A kis herceg hatalmas sikerét bizonyítja, hogy szinte valamennyi nyelvre lefordították, de filmek is készültek belőle. A regény nyelvezete egyszerű, költői szépségű és tisztaságú. Egy képzelet szülte bolygón, az író fantáziájában, néhány térdig érő vulkán és egy rózsa közt él a kis herceg, aki a természet és az ember harmóniájára törekszik.
Őszinte és igazságos kis teremtmény, ki kalandjai során döbben rá, hogy a világ korántsem olyan ártatlan, mint amilyennek ő maga gondolta.
A kis herceg írója emlékeiből formálja főhőseit, a pilótát és a gyermeket, akik őt magát jelentik. E két szereplő voltaképpen tehát egyet alkot. A kis herceg az író gyermekkori gondolatait, a pilóta a felnőtt ember érzéseit, tapasztalatait, a gyermeki őszinteségre és igazságérzetre való felnőttes reakciókat közvetíti.
A regény fontosabb szereplői:
- A pilóta
- A kis herceg
- A virág
- Király
- Hiú
- Iszákos
- Üzletember
- Lámpagyújtogató
- Földrajztudós
- Kígyó
- Róka
- Rózsák
A regény 27 fejezetből áll. A terjedelmesnek éppen nem mondható könyv ajánlásában az író felhívja a figyelmet arra, hogy könyve nem meseregény, felnőttek is olvashatják, sőt talán ők értik meg igazán. Ugyanis van a regénynek néhány titka, amit a gyerekek még nem biztos, hogy felismernek. Ezen titkok egyike a regénybeli idősíkok keveredése.
A történet úgy indul, hogy az író saját gyermekkori emlékeit eleveníti fel, vagyis a hatéves emberke első tapasztalatait a felnőttekkel való társalgás eredményeiről. A regény visszaemlékezések sorozata. Az elbeszélt történet jelene egy, az íróval hat évvel korábban megtörtént esemény ideje.
A kis herceg vándorútja kereken egy évig tartott – ennek az évnek az utolsó hetét töltötte együtt a pilótával. Azt látjuk, hogy bármennyire is kalandos egy-egy epizód, mindig elgondolkodtat bennünket. Néhány vezérgondolat vonul végig az egész könyvön. Ilyen például a felelősség tudata, vagy az, hogy megértsük, mi dolgunk a világban, mi tesz bennünket egyénivé, másokkal összetéveszthetetlenné.
Az első fejezetben megismerkedünk a kis herceg bolygójával, amely a B 612. számú bolygó. Innen indul útjára a kis herceg, hogy elhagyván bolygóját, barátokat és ismereteket szerezzen, miközben sorra járja a környező bolygókat.
Első állomása a király golyóbisa. Megtudja, hogy a király mindenen uralkodik, mégis mikor a kis herceg naplementét kér a királytól, ő hűvösen elmagyarázza a kis hercegnek, hogy csak azt lehet megparancsolni, ami magától is végbemenne, s mivel nem jött el a naplemente ideje, ő nem adhat parancsot ilyesmire. A kis herceg hamar átlátja a helyzetet, ezért otthagyja a királyt.
A második bolygón ahova eljut, egy hiú ember lakik, aki talán még szánalmasabb, mint a király. Nem is parancsolja, hanem kéri a kis hercegtől, hogy csodálja őt. Ezek mind-mind a felnőttek hibái: hiúak, uralkodni akarnak mindenen, s közben úgy élnek, mint valami kisbolygón, ahol nincs más számára szabad hely. Így a kis herceg innen is hamar továbbáll, s folytatja útját.
A következő bolygón egy iszákos lakik. A kis herceg látogatása itt igen rövid ideig tart. A negyedik bolygó az üzletemberé. A férfi annyira el van foglalva, hogy még a fejét sem emeli fel a kis herceg érkezésére. A gyermek, kinek minden vagyona egy szál virág, s közben mérhetetlenül gazdagnak hiszi magát, értetlenül és némi ellenszenvvel tekint arra az emberre, aki úgy gondolja, hogy őt illeti minden körülötte ragyogó csillag.
Az ötödik állomás a lámpagyújtogató bolygója. E furcsa bolygó valamennyi közt a legkisebb, ahol egy nap egy percnek felel meg.
A hatodik bolygó tízszer ekkora, ahol egy öreg bácsi éldegél, s hatalmas könyveket írogat. A földrajztudós él ezen a bolygón; ő a tudomány embere.
Miután egyenként végigjárta a magány, az önzés, a nyomorúság és a rabszolgaság külön-külön is abszurdnak tetsző állomásait, a kis herceg a Földre érkezik. Itt mindenből több van, amit eddig a világban megismert – hamarosan rájön, hogy kedvenc virágából, a rózsából is.
