Középiskola > Kötelező olvasmányok > A repülő osztály

A címet olvasva megfordul az ember fejében, hogy talán valami tudományos-fantasztikus, esetleg utazóregénnyel áll szemben, pedig a cím csupán egy színdarab címe, amelyet a történet szereplői készítenek Karácsonyra, hogy ezzel örvendeztessék meg társaikat és nevelőiket az internátusban.

A mű szereplői:

- Bökh doktor – az internátus vezetője, a gimnazisták körében csak „Justus”
- Nemdohányzó – később Robert Uthoff, Justus egykori barátja
- Johnny Trotz – A repülő osztály vezetője
- Martin, Sebastian, Fridelin, Matthias, Kreuzkamm és Uli – alsó tagozatos gimnazisták, a színdarab szereplői
- Egerland – egy reálgimnazista, az előbbiek ellenfele
- Wawerka – Egerland „embere”
- „A szép” Theodor – nyolcadikos tanuló, szobafőnök
- Kreuzkamm professzor – a kis Kreuzkamm papája, némettanár

A regény cselekményvázlata: Megtudhatjuk, hogy az író már régóta tervezte „A repülő osztály” című regény megírását, de mindig valami közbejött, ami miatt elhalasztotta. Azt is megtudjuk, hogy New Yorkban volt egy házaspár, de közös gyermekük megszületése csak teher volt számukra, így a gyereket felrakták egy Németországba induló hajóra, nyakában egy táblával, amelyre nevét írták fel: Johnny Trotz.

Mivel a gyermeket Németországban senki nem várta, a hajóskapitány rábízta saját nővérére, hogy nevelje fel. A nővér a kircbergi János Zsigmond internátusba adta a csemetét.

A regény 12 fejezetében olvashatunk az internátus fala között zajló diákéletről. Kezdetben megismerkedünk az internátussal, valamint a szereplőkkel is. A felső évfolyamosok próbálnak a tornateremben, amikor megérkeznek az alsós osztályok is. A próba éppen csak elkezdődik, amikor Fridelin betoppan és elmeséli társainak, hogy a kis Kreuzkammt foglyul ejtették a reálgimnazisták, méghozzá a kijavítandó dolgozatfüzetekkel együtt. Elhatározzák, hogy megmentik barátjukat és visszaszerzik a dolgozatfüzeteket is.

A srácok meglátogatják Nemdohányzó barátjukat, aki az internátus melletti kiselejtezett, virágokkal díszített vasúti fülkében lakik, s akit ők neveztek el Nemdohányzónak. Valódi nevét a gyerekek sem tudják. Elmondják neki, hogy mit tettek a reálgimnazisták. Eközben a kis Trotzt bízzák meg, hogy vásároljon valami ajándékot Nemdohányzó barátjuknak Karácsonyra. Trotz Karácsony idején is az internátusban marad, mert egyetlen nevelője, a hajóskapitány New Yorkba hajózik.

Kiderül, hogy az alsós gimnazisták valamiféle halálfejes zászlót loptak el a reálosoktól, amit ők úgy bosszultak meg, hogy foglyul ejtették Kreuzkammot és a kijavításra váró dolgozatfüzeteket is elvették.

Elmennek tehát Engerlandhoz, hogy rendezzék a gyerekek között kialakult háborús helyzetet. Megegyeznek, hogy egy-egy embert kijelölnek, akik összemérik erejüket. Ha a reálosok győznek, megtarthatják a füzeteket, ha viszont a kisebbek nyernek, akkor Kreuzkamm kiszabadul, visszakapják a füzeteket és meg is tarthatják a halálfejes zászlót. A reálgimnazisták részéről Wawerka, az alsós gimnazisták részéről pedig Matthias készül a megmérettetésre. A küzdelmet Matthias nyeri meg, a reálgimnazisták mégsem teljesítik ígéretüket. Ezen még Engerland, a „vezetőjük” is megdöbben.

Martin, Matthiasszal és Johnnyval titokban ellátogat a reálosok rejtekhelyére, hogy kiszabadíthassák társukat, miközben Sebastian igyekszik feltartani a reálosokat.

