Arcok > Magyar uralkodók > Habsburg Albert (1437 - 1439)

Albert 1397. augusztus 16-án született Bécsben, Habsburg Albert osztrák herceg és Johanna bajor hercegnő fiaként. [1]

1421-ben Zsigmond király leányával, Erzsébettel kötött házasságot. Zsigmond utódjául jelölte, s 1424-ben Morvao kormányzását bízta rá. [1]

1437. december 9-én meghalt Habsburg Albert apósa, Luxemburgi Zsigmond. A főurak és a főpapok december 18-án Pozsonyban koronázták királlyá, de mindezt feltételekhez kötötték. A magyar koronázás után 1437-ben cseh királlyá, míg 1438. január 1-jén Frankfurtban német-római királlyá koronázták. Albert az államszövetségben Magyarországnak szánta a vezető szerepet, ezért saját székhelyét Budára helyezte át. [1] [2]

Anyósa, Borbála királyné összeesküvése miatt a lengyelekkel kisebb háborút kellett viselnie Sziléziában, mégpedig a cseh koronáért. A tartományokban mutatkozó nehézségek miatt szintén el kellett hagynia Magyarországot. Eközben a törökök és a velük szövetséges Vlad Dracul román vajda betörtek Erdélybe, rengeteg fogollyal távozva. [3]

Albert, hogy az uralma elleni engedetlenséget csillapítsa, 1439-ben rendi országgyűlést hívott össze, ahol a következőket hirdették ki:
- A király lányainak kiházasítása csak a királyi tanács belegyezésével történhet;
- A király egyedül nem nevezhet ki nádort;
- A pénz értékének megváltoztatása nem áll a király hatalmában;
- A Délvidék védelme Albert feladata.

Mint magyar király a főnemesség kiszolgáltatottja volt, így hosszas külföldi tartózkodásai idején nem is tudta kezében tartani a hatalmat.

Emiatt az 1439-i országgyűlésen a köznemesi rend hangoztatni kezdte követeléseit, a honvédelem feladatait pedig a királyra hárították. 1439-ben török harcok közepette esett el Szendrő városa, ezért a török fenyegetés miatt 1439-ben Albert hadjáratra határozta el magát, seregével azonban csak Titelig jutott. Részben azért, mert a törökök Magyarország helyett Bosznia ellen fordultak, részben pedig, mert seregét vérhasjárvány támadta meg. Csapatait szélnek eresztve hazaindult. Maga is megbetegedett, s 1439. október 27-én Neszmélyben halt meg. Székesfehérváron temették el. [3] [4]

Forrás:
[1] http://gyurkovics.freeweb.hu
[2] http://hu.wikipedia.org/wiki/Albert_magyar_kir%C3%A1ly
[3] Officina Nova Királyok Könyve
[4] Nógrády Árpád-Pálffy Géza-Velkey Ferenc - Magyar Uralkodók

Thaisz Elek rendőrtisztviselő, 1861-től Pest, 1873-tól 1885-ig az egyesített Székesfőváros, Budapest rendőrfőkapitánya volt. Pesten született 1820-ban, apja Thaisz András (1789–1840) jogász, királyi táblai ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Magyarország 1920. június 4-én írta alá Trianon kastélyában az I. világháborút lezáró békét. A Trianoni békeszerződés gazdasági-társadalmi hatásait tekintve a magyar történelem legsúlyosabb tehertétele volt, mely egyaránt sújtott és sújt napjainkban is minden magyar állampolgárt nemzeti, vallási és politikai hovatartozás nélkül.

A trikolórt, a háromszínű zászlót Európában a francia forradalom tette "divatossá". A párizsi események ihlették meg Szendrey Júliát is, amikor március 15-én megvarrta és Petőfi mellére tűzte a ma ismert kokárdák első példányát. Petőfi naplójában olvasható, hogy miközben ő a Nemzeti dalt írta, felesége nemzetiszín főkötőt készített magának. Az események hatására a magyar színhármas (a piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt jelképezi) vált a hivatalos lobogóvá.

• Jelentősebb fogalmak az Habsburg birodalom korából / 2008, 12 oldal
  
  
• Magyarország beilleszkedése a Habsburg Birodalomba / 2014, 12 oldal
  
  
• Magyarország a Habsburg birodalomban / 2010, 2 oldal
  
  
• Történelmi személyiségek a Habsburg birodalom korából (1790-1848) / 2008, 9 oldal
  
  
• Habsburg I. Lipót abszolutizmusa / 2010, 2 oldal
  
  

Csak halála után fedezték fel az erdélyi magyar irodalom eme kiemelkedő alakját. Wass Albert 1908-ban született Kolozsvár mellett, nemesi nagybirtokos családban. Gazdasági Akadémiát végzett, Németországban majd Párizsban tanult. A II. világháború alatt katonai szolgálatot látott el, végül az USA-ba emigrált. Romániában halálra ítélték, de Amerika megtagadta a kiadatási kérelmet...

Elöljáróban néhány tény a Metamorphosis szerzőjéről: Báró Apor Péter 1676. június 3-án született az erdélyi Altorján, s ugyanitt halt meg 1752. szeptember 22-én. Székely arisztokrata emlékiratíró, költő volt. Mivel apja, Apor János már 1676-ban meghalt, nagybátyja, a később példaképévé váló Apor István nevelte fel. 1686 körül a kolozsvári jezsuitáknál tanult, majd a...

Történelmi előzmények: Az 1526-os mohácsi vésszel Magyarország területére betört a török. Az I. Szulejmán vezette sereg a Duna mentén haladva egyre nagyobb területeket hasított ki az országból, s végül 1541-ben elfoglalták Budát is. A még megmaradt északi és nyugati részekre I. Ferdinánd révén a Habsburgok tették rá kezüket, így a magyaroknak csupán a keleti végek...