![I. Béla](../_shared/content/faces/hu_kir/i_bela/arc.webp)
Béla születésének éve ismeretlen. Vászoly (Vazul) harmadik fia, 1060-tól 1063-ig magyar király. [1] [2]
1033-ban Mieszko lengyel herceg leányával, Rixával kötött házasságából három fia és négy leánya született. [1]
Apja megvakíttatása után testvéreivel Bretislav cseh herceghez, majd Mieszko lengyel herceghez menekült, s nagy érdemeket szerzett a pomeránok ellen vívott háborúban. [1]
Bátyja, András hívására 1048-ban hazatért, és az ország védelmét vezetve 1051-ben III. Henrik német-római császárt visszavonulásra kényszeríttette. [1]
I. András 1058-ban fiát, Salamont jelölte ki utódává, ezért Béla 1060-ban Lengyelországba ment és onnan hozott csapatokkal lépett fel fiával, Salamonnal szemben. [1]
Még hercegként bátyja, I. András uralkodása alatt az ország területének mintegy harmada tartozott uralma alá, fővezérként pedig a magyar hadakat irányította. [2]
I. András halála után 1060. december 6-án királlyá koronázták. Trónra lépését Vata fia, János vezetésével pogánysághoz húzó, a feudális állami és társadalmi rend ellen támadó elemek lázadása követte. A trónra lépő Bélát ugyanúgy ünneplő néptömeg fogadta, mint korábban Andrást, s ugyanúgy a keresztény egyház elleni fellépést követelték tőle is: a templomok lerombolását, a papok és a dézsmaszedők megölését, a harangok összetörését s visszatérést a pogány életformához. Ám Béla sem cselekedhetett másképp, mint bátyja: fegyverrel verte szét a lázadást (ezt követően komolyabb egyházellenes megmozdulásokra már nem került sor). [1] [4]
Béla a veszedelem elhárítása után sokat tett a fejlődő kereszténység és a nemzeti művelődés érdekében; különösen az ipar, a kereskedelem és a pénzügy rendezésére, valamint a közjólét szinten tartására fordított kiemelt figyelmet. [3]
Béla kész lett volna megegyezni unokaöccsével, Salamonnal, ám a német király fegyverrel akarta veje javára eldönteni a magyar trónvitát. [4]
1061-ben I. Béla király országos gyűlést rendezett Székesfehérváron. A megjelentek a pogányság visszaállítását követelték, a király azonban katonáival szétkergettette a tömeget. [5]
A németeknek tett békeajánlatát nem fogadták el. [1]
1063-ban a német háborúra való készülődés közben Dömösön rádőlt a trónterem. [1]
Súlyos betegen vitette magát a nyíregyházi határra, ahol a háború elején meghalt. Az általa alapított szekszárdi apátságban temették el. [1]
Maradandó érdeme a német hódító támadások megállítása, visszaverése és ezzel az önálló Magyarország kereteinek fenntartása. [2]
Forrás:
[1]
http://gyurkovics.freeweb.hu/bela1_h.htm
[2]
http://www.csongrad-megye.hu/turizmus/szoborpark/05.htm
[3]
http://hu.wikipedia.org/wiki/I._B%C3%A9la
[4] Magyarország Képes Története
[5]
http://ehumana.hu/arpad/idorend/ido2.htm
Kapcsolódó olvasnivalók
Árpád-házi Szent Erzsébet élete
Árpád-házi Szent Erzsébet (német nyelvterületen gyakorta Thüringiai Szent Erzsébet) (Sárospatak, 1207 – Marburg, 1231. november 17.) II. András magyar király és merániai Gertrúd lánya. Születésének helyéről többféle elmélet létezik, ezek alapján Sárospatak, Óbuda és Pozsony jön szóba. A fentiek közül Sárospatak a leginkább elfogadott.
A modernkori Holdkutatás története
A Hold (nagybetűvel) a Föld kísérőjét (holdját) jelenti. A Földtől való átlagos távolsága 384 403 kilométer, nagyjából a Föld átmérőjének 30-szorosa, más mértékegység szerint 1,3 fénymásodperc. Átmérője 3476 kilométer, hozzávetőleg a Földének negyede. Ezzel a Hold a Jupiter három holdja, a Ganümédész, a Kalliszto és az Io, valamint a Szaturnusz Titán holdja után a Naprendszer ötödik legnagyobb holdja.
A Kokárda története
A trikolórt, a háromszínű zászlót Európában a francia forradalom tette "divatossá". A párizsi események ihlették meg Szendrey Júliát is, amikor március 15-én megvarrta és Petőfi mellére tűzte a ma ismert kokárdák első példányát. Petőfi naplójában olvasható, hogy miközben ő a Nemzeti dalt írta, felesége nemzetiszín főkötőt készített magának. Az események hatására a magyar színhármas (a piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt jelképezi) vált a hivatalos lobogóvá.
Kapcsolódó doksik
I. Béla kortársai: