichológiai szakpszichológia, alkalmazott egészségpszichológiai szakpszichológia 36 hó Igazságügyi pszichológia az igazságszolgáltatás gyakorlatát segítı lélektan elméleti és diagnosztikai ismereteit foglalja össze, támaszkodva különösen a klinikai lélektan felnıtt és gyermek diszciplínájára, továbbá a munkalélektan közlekedési pszichológia ágazatára. (20 sz Mód Lev) Az igazságügyi pszichológia területei: • Klinikai és mentálhigiéniai felnıtt- és gyermek szakpszichológia területére kijelölt szakértı • Munka- és szervezeti pszichológiai területre kijelölt szakértı • Pedagógiai pszichológia területére kijelölt szakértı. • Tanácsadó pszichológia (9/2006. (II27) IM rendelet a szakértıi szakterületekrıl, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekrıl) 21. klinikai és mentálhigiéniai felnıtt- és gyermek szakpszichológia a) okleveles pszichológus és

klinikai és mentálhigiéniai felnıtt szakpszichológia vagy b) okleveles pszichológus és klinikai és mentálhigiéniai gyermek és ifjúsági szakpszichológia szakvizsga  19/A.§(3) Az (1) bekezdés szerinti klinikai és mentálhigiéniai felnıtt- és gyermek szakpszichológiai vizsgálatát olyan szakértı végezheti, aki klinikai és mentálhigiéniai gyermek szakpszichológusi vagy ezzel egyenértékő szakvizsgával rendelkezik.  (1): „Büntetıeljárás során, ha a szakkérdés tizenkettedik életévét betöltött, de a tizennegyedik életévét be nem töltött fiatalkorú terhelt beszámítási és belátási képességének vizsgálata, a terhelt beszámítási képességét a 17. § szerint kell vizsgálni A beszámítási képesség vizsgálatát követıen – ha a terhelt beszámítható – a 17. § szerinti szakértı a belátási képességrıl is véleményt ad azzal, hogy a belátási képesség vizsgálatához a terhelt klinikai és

mentálhigiéniai felnıtt- és gyermek szakpszichológiai vizsgálatát is el kell elvégezni.” 8. munka- és szervezetpszichológia 9. pedagógiai pszichológia 10. tanácsadó pszichológia okleveles pszichológus és munka- és szervezetpszichológiai szakpszichológia szakvizsga okleveles pszichológus és pedagógiai szakpszichológia szakvizsga vagy okleveles pszichológus és óvoda- és iskolapszichológiai szakpszichológia szakvizsga okleveles pszichológus és tanácsadó szakpszichológia szakvizsga” iü-i pszichológus szakértık kompetenciaterületei 31/2008. /XII31/ IMR rendelet 20 §-ban meghatározza, hogy mely esetekben kell klinikai és mentálhigiéniai felnıtt- és gyermek szakpszichológia területére engedélyt kapott szakértıt kirendelni, így többek közt: - az egészséges és az egészségestıl eltérı, valamint a normán belüli és a normáltól eltérı mentális mőködés és személyiségvonások, - képességnormák, - a

nevelési hatások, - ill. a gyermek direkt befolyásolásának, vagy bántalmazásának, - valamint a konfliktusos családi mőködésnek a szülık vagy gyermek személyiségét érintı következményeinek, stb. feltárására, leírására, megállapítására, tipizálására, kategorizálására, értékelésére, illetve kizárására irányuló kérdéseket. (Ezek a 20 Ml I24 pontjában szerepelnek: A pszichológus szakértı kompetenciája a megbízásban szereplı kérdések alapján!) Az igazságügyi pszichológia kompetenciaköre    Megbízás, kirendelés alapján dolgozik (végzés, kirendelı határozat, felkérés) A kirendelés korlátozza a szakértıt a vizsgálandó személyek vonatkozásában – javasolhat azonban ı is vizsgálatot Életkori korlátok: általában a 3. életév az alsó korhatár, felsı nincsen. A gyermek fejlıdési szintjének megállapítása céljából fiatalabb életkorban is vizsgálható.  A vizsgálat négyszemközti!

Milyen kérdések?  A kirendelı hatóság vagy a megbízás konkrétan megszabja a vizsgálandó kérdések körét  Elsı veszély a szakértı számára: jogi kérdés eldöntését bízzák rá (pl. kinél való elhelyezés áll a gyermek érdekében? Veszélyeztette-e X.Y a gyermek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlıdését?)  Ténykérdés vizsgálatát szeretnék (pl. megtörtént-e egy adott bcs., vagy esemény?)  Tehát SZAKKÉRDÉS kell legyen. Módszertani levél ad útmutatást ebben. A szakmai szabályokat tartalmazó Módszertani levelek Az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 10. és 20. sz Módszertani levele az igazságügyi pszichológus szakértık mőködési körérıl és tevékenységérıl – 10.-t a 20 sz hat kiv – de a 20-as nincs hatályban, de mindenki ezt használja. Szükséges lenne új módszertani levél kidolgozása! Mindkét módszertani levél rögzíti, hogy sem tanácsadási, sem pszichoterápiás tevékenység nem

