Arcok > Magyar politikusok > Deutsch Tamás (1966 - napjainkig)

1966. július 27-én született Budapesten. Édesapja, Deutsch György (1936) vegyésztechnikus és közgazdász. Édesanyja, Takács Julianna (1935) vegyésztechnikus. Egy öccse van, Péter (1968) aki a Testnevelési Főiskolán tanult, atlétikai szakedző, valamint országos csúcstartó magasugró. Sportpályafutása után sikeres üzletember lett. 1989-ben házasodott meg, akkori felesége, Fesszel Krisztina a Külkereskedelmi Főiskolán szerzett diplomát, majd banki pénzügyi előadó lett. [1][3]

Az általános- és a középiskolát Budapesten végezte, 1984-ben a Kaffka Margit Gimnáziumban érettségizett. 1984-ben az Közgazdaságtudományi Egyetemet jelölte meg első helyen, de végül az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának hallgatója lett, s 1986-ban kezdte meg tanulmányait. Az orvosi, vagy jogászi pálya elérhetetlennek tűnt akkoriban, ami a társadalmi elithez való tartozást jelentette családja számára. Első-másodéves korában bíró szeretett volna lenni. Elmondása szerint megfogta az „igazságszolgáltató” szerep. Révész T. Mihály professzorral (később az Országos Rádió- és Televízió Testület elnöke) sokszor politikai vitába keveredett, de a sok összetűzés nem ment a kapcsolatuk rovására. Az egyetemet 1992-ben fejezte be, de csak 1999-ben diplomázott. 1987-től a Jogász Társadalomtudományi (1989-tól Bibó István) Szakkollégium tagja volt. Itt került szorosabb kapcsolatba – ahogy a Fidesz vezetői közül többen – a politikával. Az itt eltöltött évek alatt tudatosult benne, hogy nem egyszerűen jogásznak, hanem „értelmiséginek” is készülnek társaival. Nyílt, szókimondó, a társadalmi kérdések iránt érdeklődő, szoros barátságokkal keresztül-kasul átszőtt társaság volt. Mindig is arra vágyott, hogy egyetemistaként egy ilyen élményt adó közösségbe kerüljön. Bekapcsolódott a kollégium filmklubjának szervezésébe is. Az intézmény politikai okokból akkor még nem viselhette Bibó István nevét. [1][3]

Részt vett a Fidesz 1988. március 30-án megrendezett alapító gyűlésén, a Fidesz alapító tagja, 1988 márciusától októberig szóvivője. 1988 októberétől, az I. kongresszustól 1990 decemberéig a Fidesz Országos Választmányának tagja volt. A Fidesz részéről ő volt az 1989. március 15-i, június 16-i és október 23-i Prágában megrendezett tömegdemonstrációk egyik fő szervezője. Ekkor vált ismertté, de neve akkor lett csak igazán közismert, amikor 1989. augusztus 21-én, a prágai tavasz leverésére emlékező ellenzéki tüntetésen letartóztatták a csehszlovákok a Vencel téren, mivel „Virággal jöttünk, nem tankkal” feliratú transzparensekkel vettek részt a tüntetéseken. A hatóságok bíróság elé állították, elítélték. Pár év börtönbüntetés esélye is felmerült, és csak nemzetközi tiltakozás hatására, óvadék fejében, 9 nap elzárás után engedték szabadon Taba Lajos prágai konzul közreműködésével. [1]

Az 1990. évi országgyűlési választások első fordulójában a budapesti 16. számú (XI. kerület) választókerületben harmadik lett, a második fordulóból visszalépett; a Fidesz budapesti területi listáján választották képviselővé. 1990 áprilisától a Fidesz frakcióvezető-helyettese. [1]

Az 1990. évi önkormányzati választásokon a Fidesz kampányfőnökévé választották, majd az 1990 decemberi III. és az 1992 februári IV. kongresszuson beválasztották a Fidesz Etikai Bizottságába. 1990 májusától a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat magyar egyesület tagja volt. Ezt követően az 1991-ben megjelent Gyermekek a jognak asztalánál című tanulmánykötet egyik szerzőjeként szerzett újabb ismertséget. [1]

1991. október 15-ig az Országgyűlés mentelmi és összeférhetetlenségi különbizottságának az alelnökeként dolgozott. 1991. október 15-től a közigazgatási, önkormányzati, belbiztonsági és a rendőrség állandó bizottságának tagjaként, 1992. június 23. és október 13. között a választási és mandátumvizsgáló különbizottságban dolgozott. 1991-ben kezdeményezte a gyermek- és ifjúsági állandó bizottság megalakítását, létrejötte után a gyermek- és ifjúsági csoport egyik szóvivője volt. 1993 áprilisában a Fidesz alelnökének választották meg. Rá egy évre a Budapest 9. számú (VII. kerület) választókerületében indult az 1994-es országgyűlési választásokon, s az első fordulóban a negyedik helyen végzett (9,55 százalékkal). Az országos és a fővárosi listán is jelölték, a parlamentbe a budapesti listáról jutott be. [1]

