Kérlek válassz a lenyíló mezőből:
George Orwell (1903 – 1950)
Orwell életrajza, főbb művei
- Indiában születik, eredeti neve Eric Blair
- az angliai Etonban tanul, majd az Indiai Birodalmi Rendőrség tagja
- visszatér Angliába, első írásaiban az angol gyarmatosítók módszereit bírálja
- részt vesz a spanyol polgárháborúban
- Hódolat Katalóniának című művében emlékezik meg róla
- az igazi sikert Állatfarm című kisregénye hozza meg számára
- 1914-ben 18 könyvkiadó utasítja vissza ideológiai okok miatt
- 1944-ben jelenik meg, alcím: Tündérmese
- totális diktatúra létrejöttének bemutatása állatszereplők segítségével
- a sztálinizmus szatírája Lenin halálától a szovjet-német megnemtámadási egyezményig
- „Minden állat egyenlő, de egyes állatok egyenlőbbek a többinél”
- az 1984-ben az Állatfarm témáját jóval sötétebben ábrázolja
- a háborúban szerzett gümőkor szövődményébe hal bele
Az 1984 cselekménye
Általános megjegyzések
- szatirikus utópia
- egy, az író által elképzelt jövőt mutat be
- ez a jövőkép nem mentes az irreális túlzásoktól
- a már fennálló sztálini Szovjetunió fejlődésének egy lehetősége
- a szocializmus eszméinek végigvitele
- a történet három fő szakaszra tagolódik
- 1. Orwell bevezeti az olvasót az 1984-es Anglia világába
- megjelennek a főszereplő, Winston Smith első lázadó gondolatai
- 2. Winston és Julia szerelme, idilli képek
- 3. visszatér az első rész rideg valósága; Winston és Julia bűnhődése
- a cselekmény 1984-ben játszódik, az évszám azonban nem jelentős
- az elbeszélő stílus állandósult rendszert sugall
- 1948-ban született a regény; Orwell a bizarr jövőkép közelségét hangsúlyozza
- helyszín London, az Egyes Leszállópálya fővárosa
- Winston lakhelye (Győzelem-tömb) és munkahelye (Minigaz = Igazságügy-minisztérium)
- a harmadik egység nagyrészt a Szeretet-minisztériumban játszódik
- mindentudó elbeszélő: kívülről szemléli az eseményeket, objektíven ábrázol
- Orwell elemzést is ad a mű nagy részéről
Első rész
- rövid bevezető a Győzelem-tömb lepusztult, elembertelenedett betondzsungelének rajzát adja
- Winston Smith, a Külső Párt tagja, kételkedni kezd a Párt által diktált elvekben
- a tilalom ellenére vesz egy jegyzetkönyvet, és naplót kezd írni
- gondolataiban megjelenik O’Brien, akiben ismeretlenül is leendő szövetségest lát
- egyre többet tudunk meg Winston és a rendszer múltjáról
- munkahelyén, a Minigazban felfigyel Syme-ra, az Újbeszél Szótár fejlesztőjére
- biztos benne, hogy Syme – noha párthű – el lesz gázosítva túlzott intelligenciája miatt
- Winstonban egyre inkább tudatosul a Párt agymosási módszereinek tisztességtelensége
- felidéz három, a vezetés által fizikailag és nyomaiban is eltűntetett forradalmi vezért
- legfőbb módszer: elgázosítás (kivégzés) + a sajtó meghamisítása visszamenőleg is
- a prolinegyedben tett látogatása során tovább tágul Winston tudata
- vásárol egy üvegbe zárt korallt, a boltból kilépve figyelmes lesz egy lányra
Második rész
- Juliában igazi szövetségesre és szeretőre talál
- kapcsolatuk már önmagában lázadás a Párt ellen
- hivatalosan a szex csak újabb pártkatonák nemzésére szolgálhat
- O’Brien bizalmába avatja Winstont
- a nemrég elgázosított „nemszemélyre”, Syme-ra utal, ezzel kis gondolatbűnt követ el
- O’Brien a Belső Párt tagja, a pártellenes Testvériség mozgalom egyik vezetője
- Julia és Winston belépnek a Testvériségbe
- megkapják Emmanuel Goldstein könyvét a Testvériség alapeszméiről
- a könyv elolvasása után titkos rejtekhelyükön elfogja őket a Gondolatrendőrség
Harmadik rész
- Winstont a Szeretet-minisztériumba szállítják, ahol O’Brien veszi kezelésbe
- cél: megtanítani neki a duplagondol technikáját
- háromlépcsős módszer
- tanulás
- „Szabadság az, ha az ember mondhatja, hogy kettő meg kettő néggyel egyenlő”
- Winston az elektrosokk segítségével valóban elhiszi, hogy 2+2=5
- megértés
- a Párt és a rendszer működésének megértése
- O’Brien jövőképe: „képzelj el egy csizmát, ami az emberi arcra tapos – és ott marad”
- elfogadás
- Wilsonból a kínzások és az éheztetés hatására emberi roncs lett
- O’Brien szerint ő a humanista eszmék utolsó képviselője
- megtörésének utolsó eszköze a 101-es szoba – a legrosszabb dolog az életben
- a teljes „kondicionálás” hatására Winstonból ortodox pártkatona válik
- emlékszik ugyan korábbi felfedezéseire, de nem tulajdonít jelentőséget nekik
- a szokásos gyakorlat szerint kis időt szabadlábon tölt, majd „mindent bevall”
- a Szeretet-minisztériumban „a régóta remélt golyó az agyába hatol”
- „Diadalt aratott önmaga fölött. Szerette Nagy Testvért.”