egyeztethetı össze a szakértıi tevékenységgel!!!! Kizárási okok tv-ben rögzítettek (Pp, Sztv.) Módszerek, tesztek A módszerek megválasztása egyértelmően a szakértı kompetenciája!  Exploráció természetesen minden esetben szükséges.  Tesztek: standardizált és jogtiszta eljárások (kellenének)  1 teszt nem teszt – egyidejőleg több módszer használata indokolt!  Pontos, de nem szükséges szó szerinti jegyzıkönyvezése az explorációnak a rendelet alapján!  Adatok megırzésének kötelezettsége! 31/2008. IRM r 20/B §11 (1) „A szakértı a vizsgálat során egyidejőleg több vizsgálati módszert alkalmaz. A kirendelésben szereplı szakkérdésnek megfelelı vizsgálati eljárásokat a szakértı választja meg.”    Intelligencia-vizsgálatok (felnıtteknél: MAWI, RAVEN, Benton, gyerekeknél: MAWGYI-R, Binet, Ozsváth, HTP /PetıSzilágyi/, Cattell B-alskála) Nincs benne néhány új teszt: WISC-IV., WAIS-IV., de a

Woodcock-Johnson NT sem Mentális részteljesítményeket mérı eljárások (pl. Benton, Bender, „standardizált értékelés lehetıségével bíró tesztek”, melyek a klinikai gyakorlatba bevonultak)  közlekedéspszichológia diagnosztikai eljárások (konfliktométer, tachisztoszkóp, stb.)  Büntetıeljárásokban: poligráf, GBR, stb. 1. Felnıtteknél: Projektív technikák: Rorschach-teszt, Szondi-teszt, TAT, Fa-rajz, Ember-rajz, Lüscher-teszt, Világteszt,stb. Nem projektív: MMPI, CPI-teszt, egyéb standard kérdıívek. 2. Gyermekeknél: Projektív-technikák: /Behn/-Rorschach-teszt, Szondi-teszt, TAT, CAT, Világjáték-teszt, Lüscherteszt, Rajztesztek (Ház, Fa, Ember, Ember az esıben, Családrajz, Elvarázsolt család, de a szabadrajz is hasznos lehet), Három kívánság. Miért projektív tesztek? Kérdıívek: - Könnyen átlátható - Könnyebben manipulálható - Mindebbıl következıen kevésbé megbízható. Projektív-tesztek: - Nehezen

átlátható - Nehezebben manipulálható – ill. ez esetben ez utolérhetı - Gyakorlott kezekben megbízhatóbb - Elıfordulhat, hogy nem hoz lényeges adatot, hogy a „tintapaca csak tintapaca”, vagy a rajz nem kifejezı A Rorschach-teszt körüli viták - Mennyire megbízható? Jelentıs vita évek óta, mindkét oldalon vannak érvek, kutatások. 1998-ban az APA Szakmai Ügyekért Felelıs Bizottsága: „talán a leghatékonyabb pszichometriai eszköz, amit valaha alkottak.” - Ismételhetı-e? Elvileg kb. 1 éven belül nem jó, DE a gyakorlatban úgy tőnik, ez jelentısen nem befolyásolja az értékelhetıségét. - Interneten láthatóak az ábrák – noha a kiadó a teszteredmények befolyásolásának elkerülése végett nem járul hozzá az eredeti ábrák közléséhez -, olvashatóak válaszok – DE! Az sem sikeres, aki azokat adja vissza ☺ Összegezve: lehetnek problémák, de nincs jobb  Polgári ügyek családjog kártérítés 

Büntetıügyek: - sértettek (gyerekek, felnıttek) - gyanúsítottak/vádlottak - tanúk vizsgálata • Gyámhivatali eljárások (kapcsolattartás szabályozása, végrehajtása, örökbefogadás, családból kiemelés) I. Családjogi perek vizsgálandó kérdések (20. sz Módszertani levél) • Alkalmasak-e a szülık a gyermek nevelésére, milyen a nevelési alkalmasságuk? • Melyik szülı alkalmasabb pszichológiai szempontból? • Befolyásolási törekvések? • Kötıdési viszonyok feltárása? • Milyen a testvérek kapcsolata? Szétválasztásuk indokolt/javasolt-e? • Milyen a gyermekek fejlettségi szintje? • Élettárshoz való érzelmi viszony, ha van? • Esetleges magatartási problémák milyen okokra vezethetıek vissza? A nevelési alkalmasság vizsgálata és véleményezése A nevelési alkalmasság fogalmát a 10. sz mód.lev határozza meg valamiképpen: „az átlagos értelmi színvonalon kívül az érzelmi stabilitás és gazdagság,

