A legfontosabb szereplők
- Zetelaky József – enyedi felsőbb osztályos (humanissime) diák
- Karassiay Áron – József tanulótársa, maga is felsőbb osztályos
- Tordai Szabó Gerzson – az enyedi kollégium rektorprofesszora
- Trajtzigfritzig – labanc rablófőnök
- Bórembukk – Trajtzigfritzig főnöktársa
- Klárika – a rektorprofesszor lánya
- Balika – bujkáló kuruc rablófőnök
A történet, mint a cím is sugallja, a két fűzfa históriáját meséli el nekünk. „Felvinc és Enyed között egy kis bérci patak vágja keresztül az utat, melyen most tartós kőhíd van építve. A híd mellett kétfelől, a patak oldalában emelkedik két roppant fűzfa, és ezen két fűzfának históriai emléke van. Hét emberivadék látta azokat felnőni, s ivadékról ivadékra szállt a történet, s máig is úgy emlékeznek arra, mintha csak a mi életünkben történt volna…”
150 esztendeje annak, hogy kuruc-labanc osztott törvényeket Enyednek. Egyik nap az egyik, másik nap a másik. Az ottani lakosok jobb szerették volna, ha a látogatások helyett a két vezér egymást kereste volna fel. A dézsmáló kuruc vezér, Balika a közeli Torda-hasadék egyik barlangjában vert tanyát. A két labanc főnököt Trajtzigfritzignek és Bórembukknak hívták. E nemes urak közül, hol ez, hol az járt rabolni, fosztogatni a békés enyediekhez.
A nagyenyedi kollégiumnak híre volt. Amint felnőttek a környékbeli fiúk, s tanulásra adták fejüket, jelentkeztek kollégistának. A kollégiumban szigorú törvények uralkodnak. Két ifjú, Zetelaky József és Karassiay Áron a kollégium rektorprofesszorának kedvencei. Tipikusan férfi kollégium, ahova lány nem léphetett be, így a fiúk csak a tanulásnak élnek, a szerelem, mint olyan ki van zárva. Az egyedüli lány, akiben gyönyörködhetnek nap mint nap, Tordai Szabó Gerzson, a rektorprofesszor lánya. József szerelmes is lesz a lányba, s verset is ír neki.
A kuruc-labanc nép csak fosztogatja Enyedet, s ezt már a diákok sem nézik jó szemmel. Elhatározzák, hogy óra helyett inkább segítenek az enyedieknek kiállni a fosztogató nép ellen, hiszen már alig maradt élelem a falusi emberek számára. A rektor azonban nem engedi, hogy a diákok a felnőttek dolgába avatkozzanak.
A labancok csak követelőznek, ezért az enyediek a templomba zárják a lányokat, hogy ne tudjanak erőszakoskodni velük a fosztogatók. Ám ez így nem mehet tovább, hiszen el fog fogyni minden, s az ott élők nem tudnak majd miből élni. Az egyik gyújtogatás után a rektorprofesszor felajánlja lányát, cserébe azért, hogy békén hagyják az enyedieket.
A diákok végignézik, amint a lányt odaadják a labancoknak. Ezt már egyik diákfiú sem bírja végignézni, ezért felkapják a fűzfadorongjaikat, s csatlakoznak az enyediekhez. Agyba-főbe verik a rablókat. A két ifjú, József és Áron ered a két labanc főnök nyomába, akiket sikerül a patakmentén elkapniuk, s visszaszerezni a rektorprofesszor lányát. Így miután leterítik a két labanc főnököt, fűzfabotjaikat a patakmentén leszúrják. A két leszúrt dorongból két „roppant fűzfa emelkedett.”
Alphonse „Al” Gabby May Capone („a Sebhelyes”), (USA, New York, Brooklyn, 1899. január 17. – Florida, 1947. január 25.) gengszter. 26 éves korára ravasz és éleselméjű bűnözővé vált, aki hatalmas pénz felett uralkodott, minden idők egyik leghatalmasabb bűnvezéreként markában tartotta egész Chicagót, a város rendőreinek mintegy fele az ő alkalmazásában állt.
A bűnüldözés mesterei: Endrődy GézaA bűnügyi nyomozás tudományának első hazai szakkönyve 1897-ben, 128 évvel ezelőtt jelent meg Losoncon, Endrődy Géza tollából, a Kármán-féle Könyvnyomda gondozásában. A második kiadás egy esztendővel később, 1898-ban látott napvilágot Budapesten.
A Cerberus hadműveletA Cerberus hadművelet (németül: Unternehmen Cerberus) a második világháború azon áttörési kísérletének volt a fedőneve, mely során a német haditengerészet (Kriegsmarine) néhány kisebb hajója, valamint a Scharnhorst, a Gneisenau és a Prinz Eugen csatacirkálók megpróbáltak kitörni Brest kikötőjéből, majd németországi kikötőkbe jutni a La Manche csatornán keresztül. A hadművelet elnevezése utalás Kerberoszra, a görög mitológiában az alvilág kapuját őrző háromfejű kutyára.
Kapcsolódó doksikBúcsú Váradtól (Abiens valere jubet sanctos reges, Varadini) Janus Pannonius latin nyelvű versének idáig 29 különböző fordítását ismerjük. Hegedűs István már 1893-ban fordította, az újabb költőnemzedék tagja közül Benjamin László, Somlyó György, Nagy László, Csorba Győző, Weöres Sándor is fordította. A legjobbak közül való Áprily Lajosé. A vers műfaja elégia. Az...
Az a fekete folt"Az a fekete folt" novella elbeszélésmódjára jellemző a drámaiasság, a sok kihagyás miatt a balladákkal rokon. A történet valahol a Felvidéken játszódik, a szabadságharc után körülbelül egy hét alatt zajlanak az események. A hosszúra nyúlt bevezetésből részletesen megismerjük a körülményeket: a helyszín szinte idilli (fehér fal, piros tető, füstölgő kémény, tulipánok…)...
Kosztolányi Dezső Halotti beszéd c. művének elemzéseMűve 1935-ben a Számadás lírakötetében jelent meg. Ebben a művészi korszakában költészetében előtérbe kerülnek az önmegtérésnek a lírai személyiségnek és a dolgok megnevezhetőségének, nyelvi megragadhatóságának, valamint a hagyományhoz való viszonynak a kérdései. A költő ezen korszakában keletkezett a Hajnali részegség, a Marcus Aurelius, a Szeptemberi áhítat, az Ének a...