Középiskola > Kötelező olvasmányok > Móra Ferenc - Rab ember fiai

A történet a XVII. századi Erdélyben játszódik, Apafi Mihály (1632-1690) erdélyi fejedelem uralkodása idején. Apafit 1661-ben a törökök választották fejedelemmé, de hatalmának gyakorlását a törökök és a Habsburgok egyaránt akadályozták. Apafi a szulának hűségesküt tett, de a császári udvarral és a királyi Magyarországgal is tartania kellett a kapcsolatot. Megpróbálta elérni, hogy a török kiűzésére szövetkezett országokhoz önállóan is csatlakozhasson Erdély, ezért 1687-ben elfogták – élete utolsó időszakát búskomorságban élte le.

A Rab ember fiai ifjúsági történelmi regény. A Szitáry fiúk és apjuk története az író képzeletének szülöttei, de a történelmi helyzet, Erdély akkori állapotának leírása valóságos.

Apafi Kolozsvárott élő, tehetetlen erdélyi fejeledelem. A valódi kormányzó a Nagyváradon élő török basa, aki kénye-kedve szerint sarcolja az erélytelen Apafit. Számtalan a bujdosó szegény, az emberélet pedig hihetetlenül olcsó. Nem kevés az olyan ember sem, aki a lehetetlen helyzetet próbálja kihasználni: hazug, csaló kereskedők, fogadósok, stb. Az önző nemesek csak a maguk hasznát nézik.

Móra szeretettel és hitelesen mutatja be a sokat szenvedő, a megpróbáltatásokat erős szívvel álló, a szépre és igazra áhítozó, tiszta szívű erdélyi embereket.


Fontosabb szereplők:

- Apafi Mihály – Erdély fejedelme
- Apafi Mihályka – a fejedelem gyermeke, a Szitáry fiúk pajtása
- Szitáry Kristóf – Apafi hűséges embere
- Szitáry testvérek (Tamás és Ádám) – Szitáry Kristóf fiai
- Pipitér – Isten Sziget-i bujdosó, a rongyosok vezére, szegény erdélyi paraszt
- Buzáth Gáspár (később Ebeczki uram) – sárvári kapitány
- Hajdár basa – nagyváradi kormányzó, Erdély tényleges uralkodója
- Cselebi bég – Hajdár basa követe, igaz ember
- Piszliczár – hazug görög marhakereskedő, neve beszélő név (piszlicsár: „jelentéktelen, apró-cseprő)
- Murmuc – „egy bolond majom”
- Iluci – Piszliczár angyali leánya, a kis Ádám kiszemeltje
- Rongyosok – Pipitér „hada”: nincstelenek, árvák – gyerekek

A regény tizenhét rövidke fejezetből áll, de a történet folyamatos, fejezetről fejezetre követhető.

Apafi Mihály az egyik éjszaka rosszat álmodik: egy gonosz, sebes szárnyú sólyomról, mely elragadta tőle fejedelmi süvegét, mikor azt Mihályka fejére akarta helyezni. Később megjelenik Cselebi bég, aki előadja Apafinak, hogy Hajdár váradi basának „elszökött a sólyommadara, akivel vadászni szokott járni”. A madár említése felidézi a fejedelemben az éjszakai álmot.. Zavartan ígéretet tesz a török követnek, hogy ha a föld alól is, de előkeríti ura sólymát. Cselebi bég még azt is elmondja, hogy a basának aranyos szárnyú sólyommadara volt, Ilyet pedig már nem találni minden erdélyi bokorban.

Apafi hivatja is Szitáry Kristófot, hűséges vitézét, hogy rendbe tegyék ezt az aranyos szárnyú sólyomügyet. Elővesznek két selyemerszényt, beletesznek száz aranyat ebbe is, a másikba is, majd odakötözik mindkettőt a sólyom szárnyai alá. Mehet tehát a madár a basához.

Úgy is lesz. Szitáry Kristóf a két fiával útnak indul, hogy elvigye a sólyommadarat a basához. Útközben megszállnak Piszliczárnál, akinek van egy gyönyörű leánya, Iluci, valamint egy bolond majma, Murmuc. A majom még a gazdájánál is cserfesebb, eszesebb.

Az éjszaka folyamán a hazug Piszlicsár meglopja őket, így amikor Szitáryék a basához érnek, s átnyújtják a sólyommadarat, a basa felháborodik, hogy Apafi ki akarja gúnyolni. Szitáry rab lesz, s a rab ember fiai pedig az utcán találják magukat.