1994 júliusától a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportjának frakcióvezető-helyettese, 1995 tavaszától a képviselőcsoport közjogi és önkormányzati kabinetjének vezetője volt. Az alkotmányt előkészítő állandó bizottság tagja volt az Országgyűlésben, 1994. december 22-ig az önkormányzati és rendészeti, valamint a környezetvédelmi állandó bizottságban is dolgozott. Aktívan részt vett a médiatörvényről született politikai konszenzus alapján megalakult hat-, illetve hétpárti média-albizottság munkájában is. Miután az ÁPV Rt. – Tocsik Márta-ügy (Horn Gyula feljelentése alapján) egyik első parlamenti kirobbantója volt,
1996 őszén azzal a feladattal bízta meg a parlament, hogy vezesse az ÁPV Rt. és az önkormányzatok között létrejött szerződések, valamint az ÁPV Rt. önkormányzatokat megillető belterületi földértékkel kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítése tárgyában megírt megbízási szerződések kivizsgálására felállított vizsgálóbizottságot. [1][3]

Az 1998-as országgyűlési választásokon Budapest 9. számú (VII. kerület) választókerületében szoros versenyben a második fordulóban mandátumhoz jutott (50,1%). A választásokon a legnagyobb frakcióval bíró Fidesz frakcióvezető-helyettesévé választották, majd a létrejövő Fidesz-FKGP-MDF kormány Ifjúsági és sportminisztere lett. [6]

Deutsch Tamást az 1998-2002 közötti ciklusban rendkívül zavarta a Fidesz szerinte túlzottan agresszív politikai fellépése. Elmondása szerint a 2002 utáni kormányzat idején is még rendkívül irritálónak találta, de ez valamelyest csillapodott, mivel a kormányon lévő pártok egyes politikusai már felzárkóztak a számára bosszantó stílushoz. A szakkollégium volt igazgatója, Stumpf István azt mondta, hogy a túl erős érdekérvényesítésre való hajlam, már a szakkollégiumi vitákban is érzékelhető volt. [3]

A 2002-es országgyűlési választásokon a Fidesz országosan, míg Deutsch Tamás egyéniben szenvedett vereséget, s bár a budapesti listáról bekerül a parlamentbe, miniszteri pozíciójáról le kellett mondania, majd ellenzékbe vonulnia. [2]

2004-ben Szájer József Európai Parlamenti képviselői megbízatása miatt lemondott az Országgyűlés alelnöki posztjáról, helyére a frakció Deutsch Tamást jelölte erre a tisztségre. Képviselői posztját az új Országgyűlés megalakulásáig viselte. [2]

A 2006-os országgyűlési választások kampányában a Fidesz kommunikációs igazgatójává választották meg. A választási vereség után a Fidesz országos listájáról került be az Országgyűlésbe, majd a választás után Orbán Viktor kabinetfőnöke lett. 2006 októberében és 2008 között a VII. kerületi önkormányzat képviselője és az önkormányzat Fidesz-frakciójának vezetője lett, de nem sokkal később frakciójának nagy része elhagyta a képviselőcsoportot, s a KDNP frakciójához csatlakozott. [5]

2007 óta a Fidesz újonnan felállított elnöki kabinetjének vezetője. [2]

A 2009. június 7-i európai parlamenti választásokat a Fidesz-KDNP szövetség nyerte meg 56,36%-al (14 mandátum a lehetséges 22-ből), melynek listájáról (5. volt a listán) szerzett mandátumot Deutsch Tamás. Ezzel egyidejűleg a törvényi kötelezettségeknek eleget téve lemondott a magyar országgyűlésben betöltött mandátumáról. Az Európai Parlamentben az Európai Néppárt frakciójának képviselője lett. Az Európa Parlamentben betöltött legmagasabb tisztsége a Költségvetési Ellenőrző Bizottság alelnöki pozíciója lett. [7]

Deutsch Tamás első feleségével, Fesszel Krisztinával 2004-ben bontotta fel a házasságot. Kapcsolatukból három gyermek született: Dávid (1989), Bence (1992) és Fruzsina (2002). Eközben Urr Anitától, egykori titkársági vezetőjétől született egy gyermeke, akit Zalánnak (2000) neveztek el. Ezt követő kapcsolatából (amelynek idejére felvette a Deutsch-Für Tamás) ugyan nem született közös gyermekük Für Ágnessel (Für Lajos, az Antall-kormány volt MDF-es honvédelmi miniszterének lánya), de a Für első házasságából született kicsiket Bredár Eszter Annát és Sebestyént együtt nevelték.
Ezután Lázár János akkori hódmezővásárhelyi polgármester kabinetfőnökével, dr. Juhász Tündével (Csongrád Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja) lépett kapcsolatra, de nem házasodtak össze. [4]

Harmadik felesége Lazsányi Erika, az MTK ritmikus gimnasztikai szakosztályának vezetője, akit 2012 decemberében vett feleségül. Ötödik gyermeke Dániel 2013 májusában született.

Forrás:

[1] http://www.mkogy.hu/kepviselo/elet/d333.htm
[2] http://hu.wikipedia.org/wiki/Deutsch_Tam%C3%A1s
[3] http://www.mozgovilag.hu
[4] http://www.borsonline.hu
[5] http://reakcio.hu
[6] http://hu.wikipedia.org/wiki/Orb%C3%A1n-korm%C3%A1ny
[7] https://deutsch.fidesz-eu.hu/hu/