Sikerül kiszabadítani Kreuzkammot, viszont a dolgozatfüzeteket sehol sem találják. Kreuzkamm az egyik sarokba mutat. A többiek hiába is néznek arra, nem látnak ott semmit, csak hamut – a reálgimnazisták elégették az összes füzetet.

Az embereket és a várost kezdi hatalmába keríteni a karácsonyi hangulat. A kirakatokat és az ablakokat fenyőgallyak és üvegdíszek ékesítik, míg a a levegő mézeskalács teli.

„Azonnal Bökh elé” hangzott a parancs „szép” Theodortól, ahogyan visszaértek az alsós srácok az iskolába. Bökh, vagyis Justus (ahogyan a gyerekek nevezték el) nyugodtan végighallgatván történetüket elárulta, hogy ő is gyakran kilógott az iskola kapuin gyermekkorában. Beteg édesanyjához szökött ki, akit ápolnia kellett. Megtudják azt is, hogy Justusnak volt egy nagyon jó barátja, aki mindvégig kiállt mellette, néha helyettesítette is őt, míg édesanyához hazalopódzott. De vajon ki lehet a régi barát? A gyerekek sejtik, hogy az általuk Nemdohányzónak nevezett személy lesz az.

Mindenki karácsonyi lázban ég, a gyerekek ajándékokat szereznek be egymásnak, illetve otthon lévő szüleiknek. Martin, mivel nincs pénze, egy képet fest szüleinek.

Később megszervezik, hogy Justus és a Nemdohányzó találkozzanak. A találkozás alkalmával kiderül, hogy valójában Robert Uthoffnak hívják a Nemdohányzót és bizony ő a régi barátja Justusnak. Megtudjuk, hogy Nemdohányzó miért él remete életet, hogy esténként egy helyi kocsmába jár fillérekért zenélni annak ellenére, hogy régen remek orvos volt.

Folyamatosan zajlanak „A repülő osztály” próbái. Martinnak egyik nap levele jön szüleitől. A levélben az áll, hogy szüleinek nincs annyi pénzük, hogy Martin vonatjegyét kifizessék, ezért arra kérik őt, legyen erős és töltse a karácsonyi vakációt az internátusban. Martin nagyon elcsügged, de nem akar szólni barátainak és Justusnak sem.

Justus egyik este meglesi barátját, majd másnap felajánlja neki, hogy fogadja el az iskolaorvosi állást, s éljen megint rendes, polgári életet.

A gyerekek december 23-án a másnapi utazást tervezgetik. Este bemutatják a színdarabot, amit addig gyakoroltak. Legnehezebb dolga Matthiasnak van, aki jegesmedvéből Szent Péterré változik két jelenet között. Mindenkinek nagyon tetszik az előadás, egyedül csak Martin szomorkodik amiatt, hogy másnap nem tud hazautazni családjához.

Eljön az utolsó nap, december 24. Minden gyerek lázasan pakolja kicsiny bőröndjébe a ruháit, valamint a megvásárolt, illetve elkészített ajándékokat. A vonatok egymás után gurulnak ki a pályaudvarról. Martin magányosan üldögél, amikor Justus meglátja őt. Nincs mit tenni, elmondja Justusnak, hogy miért ilyen magányos, hogy nem tudtak szülei pénzt küldeni vonatjegyre, így a Szentestén nem lehet családjával.

Justus megsajnálja a kisfiút, ezért ad neki 20 márkát, hogy hazautazhasson szüleihez. Martin öröme leírhatatlan. Gyorsan csomagol, majd rohan a vonathoz.

Szenteste van. Martin szülei szomorkodva ülnek a sötét kis szobájukban, hiszen még arra sincs pénzük, hogy a villanyt kifizessék. Elővesznek néhány félig leégett gyertyát, s fiúkra gondolnak, akit ezen a szép napon nem láthatnak. Nem is sejtik, hogy Martin nemsokára hazaér.

Martin meglepi szüleit érkezésével. Átadja nekik saját kezűleg festett képét, majd boldogan tesznek egy sétát a karácsonyi ég alatt. Martin felpillant az égre – hullócsillagok ezreit lehet látni. A fiúcska szüleinek, barátainak és tanárainak nem is kívánhatna mást, csak azt, hogy boldogok legyenek az életben.