Ám ahol a legnagyobb a baj, ott a legközelebbi a segítség. A rab ember fiai megismerkednek Pipitérrel. Ő az, aki egész végig a két fiú mellett marad, s segíti őket, hírt hoz apjukról. Így kerülnek előbb-utóbb az Isten Szigetre, a rongyosok közé. Apjuk hosszú időn át raboskodik.

Apafi fejedelemnek fel sem tűnik, hogy fia, Mihályka is csatlakozik a rongyosokhoz. A két Szitáry fiú is itt van, így nagy az öröm, amikor a három jóbarát ismét együtt lehet. Pipitér vezetésével beveszik a Buzáth uram által védett Sárvár várát, egy csel segítségével. Apafi is megtudja, hogy mi történt – megígéri, hogy segít visszaszerzni a várat. A küzdelemben döbben rá, hogy fiai is a rongyosok között vannak a Szitáry fiúkkal együtt.

Kolozsvár és Erdély igaz ura beleegyezik, hogy Szitáry Kristófot szabadon engedjék. Rájönnek a turpisságra is, vagyis, hogy a kétszáz aranyat a hazug görög, Piszliczár vette el a Szitáryaktól. Ádám, a kisebbik fiú még láthatja szerelmét, Ilucit is.

A regény azzal ér véget, hogy találkozik a három Szitáry, s az Apafi családdal együtt boldogan megvacsoráznak. Apafi felajánlja Szitáry Kristóf számára a gaz Piszlicsártól elvett hídalmási kastélyt, amit ő boldogan el is fogad.

Néhány éve vonták ki a forgalomból az 1 és 2 forintos magyar érméket. Cikkünk az infláció áldozatává vált érméknek állít emléket a forint magyarországi történetének bemutatásával. A forint (más nyelveken florin és gulden néven is) a történelem során több országban is használt pénznem volt. A magyar forint (HUF) ma Magyarország hivatalos fizetőeszköze.

Nagy Imre, az 1956-os forradalom miniszterelnöke újratemetése a kommunizmusból a demokráciába vezető magyar átmenet egyik legnagyobb hatású szimbolikus eseménye volt, 1989. június 16-án. Kádár János, a kommunista Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, akinek uralmához Nagy Imre kivégzése kötődött, megélte a néhai miniszterelnök hatalmas tömeget megmozgató újratemetését, amely a budapesti Hősök terén tartott ünnepélyes megemlékezéssel indult.

Alphonse „Al” Gabby May Capone („a Sebhelyes”), (USA, New York, Brooklyn, 1899. január 17. – Florida, 1947. január 25.) gengszter. 26 éves korára ravasz és éleselméjű bűnözővé vált, aki hatalmas pénz felett uralkodott, minden idők egyik leghatalmasabb bűnvezéreként markában tartotta egész Chicagót, a város rendőreinek mintegy fele az ő alkalmazásában állt.

• Pörös Géza - Morális dilemmák fáradhatatlan krónikása / 2017, 6 oldal
  
  
• Móra Ibolya Éva - Falzsaluzati rendszerek / 2010, 38 oldal
  
  
• Jelen korunk technikai fejlődése morálissá vagy amorálissá teszi az embert? / 2002, 8 oldal
  
  
• Constancia De La Mora - Vérző Spanyolország / 1939, 236 oldal
  
  
• Császi Lajos - Tévéerőszak és morális pánik / 2014, 174 oldal
  
  

Az induló Vajda Jánost Petőfi-epigonként aposztrofálta a korabeli irodalmi közélet. Politikai költészetének legértékesebb darabjai mégsem Petőfi aktuállírájára emlékeztetnek, hanem sokkal inkább Arany János jóval modernebbnek mondható allegorikus költeményeivel mutatnak rokonságot. Sőt, Vajda költészete - mint látni fogjuk - ezen is túlmutat, allegóriái ugyanis többféleképpen...

A modern kori hazai irodalomban igen tekintélyes helyet foglal el Nagy László (1925-1978), aki a II. világháború után induló nemzedék egyik legnagyobb költője volt. Irodalomkritikusok szerint „kétféle” Nagy László van: az egyik életről, halálról, fájdalomról, örömről, szerelemről s magányról éneklő, míg a másik látomások örvényében merül mélyre. Ám verseit olvasva...

Arany János 1817-ben született Nagyszalontán. Az irodalmi pályára csak hosszú útkeresés után lépett. Epikusként indult és ragaszkodott a verses epikához. Az igazi nagy sikert a Toldi hozta meg számára 1847-ben. Balladákat 1853-ban kezdett írni Nagykőrösön. A ballada kedvelt forma volt a romantika korszakában, mert magába foglalta ennek a stílusnak a legfontosabb jegyeit. A balladát szabad...