A XV-XVI. századi életet tárja elénk Shakespeare Rómeó és Júliája. A középkori hagyományok és a reneszánsz jegyek együttélését, az új és a régi értékrend szembenállását tükrözi. A szerelem és a halál összekapcsolódik a drámában, Két szerelmes sírig tartó szerelme, akik örök hűséget esküdnek egymásnak, és inkább a halált válasszák, mint sem hogy elszakítsák őket egymástól.
A két veronai család, a Montague és a Capulet ősi ellenségek. Montaguék fia Rómeó, Capuleték lánya Júlia.
A véletleneknek nagy szerepük van sorsuk alakulásában. Egy véletlen folytán Rómeó Capuleték bálján köt ki, és beleszeret Júliába, akiről csak később tudja meg, hogy egy Capulet. Júlia szavaiból is tisztán kivehető a szerelem és a halál összekapcsolódása: ?Milyen csodás, csodás a szerelem: Halálos ellenségem szeretem.? Ez a szerelem már az elején ?halálra van ítélve?, mivel a szülők soha nem egyeznének bele a házasságba. Titokban tartják szerelmüket, és mivel Rómeó szándékai tisztességesek, és el szeretné venni Júliát, titokban összeházasodnak.
Itt egy újabb véletlen játszik szerepet az eseményekben, mert Tybalt és Mercutió között nézeteltérés keletkezik, és Rómeó hiába áll közéjük, Tybalt megöli Mercutiót. Rómeó bosszút áll: megöli Tybaltot.
Ezért Rómeót száműzik Veronából Montavába. Itt a szerelem és a halál megint összekapcsolódik, mert ha Tybaltot nem öli meg Rómeó, akkor nem kell elbujdosnia, és még messzebb kerülnie szerelmétől. Ebben a korban még nem volt szabad párválasztás; a szülők döntötték el, hogy hány évesen és kihez adják lányukat.
Capulet, lányát Párishoz akarja adni. Júlia próbál ellenkezni, de esélye sincs meggyőzni apját, mert a lánygyermekek őszinte engedelmességgel tartoznak apjuknak. Ha ezt megtagadják, az a szülői tekintély elleni lázadásnak minősül. Júlia végső kétségbeesésében Lőrinc barátnak önti ki a szívét: még a haláltól sem fél, csak ne kelljen Párishoz mennie. Ebben ismét tükröződik a halál és a szerelem összekapcsolódása.
De van megoldás! Lőrinc barát mérget ad Júliának, amit ha felhörpint, 42 órás tetszhalott lesz tőle, és ő pedig eközben értesíti Rómeót, hogy meg tudja szöktetni Júliát . Júlia elszánt és mindenre képes. Ez is tükrözi őszinte érzéseken alapuló szerelmét.
Hazamegy, és este megissza a mérget. Reggel holtan találják az ágyában. A családi kriptába viszik. Itt egy újabb véletlen szól közbe: Lőrinc barát levele nem jut el Montavába, és így Rómeó nem értesül kedvese tetszhaláláról. Boldizsár viszont be tud jutni Rómeóhoz, aki így azt hiszi, hogy Júlia halott.
Rómeó Veronába indul, de útközben mérget vesz, mert Júlia nélkül nincs értelme életének . Lőrinc eközben újra ír Montavába, és készül a kriptába menni tudván, hogy Júlia 3 óra múlva ébred.
Rómeó azonban előbb ér oda; kedvesét holtan is szépnek találja. Talán beleszeretett a Halál, és megtartja ilyen szépnek magának, gondolja.
Előveszi az üvegcsét, és kiissza a mérget. Júlia éppen ekkor ébred fel, és holtan találta maga mellett ifjú férjét. Megcsókolja, hátha maradt még pár csepp méreg az ajkán, aztán leszúrja magát kedvese tőrével. Lőrinc barát és a szülők késve érkeznek, így holtan találják Rómeót és Júliát.
A két család ősi viszálykodása lám ilyen szerencsétlenséghez vezetett és sajnos egy ilyen nagy áldozat kellett ahhoz, hogy belássák, a viszálynak semmi értelme.