A Földön az első élőlény, akivel találkozik, a kígyó. Hűvös és bölcs, tekergőzik a homokban. A kis herceg tovább bolyong, s rábukkan egy útra: virágzó rózsakert előtt áll, s beszédbe elegyedik a virágokkal. Megtudja, hogy nemcsak az ő egyetlen rózsája létezik a világon, hanem itt a Földön hatalmas, virágzó rózsabokrok találhatók. Megismerkedik a rókával, akit annak útmutatása szerint türelmesen megszelídít, majd később a pilótával is.
A rókától való elválás után egy pályaudvaron találja magát. Lélekben már készül arra, hogy hamarosan el kell hagynia ezt a bolygót is.
A huszonötödik fejezetben járunk. E részben értesít minket az író, hogy a kis herceg már egy éve elhagyta bolygóját. Annak érdekében, hogy hazajusson, a kígyóhoz fordul segítségért: arra kéri, hogy mérgezze meg őt.
A pilóta talán megérti, hogy másként nem térhet vissza a kis herceg a bolygójára, csak úgy, ha a kígyó halálra sebzi. A gyermek a mese, az emlék világából érkezett a földi ember mindennapi életének színhelyére, a Föld nevű bolygóra. A kis hercegnek a pilótától való elválása talán a legmegrázóbb momentum.
A regény utolsó képsorai gyorsan leperegnek. A gyermeket a kígyó halálra marja, ő meghal, de testét a pilóta nem találja meg. Hogyan is találná, hiszen a kis herceg mindvégig a felnőtt ember gyermekkori emlékeinek megtestesülése volt.
Az utolsó fejezetben az író elmondja, hogy mindaz, amit leírt, már hat évvel korábban megtörtént.
Kapcsolódó olvasnivalók
Tengeralattjárók
A tengeralattjáró tartós víz alatti tevékenységre alkalmas hajó, amelyet elsősorban katonai feladatokra alkalmaznak. Léteznek kutatási és mentési feladatokra épített tengeralattjárók is. Jelentős számban az 1900-as évek elején jelentek meg kezdetben petróleum, vagy benzin, míg napjainkban döntően atommeghajtású formában.
Ergonómia a képernyő előtt
A képernyőhasználat mindennapi életünk részévé vált, legyen szó munkáról, tanulásról, vagy szórakozásról. A hosszan tartó, képernyő előtt töltött idő viszont egészségügyi problémákat okozhat, beleértve a hátfájást, a szemfáradtságot és a kézfej zsibbadását, vagy akár ínhüvely-gyulladást. Ezek a tünetek sokszor az ergonómia, vagyis a nem megfelelő munkakörnyezetre vagy testtartásra vezethetők vissza.
A székelyföldi autonóm tartományról
A Magyar Autonóm Tartomány 1952. szeptember 21-én szovjet nyomásra jött létre Romániában, Marosvásárhely központtal. A maga korában egy korszerű közigazgatási rendszernek számított, és területén belül segítette az erdélyi (székely) magyarság önazonosságának megőrzését, bár létére hivatkozva a román állam az erdélyi szórványmagyarságot hátrányos intézkedésekkel sújtotta.
Középiskolai anyagok
A kisember illúziója és pusztulása Gorkij és Miller drámáiban
Gorkij: Éjjeli menedékhely
Kosztiljov éjjeli menedékhelyén élnek összezsúfolva a társadalom reménytelen számkivetettjei. Akad köztük tolvaj és utcalány, levitézlett mágnás és nyomorgó becsületes ember. Sem otthonuk, sem biztos megélhetésük, némelyiküknek már neve sincs. Múltjuk van csak, valami homályos régi bűnnel, és a kíméletlen társadalmi rend nem enged többé emberi...
Az emlékezés szerepe Radnóti Miklós lírájában
Radnóti Miklós a budapesti Új- Lipót- város műveltséget szerető kispolgárságából indult útjára. Huszonegy éves fővel hazaérkezett, beiratkozott a szegedi egyetem magyar-francia szakára. Ott találkozott össze a nagyhírű professzorral, Sík Sándorral, tőle kapta korai költői korszakának expresszionista ízeit és csapongó szabadvers formáit, talán tőle kapta életútjának olykor...
Gárdonyi Géza, A láthatatlan ember
Gárdonyi 39 éves korában írta A láthatatlan ember című regényét. A mű keletkezésének idejét emlegetik a boldog békeidőként. Ez az a kor amikorra már majd egy emberöltő (53 év) telt el Világos és Arad óta. A szabadságharc és az azt követő megtorlás már alig sző ellentéteteket. Magyarország az Osztrák –Magyar Monarchia részeként nagyhatalmi státusznak örvend Európában. Ez...