Szereplők
Winston Smith
- Orwell nem törekszik teljes társadalomrajzot adni
- Winston az egyetlen jellemzésre érdemes alak Óceániában
- a második világháború előtt született
- anyja és testvére halála árán sikerült túlélnie a nélkülözést
- lázadó személyiség, mert emberi gondolatai támadnak
- részben átlátja a rendszert: tudja, hogy a naplóírással halálra ítélte magát
- naiv: elfogadja O’Brien közeledését
Julia
- neve Shakespeare-t, a romantikus, önfeláldozó szerelmet idézi
- az I/3. fejezetben Winston a „Shakespeare” szóval az ajkán ébred
- a Minigaznál dolgozik, pornográf anyagokat gyárt a proliknak
- kevésbé kifinomult személyiség Winstonnál
- nincs ellenére a lázadás, de nem fontos számára
O’Brien
- csak Winston szemszögéből ismerjük meg
- példakép Winston számára, noha neki köszönheti a halálát
- a Belső Párt egyik vezetője, a regény legtöbbet tudó, de legkevesebbet eláruló alakja
- a végén sem egyértelmű, hogy melyik oldalon áll
- Winstonnal apa-fiú jellegű kapcsolatban áll
- tanítja, neveli, védi, de meg is bünteti
Nagy Testvér
- nem valós személy, a Párt szimbóluma
- mindenhol jelen van, a poszterekről mindig az ember szemébe néz
- Orwell több diktátort is alapul vett Nagy testvér megalkotásakor
- Sztálin, Hitler, Franco
- Winston számára ösztönzést jelent; valamit, amit le kell győzni – ha reménytelen is
Óceánia
Társadalom
- Belső Párt
- nagy hatalmú, magas bérekért dolgozó államhivatalnokok
- különleges jogkörök, pl. kikapcsolhatják a teleképeket
- gyakorlatilag szabad kezet kapnak bármiben
- legfontosabb intézmény a Gondolatrendőrség, célja a gondolatbűn megelőzése
- Külső Párt
- a leginkább korlátozott réteg: minden percüket meghatározza a Belső Párt
- a legkisebb gondolatbűnt is munkatáborral büntetik
- uniformizált életmód: lakótelepek, kötelező programok, pl. reggeli torna
- általában minisztériumokban dolgoznak
- prolik
- pártonkívüli népek, a Párt számára csak munkaerőt képviselnek
- primitív szinten élnek és kommunikálnak, a hivatalos ideológiát nem értik
- csak az ő számukra adott a szabadság – élni azonban nem tudnak vele
- gettósított körülmények között laknak, rakétabombákkal tartják őket féken
A hatalom alapelvei
- „a háború: béke; a szabadság: szolgaság; a tudatlanság: erő"
- a háború a munkafelhasználás legfontosabb eszköze
- az életszínvonal emelése nem lenne célszerű, ekkor ugyanis csökkenne a Párt befolyása
- a háború az osztálytársadalom gazdasági alapja
- a folyamatos háború a háború hiányának látszatát kelti: „A háború: béke”
- a Nagy Testvérbe vetett hit érzelmi szükségletként jelentkezik a társadalomban
- a társadalom megosztottsága (felső, középső, alsó) a Párt érdekeit szolgálja
- a kollektivizmus nem vezet szocializmushoz: felső és alsó osztályok nem közelednek
- a vagyon nem öröklődik, hanem az uralkodó osztálynál marad
- a prolik szabadon gondolkodhatnak, mert biztosan nem gondolkodnak
- párttagok számára kifejlesztették a duplagondol technikáját
-
Jellegzetességek
- telekép: televízió + kamera
- a folyamatos megfigyelés, ellenőrzés és ideológiai nevelés legfőbb eszköze
- a külső párttagok lakásaiban és lakókörzetükben vannak
- gondolatrendőrség a gondolatbűnök ellen
- gondolatbűn: bármilyen pártellenes gondolat, még akkor is, ha nem jut kifejezésre
- újbeszél – Óceánia majdani hivatalos nyelve
- lehetetlenné tenné a gondolatbűn elkövetését
- a pártellenes gondolatokat csak primitív szinten lehetne kinyilvánítani, megindokolni nem
- minisztériumok
- eufemisztikus nevek, pl. a Szeretet-minisztériumban kínozzák az árulókat
- Két Perc Gyűlölet: jellegzetes kötelező pártprogram
- az aktuális ellenség ellen hangolja a párttagokat
- Testvériség
- pártellenes szervezet; lehet, hogy csak propagandacélokat szolgál, és nem is létezik
- sejtekből áll össze, az egyes sejtek nem tudnak egymásról
- vezetője a közellenségnek tekintett teoretikus, Emanuel Goldstein