Egy nagyon szép gesztus figyelhető meg a végén. Capuleték egy arany Rómeót, Montaguék pedig egy arany Júliát veretnek. Mindkét család a másik gyermekének állít emléket.
"Mert még regékben sincs arra szó, Mit szenvedett Júlia s Rómeó."
Ez egy csodálatos szerelmi történet, ami példa lehet az őszinte érzéseken alapuló kölcsönös szerelemre. Rómeó és Júlia volt az első pár, akik szembe mertek szegülni a szülői akarattal.
Kapcsolódó anyagok:
- Shakespeare színháza és drámája
- Rómeó és Júlia szerelme
A Csíksomlyói búcsú eredete
A székelyek, a kelet-erdélyi és a csángó magyarok pünkösdkor évszázadok óta elzarándokolnak Szűz Mária kegyszobrához és ünnepi misén vesznek részt. A zarándoklat mára túlnőtt múltján, nemcsak Erdélyből, hanem a világ minden tájáról érkeznek magyarok több tízezres, százezres létszámban, hogy kifejezzék összetartozásukat.
A BalatonA Balaton (latinul Lacus Pelso, németül Plattensee) becenevén a „magyar tenger” Közép-Európa legnagyobb tava. Típusa a Fertő tóhoz hasonlóan sztyeppei tó, ezek Eurázsia legnyugatabbra fekvő ilyen jellegű tavai. 79 km hosszú, szélessége 1,3-12,7 km között ingadozik, átlagosan 7,8 km, míg felülete 594 km2.
Az acélról átlagembereknekAz acél a vas legfontosabb ötvözete, fő ötvözője a szén. Emellett olyan vasalapú ötvözet is, amelyet képlékeny alakítással lehet megmunkálni (pl. kovácsolni). Ötvözőként nemcsak a szén jelenhet meg, hanem más elemek is, például szilárdság növelése (egyben a képlékenység csökkentése) érdekében.
Kapcsolódó doksik- Hódi Sándor - Szerelem, szex, házasság a vajdaságban, A házastársi konfliktusok pszichológiai és családszociológiai vizsgálata / 2007, 157 oldal
- Szeretet és szerelem / 2002, 6 oldal
- Minya Klára - A szerelemről szellemi szempontból / 2003, 11 oldal
- Ady Endre szerelmi költészete - A Léda és Csinszka szerelem összehasonlítása / 2001, 8 oldal
- Szaporodás és szexualitás, szerelem, párválasztás, párkapcsolatok / 2010, 22 oldal
Odüsszeia, 2. rész
Tizenegyedik ének Odüsszeusz kalandjai - Neküia Hősünk bárkája immáron az Ókeanosz mély vizei fölött ringatózik. A kimmeriosz nép városát érintvén érik el céljukat, Hádész birodalmát. Itt partra futtatják hajóikat, majd gödröt ásnak, és különféle áldozatokat mutatnak be a holtaknak, többek között állatáldozatot is. Az árnyékléten tengődők...
A görög dráma megszületésének körülményei, az Antigoné elemzéseA görög dráma kialakulása vallásos szertartásokhoz, elsősorban Dionüszosz ünnepeihez kapcsolódott (Dionüszosz a bor és a szerelem istene.). A karddalból és az istentiszteleti táncokból született. Az első lépés a dráma felé az volt, hogy a karvezető kivált a kórusból, az isten oltárához lépve elmondott egy s mást, mire a kar énekkel válaszolt. Először Kr.e. 535-ben egyesítették a...
A mítosz és mitológiaA görög mitológia jellemzése A görög történelem előzményei i.e. V. évezredig nyúlnak vissza. Ekkor Hellászt különböző népek lakták. A Krétai civilizáció ekkoriban válik nagyon fejletté. Mínosz király ekkor építi fel a knósszoszi palotát. Kréta kereskedelmi csomópont lesz, a kultúra virágkorát i.e. 1600-1400 között éli. Később különböző törzsek, az achájok...
