|
Színész és politikus, Kalifornia állam kormányzója, az Amerikai Egyesült Államok 40. elnöke. [1]
1911. február 6-án született az Illinois állambeli Tampicoban. Apja John Reagan, ír származású cipőkereskedő, anyja Nelle Wilson. A család rossz anyagi körülmények között élt, így Ronaldnak tanulmányai mellett sokszor munkát kellett vállalnia. Amikor kilenc éves volt, a család Dixonba költözött. 1932-ben diplomázott szociológiából és közgazdaságtanból az illinoisi Eureka College-on. [1] [2]
Diplomásként a davenporti rádiónál kapott állást, mint sportbemondó. 1937-ben Hollywoodba ment. [1] [2]
1940-ben feleségül vette Jane Wyman színésznőt, akitől egy lánya született: Maureen. Hamarosan örökbe fogadtak egy fiúgyermeket is: Michaelt. Házasságuk később megromlott, ezért 1948-ban elváltak. 1952-ben újra megházasodott: Nancy Davis-t vette el, aki szintén színésznő volt; tőle két gyermeke született. [1]
Mivel Reagan igen jóképű és magas volt, nem csoda, hogy Hollywoodban több tucat filmben is szerepelt, mint mellékszereplő. [1]
1941. decemberében, amikor az USA belépett a második világháborúba, Reagan-t is behívták katonának. Rövidlátása miatt nem a fronton teljesített szolgálatot, hanem propaganda-filmeket készített. [1] [2]
A háború után újra visszatért Hollywoodba. Kétszer is megválasztották a filmszínész-szakszervezet elnökévé, majd az 1960-es évektől egyre inkább a politika felé fordult. [1]
Bár fiatalon és színészként is a demokratákkal, különösen Roosevelt politikájával szimpatizált, aktívan támogatta Nixon politikai programját és 1962-ben a Republikánus Pártba lépett be. 1966-ban, Kaliforniában kormányzóvá választották. Kormányzóként sikerült az állami költségvetést kiegyensúlyoznia és Kaliforniát a gazdasági fejlődés útjára állítania. [1] [2]
1970-ben, döntően a kaliforniai tőkések támogatásával újraválasztották. Többször már nem jelöltette magát kormányzónak, mivel teljes erejével az elnökjelöltségre koncentrált. [1]
1980-ban pártja elsőszámú jelöltjévé vált, és meg is nyerte a választásokat az akkor hivatalban lévő, demokrata Jimmy Carterttel szemben. [1]
1981. március 30-án egy New York-i taxisofőr merényletet kísérelt meg Reagan ellen. A taxisofőr azt állította, hogy ő csak utánozta az akkoriban divatos Taxi Driver című film egyik jelenetét. [1]
Elnöksége alatt Reagan tipikus jobboldali-konzervatív politikát folytatott. Neokonzervatív gazdaságpolitikáját, melyet Reaganomics-nak neveztek, nagyfokú jövedelemadó-csökkentések és magas fegyverkezési kiadások jellemezték. [1] [2]
1983-ban meghirdette a Csillagháborús programot, melynek kulcsszerepe volt a Szovjetunió megroppantásában. 1983-ban a szovjet veszélyre hivatkozva amerikai csapatok foglalták el Grenadát, hogy megdöntsék Maurice Bishop kubai típusú rezsimét. Reagan népszerűsége töretlen volt, aminek köszönhetően 1984-ben újra elnökké választották. [1]
A Szovjetunió és Afganisztán között zajló konfliktusba közvetlen módon nem avatkozott be, de titokban kommandósokat küldött a térségbe, hogy segítsen kiképezni a helyi pástu elenállókat a szovjet megszállással szemben.
Másfél évtizeddel később ugyanezen harcosok, Oszama bin Laden vezetésével a Talibán mozgalom keretein belül szembefordultak az USA-val. 2001. szeptember 11-én öngyilkos tálib merénylők eltéríttek 4 utasszállító repülőgépet, melyeket belevezettek a WTC (World Trade Center – Világkereskedelmi Központ) iker-felhőkarcolóiba, valamint a Pentagonba. Míg a Pentagon csak megsérült ebben a támadásban, addig a WTC tornyok másfél órás égés után összeomlottak, több ezer civil életét kioltva.
1986-ban egy nyugat berlini diszkóban történt merényletre válaszolva líbiai célpontokat bombázott az amerikai légierő. [1]
Nagy nemzetközi visszhangot váltott ki az Iránnal kapcsolatos botrány – kiderült ugyanis, hogy az USA fegyvereket adott el Iránnak, a befolyt pénzekből pedig a nicaraguai gerillaakcióikat támogatta. Reagan eleinte tagadta mindezt, de később beismerte, hogy hibát követtek el. [1]
Mivel az USA törvényei szerint csak kétszer lehet valakit megválasztani elnöknek, 1989-ben saját alelnökét, idősebb George Busht ajánlotta utódjául, akinek sikerén keresztül biztosította politikájának folytatását. 1989 után néhány évig a National Review konzervatív lap szerkesztőbizottságában dolgozott. [1]
1992-ben a német újraegyesítésért tett erőfeszítései miatt Berlin díszpolgárává avatták.
1994-ben nyilvánosságra hozta, hogy Alzheimer-kórban szenved. [1]
2004. június 5-én tüdőgyulladás következtében vesztette életét. A Ronald Reagan Elnöki Könyvtár melletti parkban helyezték örök nyugalomra. [1]
Forrás:
[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/Ronald_Reagan
[2] http://www.szavazo.hu/Publicisztika/kulpol/ronald_reagan.php
|