valamint a pozitív jellemvonások valamilyen megkövetelhetı minimumát jelenti.” Különösen fontos az esetleges deviáns magatartásformák felismerése. A 20. sz Módl: a nevelési alkalmasság szintjeinek meghatározását írja elı: átlagos, átlagosnál jobb, átlagosnál gyengébb, alkalmatlan. Ilyen egyszerő? Mi az átlag? Van egy kompetencia-, képesség-lista? 1. „a szülıi személyiség vizsgálata súlyos devianciák jelenlétére utal, 2. ha a gyermek személyiségében súlyos fejlıdési zavarok, speciális indokú traumatizáció, vagy veszélyeztetettség adat együttese jelenik meg 3. ÉS ez kapcsolatba hozható a kérdéses szülıi személyiségjellemzıbıl következı magatartással.” (20-as Módl)  Ne direkt kérdésekkel!  Projektív kérdésekkel, tesztekkel (rajzok)  Szabad interakciós helyzet  Családrajz  Elvarázsolt család  Ember az esıben  HTP 13 ÉVES FIÚ RAJZA, GYERMEKELHELYEZÉSI PERBEN. APUKA EPILEPSZIÁS,

ANYUKA LABILIS SZEMÉLYISÉG 14 éves fiú Elvarázsolt család rajza (hb+jár) Ember az esıben  Baleset/veszteség pszichés következményeinek feltárása és maradandóságának vizsgálata  Általában pszichiáter társszakértıvel együtt (pl. elhúzódó, kronicizálódott gyász vizsgálata)  Igen gyakran a pszichiáter szakértıvel együtt kerül sor pszichológus szakértıi vizsgálatra.  Beszámítási képesség vizsgálata pszichiáter feladata!  A vizsgálat történhet: - nyomozati szakaszban - tárgyalási szakaszban Leggyakoribb bőncselekmények: 1. Szexuális jellegő bőncselekmények 2. Kiskorú veszélyeztetése A leggyakoribb kérdésfeltevés bőncselekmény létrejöttének pszichológiai valószínősítése, elbeszélés élmény- és valóságszerőségével függ össze.  Nem az, hogy megtörtént-e vagy sem/igaz-e vagy sem – erre szakértı nem tud válaszolni, ezek ténykérdések.  Az általános szavahihetıség

problémája nem, a beszámolóban valószínősíthetı szavahihetıség viszont lehet szakértıi feladat (mód.lev) 31/2008. IRM R 20§ (4)9 „Nem minısül a klinikai és mentálhigiéniai felnıtt- és gyermek szakpszichológia területéhez tartozó szakkérdésnek a vizsgált személy általános szavahihetıségének véleményezése, de a szakértı a vizsgált személy által elıadottak élményszerőségét vizsgálja.” Szexuális b.cs-ek esetén: Sértett esetében: - a cselekmény elmondásának élményszerőség, - pszichoszexuális fejlıdése, szexuális fejlettsége, ismeretei - traumatizációja és kihatása további fejlıdésére, - esetleges betanítottság, konfabulációs készsége. - a gyanúsítottal meglevı érzelmi kapcsolatának jellege, Az elkövetı tekintetében: - a személyiségstruktúrájának az átlagostól eltérése, - általában a pszichoszexuális fejlıdése, a szexuális magatartást determináló személyiségvonások

speciális eltérései milyenek? - a bőncselekmény elkövetését elısegítı személyiségvonások Kk. Veszélyeztetése (bántalmazás, elhanyagolás, stb.): - A gyermeknek fıként pszichés, fejlıdésbeli tartós sérülése, visszamaradása. - Személyiség- ill. intelligencia-vizsgálat elvégzése nélkülözhetetlen. Kérdések: - a gyermek beszámolója élményszerő-e, - feltárható-e a gyermek fizikai, szellemi, érzelmi stb. fejlıdésében elmaradás, esetleg ennek mértéke milyen, - az elbeszélt események és az elmaradást mutató funkciók kapcsolatba hozhatók - e?  Óriási felelısség  Nagyfokú odafigyelés, precizitás szükséges  Nagyfokú felelısségvállalás, frusztrációtőrı képesség (tárgyalások, támadások, feljelentések, stb.)  Önismeret  Saját mentálhigiéné karbantartása, burn out megelızése Irodalom (példálódzó jelleggel): - Huszár-Kuncz: Igazságügyi pszichiátria, Medicina - Lantosyné Dabas

Erzsébet írásai a Pszichológiai tanulmányok köteteiben, 1960-as években gyermekelhelyezéssel kapcsolatban - Hajnal Ágnes írásai (pl. a Nevelıi alkalmasság minısítése és a gyermekek kötıdésének elvi és gyakorlati kérdései a gyermekelhelyezési perekben. Magyar Pszichológiai Szemle, 1995., 1-2, 96-119o) - Belügyi szemlében több írás is a kriminálpszichológiát illetıen